A véderőről szóló 1868-ik évi XL-ik törvénycikk 4-ik, 14-ik, 15-ik, 21-ik, 25-ik, 27-ik, 31-ik, 32-ik, 33-ik, 36-ik, 39-ik 40-ik, 41-ik, 53-ik, 55-ik, és 56-ik §-ai következőleg módosittatnak, s ezek helyett a következő §-ok lépnek hatályba:
1. § A szolgálati kötelezettség tart:
1. az álló hadseregnél:
a) három évig a sorhad állományában;
b) hét évig a tartalékban;
2. a hadi tengerészetnél:
a) négy évig a sorhad állományában;
b) öt évig a tartalékban;
3. a póttartalékban tiz évig;
4. a honvédségeknél:
a) két évig azokra nézve, a kik szolgálati kötelezettségöknek az állandó hadseregben vagy a póttartalékban lett betöltése után a honvédséghez helyezendők át;
b) tizenkét évig a honvédséghez közvetlenül besorozott védkötelesekre nézve (régibb 32. §. uj 8. §.)
Azok, a kik a hadi tengerészetnél teljesitették szolgálati kötelezettségöket, mentesek a honvédségi szolgálattól.
A szolgálati idő a rendes ujonczállitási időszak alatt (régibb 31. §. uj 7. §) vagy az utóállitások alkalmával október 1-éig besorozott védkötelesekre nézve, a sorozási év október hava 1-ével, - az ezen időszakon kivül besorozott védkötelesekre és az önkéntesekre nézve pedig, a 21. §-ban (uj 4. §) megjelölt eltérések kivételével, a besorozás napjával veszi kezdetét.
A lovasságnál és katonai zenekaroknál szolgáló azon katonáknak, a kik törvényszabta tényleges szolgálatuk teljesitése után, altiszti szolgálati jutalom élvezete nélkül, önként tovább folytatják a tényleges szolgálatot, vagy abba ujra belépnek, a tényleges állományban önként eltöltött mindegyik év kétszeresen számittatik be a tartalékbeli szolgálati időbe.
2. § A hadsereg és a hadi tengerészet kiegészittetik:
a) a katonai képző-intézetek növendékeinek beosztása (1868:XL. törvényczik 19. §-a) által;
b) önkénteseknek, esetleg a háboru idejére való belépése (1868:XL. törvénycikk 20., 22., 23., 24. §. régibb 21. §., uj 4. §) által;
c) hivatalból eszközlött állitás (1868:XL. törvénycikk 45-48. §-a) által;
d) rendes ujonczállitás (régibb 31., 32. és 33., uj 7., 8., 9. §-ok és 1868:XL. törvénycikk 34. §-a) által.
3. § A honvédség kiegészittetik;
a) a kiszolgált tartalékosok és póttartalékosok áthelyezése (régibb 4. §., uj 1. §) által;
b) a védköteleseknek közvetlen besorozása (régibb 32. §., uj 8. §.) által;
c) oly önkéntesekből, a kik hadkötelezettségöknek eleget tettek, és már nem szolgálatkötelesek, de hadképesek;
d) a 21. (uj 4. §) szakasz értelmében a honvédséghez beosztandó egyévi önkéntesekből;
e) önkéntesen jelentkező hadapródoknak a hadseregből a honvédség tényleges állományába s a reájuk háramló törvényes szolgálati kötelezettség fentartásával, idő előtt való áthelyezése által, a mig a honvédség tényleges állománybeli tisztikarának kiegészitése körül nehézségek forognak fenn, s a mennyiben a hadsereg tiszti állományának viszonyai megengedik.
A c) alatt emlitett önkéntesek szolgálati kötelezettsége két évre s esetleg a háboru idejére terjed.
4. § Azon belföldiek, a ki a képzettségnek oly fokán állanak, a mely a főgymnasiumban és főreáliskolában, vagy az ezekkel egyenrangu tanintézetekben bevégezett tanulmányoknak megfelel, s a kik ezt valamely nyilvános vagy nyilvánossági joggal felruházott ily tanintézettől nyert bizonyitványnyal, avagy az e czélra szervezett vegyes vizsgáló-bizottság előtt leteendő felvételi vizsgálat által igazolni képesek, ha a hadseregbe önként belépnek, és szolgálatuk ideje alatt a maguk költségén ruházkodnak, s magukat fölszerelik és élelmezik, s a lovasságnál a lovat is megszerzik, s annak tartásáról is gondoskodnak, béke idejében a szolgálat megkezdésétől számitandó egyévi tényleges szolgálat után a tartalékba helyeztetnek át.
