1884. évi XIX. törvénycikk indokolása

az állandó országház épitési tervének jóváhagyásáról és az épités végrehajtásáról * 

Általános indokolás

Az 1880. évi LVIII-ik törvénycikk, melylyel az állandó országháznak épitése elrendeltetett, egyszersmind arra utasitotta a ministeriumot, hogy a főváros V-ik kerületében a Tömőtéren épitendő, s az országgyülés mindkét házát befogadó állandó országházra nézve pályázat utján tervet készittessen s azt az arra vonatkozó költségvetéssel együtt jóváhagyás végett terjessze az országgyülés elé.

A ministerium az idézett törvénycikk alapján elnökletem alatt egy országos bizottságot alakitott, a melynek tagjai voltak: a főrendi- és képviselőház elnökein és több tagján kivül: a ministerelnökségnek, a belügy- és közlekedési ministeriumoknak, továbbá a főváros közmunkák tanácsának és a fővárosnak képviselői, valamint nehány épitész-szakértő. Ez a bizottság a tervezési programmnak megállapitása után nyilvános és általános tervezési pályázatot hirdetett, a melynek eredményeül a Steindl Imre királyi József-műegyetemi ny. r. tanár és épitész pályatervét találta a végleges terv kidolgozására alapul elfogadandónak.

A bizottság kebléből a végleges terv beszerzése végett kiküldött albizottság ennek folytán érintkezésbe tette magát a nevezett épitész-tanárral és beható tanulmányok s a tervnek többszörös átdolgozása után a mellékelt tervet állapitotta meg, mint olyat, a melyet aztán az országos bizottság a maga részéről is, úgy a beosztás, mint a külső és belső épitőművészeti kiképzés és idomzat tekintetéből a végrehajtásra méltónak és alkalmasnak talált.

Megemlitendő még, hogy az országos bizottság figyelmét nem csupán az emelendő épületre, hanem az egész környéknek a tervezett épület jelentőségéhez, kiképeztetéséhez és méreteihez méltó szabályozására is kiterjesztette, s hogy mindazon előmunkálatokat, a melyek a tervezet egyes alkatrészeiben kifejezést nyert környékszabályozásnak végrehajtására szükségesek, szintén elkészittette.

Az országos bizottságot úgy az országház tervezetének, mint a környék szabályozási tervének megállapitásánál az a vezéreszme vezette, hogy az emelendő állandó országházának nemcsak az épitőipar és művészet emelése és istápolása tekintetéből, hanem politikai és nemzeti szempontokból tekintve is nagynak, díszesnek és monumentálisnak kell lennie, hogy mintegy a jelenkor monumentumának jellegével birjon.

Ezen eszmének megvalósitására s a bemutatott tervezet foganatositására kérek most, a föntidézett törvénycikkben foglalt elvi elhatározás alapján, fölhatalmazást.

A tervezett részletes leirása itt fölösleges volna, minthogy maga a terv s a készitett gipszmodell és tervmagyarázat a létesitendőknem teljesen kimeritő, instructiv képét mutatja; s csupán a választott épitőművészeti stylre nézve tartom szükségesnek megemliteni, hogy tekintettel az épitési telek fekvésére és környezetére és tekintettel hazánk történeti multja s alkotmányának ősi időből származó fejlődésére, s végül tekintettel arra is, hogy a főváros dunabalparti épületsora, habár díszes és méltó megjelenésű palotákból és házakból áll, jelen alakjában - épen mivel csaknem kivétel nélkül a modern (renaisance) stylirány idomzatai szerint épült föl, szinte az egyhanguság jellemével bir, a minek megtörésére és a főváros képének élénkitésére egy romantikus stylben épült nagyszabású épület a legjótékonyabb hatást fogja gyakorolni, - mindezeknél fogva a kiküldött országos bizottság és a ministerium indokoltnak és legmegfelelőbbnek találta az emelkedő állandó országházára nézve a fönt jelzett, csúcsives (goth) stylben fogalmazott tervet elfogadni, annál is inkább, mert ez a styl a fenforgó követelmények valamennyiét képes kielégiteni, s mert a beérkezett pályatervek közűl - eltekintve a styl kérdésétől - a belső beosztás és az architectonikus kiképzés összhangjának szempontjából is ez a terv találtatott olyannak, a mely a fönforgó igényeket legnagyobb mértékben képes kielégiteni.

Megjegyzem, hogy a fennebb emlitett gipszmodell, mely a műegyetem épületében (I. emelet C. 15-ik terem) van elhelyezve, nagy terjedelménél fogva itt nem mutatható be; azonban intézkedni fogok, hogy a törvényhozás tagjai számára mindennap bizonyos idő fentartassék, melyben kizárólag csak a törvényhozás tagjai tekinthetik meg a modellt, a midőn a jelenlévő szakértő által a kivánt felvilágositások és magyarázatok is meg fognak adatni.

Legközelebb lesz szerencsém bejelenteni, hogy e czélra a nap mely órái tartattak fenn.

A mi a költségvetés kérdését illeti, az országos bizottság és a ministerium arra a meggyőződésre jutott, hogy ily terjedelmű és természetű épületműnél, mint a milyenről itt szó van, különösen tekintve azt is, hogy az épités, előreláthatólag, a rendesnél lényegesen hosszabb ideig fog tartani, részletes és e mellett megbizható költségvetést késziteni szinte lehetetlen (ezt bizonyitják a külföld hasonló szabású épitkezéseinek példái) és ennek folytán az az eljárás mutatkozik legczélszerűbbnek s legkevesebb csalódást igérőnek, hogy megszerezvén a bécsi újonnan épült városházának - mint az általunk tervezetthez stylben és kiterjedésben körülbelűl hasonló épületműnek - hiteles tapasztalati költség-adatait, azok alkalmaztassanak az emelendő épület költségeinek előirányzásánál. E szerint - minthogy a bécsi városházának köbmétere (belső díszités és berendezés nélkül) 20 frt 49 krba került - a tervezett állandó országház (az abban bennfoglalt 461,877 köbmétert 20 frt 49 krral szorozva) kerülne 9.463,860 frt 55 krba, vagyis kerekszámba 9.500,000 frtba. A folyó 1884. évre 200,000 forintnyi hitel engedélyezését kérem oly czélból, hogy ezen összegből azon munkálatok költségei fedeztessenek, a melyek a tervezett épület elhelyezésére szükséges telekkisajátitásokból, a vizvezetéki telepnek részben való áthelyezéséből valamint a szükséges előmunkálatok - és épület-alapozási munkálatokból még ez évben foganatosithatók lesznek, a többi, évről évre igénybe veendő költségek pedig, az egyes évi előirányzatok alapján, a rendes évi költségvetésekbe volnának fölveendők.

A tervezett országháznak felépitésére - a szakértők nyilatkozata szerint - 8-10 évi idő kivántatik, s a legnagyobb összeg, mely az épitési munkálatok természetszerű beosztása mellett valamely évben igénybe vehető lesz, legfeljebb 11/2 millió forintra terjedhet.

Ha a t. országgyülés a bemutatott tervet jóváhagyni s az épités megkezdését elrendelni méltóztatik, az épitési munkálatoknak közvetlen intézését, úgy mint ez más hasonló középitkezéseknél is, mint a budai királyi palotai épitkezéseknél s az új operaháznál történt s czélszerűnek bizonyult, külön épitési bizottságra szándékozom bizni, mely a számára kiadandó, a kormánynak a szükséges befolyást biztositó szabályzat szerint - de természetesen a kormány felelősségére - lesz hivatva az egész mű létesitése végett szükséges részletes munkálatok elrendeléséről és végrehajtásáról intézkedni. Ezen állandóan működő bizottság alakitandó: néhány, az országház épitésénél közelebbről érdekelt ministerium kiküldött tisztviselőiből, s néhány más hozzáértő, épitkezésekben tapasztalattal biró egyénből, továbbá a művezető épitészből.

Midőn még végezetül megjegyezném, hogy az országház épitésének előmunkálataira, nevezetesen terveknek készitésére eddig összesen 33,716 frt 88 kr. lett kiadva, bátor vagyok annak megemlitésével, hogy ha azon általános óhajtás megvalósulását, miszerint az állandó országház az ezredévi nemzeti emlékünnek alkalmára elkészüljön, lehetővé tenni akarjuk, az épitéshez már az idén hozzá kell fogni, - a jelen törvényjavaslatot a t. háznak elfogadásra ajánlani.