1885. évi XVI. törvénycikk indokolása

a honvéd orvosi tisztikar újjászervezéséről szóló 1877-ik évi XIV. törvénycikk módositására * 

Általános indokolás

Az 1877. évi XIV. törvénycikk alapján rendszeresitett tettleges állományú honvéd orvosi tisztikar szervezete a honvédegészségügyi szolgálat követelményeinek a jelen viszonyok közt többé meg nem felel, miután a szolgálat által igényelt egészségügyi teendők teljesitése folytán mai nap a honvéd orvosokra oly fontos és oly terhes szolgálatok háramlanak, melyeknek csak kizárólag a honvédség rendelkezésére álló és az egészségügyi szolgálat minden ágában teljesen jártas orvosok felelhetnek kellőkép meg, s ily orvosok a jelenlegi szervezet mellett a szükséges számban rendelkezésre nem állanak.

Harminczkét honvéd-állomáson az egészségügyi szolgálat teljesitésére a 300 frt évi átalány mellett alkalmazott és csak helyi szolgálatra kötelezhető szabadságolt állományú honvéd orvosoktól ugyanis, kik egyéb katonai ellátásban nem részesülvén, anyagi tekintetben főleg csak a magán-gyakorlatra vannak utalva - a mint most nem követelhető, ép úgy nem volna követelhető akkor sem, ha az emlitett évi átalány esetleg 100-200 forinttal felemeltetnék is, hogy a magángyakorlat elhanyagolásával magukat teljesen a honvéd orvosi hivatásnak szenteljék s a csapatkereteknél, továbbá az ujonczozás, az ujonczsorványok, tanzászlóaljak, a fegyvergyakorlatok és tanosztályok időszakai közt felmerülő, néha igen is fárasztó egészségügyi szolgálatot ugyanazon buzgalommal és odaadással végezzék, mint a tettleges állománybeli orvosok. De általában a fegyelem tekintetéből is hátrányos és lehetőleg kerülendő az átalánynyal szerződött orvosok alkalmazása a csapatoknál; mert az ekként alkalmazott orvosok az 1868-ik évi XL. tc. 54. §-ának értelmében katonai fegyelmi eljárás alá nem vonhatók.

Ezen orvosoknak szolgálata még kisebb állomásokon sem volt kielégitő és a tapasztalás azt mutatta, hogy ép ezeken igen nehezen lehetett a honvéd orvosi szolgálat végzésére vállalkozó szabadságolt állománybeli honvéd-, vagy kellő képzettséggel biró polgári orvosokat találni; a végett tehát, hogy egyes kisebb állomáshelyek orvos nélkül ne maradjanak, az utóbbi években a rendszeresitett tettleges orvosi állományon felül még 10 szabadságolt állományú honvéd orvosnak tettleges illetékek mellett kisegitő szolgálatra való vezénylése s állandó alkalmazása elkerülhetlenné vált.

Ezek szerint az orvosoknak a honvédségnél évi átalány mellett való alkalmazása czélszerűtlennek, sőt kivihetetlennek bizonyult.

A jelenlegi honvéd orvosi szervezet módositásának, illetőleg tökéletesbitésének szüksége az elmondottakon kivül kitünik még abból is, hogy a tettleges állományú honvéd orvosok csekély száma miatt a fontosabb egészségügyi szolgálatokra, mint pl. az újonczozásra alkalmazható orvosokban folytonosan nagy hiány volt, mely a kisegitő szolgálatra vezényelt 10 orvossal sem volt kellőkép fedezhető; minek következtében több ízben oly szabadságolt állományú orvosokat kellett igénybe venni, kik a 300 forintnyi átalány melletti alkalmazást el nem fogadták, illetőleg arra nem jelentkeztek, de miután ezek közül a törvény értelmében csak az önként vállalkozókkal lehetett rendelkezni, előfordult, hogy egyes sorozó bizottságok néha honvéd orvos nélkül működtek, vagy hogy ezen, a honvédegészségügyi szolgálatban nem teljesen járatos orvosok a sorozás alkalmával, a hadi szolgálatra alkalmas egyének kiválasztásánál kellő tapasztaltságot nem tanusitottak.

A mi a hadi állományt illeti: e tekintetben a tettleges és szabadságolt állományt összevéve, a szükséges orvosok számára nézve jelenleg hiány nem volna ugyan, de igen hátrányos azon körülmény, hogy az egyes csapattestekhez háború idején beosztandó orvos-főnökök - miután ezek részben a szabadságolt állományból vétetnek - nem birhatnak az egészségügyi és a honvéd orvosi szolgálatban azon jártassággal, mint azt a honvéd-csapatok egészségügyi érdekei kivánatossá tennék.

