1884. évi XXXI. törvénycikk

a csáktornya-zágrábi (zagoriai) helyi érdekü vasut kiépitéséről * 

1. § A szab. déli vasut csáktornyai állomásából kiinduló s Varasdon, Budinsinán, Zabokon át Zágrábig vezetendő helyi érdekü gőzmozdonyu vasutnak és zabok-krapinai szárnyvonalának kiépitése és üzlete tárgyáhan előterjesztett engedély-okmány jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.

2. § E törvény kihirdetése napján lép étetbe s végrehajtásával a m. kir. közmunka- és közlekedési és a pénzügyminister bizatik meg.

A csáktornya-zágrábi (zagoriai) helyi érdekü vasut engedélyokmánya

1. § Josipovich lmre, mint engedélyes jogot nyer a Csáktornyától Varasdon, Budinsinán, Zabokon át Zágrábig vezetendő fő- és Zaboktól Krapináig vezetendő szárnyvonalnak, mint helyi érdekü vasutnak épitésére és üzletére.

2. § Az engedélyes az engedélyezett pálya épitésénél és üzleténél kötetes jelen engedély-okmány tartalmához, továbbá a közmunka- és közlekedési m. kir. minister által 1868. évi április hó 20-án 4973. sz. a. kibocsátott és az országgyülés által jóváhagyott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1878. évi XX. töményczikkel beczikkelyezett vám- és kereskedelmi szövetség 8. §-ában elfogadott vasutüzleti rendtartáshoz és üzletszabályzathoz, - a mennyiben azok a jelen engedély-okmány tartalma, valamint a helyi érdekü vasutak számára 1883. évi julius hó 19-én kibocsátott forgalmi szabályzat által módositást nem szenvedtek, - s ugyszintén az utóbb emlitett forgalmi szabályzathoz s végül a mindezekre nézve később alkotandó törvényekhez és a kormány által kibocsátandó rendeletekhez szorosan alkalmazkodni és azoknak feltétlenül engedelmeskedni tartozik.

3. § A pálya épitése és üzleti felszerelése az engedélyes által készítendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni.

Az engedélyes különben ugy a tervek készitésénél, mint az épités kivitelénél alkalmazandó szerkezetet a jelen engedély és az üzlet biztonságára való tekintetek által vont korlátok közt szabadon választja.

A kormány fentartja magának a jogot, hogy az épitési terven változtatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a müszaki vizsgálat vagy a jelen engedély-okmány 1. §-ában érintett ministeri rendelet 6-ik § határozata szerint intézendő közigazgatási vonalbejárás eredménye vagy az épités tartama alatt teljesített egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztositására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesitése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonalbejárás folytán meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet. Magától értetik egyébiránt, hogy ez által az engedélyesnek az engedély-okmányban biztositott jogai sérelmet nem szenvedhetnek.

Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő.

Magától értetik, hogy ez által az engedély-okmánynak a pálya kiépitésére vonatkozó határozatai változást nem szenvedhetnek.

4. § A pálya alépitménye egy vágányra készithető s ehhez képest a terület kisajátitása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomu sinuthoz és kitérőkböz, nemkülönben az állomásokra megkivántatik.

Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi elegybevétel kilométerenként 14,000 o. é. frtot ezüstben meghalad, akkor az engedélyes köteles a kormány kivánatára minden kártalanitás nélkül egy második vágányt létesiteni.

Ezen kötelezettség teljesitésére azonban engedélyes csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszerithető. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyujtandó, egyezségileg meghatározandó kártalanitás mellett köteles előállitani.

5. § A munkálatok létesitésére és az üzlet berendezésére nézve a következő általános szabályok lesznek irányadók.

a) Alépitmény

A pálya emelkedése a fővonalon 17%o-t, a szárnyvonalon pedig 8%o-t meg nem haladhat. A kanyarodásoknak a nyilt pályán és pedig a fővonalon 200 méternél és a szárnyvonalakon 275 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok.

A pálya részletes kitüzése alkalmával az általános tervezetben kitüzött iránytól eltérések történhetnek ugyan, de az 1. §-han megjelölt pontok megtartandók lesznek.

