1886. évi IV. törvénycikk indokolása

a tömegesen visszatelepülők honositásáról * 

Általános indokolás

A telepitési ügynek ugy honpolgárok áttelepítése, mint idegenek betelepítése szempontjából törvény utján való rendezése kétségtelenül szükséges lesz, de sokkal nagyobb és sokoldalubb kérdés az, semhogy annak megoldásától függővé tenni lehetne azok helyzetének rendezését, kik tömegesen vagy már vissztelepültek, vagy lehet a közel jövőben visszatelepülni fognak.

Értem azokat, kik elődeik kivándorlása miatt ma nem magyar állampolgárok ugyan, de kiknek elődei egy közelebbi vagy távolabbi időben hazánkból vádoroltak ki és magyar állampolgárok voltak.

Azokra nézve, kik már tényleg tömegesen bevándoroltak, okvetlenül szükséges, hogy közjogi viszonyaik rendeztessenek, hogy a községi kötelékbe s ezzel együtt a honpolgárok sorába való felvételük védkötelezettségi, valamint más viszonyaik szempontjából mielőbb eszközölhető legyen; és kivánatos, hogy a jövőben még bekövetkezhető hasonló visszatelepülések tekintetében már előre meg legyen adva a törvényes mód a bevándorlók ezen viszonyaik rendezhetésére.

Ez azonban csakis az 1879:L. tc. némely határozmányainak megváltoztatásával eszközölhető, s ezt czélozza a benyujtott törvényjavaslat.

Olyanok tömeges bevándorlásáról levén ez alkalommal szó, kik vagy maguk, vagy elődeik már magyar állampolgárok voltak, leghelyesebbnek találtam, hogy ők mint visszhonositandók tekintessenek, s az emlitett törvénycikknek a visszhonositásról szóló rendelkezései legyenek reájuk a szükséges módositásokkal alkalmazandók.

Azért is helyesnek tartom ezt, mert igy igen kevés eltérés volna az 1879:L. tc. tartalmától szükségessé.

Minthogy a hivatkozott törvénycikknek a visszhonositásáról szóló rendelkezései inkább csak a kivándorolt egyén és ennek közvetlen sarjadéka visszajöttét vették kilátásban: első sorban szükséges, hogy kimondassék, miszerint ezen esetekben a visszhonositási eljárás alkalmazandó, habár az elődök kivándorlása régebben történt.

A másik, hogy az ilyeneket illetőleg a belügyminister a községi illetőséget, ha szükséges, rendeleti uton és hivatalból is megállapíthassa; mert azon eseten kivül, hogy ha a tömegesen bevándorlók külön községet alakítanak és itt nyerik természetszerűen községi illetőségüket, szükséges őket és pedig az egyes bevándorlókra számított és különben hosszas eljárás mellőzésével azon község kötelékébe hivatalból beosztani, melynek határába települni fognak.

A harmadik, a mi, ha nem is okvetlen szükséges, de czélszerű és méltányos, hogy ezeknél a folyamodás megkönnyittessék, s hogy még azon csekély díjak és illetékek fizetése alól is felmentessenek, a melyek különben a hivatkozott törvény és az annak életbeléptetése tárgyában kibocsátott végrehajtási utasitás értelmében fizetni kötelesek lennének.

Egyebekben a tömeges visszavándorlókra nézve is alkalmazandók lesznek a most idézett törvénynek a visszhonositást szabályozó rendelkezései, mi ugy a más államokkal szemben követendő eljárás, mint a nyilvántartás tekintetéből okvetlenül szükséges.

Mindezeknél fogva bátorkodom mind az ország, mind az előbbi hazájukba visszvágyódó véreink érdekében a jelen törvényjavaslat elfogadását ajánlom.