1884. évi IV. törvénycikk

az 1879:XX. tc. hatályának megszünése után Szeged szab. kir. városában szükséges átmeneti intézkedésekről, és az 1882:VII. tc. 2. §-ában foglalt intézkedésnek módositásáról * 

1. § Mindaddig, mig az 1879:XX. tc. értelmében kiküldött királyi biztos által a most idézett törvénycikk 5. §-a alapján Szeged szab. királyi városa ujraépitése és rendezése czéljából megkezdett s nagy részben már foganatositott, valamint az 1880:XVII. tc. 1. §-ának c)-j) pontjaiban emlitett munkálatok bevégezve és az azokra vonatkozó leszámolások befejezve nincsenek, - ezen munkálatokra nézve Szeged szab. kir. város törvényhatóságának az 1870:XLII. tc. 43. §-a c) pontja határozmányán gyökerező joga hatályon kivül marad, s ezen munkálatokat és az azokra vonatkozó leszámolásokat a közmunka- és közlekedési minister, a mennyire szükséges, egyetértőleg a belügyministerrel és a pénzügyministerrel saját közegei által teljesitteti s a ministerium ezen munkálatokra nézve Szeged szab. kir. város törvényhatóságával szemben ugyanazon viszonyba lép, mely eddig a kir. biztos és a város törvényhatósága között fennállott.

2. § Szeged szab. kir. város törvényhatóságának az 1880:XX. törvénycikk alapján engedélyezett 5 1/2 millió forint kölcsön kamat- és tőketörlesztési évi járadékának fizetésére további egy évi halasztás engedélyeztetik oly értelemben, hogy ezen fizetés, melyet az 1882. évi VII. tc. 2. §-a szerint a város 1884. évi január hó 1-étől kezdve tartoznék teljesiteni, csakis 1885. évi január hó 1-én veendi kezdetét és ennek megfelelően egy évvel későbben fog megszünni.

Ezen intézkedés következtében az 1884. évi kamat- és tőketörlesztési járadékot a kincstár fedezendi. Az ezen czélból előlegezendó 330,000 forint, az 1884. évi költségvetés átmeneti kiadásainak III. fejezete alatt külön czimen lesz elszámolandó, s fedezete az 1884. évi államköltségvetésről szóló törvénycikk 4. §-ában megállapitott módon hitelmüvelet utján lesz eszközlendő.

3. § Szeged szab. kir. városában a város tervszerü további kiépitésének biztositása czéljából a jelen törvényben meghatározott teendők végzésére ideiglenesen az 1893-ik év végeig „középitészeti tanács” állittatik fel.

4. § Ezen középitészeti tanács áll: a város főispánjából, mint elnökből, és hat rendes tagból, kik közül három tagot a belügyminister nevez ki, három tagot pedig a köztörvényhatósági bizottság tagjaiból a város köztörvényhatósága választ.

Ezeken kivül, de szavazati jog nélkül, tagjai a középitészeti tanácsnak: a városi főmérnök és a város épitési bizottságánál előadó városi tanácsnok.

A középitészeti tanács irásbeli és müszaki teendőinek ellátása végett a mellé rendelendők: a város egyik jegyzője és egy városi mérnök, mint előadók; a kirendelt városi jegyző egyszersmind a tanács titkári teendőit is teljesitendi.

5. § Az elnök akadályoztatása esetére a belügyminister a középitészeti tanács rendes tagjai sorából állandó elnökhelyettest nevez ki.

6. § A középitészeti tanács tagjai ezen megbizatásukért külön dijt nem huznak.

A középitészeti tanácshoz beosztott városi jegyző és mérnök azonban megfelelő jutalomdijban részesithetők, melynek összegét a középitészeti tanács előterjesztésére a belügyminister állapitja meg.

7. § A középitészeti tanács rendes tagjainak egy harmada minden harmadik év végén sorsolás utján megállapitandó rendben kilép. A kilépett tagok azonban ismét kinevezhetők, illetőleg megválaszthatók.

8. § A középitészeti tanács felebbviteli hatóságot képez mindazon épitkezési ügyekben, melyekben az 1876:VI. tc. értelmében a törvényhatóság közigazgatási bizottsága volna hivatva másodfokulag határozni.

Ezen ügyekre nézve a középitészeti tanács lépvén a közigazgatási bizottság helyébe, Szeged szab. kir. város törvényhatósága területén az 1876:VI. törvénycikk idevágó határozmányai jelen törvény érvényének tartamára hatályon kivül helyeztetnek.

9. § Azon kivül a középitészeti tanács felügyeletet és ellenőrzést gyakorol minden előforduló oly ügyre, mely vonatkozik:

a) városszabályozási kérdésekre, s e czélból szükséges kisajátitásokra; továbbá telkek eldarabolására;

b) uj közlekedési vonalak nyitására és feltöltésekre;

c) a csatornahálózat fejlesztésére s általában a csatornákra;

d) kövezésekre;

e) a vizvezetékre és a város világitására;

f) a város térképének nyilvántartására;

g) a város területén lévő ültetvényekre és közkertekre;

h) az épitési rendszabályoknak ugy a köz-, mint a magánépitkezéseknél való pontos megtartására.

Ehhez képest a város törvényhatósága, vagy annak közegei és bizottságai által a most emlitett ügyekben hozott határozatok foganatositás előtt mindenkor közlendők a középitészeti tanácscsal s csak akkor hajthatók végre, ha a középitészeti tanács által is jóváhagyattak.