A pályatest koronaszélességének ott, hol a sinek a talpfákon feküsznek, 3. 3 méternek, illetőleg a bevágások és töltések szélességének a kavicságy alsó felületében mérve 4 méternek kell lennie.

A beágyazás vagy durva homok, vagy kavicsboritékkal fedett tiszta homokból, vagy egészen durva homokból, kavicsból vagy kőtörmelékből állitandó elő.

Köteles engedélyes az épitési alap terhére a pálya hosszában pályakilométerenként legalább 40 köbméternyi beágyazási anyagot, mint tartalékot elhelyezni.

A fedett és boltozott mütárgyak kőből vagy téglából épitendők, a nyilt mütárgyak kő- vagy téglaellenfalakkal és a két méterig terjedő kis nyilt átereszek kivételével, melyeken fatartók alkalmazhatók, vasfelszerkezettel létesitendők.

b) Felépitmény

A pálya az elsőrendü vasutakhoz hasonló vágányszélességet nyer.

A sinek, melyeknek mindenesetre aczélból kell lenniök, folyó méterenként 21.5 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek, és oly sürüen rakott talpfákra lesznek helyezendők, hogy igénybevételök 4,300 klg. keréknyomás mellett négyzetczentiméterenkint 1,000 kilogrammot meg ne haladjon.

Megengedtetik a függő sinkötés, valamint a jelzők nélküli egyszerübb szerkezetü kitérők alkalmazása is.

A közönséges talpfák hossza 2.2 méternél kisebb nem lehet, azonban ugy azok, mint a kitérők talpfái is, telitett puha vagy kemény fából állithatók elő.

A felépitmény egyéb anyagát és szerkezetét illető minden egyéb intézkedések a kormány által a részlettervek előterjesztésekor állapittatnak meg.

Köteles engedélyes a felépitményi anyagoknak 1%-át tartalékképen az épitési alapból beszerezni.

Tartozik továbbá az engedélyes, a kormány kivánatára, 10% mellékvágányt előállitani.

c) Épületek, pályaelzárás, jelzések

Az épületek felállitása a legkisebb mérvre szoritható. A felvételi épületek kőből vagy téglából, esetleg favázas falakkal is előállithatók. Az áruraktárak fából téglaalapzattal, mig a mozdony-szinek favázas falazatból létesitendők.

Az őrházak száma akként állapittatik meg, hogy az állomásokon levő őrházak betudásával, minden négy kilométerre egy őrház essék.

Varasdon, Novimaroson, Brecztováczon, Zabokon és Krapinán kettő-kettő, a többi állomáson pedig csak egy-egy váróhelyiség lesz létesitendő.

Áruraktárak mindazon állomásokon épitendők, melyeket a kormány e czélra kijelölend.

Közczélok, ugymint a posta, távirda, rendőrség, katonaság stb. részére megkivántató helyiségek előállitására az engedélyes nem köteleztetik.

A viz-állomások berendezésénél kézzel hajtható szivattyuk, fa-viztartók, égetett agyag vizvezető csövek stb. alkalmazása megengedtetik és esetleg a mozdony közvetlen a kutból is meritheti vizét.

Az utak elzárására szükséges korlátok csak oly helyeken állitandók fel, hol a vonat közlekedése az utjárótól legalább 200 méter távolságra észre nem vétethetik.

A pálya bekeritése, a védgátakat is ide értve, csak különös figyelemre méltó helyeken és ott szükséges, a hol a helyi viszonyok azt okvetlen megkivánják. A hol a pálya hosszában anyagárkok vonulnak el, ott kerités nem szükséges.

A korláttal el nem látott utátjárásoknál a lassu menetet jelző álló-táblák alkalmazandók.

Az engedélyes köteles üzleti távirdahuzalt létesiteni, a melyen az állomások közti távsürgönyzés eszközölhető leend.

Ezen huzal számára azonban engedélyes az állam által a vaspálya-vonal mentén leállitandó távirda-oszlopok használatát igényelheti.

A lát-, harang- és hangjelzők mellőzhetők.

