1. § A Budapesten felállitandó pénzügyi közigazgatási biróság utolsó fokon és véglegesen itél azon felebbezések felett, melyek a közigazgatási hatóságok által egyenes adó- és illetékügyekben hozott a fennálló törvények értelmében ezen biróságnak itélete alá bocsátható határozatok ellen beadatnak.
A biróságnak hatásköre kiterjed:
1. a törvényhatósági közigazgatási bizottságoknak mindazon, határozataira, melyek:
a) az ezen bizottságok másodfoku eldöntése alá tartozó egyenes adónemek és a hadmentességi dij mérvének megállapitása iránt;
b) a fennálló törvények értelmében járó adómentességek iránt;
c) az adó hibás kiszámitása, az adótárgy hiánya, megszünése vagy az ugyanazon adótárgy többszörös megadóztatása, valamint elévülése esetében az adótartozás helyesbitése vagy leirása, az adótartozás törlésének telekkönyvi bekebelezése, nemkülönben az illetéktelenül felvett adótartozások visszafizetése iránt;
d) az elemi csapások által okozott károk rendkivüli eseteiben a fennálló adókezelési törvény értelmében járó adóelengedések iránt:
e) a közadók kezeléséről szóló törvény értelmében az adózókat terhelő pénzbirságok iránt;
f) a közadók és illetékek behajtásával megbizott törvényhatósági, községi (városi), vagy állami közegeknek a zálogolás és árverés körül követett eljárásra vonatkozó panaszok iránt;
g) az állami törvényhatósági vagy községi (városi) közegek ellen az adókötelezettek és az adótárgyak összeirása, az adók és illetékek könyvelése, nyilvántartása, beszedése, biztositása és behajtása alkalmával jogtalanul okozott költségek vagy károk megtéritése fejében a kárositott feleket illető pénzbirságok iránt;
h) a községi (városi) és állami közegek ellen a közadók kezeléséről szóló törvény értelmében megállapitott kártéritési kötelezettség iránt hozattak;
2. az egyenes adó felszólamlási bizottságoknak azon határozataira, melyek az ezen bizottságok másodfoku eldöntése alá tartozó kérdésekben hozattak;
3. a kir. pénzügyigazgatóságoknak azon határozataira, melyek az illetékkiszabási hivatalok által megszabott illetékek és birságok jogosságának és helyességének megállapitása, továbbá elévült közvetett adók és illetékek leirása, és mértéktelenül felvett közvetett adók és illetékek visszafizetése iránt hozattak;
4. a törvényhatósági közigazgatási bizottságaknak, illetőleg ezek elnökének, továbbá a kir. adófelügyelőknek és a kir. pénzügyigazgatóságoknak azon határozataira, a melyek áltat a pénzügyi közigazgatási birósághoz intézett felebbezések visszautasittattak, vagy az igazolási kérelemnek hely nem adatott; - nemkülönben azon igazolási kérelmek eldöntésére, a melyek a törvény szerint a pénzügyi közigazgatási biróságok hatásköréhez vannak utalva;
5. a felek és a pénzügyi igazgatás közt az egyenes adó- és illetékügyekre vonatkozólag fenforgó mindazon vitás kérdések eldöntésére, melyeket a törvény ezen birósághoz utasit.
2. § A pénzügyi közigazgatási biróság áll:
egy elnökből, a m. kir. Curia tanácselnökével egyenlő ranggal és jelleggel;
a szükséges számu itélőbiróból, a m. kir. Curia biráival egyenlő ranggal és jelleggel;
s a szükséges számu segéd- és kezelőszemélyzetből mely személyzet létszámához tartozó tisztviselők a budapesti kir. itélőtábla hasonló állásu egyéneivel ugyanazon ranggal és jelleggel birnak.
Az elnököt akadályoztatása esetén az itélőbirák közül az helyettesiti, a ki rangra nézve legidősebbik.
