1886. évi XXII. törvénycikk

a községekről * 

I. FEJEZET

A községek általában

1. § A községek:

a) a városok, melyek a jelen törvény 63. §-a szerint rendezett tanácscsal birnak;

b) nagyközségek, melyek rendezett tanácscsal nem birnak ugyan, de a törvény által rájuk ruházott teendőket saját erejükből teljesiteni képesek;

c) kisközségek, melyek a törvény által a községekre ruházott teendőket korlátolt anyagi viszonyaik miatt saját erejükből teljesiteni nem képesek és e végből más községekkel kell szövetkezniök.

2. § A község a törvény korlátai között önállóan intézi saját belügyeit, végrehajtja a törvénynek, kormánynak és a törvényhatóságnak az állami és a törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendelkezéseit.

II. FEJEZET

A községi hatóságról és illetőségről

3. § A község hatósága kiterjed a községben s a község területén lakó vagy tartózkodó minden személyre és a községben és területén létező minden vagyonra.

4. § Kivétetnek az általános szabály alól:

a) a hadseregnek, hadi tengerészetnek és honvédségnek tettleges szolgálatban álló tagjai, a katonai szolgálatra vonatkozó s általában az 1867:XII. tc. 14. §-a, az 1868:XL. tc. 54. §-a és az 1882:XXXIX. tc. 13. §-a szerint a katonai biróság hatásköréhez tartozó ügyekben;

b) Ő Felségének a királynak s udvarának állandó vagy ideiglenes lakhelyül szolgáló épületek s azok tartozékai;

c) kizárólag erőditési és más katonai czélokra tényleg használt minden épület vagy helyiség a használat tartama alatt.

5. § Minden honpolgárnak valamely község kötelékébe kell tartoznia.

Mindenki csak egy község kötelékébe tartozhatik.

A községi kötelék és az abból folyó illetőség megszüntnek csak azon esetben tekintetik, ha az illető egyén más község kötelékébe lépett.

6. § Törvényes vagy törvényesitett gyermekek atyjuk illetőségét követik.

Törvénytelen ágyból származott gyermekek azon község kötelékébe tartoznak, melybe születésük idején anyjuk tartozott.

Az örökbefogadott kiskoru gyermekek az örökbefogadónak illetőségét követik.

7. § A nő férje illetőségét követi és azt mint özvegy is megtartja mindaddig, mig önjogulag más községi illetőséget nem szerez.

A nő, ha férjétől biróilag elválasztatott, vagy ha a házassági kapocs biróilag felbontottnak mondatott ki, azon község kötelékébe lép vissza, melyhez férjhezmeneteléig tartozott.

Azon eredetileg külföldi nők, kik házasság utján magyar állampolgárságot nyertek, a fent jelölt esetekben férjhezmenetel által szerzett illetőségüket tartják meg.

Azon nő, ki külföldivel kötött házasságának megsemmisitése folytán magyar állampolgárságát az 1879. évi L. tc. 37. §-a értelmében visszanyerte, azon község kötelékébe lép vissza, melyhez férjhezmenetele előtt tartozott.

8. § A községi illetőség település által vagy a nélkül is a községi kötelékbe való határozott felvétel által megszerezhető.

9. § Minden honpolgárnak joga van más községbe települni.

A települő ezen szándékát azon községnek, a melybe telepedni akar, bejelenti s a község a települést csak azon esetben tagadhatja meg:

a) ha a települő ellen bebizonyittatik, hogy bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt van jogerős határozattal vád alá helyezve, vagy bűntett avagy ugyanilyen vétség miatt hozott itélet hatálya alatt áll;

b) ha a község terhelése nélkül magát fentartani nem képes;

c) ha legutóbbi állandó tartózkodása helyétől kielégitő erkölcsi bizonyitványt fel nem mutathat.

A község a telepedési szándék bejelentésének megtörténtéről igazolványt állittat ki.

10. § A ki azon községből, melynek kötelékében volt, más községbe költözik át, ez által a régi községi kötelékből még nem lép ki; ha azonban az uj községben négy évig folytonosan lakik, ennek községi terheihez járul, és ezen község ellene a 9. § a), b), c) pontjaiban megállapitott kifogásokat ezen idő alatt nem érvényesiti, ezen község kötelékébe tartozónak s az előbbi községi kötelékből kilépettnek tekintetik még azon esetben is, ha települési szándékát be nem jelentette; kivévén, ha azon községben, a melyből átköltözött, a községi terhekhez ezen idő alatt is folytonosan hozzájárult, vagy ha ily hozzájárulás nélkül is ő maga előbbi községi illetőségét ugyanezen község beleegyezése mellett fentartani akarja.

11. § Ha a települt azon község kötelékébe, a melybe áttelepedett, fel akar vétetni, e végett az illető községhez a 10. §-ban megállapitott határidőn belül is szóval vagy irásban folyamodhatik, s a község a felvételt azonnal megadhatja, azt azonban meg nem tagadhatja:

a) ha a települt a községben két évig állandóan lakott;

b) ha ezen idő alatt ugyanott községi adót fizetett, vagy ennek nemlétében egyéb közterheket folytonosan viselt;

c) ha időközben a 9. § a), b) és c) pontjai alatt érintett kivételek alá nem esik.

12. § Ha a községi kötelékbe való felvétel település nélkül kéretik, e felett, további felebbezés kizárásával, a község határoz.

A községi kötelékbe való felvételről azon község előljárósága, melynek kebeléből a felvett kilépett, a felvétellel egyidejüleg értesitendő.

13. § A ki a községi kötelékbe felvétetett, rendes községi taggá válik, a községi tagoknak a jelen törvény által biztositott jogaiban részesül s a községi kötelékből eredő kötelezettségeket teljesiteni tartozik.

14. § A községek a kötelékbe való felvételért mérsékelt dijfizetést követelhetnek az esetben is, ha a felvétel a község kötelékébe a 10. §-ban megállapitott módon történt.

E dij szabályrendelet utján az illető község által állapittatik meg.

Az e tárgyban hozott szabályrendelet azonban jóváhagyás végett az illető törvényhatósághoz felterjesztendő; a törvényhatóság határozata a belügyministerhez felebbezhető.

15. § A külföldi a községben lakhatik, települhet és a község kötelékébe felvétethetik.

Ha a községben állandóan lakni akar, tartozik ezt bejelenteni és ha kimutatja, hogy a község terhelése nélkül, magát s családját tartósan fentartani képes, tőle a lakhatási engedély csak erkölcsisége ellen fenforgó alapos gyanu esetében tagadható meg, mód adatván neki a maga igazolására.

A külföldi, ha a községben három hónapig való tartózkodása után az előljáróság által előrebocsátott felhivás daczára lakási szándékát a felhivásban kitüzendő 8 napi határidő alatt be nem jelenti: a közigazgatási hatóság által 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő kihágást követ el; és ha a felhivás daczára lakási szándékát be nem jelentvén vagy lakási engedélyt nem kapván, távozni nem akar, a távozásra rendőri kényszerrel is szoritható.

Lakási szándék vélelmeztetik, ha a külföldi három hónapon át a községben tartózkodik.

Települési engedélyért a honpolgárokra nézve fennálló feltételek mellett folyamodhatik, ha két évi állandó lakását s az alatt erkölcsi jó magaviseletét igazolta.

A községi kötelékbe való felvételt csak a honositás hozzájárultának feltétele mellett szerezheti meg és a község a felvételt neki, ha már az országban öt évig lakott, kilátásba helyezheti, illetve a honositás esetére megadhatja.

16. § Azon esetekben, melyekben az illetőség a fentebbi §-ok alapján ki nem derithető, a kérdés alatti egyén saját személyére nézve a következő rendben figyelembe veendő alapokon utaltatik azon község kötelékébe:

a) melyben adót fizet;

b) melyben született;

c) melyben az utolsó öt év alatt leghosszabb ideig tartózkodott;

d) a lelencz, melyben találtatott;

e) a hadseregben való szolgálatra előállitva volt vagy önként belépett egyén azon községhez tartozónak tekintetik, a melyből előállittatott, illetőleg önként belépett.

Ha azonban egy egész család illetősége van kérdésben és az atya illetősége már a fenti pontok egyike alapján meg van állapitva, vagy egyidejüleg állapitandó meg; valamennyi családtagra nézve, a netán már más illetőséget szerzettnek kivételével, az atya illetősége irányadó.

17. § Az illetőségről egyesek szó- vagy irásbeli kérelmére, valamint az érdekelt hatóságok felhivására a község tartozik igazolványt kiállittatni, vagy az ügyet, az illetőség megállapitása végett, a felsőbb hatósághoz felterjeszteni.

18. § Az illetőségi vitás ügyekben:

a) ugyanazon járás nagy- és kisközségei közt elsőfokulag a főszolgabiró, másodfokulag az alispán;

b) ugyanazon törvényhatóság különböző járásához tartozó nagy- és kisközségek közt, valamint rendezett tanácsu városokra nézve elsőfokulag az alispán, másodfokulag a törvényhatóság közigazgatási bizottsága határoz.

Az a) pont esetében az alispán határozata, ha a szolgabirói határozattól eltér, mindig; ha pedig azzal egybehangzó, csak akkor felebbezhető a közigazgatási bizottsághoz, ha az illetőség a járás egész területén megtagadtatott; a közigazgatási bizottságnak harmadfoku határozata, ha az illetőséget megállapitja, végérvényes.

A közigazgatási bizottságnak a b) pont esetében másodfokon hozott határozata, ha az elsőfoku határozattól eltér, a belügyministerhez felebbezhető, ha pedig azzal egybehangzóan az illetőséget megállapitja, végérvényes.

Oly határozata a közigazgatási bizottságnak, mely akár az a), akár a b) pont esetében az illetőséget a szolgabirói járás, illetve az egész törvényhatóság területére nézve megtagadja, a belügyministerhez minden esetben felebbezhető.

Midőn az illetőség megállapitása hivatalból eszközlendő, azon törvényhatóság alispánja, illetőleg polgármestere, a melynél a tárgyalás megindittatott, ha az illetőséget a törvényhatóság egész területére nézve megtagadandónak találja, a tárgyalást folytatja mindazon törvényhatóságokkal, melyekben az illetőség a kifejlett körülményekhez képest megállapithatónak látszik.

Ha ily módon az illetőség egyik törvényhatóság kebelében sem mondatik ki, a tárgyalást kezdeményező alispán, illetőleg polgármester, az ügyet eldöntés végett a belügyministerhez terjeszti fel.

19. § Minden területnek vagy mint a községi határ kiegészitő részének, vagy mint a községhez közigazgatásilag csatolt pusztának (havas) valamely községhez kell tartoznia.

20. § Azt, hogy olyan puszta - ezen elnevezés alatt a községi határból kivált majorsági birtokok nem értetvén - mely eddig a községhez se tartozott s közvetlen a királyi adóhivatalnál fizette adóját, közigazgatásilag ugyanazon törvényhatóság melyik szomszéd községhez tartozzék? a tulajdonos, illetőleg tulajdonosok azon része határozza meg, mely együtt a puszta összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti.

Ha netalán a vélemények kettőnél több felé oszolván, az egyenes államadó felénél többet fizetők szavazata egyik mellett sem nyilvánul, vagy azon község, melyhez a puszta tulajdonosa vagy tulajdonosai tartozni kivánnak, a pusztának a községhez kapcsoltatásába beleegyezni nem akar, az iránt, hogy az ily puszta közigazgatásilag mely szomszéd községhez tartozzék, az alispán fog a puszta tulajdonosának és a szomszéd községnek meghallgatásával első fokban határozni és határozata a törvényhatósághoz, onnan pedig a belügyministerhez felebbezhető.

III. FEJEZET

A községek jogairól és teendőiről

21. § A község:

a) saját belügyeiben határoz és szabályrendeleteket (statutumokat) alkot;

b) határozatait és szabályrendeleteit saját előljárói és közegei által hajtatja végre;

c) rendelkezik a község vagyona felett;

d) községi adót vet ki és hajt be;

e) gondoskodik a tisztán községi utakról és egyéb közlekedési eszközökről;

f) gondoskodik a községi iskolákról és más rokon intézetekről;

g) kezeli a mezei, a tűz- és közrendőrséget s a szegényügyet;

h) gyakorolja mindazon jogokat és teljesiti mindazon kötelességeket, melyek a községeket törvény szerint megilletik.

22. § Rendezett tanácsu városok a 21. §-ban elősorolt jogokon felül:

a) kezelik a helyi igények szerint a piaczi, hegyi, vásári, épitészeti és közegészségi rendőrséget;

b) eljárnak az ipar-, s a gazdák és cselédeik között a szolgálati viszonyból keletkezett ügyekben, a törvény és szabályrendeletek értelmében.

23. § A gyámhatóságot a rendezett tanácsu városok és a nagyközségek, a mennyiben az utóbbiak gyámhatósági joggal felruháztatnak, az 1877:XX., az 1885. évi VI. és 1886. évi VII. törvénycikkek értelmében gyakorolják.

24. § Csak a törvényhatóság jóváhagyása után hajtathatik végre minden oly határozat, mely:

a) a községi adó megállapitására, kivetésére és behajtására;

b) községi vagyon elidegenitésére vagy szerzésére, hat éven tul terjedő haszonbérletek megkötésére;

c) kölcsönvételekre;

d) uj hivatal rendszeresitésére vagy a fennálló megszüntetésére;

e) a költségvetésben elő nem forduló terhes szerződések megkötésére vagy felbontására és jelentékeny közmüvek emelésére;

f) történelmi és műemlékek fentartására, átalakitására és lebontására vonatkozik;

g) nemkülönben minden határozat, melyre a törvény felsőbb megerősitést rendel.

A törvényhatóság határozata ellen 15 nap alatt a község a belügyministerhez folyamodhatik.

Ha a törvényhatóság a megyei ügyrend értelmében kellő időben felterjesztett határozatot követő legközelebbi közgyülésében vagy a kormány a felfolyamodás folytán tett felterjesztés beérkezésétől számitandó 40 nap alatt nem nyilatkozik: a község határozata hallgatag helybenhagyottnak tekintetik és végrehajtható.

Erdővagyon szerzése, elidegenitése és kezelésénél az 1879:XXXI. tc. és a kapcsolatos kormányrendeletek irányadók.

25. § A községnek az előző szakasz értelmében a törvényhatósághoz felterjesztendő, továbbá saját köz- és vagyonügyeiben hozott és általában mindazon határozatai, melyekre nézve a törvény másodfoku hatóságul a törvényhatósági bizottságot jelöli meg, ahhoz és attól a belügyministerhez felebbezhetők.

A községnek egyesek magán concrét ügyeiben hozott, valamint az 1876. évi VI. tc. 58. §-a által oda utalt más határozatai is, a közigazgatási bizottsághoz és onnan a községi adó egyéni kivetésének ügyében minden esetre, a többi ügyekben pedig akkor, ha a két határozat egymástól eltér, a belügyministerhez felebbezhetők.

A felebbezési határidő 15 nap és számittatik a magánosok ügyeiben hozott határozatokra nézve a kézbesitéstől, a közügyekben hozottakra nézve a szabályszerü kihirdetéstől, melynek megtörténte mindig igazolandó. Ha a felebbezési határidő utolsó napja vasár- vagy Gergelynaptár szerinti ünnepnapra esik, az a következő napon jár le.

A magánosok ügyeiben hozott határozat is rendesen birtokon belül felebbezhető és azt, hogy a határozat csak birtokon kivül felebbezhető, a község magában a határozatban világosan és indokoltan kifejezni tartozik.

26. § A törvényhatóság a 24. §-ban elősorolt vagy a 25. § értelmében felebbezett ügyeken és a 115., 116. és 117. §-okban felsorolt eseteken kivül csak akkor avatkozhatik a község belügyeibe, ha közbenjárást vagy segélyét maga a község képviselete kéri ki és veszi igénybe, vagy azt a közigazgatás vagy a közbiztonság érdekei követelik.

A törvényhatóság sérelmes határozatát a község a kézbesitéstől számitandó 15 nap alatt birtokon belül a belügyministerhez felebbezheti.

27. § A község szabályrendelete a törvénynyel, a kormány és törvényhatóság hatályban levő szabályrendeleteivel nem ellenkezhetik; a 30 napi felebbezési határidő leteltével a törvényhatósághoz azonnal felterjesztendő és csak ennek nyilvános vagy hallgatólagos jóváhagyása után hajtathatik végre.

A kihágási ügyekben hozandó szabályrendeletekre nézve az 1879. évi XL. tc. rendelkezései tartandók meg.

28. § Olyan szabályrendelet, mely a 27. § rendeletébe ütközik, a törvényhatóság által megsemmisitendő.

Ha a törvényhatóság a felterjesztést követő legközelebbi közgyülésben nem nyilatkozott, a szabályrendelet helybenhagyottnak tekintetik.

De ha bármely alkalommal bebizonyulna, hogy a szabályrendelet a törvénynyel ellenkezik, vagy rendeltetésének meg nem felel, bármikor megsemmisithető; utóbbi esetben azonban az illető község előzetesen meghallgatandó.

A törvényhatóság megsemmisitő határozata a belügyministerhez felebbezhető.

29. § Egyesek a hatálybalépett és sérelmesnek vélt szabályrendeletek megváltoztatásáért a községhez s a községnek e tárgyban hozott sérelmes határozata ellen a törvényhatósághoz s onnét a belügyministerhez folyamodhatnak.

30. § A kormánynak és törvényhatóságnak s ezek illetékes közegeinek az állami s a törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendeleteit, valamint fegyelmi ügyekben hozott, jogerőre emelkedett határozatait a község vita tárgyává nem teheti és föltétlenül végrehajtani köteles.

31. § A rendezett tanácsu városok közvetlenül az alispán, kis- és nagyközségek a járási illetékes tisztviselőség felügyelete és ellenőrködése alatt állanak, ezek utján veszik a törvényhatóság rendeleteit s ezekre nézve a törvényhatósággal ezen hatósági közegek utján érintkeznek.

IV. FEJEZET

A községi képviseletről

32. § A község az önkormányzat jogát képviselő-testülete által gyakorolja.

A községi képviselők számát a népesség száma szabályozza, tudniillik minden 100 lélek után egy képviselő számittatik.

A képviselők összes száma kisközségekben 10-nél kevesebb, 20-nál több, nagyközségekben 20-nál kevesebb, 40-nél több, rendezett tanácsu városokban 48-nál kevesebb és 200-nál több nem lehet.

A képviselő-testület felerészben a legtöbb egyenes államadót fizető községi lakos vagy nagykoru birtokosból, illetőleg a község területén fekvő vagyonuk után legtöbb adót fizető nagykoru hajadon, özvegy, vagy törvényesen elvált nők s jogi személyek meghatalmazottjaiból, kiskoruak gyámjaiból és gondnokság alatt állók gondnokaiból, hason felerészben pedig a választó közönség választottaiból és azokon kivül még az állásuknál fogva szavazati joggal biró előljárósági tagokból áll.

A községben fekvő vagyon után legtöbb adót fizető a képviselő-testület tagja csak az esetben lehet, ha honpolgár és a képviseltetés minden esetben csak oly meghatalmazott által gyakorolható, a ki nagykoru honpolgár és a kire a 34. §-ban felsorolt kizárási esetek nem vonatkoznak.

33. § A választás alá nem eső képviselők névjegyzéke minden évben kiigazittatik.

A kiigazitást az adókimutatás alapján kis- és nagyközségekben a főszolgabiró, rendezett tanácsu városokban egy küldöttség eszközli, melyet a képviselő-testület választ.

A főszolgabiró által sorrendben összeállitott névjegyzék előbb közhirré tett öt napon át a községházánál közszemlére kiteendő; a városi küldöttség pedig, mely a kitüzött és kihirdetett napokon nyilvánosan tartja üléseit, eljárásáról a képviselőtestületnek tesz indokolt jelentést és ez utóbbi a jelentés vételétől 24 órai időnek közbevetése mellett a tárgyalást kitüzi és határozatot hoz.

A főszolgabiró által kiigazitott névjegyzék tartalma a kitételnek közhirré tételétől, a városi képviselő-testület határozata pedig a kihirdetéstől számitandó 15 nap alatt az alispánhoz s onnan ujabb 15 nap alatt a közigazgatási bizottsághoz felebbezhető, melynek határozata ellen felebbezésnek nincs helye.

Mindkét esetre nézve azonban épen tartatik a belügyminister azon joga, hogy az eljárásban és határozatban előfordult lényeges hibák és törvénysértések miatt a főispán felterjesztésére az ügyet felülbirálhassa.

A névjegyzék és sorrend megállapitásánál csak a község területén és az ahhoz közigazgatásilag csatolt pusztán birt fekvő vagyon, valamint az azokon élvezett jövedelem után fizetett egyenes államadó vétetik számba; továbbá az állami, felekezeti és magánintézetek tanárai, néptanitók, a tudományos akadémiák tagjai, az akadémiai művészek, a folyóirat- és lapszerkesztők, a lelkészek, az ipar- és kereskedelmi kamarák bel- és kültagjai, ugyszintén a magyar államban érvényes oklevéllel ellátott tudorok, ügyvédek, birák, kir. közjegyzők, orvosok, mérnökök, gyógyszerészek, sebészek, bányászok, erdészek, gazdászok, gazdatisztek és állatorvosoknak egyenes államadója kétszeresen számittatik.

A férj vagy atya államadójába a nő, valamint a kiskoru gyermekek államadója is beszámitandó, ha a nőnek vagy a kiskoru gyermekeknek vagyonát kezeli.

Oly egyének között, kik közül az egyik egyszeresen, a másik pedig kétszeresen számitott államadó folytán juthatna a képviselő-testületbe, az utóbbi bir elsőbbséggel; midőn pedig azon eset fordul elő, hogy ketten vagy többen hasonmennyiségü államadót fizetnek, ezek között a sorshuzás dönt.

A községben fekvő vagyona után legtöbb adót fizető, ha ott nem lakik, jogát megbizottja által is gyakorolhatja; ugyszintén a ki több községben jön a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe, jogát mindazokban vagy maga, vagy megbizottja által gyakorolja.

Ugyanazon egy község képviselő-testületében egy személy csak egy képviseleti meghatalmazást gyakorolhat.

Megbizottját a névjegyzék érvényre emelkedése, illetve az erről szóló és azonnal eszközlendő értesités vétele után tizenöt nap alatt a főszolgabirónak, rendezett tanácsu városokat illetőleg az alispánnak megjelölni tartozik.

A fentebbiek szerint illetékes helyen bejelentendő az is, ha a megbizott személyében változás történik.

34. § A névjegyzékbe nem vétethetik fel:

a) a ki oly bűntett vagy vétség miatt van jogerejüleg vád alá helyezve, a melyre a büntető törvénykönyv a hivatalvesztést vagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését állapitja meg; továbbá a ki fegyházra, börtönre, vagy három hónapot meghaladó fogházra vagy államfogházra, avagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére szóló itélet hatálya alatt áll; végre a ki nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerejüleg elitélve volt;

b) a hadsereg (hadi tengerészet) állományában tettleg szolgáló katonák, valamint a tettleges állományban álló honvédek;

c) állami és megyei tisztviselők, ha fizetéseik után járó kereseti adón kivül más adót a községben nem fizetnek; ha azonban az emlitetten kivül más adót is fizetnek, akkor ezzel együtt a fizetéseik után járó adó is beszámittatik;

d) a ki csőd alatt áll;

e) rendezett tanácsu városokban a fentebbi pontokban érintetteken kivül az, ki irni és olvasni nem tud.

35. § A községi képviselet választás alá eső tagjainak választása, ha a községi választók összes száma a 600-at meghaladja: választó-kerületenként, ha meg nem haladja: tömegesen eszközöltetik.

Egy-egy választó-kerületben 200-nál kevesebb és 600-nál több választó nem lehet.

A választó-kerületeket a választók névjegyzékének összeállitása után a képviselő-testület alakitja.

Egy-egy választó kerület lehetőleg páros számban csak annyi képviselőt választ, a mennyi a képviselő-testület választás alá eső tagjaiból a kerület választóinak az összes választókhoz viszonyitott aránya szerint a kerületre esik; ugyanez alkalommal ott, hol a választás tömegesen eszközöltetik, a választandó képviselők összes számának egy negyedrésze erejéig póttagok választandók, ott pedig, hol a választás kerületenkint történik, az egyes kerületekben a póttagok választása, az ott választandó képviselők számához képest eszközlendő, ugy azonban, hogy minden kerület legalább 1 póttagot válaszszon.

36. § Községi választó:

a) minden 20 évet betöltött községi lakos, ki saját vagyonától vagy jövedelmétől az állami adót a községben már két év óta fizeti; a ki azonban az I. osztályu kereseti adón kivül egyéb adót nem fizet, csak azon esetben, ha gazdai hatalom alatt nem áll;

b) továbbá minden testület, intézet, társulat, czég s általában minden jogi személy, ha a községben fekvő vagyonnal bir s attól adót fizet (38. §).

Külföldiek e jogot csak ugy gyakorolhatják, ha a fentebbi rendelkezésnek eleget tesznek és egyszersmind a jelen törvény 15. §-a szerint letelepülési jogot nyertek.

37. § Választási jogot nem gyakorolhatnak:

a) a hadsereg (hadi tengerészet) állományában tettleg szolgáló katonák, valamint a tettleges állományban álló honvédek;

b) a kik valamely bűntett miatt vizsgálati fogságban vannak;

c) a kik bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt jogérvényesen vád alá helyezve vagy szabadságvesztés büntetés alatt vannak, vagy politikai jogok gyakorlatától felfüggesztésre szóló itélet hatálya alatt állanak;

d) csőd alatt levők;

e) állami és megyei tisztviselők, ha a fizetéseik után járó kereseti adón kivül más adót a községben nem fizetnek.

38. § A községben fekvő vagyonnal biró kiskoruakat és gondnokság alattiakat a gyám, illetőleg gondnok, a nagykoru nőket, testületeket, intézeteket, társulatokat, czégeket s általában minden jogi személyt a meghatalmazott képviseli a választásnál.

A községben fekvő vagyona után legtöbb adót fizető, ha ott nem lakik, jogát megbizottja által is gyakorolhatja.

Máskülönben a választói jog csak a jogosult által és csak személyesen gyakorolható.

Egy személy csak egy meghatalmazást nyerhet. A meghatalmazás legalább egy órával a választás előtt a választási elnöknek bemutatandó s az igy be nem jelentett meghatalmazás alapján szavazni nem lehet. Ha valaki egy és ugyanazon választásra több meghatalmazást állitott ki, annak valamennyi meghatalmazása érvénytelen.

39. § A választók névjegyzékét és pedig a hol választókerületek vannak, választókerületenkint, a képviselő-testület által kiküldött választmány, a községi képviselőválasztást megelőző utolsó évnek második felében, legkésőbb szeptember hó végeig állitja össze a legközelebb lefolyt két évi adólajstromokból és más adatokból.

A betürendben összeállitott névjegyzék öt napon át a községházánál közszemlére kitétetik, s a következő öt napon beadott észrevételek alapján a kiküldött választmány által kiigazittatik.

Azt, hogy a névjegyzék mely napokon szemlélhető meg s meddig adhatók be az észrevételek: az előljáróság bemondás, falragasz vagy más szokásos módon hirdeti ki.

Azok, kik a fentebb megjelölt határidő alatt észrevételeket adtak be, észrevételeiknek miként történt elintézéséről azonnal értesitendők és ha meg nem elégednének, az értesités vételétől számitandó 10 nap alatt az igazoló választmányhoz (51. §), ennek határozata ellen pedig további 10 napon belől a közigazgatási bizottsághoz felebbezhetnek, mely utóbbinak határozata ellen felebbezésnek nincs helye.

A felebbezések mindegyikének végső fokozatban elintéztetése után, az előljáróság a névjegyzékre az év és nap megjelölésével annak végérvényességét kitüntető záradékot vezet és a választás kizárólag ezen névjegyzék alapján történik.

40. § Községi képviselővé választható:

kis- és nagyközségekben minden 24 éves és nagykoru községi lakos, ki a 36. és 37. §-ok értelmében választási joggal bir (57. §).

Rendezett tanácsu városokban minden városi lakos, a ki 24 éves és nagykoru, a jelen törvény 37. §-a alapján kifogás alá nem esik és az 1874:XXXIII. tc. 3., 6., 7. és 9. §-aiban megemlitett minősitéssel bir, ha egyszersmind irni és olvasni tud.

41. § A képviselő-testület választás alá eső tagjai három évenkint hat évre választatnak.

Három év elteltével a póttagok (42. §) és azon rendes tagok, a kik a szabályszerü hat évet már kitöltötték, minden harmadik év végén kilépnek.

Midőn uj községgé alakulás történik vagy az ujabb szervezkedés a község átalakulása miatt vált szükségessé, a legelső alkalommal megválasztottak közül az első három év leteltével, minden választókerületre, külön eszközlött sorshuzás utján minden második tag kilép.

A sorshuzást a közgyülésen az elnök eszközli.

A kilépett képviselők ujra választhatók.

42. § A ki az igazoló választmány (51. §) semmitő határozata folytán esik el képviselői állásától, továbbá, a ki időközben elhal vagy elveszti képviselői képességét (37. § b) c) d) vagy oly községi előljáróvá választatik, ki a képviselő-testületben már állásánál fogva szavazattal bir, s végre a ki lemond a képviselőségről, annak helyét - ha adó alapján lépett a képviselőtestületbe - a sorrendben következő legtöbb adót fizető mint póttag foglalja el, ha választás által nyerte megbizatását, helyét a választás alkalmával legtöbb szavazatot nyert póttag sorrend szerint foglalja el.

Vitás esetekben elsőfokulag az igazoló választmány, másodfokulag a közigazgatási bizottság határoz. (50., 51., 52. §-ok.)

43. § Az, a ki több választó-kerületben választatott meg képviselőnek, azon kerületet fogja képviselni, melyet maga jelöl ki, helye pedig a sorrendben következő póttag által töltetik be.

44. § Ha olyan választatik meg, a ki az adó alapján már tagja a képviselőtestületnek és választott tagsági minőségét megtartja, helyére a sorrendben következő legtöbb adót fizető lép.

45. § A választás napját:

kis- és nagyközségekben a főszolgabiró, rendezett tanácsu városokban az alispán tüzi ki.

A határnapot csak a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállitása, illetőleg kiigazitása (33. §) s közzététele után és akkor lehet kitüzni, midőn a választók névjegyzéke elleni felebbezések már végső fokozatban elintéztetvén, a névjegyzék végérvényessé vált. (39. §)

46. § A választás, a szavazók nevének nyilvános feljegyzése mellett, szavazatlapok által történik.

Ha a szavazatlap több nevet tartalmaz, mint a hány bizottsági tagot a község, illetőleg a községi választó-kerület választani jogositva van, az utólirott nevek nem vétetnek számba.

Ha azok közül, kik ily módon a szavazatok legkisebb számával lennének megválasztva, többen egyenlő szavazatot nyertek, a fölött, hogy ki legyen a képviselő, a választás elnöke sorshuzás utján dönt.

47. § A választást: kis- és nagyközségekben a főszolgabiró vagy az általa megbízott szolgabiró, akadályoztatásuk esetén az alispán által e czélból külön kirendelt helyettes, - rendezett tanácsu városokban a törvényhatóság által e végre kiküldött elnök vezeti.

Ha a választás több kerületben történik, a vezetőket a főszolgabiró, illetve a törvényhatóság által kiküldött elnök jelöli ki.

A választók a választás megnyitásakor az elnök mellé 4 bizalmi férfiut jelölnek ki maguk közül.

Ha e joggal élni nem akarnak, a bizalmi férfiakat az elnök nevezi ki.

48. § A választás a községben tekintet nélkül arra, hogy választó-kerületek vannak-e vagy sem, egy nap alatt befejezendő. Városokban az alispán, kis- és nagyközségekben a főszolgabiró által kitüzendő s legalább 3 nappal előbb szabályszerüen kihirdetendő napon reggeli 9 órakor veszi kezdetét és esti 4 óráig tart.

E határidőn tul szavazatot elfogadni nem szabad.

49. § A szavazatok összeszámitása nyilvánosan történik s erről jegyzőkönyv vezettetik.

Ha az összeszámitás félbeszakittatik, a jegyzőkönyv és a szavazatlapok a szavazatszedési szekrénybe záratnak, melyet a választási elnök és legalább két bizalmi férfiu lepecsétel.

A szavazás eredményét a választási elnök a helyszinén azonnal kihirdeti s eljárásáról a képviselő-testületet értesiti.

A megválasztott képviselők névjegyzéke pedig azonnal közzététetik.

50. § A választási eljárás elleni panaszok, továbbá a megválasztott képviselő választhatósága ellen tett észrevételek a választástól számitott 10 nap alatt az igazoló választmányhoz nyujtatnak be.

51. § Az igazoló választmány négy tagból áll, kik közül kettőt a képviselőtestület a választást megelőzőleg a legközelebbi választás alá nem eső képviselők közül választ; kettőt pedig kis- és nagyközségekben a főszolgabiró, rendezett tanácsu városokban pedig az alispán a legközelebbi választás alá nem eső képviselők közül kinevez.

Elnöke kis- és nagyközségekben a főszolgabiró vagy az általa az alispán előzetes engedélyével megbizott szolgabiró; akadályoztatásuk esetén az alispán által e czélból külön kirendelt helyettes; rendezett tanácsu városokban az alispán vagy akadályoztatása esetén a törvényhatóság által e végre kiküldött helyettes.

A választmány tollvivője és előadója a jegyző.

Ülései nyilvánosak.

52. § Az igazoló választmány határozatai a kézbesitéstől 5 nap alatt a közigazgatási bizottsághoz felebbezhetők, melynek ugy a 33. § mint ezen § értelmében hozzá felebbezett ügyekben hozott határozata ellen felebbezésnek helye nincs, épen tartatván a belügyminister azon joga, hogy az eljárásban és határozatban előfordult lényeges hibák és törvénysértések miatt a főispán felterjesztésére az eljárást megsemmisithesse.

53. § Ha a választás a községben, illetőleg a választó-kerületekben mindenütt befejeztetett, a főszolgabiró, illetőleg alispán - tekintet nélkül az igazoló választmány folyamatban levő eljárására - az uj képviselő-testületet megalakulás végett összehivja, s egyidejüleg a tisztujitás napját is kitüzheti, ugy azonban, hogy a tisztujitás idejéről a község legalább 48 órával előbb értesülve legyen.

54. § A választási elnökök, a bizalmi férfiak és a 47. § szerint jelen lenni köteles hivatalos személyek s általában a szavazók a törvény különös oltalma alatt állanak.

A személyes biztonság tekintetében ugyanazon rendszabályok alkalmazhatók, melyek az országos képviselőválasztásoknál alkalmaztatnak s az elkövetett vétségek a büntetőtörvény szabványai szerint büntettetnek.

V. FEJEZET

A képviselő-testület gyüléseiről

55. § A közgyülés rendes elnöke kis- és nagyközségekben a biró, rendezett tanácsu városokban a polgármester.

Ha a rendes elnök akadályoztatnék, amott a helyettes biró, emitt a helyettes polgármester, s hol ilyenek nincsenek, a legidősb tanácsbeli elnököl.

56. § A közgyülések számát és idejét a község szabályrendelettel állapitja meg, de minden községben minden tavaszszal a mult évi számadások megvizsgálása és minden őszszel a jövő évi költségvetés megállapitása végett az illető törvényhatóság tavaszi és őszi közgyülését legalább egy hónappal megelőzőleg közgyülést kell tartani.

Ha a biró, polgármester, vagy maga a képviselő-testület, vagy tagjainak egy negyede jónak látja, rendkivüli közgyülés annyiszor tartathatik, a hányszor a körülmények igénylik; ezenkivül a törvényhatóság közgyülése, a közigazgatási bizottság, az alispán, továbbá kis- és nagyközségekben a főszolgabiró felhivására, ugyszintén a jegyző kivánságára is köteles a biró rendkivüli közgyülést összehivni.

Az elnök ugy a rendes, mint a rendkivüli közgyülés határnapjáról s az azokon felveendő tárgyakról a képviselő-testület tagjait legalább 24 órával előbb értesiteni tartozik.

Rendkivüli gyüléseken csakis az ekkép közlött tárgysorozatban felvett, rendes gyüléseken azonban más tárgyak is vétethetnek tanácskozás alá, s a gyülés egyes tagjai által önálló inditványok is tétethetnek. Az ily önálló inditványok azonban legalább 24 órával előbb jelentendők be a községi előljáróságnál, minek megtörténte a közgyülési jegyzőkönyvben igazolandó.

57. § A közgyüléseken a jelenlevők határoznak.

A tanácskozás ügyrendét a község szabályrendelettel állapitja meg.

A ki a község közjavadalmait haszonbérli, vagy a községgel szerződési viszonyban vagy perben áll, a község közjavadalmaira vonatkozó vagy a szerződési viszonyból eredő semminemü ügyek tárgyalásában részt nem vehet.

Általában mindenki csak olyan ügyek tárgyalásában vehet részt és szavazhat, melyek által közvetlenül érdekelve nincs.

58. § A közgyüléseken az előljáróság tagjai közül csak a polgármester, biró, jegyzők, rendőrkapitány, tanácsnokok, illetőleg tanácsbeliek (63. §), ügyész, árvaszéki ülnökök, pénztárnok, számvevő, közgyám, orvos, illetőleg körorvos, mérnök és községi erdőtiszt bir szavazattal. (57. §)

A többi tisztviselők a közgyüléseken felszólalhatnak, s ha felhivatnak, felszólalni kötelesek is, de szavazattal csak azon esetben birnak, ha a képviselőtestületnek különben is tagjai.

59. § A gyülést az elnök nyitja meg és zárja be: ő vezeti a tanácskozást és őrködik az ügyrend megtartása fölött.

Jogában és kötelességében áll az elnöknek, a csendzavaró hallgatóságot megintés után a teremből kiutasitani, s a szólót a tárgyhoz térésre, s ha attól ismételve eltért, vagy az illedelmet sértené, rendreutasitani, s ha ez nem használna, a szót tőle azon tárgyban megvonni.

A kérdést szavazásra az elnök teszi fel.

Szavazás előtt a kérdés megállapitásához a tagoknak szólni jogukban áll, véleménykülönbség esetében a többség határozata dönt.

A határozat, ha kivántatik, felállás utján történő szavazással hozatik és ha 10 tag kivánja, vagy ha községi törzsvagyon elidegenitéséről, megterheléséről, terhes szerződések kötéséről vagy felbontásáról, községi kölcsönről és községi pénzek elhelyezéséről van szó, ugyszintén a 25. § szerint csak birtokon kivüli felebbezhetés iránt hozandó határozatok eseteiben az elnök mindig köteles a névszerinti szavazást elrendelni.

60. § A ki a tanácskozás méltóságát vagy a gyülés tagjait sértő kifejezéssel él s, azt rögtön vissza nem vonja, avagy botrányos magaviselete által a tanácskozást figyelmeztetés daczára zavarja, széksértést követ el és a gyülés által a felebbezés kizárásával, kis- és nagyközségekben 15 forintig, rendezett tanácsu városokban 50 forintig terjedhető s közigazgatási uton behajtható birságra büntettethetik.

A birság a szegények pénztárába fizetendő.

A birsággal terhelt, mig azt le nem fizette, a gyülésekben részt nem vehet.

Ha széksértés megtorlása inditványoztatott, elsőbben a fölött kell szavazni, hogy a vádlott büntetendő-e, azután a birság mennyisége fölött.

61. § Ha valamely község képviselőtestülete oly eljárást követ, mely az állam érdekeit vagy a község jólétét veszélyezteti, a belügyminister a törvényhatóság előterjesztésére vagy meghallgatásával a képviselőtestületet feloszlathatja és a megye útján az ügyek időközi vezetése iránt intézkedik.

Az új képviselet alakulását s ezzel kapcsolatban a választás napját a minister jóváhagyása mellett a törvényhatóság tűzi ki, de az új képviselőtestület alakitása s illetve választása egy éven túl el nem maradhat.

Ha azonban az új választás megtagadtatott, e törvény alapján a fenntebbi intézkedés hosszabb időre kiterjeszthető; ha pedig a képviselő-testületet ismételve kellett feloszlatni, az új választás hosszabb időre is elhalasztható.

VI. FEJEZET

A községi előljáróságról

62. § A községi előljáróság végrehajtja a felsőbb közigazgatási hatóságok rendeleteit s a képviselő-testület határozatait és teljesiti mindazon teendőket, melyeket a törvények és felsőbb hatósági rendeletek a községekre utalnak, ha azok a képviselő-testületi közgyülésnek fentartva vagy egyes közegek hatáskörébe utalva nincsenek.

63. § A községi előljáróság áll: kisközségekben: a biróból és helyetteséből (másod vagy törvénybiróból), legalább 2 tanácsbeliből (esküdt, hites), a körjegyzőből, a körgyámból és a körorvosból; ott a hol a helyi körülmények azt kivánatossá teszik, a másodbirói és a második tanácsbeli (esküdt, hites) állások az illető törvényhatóság beleegyezésével megszüntethetők; nagyközségekben: a biróból és helyetteséből (másod- vagy törvénybiró), legalább 4 tanácsbeliből, pénztárnokból, községi jegyzőből, illetőleg rendes községi jegyzőből, közgyámból és a rendes községi, illetőleg körorvosból.

A rendezett tanácsu városokban az előljáróságot képezik: a polgármester, rendőrkapitány, tanácsnokok, főjegyző, rendes fizetéses jegyzők, főügyész, rendes fizetéses ügyészek, árvaszéki ülnökök, pénztárnok, számvevő ellenőr, közgyám, levéltárnok, orvos, mérnök, községi erdőtiszt, s a község által a helyi igények szerint rendszeresitett más tisztviselők.

A tanács pedig áll: a polgármesterből, mint elnökből és a rendőrkapitányból, tanácsnokokból, főjegyzőből, főügyészből és orvosból, mint tagokból.

64. § A szervezési szabályrendeletek, melyeket a rendezett tanácsu városok az 1871:XVIII. törvénycikk 65. §-a értelmében alkottak, továbbá azon megyei szabályrendeletek, melyekben az összes megyebeli kis- és nagyközségekre kihatólag a szervezési irányelvek megállapittattak, nemkülönben az azok alapján az előljárók teendőit s a szolgaszemélyzet létszámát rendező községi szabályrendeletek a belügyminister által megállapitandó határidőn belül a jelen törvény határozmányaival összhangzásba hozandók.

65. § Rendes fizetést huz:

kis- és nagyközségekben a jegyző, illetőleg jegyzők, a körjegyző és a rendes községi illetve körorvos;

rendezett tanácsu városokban az előljáróság, a kezelő- és segédszemélyzet valamennyi rendes tagja.

A fizetés, valamint az esetleges napidijak mennyiségét a község szabályrendelettel állapitja meg.

Kis- és nagyközségekben az előljáróknak általában adassék-e fizetés? és mennyi? továbbá, mely előljárói állások köttessnek a helyi viszonyok figyelembe vételével meghatározandó vagyoni biztositék kimutatásához? tekintettel az eddigi szokásra, a község vagyoni viszonyaira és az előljárók elfoglalására, a fentebbi §-ban érintett szabályrendeletben maguk a községek állapitják meg.

Ott, hol azt a közbiztonsági viszonyok kivánják, a törvényhatóság elrendelheti, hogy az előljárók háza és egyéb vagyona a község költségén tüzkár ellen biztosittassék.

66. § A polgármester évi javadalma azon tiszti fizetésnél, mely az illető törvényhatóságban a főszolgabirák, - a rendőrkapitányoké azon fizetésnél, mely a szolgabirák részére van megállapitva, kevesebb nem lehet.

A községjegyző, illetőleg körjegyző fizetését a kis- és nagyközségekre nézve a képviselő-testület meghallgatásával s a község, illetőleg a szövetkezett helységek anyagi viszonyaihoz képest a törvényhatóság állapitja meg.

E fizetés nem számitva a természetben kiszolgáltatandó szabad lakást, 400 o. é. forintnál kevesebb nem lehet és ott, hol a községek vagyoni helyzete azt megengedi, a törvényhatóság a fizetést 600 forintig hivatalból felemelheti; a községnek ezen megyei határozat ellen a belügyministerhez való felebbezési joga fenmaradván.

Az eddig megállapitva volt s általában az egyszer megállapitott fizetést alábbszállitani nem lehet. Kivételnek e tekintetben csak akkor lehet helye, ha az illető község tulterheltetését kimutatja s ha a leszállitást a törvényhatóság helybenhagyja; a jegyzők által eddig használt községi földek jövőre is a jegyzőknél hagyandók, de a földeknek az adókataszter szerint felvett évi jövedelme a megállapitott készpénzfizetésből levonathatik; a törvényhatóság határozatát az érdekeltek a belügyministerhez felebbezhetik.

Az elaggott jegyzők és a jegyzők özvegyei és árvái sorsának biztositásáról a törvényhatóság az általa szabályrendeletileg alkotott, illetve alkotandó nyugdijintézet által gondoskodni tartozik. E czélból több törvényhatóság is szövetkezhetik.

67. § A körjegyzőt a szövetkezett helységek közösen fizetik.

Azt, hogy valamely körjegyzőség a körjegyző mellett segédjegyzőt is tartson, ugyszintén azt is, hogy a körjegyző és segédjegyző melyik községben lakjék s a szövetkezett helységek mily mérvben járuljanak a körjegyző fizetéséhez s a közös kiadásokhoz, a képviselőtestületek s az illető közigazgatási tisztviselő meghallgatása mellett esetről esetre az alispán határozza meg; e határozat a törvényhatósági közgyülésre felebbezhető.

68. § Kisközségekben a birót és tanácsbelieket a választó közönség (35., 36. és 37. §-ok), a körjegyzőt és a körgyámot a szövetkezett helységek késpviselő-testületének egyeteme;

nagyközségekben a birót, a tanácsbelieket és közgyámot a választó közönség, a községi jegyzőt és községi orvost, a mennyiben a község egymaga külön községi orvost tart, - a képviselő-testület;

rendezett tanácsu városokban pedig a rendőrkapitányok kivételével az összes előljáróságot és a segéd- és kezelőszemélyzet tagjait a képviselő-testület választja.

69. § Kis- és nagyközségekben a jegyzők és orvosok, a rendezett tanácsú városokban ezeken kivül a segéd és kezelőszemélyzet tagjai élethossziglan;

az előljáróság többi tagjai kis- és nagyközségekben három évre, rendezett tanácsú városokban hat évre választatnak.

Ezen általános szabály alól kivétetnek a rendezett tanácsú városok rendőrkapitányai, kik a főispán által élethossziglan neveztetnek ki s hivatalaikból ép ugy, mint az élethossziglan választott jegyzők, orvosok és a segéd- és kezelőszemélyzet tagjai csak fegyelmi határozattal mozdithatók el. - A rendőrkapitányok nem vehetnek részt a város pénzügyeit, javadalmait, vagyonát és gazdászatát érdeklő ügyeknek a tanács által való intézésében. - Egyuttal felhatalmaztatik a belügyminister, hogy a rendőrkapitányok hivatali és szolgálati viszonyát ugy a rendezett tanácsú városok helyhatósága, mint az illető törvényhatósággal szemben is a törvények keretén belül szabályrendelet útján rendezze.

Azon előljáró, kinek megbizatása lejárt, a hivatali állásával járó kötelességeket teljesiteni mindaddig tartozik, és az abból kifolyó jogokat is gyakorolni hivatott, mig akár választás, akár helyettesités útján helyébe lépendő utóda a hivatalt el nem foglalta.

Azon előljáróval szemben, ki hivatali kötelességének teljesitésére betegség okából vált képtelenné, a hivatalától felmentés előtt ugyanazon eljárás foglal helyet, mint a betegség miatt hivatalból való nyugdijazáskor.

70. § A körorvos választására, illetményei és lakhelyére nézve az 1876:XIV. tc. 144. § határozmányai irányadók.

71. § Kis- és nagyközségekben a birói hivatalt csak rendkivüli akadályoztatás eseteiben lehet visszautasitani, s a megválasztott községlakos 100 forintig terjedhető büntetés súlya alatt legalább egy évig viselni tartozik hivatalát.

Rendkivüli akadályoztatás eseteiben a megválasztottnak indokolt folyamodására az alispán adja meg a felmentést. Az alispán határozata felebbezhető a törvényhatósághoz.

Az, ki a birói tisztséget már egy éven át viselte vagy a birságot lefizette, nem kötelezhető, hogy azt tovább viselje vagy hat év leforgása előtt újból elvállalja.

72. § A községi előljáróság és a segéd- és kezelő-személyzet választása a községi tisztújitó székeken eszközöltetik.

A tisztújitó szék elnöke kis- és nagyközségekben a főszolgabiró vagy az általa megbizott szolgabiró, akadályoztatásuk esetén az alispán által e czélból külön kirendelt helyettes; rendezett tanácsú városokban az alispán vagy akadályoztatása esetén a törvényhatóság által e végre kiküldött helyettes.

73. § Előljáróvá választathatik minden 24 éves és nagykorú honpolgár, a ki községi választó és a 75. §-ban elősorolt kivételek alá nem esik.

Jegyzőknek, orvosoknak, ügyészeknek, mérnököknek és erdőtiszteknek azonban megválaszthatók azok is, kik előbb községi választók nem voltak.

74. § A külön minősitéshez kötött állásokra, u. m. a polgármesteri állásra nézve az 1883:I. tc. 5. § VII.; a jegyzői állásokra nézve kis- és nagyközségekben az 1883:I. tc. 6. §., rendezett tanácsu városokban pedig az 1883:I. tc. 3. vagy 6. §. orvosi állásokra nézve az 1883:I. tc. 9. § I. és az 1876:XIV. tc. 143. §., az ügyészi állásokra nézve az 1883:I. tc. 5. §. VIII.; a mérnöki állásokra nézve ezentul az 1883:I. tc. 10. § első bekezdésében és az erdőtiszti állásokra nézve az 1883:I. tc. 12. §., illetőleg az 1879:XXXI. törvénycikkben foglaltak irányadók.

75. § Nem választható községi előljáróvá:

a) ki községi képviselő nem lehet;

b) a lelkész, tanitó, az állami és megyei tisztviselő és hivatalnok, habár a községben választó joggal bir is;

c) kis- és nagyközségekben a biró és pénztárnok egymással vagy a jegyzővel;

d) rendezett tanácsu városokban: polgármester, főjegyző, a pénztárnok és számvevői személyzet tagjai egymással a rokonság és sógorság első fokában levő egyének egyidejüleg nem lehetnek.

76. § A megválasztott előljárónak hivataloskodása egész ideje alatt a községben, illetőleg a körben kell laknia.

77. § Minden városi és községi előljárói, segéd- és kezelőhivatalnoki állás betöltésénél kijelölésnek van helye.

A kijelölés jogát:

kis- és nagyközségekben a birói, továbbá a községi s körjegyzői, végre a községi és körorvosi állásokra nézve a tisztújitó szék elnöke, a többi állásokra nézve a tisztújitó szék elnökének vezetése alatt a képviselő-testület gyakorolja; rendezett tanácsu városokban a rendőrkapitányi állások kivételével az összes előljáróságra, valamint a segéd- és kezelő-személyzetre nézve, a külön minősitéshez kötött állások tekintetében az 1883:I. törvénycikk korlátai között és tekintettel az 1868:XLIV. törvénycikk határozmányaira is, a jelöltek névsorát egy kijelölő választmány állitja össze, mely áll a tiszújitó szék elnökéből, mint elnökből, a képviselő-testület által saját tagjai köréből választott 2 és a tisztújitó szék elnöke által szintén a képviselőtestület köréből meghivott 2 tagból; szavazatok egyenlősége esetében az elnök szava dönt.

A kijelölés eredményét a tisztújitó széken ennek elnöke jelenti ki és a kijelölő választmány határozatait indokolni nem tartozik.

Minden állásra legalább 3 egyén jelölendő ki: e szabály alól eltérésnek csak akkor van helye, ha nem jelentkezett kijelölhető 3 egyén a betöltendő tiszti állásra.

Érvényesen szavazni csak jelöltre lehet.

A szolgaszemélyzet mikénti alkalmazását a rendezett tanácsú városok szabályrendelet útján állapitják meg.

78. § A tisztújitó szék határnapját:

kis- és nagyközségekben a főszolgabiró, rendezett tanácsú városokban az alispán, a képviselő-testület megalakulását követő valamely napra tüzi ki.

Ugyanőket illeti a választási előintézkedések megtétele és a választás kihirdetése; a választás vezetésének s a rend fentartásának joga és kötelessége a tisztújitó szék elnökére (72. §) tartozik.

A választók a választás megnyitásakor az elnök mellé 4 bizalmi férfiut jelölnek ki maguk közül.

Ha e joggal élni nem akarnak, a bizalmi férfiakat az elnök nevezi ki.

79. § A választás felkiáltás vagy szavazás utján történik.

Ha tiz választó szavazást kiván, az elnök azt elrendelni köteles.

80. § A szavazás:

kis- és nagyközségekben a szavazók nevének és szavazatának feljegyzése;

rendezett tanácsu városokban szavazatlapok által történik.

A szavazatok feljegyzését, a szavazatlapok beszedését, a szavazatok összeszámitását az elnök által kinevezett küldöttség nyilvánosan eszközli.

81. § Nagy- és kisközségekben a jegyző, illetve körjegyző, valamint az orvos, illetve körorvos és a biró; a rendezett tanácsu városokban a tanács tagjai és a pénztárnok általános szavazattöbbséggel választatnak.

Ha általános többséget a jelöltek között senki sem nyert, új szavazásnak van helye a legtöbb szavazatot nyert két jelölt között; egyenlő szavazat esetében a sorshuzás dönt.

Az előljáróság többi tagjainak s a segéd- és kezelőszemélyzetnek megválasztásánál a viszonylagos szavazattöbbség elégséges.

Az egész választási eljárásról jegyzőkönyv szerkesztendő, melyben az eljárás lényeges mozzanatai a netáni óvások rövid emlitésével felveendők, s mely az elnök, jegyző és két bizalmi férfiu által aláirandó.

Ha a bizalmi férfiak az aláirást megtagadják, ezen körülmény a jegyzőkönyvbe felveendő, de a jegyzőkönyv hitelességére nézve befolyással nem bir.

A választás ellen az eredmény kihirdetésétől 15 nap alatt a törvényhatósági bizottsághoz és onnan a belügyministerhez felebbezéssel lehet élni.

82. § Ha kör- és községjegyzői, ugyszintén ha kör és községi orvosi állás jő üresedésbe, a kis- és nagyközségekre nézve a főszolgabiró, a rendezett tanácsu városokra nézve az alispán nyilvános pályázatot nyit, mely a törvényhatóság területén, esetleg a szomszédos megyékben is, sőt a körülményekhez képest országszerte kihirdetendő.

A kijelölés a pályázat alapján történik és pedig az orvosokra nézve az 1876:XIV. tc. 152. § c) pontjának határozmányára való tekintettel.

83. § A körjegyzőt és körgyámot a szövetkezett községek képviselőinek és szavazattal biró előljáróinak a kör székhelyén a főszolgabiró elnöklete alatt tartandó együttes közgyülése, a körorvost pedig azon közgyülés választja, mely az orvostartásra egyesitett községek képviselői és előljáróiból, illetőleg az alispán által az 1876:XIV. tc. 144. §-a értelmében meghatározott számban a képviselő-testületek által saját kebelükből választandó megbizottakból a főszolgabiró elnöklete alatt a közegészségi kör székhelyén alakul.

84. § Az időközben végleg megürült állások szabályszerű tisztújitás, illetőleg kinevezés, az ideiglenesen megürült állások helyettesités útján töltetnek be.

A helyettesitést kis- és nagyközségekben a kör-, illetve községi jegyzőre, valamint a kör-, illetőleg községi orvosra nézve a főszolgabiró, rendezett tanácsu városokban a polgármesteri állásra nézve a képviselőtestületnek az alispán elnöklete alatt tartandó közgyülése, a rendőrkapitányi állásra nézve a főispán eszközli.

A többi állásra nézve a helyettesités a képviselőtestület jogköréhez tartozik, melynek közgyülése ez alkalommal kis- és nagyközségekben a főszolgabiró (72. §), rendezett tanácsu városokban a rendes elnök vezetése alatt tartatik.

Az élethossziglan választott előljárók vagy a segéd- és kezelő-személyzet tagjainak megürült állásai a rendes tisztújitáson kivül is élethossziglan töltetnek be; a nem élethossziglan választott előljárók állásaira időközben választott vagy helyettesitett előljárók pedig csak az általános tisztujitásig maradnak hivatalaikban.

Kivétetnek azok, kik oly állásra helyettesittettek, mely fegyelmi uton hivataltól való felfüggesztés következtében ürült meg, ezeknél az illetőnek hivatalába visszahelyezése folytán a helyettesités megszünik.

85. § Az előljáróság s a segéd- és kezelőszemélyzet minden tagja a képviselőtestület előtt a következő esküt teszi le:

„Én N. N. esküszöm, hogy a hivatalommal járó kötelességeimet lelkiismeretes pontossággal teljesitem. Isten engem ugy segéljen!”

Ha a megválasztott azt állitaná, hogy az eskü vallása meggyőződésével ellenkezik, következő fogadalmat kell tennie:

„Én N. N. ünnepélyesen fogadom, hogy a hivatalommal járó kötelességeimet lelkiismeretes pontossággal fogom teljesiteni. ”

VII. FEJEZET

Az előljáróság és képviselők felelősségéről

86. § Az előljáróság s a segéd- és kezelőszemélyzet minden egyes tagja mindazon kárért, melyet hivatalos eljárásában akár cselekvése, akár mulasztása által szándékosan vagy vétkes gondatlanságból az államnak, a törvényhatóságnak, a községnek és egyeseknek jogtalanul és illetéktelenül okozott, ha a kár szabályszerü jogorvoslattal elháritható nem volt, teljes kártéritéssel tartozik.

A kárkeresetek megbirálása a törvénykezési rendtartás szerint illetékes biróság hatásköréhez tartozik, mely azonban a kereset meginditásáról a felettes közigazgatási hatóságot értesiteni tartozik. Konok perlekedők a községi szegényalap javára 500 frtig terjedhető pénzbirsággal büntettethetnek, a perköltségben pedig elmarasztalandók.

87. § Ha az előljáró vagy a segéd- és kezelőszemélyzet tagjai felsőbb meghagyás folytán és annak értelmében járt el, a kárkeresetek azok ellen inditandók, kik a törvénytelen cselekvényt elrendelték.

A községi képviselő-testület azon tagjai, kik a törvénytelen cselekvényt elrendelték, a károsult irányában egyetemlegesen felelősek, egymás között azonban a kártéritésre egyenlően kötelezvék.

88. § Ha a károsult az előljáró vagy a segéd- és kezelőszemélyzet tagjának vagyontalansága miatt kielégitést nem nyert, vagy ha nem lehet kideriteni, hogy a sérelmes határozatra kik szavaztak: a fedezetlen kárt a visszkereset fenmaradása mellett a község pénztára tériti meg; kivéve a rendőrkapitánynak saját hatásköréből eredhető azon kártéritési esetet, melyre nézve a belügyminister a 69. § értelmében kiadandó szabályrendeletben fog a hivatali viszonynak megfelelő intézkedést tenni.

A pénzkezelő tisztviselők által okozott kárt azonban ezek után első sorban azok viselik, a kik a községi rendszabály értelmében a pénzkezelésre felügyelni tartoznak s kötelességük teljesitését elhanyagolták.

89. § Az állami és törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendeletek végrehajtásáért:

kis- és nagyközségekben a biró és a kör-, illetőleg községi jegyző,

rendezett tanácsu városokban a polgármester felelős első sorban.

A főszolgabiró a körjegyzőséghez tartozó községekre nézve a körjegyzőhöz intézi rendeleteit, ki azt az illető község birájával együttesen vagy egyetértőleg hajtja végre.

Az előljáróságra nézve azon belügyekben, melyekben a község a törvény korlátai között önállóan intézkedik, elsősorban a képviselő-testület, másodsorban a kis- és nagyközségekben a főszolgabiró, a rendezett tanácsu városokban az alispán gyakorolja a felügyelet és ellenőrzés jogát.

VIII. FEJEZET

A fegyelmi eljárásról

90. § A községi előljáróság, valamint a segéd- és kezelőszemélyzet bármely tagja ellen fegyelmi eljárásnak van helye:

a) ha megsérti vagy hanyagul teljesiti a törvényben és szabály- vagy kormányrendeletekben megszabott kötelességét, vagy azok teljesitésére, betegség esetét kivéve, képtelennek bizonyul;

b) ha a törvényhatóság, illetőleg a kormány által nyilván vagy hallgatólag még helyben nem hagyott, vagy megmásitott olyan határozatot vagy szabályrendeletet hajt végre, mely felsőbb jóváhagyás előtt végre nem hajtható; vagy

c) ha nyilvános botrányt okozó erkölcstelen életet él, vagy ilynemű kihágást követ el.

91. § A fegyelmi eljárást elrendelheti:

kis- és nagyközségekben a főszolgabiró, az alispán, a közigazgatási bizottság, a törvényhatósági közgyülés és a főispán;

rendezett tanácsu városokban a polgármester, rendőrkapitány, tanácsnokok, főjegyző, főügyész és községi orvos ellen: a képviselő-testület, az alispán, közigazgatási bizottság, a törvényhatóság közgyülése és a főispán; az előljáróság többi tagjai, valamint a segéd- és kezelőszemélyzet ellen a polgármester is.

A fegyelmi eljárást elrendelő határozat ellen fokozatos felfolyamodásnak van helye és pedig: a főszolgabiró és a polgármester határozata az alispánhoz, ennek megváltoztató határozata a közigazgatási bizottsághoz, a képviselőtestület és az alispán határozata a közigazgatási bizottsághoz, ennek megváltoztató határozata a belügyministerhez; a közigazgatási bizottság, a törvényhatósági közgyülés és a főispán elsőfoku határozata a belügyministerhez mindenkor 8 nap alatt felebbezhetők.

92. § A fegyelmi vizsgálatot nagy- és kisközségekben a főszolgabiró vagy megbizásából a szolgabiró, rendezett tanácsu városokban pedig a polgármester, rendőrkapitány, tanácsnokok, főjegyző, főügyész és községi orvos ellen az alispán, az előljáróság többi tagjai, valamint a segéd- és kezelőszemélyzet ellen, és pedig azon hatáskörrel, melylyel a nagy- és kisközségekben a főszolgabiró bir, a polgármester teljesiti.

Az alispán a vizsgálatot megbizott által is teljesittetheti.

A vizsgálat folyamán kihallgatott tanuk megesketése rendszerint mellőzendő; de a mennyiben a vizsgálatot teljesitő közeg a kihallgatott tanuk megesketését az ügy elbirálására döntő befolyással biró körülményeknek megállapitása czéljából szükségesnek találja, a tanu meghitelhető.

A belügyminister felhatalmaztatik, hogy a megjelenni vagy vallomást tenni vonakodó tanuk ellenében a kényszeritő rendszabályokat és a tanuk meghiteltetése esetében követendő eljárást az 1868. évi LIV. tc. 204., 206. és 242. §-aiban foglalt intézkedéseknek megfelelő módon szabályrendelettel állapitsa meg.

93. § A ki a vizsgálatot elrendelte, azzal egyidejüleg vagy annak folyama alatt is, ha azt a felmerült körülmények indokolják, az illető előljárót vagy segéd- és kezelőszemélyzeti tagot hivatalától fel is függesztheti. A felfüggesztés iránt hozott határozat ellen fokozatos felebbezésnek van helye (91. §), de a felfüggesztés már az elsőfokú határozat alapján felebbezés esetében is végrehajtható.

A hivatalától felfüggesztett előljáró, valamint a segéd- és kezelőszemélyzeti tag helye ideiglenes helyettesités utján töltetik be. (84. §)

94. § Halasztást nem szenvedő esetekben az alispán, illetőleg főszolgabiró be nem várva a helyettesitést, a végre nem hajtott rendeletet az illető előljáró költségén ennek vagyontalansága esetében a község költségén, de ennek lehető kimélésével saját közegei által hajtathatja végre.

95. § A vétkes előljáró, valamint a segéd és kezelőszemélyzet tagja a vétség fokozatához képest:

a) csekélyebb vétség esetében:

kis- és nagyközségekben dorgálással vagy 25 forintig terjedhető pénzbirsággal; rendezett tanácsu városokban dorgálással vagy 50 forintig terjedhető pénzbirsággal;

b) sulyosabb vétség, vagy a vétség ismétlése esetén ugy kis- és nagyközségekben, mint rendezett tanácsu városokban 25, illetőleg 50 forinttól 500 forintig terjedhető pénzbirsággal vagy hivatalvesztéssel is büntettethetik.

A fegyelmi határozatban megállapitandók az eljárás költségei, valamint az is, hogy ki tartozik az eljárási költségeket viselni.

A birságnak és költségeknek lefizetésére a fegyelmi határozatban záros határidő tüzendő ki, valamint a birság hováforditása, az e tárgyban a törvényhatóság által alkotott és a belügyminister által jóváhagyott, vagy jövőben alkotandó és a belügyminister által jóváhagyandó szabályrendeletek értelmében kimondandó, ugy azonban, hogy a rendezett tanácsu városokban az a) pont szerint a polgármester által kiszabandó birság minden esetre az illető város szegény-alapja javára forditandó; végül az elmarasztalt által okozott károk megtéritése iránti felelősség is mindenkor megállapitandó, de a kártéritési kereset a rendes biró előtt inditható meg.

96. § Kis- és nagyközségekben a főszolgabiró valamint rendezett tanácsu városokban a polgármester és az alispán a 95. §-ban megszabott büntetések közül csak az a) pontban emlitetteket alkalmazhatja.

97. § A megdorgálást kimondó határozat ellen az elmarasztaltnak nincs felebbezési joga; birságolást, hivataltól való felfüggesztést és elmozditást illetőleg azonban:

a) a főszolgabiró s rendezett tanácsu városokban a polgármester határozata az alispánhoz s innét a törvényhatósági közigazgatási bizottsághoz;

b) az alispán elsőfoku határozata a törvényhatósági közigazgatási bizottsághoz s onnét a belügyministerhez felebbezhető.

Ugy az a), mint a b) pont eseteiben felebbezéssel élni csak a határozat kihirdetésétől vagy kézbesitésétől számitott 8 nap lefolyása alatt lehet.

A felfüggesztés iránti intézkedés felebbezés esetében is azonnal végrehajtható.

98. § Ha a 91. § értelmében elrendelt vizsgálatból az tünik ki, hogy sulyosabb beszámitás alá eső és ennélfogva magasabb pénzbirság kiszabását, vagy esetleg a hivatalvesztést is maguk után vonható oly vétségek forognak fenn, melyeknek megfenyitése a főszolgabirónak, rendezett tanácsu városokban a polgármesternek, továbbá az alispánnak a 96. §-ban megszabott hatáskörét túlhaladja:

a) a főszolgabiró, illetőleg polgármester az általa teljesitett vizsgálat iratait az alispánnak küldi meg, ki, ha szükségesnek látja, pótvizsgálatot rendel el és a vizsgálat eredményéhez képest elsőfokulag határoz, mely alkalommal, tekintet nélkül a 96. § rendelkezésére, az illető rendezett tanácsu városi előljáró, segéd- és kezelő-személyzeti tag ellenében is alkalmazhatja a 95. § b) pontjában emlitett büntetéseket;

b) az alispán a rendezett tanácsu városok tisztviselői ellen általa vagy megbizottja által teljesitett vizsgálatra vonatkozó iratokat elsőfoku határozat hozatala végett a törvényhatósági közigazgatási bizottság fegyelmi választmányához teszi át, mely a szükséghez képest szintén rendelhet el pótvizsgálatot.

A közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának határozata a belügyministerhez felebbezhető.

99. § Fegyelmi ügyek egész folyamában két egybehangzó határozat ellen további felebbezésnek nincs helye, a főispán azonban a belügyministerhez bármely határozatot hivatalból felebbezhet.

A teljesitett fegyelmi vizsgálat eredménye alapján hozott két egybehangzó határozattal befejezett ügyek a közigazgatási bizottságnak havonkint bejelentendők; a főispán azonban az ekként bevégzett ügyről 8 nap alatt jelentést tenni tartozik, s a belügyminister az iratokat végleges elintézés végett ujabb 30 nap alatt felkivánhatja.

Elsőfoku fegyelmi határozatok, ugyszintén az ilyeneket megváltoztató másodfoku határozatok is, ha felebbezéssel meg nem támadtattak, a felebbezési határidő leteltével a főispánhoz bemutatandók, ki az iratokat 8 nap alatt felkivánhatja és ujabb 15 nap alatt inditványát a további felülvizsgálat iránt a belügyministernél megteheti.

100. § Sulyosabb pénzbirságok és a hivatalból való elbocsátás eseteiben elsőfoku határozathozatal előtt a tiszti ügyész véleménye mindig meghallgatandó s a bepanaszolt előljáró, valamint a segéd- és kezelő-személyzet tagja jogositva van az ügyészi véleményt, valamint a vizsgálat eredményét megtekinteni és arra 8 nap alatt irásbeli nyilatkozatot tenni.

Felebbezés esetén ugy a tiszti ügyész véleménye, mint a nyilatkozat az iratokhoz csatolandó.

101. § A hivatalától felfüggesztett előljáró és a segéd- és kezelő-személyzet tagja, a mennyiben nem hivatalvesztéssel büntettetett, a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után állásába visszahelyezendő.

Ha büntetésül pénzbirság alkalmaztatott s az elmarasztalt a jogerőre emelkedett fegyelmi határozatban kiszabott pénzbirságot és a megállapitott költségeket a kitüzött határidő alatt (95. §) le nem fizette, - a mennyiben hivatalától felfüggesztve nem volt - a birság és költségek az elmarasztalt fizetésének feléből az esedékes részletek kifizetésekor levonandók; ha pedig a hivatalától felfüggesztett előljáró, a segéd- és kezelő-személyzet tagja, nem fizeti le a kitüzött határidő alatt a reá rótt pénzbirságot és költségeket, az ilyen, habár a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével visszahelyeztetett is hivatalába, de mindaddig, mig a birság és költség teljesen lefizetve nincs, továbbra is csak azon ellátási összegre tarthat igényt, mely számára a felfüggesztés idejének tartamára a 104. § második bekezdése értelmében megállapittatott; s ezen esetben az illető előljáró, a segéd- és kezelő-személyzet tagja illetményeinek az ellátási összegen felüli része a birság és költség letörlesztésére fordittatik.

Ha oly előljáró büntettetett pénzbirsággal, ki fizetést nem huz és a kiszabott pénzbirságot és költségeket a kitüzött határidő alatt le nem fizeti, a birság és költség az illetőnek magánvagyonából közigazgatási uton hajtható be.

102. § A hivatalvesztéssel büntetett előljáró s a segéd- és kezelő-személyzeti tag helye a jelen törvény 84. §-a értelmében mindenesetre egy hónap lefolyása alatt betöltendő, de az, a ki hivatalvesztésre itéltetett, a rendes tisztujitás bekövetkezte előtt ujból meg nem választható, másodizbeni hivatalvesztés esetén pedig elveszti további szolgálati képességét.

A községi és körjegyző ugyanazon községben vagy körjegyzőségben ujból meg nem választható s ha másodizben elmozdittatott hivatalától, sehol.