A kézi- és a vonatokon használt jelzőszerek a fennálló szabályok szerint rendezendők be.

d) Állomások

Az engedélyes köteles az engedélyezett vonalra (ide nem értve a csáktornyai és zágrábi végállomásokat) összesen tizenkét állomást létesiteni.

Ezen felül jogában áll az engedélyesnek ezen állomások között a szükséglet szerint s önként érthetőleg a kormány engedélye mellett, még további állomásokat, megálló helyeket és kitérőkét létesiteni.

Az engedélyezett vasut Zágrábba fog beágazni és pedig vagy közvetlenül, vagy pedig a szab. déli vasut Zaprezic és Zágráb közt, vagy végül a m. kir. államvasutak Zdencina és Zágráb közt fekvő megfelelő vonalrészének együttes használata (peage) mellett. A zágrábi állomás közös használatára nézve tehát az érdekelt vasutak közt a kormány jóváhagyásának fentartásával szerződés lesz kötendő.

Ha a beágazás nem közvetlenül, hanem az emlitett együttes használat (peage) utján czélszerübbnek mutatkoznék, akkor a déli vasut, vagy a m. kir. államvasutak vonalához való csatlakozás a fentemlitett vonalrészeknek valamely a kormány által megállapitandó pontján lesz eszközlendő. Utóbbi esetben, - a mennyiben a zaprezici állomás nem érintetnék, - a kormánynak fentartatik a jog, hogy az engedélyezett vasut valamely megfelelő pontjától Zaprezicig összekötő ivet engedélyezhessen. Kiköttetik azonban, hogy Zaprezic az ezen engedélyezett vasut átmeneti forgalmára nézve, az osztrák területet illető forgalom kivételével, átadási és átvételi állomást semmi esetre se képezhessen, hanem hogy azon forgalom minden esetre Zágrábon át irányittassék.

Az állomások, valamint a kitérők helyeinek és kiterjedésének meghatározása az engedélyes javaslatához képest a kormányt illeti.

Az állomások azonban ugy helyezendők el, hogy szükség esetén megnagyobbithatók legyenek.

e) Üzleteszközök

Az üzleteszközöket a 2. §-ban érintett ideiglenes vasutüzleti rend. 21. es 22. §-aiban megszabott határozmányok fentartása mellett, a mennyiben t. i. ezek a jelen engedély-okmány határozatai folytán változtatást nem szenvednek, az engedélyes maga választhatja meg.

A beszerzendő üzleteszközök mennyiségére nézve az engedélyes egyelőre csak a kezdetben várható forgalom nagyságának arányában tartozik intézkedni. Köteles azonban az engedélyes a forgalom emelkedésének megfelelőleg időközönkint az üzleteszközöket is szaporitani.

A forgalmi eszközökre pályakilométerenként legalább 3,750, azaz háromezerhétszázötven forint forditandó; a mennyiben azonban az előirányzott összeg forgalmi eszközökre egészben vagy részben azonnal fel nem használtatnék: a maradvány, mely csakis e czélra lesz később is felhasználható, a kormány kivánságára letétbe helyezendő.

A személykocsiknál a szokásos 4 osztály helyett csak 2 osztálybeli kocsik berendezésére és járatására köteleztetik engedélyes.

6. § Az engedélyes a jelenleg engedélyezett vasut üzletének átadása, illetőleg átvétele iránt a Zágrábban csatlakozó vasuti vállalatokkal tárgyalásokba fog bocsátkozni.

A kormány fentartja magának a jogot, hogy ezen tárgyalásoknál közbenjárjon; határozottan kiköttetvén, hogy az üzlet átadása, illetve átvétele iránt csakis azon kötendő egyezmény birjon érvénynyel és léphessen életbe, melyhez a m. kir. közmunka- és közlekedési minister jóváhagyólag hozzá fog járulni.

7. § Mihelyt a forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekednék, hogy az éjjeli szolgálat berendezése kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, az engedélyes köteles lesz a felvételi helyiségek, jelzés, pályafelügyelet s minden más, a rendszeres üzlet fentartása czéljából szükséges intézkedésekre nézve a pályát a fennálló szabályok és rendeletek értelmében kiegésziteni és berendezni s a kormány részéről teendő e részbeni intézkedéseket saját költségén s illetőleg az épitési alap felemelésével foganatositani.