Az alkalmazandó itélőbirák létszámát a szükség mérvéhez képest egyelőre a ministertanács állapitja meg, a pénzügyminister pedig a birói tétszámnak törvényhozási megállapitása iránt a jelen törvény hatályba léptétől számitott két év elteltével fog előterjesztést tenni.
3. § Az elnököt és itélőbirákat a pénzügyminiszternek elterjesztésére és ellenjegyzése mellett Ő Felsége a király nevezi ki.
Az elnök vagy az 1869:IV. törvénycikk 6. és 7. §-ai értelmében birói hivatal viselésére képesitett vagy oly egyének sorából hozandó javaslatba, illetőleg nevezendő ki, kik azon elméleti és gyakorlati képzettséggel birnak, melyet a köztiszviselők minősitéséről szóló 1883:I. törvénycikk azon tisztviselőkre nézve megállapit, kik a pénzügyminiszterium központi igazgatásának fogalmazási szakánál alkalmaztatnak, érintetlenül hagyatván az 1883:I. tc. 31. §-ának rendelkezése.
Az itélőbirák fele a birói hivalal viselésére képesitett egyének sorából (1869:IV. tc. 6. és 7. §), hason fele pedig az elnökre nézve a fenebbi pontban meghatározott második minősitésnek megfelelni egyének sorából hozandók javaslatha, illetőleg nevezendők ki.
A segéd- és kezelő-személyzet létszámához tartozó tisztviselők ideiglenes vagy végleges kinevezésének joga - az elnök meghallgatása után - a pénzügyministerrel illeti.
A segéd- és kezelő-személyzet minősitésére az 1883:I. tc. rendelkezései szolgálnak iránydóul.
A szolgákat az elnök nevezi ki.
4. § A pénzügyi közigazgatási biróság elnökére és birói tagjaira teljes hatálylyal kiterjednek az 1869:IV. törvénycikk 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17. és 17. §-ainak és az 1871:IX. tc. határozmányai, azon módositással azonban, hogy az ezen törvényekben az igazságügyi ministernek adott hatáskör a pénzügyi közigazgatási biróságra nézve a pénzügyministert illeti.
A pénzügyi közigazgatási biróság elnöke és biró tagjai hat heti szünidőt vehetnek igénybe, mire nézve részletesebben az ügyrend intézkedik.
Az elnök és itélőbirák által elkövetett fegyelmi vétségek, és a vagyoni felelősség megállapitása, valamint az elnöknek s az itélőbiráknak az 1871:IX. tc. II. fejezetében körülvonalazott kényszer-nyugdijaztatása felett, a magyar kir. Curia hasonrangu tisztviselőire nézve illetékes fegyelmi biróság itél. (Az 1881:LIX. tc. 104. §)
5. § A pénzügyi közigazgatási biróság segéd- és kezelő-személyzetére nézve ugyanazon szolgálati és nyugdijazási szabályok érvényesek, melyek az állami tisztviselőkre nézve fennállanak.
Az ezen személyzet által elkövetett fegyelmi vétségekre nézve a pnzügyi közigazgatási biróság fegyelmi választmánya illetékes, mely az elnök vagy helyetteséből s két itélő biróból áll. Másodfokon az 1881:LIX. tc. 104. § második bekezdésében jelzett biróság itél. A fegyelmi eljárásra nézve az 1871:VIII. tc. rendelkezései a pénzügyi közigazgatási biróság fegyelmi választmányának hatáskörébe utalt fegyelmi esetekben is alkalmazandók.
6. § A pénzügyi közigazgatási birósághoz intézendő felebbezések, a panasz tárgyát képező határozat kézbesitésétől számitandó 30 nap alatt nyujtandók be és pedig:
a) a közigazgatási bizottságok határozatai ellen, ezen bizottságok elnökéhez;
b) a felszólamlási bizottságok határozatai ellen a kir. adófelügyelőhöz;
c) a kir. pénzügyigazgatóságok határozatai ellen az illető pénzügyigazgatósághoz.
