1. § A megyei törvényhatóságok részére, hogy közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásaikat e czélra felhasználható saját jövedelmeik mellett fedezhessék, az 1884. évtől kezdve évenkint az ezen törvényhez csatolt mellékletben megállapitott összegek fognak az állampénztárból kiszolgáltatni.
Az ezen törvény alapján az 1884. évre kiszolgáltatandó évi illetményekbe az 1883. év végével rendelkezésre maradó házi pénztári maradványaik beszámittatnak.
2. § Az egyes törvényhatóságok részére megállapitott évi illetmény havi részletekben előlegesen szolgáltatik ki.
3. § A megyék mindazon saját jövedelmei, melyek külön rendeltetéssel nem birnak, a közigazgatási költségek fedezésére forditandók, illetőleg az ezen törvény értelmében készitendő költségvetésbe mint fedezet felveendők.
Kivételt képez a megyeház-alap, mely a megyék rendelkezésére marad, de oly megszoritással, hogy az kizárólag csak megyei épitkezésekre forditható s annak kamatjövedelme is, addig, mig épitkezés szüksége felmerül, ezen alap javára tőkésitendő.
Az eddigi házi pénztáraknak számadási téritmények czimén fennálló követeléseiből befolyó összegek jövőben is a házi pénztárakat illetik, s mint ezek bevételei, a megyék költségvetésébe felveendők és elszámolandók.
4. § Az évi költségvetést a jelen törvény korlátai között az 1870:XLII. törvénycikk 14. §-ában meghatározott eljárás szerint a törvényhatóság közgyülése állapitja meg. Az évi zárszámadás megvizsgálása a közgyülés által ugyancsak az 1870:XLII. törvénycikk 14. §-ában körülirt eljárás szerint történik.
5. § A költségvetés megállapitására s a zárszámadás megvizsgálására vonatkozó határozat ellen, egyes adózók s a számadó tisztviselők a határozat hozatalától számitandó 15 nap alatt a belügyministerhez folyamodhatnak.
6. § A jövő évi költségvetés az állandó választmány véleményes jelentésével és a közgyülés reá vonatkozó határozatával együtt az előző év október hó 15. napjáig a belügyministerhez terjesztetik fel.
7. § A belügyminister a költségvelést egyszerüen tudomásul veszi, azon esetre:
a) ha a megyéknek az állampénztárból nyert javadalmazása, valamint a jelen törvény 3. §-ában érintett saját jövedelme kizárólag csak közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadások fedezésére fordittatik;
b) ha az a) pont alatt emlitett kiadások az ezen törvény értelmében kivethető pótadó igénybevétele nélkül fedeztetnek;
c) ha a megyei törzsvagyon nem csonkittatik;
d) ha a költségvetés, illetőleg az azzal kapcsolatosan a jelen törvény 9. §-a értelmében igénybe vehető pótadó kivetése ellen felfolyamodás nem történt.
Ellenkező esetben a költségvetést részletesen felülvizsgálja, észrevételeit a törvényhatósággal közli, esetleg azt uj költségvetés készitésére utasitja.
8. § Az évi zárszámadás, mely a költségvetés rovatai szerint szerkesztendő, a tavaszi közgyülés által eszközölt megvizsgálás után 15 nap alatt felülvizsgálat végett belügyministerhez terjesztetik fel.
9. § A megyék, a már fennálló törvények alapján kivethető pótadón kivül közigazgatási, közlekedési, közgazdasági, közmüvelődési és jótékonysági czélokra 3%-tólit meg nem haladó pótadót vethetnek ki.
Ezen pótadó a földadó, házadó, keresetadó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, bányaadó, tőke-kamat és járadékadó czimén fizetett egyenes államadók után százalékban vettetik ki.
10. § A pótadó kivetésének, kezelésének és behajtásának módját a törvényhatóság - a belügyminister jóváhagyása mellett - szabályrendeletileg állapitja meg; igénybevétele és mérve iránt a közgyülés rendszerint évenkint előre a költségvetés megállapitása alkalmával határoz.