103. § A hivataláról lemondott vagy közbejött tisztujitáskor meg nem választott előljáró vagy segéd- és kezelő-személyzeti tag ellen fegyelmi eljárás rendszerint el nem rendelhető; a már folyamatban levő fegyelmi eljárás pedig, ha a bepanaszolt előljáró vagy segéd- és kezelő-személyzeti tag közbejött tisztujitás alkalmával nem lett megválasztva, rendszerint abbanhagyandó. Ha azonban ugy egyik, mint másik esetben a volt előljáró vagy segéd- és kezelő-személyzeti tag a felelősség alól még nem mentetett fel, ha vagyoni felelősség megállapitásának kérdése forog fenn, ha esetleges nyugdijaztatása a fegyelmi ügy elbirálásának eredményével kapcsolatban áll, akkor a hivatalból kilépett volt előljáró vagy segéd- és kezelő-személyzeti tag ellen a fegyelmi eljárás elrendelhető, - a fegyelmi eljárás folyama alatt közbejött tisztujitáskor meg nem választott volt előljáró vagy segéd- és kezelő-személyzeti tag ellen pedig a fegyelmi eljárás folytatandó s jogérvényes határozattal befejezendő.

A fegyelmi eljárás elrendelése után az eljárásnak jogerős fegyelmi határozattal befejezéséig lemondásnak rendszerint nincs helye. Kivételes esetekben azonban, ha a vétség előreláthatólag enyhébb beszámitás alá esik és vagyoni felelősség kérdése fenn nem forog, sőt a lemondás elfogadását a közszolgálat érdeke kivánatossá teszi, a lemondás elfogadható.

A lemondás elfogadásának kérdésében az ügyben eljáró fegyelmi hatóság határoz és határozatáról, melyet az érdekeltek fokozatosan felebbezhetnek, az illető községet vagy községeket értesiti.

104. § A hivatalától felfüggesztett előljáró, a segéd- és kezelő-személyzet tagja, ha fizetéssel bir, a felfüggesztés tartamára, fizetésének egy harmadától feléig terjedhető ellátásban részesitendő.

Ez iránt a fegyelmi eljárást elrendelő hatóság határoz, mely határozat ellen a jelen törvény 91. §-ában megállapitott fokozatos felebbezésnek van helye.

A hivatalától felfüggesztett jegyző felfüggesztésének tartama alatt az általa birt természetbeli lakást, a hivatalos használatra rendelt helyiség kivételével, megtartja.

105. § Kisebbfoku hanyagság és kisebbfoku hivatalbeli engedetlenség esetében az alispán, rendezett tanácsu városokban ép ugy, mint nagy- és kisközségekben a főszolgabiró pedig nagy- és kisközségekben az illetők meghallgatásával, de a felebbezés kizárásával annyiszor, a mennyiszer rendbüntetést alkalmazhat, mely a rendezett tanácsu város polgármesterével szemben 10 forintig, a többi előljáró, segéd- és kezelő-személyzeti tag és nagy- és kisközségek előljárói ellen 5 forintig terjedhető, a községjegyzői nyugdijalapra forditandó pénzbüntetésből áll.

Rendezett tanácsu városokban a rendőrkapitány, tanácsnokok, főjegyző, főügyész és községi orvos kivételével az előljáróság többi tagjával, a segéd- és kezelő-személyzet tagjaival szemben a polgármester ugyanazon rendbüntetéseket alkalmazhatja, mint nagy- és kisközségekben a főszolgabiró.

A fegyelmi törvények sulya alá eső vétségekre nézve mindenkor fenmarad a későbbi felelősségre vonás joga.

106. § A fennálló törvények és törvényes szabályok alapján bűntettnek, vétségnek vagy kihágásnak tekintendő cselekmények folytán a vizsgálat a büntető eljárás szabályai szerint eszközöltetik.

Ha a közigazgatási uton az arra fentebbiek szerint jogosult hatóságok valamelyike által elrendelt vizsgálatból az tünnék ki, hogy a fenforgó cselekmény nem csupán fegyelmi eljárás utján megtorolható vétséget, hanem a fennálló törvények és törvényes szabályokhoz képest büntetendő cselekményt képez:

akkor azon esetben, ha a fenforgó vétség már tisztán fegyelmi szempontból is, a hivatalból való elbocsátás kimondását teszi szükségessé, a fegyelmi eljárás a büntető eljárásra való tekintet nélkül folytatandó és befejezendő: de az alispán vagy a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya által a királyi ügyészség, illetőleg királyi járásbiróság (1880:XXXVII. tc. 40. §) vagy az eljárásra hivatott közigazgatási hatóság (1880:XXXVII. tc. 41., 42. §-ok) a büntető eljárás meginditása végett szükséges adatok közlése mellett értesitendő; - ha pedig a fenforgó vétségek a hivatalból elbocsátást tisztán fegyelmi szempontból nem indokolják, az iratok azonnal átteendők, mely esetben a további fegyelmi eljárás a bűnügynek jogerős itélettel befejezéséig függőben tartandó. Az ilyen bűnügyek a biróságok által mindenkor soron kivül tárgyalandók.

107. § Büntető vizsgálat esetén az előljárót, a segéd- és kezelő-személyzet tagját a közigazgatási bizottság a körülményekhez képest bármikor felfüggesztheti hivatalától; mindazon esetekben azonban, melyekben a vád alá helyezési határozat meghozatott és jogerőre emelkedett, a felfüggesztés feltétlenül eszközlendő.

108. § A büntető eljárás folytán bűntettek, vétségek és kihágások felett hozott itéletet az eljáró törvényszék (biróság, hatóság) a közigazgatási bizottságnak mindig megküldi, mely a bűntettben vagy nyereségvágyból eredő vétségben elmarasztaltnak, vagy más vétség miatt hivatalvesztésre elitéltnek, hivatalától való elmozditását eszközli, esetleg a fegyelmi szempontból szükséges intézkedéseket megteszi.

IX. FEJEZET

A községi háztartásról

109. § A községnek és a községi felügyelet alatt álló intézeteknek ingó és ingatlan vagyonát minden évben leltározni s a leltárt a községi zárszámadáshoz kell csatolni.

110. § A község törzsvagyona csonkitatlanul fentartandó.

Kivételes esetekben annak elidegenitését, lényeges átalakitását vagy felosztását, valamint ingatlan vagyonnak, vagy királyi kisebb haszonvételi jognak vételét a képviselő-testület csak az általa e végre legalább 30 nap közbevetésével határozatilag külön kitüzendő és kihirdetendő közgyülésében összes tagjainak, ide értve a szavazattal biró előljárókat is, általános többségével névszerinti szavazás mellett és a 24. § rendeleteinek megtartásával határozhatja el.

Ha a képviselők ezen gyülésre kellő számban meg nem jelentek, ugyanezen a módon ujabb közgyülés hirdetendő s ha ezen sem volna meg a kellő szám, ezen képviselő testületi gyülésből 15 napra egy ujabb gyülés összehivása elrendelhető, mely a jelenlevők többségével határoz.

Ugyanez áll a községi felügyelet alatt álló intézetek törzsvagyonára nézve is.

111. § A község vagyonának olynemü jövedelmei, melyek eddig is a község kiadásainak fedezésére fordittattak, ezentul is mindenekelőtt ezen czélra forditandók.

112. § A községi vagyon kezelésének módját és ha erre nézve a bérbeadás állapittatnék meg, ennek feltételeit, a közköltségek fedezése után fenmaradó jövedelmeknek hovaforditását, azoknak esetleg miként történendő felosztását, az egyes polgároknak azokból járó haszonélvezeti illetményeket és az ezekért netalán fizetendő dijakat: a képviselő-testület és pedig, a mennyiben a fennálló gyakorlatnak megváltoztatása czéloztatik, szintén az általa e végre legalább 30 nap közbevetésével határozatilag előre kitüzendő és kihirdetendő közgyülésben állapitja meg.

113. § A 110. és 112. §-nak értelmében hozandó határozatok a községben szokott módon szabályszerüleg kihirdetendők; azok ellen kihirdetésük napjától számitott 30 nap alatt, a községnek kötelékébe tartozó bármely polgár és azok, kik a községben vagy határában ingatlan vagyonnal birnak, a törvényhatósághoz felfolyamodhatnak.

Ily határozatok ezen határidő lefolyta előtt, felebbezés esetében pedig ennek elintézéseig, semmi esetre végre nem hajthatók, és azért a 112. § esetében a törvényhatóságok csak ezen határidő eltelte után s az időközben netalán beérkezett folyamodásoknak tekintetbevételével határozhatnak.

114. § A törvényhatóság a felfolyamodás felett, ha az közigazgatási uton elintézhető, határoz; azon esetben mindazonáltal, midőn az iránt, hogy azon vagyon, jog vagy haszonvétel, melyekről a képviseleti közgyülés a fentebbi 111., 112. és 113. §-ok értelmében intézkedett, a község vagyonához, illetőleg annak szabad rendelkezése alá tartozik-e? a község és annak tagjai közt magánjogi kérdések forognak fenn, a törvényhatóság ezen kérdéseknek barátságos egyezség utján kiegyenlitését kisérlendi meg és ha ez nem sikerül, a feleket törvényes utra utasitani és a fenforgó kérdéseknek birói végeldöntéseig a fennálló gyakorlatot fentartani köteles.

Ugyanezen eljárást követi a törvényhatóság, ha a létrejött egyezséget, mely hozzá jóváhagyás végett mindig felterjesztendő, helybenhagyhatónak nem találná. Ez iránti határozatát azonban indokolni tartozik.

115. § Azon esetben, midőn a községi képviselet magánosok kezein levő oly ingatlanokat és javadalmakat, melyeket a törvényhatóság községi vagyonnak tart, azoktól per utján visszavenni vonakodik, vagy a lakosság egyes osztályainak vagy egyes lakosoknak egyezség mellett birtokába bocsát, vagy végre az előljáróság vagy a képviselő-testület illető tagjai által a községnek okozott kár megtérülése iránt a jelen törvény 86. és 87. §-ai értelmében lehető törvényes lépéseket alapos indok nélkül megtenni nem akarná, a törvényhatóság és sürgős esetben az alispán a megyei tiszti ügyészt megbizhatja, hogy a községi vagyont a képviselő-testület ellenkezése daczára is megvédhesse.

Ezen megyehatósági megbizás a község képviseletére érvényes ügyvédi meghatalmazás hatályával bir.

116. § Az előljáróság minden a község ellen inditott pert a főszolgabiró, illetőleg polgármester utján az alispánnak bejelenteni tartozik; ki a mennyiben a község érdekét komoly veszélynek látná kitéve, a tiszti ügyészt a község képviseletével megbizhatja, erről a községet, ugyszintén az eljáró biróságot értesiti s ezzel a netaláni korábbi meghatalmazás hatályát veszti.

Ha a községet, elmarasztaló itélet folytán, vagyonára vezetendő végrehajtás fenyegeti, az előljáróság arról az alispánhoz jelentést tenni köteles; ki a község vagyonának lehetőleg épentartása és a lakosság túlterheltetésének elkerülése végett a szükséges intézkedést megteszi.

117. § Ha a község, a képviselő-testület és előljáróság gazdálkodása vagy elemi csapások és egyéb balsors folytán a vagyonbukás szélére került, saját kérelmére és szükség esetén hivatalból is az alispán a tiszti ügyész meghallgatása után a községi vagyonkezelést meghatározott időtartamra zárlat alá helyezheti, zárgondnokot nevezhet, s erről az illető biróságokat értesiti.

Ezen zárlat az 1881:LX. törvénycikk 254. §-ában fentartott zárlatok hatályával bir.

118. § Az 1848:XXV. törvénycikk 15. §-ában és az 1848:XXVI. törvénycikk 13. §-ában érintett magánjogi viszonyok és haszonvételek, a mennyiben törvényesen jelenleg fennállanak, azon törvények értelmében továbbra is érintetlenül fenmaradnak.

119. § A községi erdők fentartása és kezelése iránt az 1879:XXXI. tc. rendelkezik.

120. § A községi vagyon bérbeadása rendszerint csak nyilvános árverés utján eszközöltethetik.

Az árverés módozatait és a kikiáltási árt a képviselő-testület állapitja meg s az árverést az hagyja helyben.

Ha a közárverés sikerre nem vezet vagy a község érdeke kivételesen a magánutoni egyezkedést javallaná: a vagyon szabad kézből is kiadható, de az erre vonatkozó szerződés a községre nézve csak a törvényhatóság jóváhagyása után válik kötelezővé.

121. § A községi tőkepénzek hasznositására nézve ugyanazon szabályok tartandók meg, a melyek az árvapénzek elhelyezésére nézve fennállanak.

122. § A költségvetési előirányzatot a községi előljáróság, illetőleg tanács terjeszti a közgyülés elé.

123. § E költségvetésnek magában kell foglalnia a község minden rendes és rendkivüli kiadásait, különös tekintettel azon kiadásokra, melyeknek fedezésére a községet törvény kötelezi.

124. § A költségvetésbe a község minden olynemü jövedelmei felvétetnek, melyek eddig is a községi czélokra fordittattak, a költségvetés készitését megelőző év pénztári maradványaival együtt.

125. § Az ekkép előterjesztett költségvetési előirányzat a következő évre mindenkor előre az őszi rendes közgyülésen vizsgáltatik, illetőleg állapittatik meg.

A költségvetési előirányzat a közgyülést megelőzőleg a községházánál előre kihirdetendő 15 nap alatt közszemlére kitétetik, rendezett tanácsu városokban azonfelül a képviselők között kiosztatik.

A közgyülés a községi adófizetők által beadott észrevételeket felolvastatni és tárgyalni köteles.

Ott, hol számvevőség, pénzügyi, gazdasági vagy költségvetési állandó szakosztályok vannak, a számvevőség, illetőleg a szakosztály előzetesen mindig meghallgatandó.

A kisebbség különvéleménye a jegyzőkönyvhöz csatoltatik.

126. § A költségvetést a kisebbség különvéleményével és az egyesek által beadott észrevételekkel együtt a törvényhatósághoz kell felterjeszteni.

A törvényhatóság a költségvetést, ha:

a) a fentebbi §-okban körülirt feltételeknek megfelel;

b) az összes kiadások a községi vagyon jövedelmeiből községi adó nélkül fedeztetnek;

c) és a költségvetés ellen panasz nem emeltetett: egyszerüen tudomásul veszi, s attól a jóváhagyást meg nem tagadhatja.

Ellenkező esetben a költségvetést részletesen felülvizsgálja, attól a helybenhagyást általában meg is tagadhatja, észrevételeit a községgel közli, azt uj költségvetés készitésére, illetőleg kiigazitására utasithatja és a kiigazitást megtagadó község számára a költségvetést azon egy évre hivatalból megállapithatja; fentartván mindkét esetben a községnek felebbezési joga.