Ha a fellebbezés beadására fent kitüzött határidő utolsó napja vasárnapra vagy Gergely naptár szerinti valamely más közönséges ünnepre esik, a következő köznapon a fellebbezés még beadható.
A posta utján beérkezett felebbezések benyujtásának napjául a postára adás napja vétetik, mely körülmény igazolásaul a levél boritéka hivatalból a felebbezési irathoz hozzácsatolandó.
A fent megnevezett közigazgatási hatóságok a törvényes határidőben beadott fellebbezéseket a pénzügyi közigazgatási birósághoz terjesztik fel, ellenben a határidő letelte után elkésve beadott felebbezéseket végzésileg visszautasitják.
7. § A kellő időben beadott felebbezést visszautasitó végzés ellen a végzés kézbesitésétől számitott 15 nap alatt beadandó felebbezésnek; ha pedig a fél, illetőleg törvényes képviselője tőle nem függő és általa el nem hárithatott akadály miatt az ügy érdemére vonatkozó felebbezést a törvényes határidő alatt be nem adhatta: igazolási kérelemnek van helye. A hitelt érdemlőleg indokolandó igazolási kérelem, az érdemleges felebbezéssel együtt, az elmulasztott határidő utolsó napját követő 30 nap alatt azon közigazgatási hatóságnál nyujtandók be, melynek határozata ellen a fellebbezés irányul. Ezen hatóság ugy az igazolási kérelmet, mint a visszautasitó végzés ellen beadott felebbezést, nyolcz nap alatt érdemleges határozat hozatala végett a pénzügyi közigazgatási birósághoz felterjeszti. A pénzügyi közigazgatási biróság, ha az igazolási kérelemnek helyt ad, vagy az elutasitó végzés megváltoztatásával a felebbezést kellő időben beadottnak jelenti ki: az érdemben felebbezett ügyet is azonnal felülvizsgálat alá veheti.
8. § A felebbezésben világosan meg kell jelölni azon határozatot, mely ellen az intézve van, valamint az egyes sérelmes pontokat is. A fellebbezéshez, a melyben a felebbező uj ténykörülményeket is felhozhat, hozzácsatolandók eredetiben vagy hiteles másolatban mindazon okiratok, melyekre a fél felebbezését alapitva. Oly ténykörülményeket, melyek a felebbezési ügyre vonatkozó vagy azzal összefüggésben levő hivatalos iratokból megállapithatók, a fél bizonyitani nem köteles, hanem felebbezésében csak azon hivatalos iratokat kell megjelölnie, melyek ezen adatokat tartalmazzák.
9. § A közigazgatási bizottság elnöke, a kir. adófelügyelő s illetőleg pénzügyigazgatóság köteles a hozzá törvényes időben érkezett felebbezést, annak beérkeztétől számitott nyolcz nap alatt az illető tárgyalási iratokkal felszerelve, a pénzügyi közigazgatási birósághoz felterjeszteni.
Azon esetekben, ha a közigazgatási bizottságnak vagy az adófelszólamlási bizottságnak határozata ellen a kincstár képviseletében az adófelügyelő ad be felebbezést; mielőtt a felebbezést felterjesztené, illetőelg azt felterjesztés végett a közigazgatási bizottság elnökéhez beadná, köteles a felebbezés hiteles másolatát az érdeklett adó- vagy illetékköteles félnek bérmentes ajánlott levélben megküldeni, és a feladási vevényt vagy kézbesitési ivet a felebbezéshez csatolni.
Az érdeklett adó- vagy illetékköteles félnek jogában áll, hogy a kincstár képviselője által beadott felebbezésre észrevételeit közvetlenül a pénzügyi közigazgatási biróságnál beadhassa.
