1. § A cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasut csáczai állomásából, esetleg valamely a nevezett állomás és a sziléziai határszél közt fekvő pontjáról kiinduló s a gácsországi transversalis vasut Saybusch-határszéli vonalával Zwardónnál való csatlakozás czéljából a magyar-gácsországi határszélig vezetendő gőzmozdonyu vasut kiépitése tárgyában előterjesztett engedélyokmány jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.
2. § E törvény kihirdetése napján lép életbe s végrehajtásával a közmunka- és közlekedési és a pénzügyi ministerek bizatnak meg.
A szab. osztrák-magyar államvasut-társaság jogot nyer egy a cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasutnak csáczai állomásából, vagy esetleg valamely a mondott állomás és a sziléziai határszél közt fekvő pontjáról kiinduló s a gácsországi transvervalis vasut Saybusch-határszéli vonalával Zwardónnál való csatlakozás czéljából a magyar-gácsországi határszélig vezetendő gőzmozdonyú vasut épitésére és üzletére.
Az emlitett vonal épitésére, illetőleg üzletére nézve a következő feltételek állapittatnak meg.
1. § Az engedélyes ezen vonal épitésénél, illetőleg üzleténél köteles jelen engedély-okirat tartalmához, továbbá a közmunka- és közlekedési minister által 1868. évi ápril hó 20-án 4973. sz. alatt kibocsátott és az országgyülés által jóváhagyott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1878. évi XX. törvénycikkel beczikkelyezett vám- és kereskedelmi szövetség VIII. §-ban elfogadott vasuti üzletrendtartáshoz és üzletszabályzathoz mindaddig alkalmazkodni, mig ezen ideiglenes szabályok helyett a hazai törvényhozás ujabb törvényeket nem hoz, vagy a kormány újabb rendeleteket nem bocsát ki, melyekhez, valamint azok behozataláig a fennálló szabályokon a magyar kormány által teendő minden változtatáshoz alkalmazkodni tartozik.
2. § A csácza-határszéli vonal építése és üzleti felszerelése az engedélyes által készitendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni, mely tervek készitésénél különösen a kormány kivánalmai, nemkülönben a fennálló általános épitkezési és rendőri szabályok szem előtt tartandók.
A törvényes határozmányok teljesitése szempontjából, továbbá a pálya-szolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztositására, végre a szomszéd vidék vagy egyesekre háramolható veszélyek és károk megelőzése czéljából, jogában álland a kormánynak az engedélyes által bemutatandó terveket, azok műszaki birálata, helyszini szemlék, a törvényes közigazgatási bejárás, valamint az érdekelt szomszéd birtokosok panasza folytán esetről-esetre végrehajtott vizsgálatok alapján megváltoztatni. Ily változtatások a kormány által a már meginditott épitési munkálatok tekintetében is, azok fölülvizsgálatáig bármikor követelhetők.
A kormány részéről a közigazgatási bejárás eredményének helybenhagyása után teendő változtatások által azonban a meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet.
Ha az építés kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetból, akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása az engedélyes által kivántatnék: erre a kormány engedélye lesz kikérendő; ily változtatások által azonban sem a pálya tervezett főiránya változást nem szenvedhet, sem a lejt- és irányviszonyok, szemben az elfogadott vonallal kedvezőtlenebbekké nem válhatnak.
Azon változtatások költségeit, melyek akár a kormány kivánata, akár az engedélyes kérelme folytán eszközöltettek, az engedélyes köteles viselni.
Az épitésnél a fennálló épitési és rendőri szabályok szerint kell eljárni; nevezetesen: meglevő közlekedési utakat mindaddig megbontani nem szabad, mig ezen utak helyett uj utak elő nem állittattak, vagy legalább, mig ideiglenes utakról (az illető hatóság beleegyezésével) gondoskodva nincsen.
Ha a felülvizsgálat után kitünnék, hogy a pálya épitése alkalmával a vizek levezetése iránt tett intézkedések, valamint a közlekedés szempontjából megállapitott utátjárók a tényleges szükségnek meg nem felelnek, az engedélyes a kormánynak e tekintetbeni intézkedéseit a felülvizsgálat után is saját költségeire teljesiteni köteles leend.
