1. § A magyar korona területén „m. kir. postatakarékpénztár” czég alatt a közmunka- és közlekedési m. kir. ministernek alá rendelt, állami kezelés és jótállás alatt álló takarékpénztár állittatik fel, melynek székhelye: Budapest.
A m. kir. postatakarékpénztár a betevők által befizetett betétösszegeket gyümölcsözőleg kezeli, visszafizetéseket teljesit és általában végzi mindazt, a mit a jelen törvény és az annak alapján kibocsátandó ministeri rendeletek feladatává kitüznek.
2. § A magy. kir. postatakarékpénztár egy igazgató közvetlen vezetése alatt áll.
A postatakarékpénztár ügykezelését és belső szervezését a jelen törvény határozmányainak keretében, továbbá a hivatali személyzet létszámát, a hivatalnokok teendőit és hatáskörét a közmunka- és közlekedési minister rendeleti uton szabályozza.
3. § Az igazgató mellé a közmunka- és közlekedési minister, elnökkel együtt hét (7) tagból álló takarékpénztári tanácsot nevez ki. Ezen tanács javasló, felügyeleti és ellenőrzési hivatással bir és teljesiti mindazon teendőket, melyekkel a közmunka- és közlekedési minister által megbizatik. Egyébiránt a tanács szervezését és ügykörét a közmunka- és közlekedési minister, a pénzügyministerrel egyetértőleg, rendeleti uton állapitja meg.
4. § A m. kir. postatakarékpénztár közvetitő hivatalai gyanánt mindazon kir. postahivatalok működnek, melyeket a közmunka- és közlekedési minister a feladattal megbiz.
A közvetitő hivatalok teendőit és ügykörét a közmunka- és közlekedési minister ezen törvény alapján rendeleti uton szabályozza.
A takarékpénztári közvetitő szolgálatra nézve ezen kir. postahivatalok a postatakarékpénztárnak vannak közvetlenül alárendelve.
5. § A folyó szükségleteket meghaladó takarékbetétek a postatakarékpénztár által gyümölcsözőleg elhelyezendők, még pedig:
1. Kamatozó magyar állampapirok.
2. Kamatozó magyar állami sorsjegyek.
3. A ministerium által kijelölendő magyar záloglevelek vagy az osztrák-magyar bank záloglevelei vásárlása által.
Ugy a vásárlandó, mint az elárusitandó papirok kiválasztása iránt a közmunka- és közlekedési minister, a pénzügyministerrel egyetértőleg intézkedik.
6. § A gyümölcsözőleg elhelyezett betétek jövedelmeiből azok kamatai, valamint az intézet összes igazgatási s egyéb kiadásai fedezendők.
Az első berendezés költségei, ugyszintén a felmerülő hiány mindaddig, mig az intézet igazgatása s egyéb költségei a gyümölcsözőleg elhelyezett betéttőkék jövedelmeiből ki nem kerülnek, a postaforgalmi pénzekből előlegképen fedeztetnek.
Ezen előlegek, mihelyt a postatakarékpénztár mérlege felesleget mutat fel, a postaforgalmi összegek javára kamat nélkül visszatéritendők.
7. § Azon felesleg, mely a betétek után fizetendő kamatok, az igazgatási és egyéb költségek, valamint a nyert előlegek visszafizetésére forditandó összegek fedezése után az év végével fenmarad, első sorban tartalékalap képzésére forditandó. Ezen tartalékalap, mely egy millió forintban állapittatik meg, a postatakarékpénztárt esetleg érő veszteségek fedezésére szolgál és egy millió forint erejéig mindig kiegészitendő.
8. § A tartalékalap vagyona az 5. §-ban emlitett mód szerint gyümölcsözőleg elhelyezendő, jövedelmei pedig mindaddig az alaphoz csatolandók, mig az a megállapitott magasságot el nem érte, ezután pedig a kincstár javára esnek.
9. § A tartalékalap az államkincstár tulajdonát képezi és abba tényleg átmegy, a mint rendeltetése megszünt.