Ezen közgyülés határnapját tizenöt nappal megelőzőleg a törvényhatósági bizottság minden egyes tagjához külön meghivás intézendő, a melyben azonkivül, hogy a közgyülés első tárgya a költségvetés megállapitása lesz, az is kiteendő, hogy pótadó kivetése szándékoltatik-e s ha igen, minő czélra?
Azon esetben, midőn pótadó kivetése határoztatik, érvényes határozat hozatalára a közgyülésen jelenlévő tagok kétharmadának névszerinti szavazás utján és a szavazatoknak jegyzőkönyvbe vétele melletti hozzájárulása szükséges.
Ha a pótadó közlekedési czélokra vettetik ki, az abból várható eredmény a közmunka tárgyában készült s a közmunka- és közlekedésügyi ministerhez felterjesztendő költségvetési előirányzat fedezeti rovatába felveendő. Uj tiszti állomások rendszeresitésénél és tiszti fizetések felemelésénél a megyei tisztviselők szavazattal nem birnak.
11. § A 9. §-ban emlitett pótadó kivetése iránt, ha elemi csapások, vagy más előre nem láthatott események ezt igénylik, a megye a belügyminister jóváhagyásával kivételesen, az év folyama alatt is határozhat.
Az eljárást ez esetben is a 9., 10. és 12. §-ban foglalt rendelkezések szabályozzák.
12. § A megállapitott pótadó egyénenkénti kivetése, községenként előre kihirdetendő, 8 napon át közszemlére kiteendő, mely kitétel után 8 nap alatt a magát túlterheltnek vélt fél, a közigazgatási bizottságnál felszólalhat.
Ezen felszólamlások elintézésére, a közigazgatási bizottság saját kebeléből minden év első ülésében négy tagból álló küldöttséget választ, mely a főispán, vagy ennek akadályoztatása esetében az alispán elnöklete alatt, ez ügyben végérvényesen dönt.
Ezen küldöttség, ha szükségét látja, határozathozatal előtt a királyi adófelügyelőt, a mennyiben az a küldöttségnek tagja nem lenne, vagy annak helyettesét, valamint a megyei számvevőt is meghallgatja, ha pedig az illető fél ezt felebbezésében kivánta, meghallgatni tartozik.
Azon tévedések azonban, melyek egyedül a százalék hibás kiszámitásából erednek, a felszólalásokra kitüzött határidő lejárta után is kiigazithatók.
13. § A 9. §-ban foglalt pótadón kivül a megyék, az ezen törvényben meghatározott czélokra, még 2% erejéig vethetnek ki pótadót a bel- és pénzügyminister előzetes engedélyével.
További megyei pótadó kivetése csakis a törvényhozás külön felhatalmazása alapján eszközölhető.
14. § Az előző § alapján igénybe vehető pótadóra nézve is a 9., 10. és 12. §-ban foglalt rendelkezések érvényesek.
15. § Azon megyei alapok felett, melyek a jelen törvénynyel szabályozott háztartás keretébe nem tartoznak, s különös rendeltetésüknél fogva elkülönitve kezeltetnek, a belügyminister felügyelete alatt s jóváhagyásával, a törvényhatósági bizottság közgyülése rendelkezik. A törvényhatóság határozatának jóváhagyását, a mennyiben az törvénybe vagy szabályrendeletbe nem ütközik; és az ellen a törvényes határidő alatt felszólalás nem tétetik, a belügyminister csak azon esetben tagadhatja meg, ha az alapok rendeltetésüktől elvonatni szándékoltatnak, vagy azoknak tőkeállománya támadtatnék meg.
16. § A megyék háztartásának jelen törvény szerint való berendezése czéljából a belügyminister az ezen törvényben az egyes megyék részére meghatározott összegeknek alapul szolgált kimutatásokat a megyéknek megküldi, melyek nyomán azok a megyének, járások szerinti beosztása, valamint a tisztviselők számának és illetményeinek meghatározása iránt a törvény korlátain belül s a belügyminister jóváhagyásával az 1883. év folyamán idejekorán alkotandó szabályrendeletben intézkednek.
Ez alkalommal a járások területe és székhelye a járásbiróságok területeivel és székhelyeivel lehetőleg megegyezően állapitandók meg.