Ezen kötelezettség teljesitése azonban csak az engedélytartam első 70 éve alatt követelhető, a hátralévő engedélytartam alatt pedig a pálya ily módoni átalakitása csak a kormány és az engedélyes közt e részben kötendő egyezmény alapján eszközölhető.

Végre köteles engedélyes a forgalmi eszközöket, sineket s egyéb az épitésnél használandó anyagokat a belföldön szerezni be és ettől eltérésnek csak akkor lehet helye, ha kimutattatik, hogy azok a belfüldön hasonló feltételek alatt be nem szerezhetők.

8. § Az engedélyes köteles a részletterveket, az engedély jogerőre emelkedése napjától számitott egy és fél év alatt a kormánynak előterjeszteni s ugyanakkor az épitési tőke fedezetét is kimutatni; az épitést pedig a pálya közigazgatási bejárása eredményének jóváhagyásától számitott két év alatt befejezni s a pályát a közforgalomnak átadni.

Jogában áll azonban az engedélyesnek, a pályavonal egyes részeit is, mihelyt azok az üzlet biztonságának megfelelően kiépitve lesznek s ha más üzletben levő vasuttal összeköttetésben állanak, a fentemlitett határidő előtt külön-külön is a közforgalomnak átadni.

9. § A kormány fentartja magának a jogot hogy a mennyiben más pályák beszakadása, pályaudvarok közös használata, kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető társulatok közt egyezmény nem jöhetne létre, egy ilyennek feltételeit meghatározza.

10. § A kisajátitási jog az 1881. évi XLI. törvény értelmében az engedélyezett pálya kiépitésére az engedélyesnek megadatik.

11. § Engedélyes felmentetik a posta ingyenes szállitásának kötelezettsége alól.

Ha azonban az engedélyezett vasuton rendes napi közlekedés lép életbe, a posta szállitásáért a postaigazgatás és vasutvállalat között egyezségileg megállapitandó dij lesz fizetendő.

A vasut üzlete tárgyában az igazgatóság és alárendeltjei vagy utóbbiak között váltott levelezés a jelenleg engedélyezett vaspályán bérmentesen szállitható.

12. § Az engedélyezett vaspályavonal mentén szükséges vaspályaüzleti távirdavezetékeknek a pálya indóházain és esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőig, esetleg a forgatható védjelző-készülékig való kiépitését a részletekre nézve az engedélyessel megállapitandó egyezmény alapján a m. kir. távirdaigazgatás hajtatja végre.

Kötelezve van ennélfogva az engedélyes a m. kir. távirdaigazgatást a távirda-épitkezés elrendelése és a fentjelzett egyezmény megállapitása végett oly ideje korán megkeresni, hogy ennek a távirda-épitkezésekhez szükséges anyagok beszerzésére és a távirda-épitkezéseknek a pálya megnyitásáig leendő elkészitésére elég ideje maradjon.

Engedélyes köteles megengedni, hogy a felállitandó távirdavezeték oszlopai a pálya saját birtokán és területén állittassanak fel a nélkül, hogy az engedélyes az elfoglalt területért jelenben vagy jövőben kártalanitást követelhetne.

A távirdaoszlopok helyei, valamint a távirdavezeték más megerősitési pontjai az engedélyes és a m. kir. távirdai igazgatás illető épitési közegei által egyetértőleg és ugy állapitandók meg, hogy azok miatt sem a vasuti üzlet, sem az üzleti személyzet biztonsága veszélyeztetve ne legyen.

Engedélyes köteles azon esetben, ha az üzleti távirdavezetékekkel egyidejüleg állami távirdavezeték nem épittetnék, a távirdaoszlopok és más távirdaépitési anyagok üsszes árát s az összes távirda-épitési költségeket, azon esetben pedig, ha egyidejüleg állami távirdavezeték is épittetnék, az üzleti vezetékek épitésére forditott aránylagos részét a m. kir. távirdaigazgatásnak megtériteni.