Az ily önkéntesek, a mennyiben előbb tanulmányaikat bevégezni akarják, azon év október hava 1-jéig, melyben életkoruak 25-ik évébe lépnek, - azon orvosnövendékek pedig, a kik mint okleveles orvosok ohajtják teljesiteni az egészségügyi csapatoknál az egyévi önkéntesi szolgálatot, egészen azon évi október havi 1-jéig, melyben életkoruk 27-ik évét töltik be, ugy az egyévi tényleges szolgálat évét, valamint a katonai állomás helyét is szabadon választhatják és a laktanyában való lakásra, ha önköltségükön magánszállást tartanak, nem kényszerithetők.
A hadköteles korba léptök előtt felavatott egyévi önkéntesek szolgálati ideje azon esetben, ha a tényleges szolgálatot akár önkéntesen, akár mozgositás alkalmával lett behivatásuk következtében, hadköteles korba léptök előtt, vagy legalább azon évben kezdik meg, melyben a hadköteles korba lépnek, besoroztatásuk évének október hava 1-jétől, különben pedig azon év október hava 1-jétől fogva számittatik, a melyben életkoruk 20-ik évét töltik be.
Az oly orvosnövendékek szolgálati idejébe, a kik kivételesen a 27. éves életkorig vették igénybe a tényleges szolgálat elhalasztását, de az orvostudori fokot nem nyerték el, nem számitandó be az az idő, a mely azon év október hava 1-jétől, a melyben életkoruk 25. évébe lépnek, tényleges szolgálatuk megkezdéseig folyt le.
Azt, hogy mely bel- és külföldi tanintézetek tekintendők az egyévi önkéntesi kedvezmény lehető terjesztésének szempontjából a főgymnasiummal és a főreáliskolával egyenranguaknak, ugyszintén a fölvételi vizsgálat-tárgyait, és mind ennek, mind a vegyes vizsgáló bizottság egybeállitásának módozatait, a honvédelmi minister, az illető szakminiszterrel egyetértőleg, és a közös hadügyminister hozzájárulásával, határozza meg.
Az egyévi önkéntesség kedvezményében a fentebb emlitett minőséggel biró vagyontalan tanulók is részesitendők, ha a vagyontalanságukat és jó erkölcsi viseletőket igazolják; és vagy a főtantárgyakból nyert jeles osztályzatu bizonyitványt, vagy érettségi bizonyitványt, vagy kielégitő eredménynyel letett államvizsgálatról szóló bizonyitványt mutatnak fel. Az ily egyévi önkénteseknek ruházati, fölszerelési és élelmezési költségei a közös hadügyi javadalomból födöztetnek.
Ha valamely egyévi önkéntes-jelölt, testi fogyatkozása miatt, utasittatik el kérelmével, és a hadköteles korba lépését közvetlenül megelőző év julius 1-jétől azon évi ujonczállitási időszak kezdetéig, a mely évben először van felhiva a sorozásra, fölülvizsgálat utján is alkalmatlannak nyilvánittatik a hadi szolgálatra; ennek az egyévi önkéntesi kedvezményhez való igénye, a következő ujonczállitásokra nézve is, azon föltétel alatt marad biztositva, ha igényét, az illetékes sorozójárásbeli rendes ujonczállitást megelőzőleg, az illetékes polgári hatóság előtt bejelenteni. Ugyanezen szabály hasonló módon alkalmazandó azokra is, a kik valamely előbbi korosztályban ideiglenesen hadképteleneknek nyilvánittatván, időközben szerzik meg az egyévi önkéntesi kedvezményhez megkivántató kellékeket, és ebbeli igényöket időközben bejelentik.