Ha a város törvényhatósága és a középitészeti tanács között ki nem egyenlithető véleménykülönbség merülne fel: a véleménykülönbségre okot szolgáltatott kérdés eldöntés végett a belügyministerhez felterjesztendő.

10. § A mennyiben a fennálló épitkezési szabályok módositása, vagy azok helyett ujak alkotásának szüksége merülne fel, az ezek iránti törvényhatósági szabályrendelet-tervezet a középitészeti tanács utján és ennek észrevételeivel lesz felterjesztendő a belügyministeriumhoz megerősités végett.

11. § A középitészeti tanácsnak nem feladata, hogy valamely munkálatot maga hajtson végre s kezdeményezési joggal is csak annyiban bir, hogy felmerülő üdvös eszméket valósitás végett a városnak javaslatba hozhat, s ahhoz épitésrendőri vagy szépészeti tekintetekből figyelmeztetéseket intézhet.

12. § Az 1880:XVII. tc. 4. §-ában emlitett kisajátitások utján, illetve Uj-Szegeden a partbellebbezés alkalmával keresztülvitt szabályozás folytán keletkezett, s a város birtokában visszajutott beltelkekből nyert területeknek azon része, mely az 1884. évi január 1-ig el nem adatott, ezen középitészeti tanács által kezelendő.

Az ezen visszamaradt telkekért későbbi értékesités utján befolyandó összegekből külön épitési alap képezendő.

Ezen alaphoz csatolandók:

a) a város rendezése alkalmával a magánfeleknek átengedett csere-telkek után még kint lévő felülfizetési követelések;

b) a végrehajtott egyes utcza-nyitások keresztülvitele érdekében egyes érdekelt felek részéről felajánlott járandóságok;

c) a kikötött épitkezési határidők biztositására a felek részéről lekötött s esetleg behajtás alá eső kötbérek.

13. § Az épitési alapból fedezendők mindenekelőtt a középitészeti tanács kezelési költségei, továbbá a tanácshoz beosztott jegyző és mérnök pótdijai. Az alapnak még ezen felül folyóvá tehető része kizárólag városszabályozási munkálatokra, u. m. feltöltésekre, a csatorna- és kövezethálózat kiegészitésére stb. forditandó oly módon, hogy a középitészeti tanács az alap állapotához képest a városnak ily czélokra a belügyminister által jóváhagyott összeg erejéig időről-időre segélyt nyujt.

14. § Az épitési alapot a középitészeti tanács rendelkezése és utasitása szerint, a városi számvevőség segédlete mellett a város házi pénztári hivatala kezeli.

A középitészeti tanács intézkedik az alap pénzeinek miként való elhelyezéséről és gyümölcsöztetéséről.

Belügyministeri jóváhagyás fentartásával saját hatáskörében határoz az alap még rendelkezésre álló telkeinek épitési czélokra való eladása, avagy a város részére közczélokra való átengedése iránt.

Ezen telkekre vonatkozólag tehát a középitészeti tanács fennállása idejének tartamára az 1871:XVIII. tc. 103. és 106., illetőleg az 1875:XXXV. tc. 1. §-ának hatálya felfüggesztetik.

15. § A középitészeti tanács részéről a telkek eladása iránt hozandó határozatok, az ár indokolásával a belügyminister elé terjesztendők s csak ennek jóváhagyása után foganatosithatók.

A határozatokról vezetett jegyzőkönyvekben a szavazatok névszerint kitüntetendők, s a netaláni ellennyilatkozatok szószerint felveendők.

A mennyiben a minister részéről a felterjesztéstől számitott 40 nap leforgása alatt kifogás nem tétetnék: az eladás avagy a város részére közczélokra való átengedés iránt hozott határozat megerősitettnek tekintendő.

Az eladás vagy átengedés az épitési alap nevében történik. Az eladásra vagy átengedésre vonatkozó szerződések és egyéb okmányok az alap nevében a középitészeti tanács határozatai alapján az elnök, akadályoztatása esetén az elnök-helyettes által iratnak alá.

A még el nem adott vagy át nem engedett területeknek időközi hasznositásáról a középitészeti tanács a városi hatóság utján gondoskodik.

16. § A középitészeti tanács eljárásának módozataira és feltételeire nézve - mindjárt megalakulása után - szabályzatot készit, mely belügyministeri megerősités után lép életbe.

17. § A fentebbi 13. § a), b) és c) pontjai alatt emlitett ügyekre nézve a középitészeti tanács képviseli az épitési alapot, mindazon függő kérdéseket illetőleg is, melyek az 1883. évi deczember hó 31-ét megelőző időben merültek fel.

Ugy ezen, mint az épitési alapot illető mindazon ügyekben, melyek biróság előtti képviselettel járnak: a városi tiszti ügyészség a középitészeti tanács megkeresésére közremüködni tartozik.

18. § A középitészeti tanács saját kiadásáról, valamint a rendelkezése alatt álló épitési alap kezeléséről szóló évi költségelőirányzatokat és évi zárszámadásokat, nemkülönben az épitési alap még rendelkezésre álló telkeinek és azok értékének kimutatását jóváhagyás, illetőleg tudomásvétel végett a belügyministernek bemutatni, s a jóváhagyott zárszámadásokat a telkek és árak kimutatásával egyetemben azután tudomásvétel végett a város törvényhatóságával is közölni tartozik.

19. § Ezen törvény végrehajtásával a közmunka- és közlekedésügyi minister, a belügyminister és a pénzügyminister bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére