1. § A 2-ik szakasz helyébe:
Közjegyző csak olyan teljeskoru magyar állampolgár (1879:L. tc.) lehet, a ki:
a) csőd vagy gondnokság alatt nem áll, bűntett vagy vétség miatt vád alá helyezve vagy általában szabadságvesztés büntetése alatt nincs, nyereségvágyból eredő bűntett vagy vétség miatt elitélve nem volt, hivatalvesztésre szóló itélet hatálya alatt nem áll és erkölcsi tekintetben kifogás alá nem eshetik;
b) az állam hivatalos nyelvét teljesen birja s a mennyiben szükséges - az 1868:XLIV. tc. intézkedéseinek megfelelni tud és
c) az ügyvédi vagy birói gyakorlati vizsgálat sikeres letételét és három évi közjegyzői gyakorlatot, - melyből legalább két év az emlitett vizsgálatok letétele után töltendő ki - okiratokkal kimutatni képes; vagy ki az ügyvédi vagy birói gyakorlati vizsgálat sikeres letétele után négy év óta mint kinevezett biró vagy ügyész működik avagy négy év óta valamely ügyvédi kamarának bejegyzett tagja. Az ügyvédi, birói és ügyészi külön gyakorlat összeszámitandó.
2. § A 18., 19., és 21. szakaszok helyébe:
Közjegyzői jelöltnek a közjegyzői kamara csak olyan, habár még nem teljeskoru magyar állampolgárt vehet fel, a ki az 1. §. a) pontjának intézkedése szerint kifogás alá nem jöhet és a ki okiratokkal igazolni tudja, hogy:
a) a jogi és állam-tudományokra nézve a fennálló tanulmányi rendszerrel meghatározott tanfolyamot egyetemen vagy nyilvánossági joggal felruházott jogi akadémián tényleg bevégezte;
b) a jogtudori első szigorlatot vagy a jogtudományi államvizsgálatot hazai egyetemen - illetve nyilvánossági joggal felruházott hazai jogakadémián sikerrel letette; és
c) a kamara kerületében valamely közjegyzőnél alkalmazva van.
A felvétel irásban kérendő, a kérvény felett a kamara legközelebbi ülésében határoz és határozatáról 8 nap alatt a székhelyén levő királyi ügyészt értesiti.
A felvételről a jelöltnek igazolvány adandó.
A közjegyzői gyakorlat a kérelem teljesitése esetében a kérvény benyujtásának napjától számittatik.
A gyakorlatnak kizárólagosnak kell lenni és a jelölt egyidejüleg nem állhat ügyvédi vagy birói gyakorlatban vagy egyéb, a közjegyzői gyakorlatnak kizárólagosságát gátló köz- vagy magánszolgálatban.
3. § A közjegyzői jelölt a következő fogadalmat tartozik az illető kamara vagy a kamara által megbizott közjegyző előtt letenni:
„Fogadom, hogy a reám bizott teendőkben mindenkor a fennálló törvények intézkedései szerint és a vett utasitásnak megfelelőleg fogok eljárni. ”
A fogadalom letételéről jegyzőkönyv veendő fel s a jelöltnek arról hivatalos bizonyitvány adandó.
4. § Azon közjegyzői jelölt, ki a fogadalmat már letette, a birósági és gyámhatósági kiküldetéseket - kivéve a hagyatéki tárgyalásokra és az ingatlanok árvereltetésére vonatkozó kiküldetéseket, - azon közjegyző helyett, a kinél alkalmazva van, mindenkor teljesitheti.
Azon közjegyzői jelölt pedig, a ki az ügyvédi vagy birói gyakorlati vizsgát már letette vagy két évi közjegyzői gyakorlatot igazolhat, a hagyatéki tárgyalásokra és az ingatlanok árvereltetésére vonatkozó kiküldetéseket is elvégezheti.
Ahhoz, hogy a jelölt a kiküldetéseket teljesithesse, a közjegyzőnek esetről-esetre kiállitott megbizása szükséges, melyet a jelölt a kamarai igazolványnyal együtt (2. §.) a kiküldő hatóság vagy az érdekelt felek kivánatára felmutatni köteles.
A közjegyző az eljárásra vonatkozó jegyzőkönyvet szintén aláirni köteles és a jelölt eljárásáért vagyonilag közvetlenül felelős.
5. § Távollét vagy betegség esetében a közjegyző mindennemü közjegyzői teendőire nézve helyettesittetheti magát.
Közjegyzői helyettes csak olyan közjegyzői jelölt lehet, a ki
a) az ügyvédi vagy birói gyakorlati vizsgát letette;
b) az 1. §. b) pontja alatt körülirt kellékekkel bir; és
c) a birói vagy ügyvédi vizsgát megelőző két évi vagy ezt követő egy évi közjegyzői gyakorlatot, avagy a birói, illetve ügyvédi vizsga letétele után kitöltött két évi birói, kir. ügyészi vagy ügyvédi gyakorlatot kimutat.
A közjegyző köteles a helyettesül alkalmazható közjegyzői jelölt vagy jelöltek nevét az illető közjegyzői kamarának irásban bejelenteni.
A kamara a jelentés felett legközelebbi ülésében határoz s ha a bejelentett jelölt ellen kifogása nincs, a jelölt helyettesi minősitvényét a nyilvántartási jegyzékbe (1874:XXXV. tc. 167.) bejegyzi.
6. § A helyettesitéshez a kamara előleges beleegyezése szükséges. E végre köteles a közjegyző a helyettes nevét és lehetőleg a helyettesités időtartamát a kamarának esetről-esetre irásban bejelenteni.
A kamara a 2. §-ban emlitett igazolvány mintájára külön igazolványt állit ki, melyben kiteendő azon időpont, a melytől a helyettesités kezdődik és melylyel - ha az meghatározható - a helyettesités véget ér.
A közjegyző előzetesen is bejelentheti a kamarának azon helyettesi minőséggel biró közjegyzői jelöltnek a nevét, a ki őt távollét vagy betegség esetén helyettesiteni fogja. Ez esetben azonban a közjegyző a helyettesités szükségének bekövetkeztét és annak megszüntét a kamarának esetről-esetre jelenteni köteles.
A helyettesitésről és annak megszüntéről az illető kir. törvényszék, járásbiróság és gyámhatóság a közjegyzői kamara által értesitendő.
7. § A 22. szakasz kiegészittetik:
Hasonlókép hivatalból intézkedik a kamara a helyettesitésre nézve az esetben is, ha a közjegyző székhelyéről áthelyeztetett.
A közjegyzői kamara a helyettesitésre nézve, mihelyt annak szüksége beállott, azonnal intézkedni, a helyettes pedig működését késedelem nélkül megkezdeni tartozik.
Hogy a kamara helyettesités iránt intézkedhessék, az illető törvényszéknek, - vagy ha a közjegyző székhelyén törvényszék nincs, a járásbiróságnak vezetője, mihelyt a közjegyző haláláról, távollétéről vagy oly tartós betegségéről értesül, mely a közjegyzőt teendői ellátásában akadályozza, a közjegyzői kamarát helyettes kirendelése végett megkeresni és - a mennyiben a kamara részéről késedelmet tapasztal, azt az igazságügyministernek jelenteni tartozik.
A kamara a közjegyzői helyettesekről jegyzéket vezet.
8. § A 23. szakasz helyébe:
A közjegyző az általa választott helyettes eljárásáért vagyonilag közvetlenül felelős. A kamara által kirendelt helyettes, a mennyiben az nem közjegyző, a törvényszerü biztositékot letenni tartozik.
9. § A 25. szakasz helyébe:
Addig, a mig a közjegyzői kamara helyettest nem rendel, valamint akkor is, ha a közjegyző bármily ok miatt eljárni akadályozva van és helyettese vagy székhelyén más közjegyző nincsen, halasztást nem szenvedő esetekben a közjegyző székhelyén levő kir. járásbiróság vezetője végzi azon járásbiróság területén mindazon teendőket, a melyek a közjegyző hatásköréhez tartoznak, kivéve a forditásokat és azok hitelesitését, az okiratoknak és értéknemüeknek közjegyzői őrizetbe vételét és a birói vagy gyámhatósági megbizásokat.
Okiratot a járásbiróság vezetője, ha az illető közjegyző a magyar nyelven felül más nyelven való felvételre bir is jogosultsággal, csupán magyar nyelven vehet fel.
Ha a közjegyző hatásköre alá tartozó területen több kir. járásbiróság van, mindeniknek vezetőjét az illető területre nézve hasonló jog illeti meg.
Ezen eseteken kivül a járásbiróság vezetője semminemü közjegyzői teendőt nem végezhet.
A járásbiró a közjegyző helyett végzendő teendőknél mindazon szabályokat megtartani köteles, a melyekre a közjegyző az 1874:XXXV. tc. és a jelen törvény értelmében köteleztetik.
10. § A 26. szakasz kiegészittetik:
A kamara kiadásai fedezésére a hozzátartozó közjegyzőkre és közjegyzői jelöltekre beiratási dijakat, - és a közjegyzőkre évi illetményeket vet ki.
A beiratási dij a jegyzékbe felvételkor, az évi illetmény pedig a kamara által meghatározott helyen, időben és részletekben fizetendő.
A közjegyzői jelöltek beiratási dija 2 forintnál több nem lehet.
Az évi illetmény megfizetésével késedelmes közjegyző ellen a kamara végrehajtást rendelhet el, a melyet megkeresés esetében a közjegyzőre nézve illetékes járásbiróság a fennálló törvények szerint hivatalból foganatositani köteles.
A kamarának végrehajtást rendelő határozata ellen az illető közjegyző a foglalás után három nap alatt a kamarához előterjesztéssel élhet, a mely elett a kamara végérvényesen határoz.
11. § A 28. szakasz kiegészittetik:
A kamara határozatai, ha nem végérvényesek és a mennyiben a törvény máskép nem intézkedik (1874:XXXV. tc. 10. §), a kézbesitéstől számitott 15 nap alatt a kir. Curiához felebbezhetők.
A felebbezés a kamaránál adandó be.
A kir. Curia a kamara határozatait öt tagból álló tanácsülésben vizsgálja felül.
12. § A 29. szakasz kiegészittetik:
A kamara székhelyén lakó közjegyzők szavazatjegyeiket csakis személyesen adhatják be. A székhelyen kivül lakók szavazatjegyeiket pecsétükkel lezárt boritékban a kamarához a közgyülés napjáig postán ajánlva megküldhetik, a boritékra azonban kötelesek neveiket sajátkezüleg ráirni és megjelölni, hogy a küldemény szavazatjegyet tartalmaz.
13. § A 33. szakasz kiegészittetik:
A közjegyző hivatalból át nem helyezhető.
14. § A 38. szakasz helyébe:
A kamara a közjegyzői állásnak üresedésbe jöttét a közjegyzői területen levő kir. biróságokkal és gyámhatóságokkal, továbbá az illető törvényhatóságokkal, a kincstári jogügyek igazgatóságával, az illető pénzügyi igazgatósággal és az adófelügyelővel késedelem nélkül közölni, az igazságügyministernek jelenteni és a hivatalos lapban közzétenni tartozik.
Az értesitésben a kirendelt helyettes megnevezendő, vagy ha a kamara helyettest nem rendelt: ezen körülmény megemlitendő.
15. § A 39. szakasz helyébe:
A közjegyző székhelye szerint illetékes járásbiróság vezetője az értesitésnek vételével (14. §.) vagy akkor, mikor az állásnak üresedésbe jötte bármiként tudomására jut, - kivéve azon esetet, melyben a közjegyzői állás leköszönés következtében jött üresedésbe, - a közjegyzői hivatalos iratoknak, tárgyaknak és könyveknek, valamint a közjegyzői pecsétnek ideiglenes őrizet alá vételére és a netalán készletben levő pénznek vagy értékpapiroknak és értéktárgyaknak birói letéti kezelés alá adására nézve késedelem nélkül intézkedik, a letét által érdekelt feleket pedig értesiti.
Az illető törvényszék elnöke pedig ugyancsak az értesités vétele után (14. §.) a hivatalos iratoknak, tárgyaknak és könyveknek leltározásával - s esetleg a közjegyzői pecsétnek átvételével - a törvényszéknek vagy az illető járásbiróságnak egy tagját, avagy a törvényszék kerületében levő közjegyzőknek egyikét bizza meg, a ki a helyszinén késedelem nélkül megjelenni tartozik.
Ha a közjegyző ismeretlen helyre eltávozott vagy eltünt, avagy ha más ok miatt a közjegyzőnél levő iratok és értékek a helyettesitésig veszélynek lennének kitéve: a törvényszék vagy a járásbiróság vezetője azok biztositására a szükséges ideiglenes intézkedéseket a helyettes megérkeztéig megteszi.
16. § A törvényszéki kiküldött a közjegyzői iratokat, tárgyakat és könyveket, a mely utóbbiakba a közjegyzői állásnak üresedésbe jötte beirandó, a volt közjegyzőnek, illetve jogutódainak, gondnokának vagy azok megbizottjának közbenjöttével egyfolytában leltározza és a leltározás befejezésével azokat a leltárnak hiteles másolatával együtt a kirendelt helyettesnek átadja.
Ha a kiküldetés teljesitése alatt a közjegyzői helyettes nem jelentkezik, a törvényszéki kiküldött a közjegyzői iratoknak, tárgyaknak és könyveknek biztos elhelyezésére nézve az illető járásbiróság vezetőjének közbenjöttével intézkedik és a leltár hiteles másolatát annak adja át.
Ha a helyettes nem közjegyző, annak a közjegyzői pecsét is átadandó. Ha pedig a helyettes közjegyző vagy az a kiküldetés foganatositása alatt nem jelentkezik: a közjegyzői pecsétet ideiglenesen a törvényszéki kiküldött veszi át.
Eljárásának befejezéséről a kiküldött a törvényszéknek jelentést tesz.
17. § A 41. és 42. szakaszok helyébe:
Ha a közjegyzői helyettesités a megürült állásnak betöltése vagy az állásnak megszüntetése következtében véget ér, a helyettesi működés idejéből származó iratoknak, tárgyaknak és könyveknek a volt helyettes közbenjöttével leltározása és ezeknek, valamint a már leltározott közjegyzői iratoknak, tárgyaknak és könyveknek (15. §.) a volt közjegyző utóda részére leendő átadása végett a törvényszék elnöke a törvényszéknek vagy az illető járásbiróságnak egyik tagját vagy a törvényszék kerületében levő közjegyzők egyikét szintén késedelem nélkül kiküldi.
A kiküldött a közjegyzői könyveket berekeszti és a közjegyzői helyettestől esetleg átvett pecsétnek beterjesztése mellett eljárásáról a törvényszéknek jelentést tesz, a mely a közjegyzői pecsétet a megismerést nem gátló módon bevágás által haszonvehetlenné téteti és őrizet alá veszi.
Ha az üresedésbe jött közjegyzői állás megszüntettetik és az illető terület egészben egy más közjegyző hatáskörébe osztatik, a leltározott iratok, tárgyak és könyvek ezen közjegyzőnek, - ha pedig az illető terület több közjegyzőnek hatáskörébe osztatik, azon közjegyzőnek adandók át, a kit az igazságügyminister kijelöl.
A közjegyzői állás megszüntét s azon közjegyzőnek nevét és székhelyét, a kinek a közjegyzői iratok, tárgyak és könyvek átadattak, a közjegyzői kamara a volt közjegyzői területen levő kir. járásbiróságokkal és gyámhatóságokkal közölni és azon közjegyző költségére, a kinek a közjegyzői iratok stb. átadattak, a hivatalos lapban és a vidéknek egyik közlönyében közzétenni tartozik.