Azon egyévi önkéntesek, a kik a hadköteles korban avattatnak fel, és az ujonczszállitásnak, illetőleg a hadjutalék végleges számbavételének eredményéhez képest, korosztályuk és sors számuk szerint, a honvédséghez utnak, a honvédséghez helyezendők át, s az egyévi tényleges szolgálatot, fentartásával annak, hogy általában az állomáshely választhatásának kizárásával a tényleges szolgálati évet tanulmányaiknak bevégzése czéljából az ezen szakasz második bekezdésében foglalt időhatárok között szabadon választhassák, a honvédségnél kötelesek teljesiteni, és ezután a honvédség szabadságolt állományába helyeztetnek át. Az ily egyévi önkénteseknek a honvédségbe való áthelyezését azonban, esetről-esetre, s a közös hadügyministerrel egyetértőleg, elengedheti a honvédelmi minister, ha az áthelyezés a honvédség tiszti állományi viszonyaira való tekintetből, nem mutatkoznék szükségesnek.
Azon egyévi önkéntesek, a kik rendes ujonczállitás alá kerülnek, és sors-számuk szerint a póttartalékba jutnak, az egyévi tényleges szolgálatot szintén a hadseregben (hadi tengerészetben) tartoznak teljesiteni.
A hadköteles korban álló azon tanulók, a kik a főgymnasiumnak, főreáliskolának vagy valamely ezekkel egyenrangu és legalább három éves tanfolyammal biró szakiskolának két utolsó osztályába, avagy az ily egyenrangu és csupán két évfolyamu szakiskolának legfelső osztályába tartoznak, ha tanulmányaikkal nem saját hibájokból késtek el, föltételesen és a végleges határozatnak a tanulmányok befejezéseig való függőben tartása mellett, részesithetők az egyévi önkéntesség kedvezményében.
Az ily föltételesen fölvett egyévi önkéntesek is, a fentebbi szabályok értelmében, sors-számok szerint szintén a honvédségnél kötelesek teljesiteni az egyévi tényleges szolgálatot.
Ha ezen föltételesen fölvett egyévi önkéntesek abban hagyják tanulmányaikat, avagy tanulmányaiknak kellő eredménynyel lett bevégzését a maga idejében nem képesek igazolni: azok a három évi tényleges szolgálatra, illetőleg, ha a honvédséghez tartoznak, a honvédségi törvényszabta tényleges szolgálatra, utólagosan behivandók.
Az egyévi önkéntesek, ha betöltik az egyévi tényleges szolgálatot és megfelelnek, a tartalékos, illetőleg a szabadságolt állománybeli honvédtisztek részére megszabott föltételeknek, a fenforgó vagy beálló szükséghez és tisztjelölti (hadapródi) rangsorozatukhoz képest, tartalékos tisztekké, illetőleg szabadságolt állománybeli honvédtisztekké nevezendők ki.
Az ily tartalékos tisztek, hadseregbeli szolgálati kötelezettségük ideje alatt, mozgósitás esetében, a szükségeshez és a közös hadügyminister elhatározásához képest, vagy a hadseregnél, vagy a honvédségnél alkalmazandók. A hadseregbeli szolgálati kötelezettség eltelte után pedig, törvényes rendeltetésökhöz képest, a honvédséghez helyezendők át, s ezen időponton tul, és saját kérelmök folytán kivételesen csakis a honvédelmi minister beleegyezése mellett hagyhatók meg a tartalékban.
Addig is, mig e részben külön törvény utján tétetik intézkedés, megszünik az egyévi önkéntesség kedvezménye: ha az egyévi önkéntes, akár a tényleges szolgálat megkezdése előtt, akár annak megkezdése után, valamely bűntény, avagy nyereségvágyból elkövetett vagy közszemérmet sértő vétség miatt, biróilag elitéltetik.
Ez esetben az addig már teljesitett tényleges szolgálat a sorhadi, illetőleg a honvédségi tényleges szolgálati időbe (régibb 4. §. uj 1. §) beszámitandó.
Az egyévi önkéntesi kedvezmény elveszitését kimondó határozatot, a büntető birósági itélet alapján, a honvédelmi minister, esetleg a közös hadügyministerrel egyetértőleg hozza meg.
5. § A törvényesen bevett egyházak és vallásfelekezetek papjelöltjei és papnövendékei, ha besoroztattak és a hittani tanulmányok hallgatását állományba vételök idejében (október 1-én) már megkezdették, hittudományi tanulmányaik folytathatása végett, kérelmök folytán, szabadságra bocsáttatnak.