Mindkét esetben kötelezve van az engedélyes a m. kir. távirdaigazgatás kivánatára az előbbi pontban megnevezett távirda-épitkezésekhez szükséges összegeket az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni és a távirda-oszlopokat s a többi összes távirda-épitési anyagokat az épitendő pálya mentén a m. kir. távirdaigazgatás által meghalározandó módon és időben, a már lerakott vasutvágányon saját költségén szétosztani.

Az üzleti vezetékek átadásakor az engedélyes számlájára épitett üzleti vezetékek összes leltári állománya az engedélyes birtokába megy át.

Jogában áll azonban a m. kir. távirdaigazgatásnak a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor állam-távirdavezetékeket alkalmazni és ekkor a távirdaoszlopok az államköltségén való fentartásának kötelezettsége mellett a m. kir. távirdaigazgatás ingyen tulajdonába mennek át.

A vasutüzleti távirdavezetékeket az engedélyes a m. kir. távirdaigazgatás szokott ellenőrködése mellett kizárólag csak azon sürgönyzésekre használhatja, melyek a vasuti üzlet czéljaiból az igazgatóság és alárendelt közegei vagy az utbbbiak által egymás közt váltatnak.

Jogositva van azonban a m. kir. távirdaigazgatás, a pályaigazgatósággal egyetértve; ezen üzleti vezetékeknek, a mennyire az üzleti forgalom megengedi, ugy állami, mint magánsürgönyök továbbitására, illő ellenőrzés mellett használását kivánni és elrendelni.

Ez esetben azonban a használat módja és a távirás-dijnak az engedélyes és a m. k. távirdaigazgatás közti megosztása külün egyezmény által fog szabályoztatni.

Hasonlóan külön egyezményben állapittatnak meg az engedélyes és a m. kir. távirdaigazgatás közt azon feltételek is, melyek a vaspálya mellett felépitett távirdavezetékek felügyeletét, fentartását és az azokon netalán későbben a vaspályaigazgatóság kivánatára eszközlendő változtatásokat vagy áthelyezéseket s áltlalában mindazon távirdai ügyeket illetik, melyek a fentebbi pontok által még nem szabályozvák.

13. § A fuvarbérek maximuma az engedélyezett pálya számára a következő határok közt szabatik meg:

a) legmagasabb árszabási tétel személy- és kilométerenként:

a magasabb kocsi osztályban 5 o. é. kr. ezüstben

az alacsonyabb kocsi osztályban 3 o. é. kr. ezüstben

A magasabb osztályu kocsik az I-ső rendü pályákon használt másodrendü, az alacsonyabb osztályu kocsik az I-ső rendü vonalokon használt IIl-ad osztályu kocsikhoz hasonlóul szereltetnek fel.

Uti podgyásznál az egész jegyenként. 25 kilogrammot meghaladó sulytöbblet 10 kilogrammnyi sulytételekre a gyorsáru pedig 5 kilogrammnyi sulytételekre felvéve kikerekitendő.

Minden 10 kilogramm podgyász-túlsulyért kilométerenként 0.24 kr.; 100 kilogramm gyorsáruért pedig kilométerenként 2.4 kr. számittatik ezüstben. Szabadsuly nem követelhető.

Az árúk szállitására nézve legmagasabb árszabási tételként megállapittatik 100 kilogramm és kilométerenkint az első darabáru-osztályban 0.92; a második mérsékelt darabára-osztályban 0.66 és a terjedelmes árúk után 1.18 kr. ezüstben.

A kőszén, só, tüzi- és épületfa, trágya, kő és tégla után, ha teljes kocsirakományokban szállittatnak, 900 kilogramm és kilométerenkint, mint legmagasabb árszabási tétel 0.52 kr. számittatik ezüstben.

A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árúkra nézve a mérsékelt darabáru-osztály fentebbi tétele szolgál maximális dijtételként.