3. § A csácza-határszéli vonal alépitménye csak egy vágányra állitandó elő; és ennek megfelelőleg a terület kisajátitása egyelőre annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomu sinuthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra és a felépitmény beágyazásához szükséges anyag előállitására megkivántatik. Jogositva van azonban az engedélyes társaság a kisajátitást a vonal egész hosszában, vagy annak csak egyes részein annyi térfogatra terjeszteni ki, a mennyi egy kétnyomu sinuthoz megkivántatik.
Az esetleg épitendő alagutak egy vágányra épitendők. Az első vágány számára szükséges munkálatok az egész vonalon úgy létesitendők, hogy azok által a második vágány kiépitése se ne gátoltassék, se költségesebbé ne tétessék.
Mihelyt a forgalom a jelenleg engedélyezett és a vágvölgyi vasuton együttvéve annyira növekedett, hogy az évi brutto-jövedelem két egymásra következő éven át évenkint és kilométerenkint 19,773 o. é. frt és 27 krt ezüstben meghaladt, köteles az engedélyes a kormány kivánatára minden kártalanitás nélkül, a felhivástól számitott 3 év alatt, a második vágányt az egész vonalon lefektetni.
4. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy a mennyiben más pályák beszakadása, pályaudvarok közös használata, kocsikölcsönzés és a mindezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasutak közt egyezmény nem jöhetne létre, egy ilyennek feltételeit meghatározhassa.
5. § A kisajátitási jog az 1881. évi XLI. törvénycikk értelmében az engedélyezett pályára nézve az engedélyesnek megadatik.
6. § Az engedélyes köteles a postát és a postakezelőket az 1878:XX. évi törvénycikkel beczikkelyezett vám- és kereskedelmi szövetség VIII. czikkében elfogadott s 1851. évi november 16-án kelt vasuti üzletrendtartás 68. §-a értelmében a közönséges személyvonatokkal ingyen szállitani; mire nézve a közmunka- és közlekedési ministernek szabadságában áll, egy minden végállomásról naponkint induló vonatnál minden irányban ugy az indulási órát, mint a menet gyorsaságát megszabni.
Valahányszor a postaszolgálat több mint egy 8 kerekü, vagy két 4 kerekü kocsit vesz igénybe, az engedélyes mindannyiszor a megkivántatott minden további kocsiért kilométerenkénti jutányos kárpótlást nyerend, mely közmegegyezéssel fog megállapittatni.
Ha a nevezett minister jónak találná, hogy az engedélyezett pályán mozgó-posta rendeztessék, ez esetben az engedélyes által a nyolczkerekü vagy négykerekü közönséges kocsik helyett, a kormány igényeinek megfelelőleg felszerelt nyolcz- vagy négykerekü mozgópostakocsik ingyen állitandók és fentartandók.
A postakezelés számára a kormány által kijelölendő levél fel- és kiadási állomásokon, magában a pályaépületben alkalmas posta-iroda ingyen engedendő át. A csácza-határszéli vonal üzletbe tétele után netán továbbra felmerülő szükségletek kielégitése tekintetéből, külön egyezmény fog létrehozatni.
Köteleztetik továbbá az engedélyes, a postahivatalnokok és szolgák kisérete nélkül elinditott postaküldeményeket - az értékküldemények kivételével - az illető állomásra dijmentesen szállitani és kiadni.
Levelezések, melyeket a vasut-ügyvitel tárgyában az igazgatóság és alárendelt közegei, vagy ez utóbbiak egymás közt folytatnak, az illető pályavonalakon a pályaintézet hivatalnokai által dijmentesen szállittathatnak.
7. § Az engedélyezett vaspálya mentén szükséges vaspálya-üzleti távirda-vezetékeknek a pálya indóházain és őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőig, esetleg a forgatható védjelzőkészülékekig való kiépitését, a részletekre nézve az engedélyessel megállapitandó egyezmény alapján a m. kir. távirda-igazgatás hajtatja végre.
Kötelezve van ennélfogva az engedélyes a m. kir. távirda-igazgatást a távirda-épitkezés elrendelése és a fentjelzett egyezmény megállapitása végett oly idejekorán megkeresni, hogy ennek a távirda-épitkezésekhez szükséges anyagok beszerzésére és a távirda-épitkezéseknek a pálya megnyitásáig leendő elkészittetésére elég ideje maradjon.
Engedélyes köteles megengedni, hogy a felállitandó távirdavezeték oszlopai a pálya saját birtokán és területén állittassanak fel a nélkül, hogy az engedélyes az elfoglalt területért jelenben vagy jövőben kártalanitást követelhetne.
A távirda-oszlopok helyei, valamint a távirda-vezetékek más megerősitési pontja, az engedélyes és a m. kir. távirdaigazgatás illető épitési közegei által egyetértőleg és úgy állapitandók meg, hogy azok miatt sem a vasuti üzlet, sem az üzleti személyzet biztonsága veszélyeztetve ne legyen.
Engedélyes köteles azon esetben, ha az üzleti távirdavezetékkel egyidejüleg állami távirdavezeték nem épittetnék, a távirda-oszlopok és más távirda-épitési anyagok összes árát, s az összes távirda-épitési költségeket; azon esetben pedig, ha egyidejüleg állami távirdavezeték is épittetnék, az üzleti vezeték épitési anyagainak árát és az összes épitési költségeknek az üzleti vezetékek épitésére forditott aránylagos részét a m. kir. távirda-igazgatásnak megtériteni.
Mindkét esetben kötelezve van az engedélyes, a m. kir. távirda-igazgatás kivánatára az előbbi pontban megnevezett távirda-épitkezésekhez szükséges összegeket, az utólagos elszámolásig, kamat nélkül előlegezni és a távirda-oszlopokat s a többi összes távirda-épitési anyagokat az épitendő pálya mentén, a m. kir. távirda-igazgatás által meghatározandó módon és időben a már lerakott vasutvágányon saját költségén szétosztani.
Az üzleti vezetékek átadásakor az engedélyes számlájára épitett üzleti vezetékek összes leltári állománya az engedélyes birtokába megy át.
Jogában áll azonban a m. kir. távirdaigazgatásnak, a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor államtávirdavezetékeket alkalmazni és ekkor a távirda-oszlopok az állam költségén való fentartásának kötelezettsége mellett, a m. kir. távirdaigazgatás ingyen tulajdonába mennek át.
A vasutüzleti távirda-vezetékeket az engedélyes a m. kir. távirda-igazgatás szokott ellenőrködése mellett kizárólag csak azon sürgönyzésekre használhatja, melyek a vasuti üzlet czéljából az igazgatóság és alárendelt közegei vagy az utóbbiak közt váltatnak. Jogositva van azonban a m. kir. távirda-igazgatás a pályaigazgatósággal egyetértve, ezen üzleti vezetékeknek, a mennyire az üzleti forgalom megengedi, ugy állami, mint magánsürgönyök továbbitására, illő ellenőrzés melletti használását kivánni és elrendelni.
Ez esetben azonban a használat módja és a távirás dijának az engedélyes s a m. kir. távirda-igazgatás közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni.
Hasonlóan külön egyezményben állapittatnak meg az engedélyes és a m. kir. távirdaigazgatás közt azon feltételek is, melyek a vaspálya mellett felépitett távirdavezetékek felügyeletét, fentartását s az azokon netalán későbben a vaspálya-igazgatóság kivánatára eszközlendő változtatásokat vagy áthelyezéseket s általában mindazon távirdai ügyeket illetik, melyek a fentebbi pontok által még nem szabályozvák.
8. § A szállitási dijakat engedélyes belföldi ezüst- vagy aranypénzben számíthatja; de köteles a mindenkori árkelet tekintetbe vételével megállapitott illetékeket országos értékben elfogadni.