A jelenlegi szervezetnek egy további hiánya még az is, hogy az előléptetés az orvosi tisztikarban igen lassú lévén, a tettleges szolgálatra vállalkozó fiatal orvosok száma mindinkább kevesbedik, s igy a legalsó rendfokozatban a hiány évről-évre nagyobbodik; mig ellenben a már régebben elkerülhetlen szükség folytán kisegitő szolgálatra vezényelt és magasabb rendfokozatba jutott szabadságolt állományú honvéd orvosok, az előlemlitett 1877. évi XIV. tc. értelmében nem tettlegesithetők.

Mindezeknél fogva elodázhatlan kötelességemnek tekintettem a jelenlegi honvéd orvos tisztikar szervezetének alapjául szolgáló törvényjavaslat módositásáról és oly újabb szervezet megállapitásáról gondoskodni, mely a legnagyobb takarékosság szem előtt tartása mellett ugy a háborúban, mint a békében való egészségügyi szolgálat követelményeinek inkább megfelelő legyen; mit a jelen törvényjavaslat által vélek elérhetőnek.

Ezen törvényjavaslat határozványai értelmében a honvéd orvosi tisztikar tettleges állománya, tekintettel a hadi állományra, akként volna ujjászervezendő: hogy a hadrendbe beosztott önálló honvéd-csapattestekhez (féldandárokhoz, önálló zászlóaljakhoz és lovasezredekhez) alkalmazandó orvosfőnökök valamennyien a honvéd orvosi tisztikar tettleges állományából jelöltethessenek ki; továbbá, hogy ezek beszámitásával a békében való egészségügyi szolgálat teljesitésére minden honvéd-állomás helyen legalább egy, oly nagyobb állomás helyeken pedig, a hol több honvédcsapat van elhelyezve, vagy a hol sátortábor is van, valamint a honvédelmi ministeriumban, a kerületi parancsnokságoknál és a honvédségi Ludovika-Akadémiában annyi tettleges állományú honvéd orvos alkalmaztathassék, a mennyire állandóan elkerülhetlen szükség van.

E szerint a jelenleg fennálló viszonyokhoz képest a honvéd orvosi tisztikar tettleges állománya, mint az a mellékelt I. és II-ik számú mellékletből kitünik, 106 főből fogna állani, mi által a helyi egészségügyi szolgálat teljesitésére s ezenkivül az ujonczozás, felülvizsgálatok, különféle iskolák és tanosztályoknál való közreműködésre s. a. t. kellő számú orvos állana rendelkezésre. De még ezen szervezet mellett sem lesz elkerülhető, hogy kivételesen egyes állomásokra a tettlegesen szolgáló honvéd orvos megbetegedése, elvezényeltetése avagy szabadságolása esetében ideiglenesen szabadságolt állományú vagy polgári orvosok is időlegesen ne alkalmaztassanak; de legalább ezentúl ez csak ritkán és oly körülmények közt fogna előfordulhatni, midőn az, az egészségügyi szolgálatnak általában nagy hátrányával nem járna.

Ez újabb szervezet 165,477 forint 53 kr. költségbe kerülne, mig az eddigi csak 113,370 frt 64 krba került; és igy a költségtöbblet ez által 52,106 frt 89 kr. lenne.

Ezen összegből azonban, minthogy, mint azt már előbb megemliteni bátorkodtam, - az egészségügyi szolgálat érdekében kénytelen voltam 10 szabadságolt állományú orvost kisegitő szolgálat minőségében alkalmazni, ezeknek a költségvetés egyes rovatai között megengedett átruházási jog alapján, eddig a csapatok rovatába beállitott 13,353 frt 33 krt tevő illetékei levonandók lesznek, úgy hogy az évenkénti tényleges költségszaporulat tulajdonkép csak 38,753 frt 56 krt tenne ki.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

Az általános költségszaporodás azonban még ennél is jóval kevesebb leend, minthogy a javasolt szervezet folytán szabadságolt állományú honvéd orvosok vezénylése az ujonczozáshoz már alig s a tanzászlóaljakhoz csak kisebb mérvben lesz szükséges; a kisegitő szolgálatra vezénylésekből származó eddigi állandó költség pedig egészen elenyésznék; minthogy ily vezénylésekre ezután csak a tettleges állományban időnkint beálló fogyaték pótlása végett lehetne szükség, mi külön költségszaporodást nem okozand. Az itt részletesen elmondottakban találja indokolását a javaslat 1. §-a.

A 2. §-hoz

A törvényjavaslat 2. §-a arról intézkedik, hogy a honvéd orvosi tisztikar ujjászervezése csak a jövő évi január hó 1-vel foganatosittassék: minélfogva a folyó évben ez költségszaporodást nem okoz; az ujjászervezés folytán a jövő évben és az ezután következő években felmerülő költség pedig, a törvényjavaslat 1. §-a értelmében, az évenkinti költségvetési előirányzatokban kitüntetendő és indokolandó leend.

A 3. §-hoz

A javaslat 3. §-a, a szokott módon, a végrehajtás iránt intézkedik.

Azon meggyőződésben, hogy az előadott indokok alapján, a honvédségi intézményre nézve annyira fontos egészségügyi szolgálat megfelelő szabályozását a Tisztelt Képviselőház is szükségesnek és immár elhalaszthatlannak találandja, s az e czélra szükséges eszközöket rendelkezésemre bocsátani hajlandó leend: kérem e törvényjavaslat elfogadását.

1. számú melléklet az 1885. évi XVI. törvénycikk indokolásához

Kimutatás
a magyar királyi honvéd orvosi tisztikar ujonnan rendszeresitendő szervezete szerint a tettleges állományban kinevezett honvéd orvosok beosztásáról.

Szám Rendfokozat Beosztás és alkalmazás
1 I. osztályú főtörzsorvos A m. kir. honvédelmi ministeriumban, az orvosi tisztikar főnöke (egyszersmind osztályfőnök)
3 II. osztályú főtörzsorvos A honvéd kerületi parancsnokságoknál
6 törzsovvos Ezekből 4 honvéd kerületi parancsnokságoknál, 2 a csapatoknál nagyobb és fontosabb állomás helyeken állomás orvos főkökként a szolgálati szükséghez képest


*
46 I. osztályú ezredorvos A csapatoknál (mint hadrendileg beosztott önálló csapattest orvos főnöke) jelentékenyebb állomás helyeken; továbbá egy a honvédségi Ludovika-Akadémiában, egy a honvédelmi ministeriumban
24 II. osztályú ezredorvos A csapatoknál
26 főorvos A csapatoknál, továbbá egy a honvédségi Ludovika-Akadémiában, egy a honvédelmi ministeriumban
* Ezek a 86 honvédségi állomáshelyre következőleg osztandók fel:
Budapesten: a csapatokhoz 2, a Ludovika-Akadémiába 2, a honvédelmi ministeriumba, 2 összesen
6
A sátortáborokkal biró 5 állomáshely mindegyikéhez 2-2 10
a többi 80 állomáshely mindegyikéhez 1-1 80
összesen 96
A 10 törzs- és főtörzsorvossal együtt összesen 106

2. számú melléklet az 1885. évi XVI. törvénycikk indokolásához

Kimutatás
a m. kir. honvéd orvosi tisztikar után az 1885-ik évi költségvetésben előirányzott és ezen tisztikar szándékolt ujjászervezése esetében felmerülő költségekről.

Tiszti

Nevezetesen
fizetés és évi szolgálati átalány szolgálati pótdij szolga váltság lak-, butor- és tiszti szolga butorbér szolga ellátás évi 119 frt 6250/100 krral
Összesen

Mindössze
frt kr frt kr frt kr frt kr frt kr. frt kr. frt kr.
Az ujonnan rendszeresitendő létszám után felmerülő költség és pedig:
1 első oszt. főtörzsorvos.
3,00

-

504

-

-

-

1,072

-

119

62,50/100

4,695

62,50/100
3 másod oszt. főtörzsorvos
6,300

-

-

-

-

-

1,959

42

358

87,50/100

8,618

29,50/100
6 törzsorvos 10,080 - - - - - 3,537 14 717 75 14,334 89
46 első osztályú ezredorvos
55,200

-

-

-

-

-

16,364

08

5,502

75

77,066

83
24 másod oszt. ezredorvos
21,600

-

-

-

-

-

8,275

68

2,871

-

32,746

68
26 főorvos* 18,720 - - - - - 6,184 96 3,110 25 28,015 21
106 összesen 114,900 - 504 - - - 37,393 28 12,680 25 165,477 53 165,477 53
Az 1885- ik évi költségvetésben felvétetett és pedig: -
1 első osztályú főtörzsorvos
3,000

-

504

-

96

-

1,072

-

-

-

4,672

-
2 másod oszt. főtörzsorvos
4,200

-

-

-

192

-

1,306

28

-

-

5,698

28
5 törzsorvos 8,400 - - - 480 - 3,265 70 - - 12,145 70
25 első osztályú ezredorvos
30,000

-

-

-

192

-

9,122

86

2,751

37,50/100

42,066

23,50/100
13 másod oszt. ezredorvos.
11,700-

-

-

-

-

4,482

66

1,555

12,50/100

17,737

78,50/100
20 főorvos 14,400 - - - 96 - 4,681 76 2,272 87,50/100 21,450 63,50/100
32 orvos szolg. átalánynyal
9,600

-

-

-

-

-

-

-

-

-

9,600

-
98 összesen 81,300 - 504 - 1,056 - 23,931 26 6,579 37,50/100 113,370 63,50/100 113,370 63,50/100
Ehhez 10 kisegitéskép vezényelt sz. áll. orvos illetékei*

9,180


-


-


-


-


-


2,977


08


1,196


25


13,353


33


13,353


33
Tehát az egész összeg 90,480 - 504 - - - 26,908 34 7,775 62,50/100 126,723 96 126,723 96,50/100
A költség többlet évenként - 38,753 56,50/100
* 3 I. osztályú ezredorvos
3 II. osztályú ezredorvos.
4 főorvos. A bővebb adatok e tekintetben az indokolásban foglalvák.