Az árúk osztályozása s a többi szállitási határozmányok tekintetében, valamint a mellékilletékek (ideértve a kezetési illetékeket is) s végül a hullák, hintók, élő állatok, különvonatok stb. viteldijai tekintetében is a magy. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók:

Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme egymásután következő 3 éven át a befektetési tőke 7%-ára emelkedik, jogában álland a kormánynak, az engedélyes meghallgatása metlett az árszabályt megfelelőleg leszállitani.

Az esetre, ha a törvényhozás a viteldijakat az összes vasutakra nézve szabályozná, a szabályozás ezen vasutra is érvényes leend.

Végül köteleztetik az engedélyes, hogy saját vasutjának állomásai és a fiume közti forgalomra nézve, a m. kir. államvasutak kivánságára közvetlen dijszabások felállitásához minden esetben hozzájáruljon és ezen közvetlen dijszabásokba saját vonalrészét illetőleg mindenkor husz százalékkal olcsóbb dijrészleteket számitson be, mint a melyeket akár dijszabás, akár kedvezményezés utján a hasonló árúknak Trieszttel való forgalmában engedélyezni fog.

Egyuttal kötelezi magát az engedélyes, hogy oly dijszabási intézkedésekhez nem fog hozzájárulni melyek által a Zágrábon keresztül Károlyvároson vagy Zákányon át irányitható forgalom a csáktornyai irányzatra tereltetnék.

14. § Az engedélyesnek megengedtetik, hogy a szedendő vitel- és fuvardijakat belföldi ezüstpénzben számitsa olyképen, hogy az árkelet tekintedbe vételével járó illetékeket országos értékben tartozzék elfogadni.

15. § A 13. § értelmében meghatározott árszabások az engedélyes által időközben leszálithatók, egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában vagy csak a pálya egyes vonalszakaszaira, egyik vagy mind a két irányban, minden szállitási távolságra egyenlően vagy növekvésük esetére nagyobb mérvben.

Az ekként leszállitott árszabályok az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak három havi alkalmazásuk után.

Ha egy feladó vagy szállitmányozó bizonyos feltételek alatt fuvarbérleszállitásban vagy más kedvezményekben részesül, ezekben részesiteni kell minden feladót és szállitmányozót, ki ugyanazon feltételeket elfogadja, olyképen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék.

Mindezen kedvezmények refactia alakjában sem járhatnak.

16. § Az élelmi szereknek a belföldön beállott rendkivüli drágasága esetére joga van a kormánynak azok fuvarbérét a drágaság tartamára a maximál árszabás feléig leszállitani.

17. § A katonaság és katonai javak leszállitott árszabások szerint szállitandók és pedig egyrészt a csász. és kir. közös hadügyi és a m. kir. honvédelmi ministerinmok, másrészt a fennálló vasuttársulatok közt 1877. évi szeptemher 15-én megkötött egyezmény, illetőleg az 1878. évi január 1-én hatályba lépett katonaszállitási árszabás és ennek függeléke alapján.

A katonaszállitás iránt létrejött vagy létrehozandó s az állam részére kedvezőbb egyezmények az engedélyezett pályára is érvényesek lesznek.

Alkalmazandók még ezen határozatok a pénzügyi, valamint az állami és hatósági közbiztonsági őrségre, végül a fegyenczekre is.

Az engedélyes köteles alkalmazkodni a katonai szállitásokra vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt megállapodásokhoz és egyezményekhez, melyek által a szállitáshoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök, üzleti személyzettel való kölcsönös kisegités és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasuti kocsik használata szabályoztatnak.

Köteles továbbá az engedélyes azon szerves határozmányok és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasuti osztályokra s azoknak béke idején uj épitkezésekbez vagy fentartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a csász. és kir. közös hadügyministerium által kiadattak vagy megállapittatni fognak.

Háboru vagy mozgósitás esetén köteles az engedélyes a szabadságosok és tartalékosok elszállitását lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól rendeltetési helyükhöz legközelebb eső állomásig kellő igazolás alapján a katonai leszállitott árszabás mellett eszközölni.

Végül köteles az engedélyes feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, hadi tengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonalkozólag az 1868: XL. tc. 38. §-ában és 1873. évi II. törvénycikkben megállapitvák.

