1884. évi XXXIX. törvénycikk

az alföld-fiumei vasut (Nagyvárad-eszéki része) részvénytársulat vonalainak megváltásáról * 

1. § Az alföld-fiumei vasut nagyvárad-eszéki része részvénytársulat vonalainak a magyar állam által leendő átvétele és fokozatos beváltása iránt, egyrészről a közmunka- és közlekedési és pénzügyi ministerek, másrészről a nevezett vasuttársulat között 1884. évi ápril hó 19-én megkötött szerződés jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.

2. § Ezen törvény kihirdetése napján lép életbe s végrehajtásával a közmunka- és közlekedési és a pénzügyi ministerek bizatnak meg.

A szerződés szövege a következő:

Szerződés,

mely az alföld-fiumei vasut nagyvárad-eszéki része részvénytársulat vonalainak a magyar állam által leendő átvétele és fokozatos beváltása iránt, egyrészről a magyar államot képviselő közmunka- és közlekedési és pénzügyi magyar királyi ministerek, másrészről pedig az alföld-fiumei vasut nagyvárad-eszéki része részvénytársulat között a következőkben köttetett:

1. § Egyetértőleg megállapittatik, hogy az állami megváltási jog, mely az alföld-fiumei vasut nagyvárad-eszéki részének és eszék-villányi szárnyvonalának épitésére és üzletére az 1868. évi VIII. tc. alapján ugyanazon évi deczember hó 12-én kiállitott engedély-okmány 27. §-a értelmében csak 1898. évi deczember hó 12-én lépne hatályba, a jelen szerződésben körülirt módozatok szerint és feltételek alatt már az alább következő határidőben érvényesittessék.

Ehhez képest a magyar állam 1885. évi január hó 1-ső napjától kezdve átveszi és fokozatosan beváltja az alföld-fiumei vasut nagyvárad-eszéki része részvénytársulat vonalait, nemkülönben mindennemü ingó és ingatlan vagyonát u. m. a pálya testét, épitményeit (ideértve budapesti igazgatósági házát is) felszerelési és forgalmi eszközeit, anyag-készleteit, készpénzeit avagy pénztári maradványait és összes cselekvő követeléseit, ugy a mint ezek a társulat könyveiben és leltáraiban 1885: évi január hó 1-jével felvéve lesznek; ellenben lemond azon előlegek és kamatjaik megtéritésére való igényeiről, melyeket állami biztositás czimén a társulatnak kiszolgáltatott, avagy még ezentul netán kiszolgáltatni fog. Egyszersmind az elsőbbségi tartozásokból eredő kötelezettségek kivételével, melyeket az állam az alábbi 2. § értelmében csak a társulat helyett s csak az ott kitett mértékben teljesitend, átvállalja a társulatnak a pálya üzletéből eredő minden néven nevezendő szerződéseit, tartozásait és kötelezettségeit is.

2. § Kötelezi magát a magyar állam hogy az alföld-fiumei vasut nagyvárad-eszéki része részvénytársulat által 1868. évi deczember hó 7-én felvett 19.000,000 forintnyi, ugyszintén 1874. évi május hó 6-án felvett 1.706,600 forintnyi 5-%-os ezüst elsőbbségi kölcsönökről kibocsátott s még forgalomban levő részletkötvények 5% kamatait ezüstben, mint szintén a kisorsolt részletkötvényeknek névszerinti ezüst értékét is, a helybenhagyott törlesztési tervekhez képest a részletkötvényekben megjelölt és a budapesti és bécsi hivatalos lapokban közhirré teendő helyeken 1885. évi január hó 1-ső napjától kezdve az alföld- fiumei vasut nagyvárad-eszéki része részvénytársulat helyett minden adó, bélyeg vagy illeték levonása nélkül pontosan kifizeti.

Az alföld-fiumei vasut nagyvárad-eszéki része részvénytársulat által az 1875. évi XLI. és 1876. évi XI. tc. alapján felvett 1.109,600 frt arany uj beruházási kölcsön 5%-os kamatait és törlesztési szükségletét, ugy mint eddig, de a részvényesek megterheltetése nélkül jövőre is a magyar állam fogja az alföld-fiumei vasut nagyvárad-eszéki része részvénytársulat helyett fizetni.

3. § 1885. évi január hó 1-től kezdve a részvények beváltására az alábbi 4. §-ban megállapitott idő elteltéig még be nem váltott minden részvény után a megállapitott lejárati napokon félévi részletekben 5%-ot ezüstben fog minden adó, bélyeg vagy illeték levonása nélkül az államkormány saját terhére az illető részvénytulajdonosoknak a m. kir. központi állampénztárnál Budapesten, vagy a társulati igazgatóság javaslatára időnként a kormány által megállapitott s a magyar és osztrák hivatalos lapokban közzéteendő fizetési helyeken kifizetni.

4. § A magyar állam kötelezi magát 1886. évi január hó 1-től számitandó hatvan év leforgása alatt az alföld-fiumei vasut nagyvárad-eszéki része részvénytársulatnak forgalomban levő 91,407 db. részvényét a jelen szerződéshez csatolt sorsolási, illetve törlesztési terv szerint és pedig a kisorsolt részvények minden egyes darabját 200 azaz: kétszáz forintjával o. é. ezüstben, adó- és illetékmentesen, a részvénykamatokra nézve előirt hirdetés mellett és fizetési helyeken készpénzben magához váltani.

A kisorsolt és beváltott részvények, melyek a megtörtént beváltást föltüntető bélyeggel ellátva, az összes részvények beváltásának megtörténtéig a kormány őrizete alatt tartatnak, a társulati részvényesek közgyülésén szavazatra nem jogositanak.

5. § Jelen szerződés folyományaként az alföld-fiumei vasut nagyvárad-eszéki része részvénytársulat a kormány és az igazgatóság között egyidejüleg megállapitott alapszabályok értelmében át fog alakulni.

Az átalakult társulat képviseletének dijazására a magyar állam a részvények teljes beváltásáig 3000, azaz: háromezer forint évi átalány-összegét fog fizetni.

6. § Az alföld-fiumei vasut nagyvárad-eszéki része részvénytársulat köteles minden könyveit leltárait, számadásait s teljes irattárát a magyar államnak átadni és rendelkezése alá bocsátani, mely utóbbi ezen okiratokat akként fogja megőrizni, hogy azok ugy a beváltás, illetőleg a felszámolás folyama alatt, mint azután is a kereskedelmi törvény 207. §-ában előirt időpontig, azok által, kik a törvény szerint erre jogositva vannak, használhatók legyenek.

7. § A magyar állam kormánya az alföld-fiumei vasut nagyvárad-eszéki része részvénytársulatnak összes személyzetét átveszi s e személyzetnek szerződéseken, kinevezési és előléptetési okmányokon, utasitásokon, szolgálati rendszabályokon és nyugdijintézeti alapszabályokban gyökerező jogait biztositja.

8. § A jelen szerződés jogerőre emelkedése után a magyar állam az alföld-fiumei vasut nagyvárad-eszéki része és szárnyvonalának kezelése és az e feletti rendelkezésre nézve korlátlan jogot nyer; de a pályatestre és a forgalmi eszközökre nézve a feltétlen tulajdonjog csak akkor lép jogérvényre, a mikor az állam az alföld-fiumei vasut nagyvárad-eszéki része részvénytársulat összes részvényeit beváltotta; addig is azonban a magyar állam tulajdoni jogainak biztositására ezen szerződés a vasuti központi telekkönyvben az alföld-finmei vasut nagyvárad-eszéki része részvénytársulat összes vonalaira és ingatlanaira, a vasuttársulat minden megkérdezése nélkül, feljegyeztetik.

Ezen feljegyzés mindazonáltal a társulatot terhelő a jelen szerződés 1. §-ában körülirt három rendbeli elsőbbségi kölcsön biztositására nézve az alapszabályokban megállapitott elsőbbséget meg nem változtathatja.

9. § Mihelyt az állam az alföld-fiumei vasut nágyvárad-eszéki része részvénytársulat részvényeinek utolsó részét teljesen beváltotta, ezzel az alföld-fiumei vasut nagyvárad-eszéki része vonalainak engedélye végleg megszünik s az államnak jogában álland a társulat képviselőinek minden további megkérdezése és külön engedélye nélkül az ezuttal csak jelen szerződés feljegyzésével biztositott feltételes tulajdonjogait az alföld-fiumei vasut nagyvárad-eszéki része részvénytársulat összes ingatlanaira és vasuti vonalaira feltétlen tulajdonjoggal bekebeleztetni s a jelen szerződés alapján a telekkönyvi átiratásokat a magyar állam javára eszközlésbe vétetni, oly joghatálylyal azonban, hogy a fentebbi 2. §-ban felsorolt, jelzálogilag biztositott s azon időpontig még be nem váltott elsőbbségi kölcsönök egyidejüleg az államra, mint közvetlen adósra fognak átszállani.

10. § Ezen szerződés és ebből folyó minden beadványok, okmányok és az egész leszámolási müvelet bélyeg- és illetékmentes.

11. § Jelen két egyenlő példányban kiállitott szerződés az alföld-fiumei vasut nagyvárad-eszéki része részvénytársulatra nézve; a részvényesek közgyülésének és a magyar államra nézve a törvényhozásnak jóváhagyása után válik kötelezővé és jogerejüvé.

A részvényesek közgyülésének jóváhagyása a szerződő felek által aláirt szerződés egyik példányának a társulat részére a közmunka- és közlekedési minister által történendő kiadása napjától számitott 44 nap alatt, a törvényhozási jóváhagyás pedig legkésőbb 1885. évi márczius hó végéig kieszközlendő.

A pálya üzlete legkésőbb a törvényhozási jóváhagyást követő hó 1-én lesz az állam által tényleg átveendő; mihelyt azonban jelen szerződést a részvényesek közgyülése jóváhagyta, az ezen jóváhagyás napjától kezdve a szóban levő vasut vonalait megillető dijszabások képzésének és az ezzel kapcsolatban álló szerződések köthetésének joga minden korlátozás nélkül a magyar államra akként száll át, hogy azzal saját érdeke szempontjából szabadon élhet.

Feljogosittatik végül a kormány, hogy jelen szerződés aláirása után az üzletvezető hivatal pénzügyi osztályához egy ellenőrző közegét kirendelhesse.

[Aláírások]

Az alföldi vasut részvényeinek beváltási terve

(Annuitás 965,773 frt 09 kr.)

A RÉSZVÉNYTŐKÉNEK
Folyó kisorsolási beváltási A beváltandó részvények
száma határideje
év nap év nap darabszáma összege
1 1885 julius 1 1886 január 1 258 51,600
2 1886 julius 1 1887 január 1 271 54,200
3 1887 julius 1 1888 január 1 285 57,000
4 1888 julius 1 1889 január 1 300 60,000
5 1889 julius 1 1890 január 1 314 62,800
6 1890 julius 1 1891 január 1 330 66,000
7 1891 julius 1 1892 január 1 346 69,200
8 1892 julius 1 1893 január 1 364 72,800
9 1893 julius 1 1894 január 1 382 76,400
10 1894 julius 1 1895 január 1 401 80,200
11 1895 julius 1 1896 január 1 421 84,200
12 1896 julius 1 1897 január 1 442 88,400
13 1897 julius 1 1898 január 1 465 93,000
14 1898 julius 1 1899 január 1 487 97,400
15 1899 julius 1 1900 január 1 512 102,400
16 1900 julius 1 1901 január 1 537 107,400
17 1901 julius 1 1902 január 1 565 113,000
18 1902 julius 1 1903 január 1 592 118,400
19 1903 julius 1 1904 január 1 622 124,400
20 1904 julius 1 1905 január 1 654 130,800
21 1905 julius 1 1906 január 1 685 137,000
22 1906 julius 1 1907 január 1 721 144,200
23 1907 julius 1 1908 január 1 756 151,200
24 1908 julius 1 1909 január 1 794 158,800
25 1909 julius 1 1910 január 1 834 166,800
26 1910 julius 1 1911 január 1 875 175,000
27 1911 julius 1 1912 január 1 919 183,800
28 1912 julius 1 1913 január 1 965 193,000
29 1913 julius 1 1914 január 1 1,014 202,800
30 1914 julius 1 1915 január 1 1,064 212,800
31 1915 julius 1 1916 január 1 1,117 223,400
32 1916 julius 1 1917 január 1 1,173 234,600
33 1917 julius 1 1918 január 1 1,232 246,400
34 1918 julius 1 1919 január 1 1,294 258,800
35 1919 julius 1 1920 január 1 1,358 271,600
36 1920 julius 1 1921 január 1 1,426 285,200
37 1921 julius 1 1922 január 1 1,497 299,400
38 1922 julius 1 1923 január 1 1,572 314,400
39 1923 julius 1 1924 január 1 1,651 330,200
40 1924 julius 1 1925 január 1 1,733 346,600
41 1925 julius 1 1926 január 1 1,820 364,000
42 1926 julius 1 1927 január 1 1,911 382,200
43 1927 julius 1 1928 január 1 2,006 401,200
44 1928 julius 1 1929 január 1 2,107 421,400
45 1929 julius 1 1930 január 1 2,212 442,400
46 1930 julius 1 1931 január 1 2,323 464,600
47 1931 julius 1 1932 január 1 2,439 487,800
48 1932 julius 1 1933 január 1 2,561 512,200
49 1933 julius 1 1934 január 1 2,689 537,800
50 1934 julius 1 1935 január 1 2,823 564,600
51 1935 julius 1 1936 január 1 2,965 593,000
52 1936 julius 1 1937 január 1 3,112 622,400
53 1937 julius 1 1938 január 1 3,269 653,800
54 1938 julius 1 1939 január 1 3,431 686,200
55 1939 julius 1 1940 január 1 3,604 720,800
56 1940 julius 1 1941 január 1 3,783 756,600
57 1941 julius 1 1942 január 1 3,973 794,600
58 1942 julius 1 1943 január 1 4,171 834,200
59 1943 julius 1 1944 január 1 4,380 876,000
60 1944 julius 1 1945 január 1 4,600 920,000
Összesen 91,407 18.281,400