18. § A törvényszéki kiküldöttnek szabályszerüleg megállapitott költségei az államkincstárból fedeztetnek, a leltározott közjegyzői iratoknak, tárgyaknak s könyveknek ideiglenes elhelyezéséből és esetleg átszállitásából felmerülő kiadások pedig azon közjegyző terhére esnek, a kinek azon iratok, tárgyak és könyvek átadattak.
19. § A 44. szakasz kiegészittetik:
A hirdetmény a kincstári jogügyek igazgatóságának és azon adófelügyelőségnek is megküldendő, a melynek kerületében a közjegyző székhelye van.
20. § Az 53. szakasz helyébe:
A közjegyző hatásköre kiterjed:
a) közokiratok felvételére;
b) végrendelkezések felvételére;
c) tanusitványok kiállitására;
d) okiratok és értéknemüek őrizetére;
e) hagyatéki ügyek körüli eljárásra; és
f) birói, valamint gyámhatósági megbizások teljesitésére.
21. § Az 54. szakasz helyébe:
Okirat által való bizonyitás csak közjegyzői okirattal történhetik:
a) a hozomány átadásáról, illetve átvételéről kiállitott elismervényeknél, akár a házastárs vagy jegyes, akár más részére állittatik ki; a mely elismervények azonban harmadik személylyel szemben csak akkor bizonyitanak, ha a házasság kötésétől s a mennyiben a hozomány később vétetik át, a bizonyitandó átvétel napjától számitandó három hó alatt adatnak ki;
b) a házastársak vagy jegyesek által egymás részére kiállitott okiratoknál, a mennyiben azok mint bizonyitó okiratok harmadik személylyel szemben használtatnak;
c) a vakok, siketnémák, olvasni nem tudó siketek vagy irni nem tudó némák által kiállitott minden okiratnál, a mennyiben a jogügylet megkötésénél személyesen járnak el.
22. § A jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat kivántatik:
a) azon szerződéseknél, melyek a házasfelek mint ilyenek közötti vagyoni viszonyokat szabályozzák, akár a házasságra lépés előtt, akár azután köttettek;
b) a házastársak és jegyesek között létrejött adásvevési, csere, életjáradéki, kölcsön, ingatlan dologra vonatkozó s három évnél hosszabb időre kötött bérleti és haszonbérleti szerződéseknél, tartozáselismerést tárgyazó jogügyleteknél, engedményeknél, valamint általában mindazon jogügyleteknél, a melyek által egyik házastárs vagy jegyes ingatlan vagyonának tulajdonjogát vagy haszonvételét bármily czimen a másikra átruházza;
c) ugyanazon személyek közötti ajándékozásoknál ingatlanokra általában, ingókra pedig, a mennyiben az ajándéktárgy át nem adatott.
A házasfelek és jegyesek közötti jogügyletnek érvénytelensége esetében mindenik fél tartozik a másiknak azt, a mit tőle az érvénytelen jogügylet folytán kapott, visszaszolgáltatni, mire nézve azonban a házasfelek és jegyesek közt létrejött magánokiratok egymással szemben sem birnak bizonyitó erővel.
23. § A jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat kivántatik továbbá:
a) a házastársak és jegyesek között kiállitott általános meghatalmazásoknál és
b) a házastársak és jegyesek között váltóbeli kötelezettség vállalására, kölcsönvételre, tartozás elismerésére, ingatlan vagyon elidegenitésére vagy megterheltetésére, továbbá ingatlan vagyonnak visszteher melletti szerzésre és jogról való ingyenes lemondásra szóló különös meghatalmazásoknál.
24. § A 21. és 22. §. intézkedései váltókra ki nem terjednek.
A vakok által kiállitott váltónyilatkozatok váltójogi hatályához az aláirásnak közjegyzői hitelesitése kivántatik meg.
A mennyiben a törvény a 21., 22. és 23. §-ban meghatározott eseteken kivül valamely jogügylet megkötéséhez birói vagy közjegyzői közbenjárást követel: a törvény azon intézkedése érintetlenül hagyatik.
25. § A 69. szakasz második bekezdése helyébe:
Ha a fél meghatalmazott által van képviselve: az eredeti meghatalmazás, melyen az aláirásnak hitelesitve kell lennie, az okirathoz melléklendő; oly esetben azonban, a midőn az eredeti meghatalmazás a közjegyzői okirathoz füzve, már a közjegyzői irattárban őriztetik, azon meghatalmazás az ugyanazon közjegyző által felveendő ujabb okirathoz hiteles másolatban is csatolható, ha a meghatalmazás ezen ujabbi közjegyzői okiratban foglalt jogügyletre is kiterjed. Bejegyzett czimvezetőnél a bejegyzési végzés hiteles másolata csatoltatik az okirathoz.
26. § A 78. szakasz kiegészitésekép:
A közjegyző jogositva van tolmács alkalmazása nélkül is, magyar nyelven felvenni az okiratot, oly felekkel, kik a magyar nyelvet nem értik, ha a felek által értett nyelven okiratot felvenni jogositva van. Ily esetben azonban a közjegyző az okirat záradékában jogositványára való hivatkozással, az okiratnak a felek által értett nyelven történt megmagyarázását bizonyitani tartozik.
27. § A 92. szakasz kiegészitésekép:
A keresztvonás vagy kézjegy valódiságának bizonyitásánál hasonló eljárás alkalmazandó.
Kézjegyeknek vagy keresztvonásoknak, valamint vakok aláirásának hitelesitése alkalmával a közjegyző a hitelesitendő okirat felolvasása és az okirat értelméről és következményeiről való felvilágositásra nézve az 1874:XXXV. tc. 61. §-ának intézkedéseit megtartani s a felolvasás és megmagyarázás megtörténtét a hitelesitési záradékban igazolni köteles.
A felolvasás és megmagyarázásért s ennek tanusitásáért a közjegyzőt ivenkint 50 kr. külön dij illeti.
A névaláirás és keresztvonás vagy kézjegy hitelesitésénél a záradékba az is felveendő, hogy a közjegyző a felet személyesen ismeri, ha pedig személyesen nem ismeri, azon körülmény, hogy a fél személyazonosságáról mi módon szerzett magának meggyőződést, megemlitendő (1874:XXXV. tc. 70. §.).
28. § A 97. szakasz második és harmadik bekezdése helyébe:
A közjegyző ezen eljárásánál felveendő jegyzőkönyv az általános kellékeken felül a történteknek helyét, idejét és pontos leirását foglalja magában és azt az érdekelt felek, illetőleg képviselői aláirják.
Az 1874:XXXV. tc. 96. §-ának utolsó pontja ez esetben is alkalmazandó.
29. § A 119. § helyébe:
A tárgyalás berekesztése után a biróság végzéssel határoz.
A végzés ellen felebbezésnek van helye épen ugy, mint az 1881. évi LIX. törvénycikk 32. §-ának 3. pontjában felsorolt végzések ellen. Felebbezésnek a királyi Curiához ugyanazon törvény 46. §-ának értelmében csak akkor van helye, ha a két alsó biróság végzései nem egybehangzók.
30. § A 124. szakasz helyébe:
Mindazon örökösödési ügyekben, a melyek a kir. biróságok vagy gyámhatóságok hatósági körébe tartoznak, a tárgyalásnak vezetése a biróságok és gyámhatóságok által közjegyzőre bizandó.
A gyámhatóság azonban, ha területén a közjegyzők a hagyatéki tárgyalásokat kellő gyorsasággal el nem végezhetnék, vagy ha a közjegyző, illetve az illetékes járásbiróság székhelye az örökhagyó utolsó rendes lakásától 20 kilométert meghaladó távolságra esik és a két hely között vasut vagy hajókázható folyó a közlekedést nem könnyiti, az örökösödési ügy tárgyalásának vezetését kivételesen a járási szolgabiróra, illetve az 1877:XX. tc. 246. §. eseteiben a községi előljáróságra bizhatja, de ezen intézkedését indokolni tartozik.
Azon biróság vagy gyámhatóság vezetője, a melynek területén több közjegyző van, felügyelni tartozik, hogy azok ily megbizásokban a hagyatékoknak értéke szerint lehetőleg egyenlő arányban részesittessenek.
31. § Örökösödési ügyekben a tárgyalás rendszerint a helyszinén tartandó. Ha azonban a hagyaték csupán ingóságokból, pénzből vagy pénzbeli követelésekből áll: vagy ha az ingóságokból és ingatlanokból áll ugyan, de az utóbbiak az örökhagyó nevére vannak telekkönyvileg bekebelezve; vagy ha az érdekelteknek egy, habár kisebb része kivánja: a közjegyző saját székhelyén, vagy ha a közjegyző hatásköre több járásbiróság területére terjed ki, az illetékes járásbiróság székhelyén is megtarthatja a tárgyalást.
A tárgyalásra a gyámhatóság az érdekeltek kérelmére, vagy ha szükségesnek tartja, az ügyészt kirendelheti.
A 30. és a jelen szakasznak intézkedése következtében az 1877:XX. tc. 244. és 245. §. hatályukat vesztik.
32. § Örökösödési ügyekben a hagyatéki leltárnak (1877:XX. tc. 234., 235., 236. §.) az illető biróság vagy gyámhatóság által megrendelt kiegészitéseért vagy a hagyatéknak megrendelt ujabbi leltározásáért és az örökösödési tárgyalás megtartásáért a közjegyző, ha a hagyaték értéke 100 forintot felül nem halad, csak a bélyeg és postabér kiadásait igényelheti; egyéb hagyatékoknál - ide értve az 1874:XXXV. tc. 128. §-a esetét is - a közjegyzőt a következő dijak illetik meg:
I. a közjegyző vagy a járásbiróság székhelyén tartott tárgyalás esetében:
a) 100 forinton felül 200 forintig terjedő értéknél 2 frt;
b) 200 forinton felül 500 forintig terjedő értéknél 3 frt;
c) 500 forinton felül 1000 forintig terjedő értéknél 6 frt;
d) 1000 forinton felül 5000 forintig terjedő értéknél 8 frt;
e) 5000 forinton felül 10,000 forintig terjedő értéknél 12 frt;
f) 10,000 forinton felül 15,000 forintig terjedő értéknél 16 frt;
g) 15,000 forinton felül 20,000 forintig terjedő értéknél 20 frt;
II. a helyszinén tartott tárgyalás esetében:
a) 100 forinton felül 200 forintig terjedő értéknél 3 frt;
b) 200 forinton felül 500 forintig terjedő értéknél 5 frt;
c) 500 frton felül 1000 forintig terjedő értéknél 8 frt;
d) 1000 forinton felül 5000 forintig terjedő értéknél 12 frt;
e) 5000 forinton felül 10,000 forintig terjedő értéknél 18 frt;
f) 10,000 forinton felül 15,000 forintig terjedő értéknél 24 frt;
g) 15,000 forinton felül 20,000 forintig terjedő értéknél 30 frt; a 20,000 forintot meghaladó értékü hagyatékoknál mindkét esetben a meghatározott dijtételen felül minden további 1000 frt vagy annál kevesebb - de legalább 200 frtot tevő érték után, 1 frt 50 kr. állapitandó meg, ugy azonban, hogy a dij összege 300 forintnál több nem lehet.