A fentebb felsorolt határozmányok és kedvezmények önként érthetőleg egyaránt érvényesek a szolgálatban utazó honvédségre, valamint azon csapatokra, melyek a hadsereg kiegészitő részét képezvén, a népjog oltalma alatt állanak.

18. § Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából vagy az állam érdekeinek ezen engedélyből folyó megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és a hatóság megbizását igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók.

19. § Oly feleken, kik a vasutat a vitel- vagy fuvarbér előleges kifizetése nélkül rosszhiszemüleg használják; vagy a szállitmány nemének vagy sulyának helytelen bejelentésével vagy más módon a vállalat megröviditését czélozzák, háromszoros árszabási illetmény lesz megvehető.

20. § Joga van engedélyesnek részvénytársaságot alakitani és a szükséges pénz beszerzése czéljából névre vagy előmuatóra szóló elsőbbségi és törzsrészvényeket bocsátani ki, melyek a magyar, osztrák és külföldi tőzsdén elárusithatók és hivatalosan bejegyezhetők.

Törzsrészvények legalább az alaptőke 2/5-e, elsőbbségi részvények pedig legfölebb 3/5-e erejéig bocsáthatók ki és pedig az utóbbiak csak akkor, ha a törzsrészvénytőkének 30%-a készpénzben befizetve van.

A társulat megalakulhat, mihelyt a törzsrészvénytőkének 30%-a részint készpénzben, részint lekötött ingatlan értékben kétszeres fedezetet nyujtó jelzálogi bekebelezés által biztositva, részint pedig községek és törvényhatóságok által törvényszerüen vállalt kötelezettség utján fedezve van.

A pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek 6%-ot papirban vagy 5%-ot aranyban meg, nem haladható osztaléka s a kormány jóváhagyása mellett megállapitandó törlesztési hányada lesz fedezendő. A jövedelem fenmaradt részéből első sorban a törzsrészvényeknek az elsőbbségi részvényekével egyenlő osztaléka fedezendő. A törzsrészvények törlesztése kezdetét mindaddig nem veendi, a mig az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek.

A kétnemü részvények tulajdonosai ezen kivül azonban minden másnemü jogokban és kötelezettségekben egyaránt részesülnek.

A társaság az engedélyes minden jogait és kötelezettségeit örökli.

A társaság alapszabályaiba minden esetre fölveendő lesz, hogy azon esetre, ha az engedély tartama alatt jövedelem hiánya miatt az összrészvények törleszthetők nem lennének, a törtesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czimen bárminemü kárpótlást az államtól nem igényelhetnek.

21. § Az engedélyezett vasut felépitésére és megfelelő berendezésére szükséges névleges tőke 6.200,000, azaz hat millió kétszázezer forintban állapittatik meg. Azon esetre azonban, ha a fenti 5. § d) pontjában érintett zágrábi beágazás a megállapitott épitési tőke alapjául szolgált költségelőirányzatban előre nem látott oly módon vitetnék keresztül, mely nagyobb épitési költségeket igényel, a kormánynak joga leend, az engedélyes kérelmére, az emlitett beágazás által igényelt költség erejéig az épitési tőke megfelelő emelését engedélyezni.

22. § A kormány az államérdekek megóvása tekintetéből jogositva van magának ugy a pálya épitése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása iránt, minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mntatkozó hiányok pótoltassanak.

A kormánynak joga van a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. A kormány által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgató-választmány ülésében, valamint a közgyülésekben, a mikor azt jónak találja, résztvenni, nemkülönben törvénytelen vagy az állam érdekeire netán hátrányos, az engedély-okmánynyal ellenkező intézkedéseket felfüggeszteni, és erről a ministeriumnak további eljárás végett jetentést tenni.

Az ezen felügyeletért járó dijak fizetése alól engedélyes az. 1880. XXXI. törvénycikk 4. §-a alapján felmentetik.