A megyei személyzet létszámában és illetményeiben idővel szükségesnek mutatkozandó változtatásuk csak a belügyminister előleges jóváhagyásával lesznek eszközölhetők.
Ezen jóváhagyás azonban, ha a czélba vett változtatások pótadó igénybevételét vonnák magok után, csak azon esetben adható meg, ha a pótadó azon czélra a 10. § értelmében már megszavaztatott.
17. § A belügyminister felhatalmaztatik, hogy a megyéknél, ugy a központi pénzkezelés és számvitel módját, valamint a járásokban is a pénzkezelés és a hivatalos pénzek elküldése körül követendő eljárást a kellő ellenőrzés és a törvényes felelősség követelményeinek megfelelőleg általánosan kötelező szabályrendelettel szabályozza.
18. § Az 1870:XLII. törvénycikk 11. es 90. §-ai ezennel hatályon kivül helyeztetnek.
19. § Az ezen törvény és annak alapján a 16. § értelmében megállapitandó szervezet az 1884-ik évben lévén életbe léptetendő (1. §), a jelen év végén bekövetkező általános tisztujitások már annak keretében és pedig az összes megyei törvényhatóságokban deczember hó második felében lesznek végrehajtandók: az uj hivatali kar azonban csak 1884. évi január hó 1-én fogja megkezdeni müködését.
20. § Jelen törvény végrehajtásával a belügy- és pénzügyministerek bizatnak meg.
frt | ||
1. Abauj-Torna | 71,900 | |
2. Alsó-Fehér | 58,800 | |
3. Arad | 92,000 | |
4. Árva | 45,700 | |
5. Bács-Bodrog | 154,600 | |
6. Baranya | 81,200 | |
7. Bars | 62,300 | |
8. Békés | 69,200 | |
9. Bereg | 58,000 | |
10. Besztercze-Naszód | 45,000 | |
11. Bihar | 135,000 | |
12. Borsod | 72,400 | |
13. Brassó | 41,300 | |
14. Csanád | 52,400 | |
15. Csik | 46,800 | |
16. Csongrád | 48,700 | |
17. Esztergom | 41,100 | |
18. Fejér | 70,000 | |
19. Fogaras | 39,800 | |
20. Gömör és Kis-Hont | 58,800 | |
21. Győr | 45,900 | |
22. Hajdu | 46,300 | |
23. Háromszék | 48,500 | |
24. Heves | 77,200 | |
25. Hont | 58,800 | |
26. Hunyad | 79,000 | |
27. Jász-Nagy-Kun-Szolnok | 77,800 | |
28. Kis-Küküllő | 39,900 | |
29. Kolozs | 62,100 | |
30. Komárom | 61,700 | |
31. Krassó-Szörény | 127,000 | |
32. Liptó | 47,900 | |
33. Marmaros | 75,400 | |
34. Maros-Torda | 54,600 | |
35. Moson | 49,600 | |
36. Nagy-Küküllő | 51,600 | |
37. Nógrád | 70,800 | |
38. Nyitra | 116,000 | |
39. Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun | 170,000 | |
40. Pozsony | 95,400 | |
41. Sáros | 65,900 | |
42. Somogy | 89,500 | |
43. Sopron | 80,200 | |
44. Szabolcs | 69,400 | |
45. Szatmár | 89,900 | |
46. Szeben | 55,500 | |
47. Szepes | 62,100 | |
48. Szilágy | 63,500 | |
49. Szolnok-Doboka | 68,400 | |
50. Temes | 116,300 | |
51. Tolna | 67,200 | |
52. Torda-Aranyos | 51,900 | |
53. Torontál | 160,000 | |
54. Trencsén | 80,200 | |
55. Turócz | 34,200 | |
56. Udvarhely | 40,300 | |
57. Ugocsa | 33,300 | |
58. Ung | 56,700 | |
59. Vas | 105,700 | |
60. Veszprém | 71,600 | |
61. Zala | 106,100 | |
62. Zemplén | 98,300 | |
63. Zólyom | 48,300 | |
Összesen | 4. 515,000 |