Ezen „pótszerződés” szövege a következő:
A lissaboni pótszerződés az 1878. évi junius 1-én kelt szerződéshez.
Megköttetett: Az osztrák-magyar monarchia, Németország, Észak-Amerika egyesült államai, Argentini köztársaság, Belgium, Bolivia, Brazilia, Bulgária, Chili, Columbia egyesült államai, Costa-Rica köztársaság, Dánia és a dán gyarmatok, Santo Domingiói köztársaság, Egyptom, Ecuador, Spanyolország és a spanyol gyarmatok, Francziaország és a franczia gyarmatok, Nagybritannia és különféle angol gyarmatok, Canada, brit India, Görögország, Guatemala, Haiti köztársaság, Hawaii királyság, Honduras köztársaság, Olaszország, Japán, Libéria köztársaság, Luxemburg, Mexikó, Montenegro, Nicaragua, Paraguay, Németalföld és a németalföldi gyarmatok, Peru, Persia, Portugália és a portugál gyarmatok, Ruménia, Oroszország, Salvador, Szerbia, Siam királyság, Svédország és Norvégia, Svájcz, Törökország, Uruguay és Venezuela egyesült államok között.
Alulirottak, mint a fenn elősorolt országok meghatalmazottjai Lissabonban congressusra összejövén,
a Párisban 1878 junius 1-én megkötött szerződés 19-ik czikkéhez képest,
közös egyetértéssel és a jóváhagyás fentartása mellett a következő pótszerződést kötötték:
Az 1878. évi junius 1-én kelt szerződés következőleg módosittatik:
A 2-ik czikk következőleg szövegeztetik:
2. CZIKK
„Ezen szerződés határozatai az egyesületi országok egyikéből a másikba intézett levelekre, egyszerü, valamint fizetett válaszszal ellátott levelező-lapokra, mindennemü nyomtatványokra, üzleti papirokra és árumintákra kiterjednek. Ezen határozatok érvényesek az egyesületi területen eszközölt szállitásnál azon fent elősorolt postaküldeményekre is, melyek az egyesülethez tartozó és az ahhoz nem tartozó idegen országok közt vállalnak, azon esetben, ha e küldemények legalább két egyesületi ország szolgálatát veszik igénybe.
Fizetett válaszszal ellátott levelező-lapok kiadására a szerződő államok nincsenek kötelezve; de magokra vállalják azon kötelezettséget, hogy az egyesületi országokból érkezett ily levelező-lapok válaszlapjait visszaküldik.”
A 4-ik czikk következőleg módosittatik:
A 8-ik bekezdés helyébe jön a következő határozat:
„2. Hogy mindenütt, a hol eddig a tengeri szállitás dija levelek, vagy levelezőlapokért kilogrammonkint 5 frankban, egyéb küldeményekért pedig kilogrammonkint 50 centimeban van megállapitva, ezen dij fentartatik.”
A 13-ik bekezdés következőleg módosul:
„Ezen költségekről a főleszámolás azon statistikai adatok alapján történik, melyek három évenkint a foganatositási szabály 14. czikkében kijelölt 28 napi időtartam alatt gyüjtetnek.”
A 14-ik bekezdés helyébe jön a következő határozat:
„A postaigazgatások egymás közt váltott levelezései, a válaszos levelező-lapoknak viszszaküldött válaszlapjai, a visszaküldött, vagy tévesen irányitott küldemények, térti küldemények, térti vevények, postautalványok, vagy a kiállitott utalványokra vonatkozó értesitvények és minden más, a postaszolgálatra vonatkozó irományok, a szárazföldi és tengeri átszállitási dijtól mentesek.”
Az 5-ik czikk következőleg módosittatik:
A 3-ik bekezdés következőleg szövegeztetik:
„2. Egyszerü levelező-lapokért, avagy a fizetett válasszal ellátott levelező-lapok mindegyik lapjáért darabonkint 10 centimes.”
A 7-ik bekezdés végső része ezen szavaktól kezdve „továbbá oly levelekért” stb. töröltetik.
A 14-ik bekezdés következőleg szövegeztetik:
„4. Végül üzleti papirokat és bárminemü nyomtatványt tartalmazó csomag, melynek sulya 2 kilogrammot, vagy melynek terjedelme bármely irányban a 45 centimétert meghaladja.”
Az 5. és 6-ik czikkek közé következő szövegü uj czikk szuratik be:
5. bis. CZIKK
„A feladó levélpostai küldeményét mindaddig, mig az a czimzettnek kézbesitve nincs, a postáról visszaveheti, vagy küldeményének czimiratát megváltoztathatja.
Az erre szükséges intézkedések levél-, vagy távirat utján a feladó költségén történnek, ki ez esetben
1. ha az intézkedés levél utján történik, egy egyszerü ajánlott levél diját;
2. ha pedig távirat utján történik, a közönséges dijszabás szerint esedékes távirati dijat tartozik megfizetni.
Ezen czikk határozatai azon államokat, melyeknek törvényei a feladónak nem engedik meg, hogy küldeménye fölött ennek szállitása közben rendelkezhessék, nem kötelezik.”
A 6-ik czikk utolsó öt bekezdése ezen szavaktól: „Ajánlott küldemény elvesztése esetén” stb. kezdve, töröltetik és e helyett ezen czikk után következő uj czikk szuratik be:
6. bis. CZIKK
„Ajánlott küldemény elvesztése esetében, a „vis major” esetét kivéve, a feladónak, vagy ennek kivánságára a czimzettnek 50 frank kártalanitásra van igénye.
A kártalanitás kötelezettsége azon postaigazgatást terheli, melynek a feladó postahivatal alá van rendelve. Ezen postaigazgatásnak azonban visszkereseti joga van a felelős igazgatás, vagyis azon igazgatás ellen, melynek területén vagy melynek kezelése alatt a küldemény elveszett.
A szavatosság az ellenkezőnek bizonyitásáig azon postaigazgatást terheli, mely a küldeményt kifogás nélkül átvette; de annak kézbesitését, esetleg a szomszédos postaigazgatásnak történt szabályszerü átadását, kimutatni nem képes.
A kárpótlási összeget a feladó postaigazgatás lehető gyorsan, de legkésőbb a felszólamlás napjától számitva egy év alatt tartozik megfizetni. A szavatos postaigazgatás köteles a feladó postaigazgatásnak az ez által fizetett kárpótlási összeget haladék nélkül megtériteni.
Felszólamlásra az ajánlott küldemény feladása napjától számitandó egy évi határidő szabatik ki közmegegyezéssel. Ezen határidőnek lejárta után a felszólamlónak kártalanitásra igénye többé nincs.
Az esetben, ha a küldemény két határos ország kicserélő postahivatalai között eszközölt szállitás alatt veszett el, a nélkül, hogy megállapitani lehetne, hogy a kettő közül melyiknek területén történt az elvesztés: akkor a kárpótlási összeg az érdekelt két igazgatást egyenlő részben terheli.
Az igazgatásoknak szavatossága megszünik, - ha az átvételre jogositott egyén az átvételt elismerte, illetve az ajánlott küldeményt átvette.
Európához nem tartozó oly országok igazgatásainak, melyek törvényhozása a szavatosság elvét az idő szerint még el nem fogadta, átmeneti intézkedés gyanánt megengedtetik, hogy az imént emlitett határozat foganatositását addig elhalaszszák, mig törvényhozásuktól a kárpótlási kötelezettség elismerésére való felhatalmazást nem nyertek. Ezen időpontig azonban a többi egyesületi igazgatás sem köteles a kezelésük alatt elveszett oly ajánlott küldeményért kárpótlást fizetni, mely az emlitett országokba szól, vagy ott adatott fel.”
A 9. és 10-ik czikkek közé következő szövegü uj czikk szuratik be:
9. bis. CZIKK
„Azon egyesületi államokban, melyek kölcsönös forgalmukat, illetőleg abban megegyeznek, a levélpostai küldemények minden neme, a feladó kivánságára a czimzettnek a megérkezés után azonnal külön küldönczczel kézbesithető.
Az ily „express” küldemények 30 centimesben megállapitott és a feladó által a viteldijjal együtt előre lefizetendő külön kézbesitési dij alá esnek. Ezen kézbesitési dij a feladási terület postaigazgatását illeti.
Ha a küldemény oly helyre szól, hol postahivatal nincs, a rendeltetési terület igazgatása jogositva van pótdijat szedni, mely azonban a belforgalomra nézve megállapitott küldönczdijat meg nem haladhatja, és a melyből a feladó által fizetett dij, illetve ennek a pótdijat beszedő állam pénznemében megfelelő egyenértéke levonandó.
Oly „express”-küldemények, melyek az előre lefizetendő összes illetékek erejéig teljesen bérmentesitve nincsenek, közönséges módon kézbesittetnek.”
A 10-ik czikk következőképen szövegeztetik:
10. CZIKK
„Az egyesület területén belül a postaküldemények utánküldéseért külön dij nem szedetik.
Térti leveleknél a közbeeső igazgatásoktól az odaküldésért nekik járó átszállitási dijakat visszakövetelni nem lehet.”
A 11-ik czikk első három bekezdése hatályon kivül helyeztetik és azok a következő határozattal pótoltatnak:
„A közönségnek a levélpostával szállitani nem szabad:
1. érczpénzt tartalmazó leveleket vagy csomagokat;
2. vámköteles tárgyakat tartalmazó bármely küldeményt;
3. arany- vagy ezüsttárgyakat, drágaköveket, ékszereket s egyéb drágaságokat, de csak azon esetben, ha azoknak levelekbe vagy levélpostai küldeményekbe való csatolását, - az illető országok törvényei tiltanák.”
A 13-ik czikk következőleg módosittatik:
13. CZIKK
„Értéknyilvánitással ellátott levelek, postautalványok, postai csomagok, postai megbizások közvetitése és az azonossági igazolásra szolgáló könyvecskék stb. - az egyesület különböző országai vagy országcsoportjai közt külön egyezmény tárgyát képezik.”
A 14-ik czikk utolsóelőtti bekezdése ezen szavaktól: „továbbá levelek express-kézbesitésének” stb. hatályon kivül helyeztetik; ezen bekezdés tehát következőleg hangzik:
„Mindazonáltal az érdekelt posta-igazgatásoknak meg van engedve, hogy 30 kilométer távolságig kölcsönös egyezség utján mérsékelt dijakat állapitsanak meg.”
A 15-ik czikk első bekezdése következőleg módosul:
„Jelen szerződés az egyes országok törvényhozásainak jogait mindazokra nézve, a mikről az ezen szerződésben foglalt határozatok nem intézkednek, érintetlenül hagyja.”
A 17-ik czikk következőleg módosittatik:
17. CZIKK
„Az egyesület két vagy több tagja közt a jelen szerződés magyarázása körül, vagy ajánlott küldemény elveszése esetén valamely igazgatás szavatossága tekintetében felmerülő vitás kérdést választott biróság dönti el, melyhez minden érdekelt igazgatás a vitás ügyben közvetlenül nem érdekelt egy-egy egyesületi tagot választ.
A választott biróság általános szavazattöbbséggel határoz. A szavazatok megoszlása esetén a választott birák a vita eldöntésére más, a vitás ügyben szintén nem érdekelt igazgatást választanak.
Jelen czikk határozatai mindazon egyezményekre is alkalmaztatnak, melyek az 1878. évi junius 1-én kötött szerződésnek, a jelen pótszerződés 1-ső czikk IX-ik pontja által módositott 13-ik czikke alapján keletkeztek.”
A 20-ik czikk 2. és 3-ik bekezdése következőleg módosittatik:
„1. a szavazatok összesége, ha a jelen szerződés 2., 3., 4., 5., 5. bis, 6., 6. bis, 9., és 9. bis §-ok módositásáról van szó;
2. a szavazatok kétharmada, ha a jelen szerződésnek más, mint 2., 3., 4., 5., 5. bis, 6., 6. bis, 9., 9. bis és 20. §-aiban foglalt határozatok módositásáról van szó.”
1. Jelen pótszerződés 1886. évi ápril 1-én lép hatályba és ugyanazon időre érvényes, mint az 1878. évi junius 1-én Párisban megkötött szerződés.
2. Ezen pótszerződés a lehető legrövidebb idő alatt megerősitendő. A megerősitési okmányok Lissabonban fognak kicseréltetni.
Ennek hiteléül a fent elősorolt országok meghatalmazottjai a jelen pótszerződést Lissabonban egyezer nyolczszáz nyolczvanötödik év márczius hó huszonegyedikén aláirták.
[Aláírások]
A lissaboni általános posta-congressus alkalmával megállapitott szerződés aláirásánál alulirott meghatalmazottak következőkben állapodtak meg:
Peru, Salvador, Szerbia és Törökország az egyesületnek tagjai a congressuson magukat nem képviseltetvén, a végett, hogy az azon létrejött szerződéshez vagy csupán az egyezmények egyikéhez vagy másikához hozzájárulhassanak, - a jegyzőkönyv számukra nyitva marad. Costa-Rica köztársaságra nézve, melynek képviselője azon ülésben, melyben az okmányok aláirattak, nem volt jelen, ugyanez határoztatik.
Az Ausztráliában levő brit gyarmatok, valamint a Kapland és Natal brit gyarmatok, hozzájárulhatnak ezen szerződésekhez, vagy azoknak bármelyikéhez, mely czélból számukra a jegyzőkönyv nyitva marad.
Azon országok részére, melyeknek képviselői mai napon az alapszerződést, vagy pedig a congressuson létrejött egyezmények némelyikét irták csak alá, a végett, hogy a többi egyezményekhez vagy ezek bármelyikéhez hozzájárulhassanak, a jegyzőköny nyitva tartatik.
A fentebbi I, II. és III. pontokban emlitett hozzájárulások az illető kormányok által diplomatiai uton a portugal kormánynyal közlendők. Ezen nyilatkozásra a határidő 1886. év február 1-én jár le.
Az 1878. év junius 1-én kelt szerződéshez az 1878. év junius 1-én kelt, az értéknyilvánitással ellátott levelek közvetitésére és 1878. év junius 4-én kelt, a postautalványok közvetitésére; továbbá az 1880. év november 3-án kelt, a postai csomagok közvetitésére vonatkozó egyezményhez eddig még hozzá nem járult országok képviselőinek megengedtetvén, hogy az ezen szerződést és egyezményeket módositó és kiegészitő pótegyezményekben részt vegyenek; az utóbbiak egyikére vagy másikára vezetett aláirásuk magában foglalja azt, hogy jóváhagyás fentartása mellett az illető ország nevében azon szerződéshez vagy egyezményhez is hozzájárulnak, melyre az illető pótegyezmény vonatkozik és pedig azon naptól fogva, melyen az utóbbi hatályba lép.
Az esetben, ha a szerződő felek valamelyike, vagy ezek közül többen a mai napon Lissabonban aláírt szerződések egyikét vagy másikát nem erősitenék is meg, az illető egyezmények az ezeket megerősitő országokra nézve kötelezők maradnak.
Ennek hiteléül alulirott meghatalmazottak felvették a jelen jegyzőkönyvet, melynek ugyanazon ereje és érvénye leszt, mintha azon határozatok, melyeket tartalmaz, magában a szerződésben foglaltatnának. Ezen jegyzőkönyv egy példányban iratott alá, mely a portugál kormány levéltárába elhelyeztetvén, egy-egy másolati példányban mindegyik félnek meg fog küldetni.
[Aláírások]