23. § A jelenleg engedélyezett vaspálya részére biztosittatik:

a) az épités tartamára a bélyeg- és illetékmentesség, az épitési illetőleg befektetési tőkének bármi módon való beszerzése, valamint az épités és felszerelés biztositása czéljából kötött minden szerződés, a pálya-telekkönyvezésnél s kölcsönök be- és kitáblázásánál előforduló összes beadványok s egyéb okmányok, ugy nemkülönben a pálya czéljaira szükséges földterületek és dologi jogok átruházását, épitési és felszerelési anyagok szállitását, készpénzfizetéseknek részvények átvétele mellett vagy a nélkül való teljesitését, végre a hozzájárulás bármiféle más nemét vagy módját tárgyazó okmányok részére:

b) bélyeg és illetékmentesség a törzs- és elsőbbségi részvények, elsőbbségi kötvények, valamint az ideiglenes jegyek első kiadására;

c) teljes mentesség a nyilvános számadásra kötelezett társulatok és egyletek adója, illetőleg a kereset és jövedelmi adó, valamint a törzsrészvények, elsőbbségi részvény és kötvény-szelvényadó és végre a szelvénybélyeg fizetése alól az engedély-okmáuy keltétől számitva 30 év tartamára. Megszünik azonban ezen adómentesség az engedély-okmány keltétől számitott 10 év mulva, a mint a vállalat tiszta jövedelme a nevezett adóösszegeknek az üzleti számlába való felvétele után az engedélyezett épitési tőke 6% kamatjánál magasabb leend.

24. § A jelenleg engedélyezett vasuton a szállitási adó az engedélyezés napjától számitott 10 éven át nem szedetik.

25. § Az engedély tartama a 2. §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. § b) pontja alatt kimutatott oltalommal uj vasut felállitása ellen a megujitástól számitott 90 évre állapittatik meg, mely napon véglegesen megszünik.

Az engedély megszünik akkor is, ha a 7. és 8. §-ban megállapitott határidők a részletes tervek benyujtása, az épités befejzése, további az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatván, a határidők elmulasztása a fentidézett vasut-engedélyezési szabály 11. § b) pontja értelmében, különösen pedig, ha az politikai és financziális válságok által nem igazoltatik.

26. § Az engedély megszüntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével az állam az engedélyezett és jókarban áladandó pálya tehermentes birtokába és haszonélvezetébe lép, birtokába veszi különösen a pálya területét és földjét, a föld- és mümunkálatokat, a fel- és alépitményeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasut üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási és érkezési helyeken őr- és felvigyázó házakkal, minden felszerelvényekkel, ingó- és ingatlanokkal egyetemben.

Valamint az engedély megszüntével, ugy a pálya beváltása esetében is, az engedélyes megtartja a tartalékalap és a künlevő activ követelések tulajdonát, valamint a koaks-kemenczéket, öntődéket, gép- vagy egyéb épületeket, a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztatik fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják.

27. § Ha az engedély-okmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy mulasztása az engedélyes részéről ismételve fordulna elő, a kormány fentartja a jogot, ellene a törvényeknek megfelelő intézkedésekel megtenni és a körülmények szerint az engedélyt még tartamának lefolyása előtt megszüntnek nyilvánitani.

28. § A helyi érdekü vasutakról szóló 1880: XXXI. tc. 7., 8., 9., 10. és 11. §-aiban foglalt kedvezmények a jelenleg engedélyezett vasutra is kiterjesztetnek viszont engedélyes aláveti magát ugyanezen törvény 2. és 11. 13. és 14. §-aiban foglalt határozatoknak.

29. § Engedélyes köteles az engedély kiadása előtt 200,000, azaz kétszázezer forintnyi biztositékot készpénzben vagy a fennálló szabályok szerint biztositékul elfogadható értékpapirokban a m. kir. központi állampénztárnál letenni.

E biztositék csak a pálya müszaki felülvizsgálatának akadálytalan befejezése után adatik vissza.

A felülvizsgálat engedélyes kérelmére a pálya megnyitása után, a mennyiben az évszak megengedi, azonnal megtartandó.

30. § Ezen engedély minden okmányszerü kiadványai csak egy forintra szabott bélyegdij alá esnek.


  Vissza az oldal tetejére