Papokká szenteltetésök, illetőleg lelkészekké vagy segédlelkészekké lett alkalmaztatásuk vagy kineveztetésök után a hadsereg vagy a honvédség lelkészi lajstromába vétetnek fel; és háboru esetében, védkötelezettségökhöz képest, vagy a hadseregnél (hadi tengerészetnél) vagy a honvédségnél, ugyszintén a tábori vagy állandó kórházaknál is, lelkészek gyanánt alkalmazhatók.
A törvényes bevett vallásfelekezetek lelkészei sorában mutatkozó avagy beállható hiány ideje alatt, egyfelől a főgymnasium két utolsó osztályából besorozott, s tanulmányaikban saját hibájukon kivül megkésett tanulók, ha a sorozó bizottság előtt kinyilatkoztatják, hogy a hittudományok hallgatására és a papi pályára szánták el magukat, illetőleg ha igazolják, hogy a hittani hallgatók sorába, vagy valamely szerzetesi noviciátusba leendő felvételök biztositva van, - s másfelől az egy évi önkéntesség kedvezményében feltételesen részesitett védkötelesek, a kik ezen kedvezmény végleges megadásának időpontjáig már a hittudományok hallgatóivá váltak, vagy ezen időpontban a hittudományi tanulmányokat megkezdették, illetőleg valamely szerzetbeli noviciátusba felvétettek, feltételesen és azon kikötés mellett részesitendők ezen kedvezményben: hogy utólagosan mind a hittani tanulmányok befejezését, mind ezek bevégzése után, papokká lett felszenteltetésöket, vagy lelkészekké, illetőleg segédlelkészekké lett alkalmaztatásukat igazolni tartoznak.
Az ily védkötelesek azonban mindaddig, mig tényleg meg nem kezdik a hittani tanulmányok hallgatását, mozgositás esetére a harczias állományban tartoznak szolgálatot teljesiteni.
Azok, a kik a gymnasiumi tanulmányokat abban hagyják, vagy ezeknek befejezését, saját hibájukból késleltetik, vagy a kik nem lépnek be közvetlenül a hittudományi tanulók sorába, illetőleg a szerzetesi noviciátusba, vagy végre felszenteltetésök és a magasabb egyházi rendek felvétele előtt hagynak fel a lelkészi pályával, - ugyszintén azon papjelöltek, a kik az illetékes miniszterek által a közös hadügyministerrel egyetértőleg megállapitandó határidő alatt, nem nyernek lelkészi alkalmazást, az egyévi önkéntesi kedvezmény iránti igényök épségben tartása mellett, a törvényszabta tényleges szolgálatnak utólagosan és azonnal leendő teljesitésére köteleztetnek.
Azok, a kik a tényleges szolgálati kötelezettségök teljesitése után kezdik meg, illetőleg folytatják a hittudományi tanulmányok hallgatását, - ugyszintén azon egyévi önkéntesek, a kik a hittudományokat hallgatják, de a fentebb emlitett kedvezményekre ezen törvény értelmében nem birnak igénynyel, és tényleges szolgálati kötelezettségöknek még nem tettek eleget, béke idején a harczias állományban teljesitendő szolgálat alól általában, az előbbiek pedig, különösen a tartalékbeli vagy honvédségi fegyvergyakorlatok alól is felmentendők és papokká lett fölszenteltetésök vagy lelkészekké és segédlelkészekké lett alkalmaztatásuk után, a tartalékos, illetőleg honvéd tábori lelkészek lajstromába veendők fel.
µltalában a fölszentelt papok illetőleg lelkészek és segédlelkészek, szolgálati kötelezettségök ideje alatt, fölmentendők a harczias állománybeli szolgálat alól és a hadsereg vagy honvédség lelkészi lajstromába iktatandók be.
6. § A népoktatási tanintézetek és ezek között a népiskolák, polgári iskolák és a tanitóképző intézetek tanitójelöltjei, és az ezen népoktatási tanintézeteknél alkalmazott tanitók, a hadseregben (hadi tengerészetben) vagy a honvédségben lett állományba vételök (október 1-ső napja) után, a népoktatást, illetőleg a gazdaság kezelését legkevésbbé akadályozó időszakban, nyolcz hét alatt katonailag kiképezendők, azután szabadságolandók, és béke idejében ezen felül csak a tartalékbeli vagy honvédségi időszaki fegyvergyakorlatokban való részvételre kötelezendők.