A dijszámitás alapja a hagyatéki vagyonnak a terhek levonása nélküli leltár értéke.
A közjegyzőnek bélyegre és postabérre tett kiadásai a fennebbi dijakon felül szintén megállapitandók.
33. § Ha az örökösödési eljárás keresztülvitele egy vagy több előző hagyatéknak leltározását és tárgyalását vagy csak tárgyalását tenné szükségessé, a dij a közjegyző részére a 32. §. szerint annyiszor állapitandó meg, a hány hagyaték általa tárgyaltatott.
Oly örökösödési ügyeknél, a melyeknek tárgyalása terjedelmes előkészületet vagy sok időt vesz igénybe, avagy különös nehézséggel és felelősséggel jár, a közjegyző indokolt kérelmére a biróság, illetve a gyámhatóság a hagyaték értékéhez mérten a 32. §-ban meghatározottnál magasabb, de annak kétszeresét meg nem haladható dijat is állapithat meg.
Póttárgyalásért a közjegyzőt dij nem illeti meg.
Ha a közjegyző által a saját vagy a járásbiróság székhelyén kivül eső helyre tüzött tárgyalás az érdekelt felek egyikének elmaradása vagy nem képviseltetése miatt nem tartható meg, a közjegyző költségeit a kellőleg megidézett mulasztó fél tartozik viselni, melynek összegét a biróság vagy gyámhatóság a körülmények figyelembevételével állapitja meg; a megállapitott dij azonban a 32. §. II. a)-g) pontjaiban szabályozott megfelelő tételeket tul nem haladhatja.
A megállapitott dij közigazgatási uton hajtandó be.
Az 1881:XXXIV. tc. 9. §-a által előirt hagyatéki kimutatásokért a közjegyzőt dij nem illeti meg és a közjegyző azokat a birói vagy gyámhatósági megbizás folytán letárgyalt hagyatékokról elkésziteni tartozik.
A hagyatéki leltározással és tárgyalással szorosan össze nem függő egyéb, habár kapcsolatos cselekményt a közjegyző a 32. §-ban meghatározott dijért teljesiteni nem köteles.
A 32. § intézkedése következtében az 1880:LI. tc. 22. §-a hatályát veszti.
34. § A 129., 130. és 131. szakaszok helyébe:
A közjegyző a biróságtól és gyámhatóságtól nyert megbizásoknak teljesitésében azon szabályok szerint jár el, a melyek az illető hatóság kiküldötteire általában érvényesek.
Az eljárás alatt netalán bevett pénz vagy értéknemü legkésőbb 24 óra alatt a megbizást adott hatóságnál e tekintetben fennálló szabályok szerint letéti kezelés alá adandó.
Az eljárás alatt bevett pénz- vagy értéknemünek ideiglenes kezeléseért és annak letétbe szállitásáért a közjegyzőt dij nem illeti.
Az eljárás teljesitéséről a jelentés a megbizásnak befejezte után az illető hatósághoz késedelem nélkül bemutatandó.
A biróság vagy gyámhatóság az adott megbizás teljesitésére, ide nem értve az örökösödési eljárás vezetésére vonatkozó megbizást, záros határidőt tüzhet; ha pedig az örökösödési eljárás vezetésében késedelmet tapasztal vagy ily irányban panasz tétetik, a tett intézkedésekről és a befejezést netalán gátló akadályokról az eljáró közjegyzőtől záros határidő alatt jelentést kivánhat s ugy a megbizásnak teljesitésére, valamint a jelentéstételre kitüzött határidőnek megtartására a közjegyzőt annyiszor-mennyiszer 100 frtig terjedhető pénzbirsággal szorithatja, azon felül pedig azon megbizást, a melynek teljesitésében indokolatlan késedelmet tapasztal, a közjegyzőtől megvonhatja s annak teljesitésével más közjegyzőt vagy más hatósági közeget - és pedig a gyámhatóság a székhelyén árvaszéki ülnököt, vidéken pedig szolgabirót - bizhat meg.
Az ilyen határozat ellen a közjegyző a törvényben megengedett (1881:LIX. tc. 54. és 1877:XX. tc. 212. §.) felfolyamodással élhet.
35. § Hitbizományi javak leltározása a hitbizomány felállitásának és a haszonélvező személyében beállott változásnak esetében, valamint a volt haszonélvező hagyatékának leltározása minden esetben közjegyzőre bizandó.
