1886. évi XIV. törvénycikk

az Afrika némely (Kongo) vidékére vonatkozó kérdések szabályozása iránt tartott berlini értekezlet főokmányának beczikkelyezéséről * 

A berlini értekezletnek 1885. évi február 26-ról keltezett főokmánya ezennel az ország törvényei közé iktattatik.

Szövege a következő:

A mindenható Isten nevében, Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya, ő Felsége Németország császárja, Poroszország királya, ő Felsége a belgák királya, ő Felsége Dánország királya, ő Felsége Spanyolország királya, Amerika Egyesült-Államainak elnöke, a Franczia köztársaság elnöke, ő Felsége Nagy-Britannia és Irland egyesült királyságok királynője, Indiák császárnője, ő Felsége Olaszország királya, ő Felsége Németalföld királya, Luxemburg nagyherczege stb., ő Felsége Portugália és Algárvia királya stb. stb., ő Felsége valamennyi Oroszország császárja, ő Felsége Svéd- és Norvégország királya stb. stb. és ő Felsége az ottománok császárja, Afrika némely vidékén a kereskedés és a polgárosodás fejlődésére legkedvezőbb feltételeket a kölcsönös jó egyetértés szellemében kivánván szabályozni és Afrikának az Atlanti oczeánba ömlő két főfolyamán a szabadhajózás előnyeit valamennyi nemzetek számára akarván biztositani; másrészt elejét venni óhajtván mindazon félreértéseknek és viszályoknak, melyek az afrikai partokon jövőben netán történendő új foglalások folytán keletkezhetnének, gondoskodva egyuttal a benszülött népek erkölcsi és anyagi jóléte emelésének módjáról, - a német császári kormánynak a franczia köztársaság kormányával egyetértőleg hozzájuk intézett meghivása folytán elhatározták, hogy e czélból Berlinben értekezletet tartanak és kinevezték meghatalmazottaikká, még pedig:

[következik a meghatalmazottak megnevezése]

kik jó és kellő alakban talált teljhatalmu felhatalmazásokkal ellátva, egymás után tanácskozás alá vettek és elfogadtak:

1. egy nyilatkozatot a kereskedés szabadságáról a Kongó medenczéjében, torkolataiban és határos vidékein, kapcsolatban némely egyéb ide tartozó határozattal;

2. egy nyilatkozatot a rabszolga-kereskedésről és azon müveletekről, melyek szárazon vagy tengeren rabszolgákat e kereskedéshez szolgáltatnak;

3. egy nyilatkozatot a Kongó medenczéjéhez szerződésszerüleg tartozó területek semlegességéről;

4. egy Kongó-hajózási okmányt, mely a helyi viszonyok szem előtt tartása mellett kiterjeszti erre a folyamra, mellékfolyóira és a velük egyenlőeknek tekintett egyéb vizekre a bécsi congressus zár-okmányának 108-116. czikkeiben kifejezett azon általános alapelveket, melyek szerint az emlitett okmányt aláirt hatalmak közt a szabadhajózás szabályozva van mindazon hajózható vizekre nézve, a melyek több állam között határt képeznek vagy több államon keresztül folynak, a mely elvek azóta Európa és Amerika több folyamára lettek szerződésileg alkalmazva, kivált a Dunára nézve az 1856-iki párisi, 1878-iki berlini és 1871. meg 1883-iki londoni szerződésekben foglalt módositásokkal;

5. egy Niger-hajózási okmányt, mely hasonlóképen a helyi viszonyokat szem előtt tartva e folyamra és mellékfolyóira ugyancsak kiterjeszti a bécsi congressus zárokmányának 108-116. czikkeiben kifejezett alapelveket;

6. egy nyilatkozatot, mely a nemzetközi viszonyokba az afrikai földrész partjain jövőben történendő foglalásokra nézve egyöntetü szabályokat hoz be;

és azon nézetben, hogy e különböző okmányok czélszerüen egyesithetők egy közös okmányba, a következő czikkekből álló főokmányba foglalták azokat össze.

I. FEJEZET

Nyilatkozat a kereskedés szabadságáról a Kongó medenczéjében, torkolataiban és határos vidékein, kapcsolatban némely egyéb ide tartozó határozattal

1. CZIKK

Minden nemzet kereskedése a teljes szabadságot fogja élvezni:

1. Mindazon területeken, melyek a Kongó és mellékfolyói medenczéjét képezik. - E medencze határolva van északról a szomszéd medenczék, névszerint különösen a Niari-, az Ogowé-, a Schari- és a Nilus-medenczék hegygerinczei által; - keletről a Tanganyka-tóba ömlő folyók keleti vizválasztó-vonala által is, délről a Zambéze és a Logé medenczéinek hegygerinczei által. E szerint magában foglalja a Kongó és mellékfolyói által öntözött egész területet, beleértve a Tanganyka-tavat és keleti mellékfolyóit.

2. Az Atlanti oczeán mentén a déli szélesség 2°30-étől egész a Logé torkolatáig terjedő tengerparton.

Az északi határ a tengerparttól kezdve a 2°30, szélességi vonal mentében egész azon pontig huzódik, a hol a Kongó földrajzi medenczéjével találkozik, elkerülve mindazonáltal az Ogowé medenczéjét, melyre a jelen okmány határozatainak érvénye ki nem terjed.

A déli határ a Logé-folyó mentében huzódik egész annak forrásáig és onnan keletre fordul egész a Kongó földrajzi medenczéjéig.

3. Azon a vidéken, mely a Kongó fönnebb határolt medenczéjétől keletre egész az indiai oczeánig terül el, kezdve az északi szélesség ötödik fokától egész a Zambéze torkolatáig délen; e ponttól fogva a határvonal a Zambéze mentében huzódik egészen öt mértföldnyire a Shiré beömlésétől fölfelé és folytatódik a Nyassa-tóba ömlő vizek és a Zambéze mellékfolyói közti vizválasztó vonalban, mindaddig, mig a Zambéze és Kongó vizválasztóvonalát el nem éri.

Határozottan kijelentetik azonban, hogy a szabadkereskedés elvének e keleti vidékre való kiterjesztésével a conferentián képviselt hatalmak csak magukat kötik le és hogy ez az elv csak annyiban bir érvénynyel az oly területekre, melyek ez idő szerint valamely független és souverain állam alá tartoznak, a mennyiben ez utóbbi ahhoz hozzájárul. - A hatalmak elhatározzák, hogy az indiai oczeán afrikai partján létező kormányoknak jó szolgálataikat fölajánlják arra nézve, hogy az emlitett hozzájárulásokat kieszközöljék és hogy mindenesetre minden nemzet részére az átviteli kereskedésnek a legkedvezőbb föltételeket biztositsák.

2. CZIKK

Bármely lobogó nemzetiségre való különbség nélkül szabadon megjelenhet a fönnebb elősorolt területek egész tengerpartja mentén, ugyszintén a folyókban, melyek a tengerbe ömlenek, a Kongó és mellékfolyói összes vizeiben, hozzászámitva a tavakat is, továbbá minden kikötőben, mely e vizek partjain fekszik, nemkülönben minden csatornában, melyet netán a jövőben a végből fognának ásni, hogy az 1. czikkben leirt területeken létező folyóvizeket vagy tavakat összekössék. - Szabadon üzheti a szállitás minden nemét és gyakorolhatja a tengeri és folyami parthajózást, meg a csónakázást csak olyképen, mint a nemzetbeliek.

3. CZIKK

Bárhonnan származó bármely lobogó alatt tengeri, folyami vagy szárazföldi uton e területekre bevitt áruk nem esnek másféle illetékek alá, mint a melyek a kereskedés javára tett kiadásoknak méltányos egyenértéke gyanánt szedhetők és a melyek e czimén egyenlően ugy a saját nemzetbeliek, mint a bármely nemzetiséghez tartozó idegenek által viselendők.

Bármely egyenlőtlen bánásmód ugy a hajókkal, mint az árúkkal szemben tilos.

4. CZIKK

Az ezen területekre bevitt áruk beviteli és átviteli vám alól mentesek.

A hatalmak föntartják maguknak azt, hogy husz év mulva határozzanak a fölött, vajon a beviteli vámmentesség föntartandó-e továbbra is vagy sem.

5. CZIKK

Az emlitett területeken fölségi jogokat mostan vagy a jövőben gyakorló hatalmak közül egy sincs feljogositva egyedáruságot vagy bárminő a kereskedelemügyre vonatkozó kiváltságot engedélyezni.

Az idegenek személyük és javaik biztonságára, ingó és ingatlan vagyon szerzésére és átruházására, valamint foglalkozásmódjuk gyakorlására nézve, a saját nemzetbeliekkel különbség nélkül egyenlő bánásmódban és jogokban részesülnek.

6. CZIKK

Határozatok a benszülöttek, a hittéritők és utazók, valamint a vallásszabadság védelméről

Mindazon hatalmak, melyek az emlitett területeken felségi jogokat vagy bárminemü befolyást gyakorolnak, kötelezik magukat arra, hogy a benszülött népesség föntartására és erkölcsi és anyagi léte föltételeinek javitására ügyeljenek és hogy a rabszolgaság, különösen pedig a négerkereskedés elnyomásában közremüködjenek; az e czélból vagy a benszülöttek oktatása és velük a polgárosodás előnyeinek megértetése és megbecsültetése czéljából alakult és szervezett bármiféle vallásos, tudományos és kegyes intézményt és vállalatot, nemzetiség és hitvallásra való tekintet nélkül támogatni és azoknak kedvezni fognak.

A keresztény hittéritők, a tudósok, kutatók, valamint kiséretük, vagyonuk és gyüjteményeik hasonlóképen különös védelem tárgyaivá lesznek.

A lelkiismereti szabadság és vallási türelem ugy a benszülötteknek, mint a nemzetbelieknek és az idegeneknek egyaránt egész határozottsággal biztosittatik. Bármely hitvallásnak szabad és nyilvános gyakorlása, a jog és vallás czéljaira szolgáló épületeket emelni és bármely hitvallás számára missiókat szervezni semminemü megszoritásnak vagy akadálynak nem vethető alá.

7. CZIKK

Postaügy

Az 1878 junius 1-jén Párisban ujonnan megállapitott egyetemes postaegyesületi szerződés a Kongó szerződésszerinti medenczéjére is alkalmaztatik.

Azon hatalmak, melyek ott felségi jogokat vagy védnökséget gyakorolnak vagy gyakorolni fognak, kötelezik magukat arra, hogy az előző határozat végrehajtásához - mihelyt ezt a körülmények engedik, a szükséges intézkedéseket megteszik.

8. CZIKK

A nemzetközi Kongó-hajózási bizottság főfelügyeleti joga

A jelen nyilatkozatban szem előtt tartott terület mindazon részeiben, a hol a szerződő hatalmak egyike sem gyakorol felségi vagy védnökségi jogokat, a 17. czikk értelmében szervezett nemzetközi Kongó-hajózási bizottságnak lesz föladata, hogy az ezen nyilatkozatban közzétett és szentesitett alapelvek foganatosittassanak.

Mindazon esetekben, a midőn a jelen nyilatkozat által megállapitott alapelvek foganatositása tekintetében nehézségek merülnének föl, az érdekelt kormányok megegyezhetnek abban, hogy a nemzetközi bizottság jó szolgálatait vegyék igénybe, a nehézségekre okot szolgáltatott tények megvizsgálását reá bizván.

II. Fejezet

Nyilatkozat a rabszolgakereskedésről

9. CZIKK

A nemzetközi jognak a szerződő hatalmak által elismert elveinek megfelelően a rabszolga-kereskedés tilos levén és azon müveletek, melyek szárazon vagy tengeren rabszolgákat e kereskedéshez szolgáltatnak, hasonlóképen tilosaknak tekintetvén: a Kongó szerződésszerinti medenczéjét képező területeken felségi jogokat vagy bárminemü befolyást most vagy jövőben gyakorló hatalmak kijelentik, hogy ezen területek bármely fajhoz tartozó rabszolgákkal való kereskedésnek sem piaczául, sem átviteli utjául szolgálni nem fognak.

E hatalmak mindegyike kötelezi magát arra, hogy minden hatalmukban álló eszközzel oda fognak hatni, hogy e kereskedésnek véget vessenek és a vele foglalkozók megbüntettessenek.

III. FEJEZET

Nyilatkozat a Kongó medenczéjéhez szerződésszerüleg tartozó területek semlegességéről

10. CZIKK

Hogy a kereskedés és az ipar számára a biztonságnak uj biztositéka adassék, és hogy a béke fentartása által a polgárosodás fejlődése az I. czikkben emlitett és a kereskedelmi szabadság uralma alá helyezett vidékeken elősegittessék, a jelen okmányt aláirt magas felek és az idővel hozzája járulók kötelezik magukat arra, hogy azon területek vagy az emlitett vidékektől függő területrészek semlegességét, beleértve az illető területekhez tartozó vizekét is mindaddig respectálni fogják, mig azon hatalmak, melyek ezen területeken felségi jogokat vagy védnökséget mostan vagy jövőben gyakorolnak, élvén jogukkal, hogy magukat semlegeseknek nyilatkoztathatják, teljesitik mindazon kötelességeket, melyek a semlegességgel járnak.

11. CZIKK

Azon esetben, ha az 1. czikkben emlitett és a kereskedelmi szabadság uralma alá helyezett vidékeken felségi vagy védnökségi jogokat gyakorló hatalmak valamelyike háboruba keverednék, a jelen okmányt aláirt magas felek és az idővel hozzája járulók kötelezik magukat arra, hogy jó szolgálataikat azon czélból ajánlják föl, hogy az ezen hatalom alá tartozó és egyuttal a szabadkereskedelem szerződésszerinti övébe foglalt területek, ezen hatalom, valamint a hadat viselő másik fél vagy felek közös megegyezésével, a háboru tartama alatt semlegeseknek és mint valamely hadat nem viselő állam alá tartozóknak tekintessenek; a hadviselő felek azontul lemondanak arról, hogy ellenségeskedéseiket az ekként semlegesitett területekre terjeszszék ki vagy azokat hadi müveleteik alapjául használják föl.

12. CZIKK

Azon esetben, ha a jelen okmányt aláirt vagy az idővel hozzája járuló hatalmak közt komoly nézeteltérés merülne fel, az 1. czikkben emlitett és a kereskedelmi szabadság uralma alá helyezett területek vagy határaik tárgyában e hatalmak kötelezik magukat arra, hogy mielőtt fegyvert ragadnának, egy vagy több barátságos hatalom közbenjárását fogják kikérni.

Ugyanez esetre ugyancsak e hatalmak fentartják maguknak, hogy esetleg a választott birósági eljáráshoz folyamodjanak.

IV. FEJEZET

Kongó-hajózási okmány

13. CZIKK

A hajózás a Kongón, beleértve e folyam összes elágazásait és kifolyásait, most és a jövőben tökéletesen szabad bármely nemzetnek akár rakománynyal, akár sulyteherrel biró kereskedelmi hajói számára ugy az áruk, mint az utasok szállitása tekintetében. A hajózásra nézve a jelen hajózási okmány határozatai, valamint ezen okmány végrehajtási szabályzatai irányadók.

E hajózás üzésénél bármely nemzet alattvalói és lobogói minden tekintetben teljesen egyenlő bánásmód alá esnek, még pedig ugy a nyilt tengerről a Kongó belső kikötői felé és onnan vissza irányuló közvetlen hajózás, mint a nagy és kis parthajózás, valamint e folyam egész folyására kiterjedő csónakázás tekintetében.

Ennélfogva a Kongó egész folyásában és torkolataiban semmi különbség sem lesz a parti államok és a nem parti államok alattvalói között és nem fog adatni semminemü kizárólagos hajózási kiváltság sem bárminemü társulatnak vagy testületnek, sem magánosoknak.

E határozatok a szerződő hatalmak által ezután a nemzetközi közjog részeül ismertetnek el.

14. CZIKK

A hajózás a Kongón semminemü oly megszoritásnak vagy megadóztatásnak nem lesz alávethető, a mely nem volna a jelen okmányban határozottan megállapitva. A hajózás nem lesz semminemü állomási árukirakási, áruraktározási kényszer, a rakomány szállitásának kényszerü megszakasztása és veszteglés által megnehezitve.

A Kongó folyam egész kiterjedésében átviteli vámok hajókra vagy árukra, bárminő származási vagy rendeltetési helylyel birjanak is, nem róhatók ki.

Tengeri vagy folyami illetékek, melyek pusztán a hajózás tényén alapulnának, avagy vámok az ily hajókon levő árukra ki nem róhatók. Csupán oly illetékek vagy vámok lesznek beszedhetők, melyek magának a hajózásnak tett szolgálatok egyenértéke jellegével birnak, milyenek:

1. Kikötői illetékek bizonyos helyi telepek, mint rakodók, tárházak stb. tényleges használatáért.

Ezen illetékek dijszabálya az emlitett helyi telepek épitési és fentartási költségei szerint számitandó ki és az a hajók származási helyére és rakományára való tekintet nélkül alkalmazandó.

2. Hajókalauzi dijak azon folyamszakaszokon, hol állomások felállitása okleveles hajókalauzok részére szükségesnek fog látszani.

Ezen dijak árszabálya megszabott és a szolgálattal arányos lesz.

3. Illetékek azon müszaki és igazgatási kiadások fedezésére, melyek a hajózás érdekében általában hozatnak, ide értve a fénytorony, világitó tüz és boja-illetékeket is.

Ez utolsó rendbeli illetékek a hajók tonnatartalmára alapitandók, a mint az a hajó-okmányokból kiderithető egészen az alsó Dunára elfogadott szabályzatok szerint.

A dijszabályok, melyek szerint az előző három szakaszban felsorolt illetékek és dijak beszedetnek, semmiféle differentiális eljárást nem tartalmazhatnak és minden kikötőben hivatalosan ki lesznek hirdetve.

A hatalmak fentartják maguknak azt, hogy öt évi időköz leforgása után megvizsgálják annak szükségét, vajon a fennebb emlitett dijszabályok egyértelmüleg átvizsgáltassanak-e.

15. CZIKK

A Kongó mellékfolyói minden tekintetben ugyanazon határozatok alá esnek, mint maga e folyam, melybe ömlenek.

Ugyanezen határozatok fognak alkalmaztatni azon folyamok-, folyók-, valamint tavak és csatornákra nézve is, melyek az 1. czikk 2. és 3. szakaszaiban vannak megemlitve.

Mindamellett a nemzetközi Kongó-bizottság jogositványai csak annyiban terjeszthetők ki az emlitett folyamok-, folyók-, tavak- és csatornákra, a mennyiben azon államok, melyeknek souverainitása alá tartoznak, abba beleegyeznek. Magától értetik, hogy az 1. czikk 3. szakaszában emlitett területekre nézve is fönn van tartva azon souverain államok hozzájárulása, melyek alá azok tartoznak.

16. CZIKK

Azon utak, vasutak vagy oldal-csatornák, melyek azon külön czélból épülnek, hogy a Kongó és mellékfolyói, valamint egyéb a 15. czikk szerint velük egynemüeknek tekintett vizek hajózhatlanságán vagy a vizi ut egyes szakaszai hiányosságain segitsenek, közlekedési eszközi minőségüknél fogva ezen folyam tartozékai gyanánt tekintendők s hasonlóképen minden nemzet kereskedésének meg lesznek nyitva.

Ezen utakon, vasutakon és csatornákon is ép ugy, mint magán a folyamon csupán az épitkezési, fentartási és igazgatási költségek, valamint a vállalkozókat megillető nyereség alapján kiszámitott illetékek szedhetők.

Ezen illetékeknél is az idegenek teljesen ugyanazon bánásmódban részesitendők, mint az illető területek nemzetbeliei.

17. CZIKK

Egy nemzetközi bizottság állittatik föl, melynek hivatása a jelen hajózási okmány határozatainak végrehajtására ügyelni.

A jelen okmányt aláirt, valamint az idővel hozzája járuló hatalmak mindegyike magát az emlitett bizottságban mindenkor egy-egy küldöttje által képviseltetheti. Egy küldött sem fog egy szavazatnál többel rendelkezhetni, még azon esetben sem, ha több kormányt képviselne.

E küldött dijazása saját kormánya által történik.

A nemzetközi bizottság ügynökeinek és hivatalnokainak fizetései és járulékai a 14. czikk 2. és 3. szakaszainak megfelelőleg beszedendő illetékek hozadékára alapitandók.

Az emlitett fizetések és járulékok magassága, valamint az egyes ügynökök és hivatalnokok száma, rangfokozata és ügyköre a nemzetközi bizottságban képviselt kormányokhoz évenkint intézendő jelentésben lesz kitüntetendő.

18. CZIKK

A nemzetközi bizottság tagjai, valamint az általa kinevezett ügynökök hivatalos müködésük gyakorlatában a sértetlenség előjogával ruháztatnak föl. Ugyanezen ótalom kiterjed a bizottság hivatalos helyiségei-, irodái- és levéltáraira is.

19. CZIKK

A Kongó-hajózási nemzetközi bizottság megalakul, mihelyt a jelen főokmányt aláirt hatalmak közül öten küldöttjeiket kinevezték. - Mindaddig, mig a bizottság meg nem alakul, a küldöttek kinevezése a német birodalmi kormánynak jelentendő be, mely a maga részéről a bizottság összeülésére a szükséges lépéseket megteendi.

A bizottság azonnal ki fogja dolgozni a hajózási, folyamrendőrségi, hajókalauzi és veszteglési szabályzatokat.

E szabályzatok, ugyszintén a bizottság által megállapitandó dijszabályok életbeléptetésük előtt, a bizottságban képviselt hatalmaknak jóváhagyás végett bemutatandók.

Az érdekelt hatalmak véleményüket a lehető legrövidebb idő alatt tartoznak közölni.

E szabályzatok áthágásának megfenyitése ott, a hol a nemzetközi bizottság közvetlen hatalmat gyakorol, ügynökei, egyebütt az illető parti állam által történik.

Ha a nemzetközi bizottság valamely ügynöke vagy hivatalnoka hivatalos hatalmával visszaél, vagy valami igazságtalanságot követ el: a magát személyében vagy jogaiban sértettnek érző egyén, saját nemzete consuli ügynökéhez fordulhat. Ez köteles a panaszt megvizsgálni; ha ő azt első tekintetre alaposnak találja, joga van azt a bizottság elé terjeszteni. Kezdeményezésére a bizottság, még pedig legalább három tagjának jelenlétében, vele együtt fog vizsgálatot tartani ügynökének vagy hivatalnokának eljárása fölött. Ha a consuli ügynök a bizottság határozatát jogellenesnek tartja, kormányának jelentést tesz, mely ismét a bizottságban képviselt hatalmakhoz fordulhat és fölhivhatja őket a bizottságnak adandó utasitás fölött való tanácskozásra.

20. CZIKK

A 17. czikk alapján, a jelen hajózási okmány végrehajtásának biztositására rendelt nemzetközi Kongó-bizottság hivatása különösen a következő:

1. Azon munkálatok kijelölése, melyek a Kongó hajózhatóságát a nemzetközi kereskedés szükségleteinek megfelelően biztositani alkalmasak.

Azon folyamszakaszoknál, melyek fölött egy hatalom sem gyakorol fölségi jogokat, a nemzetközi bizottság maga teendi meg a szükséges intézkedéseket a folyam hajózhatóságának biztositására.

A valamely souverain hatalom által elfoglalva tartott folyamszakaszoknál a nemzetközi bizottság az illető parti hatósággal fog egyezkedni.

2. A hajókalauzi, nemkülönben a 14. czikk 2. és 3. szakaszában emlitett hajózási illetékek általános dijszabályának megállapitása.

A 14. czikk 1. szakaszában emlitett dijszabályok a hivatkozott szakaszban kijelölt határidő alatt az illető területi fönhatóságok által állapitandók meg.

A különböző illetékek beszedése a nemzetközi avagy a területi hatóság részéről történik a szerint, a melyiknek javára azok megállapittattak.

3. A fönnebi 2. szakasz alapján begyülendő jövedelmek kezelése.

4. A 24. czikk alapján felállitandó vesztegintézet felügyelete.

5. Az általános hajózási szolgálathoz tartozó ügynökök, ugyszintén saját hivatalnokainak kinevezése.

A szakasz-felügyelők kinevezése souverain hatalom által elfoglalt folyamszakaszokon, a területi hatóság, egyéb folyamszakaszokon a nemzetközi bizottság által történik.

A partmelléki hatalom az általa kinevezett szakasz-felügyelőket a nemzetközi bizottságnak bejelenteni és azok dijazásáról gondoskodni tartozik.

A nemzetközi bizottság fönnebb meghatározott és körülirt jogositványai gyakorlatában a területi hatóságtól független.

21. CZIKK

A nemzetközi bizottság szükség esetén föladatának teljesitésénél a jelen okmányt aláirt és a később hozzája járuló hatalmak hadihajóit veheti igénybe, a nélkül azonban, hogy e hajók parancsnokainak kormányuk részéről netán nyert utasitásaival ellentétbe helyezkedhetnék.

22. CZIKK

A jelen okmányt aláirt hatalmak hadihajói, melyek a Kongóba hatolnak, a 14. czikk 3. szakaszában emlitett hajózási illetékek fizetésétől föl vannak mentve; az esetleges hajókalauzi és kikötői illetékeket azonban megfizetni tartoznak, hacsak a nemzetközi bizottság vagy ügynökei által nem lett közbenjárásuk az előző czikk értelmében kikérve.

23. CZIKK

A 17. czikk alapján megalakult nemzetközi bizottság a reá háramló műszaki és igazgatási költségek fedezése czéljából saját nevére kölcsönöket vehet föl, melyek biztositására kizárólag az emlitett bizottság számára kijelölt jövedelmek szolgálnak.

A bizottságnak valamely kölcsön kötésére irányuló határozatához a szavazatok legalább kétharmadnyi többsége szükséges.

Magától értetik, hogy a bizottságban képviselt kormányok semmi esetben sem tekinthetők olyanokul, mintha kezességet, kötelezettséget avagy közösséget vállaltak volna el az emlitett kölcsönöket illetőleg, hacsak e czélból külön szerződés nem köttetik.

A 14. czikk 3. szakaszában fölsorolt illetékekből befolyó jövedelmek első sorban az emlitett kölcsönök kamatainak fizetésére és azok törlesztésére forditandók, megfelelőleg a hitelezőkkel kötött egyezségnek.

24. CZIKK

A Kongó torkolatainál, akár a partmelléki államok kezdeményezésére, akár a nemzetközi bizottság közbenjárására egy vesztegintézet állitandó föl, honnan a hajók ugy az érkezés, mint az indulás alkalmával ellenőrizendők.

A hatalmak utóbb fogják elhatározni, vajjon és mily föltételek mellett lesz egészségügyi ellenőrzés gyakorlandó a hajók fölött a folyami hajózás alkalmával is.

25. CZIKK

A jelen hajózási okmány határozatai háboru esetén is érvényesek.

Ennélfogva minden, akár semleges, akár hadviselő nemzet hajózása a kereskedés üzésére mindenkoron szabad marad, még pedig ugy a Kongón, elágazásain, mellékfolyóin és torkolatain, valamint a torkolataival szemben levő területi tengeren.

A kereskedés, a hadi állapot daczára hasonlóképen szabad marad a 15 és 16. czikkekben emlitett utakon, vasutakon, tavakon és csatornákon is.

Ez alapelvtől csak annyiban lesz kivételnek helye, a mennyiben a hadviselő felek egyikének szánt és a nemzetközi jog értelmében hadi dugárúnak tekintett tárgyak szállitásáról van szó.

A jelen okmány végrehajtása czéljából létesitett valamennyi munkálat és intézet, jelesül a beszedési hivatalok és pénztáraik, ugyszintén az ezen intézeteknél állandóan alkalmazott személyzet a semlegesség törvényei alá helyeztetnek és a hadviselő felek által, mint ilyenek figyelemben és ótalomban részesitendők.

V. FEJEZET

Niger-hajózási okmány

26. CZIKK

A hajózás a Nigeren, ide értve e folyam összes elágazásait és kifolyásait, most és jövőben tökéletesen szabad bármely nemzetnek, akár rakománynyal, akár súlyteherrel biró kereskedelmi hajói számára, ugy az árúk, mint az utasok szállitása tekintetében. A hajózásra nézve a jelen hajózási okmány határozatai, nemkülönben ezen okmány végrehajtási szabályzatai irányadók.

E hajózás üzésénél bármely nemzet alattvalói és lobogói minden tekintetben teljesen egyenlő bánásmód alá esnek, még pedig ugy a nyilt tengerről a Niger belső kikötői felé és onnan vissza irányuló közvetlen hajózás, mint a nagy és kis parthajózás, valamint e folyam egész folyására kiterjedő csónakázás tekintetében.

Ennélfogva a Niger egész folyásában és torkolataiban semmi különbség sem lesz a parti államok és a nem parti államok alattvalói között és nem fog adatni semminemű kizárólagos hajózási kiváltság sem bárminemű társulatnak vagy testületnek, sem magánosoknak.

E határozatok a szerződő hatalmak által ezután a nemzetközi közjog részeül ismertetnek el.

27. CZIKK

A hajózás a Nigeren semmi oly megszoritásnak vagy megadóztatásnak nem vethető alá, mely pusztán a hajózás tényén alapulna.

A hajózás nem nehezitendő meg semminemű állomási árúkirakási, árúraktározási kényszer, a rakomány tovaszállitásának kényszerű megszakasztása és veszteglése által.

A Niger folyam egész kiterjedésében átviteli vámok hajókon vagy árúkra, bárminemű származási vagy rendeltetési helylyel birjanak is, nem róhatók ki.

Tengeri vagy folyami illetékek, melyek pusztán a hajózás tényén alapulnának, avagy vámok az ily hajókon levő árúkra ki nem róhatók. - Csupán oly illetékek vagy vámok lesznek beszedhetők, melyek magának a hajózásnak tett szolgálatok egyenértéke jellegével birnak. - Ezen illetékek vagy adók dijszabályai differentialis eljárást meg nem állapithatnak.

28. CZIKK

A Niger mellékfolyói minden tekintetben ugyanazon határozatok alá esnek, mint maga e folyam, melybe ömlenek.

29. CZIKK

Azon utak, vasutak vagy oldalcsatornák, melyek azon külön czélból épülnek, hogy a Niger, valamint mellékfolyói, elágazásai és kifolyásai hajózhatlanságán vagy a vizi út egyes szakaszai hiányosságain segitsenek, közlekedési eszközi minőségüknél fogva ezen folyam tartozékai gyanánt tekintendők és hasonlóképen minden nemzet kereskedésének meg lesznek nyitva.

Ezen utakon, vasutakon és csatornákon is, ép ugy mint magán a folyamon csupán az épitkezési, föntartási és igazgatási költségek, valamint a vállalkozókat megillető nyereség alapján kiszámitott illetékek szedhetők be.

Ezen illetékeknél is az idegenek teljesen ugyanazon bánásmódban részesitendők, mint az illető területek nemzetbeliei.

30. CZIKK

Nagy-Britannia kötelezi magát arra, hogy a 26., 27., 28. és 29. czikkekben a szabad kereskedésre vonatkozólag megállapitott elveket annyiban fogja érvényre juttatni, a mennyiben a Niger vize, valamint mellékfolyói, elágazásai és kifolyásai fönhatósága vagy védnöksége alá mostan vagy a jövőben tartoznak.

A szabályzatok, melyeket a hajózás biztositása és ellenőrzése czéljából kibocsátand, ugy lesznek szerkesztendők, hogy a kereskedelmi hajók forgalma lehetőleg megkönnyittessék.

Magától értetik, hogy az ily módon elvállalt kötelezettség nem értelmezhető akként, mintha Nagy-Britannia ez által meg volna akadályozva vagy meg lenne akadályozható, hogy tetszése szerint oly hajózási szabályzatokat ne alkosson, melyek ezen kötelezettségek szellemével nem ellenkeznek.

Nagy-Britannia kötelezi magát, hogy idegen kereskedőket, bármily nemzetbeliek legyenek is, kik a Niger vizének fönhatósága vagy védnöksége alá mostan vagy jövőben tartozó részeiben kereskedést űznek, csak ugy meg fogja védeni, mintha saját alattvalói lennének, föltéve mindazonáltal, hogy az illető kereskedők az előzők alapján kibocsátott vagy kibocsátandó határozatokhoz alkalmazkodnak.

31. CZIKK

Francziaország, a mennyiben a Niger vize, valamint mellékfolyói, elágazásai és kifolyásai az ő fönhatósága vagy védnöksége alá mostan vagy jövőben tartoznak, az előző czikkben szentesitett kötelezettségeket ugyanazon fentartások mellett és ugyanazon értelemben a maga részéről is elfogadja.

32. CZIKK

A többi szerződő hatalmak is hasonló értelemben kötelezik magukat azon esetre, ha jövőben a Niger vize, valamint mellékfolyói, elágazásai és kifolyásai bármely része fölött fenhatóságot vagy védnökséget gyakorolni találnának.

33. CZIKK

A jelen hajózási okmány határozatai háború esetén is érvényesek. Ennélfogva minden, akár semleges, akár hadviselő nemzet hajózása a kereskedés űzésére mindenkoron szabad marad még pedig ugy a Nigeren, elágazásain, mellékfolyóin, torkolatain és kifolyásain, valamint a torkolatai és kifolyásaival szemben lévő területi tengeren.

A kereskedés, a hadi állapot daczára is, hasonlóképen szabad marad a 29. czikkben emlitett utakon, vasutakon és csatornákon is.

Ez alapelvtől csak annyiban lesz kivételnek helye, a mennyiben a hadviselő felek egyikének szánt és a nemzetközi jog értelmében hadi dugárúnak tekintett tárgyak szállitásáról van szó.

VI. FEJEZET

Nyilatkozat azon lényeges feltételekről, melyek teljesitendők, hogy az afrikai földrész partjain eszközlendő uj hóditások hatályosaknak ismertessenek el

34. CZIKK

Azon hatalom, mely az afrikai földrész partjain oly területet veend ezután birtokába, mely jelenlegi birtokain kivül fekszik, vagy a mely eddig ilyeneket nem birván, olyanokat újonnan szerez, nemkülönben az oly hatalom, a mely itt védnökséget vállal el, az illető tényt egy a szerződő többi hatalmakhoz intézendő értesitéssel közli a végből, hogy ily módon nekik netáni felszólamlásaik érvényesitésére alkalmat szolgáltasson.

35. CZIKK

A jelen okmányt aláirt hatalmak elismerik azon kötelezettséget, hogy az afrikai földrész partjain általuk elfoglalt területeken oly hatóság létezését biztositsák, mely a szerzett jogokat és szükség esetében a kereskedelmi és átviteli szabadságot, azon feltételek mellett, melyek e tekintetben megállapittattak, tiszteletben tartani képes.

VII. FEJEZET

Általános határozatok

36. CZIKK

A jelen főokmányt aláirt hatalmak föntartják maguknak, hogy abba mindazon módositásokat vagy javitásokat, melyeknek hasznossága a tapasztalat szerint kiderülne, utólag és közös megegyezés mellett fölvegyék.

37. CZIKK

Az oly hatalmak, melyek a jelen főokmányt nem irták alá, határozataihoz külön okmánynyal hozzájárulhatnak.

Valamely hatalom hozzájárulása diplomatiai uton a német birodalmi kormány tudomására hozandó, mely azt ismét a jelen főokmányt aláirt vagy az ahhoz utóbb hozzájárult államokkal közli.

A hozzájárulás a jelen főokmányban megállapitott összes kötelezettségek elvállalásával és az összes kedvezményekben való részesedéssel jár.

38. CZIKK

A jelen főokmány a lehető legrövidebb idő alatt, mely semmi esetben egy évnél hosszabb nem lehet, ratifikálandó.

Hatálya minden hatalomra nézve azon napon veszi kezdetét, a melyen részéről a ratifikálás történt.

Ez idő alatt a jelen főokmányt aláirt hatalmak kötelezik magukat arra, hogy semminemű oly intézkedést nem tesznek, a mely az emlitett okmány határozataival ellenkeznék.

Minden hatalom a német birodalmi kormányhoz intézendi ratifikatióját, mely azt ismét a jelen főokmányt aláirt többi hatalomnak hozza tudomására.

Az összes hatalmak ratifikátiói a német birodalmi kormány levéltárában helyezendők el. - Mihelyt valamennyi ratifikatió együtt lesz, egy letéti okmány fog jegyzőkönyvileg fölvétetni, mely a berlini értekezleten résztvett összes hatalmak által aláirandó és melynek hiteles másolata mindezen hatalmaknak megküldendő.

Minek bizonyságául az illető meghatalmazottak a jelen főokmányt aláirták és pecsétjeiket rányomták.

[Aláírások]


  Vissza az oldal tetejére