A nép- és polgári iskolai tanitók sorában mutatkozó vagy beállható hiány ideje alatt, a tanitó-képezdéknek hadköteles korban álló növendékei, a kik a reájuk nézve illetékes sorozó járásbeli rendes ujonczállitás napján, a melyre fel vannak hiva, valamely elemi tanitó-képezde két utolsó évfolyamának egyikét hallgatják, vagy tanulmányaikat a polgári iskolai tanitó-képezdékben folytatják, és tanulmányaikban nem önhibájuk miatt lett megkésésöket igazolják, a hadseregbe vagy a honvédségbe lett besoroztatásuk esetére, tanulmányaik befejezhetése czéljából, de mozgositás alkalmával lehető behivatásuk fentartása mellett, szabadságra bocsátandók.
Ezek azután, ha tanitóképezdei tanulmányaikat szabályszerü előmenetel mellett, és jó eredménynyel befejezik, és állandóan rendszeresitett nép- és polgári iskolai tanitói állást nyernek, véglegesen részesitendők ezen törvény kedvezményében.
Azon tanitóképezdei növendékek, a kik az e részbeli igazolványokat nem mutatják be a kellő időben, - nemkülönben azon nép- és polgári iskolai tanitójelöltek és nép- és polgári iskolai tanitók, a kik a tanitói pályáról még védkötelezettségök ideje alatt lelépnek, a közös hadsereg kötelékébe tartozásuk tiz évi ideje alatt, a mozgósitás esetén teljesitett tényleges szolgálat beszámitásával, a törvényszabta tényleges szolgálat teljesitésére köteleztetnek; ugy azonban, hogy e tényleges szolgálati idő, a közös hadsereg kötelékébe tartozásuk idején tul ne terjedjen.
Azok, a kik örökösödés utján jutottak valamely mezei gazdaság birtokába, ha ezek rendesen ezen gazdaságukban laknak, abban maguk gazdálkodnak, s ezen gazdasági földjövedelme elegendő egy öttagu családnak önálló eltartására, de viszont nem haladja tul ezen jövedelemnek négyszeres mennyiségét, - azon esetben, ha a sors-számuk és korosztályuk szerint az ujonczjutalékba jutnak, - a hadseregbeli szolgálati kötelezettség tartamára a póttartalékba helyezendők át és ennek jutalékába számitandók be, ha pedig sors-számukhoz képest a honvédségbe jutnak, a gazdaság kezelését legkevésbbé akadályozó időszakban nyolcz hét alatt katonailag kiképzendők, azután szabadságolandók és béke idejében szolgálattételre többé be nem hivhatók.
7. § A rendes ujonczszállitás, az álló hadsereg (hadi tengerészet) s a póttartalék s a honvédség részére, évenként, a márcz. 1-jétől április végeig terjedő időszak alatt, foganatosittatik.
8. § Az ujonczállitást, a sorozó járásban illetőséggel biró hadkötelesekből, a korosztályok és mindenik korosztályon belől a sors-számok rende szerint, vegyes sorozó bizottságok eszközlik.
Az ugyanazon évi januáris 1-je és deczember 31-ke között született összes ifjak egy korosztályt képeznek, a mely a születési év szerint neveztetik el.
Az ujonczállitásra rendszerint három korosztály hivatik föl.
A negyedik korosztály csak kivételesen és azon esetben hivható fel, ha az ujoncz- és póttartaléki jutalékok, ugyszintén a honvédség legkisebb kiegészitési szükséglete a három első korosztálybeli hadképesek által, nem volna födözhető.
Azt, vajjon felhivandó-e és hol hivandó fel a negyedik korosztály, a honvédelmi minister, - esetleg a közös hadügyminiszterrel egyetértőleg, - határozza el.
Mihelyt födözve lesz a kiegészitési szükséglet, a negyedik korosztályból való sorozás azonnal berekesztendő.
A hadsereg és hadi tengerészet egyes csapataihoz, a besorozott hadkötelesek kivánságának lehető tekintetbe vétele mellett, az oda leginkább alkalmas hadkötelesek osztandók be.
A hadseregbe besorozottak, az egészségügyi csapatok egyedüli kivételével, kizárólag csak magyar csapatokba osztandók be.
Az ujoncz- és póttartaléki jutalékoknak, ugyszintén a honvédség legkisebb kiegészitési szükségletének födözése után fenmaradó hadképesek, a mennyiben ilyenek az első három korosztályban fordulnának elő, sorozó-járásonkint szintén a honvédséghez lesznek besorozandók.
A póttartalékba, tekintet nélkül a korosztályra, a melybe tartoznak, egyiránt állandóan osztatnak be a hadkötelesek.
A póttartalékosok felavatandók ugyan, s a szükséghez képest a hadsereg különféle csapatainak állományába fölveendők és nyolcz hét alatt katonailag kiképezendők, de azontul, béke idejében, a nem tényleges szolgálati viszonyban hagyandók meg, s az időszaki fegyvergyakorlatokra sem szorithatók.
Háboru esetében ezen póttartalékosok, Ő Felsége a király rendeletére, a sorozási évfolyamok rende szerint és a legifjabb évfolyamon kezdve, az álló hadseregnek vagy a hadi tengerészetnek kiegészitésére forditandók.
A háboru befejezése után pedig előbbi nem tényleges szolgálati viszonyukba helyeztetnek vissza.
Azon hadkötelesek, a kik az utolsó (harmadik, illetőleg negyedik) korosztályban a hadkötelezettség alól (1868:XL. törvénycikk 17. §-a) ideiglenesen fölmentettek, a legközelebbi magasabb korosztályba való átlépésök alkalmával, sorszámukhoz képest, a póttartaléknak, illetőleg a honvédségnek nyilvántartásába helyeztetnek át; és föltéve, hogy mentességi czimök folyvást fennáll, ezen nyilvántartásban azon év deczember hava 31-éig maradnak meg, a melyben életkoruk 30-ik, illetőleg 32-ik évét betöltik.
9. § Ha valamely hadköteles, a ki sors-számához képest, az álló hadseregbe (hadi tengerészetbe) vagy a póttartalékba, avagy a honvédségbe való belépésre van felhiva, elmarad a rendes ujonczállitásról: annak utóállitása, a törvényes eszközök alkalmazásával, eszközlendő.
Időközben helyébe a korosztály és sors-szám rende szerint, a legközelebb következő hadképes egyén sorozandó be.
Azonban, a fősorozástól elmaradott távollevők tekintetbe vételével, a sorozásra felhivott legidősebb korosztályból és a legnagyobb sors-számok alatt besorozott hadkötelesek közül, - a kik különben, ha az őket sors-számuk szerint megelőző hadkötelesek megjelennek vala, a póttartalékba, illetőleg a honvédségbe jutottak volna, - annyi utóegyén jelölendő ki, a hányan a fősorozástól elmaradott és sors-számuk szerint őket megelőző távollevők közül a sorozási év végeig és a sorozó járás átlagos hadképességének aránya szerint, remélhetőleg be lesznek sorozhatók.
Az idő, a meddig a hadköteles az elmulasztott hadkötelezettségnek utólagos teljesitésére szoritható, a betöltött 36 éves korig (1868:XL. törvénycikk 16. §-a) terjed ki.
10. § A tartalékosok, tartalékbeli szolgálatuk ideje alatt, háromszori, s legfölebb négy-négy hétig tartó fegyvergyakorlatra köteleztetnek.
A tényleges szolgálatra lett minden behivás (1868:XL. törvénycikk 10. §-a) egy fegyvergyakorlatul számittatik be.
A hadi tengerészetnek azon tartalékosai, a kik a négy évi sorhadi szolgálati kötelezettségnek (régibb 4. §., uj 1. §) tényleges szolgálatban tettek eleget, nem hivhatók be a fegyvergyakorlatokra.
A fegyvergyakorlatokra be nem hivott tartalékosok és a póttartalékosok, az évenként őszszel tartandó ellenőrzési szemlén (tiszti bemutatásokon), a melyek azonban egy napnál többet nem vehetnek igénybe, kötelesek megjelenni.
A honvédség fegyvergyakorlatait és ellenőrzési szemléit a honvédségről szóló törvények szabályozzák.
11. § A sorhadból a tartalékba, s a tartalékból, ugyszintén a póttartalékból a honvédségbe való rendes áthelyezés, a rangfokozatok megtartása mellett, nemkülönben a honvédségből való elbocsátás, a törvényszabta szolgálati évek (régibb 4. és 15. §, uj 1. és 3. §) eltelte után, évenkint deczember hava végével eszközöltetik.
Háboru esetében ezen áthelyezés, illetőleg elbocsátás csak Ő Felsége a király rendeletére következhetik be.
A nem tényleges állományba lett áthelyezés és az elbocsátás alkalmával, az illető egyén igazolványt kap. Az ezen igazolvány kiállitása körüli késedelem nem szolgálhat okul arra, hogy a törvényszerü időn tul, bárki is további szolgálatra köteleztessék.
12. § Az elbocsátás a szolgálati kötelezettség betöltése előtt, csak azon esetben engedélyezendő:
a) ha a besorozás törvényellenes volt;
b) ha gyógyithatatlan szolgálatképtelenség áll be;
c) ha a katona az 1868:XL. törvénycikk 17. §-a 1-ső, 2-ik és 3-ik pontjaiban kijelölt egyik vagy másik viszonyba jut, vagy már besoroztatása idejében is oly viszonyok között volt, de mentességi igényét kellő időben nem érvényesitette;
d) ha a negyedik korosztályból utóegyén gyanánt besorozott hadköteles, az ujoncz- és póttartaléki jutaléknak és a honvédség legkisebb kiegészitési szükségletének fedezése után fölöslegessé válik.
Béke idejében azon utóegyének, a kik, mint fölöslegesek, az ujonczjutalékon fölül esnek a pótléktartalékba, - azok pedig, a kik szintén mint fölöslegesek, a póttartaléki jutalékon fölül esnek, a honvédségbe helyezendők át.
A harmadik, vagy valamely magasabb korosztályba tartozó azon védkötelesek, a kik a fentebbi c) pont értelmében bocsáttatnak el, ha a sorhadba vagy a póttartalékba voltak beosztva, a póttartalék nyilvántartásába, - ha pedig a honvédségből bocsáttatnak el, a honvédség nyilvántartásába helyeztetnek át.
Azon esetben, ha a c) pont értelmében való elbocsátásnak nem lehet helye, de különös tekintetbe vételt érdemlő családi viszonyok forognak fenn, béke idejére, a tartalékbeli és honvédségi fegyvergyakorlatokon és ellenőrzési szemléken való megjelenés kötelezettségének fentartása mellett, a szolgálati idő eltelése előtt és soronkivül való szabadságolás engedélyezhető.
13. § A 40. §. (uj 12. §.) a), b) és c) pontjai esetében, - föltéve, hogy a b) és c) pontokra vonatkozólag kétségen kivül igazolva van, hogy a hadképtelenség, illetőleg az utólagosan érvényesitett elbocsátási czim, már az állományba vétel idejében (oktober 1-én) fennállott, - pótlegény állitandó.
Az ujonczállitási év végeig elbocsátott ilyen egyénekért járó pótlegények, még ugyanazon évben állitandók ki, és pedig, ha az ujonczjutalékban mutatkozik hiány, ezen hiány mérvéhez képest, a sors-számuk rende szerint legközelebb következő póttartalékosok helyeztetnek át a sorhadhoz.
Azok, a kiket az ily állitások körül hiba terhel, az illető kincstár részére, 20 frtnyi kártéritési átalányt tartoznak fizetni s ezen felül még a büntető törvény vagy a szolgálati szabályok szerint reájuk háramló fenyitéknek is alá vannak vetve.
A ki törvényellenes besorozás következtében, saját hibáján kivül kárt szenved, jogositva van azoktól, a kik a hibát elkövették, kártéritést követelni.
Az ujoncz- és póttartaléki jutalékban különben mutatkozó bármely más hiány esetében, csak akkor állitandó ki a pótlegény, ha a hiány a sorozási év oktober hava 1-éig keletkezett.
14. § A tényleges szolgálat idején kivül s a hadseregbeli (hadi tengerészeti) és honvédségi szolgálati kötelezettség fentartása mellett, nősülés tekintetében is a köztörvények és szabályok alatt állanak:
a) a huzamos időre szabadságolt sorhadbeli katonák és honvédek, mihelyt a harmadik korosztályból kiléptek, s a honvédek még a harmadik korosztályból való kilépésök előtt is, ha a honvédségi tényleges szolgálatot már leróvták;
b) a tartalékosok és póttartalékosok, még azon esetben is, ha a harmadik korosztályból nem léptek is ki;
c) a tartalékosok és a honvédség szabadságolt állományába tartozó tisztek és hivatalnokok;
d) a katonai jelleg megtartásával nyugdijazott hadseregbeli (hadi tengerészetbeli) és honvédtisztek;
e) a rokant-dijasok, ha nem a rokkantak házában vannak elhelyezve.
