1883. évi XXXIII. törvénycikk

a törvénykezési szünidőről * 

1. § A királyi biróságoknál évenkint julius hó 1-ső napjától augusztus hó 31-ik napjáig szünidő tartandó.

2. § A szünidő által nem érintetnek: sem a törvény, sem a birói határozat, sem pedig a felek kölcsönös megegyezése által tűzött határidők és határnapok.

A hozott birói határozatok a szünidő alatt is kiadandók és foganatositandók.

3. § Az első folyamodású kir. biróságoknál a szünidő hatálya alól kivétetnek a következő ügyek:

1. az 1877. évi XXII. tc. 11-ik §-ának 3., 4., 5., 6., 8. és 9-ik pontjaiban, továbbá

2. az 1881:LIX. tc. 13-ik §-ának 2-ik pontjában b), c), d), e), f), g), h), i), k), l), m), n) alatt felsorolt ügyek:

3. váltó és kereskedelmi, peres és peren kivüli eljárás alá tartozó ügyek; ide értve a közforgalom tárgyát képező értékpapirok birói megsemmisitését tárgyazó ügyeket is;

4. vásárbirósági ügyek;

5. a kielégitési és biztositási végrehajtás, valamint a zárlat elrendelése, a végrehajtási eljárás során beadott előterjesztések, elsőségi bejelentések és igényperek, s általában a végrehajtási eljárásból eredett ügyek, - a mennyiben ezeknek természete sürgős intézkedést igényel;

6. birói letétek elfogadását és kiadását tárgyazó ügyek;

7. a kiskoruság meghosszabbitását, a kiskorúság meghosszabbitásának megszüntetését, az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetését, a gondnokság alá helyezést és a gondnokság megszüntetését tárgyazó perek;

8. előleges bizonyitás elrendelését és a hivatalos bizonyitványok kiadását tárgyazó ügyek;

9. az 1874:XXXIV. tc. 66. §-a, az 1874:XXXV. tc. 25., 39., 214. §-a, és általában az utóbb emlitett törvény szerint a biróságokhoz utasitott, minőségüknél fogva sürgős ügyek;

10. telekkönyvi bekeblezések, előjegyzések és feljegyzések, - a mennyiben az eset körülményei szerint sürgőseknek mutatkoznak;

11. végrendelet kihirdetése, a hagyaték leltározása, hagyatéki zárlat elrendelése, és általában a hagyatéki eljárás során halasztást nem türő intézkedések;

12. a csődnyitás, a csődtömeg zár alá vétele és leltározása, általában a csőd-eljárás folyamán halasztást nem türő intézkedések;

13. fegyelmi ügyekben: a fegyelmi eljárás elrendelését, s a hivataltól való felfüggesztést tárgyazó ügyek;

14. büntető ügyekben: az előnyomozás (elővizsgálat) teljesitése, a bűnvizsgálat és vizsgálati fogság elrendelése vagy megszüntetése, a vizsgálat során halasztást nem türő intézkedések megtétele és mindazon büntető ügyek, a melyekben letartóztatott vagy vizsgálati fogságban lévő van érdekelve, valamint a büntetés végrehajtására vonatkozó ügyek:

15. azon ügyek, melyeknek haladéktalan vagy soron kivüli elintézését a törvény rendeli.

4. § A kir. törvényszékek azon polgári peres ügyekben, a melyek a 3. §-ban felsorolva nincsenek, a per folyama alatt a kereset inditásától az itélet hozataláig, illetve a bizonyitási eljárás elrendeléséig, a per előkészitésére vonatkozó végzéseket hoznak, felebbezés esetében az iratok felterjesztését eszközlik, a leérkezett felsőbb birósági határozatok kiadmányozását elrendelik, a jogerőre emelkedett határozatok által megitélt eskü letételére határnapot tűznek, és az eskü kivitele iránt intézkednek.