Az árszabás átszámitása országos értékre, a kormány ellenőrzése mellett, az engedélyes megkeresése vagy a kormány rendelkezése folytán hónapról hónapra a közvetlen mult hóbeli átlagos ezüst árkelet szerint, s rendkivüli esetekben rövidebb időközökben is, az előbbi hasonló időközben fennállott ezüst árkelet szerint fog eszközöltetni.
9. § Az árszabások az engedélyes által időközökben leszállithatók egészben, vagy csak a pálya egyes vonalszakaszaira, egyik vagy mindkét irányban, minden szállitási távolságra egyenlően vagy növekvésük esetére nagyobb mérvben.
Az ekként leszállitott árszabások az előbbeni mértékre ismét felemelhetők: de csak három havi alkalmazásuk után.
Ha egy feladó vagy szállitmányozó bizonyos feltételek alatt fuvarbér-leszállitásban vagy más kedvezményekben részesül, ugy ezekben részesiteni kell minden feladót és szállitmányozót, ki ugyanazon feltételeket elfogadja; olyképen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék.
Ily személyes kedvezmények szinleges ártérités (refactia) alakjában sem adhatók.
Az engedélyezett kedvezmények, visszatéritések s. a. t. a kormány által kiadott általános rendeletek értelmében közhirré teendők.
10. § Belföldön beállott rendkivüli drágaság esetén joga van a kormánynak, az élelmi czikkek szállitási díját a drágaság tartamára a maximal árszabás feléig leszállitani.
11. § A katonaság és katonai javak leszállitott árszabások szerint szállitandók, és pedig egyrészt a cs. és kir. közös hadügyministerium és a m. kir. honvédelmi ministerium; másrészt a fennálló vasuttársulatok közt 1877. évi szeptember 15-én megkötött egyezmény, illetőleg az 1878. évi január hó 1-én hatályba lépett katonaszállitási árszabás és annak függeléke alapján.
A katona-szállitásra nézve létrejövendő, az államra kedvezőbb egyezmények ezen pályára is érvényesek lesznek.
Alkalmazandók még ezen határozatok a pénzügyi, valamint az állami és hatósági közbiztonsági őrségre, végre a fegyenczekre is.
Az engedélyes köteles alkalmazkodni a katonai szállításokra vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt megállapodások és egyezményekhez, melyek által a szállításhoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegités, és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasúti kocsik használata szabályoztatnak.
Köteles továbbá az engedélyes azon szerves határozmányok és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasuti osztályokra és azoknak béke idején új épitkezésekhez vagy fentartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a cs. és kir. közös hadügyministerium által kiadattak vagy megállapíttatni fognak.
Háború vagy mozgósitás esetén köteles az engedélyes a szabadságosok és tartalékosok elszállitását, a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyükhöz legközelebb eső állomásig, kellő igazolás alapján, a katonai leszállitott árszabás mellett eszközölni.
Végül köteles az engedélyes feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, hadi tengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1868. évi XL. törvénycikk 38. §-ában és az 1873. évi II. törvénycikkben megállapitvák.
A katona-szállitásokra vonatkozó határozatok és kedvezmények magától érthetőleg ép ugy érvényesek a honvédségre és azon csapatokra, melyek mint a hadsereg kiegészitő része a népjog oltalma alatt állanak.
12. § Az állami közegek és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete fölött őrködő hatóságok megbizásából, vagy az államnak ezen engedélyből folyó érdekei megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és a hatóság megbizását igazolják, uti málháikkal ingyen szállitandók.
13. § Oly feleken, kik a vasutat a vitel vagy szállitási bér előleges kifizetése nélkül roszhiszemüleg használnák, vagy a szállitmány nemének vagy sulyának helytelen bejelentésével, vagy más módon a vállalat megröviditését czélozzák; háromszoros árszabási illetmény lesz megvehető.
14. § A kormány az államérdekek megóvása tekintetéből jogositva van magának úgy a pálya épitése, valamint az üzlet czélszerüen és szilárdan eszközölt felszerelése és folytonos jókarbantartása iránt, minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.
A kormány fentartja magának a jogot, hogy a pályát épitésének befejezte után felülvizsgálhassa.
A felülvizsgálatnak czélja: megállapitani, vajjon engedélyes a pálya épitését és felszerelését illető engedélyszerü kötelezettségeinek teljesen megfelelt-e.
A kormánynak az általános törvények határozatai és különösen a jelen engedély-okmány értelmében fentartott főfelügyeleti joga gyakorlatával, úgy az épitkezési időtartam, valamint az engedélyezett vonal megnyitása után, az államra nehezedő költségek és kiadások megtéritése fejében az engedélyes az államkincstár javára fizetni köteles: - az engedélyezett csácza-határszéli vonal épitésének tartamára - az épités megkezdésének napjától az egész vonal felülvizsgálatáig kilométerenként s évenként 27 frtot.
Köteles továbbá az engedélyes a kamatbiztositás kiszolgáltatása czéljából a társulati számadások átvizsgálására hivatott elenőrző közeg költségeinek megfelelő részéhez, a pálya hosszához mérten, a kormány által meghatározandó arányban hozzájárulni.
15. § Az engedély tartama az 1. §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §-ának b) pontja alatt kimondott oltalommal uj vasut felállitása ellen 1965-ik év végeig állapittatik meg, mely napon elenyészik.
A fentebbi eseten kivül elenyészik az engedély akkor is, ha a vonalozási munkálatok befejezésére, az épités befejezésére, továbbá az üzlet megnyitására nézve megállapitott határidők meg nem tartatván, a határidők elmulasztása a fent idézett vasutengedélyezési szabály 11. § b) pontja értelmében nem igazoltathatik.
16. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy e pályát a társulat többi magyar vonalaival együtt s egyszerre 1895. évi január 1-je után bármikor beválthassa.
A beváltási ár meghatározására nézve a magyar kormány és az engedélyes társulat közt 1882. évi junius hó 8-án kötött szerződés (1882. évi XLV. törvénycikk) második czikkében foglalt határozatok lesznek érvényesek.
17. § Az engedély megszüntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével az állam az első esetben ingyen, az utóbbiban a 16. § értelmében meghatározott évi járadék fizetése mellett lép az engedélyezett és jókarban átadandó vasut tehermentes birtokába és haszonélvezetébe; birtokába veszi különösen a pálya területét és földjét, a föld- és mümunkálatokat, a fel- és alépitményeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, épületekkel az indulási és érkezési helyeken, őr- és felvigyázó házakkal, minden belszerelvényekkel, bútorzattal, ingó- és ingatlanságokkal egyetemben.
Forgalmi eszközökben köteles a társulat annyit adni át, a mennyi magyarországi összes vonalain meglevő ilynemü eszközökből e vonalra a nyers (brutto) jövedelem mértföld arányában esni fog.
Valamint az engedély megszüntével, ugy a pálya beváltása esetében is (az állam által netán kiszolgáltatott előlegek s ezek kamatainak visszafizetése után) az engedélyes megtartja a vállalat saját kereseteiből alakitott tartalékalap és künnlevő activ követelések tulajdonát; valamint a vállalat saját vagyonából emelt épületeket, milyenek a koaks-kemenczék, öntödék, gép- vagy egyéb gyárak, pajták, dockok, mint a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztatott fel, hogy azok a vaspályának tartozékát képezni nem fogják.
18. § Ha megelőző intések daczára az engedélyokmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy mulasztása az engedélyes részéről ismételve fordulna elő: a kormány fentartja a jogot, ellene a törvényeknek megfelelő intézkedéseket megtenni és a körülmények szerint az engedélyt bármikor megszüntnek nyilvánitani.
19. § Az engedély minden okmányszerü kiadványai csak egy forintra szabott bélyegdij alá esnek.
20. § A munkálatokat az engedélyes a következő határozatok szerint tartozik létesiteni:
a) Alépitmény
A csácza-határszéli vonal emelkedésének ezer (1000) méter hosszuságra huszonöt (25) méternél nagyobbnak, a kanyarulatok fél átmérőjének pedig a nyilt pályán 280 méternél kisebbnek lenniök nem szabad.
Ha a részletes tervezetekből kitünnék, hogy egyes kivételes pontokon a 280 méteres kanyarulatok alkalmazása műszaki nehézségekkel járna, ez esetben a kormány engedélye mellett kisebb, - egész 250 méter félátmérővel biró kanyarulatok is alkalmazhatók.
A pályatest és a kavicságy keresztszelvényeire nézve a kormány és az engedélyes közt a trencsén-zsolnai vonalra nézve megállapitott s a közlekedési ministeriumnál letett szabályok és szabványrajzok követendők, melyekkel szemben a közlekedési minister az engedélyes javaslatára czélszerü módositásokat engedélyezhet.
A pályakorona szélessége, a talpfák felső szinvonalában mérve, 40 méternél kisebb nem lehet.
A műépitmények, a felüljárók kivételével melyek ideiglenesen fából is előállithatók, végleges minőségben tehát kö, tégla- és vas-anyagból épitendők.
A nyilt átereszeknél 30 méter nyilásig fahordszerkezetek is alkalmazhatók.
b) Felépitmény
A felépitmény és minden alkatrészeinek szerkezete, valamint az állomások sinutjainak elrendezése körül, a kormány és az engedélyes közt a trencsén-zsolnai vonalra nézve megállapitott és a közlekedési ministeriumnál letett szabályok és szabványrajzok követendők, melyek czélszerü módositását a közlekedési minister az engedélyes javaslatára megengedheti.
A sinek bessemer vagy martin-aczélból, - a talpfák és kitérő talpgerendák pedig tölgyfából készitendők.
A felépitményhez szükséges mindennemü aczél- és vas-anyagok s egyéb készitmények, a mennyire ez csak eszközölhető, a belföldön szerzendők be; ha pedig ki nem elégitő ajánlatok miatt, ezen anyagok a külföldön készülnének: akkor az ezek után járó behozatali vám az engedélyest terheli.
c) Épületek, pályaelzárás, jelzések
Az épületek azon részei, melyek a hivatalnokok lakásaiul, valamint irodák és minden évszakban használandó váróhelyiségekül szolgálnak, - kőből vagy téglából készitendők.
Minden egyéb épület fából is előállitható. - Az összes épületek alaprajzát, beosztását, berendezését és felszerelését illetőleg, a fentebbiek tekintetbe vételével a kormány és az engedélyes közt - a trencsén-zsolnai vonalra nézve megállapitott szabványrajzok és szabályok követendők; ezek czélirányos módositását vagy kibővitését, valamint ezektől eltérő épitési módot a kormány az engedélyes javaslatára engedélyezhet, illetőleg kivánhat.
Ugyanez áll a pálya elzárása, elkorlátolása és jelzési készületek, és az egész jelzési rendszer tekintetében is, megjegyeztetvén: hogy az utóbbiakra nézve az államvasut-társaságnál fennálló elvek, szabályok és mintarajzok vétetnek alapul.
Az engedélyes köteles az itt engedélyezett pályát a szükséges épületekkel a várható forgalom igényeinek megfelelőleg ellátni; nevezetesen: az állomásokon a személy- és teherforgalom befogadására és kezelésére, a vontatási, pályafentartási, üzletkezelési és vezényleti szolgálat teljesitésére szükséges épitkezéseket, berendezéseket és felszereléseket, a nyilvánuló forgalom igényeinek megfelelő mérvben létesiteni és beszerezni.
Ha a forgalom növekedtével az épületeknek kibővitése, vagy ujaknak felállitása szükségessé válnék, - ezeket az engedélyes a kormány kivánságára saját költségén létesiteni tartozik.
d) Állomások
A csácza-határszéli vonalon egyrészt: Csácza vagy Új-Csácza állomás, s másrészt a gácsországi transversális vasut csatlakozó állomása között legalább egy közbenső állomás és egy katonai kitérő létesitendő.
Az állomások, illetőleg: az emlitett kitérő, ugy osztandók el e vonalon, és a kellő hosszuságu és számu vágányokkal akként látandók el, hogy mindkét irányban naponkint 15-15 legalább 50 tengelyü kettős vonat minden fenakadás nélkül közlekedhessék. Az állomásokra 2 1/2‰ nivellette alkalmazható.
Egyébiránt az állomások, tekintettel később szükségessé válható meghosszabbitásukra, a kormány és az engedélyes közt, a trencsén-zsolnai vonalra nézve megállapitott mintarajzok szerint épitendők.
Ha a forgalom növekedtével ezen állomások megnagyobbitása szükségessé válnék: akkor az engedélyes köteles a nagyobbitási munkálatot saját költségén teljesiteni.
A csáczai állomáson, ennek közös állomássá való berendezése folytán szükségessé váló kibővitések és átalakitások költségeit, az engedélyes társaság köteles sajátjából viselni.
A cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasut beleegyezésével azonban a csácza-határszéli vasut kiindulási pontjául az engedélyes társaság költségére az elébb nevezett vasutnak egy, a csáczai állomás és a sziléziai határszél közti, erre alkalmas pontján egy kitérő állomás (Új-Csácza) létesithető.
e) Üzleti eszközök
Az összes üzleti eszközök az engedélyes társaság vonalaira nézve érvényben álló minták szerint, - elegendő mennyiségben s a mennyire ez csak eszközölhető, - belföldön lesznek beszerzendők.
Ha a forgalom növekedtével a forgalmi eszközök szaporitása szükségessé válnék: tartozik az engedélyes ezen szaporitást sajátjából teljesiteni.
f) A munkálatok minősége és mennyisége
Az engedélyezett vasutnak előállitásához és felszereléséhez szükséges mindennemű munkálatok, épitkezések és készitmények jó minőségü és a műtan szabályai szerint feldolgozott ép anyagból létesitendők.
A mi pedig ezen munkálatok, épitkezések, készitmények és anyagok mennyiségét és mértékét illeti, e részben köteles az engedélyes az itt engedélyezett vasutat az időnként nyilvánuló czélszerü és gazdaságosan kezelt forgalmi igényeknek megfelelőleg létesiteni, felszerelni s mindazon készületekkel, munkálatokkal ellátni, melyek a pálya tökéletes, üzletképes előállitásához és felszereléséhez tartoznak és melyek üzletbevételére a teher és személyforgalom befogadására szánt és minden szolgálati ágnak kezelésére szükséges helyiségek berendezésére s felszerelésére szükségeltetnek, habár ezek a fentebbi határozmányokban részletesen elősorolva nem is lettek.
Ha a forgalom élénkülése mindezeknek szaporitását igényelné, akkor az engedélyes az állam ujabb terheltetése nélkül tartozik a szükséges pótlásokat teljesiteni.
21. § Az engedélyes köteles a csácza-határszéli vonal részletterveit, az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számitva, 60 nap alatt a kormányhoz felterjeszteni.
A kormány ellenben kötelezi magát, a benyujtott tervek iránti határozatát az engedélyessel kitelhető gyorsasággal közölni.
Az engedélyes kötelezi magát, az engedélyezett vonalat az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számitott egy év alatt befejezni.
22. § Az engedélyes társaságnak a közte és az annak idején fennállott kormányok között létrejött szerződései szerint meghatározott s a monarchia két fele által viselt évi kamatbiztositéki átalányának a magyar államot illető része a csácza-határszéli vasut forgalomba tétele napjától kezdve, az engedély egész tartamára a csácza-határszéli vonal számadásszerűleg kimutatandó épitési tőkéje után számitandó 5 1/5% kamatozásnak megfelelő tiszta jövedelmi hányaddal felemeltetik.
A kamatbiztositás czimén adandó előlegek esetleges folyóvá tétele s a folyóvá tett előlegek visszatéritése az engedélyes társulatnak 1855. évi január 1-én kelt engedélyokmánya 13-ik czikkében foglalt határozatok szerint történik.
23. § Az engedélyezett vasutvonaltól sem a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, illetőleg a jövedelmi és kereseti adó, valamint általános jövedelmi pótadó és a netán kibocsátandó elsőbbségi kötvények kamatadója, sem más azok helyett netán behozandó adó mindaddig fizettetni nem fog, mig ezen vonalnak és az 1882:XLV. törvénycikk által engedélyezett vágvölgyi vasutnak együttes tiszta jövedelme, a mindkettőre nézve engedélyezett s az épitési számadások alapján kiszámitandó uj kamatbiztositéki hányad összegét el nem éri.
Ugyanazon időre a kibocsátandó czimletek szelvényeire bélyeg- és illetékmentesség engedélyeztetik.
Ha a jövedelem a fentebbi összegeket meghaladja, az adó az üzleti számlába felvétethetik. Addig azonban, mig a jövedelemnek a fentebbi összegeket meghaladó feleslege a jövedelmi adó összegét el nem éri, - adó fejében csak a tényleges jövedelem-felesleggel egyenlő összeg fog fizettetni.
Ennélfogva a csácza-határszéli vasut üzletéről mindaddig, mig a társaság a jövedelmi és kereseti adómentességet igénybe veszi: a vágvölgyi vasutéval egyesitett számadás vezetendő, melynek módozataira nézve a vágvölgyi vasut engedélyokmányának 23. §-ában megállapitott határozmányok lesznek irányadók azon kiegészitéssel, hogy mindenütt, hol a vágvölgyi vonal emlittetik, - a csácza-határszéli vonal is értendő.
Az engedélyes társaságnak az e pálya kiépitésére szükséges ingatlanok átiratására s a pályának a vasuti telekkönyvbe való bekeblezésére nézve bélyeg- és illetékmentesség adatik.
Hasonlóul a tőkeszerzés, valamint az épités és az üzlet első berendezése czéljából kiállitandó minden szerződés, beadvány vagy bármely más okirat szintén bélyeg- és illetékmentes lesz.
24. § A vitel- és szállitási dijak a jelen pályára a következő határok közt szabatnak meg:
Legmagasabb árszabás kilométerenként arany- vagy ezüstpénzben utasoknál egy személyért:
| az I. | osztályban | 4. 75 | kr. | osztr. | ért. | |
| a II. | " | 3. 56 | " | " | " | |
| a III. | " | 2. 37 | " | " | " |
Gyorsvonatoknál, melyeknek első és 2-ik osztályú kocsikból kell állani, e dijak 20 százalékkal felemelhetők azon feltétel alatt, hogy e vonatok gyorsasága más magyar és osztrák pályák gyorsvonatainak átlagos sebességénél csekélyebb ne legyen.
Az árukat illetőleg, közönséges gyorsaság mellett megállapittatik 100 kilogrammon és kilométerenként:
| az I. | osztályban | 0. 41 | kr. | osztr. | ért. | |
| a II. | " | 0. 62 | " | " | " | |
| a III. | " | 0. 82 | " | " | " |
Kivételesen egész kocsirakodásokért 100 kilogr. és kilométer után: gabona, liszt, tüzi és talpfák szállitásánál 0. 37 kr. o. é., továbbá kősó, koaks, briquette, ásványos szén, sajtolt tőzeg, épületkő, tégla és kavics szállitásnál 100 kilogramm és kilométer után 0. 26 kr. osztr. ért. szedhető.
A biztositási és mellékilletékek legmagasabb tételeit, az áruk osztályzását s egyéb szállitási határozmányokat illetőleg, ugyanazon szabályok követendők, - melyek a szab. osztrák-magyar államvaspálya magyarországi fővonalán érvényesek.
Ha a törvényhozás valamennyi általa engedélyezett vasutakra kihatólag szabályozná a szállitási dijakat, az e részben hozandó törvény e pályára nézve is érvénynyel birand.
25. § A pálya épitésének ideje alatt köteles az engedélyes munkásai számára kórházakat rendezni be: azon esetre, ha munkásai közül némelyek közkórházakban nyertek ellátást, az ezért járó költségeket az engedélyes lesz köteles az illető intézeteknek évnegyedenkint megtériteni.