10. § A takarékbetétek után három és hattized (3.6%) százalék kamat fizettetik.
Ezen kamatláb csak a törvényhozás által szállitható le, felemelése, valamint a felemelt százaléknak 3.6%-ig leendő leszállitása pedig a m. kir. ministerium által rendelhető el.
A ministerium hatáskörébe eső kamatváltoztatások, az ezeket elrendelő ministeri rendeleteknek kihirdetését követő naptári hónap eltelte után, az összes betétekre érvényesek.
11. § A takarékbetétek kamatoztatása a betéti napot követő hó 1-ső, illetve ugyanazon hó 16-ik napjától kezdődik és a felmondásnak a postatakarékpénztárnál való beérkezését vagy azonnali visszafizetések esetén az ezeket megelőző hó utolsó napjával, illetve ugyanazon hó 15-ik napjával végződik.
A legkisebb elfogadható betétösszeg 50 krajczár.
Egy forinton aluli összegek azonban nem kamatoztatnak.
Minden naptári év deczember 31-ével az esedékessé vált kamatok a tőkéhez csatoltatnak és azzal együtt kamatoztatnak.
A kamatszámitásnál a hónap 30 nappal vétetik számitásba.
A hivatalból kiadandó kamatszámitási táblázat minden közvetitő hivatalnál nyilvánosan kifüggesztendő.
12. § Minden egyes betevő részére az első betét alkalmával a közvetitő hivatal által betét-könyvecske állittatik ki, melybe az egyes betétek és visszafizetések, valamint a tőkésitett kamatok alkalmilag bejegyeztetnek.
A további betétek, ugyszintén a visszafizetések a betét-könyvecske alapján bármely közvetitő hivatalnál eszközölhetők.
13. § A betét-könyvecske a betevő nevére állittatik ki.
A betevő személyazonosságát bizonyitani köteles. A bizonyitás módját a közlekedési minister rendeleti uton állapitja meg.
14. § Betevő mindenki lehet, kiskoruak vagy gondnokság alatt levők is jogositva vannak önállóan betéteket eszközölni, ugyanezek visszafizetéseket is felvehetnek, kivéve, ha törvényes képviselőik a postatakarékpénztárnál ez ellen irásban tiltakoznak.
Ezen tilalom, a mennyiben időközben vissza nem vonatnék, a kiskoruság vagy gondnokság megszüntével szintén megszünik.
Ezen törvényben foglalt feltételek mellett lehetnek jogi személyek, egyletek stb. is betevők.
Ezek betételei elfogadásának és visszafizetésének módozatait a közmunka- és közlekedési minister rendeleti uton szabályozza.
15. § Betétek sem összegre, sem időre nézve megszoritás alá nem esnek ugyan, mindazonáltal minden egyes betevő kamatozó betéteinek legmagasabb összege 1,000 frtban állapittatik meg.
A tőkéhez csatolt kamatok is csak addig kamatoztatnak, mig azokkal együtt az 1,000 frtnyi kamatozó tőkebetét el nem éretik. Minek megtörténtéről az illető betevő hivatalból azon megjegyzéssel értesittetik, hogy betétéről az értesités kelte napjától számitandó harmincz napon belől rendelkezzék, ellenkező esetben az 1,000 frtot meghaladó betét és kamat összege, a mennyiben az e czélra elegendő, javára az 5. §-ban emlitett értékpapirokba helyeztetik el.
Az 50 Kros betétek a postatakarékpénztár által kiadandó reányomott 5 kr. értékü levéljegygyel ellátott takarékbetéti lapon, melyre a többi levéljegyek 45 kr. erejéig reáragasztandók - is eszközölhetők.
16. § Ugyanazon egy betevőnek egynél több betét-könyvecskét szerezni vagy ugyanazon egy betevő nevére egynél több betét-könyvecskét kiállitani tilos.
Ezen tilalom áthágása esetében a betevő a második és a többi betét-könyvecskékre betett összegek utáni kamatoktól még azon esetben is elesik, ha az első betét-könyvecskéje szerinti tőkekövetelése az 1,000 frtot el nem érné.
A második és a többi betét-könyvecskék takaréktőke összegeit a könyvecskék megsemmisitésével az első betét-könyvecskébe át kell irni.
Az ekként átirt összegek a meghatározott 1,000 frt maximumig csak az átirás napját követő hó 1-től, illetve ugyanazon hó 16-tól kezdve kamatoztatnak.
Első betét-könyvecskének az tekintendő, mely a kiállitás kelte szerint a legkorábbi, egyenlő keltezés esetében pedig az, melynek tőkeösszege a legkisebb.
17. § A betét-könyvecskének más személyre való átruházása csakis a postatakarékpénztárhoz az átruházó által intézendő bejelentés alapján történhetik; melynek módozatait a közmunka- és közlekedésügyi minister rendeleti uton szabályozza.
A postatakarékpénztár által az átruházott betét-könyvnek megsemmisitése mellett az engedményes nevére uj betét-könyvecske állitandó ki.
Az engedményezés által a kamatszámitás folytonossága nem érintetik.
18. § Minden egyes betevőnek jogában áll az 5. §-ban felsorolt, vagy megállapitandó értékpapiroknak számlájára leendő vásárlása végett a postatakarékpénztárhoz fordulni, mely ezen vásárlást dij nélkül eszközli.
A vásárolt értékpapirok a betevőnek kivánságára vagy posta utján megküldetnek, vagy pedig részére a postatakarékpénztárnál dij nélkül letétben megőriztetnek.
Utóbbi esetben a betevő részére letétéről járadékkönyvecske állittatik ki.
A letett értékpapirok esedékes kamatai a postatakarékpénztár által vétetnek fel és mint uj takarékbetét a betevő javára könyveltetnek.
19. § A takarékbetét egy részének vagy egész összegének a betevő, annak jogutódja vagy meghatalmazottja kezéhez való visszafizetése a postatakarékpénztárhoz intézendő irásbeli felmondás alapján történik, melyet minden közvetitő állomás továbbit.
Az első betét csakis a felmondás benyujtása napjától számitott 15-ik napon fizethető vissza.
Egytől (1) huszonöt (25) forintig terjedő összegek, a betét-könyvecskét kiállitó közvetitő hivatalhoz intézett irásbeli felmondás mellett is visszafizettetnek.
Ezen esetben a közvetitő hivatal az ekként bejelentett visszafizetést a betét-könyvecske alapján a betevő személyazonosságának megállapitása után legott teljesiti.
További ilyen visszafizetés csak az előző visszafizetés napjától számitandó 15 nap mulva követelhető.
A postatakarékpénztárnál felmondott betétek visszafizetésére törvényes határidőül 25-100 frt összegig, az irásbeli felmondásnak beérkezésétől számitott 8 nap, 100-500 frt összegig 15 nap és 500 frton felüli összegekre 30 nap állapittatik meg.
20. § Ha a felmondott összeg az előző §-ban megállapitott határnaptól számitandó 15 nap alatt fel nem vétetnék, a felmondás megszüntnek tekintendő és a felmondott összeg kamatozása a 11. § első bekezdésében foglalt határozatokhoz képest ujból kezdődik.
21. § A betét-könyvecskének elvesztéséről a betevő a postatakarékpénztárt az elveszett könyvecske ismertető adatainak lehetőleg pontos körülirása mellett vagy közvetlenül, vagy valamely közvetitő hivatal utján értesiteni tartozik.
A postatakarékpénztár ily értesités vétele után az elvesztést könyveiben előjegyzi s intézkedik, hogy külön utalvány nélkül az elveszett könyvecskére visszafizetés ne teljesittessék.
A közvetitő hivatalnál, mely a betét-könyvecskét kiállitotta, egyidejüleg hirdetményt függesztett ki és abban a betét-könyvecske netaláni birtokosát felszólitja, hogy a betét-könyvecskét vagy ahhoz való igényét a hirdetmény kifüggesztésének napjától számitandó egy hó lefolyása alatt jelentse be, különben a betét-könyvecske semmisnek fog nyilvánittatni.