Ezen észrevételek az adófelügyelő levelének postára adását, illetőleg kézbesitését követő 30 nap alatt küldendők be a pénzügyi közigazgatási birósághoz; mely határidőnek lejárta előtt az ilyen ügy a pénzügyi közigazgatási biróságnál előadásra be nem jelenthető. A 30 napi határidő letelte után beérkezett észrevételek az ügy eldöntésénél figyelembe nem vétetnek.
A felebbezés másolatának a féllel való közlése nem szükséges, ha az adófelügyelő a felebbezést a határozat kihirdetése alkalmával élőszóval jelenti és kinyilatkoztatja, hogy a felebbezést irásban indokolni nem kivánja: ha egyszersmind ezen felebbezés bejelentése és nyilatkozattétel az adó- vagy illetékköteles fél jelenlétében történt, avagy ezekről az adó- vagy illetékköteles fél a kincstár képviselője által felebbezett határozat kiadmányozása alkalmával irásban értesittetik.
A jelen §-ban körülirt eljárást a kir. adó-i, felügyelő köteles követni a közigazgatási bizottságnak határozatai ellen intézett azon felebbezésekre nézve is, melyek az ő nézete szerint a fennálló törvények értelmében eldöntés végett a pénzügyministerhez felterjesztendők, a magánfél nézete szerint pedig a pénzügyigazgazgatási biróság hatásköréhez tartoznak.
10. § A pénzügyi közigazgatási birósághoz intézett felebbezésnek halasztó hatálya csak azon esetekben van, a melyekben ezt a törvény külön rendeli.
Azon esetekben, a melyekben a felebbezésnek ily halasztó hatálya nincsen, a felebbező fél a felebbezés beadásakor vagy azt követőleg - de külön kérvénynyel - időhaladékért folyamodhatik az illető közigazgatási hatóság utján a pénzügyministerhez, a ki a kért halasztást, - ha a félnek a végrehajtás által visszapótolhatlan károsodása okoztatnék, s ha az államkincstár kellőleg biztositva van, - megadja.
11. § A pénzügyi közigazgatási biróság birói hatalmát Ő Felsége a király nevében gyakorolja.
12. § A pénzügyi közigazgatási biróság a hozzá felterjesztett ügyeket nyilvános ülésben tárgyalja s a fennálló törvények és szabályrendeletek értelmében az elnöknek, esetleg helyettesének elnöklete alatt háromtagu tanácsban határoz.
A tanácsban résztvevő birák közül legalább egynek birói képesitvénynyel (3. §) kell birnia.
Előadók csakis itélő birák lehetnek.
13. § Az 1868:LIV. törvénycikk 102-107. §-ainak rendelkezései a pénzügyi közigazgatási biróság hatásköréhez utalt ügyekben is alkalmazandók.
14. § A törvények és azok alapján kiadott rendeletek érvényességének megbirálása tekintetében az 1869:IV. törvénycikk 19. §-ának hatálya oly értelemben, mint az az 1879:XL. törvénycikk 10. §-ában körvonalozva van, a pénzügyi közigazgatási biróságra is kiterjed.
15. § A pénzügyi közigazgatási biróság saját illetékességét hivatalból állapitja meg.
16. § Azon lényeges alaki sérelmek miatt, melyek a felebbezett határozat hozatalánál, valamint az ezt megelőző eljárás folyamában felmerültek, a határozat elleni felebbezésben kell orvoslást keresni; sőt csupán alaki sérelem miatt is élhet a fél felebbezéssel.
Ily alaki sérelmek esetében a pénzügyi közigazgatási biróság a felebbezett határozatot és illetőleg az azt megelőző eljárást megsemmisiti s ujabb határozat hozatalát esetleg ujabb eljárást rendel.
Azon esetekben, ha az eljáró közigazgatási hatóság törvényes hatáskörét tullépte, vagy oly lényeges eljárási szabályok mellőztettek vagy sértettek meg, hogy e miatt az ügy alapos eldöntése lehetetlenné vált: a pénzügyi közigazgatási biróság a hozott határozatot és az azt megelőző eljárást akkor is megsemmisitheti, ha ezen alaki sérelmek a beadott felebbezésben kifejezetten meg nem jelöltettek.