Csődtömeg leltározása, ha az az ügy fontossága miatt a kir. végrehajtóra nem bizható, szintén közjegyzőre bizható és a biróság ezen intézkedéstől csak az esetben térhet el, ha azon járásbiróságnak székhelyén, melynek területén a csődtömeget képező vagyon fekszik, közjegyző alkalmazva nincs.
36. § A végrehajtási cselekmény teljesitésével azon fontosabb esetekben, melyekben azzal az eljáró biróság az 1881:LX. tc. 19. és 154. §-a szerint egyik tagját bizhatta meg, a kir. közjegyző bizandó meg; kivéve ha azon járásbiróság székhelyén, a melynek területén a végrehajtási cselekmény teljesitendő, közjegyző alkalmazva nincs.
37. § A 132. szakasz helyébe:
Oly ügyekben, melyeket a közjegyző mint birósági vagy gyámhatósági megbizott végez, az idézések és kézbesitések a közjegyző megkeresésére, a hatósági székhelyen az illető hatóság erre hivatott közegei által, vidéken pedig a községi előljáróság által eszközlendők.
38. § Az 1874:XXXV. tc. XIV. fejezete hatályon kivül helyeztetik s azon iratok és könyvek, melyek a törvényszékeknél levő közjegyzői levéltárakban találtatnak, az illető közjegyzők utódai részére a törvényszék elnöke által kiadandók.
Az átadás megtörténte az iratokat átvett közjegyző költségére a hivatalos lapban és a vidéknek egyik közlönyében közzéteendő.
Ez által az 1874. évi XXXV. tc. 166. §-nak f) pontja hatályát veszti.
39. § A 165. szakasz helyébe:
A közjegyzői jelöltek, helyettesek, valamint a közjegyzők hivatalos működése és magaviselete fölött közvetlenül a közjegyzői kamara őrködik és azokat csekélyebb rendetlenség esetében nyilatkozat bekivánása után irásban megintheti.
40. § A 173. szakasz helyébe:
A közjegyzői biztositék zálogul szolgál mindazon kötelezettségek tekintetében, melyek kártérités vagy az 1874:XXXV. tc. és a jelen törvény értelmében kiszabott birság czimén akár a közjegyzőnek, akár az általa megbizott helyettesnek hivatalos cselekményeiből vagy mulasztásaiból erednek.
A biztositéknak az a feleslege, mely a magánfelek kártéritési követeléseinek és az 1874:XXXV. tc. és a jelen törvény értelmében kiszabott birságoknak kielégitése után fenmarad, a bélyeg és illeték czimén a közjegyzőt terhelő kincstári követelések fedezetéül szolgál.
Más követelés miatt a biztositék csak a most érintett igényeket illető elsőbbségi jog sérelme nélkül foglalható le, kielégités alá azonban ezen követelések csak az 1874:XXXV. tc. 44-46. §-ok eseteiben kerülnek.
41. § A 174. szakasz kiegészitésekép:
Ha a biztositék ingatlanra bekebeleztetett és a bekebelezett biztositékra a végrehajtási zálogjognak bekebelezése jogérvényesen elrendeltetett, a biztositék 15 nap alatt kiegészitendő.
Azon közjegyző, a ki a biztositékot a kamara felszólitásának vételétől számitott 15 nap alatt ki nem egésziti, a kamara által állásától felfüggesztendő és ha a kiegészitést további egy hó alatt sem teszi, állásától lemondottnak tekintendő.
A kamara által mindkét esetben a további törvényes intézkedések megteendők.
42. § A 177., 178., 179., 180., 181., 182. és 183. szakaszok helyébe:
Fegyelmi vétséget követ el azon közjegyző és közjegyzői helyettes:
1. a ki az 1874:XXXV. tc. és a jelen törvény intézkedéseit avagy a hivatalával járó kötelességeket szándékosan vagy vétkesen, de nem azon bűnös czélzatból szegi meg, hogy ez által magának vagy másnak illetéktelen hasznot szerezzen, vagy valakinek jogtalan kárt okozzon;
2. a ki eljárásával vagy magaviseletével a közjegyzői állásnak vagy a közjegyzői karnak tekintélyét sérti.
Fegyelmi vétségnek tekintendő különösen, ha a közjegyző vagy közjegyzői helyettes:
a) hatóságok irányában szóval vagy beadványaiban tiszteletlenséget tanusit;
b) a kamara vagy annak elnöke által reá bizottakat ismételten hanyagul teljesiti, vagy a vett megbizásoknak meg nem felel, vagy a reá bizott ügyekben hanyagságot vagy késedelmet tanusit;
c) a felek részére alaptalan vagy nyilván czéltévesztett beadványokat készit;
d) dijleszállitási igéretek mellett vagy dijazott közbenjáró által vagy egyéb botrányos módon feleket keres;
e) alkusz vagy hajhászi teendőkre vállalkozik;
f) a könyveket rendetlenül viszi vagy az irodát hanyagul kezeli;
g) a zugirászokat tiltott cselekményeikben az általuk készitett beadványoknak ellenjegyzésével, a dolgozatoknak kiigazitásával, tanácscsal vagy véleményezéssel elősegiti, vagy azon cselekményeiket elpalástolni igyekszik;
h) a székhelyen kivül lakik vagy a székhelyen kivül maga vagy segéde számára irodát tart, vagy az illető törvényszék területén kivül hivatalos cselekményeket végez;
i) segéde által távollétében felvett okiratokat a felek jelen nem létében közjegyzőileg hitelesit;
k) közokiratot oly nyelven vesz fel, melyre jogositványnyal nem bir.
43. § Fegyelmi vétséget követ el azon közjegyzői jelölt, a ki:
a) főnöke utasitásait épen nem, vagy ismételten hanyagul teljesiti;
b) magát botrányosan viseli;
c) az előző szakasz a), e), g) pontjai ellen vét.
44. § Kisebb mulasztások vagy rendetlenségek esetében a közjegyzői kamara a közjegyzőt vagy közjegyzői helyettest meginti avagy 30 forintig terjedhető birsággal fenyiti.
Ily határozatok ellen felebbezésnek helye nincs, de a határozatról értesitendő kir. ügyész, ha fegyelmi vétség fenforgását látja, a fegyelmi eljárás meginditását inditványozhatja.
45. § A fegyelmi esetek fenyitékei:
I. közjegyzői jelölteknél:
a) irásbeli feddés;
b) pénzbirság 5-100 frtig;
c) a közjegyzői gyakorlattól felfüggesztés, esetenként legfeljebb egy évig;
d) a lajstromból kitörlés annak kimondásával, hogy a jelölt öt év alatt a lajstromba fel nem vehető, illetve öt évig közjegyzővé ki nem nevezhető.
II. Közjegyzőknél és közjegyzői helyetteseknél:
a) irásbeli feddés;
b) pénzbirság 50-1000 frtig és;
c) elmozditás.
A le nem fizetett pénzbirság behajtása czéljából az azt kiszabott kamara, illetve fegyelmi biróság rendeli el a végrehajtást és annak foganatositása végett az illető kir. járásbiróságot keresi meg.
A mennyiben a közjegyzői jelölttől a pénzbirság be nem hajtható, a kamara, illetve a fegyelmi biróság két frtot egy napba számitva, a közjegyzői jelöltet a megfelelő időre a gyakorlattól felfüggeszti. Ezen határozat ellen jogorvoslat nem használható.
A be nem hajtott pénzbirság hátralevő részének lefizetése esetében a felfüggesztés azonnal megszüntetendő.
46. § Az elmozditást a közjegyzőségtől a fegyelmi biróság következő esetekben szabhatja büntetésül:
a) ha a közjegyző a felfüggesztése iránt hozott határozat vétele után közjegyzői cselekvényeket végez;
b) ha a közjegyző a törvényben megengedett eseteken kivül 14 napon át székhelyétől távol van és a közjegyzői kamara elnökének felhivására ujabb 14 nap alatt vissza nem tér;
c) ha a jelen törvény 42. §-ának 2. pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt elitélt közjegyző, mielőtt ezen büntetés hatályát vesztette (1874:XXXV. tc. 186. §.) ujból a jelen törvény 42. §-ának 2. pontjába ütköző fegyelmi vétséget elkövetett vagy sulyosabb kötelességszegés miatt fegyelmi uton ismételve büntettetett;
d) ha a közjegyző hivatali vagy más bűntett vagy nyereségvágyból elkötett vétség miatt biróságilag elitéltetett;
e) ha a közjegyző jogérvényesen csőd vagy gondnokság alá helyeztetett.
47. § A 184. szakasz helyébe:
A közjegyzőségtől való ideiglenes felfüggesztés kimondandó:
a) ha a közjegyző ellen bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt bűnfenyitő vizsgálat jogérvényesen elrendeltetett;
b) ha a közjegyző ellen csőd nyittatott vagy az gondnokság alá helyeztetett és a biróság ezen határozata még nem jogerejü;
c) ha a fegyelmi biróság elmozditását mondotta ki s ez ellen a közjegyző felebbezéssel élt.
48. § A 194. szakasz első bekezdése helyébe:
Azon biróság, mely a közjegyző ellen bűntett vagy nyereségvágyból eredő vétség miatt a bűnvizsgálatot jogérvényesen elrendelte, a fegyelmi biróságot a vizsgálat meginditásáról értesiteni tartozik; a bűnper befejezésekor pedig a bűnvádi eljárásra vonatkozó összes iratok a jogérvényes itélet, esetleg végzéssel együtt a netáni fegyelmi eljárás meginditása végett a fegyelmi birósághoz átteendők.
49. § A 195. szakasz helyébe:
Az ideiglenes felfüggesztés az e tárgyban hozott végzés kézbesitésével, a közjegyzői állástól elmozditás pedig azon napon lép hatályba, a melyen a jogérvényes itélet a közjegyzőnek kézbesittetett.
Ezen esetben a közjegyzői kamara a határozatot a hivatalos hirlapban a közjegyző költségére közzétenni, a közjegyző területén levő kir. biróságokkal és gyámhatóságokkal közölni és az igazságügyministernek jelenteni köteles.
50. § Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy az 1874:XXXV., továbbá az 1880:LI. törvénycikkeket és a jelen törvényt Fiuméban külön rendelettel léptesse hatályba és ezen rendeletben az ottani viszonyoknak megfelelő módositásokat megtegye.
51. § Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminister és belügyminister bizatnak meg.
