Mióta az ország minden vidékén a népiskolai oktatás virágzásnak indult, s ennek eredménye a tanitás és tanulás szükségérzetét még a nép alsóbb rétegeiben is felébresztette; azóta a tanitás ügyének előmozditására alakult testületek, polgári és egyházi községek, megyei és egyházi hatóságok, oly helyekről, hol ezen tényezők korlátolt anyagi erejök miatt meglevő iskoláikat vagy rendbe nem hozhatják, vagy az iskolákkal nem biró helyeken újakat nem állithatnak, a vallás- és közoktatásügyi ministerhez tömegesen folyamodnak részint elemi iskoláik kibővitéseért, részint egészen újak felállitásáért, részint pedig polgári iskolák nyitásáért.
Az ily folyamodók ügyét több vidéken, különösen az ország szélein köröskörül fekvő megyékben magam szemléltem vagy kiküldötteim által vizsgáltattam meg s úgy találtam, hogy ezen kivánságok és kérelmek valóban igazak, s mennél elébb teljesitésre várnak.
E vizsgálat kiegészitéseül az ország emlitett vidékéről, 26 megyéből hivtam be a kir. tanfelügyelőket s velök tanácskozva jelöltem ki azon helyeket, melyeken vagy a létező iskolák kijavitandók és bővitendők, vagy egészen újak volnának felállitandók.
Ezen 26 megyében összesen 270 oly község van, melyekben állami elemi s 32 oly község, melyekben gazdasági vagy ipari szaktanfolyammal kapcsolatos polgári iskolát kell a nép és az ország érdekében lehető rövid idő alatt felállitani.
A vizsgálatokból s előterjesztésekből kitünt, hogy a nevezett helyeken vagy a czélszerűtlen iskolai épületeket kell kijavitani s átalakitani, vagy egészen újakat kell épiteni.
Az új iskolák felállitásánál vagy a rozzantak és czélszerűtlenek kijavitásánál s megnyitásánál, mindenkor az épületekre forditandó költség a legtöbb és legterhesebb s ez az oka, hogy az országos költségvetésben a „Népnevelési szükségletre” évenkint ily czélra felvétetni szokott változó, de aránylag mindig csekély összeggel, a nagy szükséglethez képest szembetünő lépésben előre haladni nem lehet; a nevezett czimen fölvett költségvetésből e kijelölt czélra azért nem lehet többet forditani, mert a már meglevő államilag segélyezett és fentartott népoktatási intézetek szükségletei fedezésére már több mint 800,000 forint összeg van lekötve.
Ama létező s már-már elodázhatatlan szükségen csak ugy lehet biztosan segiteni, ha a népnevelésre évenkint megszavaztatni szokott összegen felül, az országgyülés csupán államiskolai épületek felállitására 500,000 forint erejéig nyujt engedélyt s ennek fedezését kölcsönfelvétel útján engedi meg. E kölcsönnek törlesztése hosszabb időre felosztva, aránylag kevésbé terhelné meg az évi költségvetést, a létező hiányon pedig egyszerre, vagy legalább rövid idő alatt segitene. Mivel pedig 500,000 frtnak egyszerre beépitése ugy sem volna eszközölhető, magát ezen kölcsön felvételét is öt esztendőre kellene felosztani, oly módon, hogy a most beálló 1884-ik évben 100,000 frt vétetnék kölcsön s fordittatnék állami elemi és polgári iskolai épületek előállitására, az erre következő négy év alatt e czélra ismét száz - százezer s igy összesen 500,000 frt vétetnék kölcsön és fordittatnék a megnevezett czélra.
E kölcsön 5%-os kamatai és 1%-os törlési hányadai, a népnevelési szükségletben új állami iskolák felállitására megszavaztatni szokott összegből fedeztetnének s ily úton az egész kölcsön, 1884-től számitva 37 s 1/2 év alatt törlesztetnék. Az öt év alatt felveendő 500,000 frt kamata és törlési hányada 6%-kal számitva, az első évben 6,000, az ötödik s az azt követő 32 évben évenkint 30,000, az utolsó 38-ik évben végre 15,000 forintot fogna igénybe venni.
Bizton hiszem, hogy a fennebb érintett culturai nagy szükség öt év alatt nagy részben enyhitve s elenyésztetve lesz.
Ugyanazért a felhozott okoknál fogva kérem a törvényjavaslatba foglalt 500,000 forint kölcsönözhetését az előterjesztett törvényjavaslat elfogadása által megengedni.