Megsemmisitendő a felebbezett határozat s illetve az azt megelőző eljárás akkor is, ha a határozatot illetéktelen hatóság hozta. Ezen esetben a pénzügyi közigazgatási biróság az ügyiratoknak az illetékes közigazgatási hatósághoz való áttélelét rendeli el.
Ha a tényállás nincs kellőleg kideritve: a pénzügyi közigazgatási biróság a tárgyalás kiegészitését rendeli el. (17. §)
Ha az alsóbb hatóság és a pénzügyi közigazgatási biróság illetéktelenségének esete fenn nem forog és a tényállás kellőleg ki van deritve: a pénzügyi közigazgatási biróság a felebbezett határozat felett érdemleg itél.
17. § Ha a pénzügyi közigazgatási biróság a felebbezett ügynek érdemleges elintézhetése végett a tárgyalás kiegészitését rendeli el (16. §):
a) a kiegészitésre szolgáló azon hivatalos adatok felterjesztésére, melyek a felebbezett ügy eldöntése szempontjából bármely irányban szükségesnek mutatkoznak, azon közigazgatási hatóságot utasitja, mely a felebbezést felterjesztette, vagy pedig ezen hivatalos adatok megküldése végett az illető hatóságokat közvetlenül keresi meg, illetőleg utasitja;
b) a felebbező felet nyilatkozat-adásra vagy ujabb adatok beterjesztésére utasithatja, mely esetben a nyilatkozat vagy, ujabb adatok beszolgáltatására a végzésről való értesitéstől számitandó 30 napnál kevesebbre és 60 napnál többre nem terjedhető határidőt tüz ki.
A tárgyalás kiegészitését a pénzügyi közigazgatási biróság nem nyilvános ülésben is elrendelheti.
18. § A felebbező fél a tőle bekivánt nyilatkozatot vagy adatokat a kitüzött idő alatt a kir. adófelügyelőhöz, illetőleg a kir. pénzügyigazgatósághoz adja be.
A kir. adófelügyelő vagy pénzigazgatóság köteles a fél nyilatkozatát vagy adatait saját észrevételeit ellátva, 48 óra alatt a pénzügyi közigazgatási birósághoz felterjeszteni, vagy pedig azon körülményt, hogy a fél nyilatkozatát be nem adta, feljelenteni s egyszersmind utóbbi esetben a fél értesitéséről szóló postai feladási vevényt, vagy kézbesitési ivet is elterjesztéshez csatolni.
A nyilatkozat vagy adatok benyujtására megszabott határidő utolsó napjára nézve a 6. § intézkedése irányadó.
19. § A féllel kivánt nyilatkozat vagy adatok beszolgáltatására kitüzött határidő letelte után a pénzügyi közigazgatási biróság a rendelkezésére álló adatok alapján érdemleges itéletet hoz.
20. § A pénzügyi közigazgatási biróság a felebbezett ügy érdemére nézve itélet alakjában, minden más intézkedésre nézve végzés alakjában hoz határozatot.
21. § Az itélet a felek kérelmén tul nem terjedhet.
22. § Ugy az itéletet, mint a végzést indokolni kell.
23. § Az itélet vagy végzés kézbesités és végrehajtás végett azon hatóságnak adatik ki, mely a felebbezést a birósághoz felterjesztette.
24. § Ha e felebbezés olyan ügyre vonatkozik, melyben a fölterjesztő hatóság nézete szerint nem a pénzügyi közigazgatási biróság van hivatva itélni, a felterjesztő hatóság az illetékesség kérdését a felterjesztésben indokolva felvetni köteles.