5. § A budapesti és marosvásárhelyi királyi itélő táblánál és a m. kir. Curiánál, a szünidő hatálya alól kivétetnek a következő ügyek:

1. azon polgári peres ügyek, a melyekben az 1881:LIX. tc. 37. §-a értelmében az elsőbirósági feltétlenül marasztaló itélet alapján, kielégitési végrehajtásnak van helye;

2. a bérlet és haszonbérlet megszüntetése, továbbá a bérlet és haszonbérlet tárgyának átadása iránt inditott sommás peres;

3. határjárási, mesgyeigazitási és sommás visszahelyezési ügyek;

4. a kielégitési és biztositási végrehajtásnak, ugy a zárlatnak elrendelését tárgyazó ügyek;

5. a csődnyitás kérdése;

6. fegyelmi ügyekben: a fegyelmi eljárás elrendelése, és a hivataltól való felfüggesztést tárgyazó kérdések;

7. a bűnvizsgálat és vizsgálati fogság elrendelésének vagy megszüntetésének kérdése: valamint azon büntető ügyek, a melyekben letartóztatott vagy vizsgálati fogságban lévő vádlott van érdekelve;

8. azon ügyek, melyeknek haladéktalan vagy soron kivüli elintézését a törvény rendeli;

9. ezeken felül a királyi táblánál: a váltói eljárás alá tarozó ügyek is.

6. § A feleknek kölcsönös kérelmére a biróság a 3-5. §-okban elősorolt ügyeknek elintézését a szünidő eltelte utáni időre elhalasztani köteles. E végből a kérvény közvetlenül azon biróságnál nyujtandó be, a mely az ügyben hivatva van.

7. § A biróságok egyes esetekben, ha a késedelem veszélylyel jár, az érdekelt félnek indokolt kérelmére a szünidő alatt olyan ügyek elintézését is elrendelhetik, a melyek a 3-5. §-okban felsorolt szüneti tárgyak közé nem tartoznak.

Ez iránt a kérvény az elintézésre hivatott biróság elnökéhez vagy főnökéhez adandó be.

A kérelem felett a szöneti tanács, illetve a járásbiró vagy helyettese határoz, s e határozat ellen jogorvoslatnak helye nincsen.

8. § A szüneti tanácsok, a szünidő tartama alatt a jelen törvény 3. §-ának 13-ik, és 5. §-ának 6-ik pontjában felsorolt ügyekben a kir. törvényszékeknél, a kir. tábláknál és kir. Curiánál alakitott fegyelmi tanácsok helyett határozhatnak, azonban a sorshuzás utján alakitott fegyelmi tanács egyik rendes vagy póttagjának jelenléte, valamint az is szükséges, hogy ezen esetekben a szüneti tanács az illető fegyelmi tanácsnak megfelelő számú tagokból állittassék össze.

9. § Az 1. §-ban meghatározott szünidő alatt minden kir. járásbiróságnál egy, esetleg több biró megszakitás nélkül működik; a kir. törvényszékeknél és a felebbviteli biróságoknál pedig a szünidő tartamára tanácsok alakittatnak.

A járásbiróságoknál müködő biráknak, a járásbirák meghallgatása mellett, továbbá a törvényszékeknél alakitandó tanácsok tagjainak számát, az illető törvényszék - a felebbviteli biróságoknál pedig az illető felebbviteli biróság teljes tanácsülésben határozza meg.

A legfőbb felügyeleti jog az által nem érintetik, (1871:VIII. tc. 5. §)

10. § A szünidő alatt működő járásbirósági birákat, valamint a tanácsosok tagjait az illető törvényszéki, illetve a felebbviteli birósági elnök jelöli ki.

Két egymást követő éven át a szünidő alatti működésre azonban - a mulhatatlan szükség esetét kivéve - akarata ellenére egy biró sem kényszerithető.

A törvényszéknek, illetve a felebbviteli biróságnak elnöke, a működésében akadályozott szüneti tanácstag vagy járásbiró helyett a birák valamelyikét hivatalos állásának elfoglalására a szünidő alatt is utasithatja.

A segéd- és kezelő-személyzetnek a szünidő alatti alkalmazására nézve az elnök intézkedik.

11. § A szünidő alatt működő birák a szünidő tartamának megfelelő szabadság-időben, - a segéd- és kezelő-személyzet pedig, a birósági elnök által meghatározandó tartamú, de négy hétnél többre nem terjedhető szabadságidőben részesülnek.

A szabadság élvezésére az időt a birósági elnök jelöli meg.

12. § A birósági elnöknek az előző szakaszok alapján tett bármely intézkedése ellen 8 nap alatt felfolyamodásnak van helye az igazságügyministerhez.

13. § A jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére