1. § Az általános magánjogi törvények és szabályok intézkedései a jelen törvény által szabályozott magánjogi viszonyokra csak annyiban alkalmazhatók, a mennyiben azt ezen törvény intézkedései ki nem zárják.
2. § Vizvezetékek (csatornák, árkok, csövek és hasonlók), melyek a vizet épületbe vagy telekre vezetik avagy azt onnan elvezetik, a vizvezetési joggal együtt azon ingatlannak tartozékát képezik, a melynek szolgálatára rendeltetve vannak.
3. § A vizen uszó, de állandóan a parthoz kötött épitmények, melyek rendeltetésüknél fogva a parton levő épitményhez tartoznak, a parton levő épitménynyel, valamint a vizhasználati joggal együtt egy dolognak tekintetnek.
4. § A vizek partja és medre a parti birtokos tulajdona és a parti birtoknak elválaszthatatlan alkatrésze.
Átellenes parti birtokoknál a meder középvonala képezi a birtokhatárt.
5. § Természetes iszapolások és a mederben támadt szigetek a parti birtok növedékét képezik.
Támadt szigeteknél a határt ugyanazon part birtokosainál az a merőleges vonal képezi, a mely a birtok végpontjáról a vizfolyás középvonalára huzható.
A 4. § és a jelen § rendelkezései által az e törvény életbelépte előtt magánjogi czimen szerzett tulajdon nem érintetik.
6. § A meder és part tulajdonosa tulajdonjogát csak a vizhasználatok sérelme nélkül és a rendőri szabályok megtartása mellett gyakorolhatja.
7. § Ezen törvény életbelépte után támadó szigetek vagy iszapolások folyamszabályozás vagy a hajózás érdekében 30 éven belül a területért való minden kártalanitás nélkül eltávolithatók, azonban az azokon levő épületekért, függő termésért és ültetvényekért ezen határidőn belül is kártalanitás jár.
8. § Ha a viz ereje által valamely birtoknak felismerhető része elszakittatnék és a szemben vagy alább fekvő birtokhoz vitetnék, a volt birtokos az ekként elszakitott földnek továbbra is tulajdonosa marad, feltéve, hogy ezen tulajdonjogát az elszakitás napjától számitott egy év alatt igénybe veszi - ellenkező esetben annak tulajdonába megy át, kinek partjához azt a viz sodorta.
9. § Ha a folyóviz medrét hirtelen elhagyja, egy éven belül mind az elhagyott, mind az uj meder birtokosai az eredeti folyást visszaállithatják.
10. § Forrásból, talajvizből vagy csapadékból származó vizek és azok lefolyása fölött, mások szerzett jogainak épségben tartása mellett az, a kinek birtokán a forrás vagy talajviz fakad, vagy a kinek birtokára a csapadék hullott, mindaddig szabadon rendelkezik, mig a viz birtokának határát el nem hagyja.
11. § A birtokos azonban mások kárára a viz fölött nem rendelkezhetik: ha mások a vizet a birtok területén kivül hatósági engedély vagy tényleg fennálló jogositvány alapján használják.
12. § Ott, hol a vizben tartós szükség mutatkozik és azon másképen segiteni nem lehetne: a hatóság még a 10. § szerint fennálló szabad rendelkezési jogot is korlátozhatja, s a viznek ivásra, itatásra és házi czélokra forditását, az illető tulajdonos teljes kártalanitása és a 161. és következő szakaszokban megállapitott eljárás mellett az érdekelteknek megengedheti.
13. § A 10. §-ban emlitett vizek használása, szabályozása vagy az általuk okozható károk megszüntetése végett a birtokos, a rendőri szabályok megtartása mellett és a következő 14., 15. §-ok figyelembe vételével mindenféle munkálatokat szabadon végezhet.
Ha azonban előreláthatólag ezen munkálatok által a viz lefolyása oly módon megváltoztatnék, hogy mások érdekei érintetnének, e munkálatok csak hatósági engedély mellett eszközölhetők. (42. §)
14. § Az élet rendes szükségletére vizet szolgáltató kutakat saját birtokán mindenki szabadon épithet, azonban az uj kut a község belterületén és a lakott külterületen netán már létező kutaktól, tavaktól, forrásoktól, vizcsatornáktól vagy házaktól legalább 3 méter, a község belterületén kivül létező hasonló müvektől pedig legalább 15 méter távolságban épitendő. Ezen távolságok meg nem tartása esetén az uj kut az érdekelt fél kérelmére betömendő.
A kutak gazdasági vagy ipari czélokra is használhatók, ugy azonban, hogy ez által más vizeknek addig tényleg gyakorolt használata meg ne csökkenjen vagy meg ne szünjék.
15. § Furások, galleriák és artézi kutak segélyével a vizet felszinre hozni csak oly feltétel alatt szabad, hogy ez által más vizeknek addig tényleg gyakorolt használata meg ne csökkenjen vagy meg ne szünjék.
Tiltva van furásokat, galleriákat és artézi kutakat már meglevő hasonló müvektől, forrásoktól, vizfolyásoktól és csatornáktól 100 méternél, épületektől, vasutaktól vagy kőutaktól 40 méternél kisebb távolságban hatósági engedély nélkül létesiteni.
Ezen távolságok meg nem tartása esetén a hatósági engedély nélkül foganatba vett munkálatok az érdekelt fél kérelmére megszüntetendők.
16. § Az ásvány- és gyógyforrásokra és vizekre a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister szakértők és az összes érdekeltek meghallgatásával a helyi viszonyoknak megfelelő védterületet állapit meg.
A védterületen belül harmadik személyek ásásokat vagy furásokat csak hatósági engedély (157. §) és ez esetben is csak oly feltétel mellett végezhetnek, hogy ez által a védterületen levő gyógyforrás vagy gyógyviz, se minőségében, se mennyiségében veszélyeztetve ne legyen.
Ha az illető gyógyforrás vagy gyógyviz az engedélyezett munkálatok által mégis veszélyeztetnék, a munkálatok az érdekelt fél kérelmére megszüntetendők.
17. § Sótartalmu vizekre nézve a sóegyedáruság iránt fennálló törvények, a bányatörvényben megjelölt ásványtartalmu vizekre nézve pedig a bányatörvény intézkedései irányadók.
18. § A jelen törvény 10. § alá nem tartozó vizek használata felett a hatóság az e törvényben foglalt rendelkezések szerint intézkedik.
19. § A hajózás a folyamrendőri szabályok és rendeletek megatartásával mindenkinek szabad.
20. § A tutajozás és fausztatás jogának megszerzésére és gyakorlására nézve az 1879:XXXI. tc. irányadó.
21. § Kompot vagy révet, saját területén és saját kizárólagos czéljaira mindenki hatósági engedély nélkül állithat fel, föltéve, hogy ez által a hajózás, tutajozás és fausztatás nem gátoltatik.
22. § A halászatra a fennálló szabályok irányadók.
23. § A bányavizekre a bányatörvények irányadók.
24. § A vizeknek ártalmas anyagokkal való megfertőztetése tilos.
Hogy mily intézkedések szükségesek arra nézve, hogy gyárakból, bányákból és más vállalatokból hulladékok és megfertőztetett vizek más vizekbe bebocsáthatók legyenek: az iránt a közegészségügy követelményei és a fennálló használatok tekintetbe vételével a hatóság intézkedik.
25. § A rendes házi szükségletre, ültetvények öntözésére vizet meriteni, itatni, mosatni, usztatni, fürdeni és jeget vágni a hatóság által e czélra kijelölt helyeken s a helyi rendőri szabályok megtartásával mindenkinek szabad.
Minden más czélra, valamint gépekkel vagy mesterséges készülékkel való vizhasználathoz hatósági engedély szükséges.
26. § Ha a vizhasználatra jogosult, a folyóviz medrét egész szélességében elfoglalná, a mennyiben ezt a halászat érdeke megkivánja, haláteresztőt vagy hallétrát tartozik alkalmazni.
27. § Vizhasználat csak a hajózás, tutajozás és a fausztatás sérelme nélkül gyakorolható.
28. § A vizhasználat engedélyezésénél a közgazdasági tekintetben fontosabb érdek az irányadó.
Egyenlő jelentőségü vállalatok közül a parti birtokosnak elsősége van, utána következik a vizfolyás fentartásához hozzájáruló birtokos s csak azután más birtokos.
Egyenlő körülmények között a vizfolyás mentén feljebb fekvőnek az alsóval szemben elsősége van.
29. § Vizrendezésekre és lecsapolásokra az engedély abban az esetben is megadható, ha az illető munkálatok keresztülviteléhez vizhasználatok korlátozása vagy megszüntetése volna szükséges.
Ez esetben azonban a viz használatában korlátozott fél teljes kártalanitásra tarthat igényt.
30. § Oly iparvállalatok kivételével, melyeknek léte a vizhasználat folytonosságát igényli, mint pl. kohóknál, az ipari vállalat czéljaira szolgáló viznek öntözésre való felhasználása következő feltételek mellett kártalanitás nélkül engedélyezhető: 1. hogy a viz csak szombat esti 9 órától hétfő reggeli 3 óráig használtassék öntözésre; 2. hogy a vizkivétel rendes és állandó müvek segélyével történjék; 3. hogy a zsilipet vagy tiltót külön e teendővel megbizott felügyelő nyissa ki és zárja be.
31. § A 30. §-ban megállapitott korlátozáson túl öntözésre engedély csak a következő feltételek alatt adható: 1. hogy az ipari vállalatnak a szünetelésért vagy korlátozásért teljes kártalanitás nyujtassék; 2. hogy az engedély legalább 30 évre kéressék.
32. § Ha a vizhasználatra berendezett müvek átalakitása által - az eredeti vállalat veszélyeztetése nélkül vizfelesleg nyerhető - ennek használatára engedély adható a következő feltételek alatt:
1. az engedélyes az eredeti vállalatot az átalakitásnál beálló szünetelésért vagy egyéb hátrányokért kártalanitani köteles;
2. az átalakitást saját költségén tartozik végrehajtani.
33. § Vizhasználati engedélyek csak meghatározott időre adhatók és legfeljebb 50 évig terjedhetnek. Különös helyi viszonyoknál és köztekinteteknél fogva az engedély tetszésszerinti visszavonásig adható.
Lejárt engedélyek megujitása esetén mindenkor a már létező müvek birnak elsőséggel, ha fontosabb közgazdasági érdekek nem követelik a vizhasználatnak más czélra való engedélyezését.
34. § Vizhiány beálltával a hiányt a vizhasználatra jogosultak között az tartozik türni, a kinek a viz használatához legujabb a jogositványa; egyenlő viszonyok közt pedig az, a ki rendes körülmények között a vizet mint utolsó használná.
35. § A vizhasználatra adott engedélyt, ha kizárólag személyhez nincsen kötve, a terület vagy vizimü birtokosa gyakorolja.
Ha az engedély tartamán belül a jogositott személyében változás állna be, ez a vizikönyvbe való bejegyzés végett bejelentendő.
36. § A vizhasználatra nyert engedély megszünik:
1. ha a vizimü a kiszabott idő alatt el nem készül;
2. ha a vállalat 3 éven át nem müködik;
3. ha az engedély ideje lejárt, illetőleg visszavonás mellett történt engedélyezésnél, ha az engedély visszavonatott.
37. § Azon birtokos, kinek területén át más birtokos saját használatára vizvezető árkot avagy csatornát tart fenn, ez árokból vagy csatornából a viz használatára hatósági engedélyt nyerhet a következő feltételek alatt: 1. hogy ez által az eredeti vállalat czélja ne veszélyeztessék; 2. hogy a már létező munkálatok és azok fentartásának költségeihez haszonaránylag hozzájáruljon; 3. hogy a munkálatokon igényelt változtatásoknak és azok fentartásának költségeit viselje.
38. § Vizfolyásból vizelvezetés csak a hatóság által megállapitott müvek segélyével történhetik.
39. § Vizhasználatnál a vizmennyiség mérésére mértékegységül a vizmérték (modulus) szolgál. A vizmérték azon viztömeg, mely egy másodperczben állandóan száz liter mennyiségben foly.
A vizmérték tized, század és ezred részekre oszlik.
40. § A meder és partok jó karban tartása a meder-, illetve a parti birtokosnak kötelessége.
Ezen jó karban tartás költségeihez mindazok, kik abból hasznot huznak, haszonaránylag hozzájárulni tartoznak.
A hozzájárulás arányának megállapitásánál a hatóság meghatározza azt is, hogy a jó karban tartás költségeihez mennyiben és mily arányban kötelesek hozzájárulni az egyes érdekelt községek, az érdekelt törvényhatóságok vagy végül a hajózás és tutajozás érdekéből az állam. (46. §)
41. § A parti birtokos saját partjainak védelmét és biztositását kő-, fa- vagy másféle burkolattal, ugy nemkülönben a meder és part tisztitását engedély nélkül is eszközölheti, ha mindazonáltal az igy foganatositott munkálatok utóbb károsoknak bizonyulnának, tartozik azokat saját költségén a hatóság kivánatára záros határidő alatt átalakitani.
42. § A viz használatára, szabályozására vagy az az által okozható károknak megszüntetésére szolgáló mindazon munkálatok, a melyek a viz természetes lefolyását akadályozzák vagy megváltoztatják, ugy nemkülönben azok, a melyek idegen területen létesittetnek avagy idegen érdekeket érintenek, valamint ezen munkálatokon eszközlendő átalakitások - a mennyiben azok az engedélyokirat határozatainak nem teljesen felelnek meg - hatósági engedély alá esnek.
43. § Ha vizrendezési és lecsapolási munkálatok által idegen földbirtok értéke növekednék: - a munkálatok létesitője jogositva van az illető terület birtokosától a munkálatok költségeinek haszonaránylagos viselését követelni.
E követelés a munkálat befejezésétől számitott 5 év alatt elévül.
A hozzájárulás kötelezettségét és mérvét a hatóság állapitja meg.
44. § Ha vizrendezésnél és lecsapolásoknál az tünnék ki, hogy az e végre készült munkálatok felhasználásával más területek is javithatók, az ily területek birtokosai a vállalatba való fölvételüket a 37. §-ban elősorolt feltételek mellett követelhetik.
45. § Országos határt képező, valamint hajózható és tutajozható folyók szabályozását, azok medrének tisztitását és partjainak védelmét az állam bármikor eszközölheti.
46. § Ha az államkezelés alatt álló hajózható folyók mentén keletkezett társulatok a folyók szakadozó partjait saját érdekükben biztositani akarnák, s az e végett szükséges épitkezéseket a közmunka- és közlekedésügyi minister által jóváhagyott tervezet szerint létesitenék, ezen épitkezések költségeihez, a mennyiben azok a hajózás czéljainak előmozditására is alkalmasak, az államkincstár legfölebb egy harmad részben hozzájárul.
47. § Ármentesitett területeken az ártéri birtokosok, illetőleg a vizrendezésre alakult társulatok gondoskodni tartoznak arról, hogy a magasabb területekről lefolyó eső- és hó-, valamint talajvizeknek lefolyása biztosittassék.
48. § Ármentesitett területek birtokosai, illetve a vizrendezésre alakult társulatok azonban követelhetik, hogy a töltések mögött, nemkülönben az ármentesitett területeken kivül keletkező eső-, hó- és talajvizeknek lefolyása mindaddig fokozatosan elzárassék, mig a folyó vizállása a leeresztést meg nem engedi. A leeresztést azonban ekkor is csak a hatóságilag megállapitott sorrendben szabad eszközölni.
Ezen rendelkezés keresztülvitele s különösen az ehhez szükséges müszaki munkálatok idejekorán való elkészitése iránt az érdekeltek kérelmére az illetékes hatóság haladéktalanul intézkedni tartozik.
49. § Töltések közé fogott folyóknál a töltések közti előtéren a müszakilag megállapitott megfelelő normál szélességben, nemkülönben a fakadó és szivárgó vizek ellen való védelemre szükséges területeken csak a közmunka- és közlekedésügyi minister által rendeleti uton megállapitott müvelési módok alkalmazhatók.
Ha a rendelet kibocsátása előtt más müvelési módok voltak alkalmazva, s ha különösen - a közmunka- és közlekedésügyi minister által müszaki közegei véleménye alapján megállapitandó határig a viz szabadabb lefolyásának biztositása szempontjából - az illető területnek a fáktól, növényektől és más anyagoktól való kitisztitása szükségesnek találtatnék, ugy ezen kitisztitás költségei, valamint a müvelési mód változásából eredő értékcsökkenés azok által téritendők meg, a kiknek érdekében ez intézkedés történt.
A kivágott fák és más anyagok azonban az illető terület tulajdonosát illetik.
50. § Ha valamely vizi mű létesitése folytán a viz folyásában oly változások állnak be, a melyek másokra nézve károsak, az illető mü tulajdonosa annak saját költségén és záros határidő alatt leendő átalakitásra hatóságilag kötelezendő.
Az okozott kárért a vizi mű tulajdonosa felelős.
51. § Ha utakon és vasutakon az átereszek és hidak a viz természetes lefolyására elégtelenek, az utak és vasutak tulajdonosai a lefolyásra alkalmas munkálatokat, - ha azok elégtelensége nem később létesitett vizi munkálatok következtében keletkezett - saját költségükön záros határidő alatt tartoznak foganatositani.
52. § Mindazon vizi müveknél, melyekre nézve az engedélyokirat a viznek meghatározott magasságban tartásáról intézkedik, a vizi mű tulajdonosa gondoskodni tartozik arról, hogy a vizszin megállapitott legmagasabb vagy legalacsonyabb álláson tul ne emelkedjék, illetve ne sülyedjen.
A legmagasabb, illetőleg legalacsonyabb vizszin a hatóság által a vizi mü tulajdonosának költségén állandó jelekkel jelölendő meg.
E jelek sértetlen megőrzéseért a vizi mű tulajdonosa felelős.
53. § Az engedélyokirat meghatározza azon távolságot is, meddig a vizhasználatra jogositott a vizfolyás medrét, partjait és töltéseit jókarban tartani köteles.
Ezen kötelezettség legfeljebb a duzzasztás visszahatásáig állapitható meg.
54. § A vizmagasság meghatározására szolgáló jelek alakjának megállapitását és az alkalmazásuk módozatára vonatkozó eljárást a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister a közmunka- és közlekedésügyi ministerrel egyetértőleg rendeleti uton szabályozza.
55. § Vizmosások keletkezésének megelőzése végett oly területek birtokosai, mely területeken vizmosások képződhetnek, vagy már létező vizmosások tovább fejlődhetnek, a baj elháritására alkalmas és a hatóság által e végből elrendelt elgátlásokat, fonásokat és beültetéseket záros határidő alatt végrehajtani tartoznak.
Nagyobb munkákat igénylő vizmosások megszüntetésének költségeihez ellenben mindazok hozzájárulni tartoznak, kik a javitásból hasznot huznak, illetve, kik az okozható károk által veszélyeztetve vannak. (78. §)
56. § Az 1881:XLI. tc. 1. §-ának rendelkezései a vizmosások meggátlása czéljából szükséges területek kisajátitására is kiterjesztetnek.
57. § A viz természetes lefolyását a terület birtokosa türni tartozik.
A magasabban fekvő terület birtokosa az alsóbb terület helyzetét a természetes lefolyás módositása által nem sulyosbithatja.
58. § Ha a viz által összehordott tárgyak a viz természetes lefolyását gátolják,, s ez által alsóbb vagy felsőbb fekvésü birtokosok károkat szenvednek: - az érdekelt területek birtokosai követelhetik, hogy az illető birtokos a gátló tárgyak eltávolitását megengedje, vagy saját választása szerint azok eltávolitását eszközölje.
59. § Minden birtokos teljes és előleges kártalanitás mellett türni tartozik, hogy birtokán keresztül hatósági engedély alapján a viz átvezettessék vagy levezettessék és mindazon munkálatok megtétessenek, a melyek a kitüzött czél elérése szempontjából szükségesek.
Házak, udvarok és kertek ezen szolgalmak alól ki vannak véve.
60. § A szolgalom joga magában foglalja mindazt, a mi annak gyakorolhatására szükséges. A szolgalommal terhelt terület birtokosa tehát türni tartozik, hogy birtokán az érdekeltek a szolgalom megállapitása alkalmával kijelölt uton a vizhez járhassanak, a szükséges tisztitásokat és javitásokat eszközölhessék.
A szolgalommal terhelt terület birtokosa ellenben követelheti, hogy a területén átvezető csatorna, vagy árok mindig tisztán tartassék s azok partjai is a szolgalomra jogositottnak költségén jó karban tartassanak.
61. § A vizvezetési szolgalomra jogositott a munkálatok megkezdése előtt a föld tulajdonosát kártalanitani tartozik.
A kártalanitási összeg áll:
1. az elfoglalandó területek becsértékéből;
2. a becsértéknek ehhez hozzászámitott egy ötödéből;
3. az épületeken, függő terméseken és ültetvényeken okozott károk megtéritéséből;
4. a terület szétdarabolása vagy annak más egyébnemü romlása által keletkező hátrányok megtéritéséből.
62. § A szolgalom a vizhasználati jogositványnyal egyidejüleg szünik meg.
Ha a jogositvány tartama alatt a jogositott a vizvezetéket 3 év alatt nem használná, a szolgalommal terhelt terület tulajdonosa a szolgalom hatósági megszüntetését a határidő lejárta előtt is kivánhatja.
A szolgalom megszüntével a szolgalomra jogositott tartozik a vizvezetéknek mindazon részeit, melyek a területnek elválaszthatatlan alkatrészét nem képezik, saját költségén, a hatóság által legalább 2 hónapra megállapitandó záros határidő alatt eltávolitani, ellenkező esetben ezek a terület tulajdonosának szabad rendelkezésébe mennek át.
A szolgalomra jogositott ily esetekben az általa fizetett kártalanitási összegből semmit vissza nem követelhet.
63. § A vizhasználatra jogositott a közlekedésre szükséges átjárókat, hidakat vagy átereszeket, a szolgalom megállapitásakor létező viszonyoknak megfelelően elkészittetni s azokat jó karban tartani köteles.
64. § Ha valamely területen vizvezető árok már van, a tulajdonos nem tartozik türni, hogy területén át uj árok nyittassék, föltéve, hogy a létező vizvezető árok az uj czélnak is megfelel.
Ez esetben a létező árok használandó fel.
A szolgalomra jogositott mindazáltal ezt nem követelheti.
65. § A parti és mederbirtokos kártalanitás nélkül megengedni tartozik, hogy a hatóságilag engedélyezett vagy a 45. § értelmében az állam által létesitendő vizvédelmi, szabályozási és vizhasználati müvek a mederben létesittessenek, illetve abba beépittessenek és a partokba beköttessenek, valamint, hogy a közérdekből létesitendő szabályozási és mederrendezési munkálatoknál nyert anyagot a munkálat létesitője kártérités nélkül felhasználhassa. A beépitett müvek az illető épittető tulajdonát képezik.
66. § A parti birtokos kártalanitás nélkül tartozik:
1. tutajozható és hajózható folyók mentén a vontatásra, emberek és állatok számára szabályrendeletileg megállapitott szélességü vontató utat hagyni;
2. a hajók és tutajok kikötését a hatóságilag megjelölt helyeken megengedni;
3. a fausztatásra jogositottaknak és munkásaiknak - a mennyiben ez a szállitás eszközlése szempontjából elkerülhetetlenül szükséges - közvetlen a viz partján fekvő földeken a szabad járást megengedni;
4. vizrendőri szempontból a vizhez való férést megengedni.
Veszély esetén a hajók és tutajok bárhol kiköthetnek, kirakodhatnak és partra vontathatók; ezen esetben azonban a parti birtokos az okozott károk megtéritését igényelheti.
67. § Vontató utaknak bármely oknál fogva szükségessé váló áthelyezése folytán, vagy uj vontató utak által igénybe veendő területekért a terület tulajdonosának a szolgalom fejében kártalanitás jár.
68. § A jelen törvény értelmében vizi-társulat alakitható:
1. vizrendezésre (mederszabályozás, partbiztositás, árvédelem és ezzel kapcsolatos vizlevezetés) (157. §);
2. vizhasználatra (öntözés, alagcsövezés, lecsapolás, sankolás, mocsárkiszáritás é. i. t.).
69. § A vizi-társulatok mint olyanok, saját nevük alatt jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalhatnak, a biróságok előtt pert indithatnak és perbe foghatók.
70. § Mindennemü folyók és vizek mellett fekvő, vizmentes magaslatok által határolt vagy müszakilag egy egészet képező ártér vagy valamely sziget birtokosai jogositva vannak ármentesitő társulatot alakitani.
Meder vagy vizfolyás rendezésére, partok biztositására ellenben csak oly önálló területek birtokosai alakithatnak szabályozási társulatot, melyekben az ily szabályozás sem a szemben levő, sem a felső vagy alsó birtokosoknak nem okoz hasonló munkálatok által el nem háritható károkat.
Annak felderitése, vajon az ilynemü kárositások esete a szabályozásnál fenforog-e és ha igen, milyen intézkedések teendők azok elháritására? - a 74. §-ban körülirt eljárás által eszközöltetik.
71. § Ha a társulat alakitása az érdekeltek közakaratával meg nem történhetnék, az érdekelt birtokosoknak az ártérben birt holdak mennyisége szerinti többsége is megalakultnak nyilvánithatja a társulatot.
72. § Az érdekeltek, ha vizrendezési társulatot kivánnak alakitani, általános kimutatást tartoznak késziteni az érdekelt földbirtok holdszámáról, - általános müszaki tervezetet és költségvetést a vizrendezésről és ezeknek megtörténtéről az illetékes törvényhatóság alispánjának (polgármesterének) jelentést tevén, minden érdekeltet közgyülésre hivnak össze.
E közgyülésen a társulat megalakul, az elnököt és a választmány tagjait megválasztja, alapszabályait megalkotja, a müszaki tervet, a munkák sorozatát és a végrehajtási határidőket megállapitja, s mindezeket az illetékes törvényhatóság alispánjának (polgármesterének) a 74. § szerinti eljárás végett felterjeszti.
Társulati müködésének további tettleges foganatositását azonban csak a felsőbb jóváhagyás után kezdheti meg.
73. § Ha az alakulandó társulat müködése több törvényhatóság területére terjed ki: az érdekeltek felterjesztése alapján a közmunka- és közlekedésügyi minister jelöli ki azon alispánt (polgármestert), kihez az emlitett tervek és okmányok a 74. § szerinti eljárás czéljából beterjesztendők, a történetekről azonban a többi törvényhatóság alispánjai (polgármester) is értesitendők.
74. § Beterjesztetvén a társulatok által a vizrendezési munkálatok általános tervezetei az illetékes hatósághoz, az érdekelt szomszédos vizrendezési társulatok, a szemben lévő felső és alsó községek az illetékes alispán (polgármester) által a tervezet benyujtásáról 8 nap alatt értesitendők.
A községek tartoznak a tervezet kitételéről a szokásos helybeli kihirdetésen kivül az érdekelt közvetlen adófizetőket, vagy azok képviselőit értesiteni. Az illető érdekeltek azon czimen, hogy értesitve nem lettek, a további eljárás ellen kifogást nem tehetnek, ha a községek postai feladó vevény által kimutatják az értesités megtörténtét.
A tervek a hirdetési 8 napon tul 30 napig maradnak közszemlére kitéve. Minden, a tervezetre vonatkozó nyilatkozat az érdekeltek által az illetékes alispánhoz (polgármester) ez idő alatt nyujtandó be. Ezen eljárás után az illetékes alispán (polgármester) a tervezet felett legfeljebb 30 nap alatt határozatot hoz s ezt a tervezettel, a beérkezett nyilatkozatokkal és a társulati alapszabályokkal együtt a közmunka- és közlekedésügyi ministernek végleges megerősités végett felterjeszti.
Hasonló eljárás követendő az általános tervek alapján elkészitendő részletes tervek hatósági megállapitásánál is.
75. § Az alapszabályoknak jóváhagyása után a társulat a vizi könyvbe bejegyeztetik s jóváhagyott alapszabályainak egy példánya a vizikönyv okirattárába elhelyeztetik.
76. § A társulat az alapszabályoknak a 72. § szerint eszközlendő bemutatásával egyidejüleg igazolni tartozik, hogy az elnök és a választmány megválasztatott.
Az e végre szolgáló beadvány az elnök és a választmány tagjai által aláirandó s ezen aláirások közjegyzőileg hitelesitendők.
77. § A ki oly területet szerez meg, a mely valamely társulat kötelékébe tartozik, ez által a társulat tagjává válik.
78. § Ily társulatok tagjai nemcsak az érdekelt földbirtokosok, hanem mindazon egyének, testületek és jogi személyek, melyek a társulat müködése által közvetlenül érdekelve vannak.
A társulat tagjain kivül az érdekelt csatornák, körtöltések, épületek, utak és vasutak tulajdonosai is tartoznak a társulat költségeihez a 110. § értelmében hozzájárulni.
79. § A társulati kötelékbe később belépni kivánókra a 44. § intézkedik.
Másfelől azonban a társulatok is fel vannak jogositva mindazon területeket a társulati kötelékbe utólag bevonni, melyek a társulati munkálatok által megvédettek vagy jövedelmezőbbekké tétettek.
Az eljárást ily esetekben a jelen törvény 103-108. §-ai szabályozzák.
80. § Közgyülési határozat alapján egyes területek kirekeszthetők, ha ezt a társulati czél szükségessé teszi.
A kirekesztés csak kártalanitás és a közmunka- és közlekedésügyi minister jóváhagyása mellett történhetik.
81. § A feladat megoldására alkalmas határokkal nem biró vizszabályozó és ármentesitő társulatok uj beosztással szervezhetők.
Az egyesités feltételeinek és módozatainak meghatározása az illető érdekeltek egyezkedéseinek tartatik fenn, a mennyiben pedig azok a közmunka- és közlekedésügyi minister által a körülményekhez képest kitüzendő záros határidő alatt sem tudnának megegyezni, az érdekeltek meghallgatása után esetről-esetre a közmunka- és közlekedésügyi minister dönt.
82. § Közérdek vagy egyöntetü árvédelem s ezzel kapcsolatos vizlevezetés szempontjából a közmunka- és közlekedésügyi minister azon árterületeket, melyek kellőleg biztositva nincsenek, valamely fennálló társulathoz csatolhatja, esetleg az ilyen árterületek érdekeltségét hivatalból társulattá alakithatja. Az első esetben az illető társulat az ily területet a jelen törvény által előirt ártérfejlesztési és osztályozási eljárás mellett kötelékébe vonja, a bevonás idejétől kezdve az osztályozás alapján megállapitott kivetési kulcs szerint a társulati járulékokkal megterheli, s ennek fejében a bevont terület árviz elleni biztositása végett szükséges védépitkezéseket, mint a már létező társulati védépitmények kiegészitő részét, létesiti.
Oly területek pedig, melyek magaslatok által lévén elzárva, valamely létező társulat kötelékébe nem vonhatók be, külön társulattá alakitandók, de ez esetben az érdekeltekre háramlandó teher nem lehet nagyobb, mint azon értékemelkedés, mely az ármentesités folytán éretett el.
Az ily külön társulatok alakitásáról a törvényhozásnak esetről-esetre jelentés teendő.
Midőn a müszaki ártérfejlesztési munkálat alapján ugyanazon terület több társulat árterébe tartozónak tünik ki, ezen árterületnek az illető társulatok között leendő megosztása iránt az érdekelt társulatok meghallgatása után a közmunka- és közlekedésügyi minister határoz.
83. § Az alapszabályokban minden esetre a következőket kell megállapitani:
1. a társulat nevét és székhelyét;
2. a társulat czélját;
3. a választmány szervezetét, mikénti választásának módját, hatáskörét és müködésének tartamát;
4. a közgyülés mikénti összehivását, megtartásának helyét és idejét, hatáskörét, tárgyalási rendjét, a határozatok hozatalának módját és annak megállapitását, mi történjék az esetben, ha az összehivott közgyülés határozatképes nem volt;
5. a tagok szavazati jogát és ennek mikénti gyakorlását.
84. § A szavazatjog az érdekeltség aránya szerint gyakorlandó.
Ez okból az alapszabályokban meg kell határozni az érdekeltség azon legkisebb fokát, mely egy szavazatra jogosit.
Ezen legkisebb foknál kevesebbel érdekeltek megfelelő csoportokba összeállhatnak, s megbizottjuk vagy megbizottjaik által annyi szavazatot gyakorolnak, a hány szavazategység foglaltatik a reájok eső hozzájárulási arányban.
Az esetre, ha a legkisebb foknál kevesebbel érdekeltek önként nem csoportosultak, a községi előljáróság által a fentebbi módon képviseltetnek.
A társulat összes szavazatainak felénél több szavazatot egy érdekelt birtokos sem gyakorolhat.
Ármentesitő társulatokban az ártérfejlesztési munkálat, osztályozás és a hozzájárulási kulcs végleges megállapitása után minden 100 ártéri becshold, vagy 1000 frt értékemelkedés tulajdonosa bir egy szavazattal.
85. § A társulat ügyeit, a mennyiben azok a jelen törvény vagy a társulati alapszabályok értelmében a közgyülésnek nincsnek fentartva, a választmány intézi.
A választmány az elnökből és legalább 4 tagból áll, kik a társulat tagjai vagy azok meghatalmazottjai közül választandók.
86. § A választmány tagjai a vizi-könyvbe bevezetés végett az illetékes hatóságnak haladéktalanul bejelentendők; egyuttal megnevezendők azon választmányi tagok, kiknek kezéhez a társulatot illető kézbesitések jogérvényesen történnek.
A választmány tagjaiban történt minden változás a vizi-könyvbe leendő bevezetés végett az illetékes hatósághoz szintén bejelentendő.
Azon választmány, mely e tekintetben mulasztást követ el, a közmunka- és közlekedésügyi minister által annyiszor, a mennyiszer az illető társulat tartalékalapjának javára eső 500 frt erejéig megbirságolható.
87. § A társulatot hatóságok és harmadik személyek irányában az elnök, vagy a választmány által e végre kijelölt tag képviseli.
88. § Azon ügyletek által, melyeket a választmány a jelen törvény és az alapszabályok alapján a társulat nevében köt, a társulat lesz jogositva és kötelezve.
Kölcsönök kötésére nézve minden esetben a közgyülés felhatalmazása szükséges.
89. § A választmány, szemben a társulattal, köteles azon korlátozásokhoz alkalmazkodni, melyekhez képviseleti joga, az alapszabályok vagy közgyülési határozatok által kötve van.
90. § A közgyülés évenkint legalább egyszer összehivandó. A közgyülés tárgyai minden meghivásban kiteendők. Érvényes határozat csakis a meghivóban kijelölt tárgyak felett hozható. Kivételnek e tekintetben az oly inditványra nézve van helye, mely ujabb közgyülés összehivása végett tétetik.
91. § A társulat szavazattal biró tagjainak egy harmadrésze a közgyülés egybehivását, az ok és czél kijelölése mellett, irásban bármikor követelheti. Ha e kivánságnak az összehivásra jogositott közeg az irásbeli kérelem átvétele napjától számitandó 8 nap alatt meg nem felel, az érdekeltek kérelmére a közgyülés összehivását a közmunka- és közlekedésügyi minister, illetőleg a társulat mellé rendelt ministeri megbizott (117. §) eszközli.
92. § Azon tárgyak, melyek felett minden esetben a közgyülés határoz, a következők:
1. az alapszabályok megállapitása és módositása;
2. a foganatba veendő munkálatok tervezete;
3. a társulati tisztviselők, szolga-személyzet és gátőrök létszámának, dijazásának, ugyszintén a választmány és tisztviselők hatáskörének és egymáshoz való viszonyának megállapitása;
4. az elnök és választmány megválasztása, elmozditása és felmentése;
5. a számadások megvizsgálása;
6. a költségvetés megállapitása;
7. a kölcsönök felvétele;
8. a tartaléktőke és a pénzek mikénti elhelyezése;
9. a társulat feloszlása.
A kölcsönök felvételéhez az összes érdekeltek általános többsége szükséges, ha azonban az első közgyülés nem lenne határozatképes, az e végből ismét egybehivott közgyülésen a jelenlévők határoznak. A társulat feloszlásához ellenben mindenkor az összes érdekeltek kétharmad többsége szükséges.
93. § Az alapszabályok módositására, a társulat feloszlására és a költségvetésre vonatkozó közgyülési határozatok a közmunka- és közlekedésügyi minister jóváhagyása után, a kölcsönök kötésére vonatkozó közgyülési határozatok pedig a közmunka- és közlekedésügyi ministernek a pénzügyministerrel egyetértő jóváhagyása után emelkednek jogerőre.
A következő évi költségelőirányzat és a társulati kiadások fedezési módja iránti közgyülési határozat a megelőző év október 15-ig a társulat mellé rendelt megbizott (117. §) utján jóváhagyás végett a közmunka- és közlekedésügyi ministerhez felterjesztendő.
Ezen határidőnek kellőleg nem igazolt elmulasztása vagy a jelen §-ban emlitett közgyülési határozatoknak ministeri jóváhagyás nélküli végrehajtása esetére a közmunka- és közlekedésügyi minister által az illető társulat tartalékalapjának javára eső 500 forintig megbirságolható.
A felterjesztett költségelőirányzat iránt a minister, a társulat mellé rendelt megbizotthoz történt benyujtástól számitva, 60 nap alatt határoz. Ha a minister ezen idő alatt nem nyilatkoznék, a költségelőirányzat helybenhagyottnak tekintendő.
94. § A választmány a társulat ügyeit vezeti és annak az összes társulati tisztviselők alá vannak rendelve.
Megválasztja a társulat összes tisztviselőit, ellenőrzi azok müködését, főleg pedig a társulati pénztár kellő kezelését, kötelessége átvizsgálni a társulat könyveit, iratait s pénztárát, s teljesiti általában mindazt, a mit a jelen törvény, a kormány rendeletei és az alapszabályok, valamint a közgyülés egyes határozatai reá ruháznak.
A választmány kötelességének pontos teljesitéseért annak tagjai felelősek.
95. § A társulati tisztviselők választása ellen a társulati érdekeltek a választások megejtésétől számitott 15 nap alatt a közmunka- és közlekedésügyi ministerhez felfolyamodhatnak, ki törvényes és alapos okoknál fogva a választásokat akár egyenként, akár összeségükben megsemmisitheti, mely esetben a megsemmisités által megüresedett állomások haladék nélkül betöltendők.
96. § A társulatok tisztviselői személyzete az igazgatóból, főmérnökből (mérnökből), a szükséges számu szakaszmérnökökből, pénztárnokból, ellenőrből s a szükséges segédszemélyzetből áll.
Az igazgató és a főmérnök (mérnök) rendszerint fegyelmi határozat vagy bűnvádi itélet alapján bocsáthatók el; a társulati elnöknek azonban, ha ebben a választmánynak az összes tagok 2/3 része hozzájárulásával alkotott határozatával támogattatik, jogában áll a szolgálati viszonyt egy évi felmondás utján bármikor megszüntetni.
A kisebb társulatoknak a közmunka- és közlekedésügyi minister megengedheti, hogy a mennyiben anyagi helyzetüknél fogva mindezen tisztviselőket nem alkalmazhatnák, feladataik megoldásának koczkáztatása nélkül a körülményekhez képest kevesebb tisztviselőt is alkalmazhassanak.
97. § Az igazgató a társulati igazgatást vezeti s utasitásait a választmánytól, illetőleg annak együtt nem léte esetén az elnöktől veszi.
A müszaki teendőket a főmérnök (mérnök) végzi.
Főmérnöknek (mérnöknek) csak az választható, ki mérnöki oklevéllel bir és vizszabályozási, vagy ármentesitési épitkezéseknél töltött két évi gyakorlatot, - szakaszmérnöknek azonban földmérői oklevéllel ellátott egyén is megválasztható, ha két évi gyakorlatot igazol.
98. § A társulat tisztviselői fegyelmi vizsgálat alá vonhatók.
A fegyelmi vizsgálatot elrendelheti a társulat közgyülése vagy választmánya, valamint a közmunka- és közlekedésügyi minister.
Az, ki a fegyelmi vizsgálatot elrendeli, a fegyelmi vizsgálat alá vont társulati tisztviselőt állásától felfüggesztheti, mely esetben a választmány az illető tisztviselőnek helyettesitéséről a felfüggesztés határnapjától számitott 15 nap alatt gondoskodni tartozik.
A fegyelmi eljárásra vonatkozó utasitás kibocsátásával a közmunka- és közlekedésügyi minister bizatik meg.
99. § Minden közgyülésről, valamint választmányi ülésről jegyzőkönyv vezetendő, melybe a jelenlévő tagok nevei felveendők. - E jegyzőkönyvek eredetiben vagy másolatban a közmunka- és közlekedésügyi ministernek, illetőleg a társulat mellé rendelt ministeri megbizottnak a közmunka- és közlekedésügyi ministerhez való felterjesztés végett az illető ülés napjától számitott 15 nap alatt bemutatandók.
A választmány, mely e tekintetben mulasztást követ el, a közmunka- és közlekedésügyi minister által annyiszor a mennyiszer az illető társulat tartalékalapjának javára eső 500 frt erejéig megbirságolható.
100. § A társulat feloszlik:
1. közgyülési határozat;
2. más társulattal való egyesülés következtében.
Mindkét esetben azonban a közgyülési határozat jóváhagyás végett közmunka- és közlekedésügyi ministerhez felterjesztendő.
A közmunka- és közlekedésügyi minister a feloszlás iránt hozott határozattól a jóváhagyást megtagadhatja, ha:
1. a feloszlási határozat nem törvényes módon jött létre;
2. a mennyiben a feloszlás nem a 125. § értelmében egyesülés szempontjából történik, ha a társulat harmadik személyek iránti kötelezettségeinek még eleget nem tett;
3. ha közérdekből a társulat fennállását szükségesnek tartja.
101. § A társulatnak ministeri jóváhagyással történt feloszlása a választmány által a vizi-könyvbe leendő bevezetés végett az illetékes hatóságnak bejelentendő.
Mulasztás esetében a közmunka- és közlekedésügyi minister a választmányt az illető társulat tartalékalapjának javára eső 500 forint erejéig megbirságolhatja.
102. § A feloszlott társulatnak a tartozások kielégitése után fenmaradó vagyona, a mennyiben az alapszabályok vagy a társulati közgyülés a közmunka- és közlekedésügyi minister jóváhagyásával másként nem intézkednének, a társulati tagok közt hozzájárulásuk aránya szerint felosztandó.
A tartozások kielégitését és a fenmaradó vagyonnak a társulati tagok közt való felosztását, a mennyiben az alapszabályok vagy közgyülési határozat másként nem intézkednének, a választmány tagjai eszközlik.
103. § Ha az ártérfejlesztési munkálat vagy a hozzájárulási kulcs a társulati tagok között barátságos uton megállapitható nem volna, az eljárásra nézve a következő 104-108. §-ok határozmányai irányadók.
104. § Az ártérfejlesztési munkálat általában müszakilag készitendő.
Ezen kötelezettség alól kivétetnek az oly társulatok, a melyeknél az ártérfejlesztés jogerős, vagy ha nem jogerős is, de folyamatban van, ez utóbbiaknak különösen megengedtetik, hogy az ártérfejlesztést oly módon, a mint meginditották, befejezhessék.
Az ártérfejlesztési munkálat megállapitja azon térséget, melynek határain belül az érdekeltek a munkálatokhoz hozzájárulásra hivatva lesznek.
Az alakulandó, nemkülönben a már létező közérdekü társulatoknál, a melyeknél az ártérfejlesztés még folyamatban nincs, vagy a melyeknél az ártér ujbóli megállapitása szükséges, az ártérfejlesztés alapjául az ezen ártérfejlesztésig ott tapasztalt legnagyobb árvizszin veendő.
Az ártérfejlesztés foganatositása, vagy megujitása iránt elsőfokulag a társulat közgyülése határoz és ez iránti határozatát a társulati érdekeltekkel 30 nap alatt közli.
Az ily határozatban meg nem nyugvó fél panaszát az értesitéstől számitandó 15 nap alatt a társulati elnöknek benyujtani köteles, ki azt ugyancsak 15 nap alatt másodfoku és végérvényes határozathozatal végett a közmunka- és közlekedésügyi ministerhez felterjeszti.
Az ártérfejlesztési müszaki munkálatnál követendő eljárás rendeleti uton fog szabályoztatni.
105. § Az elkészült ártérfejlesztési munkálatot a választmány az érdekeltek által könnyen hozzáférhető helyen 30 napon át közszemlére kiteszi és a kitétel idejéről és helyéről az érdekelteket értesiti.
Az érdekeltek felszólalásaikat ezen 30 napon belül a választmánynak irásban kötelesek benyujtani, a mely azokat együttesen a közgyülés elé terjeszti.
A közgyülés a beérkezett felszólalások elintézésére külön és pedig ha szükséges, tekintettel a különböző vidékekre, több bizottságot küld ki. Egy-egy bizottság 5 tagból áll. Érvényes határozat hozatalára legalább 3 tag jelenléte szükséges.
A bizottság határozata az illető érdekeltekkel a választmány utján közlendő.
106. § Ezen határozat ellen a kézbesitéstől számitott 30 nap alatt a választmányhoz felfolyamodás adható be, mely azt elintézés végett a 73. § szerint illetékes törvényhatóság alispánjához, vagy törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármesterhez tartozik benyujtani.
Ha az alispán vagy polgármester a bemutatott iratok alapján határozatot nem hozhat, helyszini szemlét rendel el, melyről az érdekelt felek legalább 15 nappal a kitüzött határidő előtt értesitendők.
Ezen szemléhez a hatósági szakértőn kivül az érdekeltek is alkalmazhatnak szakértőket.
107. § Ha az ártérfejlesztési munkálat végérvényesen megállapittatott, a területeknek érdekeltség szerint való osztályozása és a hozzájárulási kulcs megállapitása végett a közgyülés 5 tagu bizottságot küld ki.
Az eljárásra nézve az osztályozás és hozzájárulási kulcs megállapitásánál az előbbi 105., 106. §-ok intézkedései irányadók.
108. § Az alispánnak (polgármesternek) az ártérfejlesztési munkálat, osztályozás és kivetési kulcsra vonatkozólag hozott határozatai ellen a határozat kézbesitésétől számitandó 15 nap alatt birtokon belül csakis a törvények meg nem tartása, vagy azok helytelen alkalmazása alapján lehet a közmunka- és közlekedésügyi ministerhez felfolyamodni, ki azon esetben, ha a határozatot feloldja, az ügyet ujabb határozathozatal végett egy más alispánhoz utasitja. Egyébként az alispán által hozott ilyen határozatban meg nem nyugvó fél birtokon kivül a törvény rendes utján kereshet orvoslást.
109. § Az ártérfejlesztési munkálat, osztályozás és a hozzájárulási kulcs végleges megállapitása után a választmány az ártérről az adókatasterrel lehetőleg összhangzó ártéri telekkönyvet készit.
Az ártéri telekkönyvben az egyes birtokosok neve, a terület helyrajzi száma, a területek kiterjedése, még pedig a különböző osztályok szerint, külön és a hozzájárulási kulcs feltüntetendő.
110. § A társulati védtöltések vagy egyéb vizrendezési munkálatok által védett csatornák, épületek, körtöltések, utak és vasutak tulajdonosai oly arányban tartoznak a társulat költségeihez hozzájárulni, a mennyivel többe kerülne saját épitményük fentartása, illetőleg azok biztositása, ha a védmü nem léteznék. Ezen hozzájárulási összeget az érdekeltek meghallgatásával első fokban az illetékes törvényhatóság közigazgatási bizottsága s végérvényesen a közmunka- és közlekedésügyi minister állapitja meg.
111. § Ha az osztályozás befejezésétől számitott legkevesebb 5, legfölebb 8 év után kitünnék, hogy a végrehajtott osztályozás nem felel meg az elért állapotnak, a magukat érdekeikben sértve érzőknek jogukban áll a társulati közgyülésen uj osztályozást inditványozni.
Ha a közgyülés határozatában az illetők meg nem nyugodnának, a határozat kézbesitésétől számitott 15 nap alatt a közmunka- és közlekedésügyi ministerhez felebbezhetnek.
112. § Ha a 82. § szerint ujra szervezendő, vagy hivatalból alakitandó társulat a közmunka- és közlekedésügyi minister által kitüzendő határidőig alapszabályait meg nem alkotná s a választmányt meg nem választaná, vagy müködését tényleg meg nem kezdené, a társulati tisztviselőket a minister fogja alkalmazni.
Ezen tisztviselők a minister utasitásai és rendelete szerint fognak eljárni.
Ily esetekben a társulati ügyekben való véleményadás végett a minister az ártéri nagyobb birtokosokból és az érdekelt községek képviselőiből bizottságot alakit, melynek ügyrendjét is megállapitja.
113. § Azon társulatoknál, melyeknek védmüvei valamely folyam egységes szabályozására, valamint az összefüggő ármentesitésre való tekintettel vagy más közigazgatási vagy közbiztonsági tekinteteknél fogva közérdekből fentartandók, a közmunka- és közlekedésügyi minister jogositva van a társulati védmüvek jókarban tartására és felügyeletére szükséges összegnek a költségelőirányzatba való felvételét és a társulati tagokra való kivetését hivatalból elrendelni.
Az ily társulatnak joga van ezen rendelet ellen annak vételétől számitott 15 nap alatt ugyanazon minister előtt felszólalni; ha azonban a minister ezen felszólalás daczára is ragaszkodnék rendeletéhez, a társulat azt nyomban végrehajtani köteles.
A társulati választmány tagjai felelősség terhe alatt kötelesek a helybenhagyott költségvetésbe felvett összeget a társulati tagokra a hozzájárulási kulcs arányában kivetni és annak behajtásáról gondoskodni.
114. § Ha a közérdekből fentartandó társulat kötelezettségeinek eleget nem tenne, vagy a ministeri megbizott által a helyszini vizsgálat alapján szükségesnek jelzett munkákat a minister rendeletére a kellő időben meg nem inditaná, vagy a kellő gyorsasággal végre nem hajtaná, a közmunka- és közlekedésügyi minister ezen kötelezettség teljesitésére, valamint a ministeri megbizott által szükségesnek jelzett munkák végrehajtására záros határidőt tüzhet ki.
Ha az ily társulat kötelezettségének a kitüzött záros határidő alatt sem tenne eleget, a minister a munkák végrehajtásáról és fentartásáról a társulat terhére gondoskodik, és az ekként végrehajtandó munkákra szükséges összegeket az érdekeltségre a végrehajtás meginditásakor azonnal, és pedig, ha másként nem lehet, - vagyis hozzájárulási kulcs nem léte esetében - ideiglenesen az ártérbe eső földbirtok után fizetendő földadó arányában kivetheti.
Az ekként beszedett járulékok helyesbitése és kiegyenlitése a rendszeres hozzájárulási kulcs megállapitása után és annak alapján hajtatik végre.
115. § Ha a 113. § értelmében közérdekből fentartandó társulatoknál az 1881:XLII. tc. szerint kiszámitandó befektetett alaptőke meghaladja azon összeget, a mit a társulati alakulás alapjául felvett vizszin alatti ártér uj katasteri tiszta jövedelme huszszorosának 60%-a és azon társulatnál, melyhez később magasabban fekvő ártér is vonatott be, - ennek uj katasteri jövedelme huszszorosának 20%-a együttvéve kitesz, - akkor ezen többletet vagy az azután befektetendő alaptőkét az állam viseli.
Azon társulatoknál azonban, melyeknek árterei az uj földadó-katasterben még mentesités előtti állapotuk szerint vannak felvéve, és melyeknek költségei az adóvisszatérités czéljából az 1881:XLII. tc. értelmében nem is liquidáltattak, az általuk viselhető legnagyobb teher nem a fentebbi mód szerint, hanem - alakultak legyen azok önként, vagy alakittattak legyen a jelen törvény 82. §-a értelmében - a szabályozás által elért értékemelkedéshez képest külön eljárás szerint állapitandó meg.
Azon területek, melyeknél a pénzügyi különállás az uj beosztás szerinti szervezések daczára is fennmarad, a pénzügyi különállás tartama alatt a jelen törvény 113., 114. és a jelen § rendelkezéseit külön is igénybe vehetik.
Minden társulat, mely ezen kedvezményt igénybe venni kivánja, tartozik igazolni:
1. hogy az ártér müszakilag fejlesztett; esetleg a meglevő ártérfejlesztési munkálat a kormány által elfogadhatónak találtatott;
2. hogy az igy fejlesztett ártér minden része, beleértve az ujonnan bevonandó érdekelteket is, a költségekhez aránylag hozzájárul.
E czélra az 1881:XLII. tc. szabályai szerint a pótliquidatiók megejtendők, tekintet nélkül azon rendelkezésre, hogy a már liquidált alaptőkének a liquidálandó uj befektetés legalább 1/4-ét kitegye.
A túlterheltetés ezen megállapitása nem zárja ki azt, hogy rendkivül mostoha anyagi viszonyok fennállása esetén vagy rendkivüli baleseteknél az illető társulat az állam részéről esetleg segélyben részesüljön.
116. § Hogy valamely társulat közérdekből fentartandó vagy alakitandó-e, azt a közmunka- és közlekedésügyi minister az illető társulat vagy érdekeltség és a szomszédos társulatok meghallgatása után határozza meg.
A 82. § értelmében hivatalból alakitott, mint szintén azon társulatokra, melyeknek feloszlási határozata a közérdek szempontjából nem hagyatott helyben, a 113., 114. és 115. §-ok határozmányai mindenesetre alkalmazandók.
A közérdekből fenn nem tartandó társulatokra nézve a 113., 114. és 115. §-ok határozmányai nem alkalmazhatók.
117. § A közmunka- és közlekedésügyi minister megbizottak által a társulatok müködését folytonos figyelemmel kiséri és a felett őrködik, hogy azok müködésükben a törvény, az alapszabályok és a közgyülés határozatai értelmében járjanak el.
Ez okból a ministeri megbizott minden választmányi ülésre, valamint a közgyülésre meghivandó és ezen ülésekben szólási joggal bir, sőt a mennyiben a hozott határozatok által a védmüvek sorsát kellően biztositva nem látja, azok ellen 15 nap alatt a közmunka- és közlekedésügyi ministerhez felfolyamodást adhat be.
118. § A társulatok tartoznak árvédelmi tartalékalapot képezni, melynek összege a megvédendő vonal minden egyes kilométere után számitva, az alapszabályokban határozottan megállapitandó.
Az árvédelmi tartalékalap a társulat pénzeitől külön és akként kezelendő, hogy az a veszély idején szükséges árvédelmi költségek fedezése végett mindig rendelkezésre álljon.
Az árvédelmi tartalékalapból kiadott összeg az árviz elmultával a társulati tagokra kivetendő és azoktól a 122. § által megjelölt módon behajtandó, ugy hogy a tartalékalap az árviz elmultával legfölebb 6 hónap alatt okvetlenül ki legyen egészitve.
119. § Az árvédelmi társulatok kötelesek a külön szabályrendeletek által meghatározott vizmérczéket felállitani és kellő számu állandó őröket alkalmazni.
A 178. § intézkedése ezen társulati őrökre is kiterjesztetik.
120. § A munkálatok fentartásához vagy a védelemhez szükséges anyagok és felszerelések, valamint az árvédelmi tartalékalap végrehajtás alá nem vehetők.
A mennyiben ennek következtében a végrehajtás utján behajtandó követelés nem volna kielégithető, a hiányzó rész fedezésére a társulati érdekeltek a hozzájárulási kulcs arányában kötelezhetők.
121. § A társulatok által kivetett járulékok (a társulat által felvett kölcsön kamatjának és törlesztési járulékának az egyes birtokra eső részletei is) az illető birtokon fekvő oly terhet képeznek, mely az elsőbbséggel biró egyenes adók természetével bir és minden, még a telekkönyvileg bejegyzett követelés előtt elégitendő ki.
Ily ingatlanok birói eladásánál és csőd esetén a járulékok, illetőleg hátralékaik elsőségére nézve az e tárgyban fennálló külön törvények intézkedései alkalmazandók.
122. § A kivetett társulati évi költségjárulékok, valamint a társulat által felvett kölcsön kamatjának és törlesztési járulékának az egyes ártéri birtokra eső részleteiről az illető ártéri birtok tulajdonosai a társulati igazgató által egyénenkint értesitendők.
A társulati tagok kötelesek járulékaikat négy egyenlő részben és pedig: minden évnegyed első napján, tehát január, április, julius és október elsején a közgyülés által meghatározandó helyeken lefizetni.
A ki járulékát az évnegyed második havának közepéig be nem fizeti, évi 6% késedelmi kamatot fizet az egész évnegyedre azon összeg után, melylyel hátralékban maradt.
A járulékok és hátralékaik beszedését, illetve behajtását a társulat kérésére a pénzügyminister az egyenes adók beszedésére hivatott közegek által az 1883:XLIV. törvénycikkben szabályozott eljárás szerint eszközölteti.
Ez esetben a hátralékok után szedendő késedelmi kamatok egy hatodrésze az államkincstár javára esik.
A költségjárulékoknak az egyenes adók módjára való behajtása esetén:
1. a társulati pénztárnok tartozik a járulékhátralékokról és pedig:
a) azon társulati tagokra nézve, kik adójukat a kir. adóhivatalnál fizetik, szolgabirói járásonkint;
b) azon társulati tagokra nézve, kik adójukat a községnél (városnál) fizetik, községenkint (városonkint) elkülönitett kimutatásokat késziteni és azokat az évnegyed második havának utolsó napjáig az illetékes kir. adófelügyelőnek megküldeni;
2. a kir. adófelügyelő a kimutatott járulék hátralékok nyilvántartására, biztositására, beszedésére és behajtására nézve az 1883:XLIV. tc. értelmében jár el és gondoskodik arról, hogy a kir. adóhivatalok s községi közegek az ezen hátralékok törlesztéseül befolyt összegeket, valamint a befizetett késedelmi kamatoknak öthatodrészét a társulati pénztárba minden hó végén pontosan és kifogás nélkül átszolgáltassák, a befizetett késedelmi kamatoknak hatodrészét pedig az állam javára számolják el;
3. oly esetekre nézve, midőn a társulati tagok által az egyenes adók, községi pótlékok és társulati járulék czimén fenlévő hátralékaikra befizetett összegek összes tartozásukat nem fedezik, a befizetett összegnek ezen három rendbeli hátralékokra való felosztásának módját a pénzügyminister az illető társulatok meghallgatása után rendeleti uton szabályozza;
4. a hátraléki kimutatások elküldése napjáig a társulati pénztár elfogadhat ugyan a kimutatásban foglalt hátralékokra is fizetéseket, de köteles a befizetett összegből mindenekelőtt az egész évnegyedre járó késedelmi kamatot levonni, a fizetés megtörténtét a hátraléki kimutatásban feljegyezni és a beszedett késedelmi kamatok hatodrészet az illető kir. adóhivatalnak megküldeni.
123. § A kölcsönök kötésére vonatkozó közgyülési határozatok jóváhagyásának (93. §) kinyerése czéljából a társulat köteles a közmunka- és közlekedésügyi ministernek a következőket előterjeszteni:
1. a közgyülési határozatot és a kölcsönfelvétel szükségének indokolását;
2. a kölcsön feltételeit, nevezetesen a fizetendő kamatozási és törlesztési tervet.
A kölcsönvevő társulatoknak kérésére a pénzügyminister megengedheti, hogy a kölcsön kamatait és törlesztési részleteit az egyenes adók beszedésére hivatott közegek szedjék, esetleg hajtsák be, ha a kölcsönvevő társulat:
a) a hitelezővel egyetértőleg az évjáradékok lejáratát oly napra tüzi ki, mely az egyenes adók esedékességének egyik határidejével (1883:XLIV. törvénycikk 39. §-a) összeesik;
b) a társulati tagok által fizetendő évjáradéki részletek esedékességét akkép állapitják meg, hogy az a hitelezőnek fizetendő évjáradék lejáratát három hónappal megelőzze;
c) a társulati tagokat terhelő évjáradéki részletek egyénenkénti kimutatását a pénzügyminister által meghatározott alakban összeállitva, és a 122. § 1. pontjában körülirt módon elkülönitve a kölcsön felvétele előtt, az illetékes kir. adófelügyelőnek megküldi;
d) a kölcsön felvétele napján a kölcsönösszeg egy évi kamatjának és törlesztési járulékainak megfelelő összeget készpénzben vagy kamatozó kincstári utalványokban biztositék gyanánt azon kir. adóhivatalnál, vagy állami pénztárnál, mely az illető hitelezőnek, a pénzügyminister utasitása folytán, az évjáradékokat fogja kiszolgáltatni, leteszi és erről az illetékes királyi adófelügyelőt értesiti. Ezen biztositék s annak esetleges kamatai a társulatot illetik. Azonban az évjáradék fizetésére szükséges összegek, a mennyiben a fizetési napra teljesen be nem folynának, ezen biztositékból, illetőleg első sorban annak folyó kamataiból fedezendők. Viszont a hátralékos évjáradéki részletek ezen biztositék kiegészitésére forditandók. Az egész kölcsön visszafizetése után a biztositékból s annak folyó kamataiból még fenmaradó összeg a társulat rendelkezésére tartalékalap gyanánt kiadatik;
e) a c) pontban emlitett egyénenkénti kimutatásokban a birtokos személyére, vagy a tartozás mennyiségére nézve előállott változásokról egyénenkénti jegyzékeket évről-évre elkésziti és azokat az adóévet megelőző év deczember hava 10-ig az illetékes kir. adófelügyelőnek megküldi.
124. § A társulat müködésének megakadása, alapszabályaiban foglalt lényeges kötelezettségeinek ismételt utasitás daczára nem teljesitése vagy pénzügyi zavarok esetén, a közmunka- és közlekedésügyi minister a társulati ügyek igazgatására ministeri biztost rendel ki.
Ha valamely társulat ügyeinek rendezésére ministeri biztos küldetik ki, ezen biztos müködésének tartamára a törvényhatóság felügyeleti és ellenőrzési joga felfüggesztetik.
A ministeri biztos - a 92. § 1., 7. és 9. pontjai alatt felsorolt esetek kivételével - a közgyülés és a választmány jogait gyakorolja és teendőit végzi.
Ezen biztos mellé a minister az érdekeltek köréből véleményező bizottságot állit.
A biztos müködése legfeljebb két évig tarthat.
Ezen idő leteltével vagy ha a megbizás rövidebb időre szólna, a társulat közgyülését a választmány megalakitása végett összehivja, s annak a társulat ügyeit további kezelés végett átadja.
Ha azonban a minister a körülmények folytán indokoltnak találná, vagy ha az érdekeltek maguk kérelmeznék, a biztos müködését további 2 évre meghosszabbithatja, de az erre vonatkozó rendeletben az ujabbi határidő minden esetben határozottan megjelölendő.
125. § Két vagy több társulat egyesülése esetében a következő szabályok irányadók:
1. a beolvadó társulat vagyonállaga mindaddig külön kezelendő, mig a társulati kölcsönök és a hitelezők által az egyesülésnek a vizi-könyvbe való bevezetésétől számitott hat hónap alatt bejelentett másnemü követelések kielégitve vagy biztositva nem lettek; maga a kezelés azonban az uj társulat igazgatósága által történik;
2. a multból eredő terhek s azon költségek, melyek a szabályozási müveknek egyenlő biztonságot nyujtó méretekben leendő kiépitésére szükségesek, a társulatok illető tagjait éppen ugy terhelik, mintha az egyesülés meg nem történt volna;
3. az egyesülés csak a közmunka- és közlekedésügyi minister jóvánagyása után vihető keresztül;
4. a beolvadás megtörténte a vizi-könyvbe való bevezetés végett az illetékes hatóságnak azonnal bejelentendő.
126. § A közmunka- és közlekedésügyi minister a társulati védgátakat és egyéb épitményeket annyiszor, a mennyiszer szükségesnek találja, de legalább is évenkint kétszer megvizsgáltatja.
A társulatok az állami felügyeletért töltéskilométerenkint 3 frt évi átalányt tartoznak az állampénztárba fizetni.
Ezen átalányon kivül a társulatok állami felügyelet czimén semmi néven nevezendő költségek fizetésével nem terhelhetők.
127. § Kisebb jelentőségü vizi munkálatoknál a közmunka- és közlekedésügyi minister az érdekelteket a jelen fejezetben előirt alakszerüségektől, ugyszintén a szavazatjog gyakorlására a 84. §-ban megállapitott legkisebb érdekeltségi arány követelményétől időlegesen vagy állandóan felmentheti.
128. § A vizrendező társulatok összes levelezései, ha a hivatalos pecséttel és a boritékon e megjegyzéssel: „Vizszabályozási ügyben” el vannak látva, postadijmentesek.
129. § A jelen törvény 75., 76., 77., 85., 86., 87., 88., 89., 90., 92., 94., 101., 125. és 127. §-aiban foglalt határozatok a vizhasználat czéljából alakult társulatokra is kiterjesztetnek; a lecsapolás czéljából alakult társulatokra ezen kivül még a jelen törvény 78., 79., 84., 103., 111., továbbá 117., 121. és 124. §-ai is érvényesek, azzal a módositással, hogy a vizhasználatra alakult társulatoknál mindenütt a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister illetékes.
130. § Ha lecsapolás czéljából a társulat az érdekeltek közakaratjával meg nem alakulhat, az érdekelteknek többsége terület arányában a kisebbség ellenében is a társulat megalakitását elhatározhatja, föltéve, hogy a kisebbség területének bevonása nélkül a szándékolt munkálat kivitele czélszerüen nem eszközölhető.
131. § Öntözés czéljából az érdekeltek kétharmada terület arányában a kisebbség ellenében is megalakithatja a társulatot, föltéve, hogy:
1. a bevonandó területek addig állandó rétet vagy legelőt képeztek;
2. a munkálatok legalább 100 katasteri holdra terjednek;
3. a munkálatok czélirányos foganatositása végett a kisebbség belépése szükséges.
132. § Ha valamely, a megelőző 130. vagy 131. § alapján akarata ellenére bevont érdekelt kimutatja, hogy a munkálatoknak hatóságilag megállapitott befejezése után legkevesebb 5 év alatt a kitüzött czél saját területére nézve el nem éretett, jogositva van, teljesitett járulékainak visszafizetését és a birtokán netán feleslegessé vált munkálatok eltávolitását követelni.
Az erre vonatkozó eljárás a jelen törvény 107. és 108. §-ai értelmében történik.
A társulat közgyülésének hasonlólag jogában áll, egyes érdekelteket kirekeszteni hatósági engedély és megfelelő kártalanitás mellett, ha az a társulatra nézve tetemes haszonnal jár, avagy a kirekesztendő terület más szomszédos társulat keretébe jobban beilleszthető, vagy külön berendezéssel is czélszerüen ellátható.
133. § A társulat megalakultnak tekintetik, ha a közgyülés által elfogadott társulati alapszabályok a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister által jóváhagyattak.
Azok, kik a jóváhagyás előtt a társulat nevében eljárnak, személyesen és egyetemlegesen felelősek.
134. § A helybenhagyott általános és részletes tervezetek módositására vagy megváltoztatására közgyülési határozat és hatóság jóváhagyása szükséges.
135. § Az alapszabályokban minden esetre a következőket kell megállapitani:
1. a társulat nevét és székhelyét;
2. a társulat czélját;
3. a társulat tartamát;
4. a társulathoz tartozó birtokok megjelölését, esetleg a társulat tagjainak nevét;
5. az egyes tagoknak a társulat költségeihez való hozzájárulási arányát;
6. a választmány szervezetét, mikénti választásának módját, hatáskörét és müködésének tartamát;
7. a közgyülés mikénti összehivását, megtartásának helyét és idejét, hatáskörét, tárgyalási rendjét, a határozatok hozatalának módját és annak megállapitását, mi történjék az esetben, ha az összehivott közgyülés határozatképes nem volt;
8. a tagok szavazati jogát és ennek mikénti gyakorlását.
136. § A társulat szavazattal biró tagjainak egy harmadrésze a közgyülés egybehivását, az ok és czél kijelölése mellett, bármikor követelheti. Ha e kivánságnak az összehivásra jogositott közeg 8 nap alatt meg nem felelne, az érdekeltek kérelmére a közgyülés összehivását a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister eszközölheti.
137. § Azon közgyülési határozatok, melyek az alapszabályok módositására vagy a társulat feloszlására vonatkoznak, jogerővel csak akkor birnak, ha azok a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister által jóváhagyattak.
138. § A társulat feloszlik:
1. azon idő elteltével, melyre a társulat alakult;
2. közgyülési határozat;
3. más társulattal való egyesülés következtében.
A 2. és 3. pont alatt emlitett esetben a vonatkozó közgyülési határozat jóváhagyás végett a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerhez felterjesztendő.
139. § A feloszlott társulatnak a tartozások kielégitése után fenmaradó vagyona más intézkedés hiányában a társulati tagok közt hozzájárulásuk aránya szerint felosztandó.
A tartozások kielégitését és a fenmaradó vagyonnak a társulati tagok közt való felosztását, a mennyiben az alapszabályok vagy közgyülési határozat másként nem intézkednének, a választmány tagjai eszközlik.
140. § A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister a társulat felosztását kimondhatja, ha az alapszabályok megerősitése után a társulat munkálatait a kiszabott idő alatt meg nem kezdette, vagy azokat 2 éven át a társulat hibája következtében nem folytatja.
141. § Az öntözés, alagcsövezés, lecsapolás és sankolás czéljából alakult társulatoknál a járulékok és hátralékaik beszedését, illetve behajtását a társulat kérésére a pénzügyminister az egyenes adók beszedésére hivatott közegek által az 1883. évi XLIV. törvénycikkben szabályozott eljárás szerint eszközöltetheti a 122. és 123. §-okban megállapitott módon és feltételek alatt.
142. § A vizfolyások, medrek, partok és vizi müvek mindennemü rongálása tilos.
Jelesen tiltva van:
1. a viz medrébe szilárd tárgyakat dobni, melyek annak mélységét csökkentik, iszaplerakodásra és zátonyképződésre okot szolgáltatnak;
2. a vizmedreken keresztül, az e czélból kijelölt átjáró helyeken kivül szekerezni, lovagolni vagy marhát áthajtani;
3. a meder partszéleihez szabályrendeletileg megállapitott távolságnál közelebb fát vagy bokrot ültetni.
143. § Az árvédelmi töltéseknek s az ezekhez tartozó müveknek, nemkülönben a védültetvényeknek rongálása egyáltalán tilos.
Jelesen tiltva van:
1. a védtöltést leásni, átszurni, levágni, kivölgyelni, róla gyepet szedni, abba czöveket, rudakat vagy egyéb tárgyakat beverni;
2. a védtöltés vagy a hozzá tartozó padkák testébe és lejtőinek lábvonalához 6 méternél közelebb fát vagy bokrot ültetni, keritést felállitani;
3. a védtöltés lábvonalához 10 méternél közelebb földet ásni, 5 méternél közelebb szántani, vagy a járás-kelést ennél szükebb térre szoritani;
4. a védtöltésen keresztül, az e czélra kijelölt átjáró helyeken kivül szekerezni, lovagolni vagy marhát áthajtani;
5. a vizmérczéket s az átjárókon a korlátokat rongálni.
A községek beltelkeinél a hatóság a 2., 3. és 4. pont alól kivételeket engedhet meg.
144. § A védtöltés tulajdonosának engedélye nélkül tiltva van:
1. a védtöltés és padkák koronájára vagy lejtőire tömeges tárgyakat lerakni;
2. a védtöltésen legeltetni vagy azon szekerezni, lovagolni és marhát hajtani.
145. § A társulatok tartoznak igazgatóik, mérnökeik, őreik vagy egyéb, a felügyeletet teljesitő megbizottjaik nevét és lakását az illető elsőfoku hatóságoknak (177. §) bejelenteni.
146. § Minden árvédelmi társulat megalakulása után, legkésőbb 3 hónap alatt, az árviz idején szükséges védelmi eljárásról és a mennyiben zsilipek léteznének vagy zsilipek létesittetni terveztetnének, azoknak kezeléséről részletes szabályzatot késziteni, s azt a közmunka- és közlekedésügyi ministerhez jóváhagyás végett felterjeszteni tartozik.
Az ez ellen vétők az illető társulat tartalékalapjának javára eső 500 frtig terjedhető pénzbirsággal róhatók meg.
Ezen árvédelmi szabályzatban határozottan és világosan megjelölendők azon vizállások és körülmények, melyek bekövetkeztével fokozottabb felügyelet, nagyobb munkaerő alkalmazása, a közigazgatási tisztviselők és a kényszermunkaerő igénybevétele válik szükségessé, valamint előirandó az ily esetben követendő eljárás is.
147. § Mihelyt az emelkedő vizállás az árvédelmi szabályzatban megjelölt magassághoz közeledik, a társulat köteles erről ugy az illetékes közigazgatási tisztviselőket, mint az illető államépitészeti, illetőleg folyammérnöki hivatalt értesiteni.
Az árvédelmi munkálatokhoz a hatóság által megállapitott munkabérnek a társulat által leendő megfizetése mellett a társulati megbizott kérelmére az általa kijelölt számu munkaerő hatóságilag kirendelendő.
148. § Ha a védtöltés nem látszik elég erősnek, vagy ha az az árviz által annyira megrongáltatnék, hogy a társulat az általa alkalmazható munkaerővel és eszközökkel nem lenne azt képes többé sikerre való kilátással megvédeni, vagy végre, ha a folytonosan növekedő árviz szine a védtöltés koronájához közelednék, erről az illető közigazgatási tisztviselő és a szomszéd községek azonnal értesitendők.
149. § Az illetékes közigazgatási tisztviselő a 147. § rendelkezése szerint vett értesités után haladéktalanul intézkedik az ártéri községeknél, hogy előljáróik közül egyet jelöljenek ki, a ki a községbeli közerővel s a szükséglendő anyagokról teljes hatalommal rendelkezzék és a ki a közerőt és az anyagokat akár hatósági rendeletre, akár a társulat előre kijelölt s megnevezett közegének megkeresésére azonnal kiállitsa.
150. § Ha a 148. §-ban jelzett körülmények valamelyike bekövetkeznék, az illetékes közigazgatási tisztviselő a helyszinén azonnal megjelenni köteles s ott a munkások engedelmességére felügyel, a társulat védelmi müködését támogatja és a védtöltést őrizet alá veszi.
151. § Ily esetekben joga van a közigazgatási tisztviselőnek vagy ennek megérkezéséig a társulati megbizottnak, az egyes lakosok, birtokosok s helységek birtokában levő anyagszereket és szerszámokat lefoglalni és azokat a védelemhez felhasználni; jogában áll továbbá az érdekeltek összes munkaerejét s igavonatait a veszély helyére kirendelni, s a mennyiben mindez elegendő nem lenne, a szomszéd községek lakosai is mindnyájan, védszereikkel, marháikkal és cselédjeikkel a szükséges védmunkát szünet nélkül teljesiteni kötelesek. Az ily módon kirendelt közerő dijazására a társulat nem kötelezhető.
152. § Az áradás elmultával az emlitett közigazgatási tisztviselő, a társulat megbizottjának, a községi erő kiállitásával és vezetésével megbizott előljáróknak és egyéb érdekelt feleknek közbejöttével, a védelem közben dijtalanul felhasznált anyagszerek és szerszámok mennyiségéről és értékéről, a védmunka által okozott károk értékéről azonnal kimutatást állit össze, s ennek alapján megkisérti az illető felek és a társulat között a kiegyenlitést; mi ha nem sikerülne, e kimutatásokat 8 nap alatt az alispánnak, vagy polgármesternek további eljárás végett megküldi.
Az alispán vagy polgármester a felterjesztett iratok, vagy ha szükségesnek látja, általa megbizandó szakértő küldöttség becslése alapján megállapitja a társulat által megtéritendő költségek összegét, melyet a társulat, különbeni végrehajtás terhe alatt, az alispáni határozat kézbesitésétől számitandó 30 nap alatt kifizetni köteles.
Az alispáni határozatban meg nem nyugvó fél birtokon kivül a törvény rendes utján kereshet orvoslást.
153. § Ha a beérkező jelentés alapján vagy a társulat kérésére a közmunka- és közlekedésügyi minister valamely különösen veszélyeztetett helyre ministeri biztost küld ki, ezen ministeri biztos árvédelmi intézkedéseit mind az érdekeltek, mind a társulati és törvényhatósági s községi tisztviselők teljesiteni tartoznak.
154. § Ha minden védelmi intézkedés daczára valamely mentesitett területre az árviz betörne, a betódult viznek közvetlen az ármederbe való visszabocsátása végett, az érdekelt felek meghallgatása után, az alispán vagy polgármester a védtöltés átvágását is elrendelheti; ez esetben azonban előre gondoskodni tartozik, hogy az árviz lefolyása után, vagy ha a folyó vizállási viszonyai szükségessé tennék, előbb is, a védtöltésben támadt rés idejekorán betömessék.
155. § Ezen fejezetnek az árvédelemre és az árvédelem czéljából létesitett épitmények megvédésére vonatkozó rendelkezései mindazon magánvédtöltésekre nézve is érvényesek, melyek egyes vidékeknek, községeknek vagy azok határainak árviz elleni védelmére hatósági engedély alapján létesittettek.
156. § Mindazon ügyekben, melyek a jelen törvény szerint a vizszabályozásra, vizhasználatra és a vizek elleni védelemre vonatkoznak, a közigazgatási hatóság illetékes.
157. § Engedélyezési ügyekben elsőfoku hatóság azon megye alispánja, vagy azon törvényhatósági joggal felruházott város polgármestere, melynek területén az eljárás tárgyát képező vizi mü létezik, vagy ily vizi müvek megigazitása, berendezése vagy létesitése czéloztatik;
másodfoku hatóság ugyanazon törvényhatóság közigazgatási bizottsága;
harmadfoku hatóság és végérvényesen határoz a vizhasználatra vonatkozó ügyekben a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister, vizrendezési és az ármentesitéssel kapcsolatos vizlevezetési (47. és 154. §) ügyekben a közmunka- és közlekedésügyi minister. (68. §)
Ha a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister hatáskörébe utalt ügyek által a közmunka- és közlekedésügyi minister illetősége alá tartozó vizrendezési ügy is érintetnék, azokban a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister csakis a közmunka- és közlekedésügyi minister hozzájárulásával intézkedhetik és viszont.
Ásvány- és gyógyforrásokra és vizekre megállapitott védterületeken az ásásra vagy furásra az engedélyt a következő §-okban foglalt eljárás megtartása mellett a bányakapitányság adja meg, melynek határozata ellen a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerhez lehet felebbezni.
158. § Ha valamely vizi munkálat több törvényhatóság területére terjed ki, azon alispán vagy polgármester, kihez az eljárás meginditását czélzó kérvény benyujtatott, köteles ezen kérvény másolatát a többi érdekelt törvényhatóságok alispánjainak vagy polgármestereinek azonnal megküldeni, hogy azok az értesités vételének napjától számitandó 15 nap alatt az illetékesség ellen esetleg fenforgó észrevételeiket a tudósitó alispánnal vagy polgármesterrel irásban közölhessék.
Ha a felhivott alispánok vagy polgármesterek 15 nap alatt az illetékességre nézve kifogást nem tesznek, elsőfokban azon alispán vagy polgármester illetékes, kihez a kérvény beadatott; ha pedig az illetékességre nézve kifogás tétetett, azon alispán vagy polgármester, kihez a kérvény benyujtatott, az illetékesség megállapitása végett az összes iratokat az illetékes ministerhez késedelem nélkül felterjeszti.
Az illetékes alispán vagy polgármester a többi érdekelt törvényhatóságok alispánjait vagy polgármestereit a tárgyalásokra minden esetben meghivni tartozik; ezek akadályoztatásuk esetében helyettest küldhetnek.
Az, hogy a meghivott alispán, polgármester vagy ezeknek helyettese a tárgyaláson meg nem jelent, az eljárást és a határozathozatalt meg nem akaszthatja.
159. § A 45. §-ban emlitett és az állam által közérdekből létesitendő más munkálatok fölött engedélyezési eljárás nélkül a közmunka- és közlekedésügyi minister határoz.
160. § Ha vizi munkálatok végett másnak tulajdonát képező területeken és vizeken előmunkálatok teljesitendők s az illető terület tulajdonosa azokat akadályozná, a vállalkozó az illetékes alispántól vagy polgármestertől előmunkálati engedélyt kérhet.
Az előmunkálati engedély meghatározott időre szól és jogot ad arra, hogy a tervezett vállalat czéljára szükséges előnyomozásokat és tanulmányokat az engedélyes saját költségén, a fennálló törvények megtartása mellett megindithassa és a szükséges felmérési munkálatokat foganatosithassa.
Az előmunkálatok megkezdésének helye és ideje a megkezdés előtt legalább 3 nappal az illető község előljáróságának bejelentendő, miről az előljáróság az érdekelt birtokosokat egyénenkint vagy a helyi szokásoknak megfelelő hirdetményben értesiti.
Ha az előmunkálatok alkalmával valakinek kár okoztatnék, azt az előmunkálatokra engedélyt nyert azonnal megtériteni köteles. Ezen kártéritési kötelezettség biztositása végett valamelyik érdekelt fél kérésére az illetékes hatóság megfelelő biztositék letételét készpénzben vagy óvadékképes értékpapirokban rendelheti el, s annak megtörténtéig a vállalkozót az előmunkálatok megkezdésétől vagy folytatásától eltilthatja.
161. § Az, a ki vizhasználat vagy vizi munkálat engedélyezéseért folyamodik, az elsőfoku hatósághoz szakértő által készitett felvilágositó rajzokkal és tervekkel felszerelt kérvényt tartozik beadni.
A kérvényben a következőket kell előadni:
1. a munkálat terjedelmét és czélját, azonkivül vizhasználatoknál azon viz és hely megnevezését és megjelölését, a hol a munkálat terveztetik és a szükséglendő vizmennyiséget;
2. a bemutatott terv alapján eszközlendő munkálatok létesitésének nemét és módját;
3. a munkálatból várandó előnyt és azon hátrányt, a mely annak elmaradása esetén előáll;
4. mindazon vizhasználati jogositványnyal birók és más érdekeltek megnevezését, kiknek jogai a tervezett munkálat által érintetnek és azoknak netáni nyilatkozatait;
5. azon területek, vizek és vizi müvek részletes megjelölését, melyek megszerzendők vagy szolgalommal terhelendők, ugyszintén azok tulajdonosainak neveit.
162. § Ha a tervezett munkálat közérdekbe ütköznék, azon esetben a kérvény indokolt határozattal minden további tárgyalás nélkül visszautasitandó, ellenkező esetben a hatósági szakértőnek nyilatkozás végett kiadandó, ki szükség esetén a helyszinére is kimenni és a hatóság által feltett kérdésekre, különösen pedig a következő pontok iránt tartozik részletes felvilágositást adni:
1. létesithető-e a munkálat egyáltalán és ha igen, minő módozatok mellett legczélszerübben;
2. minő előnyök s minő hátrányok várhatók abból, mily arányban állanak az előnyök a hátrányokhoz; a vizfolyás természetes rendjének szándékolt megváltoztatása következtében harmadik személyek ki lesznek-e téve károsodásoknak, s ha igen, mily mérvüeknek és indokolt-e ily károsodásért kártalanitás;
3. a tervezett munkálat más már létező vizi munkálatokkal szemben mily hatással leend;
4. a munkálathoz más tulajdon megszerzése vagy szolgalommal terhelése szükséges-e;
5. a munkálathoz más érdekeltek bevonandók-e és mily mértékben.
163. § Ha a szakértő által észrevételek tétetnének, azok a kérvényezővel záros határidő alatt leendő nyilatkozás végett közöltetnek.
Ha a szakértő által észrevételek nem tétetnek vagy ha a kérvényező az észrevételek közlése után is eredeti kérése mellett megmarad: az eljáró hatóság a tervet a szakértői észrevételekkel együtt az érdekeltekre nézve alkalmas helyen 30 napi közszemlére teszi ki, erről, valamint a tárgyalás idejéről az érdekelteket hirdetmény utján értesiti.
A hirdetménynek magában kell foglalni a munkálatnak és tervezetnek rövid ismertetését, a tervek kitételének és a tárgyalásnak helyét, továbbá a tárgyalás idejét, mely a közszemle után való időre tüzendő ki, végül pedig azon felhivást, hogy az érdekeltek a munkálat tekintetében netáni ellenvetéseiket akár a közszemlére való kitétel alatt irásban, akár a tárgyalás alatt szóval annál inkább adják elő, mivel ellenkező esetben a határozat további meghallgatásuk nélkül fog meghozatni.
164. § A hirdetmény az érdekelt községekben kifüggesztendő, azon kivül pedig a folyamodó által megnevezett vagy a hatóság előtt ismeretes érdekelteknek, a kisajátitandó vagy szolgalommal terhelendő birtokok tulajdonosainak kézbesitendő.
165. § A helyszini tárgyalást fontosabb esetekben az alispán, illetőleg a polgármester vagy helyettese, különben az alispán vagy polgármester megbizása következtében a szolgabiró, illetőleg a rendezett tanácsu város polgármestere vagy törvényhatósági bizottsági tag vezeti.
E tárgyaláson fontosabb esetekben a hatósági szakértőnek is részt kell venni.
166. § A tárgyalás szóbeli.
A tárgyalásról jegyzőkönyv vezetendő, melyben a felek vagy megbizottjaiknak nyilatkozatai röviden felveendők. A jegyzőkönyv a tárgyalásban résztvevők által aláirandó; az aláirás megtagadásának oka megemlitendő.
167. § A helyszini tárgyalásnál a munkálat ellen felmerülő nehézségek elháritására, különösen pedig a nyujtandó kártalanitásra nézve, egyezség kisérlendő meg és ha az egyezség létrejön, annak pontozatai a jegyzőkönyvbe felveendők.
Ha ez nem sikerülne; a felmerült kérdések, a munkálat ellen felhozott érvek, a kivitel módozata, az egyesek érdekeltsége s a netán szükséges szolgalmak kimeritően tárgyalandók.
168. § A tárgyalás befejezése után a munkálat engedélyezése iránt indokolt határozat hozatik.
A határozat a munkálat kiterjedését, módozatait és feltételeit, különösen az időt, a mely alatt a munkálat az engedély különbeni elvesztésének terhe alatt végrehajtandó, a szükséges területek átengedését és szolgalmakat állapitja meg.
Ez a határozat az érdekeltekkel a 164. §-ban megállapitott módon közlendő.
169. § Az engedélyezési eljárásnál felmerülő költségek az engedélyért folyamodót terhelik s általa előlegezendők.
Magánfelek egyéb ügyeiben felmerülő eljárási és tárgyalási költségek azon fél által viselendők, mely fél az eljárás meginditásáért folyamodott, avagy mely fél az eljárásra hibája s nevezetesen konok akadékoskodása által okot szolgáltatott.
Az eljáró közigazgatási hatóság határoz a felett is, hogy közös érdekeltség esetén a költségek az egyes érdekeltek által mily arányban viselendők és hogy a vesztes fél hibája által az ellenfélnek okozott költségek mennyiben téritendők meg.
A törvényes rendelkezések áthágása által okozott vizsgálati költségek mindig azt terhelik, ki hibásnak találtatott.
Az eljárási és tárgyalási költségek közigazgatási uton szedetnek be, illetőleg a közadók módjára hajtatnak be.
170. § A határozat a nyujtandó kártalanitás nagysága és módozata iránt is intézkedik.
A kártalanitás összegét, ha egyezség jött létre, a felek kölcsönös megegyezése, ennek hiányában, a kisajátitás esetében az 1881. évi XLI. törvénycikkben jelzett, minden más esetben a közigazgatási hatóság állapitja meg.
Ha az érdekeltek vagy a jelzálogos hitelezők a kártalanitásra vonatkozó határozatban meg nem nyugosznak, a közigazgatási hatósági határozatban megállapitott kártalanitási összeg az illetékes birtokbiróságnál letéteményezendő.
A kártalanitás összege a jelen törvény 59. és 61. §-ai alapján a kisajátitási törvényben a kártalanitásra nézve megállapitott eljárás megfelelő alkalmazása mellett az illetékes birtokbiróság által állapitandó meg.
Ha ingatlan terület terheltetik szolgalommal, a közigazgatási hatóság által megállapitandó kártalanitási összeg kisebb nem lehet, mint az illető terület adókatasterben felvett jövedelmének ötvenszeres összege.
171. § Az, ki a kártalanitási összegben meg nem nyugszik, köteles ezt a határozat kézbesitésétől számitandó 15 nap alatt bejelenteni és kinyilatkoztatni, hogy a 170. §-ban megadott joggal élni akar; mely esetben a jogerejü határozat a tárgyalási iratokkal és tervekkel együtt az illetékes törvényszékhez haladék nélkül átteendő.
A szolgalmi jog gyakorlatba vétele avagy a vizhasználat korlátozása vagy megszüntetése a kártalanitási összegnek a biróság által való végmegállapitása és kifizetése előtt csak akkor engedtetik meg, ha az engedélyes a kártalanitás fedezésére a biróság által megállapitandó biztositéki összeget, mely a közigazgatási hatóság által megállapitott kártalanitási összegnél kisebb nem lehet, készpénzben vagy ovadékképes s a letétel idejében jegyzett tőzsdei árfolyam szerint számitandó értékpapirokban a birtokbirósághoz leteszi. A biztositékul leteendő összeget az engedélyes kérelmére szükség esetében a tulajdonos és a szakértők meghallgatása után a kir. törvényszék előzetesen és soron kivül hozandó végzésben állapitja meg, mely ellen jogorvoslatnak helye nincsen.
172. § Ha a határozat jogerőre emelkedett, a vizi munkálat vagy használat számára engedély-okirat állittatik ki.
Az engedély-okiratban fel kell emliteni:
1. az engedélyes vezeték- és keresztnevét;
2. a vizet és helyet, a hol a munkálat vagy használat lesz;
3. a munkálat vagy használat czélját;
4. az engedély tartamát;
5. a vizmennyiséget, melyre az engedély adatik;
6. a különös feltételeket.
173. § Az engedély-okirat a vizi-könyvbe bevezetendő, a hozzá való tervezet pedig a vizi könyv okirattárába helyezendő.
174. § Az engedélyezett vizi mü, elkészülte után hatóságilag megvizsgáltatik.
Az engedélyezett tervnek megfelelően létesitett vizi müről szóló vizsgálati jegyzőkönyv a vizi-könyv okirattárába elhelyezendő.
175. § Vizmosások meggátlására szükséges eljárás meginditását, mind a vizmosásos területek birtokosai, mind az alább fekvő területek érdekelt birtokosai kérhetik.
A meginditást az illető törvényhatóság alispánja vagy polgármestere, vagy a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister is hivatalból elrendelheti.
176. § Az eljárásra azon törvényhatóság alispánja vagy polgármestere illetékes, a melynek területén a vizmosásos terület fekszik.
Az eljárás az engedélyezésre nézve fennálló 161. és következő §-ok szerint történik.
177. § A jelen törvény szerint engedélyezett munkálatok és vizhasználatok feletti felügyeletre, valamint a jelen törvény szerint engedélyezést nem igénylő ügyekben való intézkedésre nézve:
1. elsőfoku hatóság kis- és nagyközségekben a szolgabiró, rendezett tanácsu városokban a polgármester, törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőrkapitány, illetőleg a tanácsnak a rendőri ügyek vezetésével megbizott tagja és Budapest fővárosban a kerületi előljáró;
2. másodfoku hatóság az alispán, törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármester, Budapesten a városi tanács;
3. harmad- és utolsó fokban az illetékes minister a 157. § értelmében megállapitott hatáskör szerint.
A jelen törvény 157. és ezen §-a által szabályozott ügyekben felebbezésnek az első és másodfoku hatóságok egybehangzó határozatai ellen is helye van.
178. § Vizek és vizi müvek felett az elsőfoku hatóság (177. §) gyakorolja a közvetlen rendőri felügyeletet.
Ezen hatóság a szükséges őröket, esetleg a községi előljáróságok igénybevételével alkalmazza. Ez őrök ugyanazon szabályok szerint állittatnak szolgálatba, ugyanazon bizonyitási képességgel és ugyanazon zálogolási joggal birnak, mint a mezei rendőrcsőszök.
179. § Ha az érdekeltek a hatóság rendeletének a kitüzött időben eleget nem tesznek, a szükséges munkákat a hatóság költségükre foganatositja.
180. § Az eljáró hatóságnak a veszély elháritására okvetlenül szükséges intézkedései folyamodás esetén is végrehajthatók.
181. § Minden törvényhatóság alispánjánál vagy polgármesterénél vizikönyv vezetendő, mely a törvényhatóság területén már létező, vagy a jelen törvény értelmében engedélyezendő vizi műveket és vizhasználatokat, a szolgalmakat és a társulatokra vonatkozó adatokat tartalmazza.
Mindenkinek jogában áll a vizi-könyvet és az okirat gyüjteményt megtekinteni és a szabályrendeletileg meghatározott dijak lefizetése mellett azokból hiteles másolatokat kivenni.
182. § Mindazok, kik a vizi-könyvekbe való bejelentést elmulasztják, a mennyiben a jelen törvény magasabb birságot nem állapit meg, a vizi-könyvek vezetésével megbizott hatóság által 100 frt erejeig megbirságolhatók.
183. § A vizi-könyvek vezetése, az okiratgyüjtemények berendezése, valamint a másolatokért fizetendő dijak mennyisége külön rendelet által szabályoztatik.
184. § Kihágást követ el és háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:
1. a ki a 15. §-ban megállapitott távolságon belül forrásokat nyit, galleriákat vagy artézi kutakat csinál vagy a 16. §-ban megállapitott védterületen belül engedély nélkül furásokat eszközöl;
2. a ki a vizfolyásból hatóságilag meg nem állapitott művek segélyével vizet elvezet (38. §);
3. a ki a jelen törvény 42. §-a alá eső munkálatokat hatósági engedély nélkül létesit;
4. a ki az előtéren, nemkülönben a fakadó és szivárgó vizek ellen való védelemre szükséges területeken a szabályrendeletileg megállapitott művelési módoktól eltér (49. §);
5. a ki az engedélyokiratban megállapitott legmagasabb vagy legalacsonyabb vizszint meg nem tartja (52. §);
6. a ki a vizmosások meggátlására elrendelt munkálatokat a kitüzött záros határidő alatt nem eszközli (55. §);
7. a ki a jelen törvény 143. §-ban foglalt tilalmat áthágja;
8. azon társulati közeg, mely a jelen törvény 147. és 148. §-aiban előirt értesitést elmulasztja.
Visszaesés esetében, ha az utolsó büntetés kiállásától két év még nem mult el, egy hónapig terjedhető elzárás állapitandó meg.
185. § Száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:
1. a ki vizeket ártalmas anyagokkal megfertőztet (24. §), a mennyiben az az 1879:XL. tc. 105. §-ba nem ütközik;
2. a ki a jelen törvény 25. §-ában szabadnak nyilvánitott vizhasználatokat nem a kijelölt helyeken, vagy nem a fennálló szabályok értelmében gyakorol;
3. a ki a jelen törvény 40. §-ában megállapitott kötelességét nem teljesiti;
4. azon vizhasználatra jogositott, a ki a hatóságilag megjelölt távolságig a medret, partot és töltéseket jókarban nem tartja (53. §);
5. a ki a jelen törvény 63. §-a értelmében a terhére eső átjárókat, hidakat vagy átereszeket fel nem épiti, vagy azokat jókarban nem tartja;
6. azon part- és mederbirtokos, a ki a jelen törvény 66. §-ában megállapitott szolgalmak gyakorlását meg nem engedi vagy akadályozza;
7. a ki a jelen törvény 142. vagy 144. §-aiban foglalt tilalmat áthágja és ellene vét;
8. azon társulati közeg, a mely a jelen törvény 145. §-ában előirt bejelentést elmulasztja.
186. § A pénzbüntetés megállapitásával meghatározandó egyszersmind az elzárás tartama, mely a pénzbüntetés behajthatatlansága esetében ennek helyébe lép.
Két forintot felül nem haladó pénzbüntetés helyett tizenkét óránál hosszabban tartó elzárás nem állapitható meg.
Két forinttól tiz forintig egy napi, azon felül minden tiz forintig terjedő összeg helyett egy-egy napi elzárás állapitandó meg.
187. § A jelen törvény szerint büntetendő cselekményekre is a kihágásokról szóló büntetőtörvénykönyv általános határozatai érvényesek.
A büntethetőségnek elévülés utjáni megszünése által az illetőnek kártéritési és a munkálatok helyreállitása iránti kötelezettsége módosulást nem szenved.
188. § Ezen ügyekben a 177. §-ban emlitett hatóságok illetékesek.
189. § Jelen törvény életbeléptétől számitandó két év alatt az alispán vagy polgármester köteles a hivatalos lapban és az illető vidéken megjelenő jelentékenyebb lapokban háromszor megjelenő s a községekben is közzéteendő hirdetményben a fennálló vizi müvek és a vizhasználati jogositványok tulajdonosait felszólitani, hogy az általa kijelölt, de a hirdetmény keltétől számitott három hónapnál, - a jelen törvény életbeléptétől ellenben egy évnél rövidebbre nem szabható határidő alatt, a jogositványaikra vonatkozó engedélyt mutassák be, vagy igazolják, hogy vizi műveik a törvény életbeléptétől visszafelé számitott 20 év óta háboritatlanul fennállanak a nélkül, hogy mások jogosult érdekeit sértenék és mint ilyenek, az illetékes hatóságok által károsoknak találtattak volna, ellenkező esetben a jogositványok továbbra fennállóknak nem tekintetnek.
Ezen eljárás a különböző folyóvizekre külön és különböző időben rendelhető el.
190. § Az alispán vagy polgármester a jogositványt, illetőleg a 20 évi gyakorlatot igazoló bejelentést az illető községgel közli, hogy arra nézve az érdekeltek 30 nap alatt észrevételeiket tegyék meg.
Ennek alapján az alispán vagy polgármester a jogositvány iránt határozatot hoz, mely a féllel és az illető községgel közlendő.
Ha felszólalás történt, vagy ha az alispán a jogositványt igazoltnak nem találta, a félnek jogában áll 15 nap alatt az illetékes ministerhez felfolyamodni.
A jogérvényes határozattal igazolt jogositványok a vizi-könyvbe bevezetendők.
A mennyiben e czélból helyszini eljárás szükséges, annak költségeit a jogositott viseli.
191. § Kik jogositványukat igazolni nem tudják, vagy igazolás végett a kitüzött határidőben nem jelentkeznek: uj hirdetményben felhivandók, hogy ezen hirdetmény keltétől számitott hat hónap alatt az engedélyért folyamodjanak, különben jogositványuk elenyészettnek tekintetik, s vizi műveik fölött a hatóság intézkedik.
A 190. és a jelen § alkalmából felmerülő eljárás, valamint az erre szükséges beadványok és egyéb iratok bélyeg- és illetékmentesek.
192. § Az előbbi szakaszok szerint igazolt és érvényben maradó jogok fennállására, terjedelmére és időtartamára vonatkozólag ezen törvény rendelkezései ki nem terjednek; azoknak gyakorlatára nézve azonban a jelen törvény határozatai irányadók.
193. § Jelen törvény életbeléptével az 1840:X., 1871:XXXIX. és XL., az 1874:XI., az 1879:XXXIV., az 1884:XXVIII. törvénycikkek és az 1879:XL. tc. 143. §-a, valamint általában mindazon rendeletek és szabályok, melyek a jelen törvény tárgyára vonatkoznak és annak határozataitól eltérnek, az 1884:XIV. tc. kivételével, mely továbbra is érvényben marad, hatályon kivül helyeztetnek. S mindazon esetekben, midőn a hatályban maradó törvényekben a hatályon kivül helyezett törvényekre hivatkozás történik, a jelen törvény értendő és alkalmazandó.
194. § Jelen törvénynek az ásvány- és gyógyforrásokra és vizekre (16. §), valamint a hajózható folyókon eszközlendő vizrendezésekre vonatkozó intézkedései Horvát-Szlavonországokra is kiterjednek.
195. § Jelen törvény 1886. évi január hó 1-én lép életbe.
196. § Jelen törvény végrehajtásával a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi, a közmunka- és közmunka- és közlekedésügyi, a pénzügyi, az igazságügyi és a belügyminister bizatik meg; Horvát-Szlavonországokra nézve pedig a földmivelés-; ipar- és kereskedelemügyi minister, ugyszintén a közmunka- és közlekedésügyi minister, kik esetleg e tekintetben a Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok bánjával a fennálló törvények értelmében egyetértőleg járnak el.