25. § Ha valamely a biróság elé felebbezett ügyben a kincstár képviselője a biróság illetősége ellen emel kifogást, e fölött a biróság az ügy érdemétől elkülönitve határoz; azon esetre, ha a biróság magát illetékesnek nem tartja, ezen határozatáról ugy a magán fél, mint a kincstár képviselője értesitendő; - ha pedig a biróság, a hozzá benyujtott felebbezés ellenére magát illetékesnek nyilvánitja, a határozatról még a pénzügyminister is értesitendő.
Ha a pénzügyminister az ügyet nem tartja a biróság hatásköréhez tartozónak a biróság határozatának kézbesitését követő nyolcz nap alatt köteles a biróság elnökét értesiteni, hogy az illetékességi összeütközési ügyet a ministertanács elhatározása alá kivánja bocsátani.
Mig a ministertanács az illetőségi kérdésben határozott, a közigazgatási biróság az ügy érdemében határozatot nem hozhat.
Ha pedig a magánfél azt véli, hogy valamely, a kincstár képviselője által a pénzügyminister felebbezett ügynek eldöntése a pénzügyi közigazgatási biróság hatásköréhez tartozik, a felebbezésre adott észrevételekben, vagy külön, de az észrevételek benyujtására megszabott határidőn belül kifogást emelhet a pénzügyminister illetősége ellen. A pénzügyministernek saját illetősége ellen. A pénzügyministernek saját illetőségét megállapitó határozata a magánfélnek külön kézbesitendő, kinek jogában áll, a kézbesités napját követő nyolcz nap alatt az illetőség megállapitása ellen panaszt emelni, mely a pénzügyministerhez nyujtandó be.
Mig az illetőség kérdésében a ministertanács végleg határozott: az ügy érdemleges elintézése függőben tartandó.
26. § Egyfelől a pénzügyi közigazgatási biróság között, másfelől pedig a közigazgatási hatóságok vagy a rendes biróságok között felmerült illetékességi összeütközések elintézésére szintén a ministertanács hatalmaztatik fel. Az ügyiratok a felmerült illetőségi összeütközésnek a ministertanács által való eldöntése czéljából a pénzügyministerhez terjesztendők fel.
27. § A ministertanács felhatalmaztatik. hogy a pénzügyi közigazgatási biróság ügyrendjét rendeleti uton szabályozhassa.
Ezen ügyrend fog intézkedni az iránt is, hogy vitás elvi kérdések a pénzügyi közigazgatási biróság teljes ülésében döntessenek el, a mely teljes ülés elvi megállapodásai irányadók mindaddig, mig netalán eltérő teljes ülési megállapodás létre nem jön.
28. § Ezen törvény rendelkezései a magyar korona országai egész területére kiterjednek, Horvát-Szlavonországokra mindazonáltal azon eltérésekkel:
a) hogy mindaddig, mig ezen országokban a közigazgatási bizottságok teendőit a pénzügy igazgatóság teljesiti: utóbbinak e minőségben hozott határozatai is a pénzügyi közigazgatási birósághoz felebbezhetők;
b) hogy a felebbezések kivétel nélkül a pénzügyigazgatóságnál adandók be; - és hogy a felebbezések felterjesztése, valamint a pénzügyi közigazgatási biróságok által elrendelt kiegészités foganatba vétele minden esetben a pénzügyigazgatóság teendői közé tartozik.
29. § A közigazgatási hatóságoknak az 1-ső szakaszban megjelölt határozatai csak akkor felebbezhetők a pénzügyi közigazgatási birósághoz, ha azok a jelen törvény életbeléptetése után hozattak.
Az ezen életbeléptetést megelőző időben hozott határozatok ellen beadott felebbezések felett utolsó fokon és végleges a pénzügyminister határoz.
30. § Ezen törvény által nem érintetnek a közadók elkövetett kihágásokra nézve birói hatósággal felruházott kir. törvényszékekről szóló 1871:LXVI. törvénycikk 1. §-ának az 1874:XL. törvénycikk által érvényben tartott intézkedései.
31. § Ezen törvény 1884. évi január hó 1-ső napján lép életbe s végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.