127. § A községi előljáróság felelős a költségvetés szoros megtartásáért.

128. § Ha időközben előre nem látott körülmények következtében rendkivüli kiadás fordulna elő: annak fedezése ugyanazon módon eszközlendő, mely a költségvetés megállapitására és jóváhagyására nézve a fentebbi 123., 124. és 126. §-okban meg van állapitva.

129. § A mennyiben a község kiadásai a községi törzsvagyon jövedelmeiből nem fedeztethetnének, a község a községi lakosokra és a birtokosokra községi adót vethet ki.

130. § A községi adók kivetésére nézve az 1868. évi XXXVIII. törvénycikknek a községi iskolákra forditandó költségekről szóló rendelkezései épségben hagyása mellett a következők rendeltetnek:

Kis- és nagyközségekben épugy, mint rendezett tanácsu városokban, a község minden tagját egyenlően érdeklő közigazgatási költségek a folyó évre kivetett következő egyenes államadók: földadó, házadó, keresetadó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, bányaadó, tőkekamat- és járadékadó arányában;

azon költségek pedig, melyek a földbirtok érdekében tétetnek, csak az érdekeltek földadója arányában vettetnek ki;

azon költségek végre, a melyek a két osztályba nem sorozhatók, milyenek a belrendőrségi és a közbiztonságra vonatkozó kiadások, a föld-, bányaadó és a pusztai haszonbérlők ezen haszonbérlet után fizetett kereseti adója kivételével, a fentemlitett egyenes adók többi nemeire vettetnek ki.

Az első pont alatt emlitett közigazgatási költségek kivetésének alapjául a községhez közigazgatásilag csatolt puszta, illetőleg havasok és a rendszeres gazdasági terv szerint kezelt erdőtestek után fizetett egyenes adóknak csak felerésze.

A gazdászati és mezei felügyelet költségeihez járulni nem tartoznak a községben levő vagy a községhez csatolt földbirtokok tulajdonosai, kik e költségeknek hasznát nem veszik és e tekintetben magukról gondoskodnak.

Oly községekben, melyekben (pl. uj telepitvények stb.) államadó még nem fizettetik, a községi adó kivetésének módozatait és feltételeit azon időre a község a törvényhatóság jóváhagyása mellett szabályrendelet utján határozza meg.

Oly községekben, melyekben a napszámosok állami adómentessége (1883:X. tc.) a községi, megyei és iskolai adóalap nagyobbmérvü csorbulását idézné elő, a község az ottan lakó és csupán napszám után élő napszámosokra kivetendő községi adó módozatait és feltételeit hasonló eljárás mellett határozhatja el.

Az ily napszámosra kivethető községi adó azonban az illető törvényhatóság által megállapitott egy napi községi átlagnapszám összegénél, vagy a községben fizetett legkisebb mérvü községi adó felénél nagyobb nem lehet.

Két község egymás mellett lévő határain épült gazdászati, kereskedelmi vagy gyártelepek tulajdonosai a telephez tartozó beltelkek hovatartozása iránt, a jelenben fennállókra nézve, a mennyiben eddig még nem történt volna, ezen törvény életbeléptétől számitott egy év alatt, az ezután létesitendőkre nézve pedig a telep felállitása alkalmával a tárgyalást meginditani tartoznak.

131. § A helyi érdekü vasutakra adandó segélyösszegek (1880:XXXI. tc. 9. §) megállapitását és kivetését a képviselő-testület esetről-esetre 15 nappal előre meghirdetendő közgyülésben egyezségileg és a törvényhatósági jóváhagyás feltétele mellett határozza el; az ez iránt hozott határozat kihirdetendő, 15 napig a községházánál kiteendő és ellene ezen idő alatt bármely községi lakos vagy birtokos felebbezéssel élhet.

132. § Rendezett tanácsu városokban a törvényhatóság indokolt előterjesztése folytán, a mennyiben az állam jövedelmeinek csökkenése, s az ipar és kereskedelem érdekeinek veszélyeztetése nélkül eszközölhető, a kormány kivételesen megengedheti, hogy azok közvetett államadókra is vethessenek pótadót s jövedelmeik szaporitása végett a városban s annak területén illetékeket, helypénzeket, vámokat szedhessenek, sőt az állam által igénybe nem vett uj adónemeket is hozhassanak be.

133. § A községi lakosok kézi- és szekeres munkára is kötelezhetők.

E szolgálmányok a közmunka szabályozásáról szóló törvény elvei szerint vettetnek ki s vagy természetben teljesittetnek vagy pénzzel váltatnak meg és csak az utczák, a községet védő gátak, közlekedési vonalak és eszközök fentartására fordithatók.

134. § Az egyes községek közötti közlekedési (vicinal) utak és hidak készitése és jókarban tartása végett a községek a közigazgatási bizottság által, érdekeltségükhöz képest, külön csoportokba egyesittethetnek.

Az arányt, melyben az ily utak és hidak készitéséhez s fentartásához egyes községek járulni tartoznak, az illetők meghallgatásával, a mennyiben azok között egyezség nem eszközölhető, a közigazgatási bizottság állapitja meg.

135. § A község belsejében levő utak és egyéb közlekedési eszközök fentartásához szükséges szolgálmányok alól azonban a községhez közigazgatásilag csatolt puszták, illetőleg havasok és a rendszeres gazdasági terv szerint kezelt erdőtestek birtokosai kivétetnek, ha a községben semminemü belsőséggel nem birnak.

Valamint nem tartoznak járulni a községi dülőutak és a községet vagy annak határát védő gátak fentartásához sem, ha kimutatják, hogy az előbbieket nem használják, illetőleg, hogy az utóbbiak egyszersmind birtokaikat is nem védik.

136. § Közveszély, tudniillik hófuvás, árviz, tüz stb. eseteiben az előljáróság, tekintet nélkül az előző §-ban tett kivételre, az összes gyalog és szekeres erőt a veszély elháritására betudás nélkül felhasználhatja.

137. § A községek és hozzájuk csatolt puszták, illetőleg havasok és a rendszeres gazdasági terv szerint kezelt erdőtestek birtokosai a községi adók és egyéb szolgálmányok megváltása végett, bizonyos átalányösszeg fizetése iránt 6 évről 6 évre terjedő egyezséget köthetnek.

Ezen egyezség érvényességéhez a törvényhatóság jóváhagyása szükséges; mely ha megtagadtatott, ezen határozat bármelyik fél által a belügyministerhez felebbezhető.

138. § Az állam hivatalnokai, a katonatisztek, honvédtisztek, a törvényhatósági tisztviselők és hivatalnokok, a néptanitók és kis- és nagyközségekben a kör-, illetőleg községi jegyzők, hivatalaik után járó fizetéseiktől, illetőleg nyugdijaiktól községi adót nem fizetnek.

Hasonlólag nem fizetnek a lelkészek sem azon javadalmaiktól, melyeket kizárólag az illető egyházi községben viselt lelkészi hivataluk után élveznek.

139. § A községi adó behajtásánál az 1883:XLIV. törvénycikk rendeletei irányadók.

140. § A pénztári kezelés és számvitel módját a belügyminister által megállapitott irányelvek és a megyebeli községek külön viszonyainak tekintetbevételével a törvényhatóság szabályrendelettel állapitja meg.

Ezen szabályrendelethez a belügyminister jóváhagyása szükséges.

141. § A községi számadások a költségvetés rovatainak megfelelőleg készitendők.

142. § A községi számadásokat kis- és nagyközségekben a tavaszi rendes közgyülésen maga a képviselő-testület vizsgálja meg.

Az e végett tartandó gyülés határnapját 15 nappal előre kihirdetni és a főszolgabirónak bejelenteni kell.

A törvényhatóság évenkint előre gondoskodik arról, hogy lehetőleg a szükségletnek megfelelő számban kijelöltessenek a községen kivül álló egyének oly megbizással, hogy a számvizsgáló gyüléseken megjelenjenek, ott elnököljenek, a tanácskozást vezessék és a tapasztaltakról jelentést tegyenek.

Ha ez minden községre nézve minden évben nem lehetne is, ott, hol a vagyonkezelés iránt gyanu támadott, vagy a kiadások s főleg a községi adó jelentékenyen szaporodnak, okvetlenül meg kell történnie.

A bejelentés vétele után a megbizott a főszolgabiró által azonnal tudósitandó s ha akadályozva volna, erről az alispánt értesiteni tartozik, ki a helyettesitésről gondoskodik.

Rendezett tanácsu városokban a közgyülés elébe terjesztést a számvevőség, illetőleg a szakosztály, s ha ilyenek nem léteznek, küldöttség vizsgálata előzi meg.

A számadás, esetleg a számvevőség, szakosztály vagy küldöttség indokolt jelentése a közgyülést megelőzőleg 15 nappal a községházánál közszemlére kitétetik.

A közgyülés a községi adófizetők netaláni észrevételeit felolvasni és tárgyalni köteles.

143. § Az ily módon megvizsgált számadás, akár tétetik az ellen kifogás vagy panasz, akár nem, a megbizott jelentésével együtt a törvényhatósághoz felülvizsgálat végett minden esetben felterjesztendő.

A törvényhatósághoz felterjesztett s ez által legkésőbb egy év lefolyása alatt megvizsgálandó számadások mellé az egyes adófizetők által netalán beadott észrevételek és a kisebbség különvéleménye is csatolandó; s ez esetekben a felmentés csak a törvényhatóság jóváhagyása után adathatik ki.

144. § A törvényhatóság határozatát a község vagy a számadással tartozó, a belügyministerhez felebbezheti. Ha a község vagy a számadó a belügyminister felülvizsgálata eredményében sem nyugszik meg: a számadás azon tételeinek, melyek ellen kifogás tétetett, biróilag leendő megvizsgálását a belügyministeri határozat kézbesitésétől számitandó három hónap alatt a községre nézve illetékes biróság előtt kérheti. A község követelései azonban a számadó ellen a számvizsgálati tárgyalás minden fokozatán a törvény értelmében biztosithatók.

145. § A mennyiben a jótékony intézetek segélye és egyesek könyöradománya a község szegényeinek ellátására elegendő nem volna: a község, a helyi viszonyokhoz képest, gondoskodni tartozik a községben illetékes mindazon szegények ellátásáról, kik magukat közsegély nélkül fentartani egyáltalában nem képesek.

Ha az ellátás csak a községi lakosok rendkivül sulyos túlterheltetésével eszközölhető, a község kivételesen a törvényhatóságnak, s ha ez nem birná, az államnak veheti igénybe segélyét.

Minden község a szegények létszámáról s a szegényügyre vonatkozó intézkedéseiről az illető törvényhatóságnak minden év végével tüzetes jelentést tesz.

Az ugyanazon törvényhatóság kebelében levő több község a szegények ellátása czéljából a törvényhatóság jóváhagyása mellett egyesülhet, sőt a törvényhatóság azt is elrendelheti, hogy a területén fekvő összes községek ezen czélból egy egységes szegényalapot létesitsenek.

Az ezt elrendelő határozat ellen a belügyministerhez felebbezésnek van helye s ilyennek nem létében is annak jóváhagyása szükséges.

146. § Minden község köteles az általa fentartott jótékony és közmüvelődési intézetek igazgatására rendesen felügyelni és azoknak számadásait évenkint a tavaszi rendes közgyülésen pontosan megvizsgálni.

147. § Kötelesek a községek a kezelésük alatt levő alapitványokat is rendeltetésüknek megfelelőleg ugyanolyan gonddal kezelni, mint saját vagyonukat.

Ezekről évenkint rendes kimutatás és számadás terjesztendő a közgyülés elé.

X. FEJEZET

Vegyes intézkedések

148. § Azon önálló pusztákra és önálló havasokra vonatkozólag, melyekre nézve az 1871:XVIII. tc. 20. és 21. §-ai rendeleteinek elég tétetett, a mennyiben azoknak ugyanazon törvényhatóság területén fekvő más szomszédos községhez való csatoltatása czéloztatik, az eddigi kötelék felbontása, illetőleg az ujabb csatlakozás megengedendő:

a) ha ezt a puszta, illetőleg havasok tulajdonosa vagy a puszta, illetőleg havasok tulajdonosainak azon része kivánja, mely a puszta, illetőleg havasok összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti; továbbá:

b) ha ezen ujabb csatlakozás czélszerüsége a pusztának, illetőleg havasoknak közelebbi fekvése, a közlekedés könnyebbsége és a közigazgatás érdeke által igazoltatik; végre

c) ha az elszakadás folytán azon község, melyhez a puszta, illetőleg havasok addig tartoztak, a törvény által reá ruházott kötelezettségek teljesitésére képtelenné nem válik.

A kérelem felett, ha kis- és nagy-községről van szó, a főszolgabiró, ha rendezett tanácsu városról is van szó, az alispán az érdekelt községek meghallgatása mellett tárgyalást tart. Ha a tárgyalást a főszolgabiró tartotta, annak eredményét saját véleménye kiséretében az alispánhoz küldi.

Első fokban mindkét esetben az alispán határoz, kinek határozata ellen 15 nap alatt a törvényhatósági közigazgatási bizottsághoz, onnét további 15 nap alatt a belügyministerhez felebbezésnek van helye.

A csatlakozás megengedése esetén az illető községek vagyona vagy adósságai iránt felmerült kérdések a jelen törvény 156. §-ának rendelkezése szerint döntetnek el.

Ha valamely puszta, illetőleg havasok vagy bármely különálló gazdászati terület birtokosa vagy birtokosai azt egy más törvényhatóság területén fekvő községhez kivánnák csatoltatni, előzetesen az ily pusztának, illetőleg havasoknak az illető törvényhatóságba való átkebelezése, ha a két törvényhatóság közt egyetértés jött létre, a belügyminister által a törvényhozásnak való utólagos bejelentés mellett engedélyezhető, máskülönben törvényhozási uton eszközlendő.

149. § A 148. §-ban körülirt eljárásnak van helye azon akár pusztai, akár községi határhoz tartozó területrészekre nézve is, melyek valamely más község vagy rendezett tanácsu város területébe beékelve vagy azon községtől, melyhez jelenleg csatolva vannak, természetes akadályok (folyók, hegylánczok stb.) által olyképen vannak elválasztva, hogy azoknak a közvetlen közelükben fekvő egy másik község vagy rendezett tanácsu városhoz leendő átcsatolása a birtokosok és a közigazgatás érdeke szempontjából egyformán kivánatosnak mutatkozik.

Ha valamely község vagy rendezett tanácsu várossal összefüggő területrésznek a közelében fekvő község vagy városhoz való átcsatolását magasabb közigazgatási, kivált pedig rendőri tekintetek követelik: ezt a belügyminister az illetékes törvényhatóság meghallgatása után a 148. § a) pontja alatt foglalt feltétel hiányában is elrendelheti.

150. § Rendezett tanácsu városoknak külön törvényhatósággá leendő átalakulását a törvényhozás engedi meg.

A felett pedig, hogy a puszta községgé, a kisközség nagyközséggé, a nagyközség rendezett tanácsu várossá és viszont, hogy a rendezett tanácsu város nagyközséggé, nagyközség kisközséggé alakuljon át, vagy valamely község eddigi állásával felhagyva, más községhez csatlakozhassék vagy azzal egyesülhessen, vagy a pusztából lett község ismét mint puszta valamely községhez közigazgatásilag csatlakozhassék, az érdekelt községek és felek, valamint az illető törvényhatóság meghallgatása mellett a következő §-ok korlátai között a belügyminister határoz.

151. § Ha a kisközség nagyközséggé, nagyközség rendezett tanácsu várossá akar átalakulni, az átalakitásért folyamodók kérvényüket a képviselőtestület utján az illető törvényhatóságnál nyujtják be és tartoznak bebizonyitani:

a) hogy ezen átalakulást a községi lakosok és birtokosok azon része kivánja, mely együtt a község összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti; és

b) hogy az ezen átalakulás folytán reájuk nehezedő kötelezettségek pontos teljesitésére elégséges szellemi és anyagi erővel rendelkeznek;

c) kisközségnek nagyközséggé alakulása esetében még igazolandó, hogy a másik vagy a többi kisközség a körjegyzőség további fentartására képes marad vagy valamely más körjegyzőséghez czélszerüen csatlakozhatik.

Ha be van bizonyitva mindaz, a mi a fentebbiek szerint bebizonyitandó, az átalakulás meg nem tagadtathatik.

152. § Ha valamely puszta birtokosai azt önálló községgé kivánják átalakitani, tartoznak beigazolni:

a) hogy ezen átalakulást a pusztai birtokosok azon része kivánja, mely együtt a puszta összes egyenenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti;

b) hogy az átalakitandó területen legalább 50 állandóan megtelepedett család lakik és ezek között a lélekszám arányához képest felállitandó képviselő-testület választás alá eső tagjainak számát legalább háromszorosan meghaladó számban találtatik oly lakos, ki saját tulajdonul házat vagy földet bir, az ezek után fizetett állami adó alapján nyeri választói jogosultságát s e szerint a pusztáról saját akaratján kivül el nem távolittathatik;

c) hogy elegendő számban vannak oly törzslakosok, kik a jegyzői állás kivételével a többi előljárói állások betöltésére a törvény értelmében képesitve vannak;

d) hogy alkalmatos községház és a törvény kellékeinek megfelelő népiskola felállitásáról és pedig czélszerü helyen gondoskodva van;

e) hogy a pusztai lakosok és birtokosok az egyesek túlterheltetése nélkül anyagilag is képesek lesznek az átalakulás folytán reájuk háruló terheket viselni és általában teljesiteni mindazt, a mit egy községnek ugy saját belügyei elintézése, mint a közigazgatás és közoktatás tekintetében a törvény és a szabályrendeletek szerint teljesiteni kell; végre

f) hogy a község, melytől a puszta elszakadt, azontul is képes lesz mint kis- vagy nagyközség teljesiteni a törvény által megszabott közigazgatási és közmüvelődési kötelezettségeit.

153. § Ha több puszta vagy külön gazdászati terület birtokosai akarnak egy községet alakitani, a megelőző §-ban felhozott kellékeken felül még beigazolni tartoznak:

a) hogy a községgé alakitandó puszták, illetőleg külön gazdászati területek összefüggő területet képeznek;

b) hogy az azoknak területén lakók az új községházához és népiskolához közelebb lesznek vagy könnyebben hozzáférhetnek, mint azon községben, a melyhez eddig tartoztak.

154. § A 152. és 153. §-ok rendelkezései alkalmazandók akkor is, ha egy vagy több község határához tartozó s egymással területileg összefüggő birtokok összesitése vagy valamely pusztához csatolása által szándékoltatik új önálló község alakittatni.

155. § Ha valamely akár községi, akár pusztai határbeli birtokrészt ennek tulajdonosa az azzal összefüggő más községi határba óhajtana átkebeleztetni és nevezetesen, ha két vagy több község határában történt tagositás folytán keletkezett és területileg összefüggő birtoktestet egy község határrészévé kivánja tenni, a kérelem felett az érdekelt községek meghallgatása után s a 152. és 153. § határozmányainak figyelembevétele mellett az alispán határoz.

Határozata a közigazgatási bizottsághoz s onnét a belügyministerhez felebbezhető.

156. § Midőn valamely puszta területe valamely szomszéd község területéhez közigazgatásilag csatoltatik, ha azon község már akkor törzsvagyonnal bir, vagy adósságai vannak és kérdés támad az iránt, fog-e és mennyiben részesülni a törzsvagyon jövedelmében, vagy tartozik-e s mennyiben az eddigi adóssághoz járulni? előbb a törvényhatóság közbejöttével barátságos egyezség lesz megkisérlendő és ha ez nem sikerül, a kérdés a községre illetékes biróság előtt inditandó per utján fog eldöntetni.

Ugyanezen intézkedés szolgál irányadóul a fentebbi §-okban emlitett átalakulásoknál is.

157. § Ha rendezett tanácsu város nagyközséggé, nagyközség kisközséggé akar átalakulni, vagy pedig valamely község eddigi önállásával felhagyva, más szomszédos községhez kiván csatlakozni vagy ezzel egyesülni, avagy valamely község mint puszta akar valamely községhez közigazgatásilag csatlakozni, végre ha két vagy több szomszédos kisközség egy községgé akar alakulni: az e végett folyamodók kérvényüket a 151. §-ban megszabott módon tartoznak benyujtani és kötelesek bebizonyitani, hogy ezen átalakulást a községi lakosok és birtokosok azon része kivánja, mely a község összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti és hogy azon kötelezettségeket, melyek a község eddigi állásában reájuk hárultak, elégséges szellemi vagy anyagi erők hiányában teljesiteni nem képesek.

A nagyközségnek kisközséggé alakulása s a kisközségek megszüntetése esetében, a fentebbieken kivül kimutatandó az is, hogy ezen czélból a jelen törvény 1. § c) pontja értelmében valamely szomszédos községgel vagy községekkel való szövetkezés létesithető és hogy az illető községi jegyző az illetményei iránti igényeire nézve egyezség vagy ennek nem sikerülte esetén hatósági határozat által kielégittetett.

Az átalakulás megengedése folytán községi önállóságát vesztett, pusztai jelleget öltött területnek közigazgatási tekintetben, valamely szomszédos községhez leendő csatoltatásánál a jelen törvény 148. §-ában foglalt intézkedések szolgálnak irányadóul.

158. § Rendezett tanácsu városnak nagyközséggé, nagyközségnek kisközséggé leendő átalakitását, valamint kisközség ezen községi önállásának megszüntetését s közigazgatási tekintetben valamely szomszédos községhez leendő csatoltatását vagy azzal egyesitését, avagy végre két vagy több szomszédos kisközségnek egy községgé alakulását a belügyminister a törvényhatóság felterjesztésére vagy annak meghallgatásával az illető kérelme nélkül is elrendelheti:

a) ha a községek az eddigi állásukkal járó kötelezettségeiknek meg nem felelnek s azokat negyedévi időközökben háromszor hozzájuk intézett hatósági figyelmeztetés után sem teljesitik;

b) ha elvesztik azon szellemi vagy anyagi kellékeket, a melyekhez eddigi szervezetükben való fennállásuk kötve van; végre

c) ha bebizonyittatik, hogy kötelezettségeiknek csak a szomszédos községekét tetemesen felülmuló községi adó kivetése által képesek megfelelni.

159. § A községek egyesitése esetén azok vagyonának egyesitése iránt egyezség kisérlendő meg, mely ha nem sikerül, az ezentul is ugy a birtoklás, mint használat tekintetében elkülönitve kezelendő.

160. § Az egy körjegyzőséget képező kisközségek valamelyikének a körjegyzőségből való kilépését és egy más körjegyzőséghez leendő csatlakozását az illető község kérelme folytán a törvényhatóság a többi érdekelt községek meghallgatása mellett megengedheti:

a) ha ez a helyi körülmények által kellőleg indokolva van s a közigazgatás hátránya nélkül eszközölhető;

b) ha a körjegyzőséghez tartozó többi községek ez által törvényszabta kötelezettségeik további teljesitésére képességüket el nem vesztik;

c) ha az illető körjegyző az illetményei iránti igényeire nézve egyezség vagy ennek nem sikerülte esetén hatósági határozat által kielégittetett.

Azon esetben, ha a községek között a csatlakozás iránt közös egyetértéssel megállapodás nem jött létre, vagy pedig a kérelmezett csatlakozás közigazgatási tekintetből alapos kifogás alá esik, a szövetkezés módozatát az érdekelt községek helyzetének, népességének és anyagi viszonyainak tekintetbevételével a törvényhatóság hivatalból állapitja meg, melynek határozata a belügyministerhez felebbezhető.

161. § Ha valamely község a községi kötelezettségek teljesitése végett más kisközséggel vagy községekkel elkülönitett helyzete vagy a közlekedés nehézségei miatt egyáltalán nem szövetkezhetik, annak valamely szomszédos nagyközséggel leendő szövetkezését, a nélkül, hogy ez utóbbi nagyközségi jellegét elveszitené, a törvényhatóság kivételesen megengedheti, ha az illető községek között a jegyző és kör- vagy közgyám választása, a jegyzői teendők ellátása s a csatlakozással járó költségek fedezése iránt egyezség jött létre.

Ha ily egyezség létre nem jön, a csatlakozásnak fentemlitett feltételei felett az érdekelt községek meghallgatásával a törvényhatóság határoz.

Ezen határozat ellen a belügyministerhez felebbezésnek van helye.

162. § Összeépült községeknek a közigazgatás érdekei által követelt egyesitését, egyik vagy másik község képviseletének indokolt s a törvényhatóság által támogatott folyamodására, az illető község meghallgatása s az egyesülés és a községi pótadó viselésében való részesülés feltételeinek megállapitása mellett a belügyminister határozza el.

Ha az egyesülést mind a két község lakosságának külön-külön azon része kivánja, mely a községi egyenes államadónak nagyobb részét fizeti, a belügyminister az egyesülést meg nem tagadhatja.

163. § Két külön törvényhatóság területén fekvő összeépitett községek egyesitése csak az egyik községnek az illető törvényhatósági területbe való átkebelezése után történhetik meg.

Ezen átkebelezés, ha az érdekelt törvényhatóságok egyetértenek, a belügyminister által a törvényhozásnak való utólagos bejelentés mellett engedélyezhető, máskülönben törvényhozási uton eszközlendő.

164. § Ezen törvénycikkben az illetőségről szóló 5-17. §-oknak és a 18. § két utolsó bekezdésének hatálya a fővárosra és a törvényhatósági joggal felruházott többi városokra kiterjesztetik oly megjegyzéssel, hogy az illetőségi kérdések iránt és a fővárosban a községi kötelékbe való felvétel iránti kérelmek felett is a tanács határoz.

A tanács határozata a belügyministerhez felebbezhető, a 14. § értelmében alkotható szabályrendelet pedig jóváhagyás végett a belügyministerhez felterjesztendő.

A községi háztartást szabályozó 109., 110., 111., 112., 113., 114., 119., 120., 121., 122., 123., 124., 125., 127., 128., 129., 133., 136., 138., 139., 141., 144., 145., 146. és 147. §-ok a törvényhatósági joggal felruházott városokra nézve is - a fővárost ide nem értve - az alábbi módositásokkal irányadók.

Az előljáróság helyett a tanács, a képviselő-testület helyett a törvényhatósági bizottság és a törvényhatóság helyett a belügyminister értendő.

A 110. és 112. §-okban foglalt tárgyak elintézésére jogositott közgyülés összehivásának 30 napi határideje helyett a törvényhatósági joggal felruházott városok szabályrendeletileg állapitják meg azon határidőt, a melynek ily esetben a közgyülés összehivása és megtartása között lenni kell. Ezen határidő azonban 8 napnál rövidebb nem lehet.

A 120. § rendelkezései a városi vagyon kezelésénél is megtartandók; ha azonban az ezen §-ban emlitett esetek valamelyikének beálltával a város közgyülése a városi vagyon szabad kézből való kiadatását rendelné el, az e tárgyban hozott határozat kifüggesztendő s a kifüggesztéstől számitott 8 nap alatt az ellen a község kebelébe tartozó bármely polgár a tanács utján felebbezést adhat be.

A felebbezés felett a belügyminister dönt. A fentebbi 8 napi határidő leteltéig vagy ha felebbezés adatott be, annak elintézéséig, az ily határozatok végre nem hajthatók.

A vagyonkezelés és számvitel módját a törvényhatósági bizottság a belügyminister jóváhagyása alá terjesztendő szabályrendelettel állapitja meg.

165. § A törvényhatósági joggal birt azon városok, melyek az 1876:XX. törvény folytán rendezett tanácsu városokká alakultak át és ezen minőségüket megtartották, valamint a volt Királyföldön fekvő hét sz. k. város, végre a volt XVI. szepesi város közül azok, melyek rendezett tanácscsal birnak, a jelen törvény 24. §-ának b) és c) pontjai, továbbá 110., 112., 113., 114., 115., 116., 117. és 120. §-aiban érintett ügyekre nézve a belügyminister közvetlen felügyelete alatt állanak, melyet a főispán utján gyakorol, - a tevőleges és szenvedőleges választói jogra nézve pedig a fenn elősorolt városokban az 1870:XLII. tc. 27. §-a (az új törvény 23. és 31. §-ai) határozmányai szolgálnak alapul.

166. § Ezen törvény életbeléptével az 1871:XVIII., az 1876:V. és az 1875:XXXV. törvénycikkek hatályon kivül helyeztetnek.

A 68. és 69. §-ok rendelkezései az általános tisztujitáskor, és csak a mennyiben az azok által érintett egyes állások időközben megürülnek, ezek betöltésénél lépnek életbe.

167. § Jelen törvény végrehajtásával a belügyminister bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére