Ezen törvényjavaslat teljesen megfelel annak, a melyet a képviselőház központi bizottsága a kormány javaslatának módositásával az 1872 ik évi márczius hó 12-én a képviselőházhoz beterjesztett.
Ezen javaslat akkor tárgyalás alá nem vétethetett és a következő években jó darabig alig emlegette valaki, hogy az országgyülések tartamát meghosszabbitani kellene, s majdnem általános volt azon feltevés, hogy az 1874-ik évi XXXII. törvénycikk intézkedvén az iránt, hogy a választási mozgalmak nem huzódhassanak oly sok időn át, mint ez eddig történt, a módositás teljesen feleslegessé vált.
A nyolczvanas években azonban már ismét hangoztattatott a változás szüksége, sőt a legközelebb elmult ülésszak utolsó évében a képviselői körökben, pártkülönbség nélkül mozgalom indult meg az iránt, hogy az országgyülések tartama meghosszabbittassék.
Figyelembe véve ezen igy történteket s nem zárkózhatva el azon tapasztalat előtt, hogy a választási mozgalmak, habár ez az 1874-ik évi XXXII. törvénycikk életbelépte óta nem szükséges, a miatt, hogy a választási mozgalmak sok helyen már előre megindittatnak, ismét hónapokon át vonják el nyugodt munkakörüktől a választókat, elég indokot kellett találnom arra, hogy ezen kérdést ujabban fontolóra vegyem.
Elhatározásomra, hogy ezen törvényjavaslatot benyujtsam, döntő befolyással volt annak megfontolása is, hogy a képviselőház mellett ezentúl egy remélhetőleg tekintélyében megifjodott, tettre képes főrendiház fog állani, mi szükségessé teszi, hogy a törvényhozás másik factora is, tekintélyes akarata érvényesitése szempontjából, kedvezőbb helyzetbe hozassék.
Három évre választott képviselőháznál igen közel van mindig azon idő, midőn azok, kik vele egyet nem értenek, természetes megszünésére számitva, az ellentállásra kedvet, annak sikeréhez bizalmat nyernek, túlhosszú idő azonban megfosztaná a képviselőházat azon erőtől, a melyet a nemzettel való közvetlen érintkezés, az annak kebeléből időnkénti választás által kiemelkedéséből merit.
Oly időtartamot kell tehát megállapitani, a mely elég hosszú legyen ereje kifejtésére, akarata érvényesitésére, a nélkül, hogy nagyon messze távolitaná el ereje főforrásától, a választástól.
Ily időtartamnak vélem én az 5 évet, mely ha hosszabb is mint némely más képviselőházak időtartama, ismét másoknál rövidebb, s lehetőleg azon időtartamnak felel meg, a melyet a képviselőházak sikeres működtetésének közép idejeként egy hosszú tapasztalás Angliában kijelölt.
Az elmondottaknál fogva ajánlom elfogadásra a benyujtott törvényjavaslatot.