15. § A kiköltözködés (kivándorlás) czéljából szükséges elbocsátást, a sorhadi, tartalékbeli vagy póttartaléki szolgálati kötelezettség alatt álló egyének részére a közös hadügyminister, s a honvédek és a póttartalék vagy a honvédség nyilvántartásában álló egyének részére a honvédelmi minister adhatja meg.
A sorhadi szolgálati kötelezettségben álló egyén részére azonban csak azon esetben adható meg ezen elbocsátási engedély, ha vele együtt még netalán életben lévő szülői is költözködnek ki (vándorolnak ki).
Ha a kiköltözködés elmarad, köteles a ki nem költözött egyén az elbocsátás által megszakitott szolgálati időnek még hátralevő részét leszolgálni.
Háboru idejében az álló hadsereg (hadi tengerészet) s a póttartalék és a honvédség kötelékébe tartozó személyeknek részére nem adható kiköltözködési engedély.
16. § Azok, a kik az 1868:XL. törvénycikk 16. § b) pontjában megszabott kellékek hiánya miatt, sem a sorhadba, sem a póttartalékba, sem a honvédségbe nem soroztattak be, vagy a kik az 1868:XL. tc. 17. §-ának, (illetőleg a régibb 40., uj 12. §-ok) alapján felmentettek a hadkötelezettség alól, illetőleg elbocsáttattak a hadkötelezettség alól, illetőleg elbocsáttattak a hadkötelékből, a törvényszerü szolgálati kötelezettség (régibb 4. §., uj 1. §) ideje alatt, évenkint hadmentességi dijat kötelesek fizetni.
A hadmentességi dij fizetésére köteleztetnek azok is, a kik a védkötelezettség letelte előtt (régibb 4. §., uj 1. §.) költözködnek ki (vándorolnak ki) az osztrák-magyar monarchiából.
Különben ezen dijnak mennyisége, beszedése és kezelése s a czél, a melyre a forditandó, az 1880. évi XXVII. törvénycikkben van meghatározva.
A hadi tengerészekre nézve a 4. §-ban (uj 1. §) meghatározott szolgálati kötelezettség azokra is kiterjed, a kik a hadi tengerészetnél ezen törvény kihirdetése idejében még sorhadi szolgálati kötelezettség alatt állanak.
A póttartlékba, a jelen törvény hatályba lépése előtt állandóan besorozott védkötelesek a jelen törvénycikk 8. §-a értelmében felavatandók ugyan, s igy a katonai ellenőrzési szabályoknak is alá vannak vetve, de a jelen törvénycikk 1. §-ának a szolgálati időre, s a jelen törvénycikk 8. §-ának a katonai kiképzésre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók ezen póttartalékosokra.
Az ezen törvény életbelépése előtt besorozott hadkötelesek, a kik megfelelnek a jelen törvénycikk 5. §-a és 6. §-ának három első pontja által e részben megszabott feltételeknek, az ezen szakaszok által biztositott kedvezményekben, ha folyamodnak azokért, utólagosan részesitendők.
Az egyévi önkéntesség kedvezményében utólagosan a jelen törvény hatályba léptének évében besorozott azon védkötelesek is részesitendők, a kik a jelen törvényben megállapitott feltételeknek megfelelnek.
A jelen törvény életbe léptekor már sorhadi szolgálati kötelezettség alatt álló és valamely előbbi sorozási évfolyamba tartozó azon védkötelesek, a kik az egyévi önkéntesi kedvezmény feltétlen megadásához megkivántató tudományos képzettséget, ezen törvény értelmében igazolni képesek, a tartalékos tiszti vizsgálat kellő eredménynyel való letételének esetében, legalább egyévi tényleges szolgálat után az összes szolgálati kötelezettség fentartása mellett, áthelyezhetők a tartalékba.
Ezen törvény végrehajtásával a honvédelmi minister bizatik meg, a ki az ennek életbeléptetésére vonatkozó intézkedéseket a közös hadügyministerrel egyetértőleg teszi meg.