Azon esetben pedig, ha az imént emlitett határidőn belől más által is támasztatnék igény, a feleket a rendes perutra utasitja és csak a jogerejüvé vált itélet alapján teszi meg az esetleg szükséges további intézkedéseket.
Végül, ha ugyanazon határidőn belől igény senki által sem jelentetnék be, az elveszett betéti könyvecske semmisnek nyilvánitandó s annak helyébe a betevőnek másodlat adandó ki.
22. § A postatakarékpénztári betétek és azok járulékai a betét-könyvecskébe való utolsó bejegyzés vagy az utolsó felmondás napjától számitott 30 év alatt elévülnek.
Az elévülést megszakitja a betét-könyvecskébe való minden ujabb bejegyzés vagy felmondás.
A betevők számlájára vásárolt és a postatakarékpénztárnál letéteményezett értékpapirok tulajdonának elévülésére és az elévülés megszakitására nézve ugyanezen szabályok mérvadók.
23. § Az elévült betétek, értékpapirok, s azoknak járulékai első sorban a tartalékalap kiegészitésére forditandók, ha pedig a tartalékalap a 7-ik §-ban meghatározott összeget már elérte, ugy azok az államkincstár javára esnek.
24. § A takarékbetétek adó- és illetékmentesek.
A postatakarékpénztáraknál eszközölt betéteknek csak a kamatozó 1000 forintot meghaladó része foglalható le és csak erre szerezhető zálog- és megtartási jog.
A postatakarékpénztárnál letétben levő értékpapirokról szóló járadékkönyvecskékre a fennebbi intézkedés ki nem terjed.
Ha valamely betevő csődbe jutna, a tömeggondnok a közadós követelését a postatakarékpénztárnál felmondhatja s nyugta mellett felveheti.
25. § A postahivatalbelieknek a szolgálatból való rögtöni elbocsátás terhe alatt tiltatik, hogy a betevők neveiről vagy a betett összegekről, kivéve postatakarékpénztári szolgálati felebbvalóikat, bárkinek is értesitést adjanak.
26. § A postatakarékpénztár jövedelme adómentes.
A takarékbetétek kamatai mindennemü kereseti, jövedelmi, tőkekamat- vagy más későbben ezek helyett behozandó adótól mentesek.
27. § A postatakarékpénztárnak és közegeinek hivatalos levelezése a betevőkkel és viszont, ugyszintén a hivatal ügykezeléséből eredő kocsipostaküldemények portómentesek és azokért kézbesitési vagy értesitési dij nem szedetik.
A betevők számlájára vásárolt értékpapirokat tartalmazó küldemények azonban portomentességet nem élveznek.
28. § A postatakarékpénztár és a betevők, azok engedményesei, képviselői vagy meghatalmazottjai közt ez üzletből felmerülő minden ügyletek, a megsemmisitési eljárás, - a birói eljárás kivételével, - bélyeg- és illetékmentesek.
29. § A betéti s járadék-könyvecskék, ugyszintén mindazon nyomtatványok, melyek a betevők és a postatakarékpénztár közti közlésekre szolgálnak, a betevőknek a közvetitő hivatalok által ingyen szolgáltatnak ki.
30. § Az állami számvevőszéknek az 1870:XVIII. és az 1880:LXVI. törvénycikkekben körülirt hatásköre ezen takarékpénztárra is kiterjed.
31. § A takarékbetétek kezeléséről a postatakarékpénztár minden igazgatási év végével szabályszerü számadást készit.
A postatakarékpénztár müködéséről, valamint eredményéről, az évi költségvetés alkalmával, a törvényhozásnak jelentés teendő.
Az intézet álladéka időközönként köztudomásra hozatik.
32. § Azon időpontot, melyben a postatakarékpénztár müködését a jelen törvény alapján megkezdi, a közmunka- és közlekedési minister állapitja meg.
33. § Ezen törvény végrehajtásával a közmunka- és közlekedési minister és a pénzügyminister bizatnak meg.
