1886. évi XXIII. törvénycikk

a közigazgatási tisztviselők, a segéd- és kezelő személyzet tagjai elleni fegyelmi eljárásról * 

1. § A törvényhatósági tisztviselő, a segéd- és kezelő-személyzet tagja ellen fegyelmi eljárásnak van helye:

a) ha megsérti vagy hanyagul teljesiti a törvényben, kormány- és szabályrendeletekben megszabott kötelességét,, vagy ennek teljesitésére, a betegség esetét kivéve, képtelennek bizonyul;

b) ha botrányt okozó erkölcstelen életet él, vagy ilynemü kihágást követ el.

A hivataláról lemondott, vagy közbejött tisztujitáskor meg nem választott tisztviselő ellen fegyelmi eljárás rendszerint el nem rendelhető; a már folyamatban levő fegyelmi eljárás pedig, ha a tisztviselő közbejött tisztujitás alkalmával nem lett megválasztva, rendszerint abbanhagyandó. Ha azonban ugy egyik, mint a másik esetben a volt tisztviselő a felelősség alól a törvényhatóság által még nem mentetett fel, ha vagyoni felelősség megállapitásának kérdése forog fenn, ha esetleges nyugdijaztatása a fegyelmi ügy elbirálásának eredményével kapcsolatban áll: akkor a hivatalból kilépett volt tisztviselő ellen a fegyelmi eljárás elrendelhető, a fegyelmi eljárás folyama alatt közbejött tisztujitáskor meg nem választott volt tisztviselő ellen pedig a fegyelmi eljárás folytatandó s jogérvényes határozattal befejezendő.

A fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelése után, az eljárásnak jogerős fegyelmi határozattal befejezéseig lemondásnak rendszerint nincs helye. Kivételes esetekben azonban, ha a vétség előreláthatólag enyhébb beszámitás alá esik és vagyoni felelősség kérdése fenn nem forog, sőt a lemondás elfogadását a közszolgálat érdeke kivánatossá teszi, a lemondás elfogadható. A lemondás végleges elfogadása iránt a fegyelmi hatóság véleménye alapján azon hatóság határoz, melytől az illető, választás vagy kinevezés utján megbizatását nyerte. A választott tisztviselőkre nézve időközben követendő eljárás iránt a törvényhatóság szabályrendeletileg intézkedik. A lemondás tárgyában hozott végleges határozat a belügyministerhez felebbezhető.

2. § A fegyelmi eljárást vizsgálat előzi meg, a melynek elrendelése kérdésében akár hivatalból, akár feljelentés folytán, akár az illetőnek saját kivánságára:

a) azon törvényhatósági tisztviselőkre nézve, kik a közigazgatási bizottság tagjai, ezen bizottság vagy a törvényhatósági közgyülés határoz;

b) a törvényhatóság többi tisztviselője, valamint a segéd- és kezelőszemélyzet tagjaira nézve pedig, a törvényhatósági közgyülés, főispán (főpolgármester) és közigazgatási bizottság, alispán, illetőleg törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármester;

c) elrendelheti még a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot, kivétel nélkül a törvényhatóság minden tisztviselője, a segéd- és kezelő-személyzet tagjai ellen a belügyminister, valamint a főispán (főpolgármester) meghallgatása mellett a többi minister is, midőn a hanyag eljárás, a törvényben és kormány- vagy szabályrendeletekben megszabott kötelesség megsértése a tárczájához tartozó teendőkre vonatkozik.

A fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelésének kérdésében, az a) és b) pontok alatt felsorolt hatóságok által hozott határozat ellen fokozatos felebbezésnek van helye és pedig: az alispán (polgármester) határozata a közigazgatási bizottsághoz, ennek megváltoztató határozata a belügyministerhez; a törvényhatósági közgyülés, a közigazgatási bizottság, a főispán (főpolgármester) elsőfoku határozata a belügyministerhez mindenkor 8 nap alatt felebbezhetők.

Két egybehangzó határozat ellen, az érdekeltek részéről nincs felebbezésnek helye, de a főispán (főpolgármester) bármely határozatot hivatalból felebbezhet.

3. § A vizsgálatot azon törvényhatósági tisztviselők ellen, kik a közigazgatási bizottság tagjai, maga ezen bizottság, a kebeléből kiküldendő egy vagy több tag által, - a többiekre nézve pedig rendszerint az alispán (polgármester) akadályoztatása esetén helyettese teljesiti.

A vizsgálat folyamán kihallgatott tanuk megesketése rendszerint mellőzendő; de a mennyiben a vizsgálatot teljesitő közeg a kihallgatott tanuk megesketését az ügy elbirálására döntő befolyással biró körülményeknek megállapitása czéljából szükségesnek találja, a tanu meghitelhető.

A belügyminister felhatalmaztatik, hogy a megjelenni vagy vallomást tenni vonakodó tanuk ellenében a kényszeritő rendszabályokat és a tanuk meghiteltetése esetében követendő eljárást az 1868:LIV. törvénycikk 204., 206. és 242. §-aiban foglalt intézkedéseknek megfelelő módon szabályrendelettel állapitsa meg.

4. § A vizsgálat elrendelésével egyidejüleg vagy annak folyama alatt is, ha azt a felmerült körülmények indokolják, a tisztviselő, a segéd- és kezelőszemélyzet tagja, a vizsgálatot elrendelő által hivatalától felfüggeszthető. A felfüggesztés iránt hozott határozat ellen fokozatos felebbezésnek van helye, de a felfüggesztés már az elsőfoku határozat alapján felebbezés esetében is végrehajtható.

A hivatalától felfüggesztett tisztviselőnek, a segéd- és kezelő-személyzet tagjainak helye, a főispán (főpolgármester) által ideiglenes helyettesités utján töltetik be; kivévén az alispáni, illetőleg polgármesteri állásokat, melyeknek ideiglenes helyettesités utján betöltése a törvényhatósági közgyülés hatáskörébe tartozik.

Az ilyetén helyettesitések a fegyelmi ügy befejezéseig érvényesek.

A hivatalból végérvényesen felfüggesztett tisztviselő, a segéd- és kezelőszemélyzet tagja, a felfüggesztés tartamára lakpénz-illetőségén felül, fizetésének egyharmad részéig terjedő és feléig felemelhető ellátásban részesitendő.

E felemelés kérdésében a törvényhatósági közgyülés intézkedik, melynek határozata 8 nap alatt a belügyministerhez felebbezhető.

Azon esetben, ha a hivatalától felfüggesztett tisztviselő, a segéd- és kezelő személyzet tagja, teljesen felmentetett és hivatalába visszahelyeztetett, fizetésének visszatartott része kiszolgáltatandó. Az uti és irodai átalány azonban a felfüggesztés tartamára visszahelyezés esetében sem igényelhető.

5. § A vizsgálat befejezése után a fegyelmi eljárás veszi kezdetét, mi végből a vizsgálati iratok a tiszti ügyésznek küldendők meg.

A tiszti ügyész a vizsgálat eredményéhez képest inditványt tesz a fegyelmi eljárás folytatása vagy abbanhagyása iránt, és első esetben a kirovandó fenyiték minősége iránt is; és az iratokat azok átvételétől számitandó 14 nap alatt inditványával együtt azon hatósághoz teszi át, mely a 6. § értelmében határozni hivatva van.

Azon esetben, midőn a tiszti ügyész a fegyelmi eljárás abbanhagyását inditványozza, a vizsgálati iratok általa határozathozatal végett mindenkor a közigazgatási bizottság fegyelmi választmányához teendők át.

A vizsgálat alá helyezett tisztviselőnek, a segéd- és kezelő-személyzet tagjának, kit a fegyelmi hatóság az ügyészi inditvány beadásáról 48 óra alatt értesiteni tartozik, jogában áll az ügyészi inditványt és a vizsgálati iratokat megtekinteni és az ügyész inditványára az értesités vételétől számitott nyolcz nap alatt nyilatkozatot tenni.

A 9. § a) pontja alá tartozó esetekben, a 6. § b) pontja szerint határozathozatalra illetékes alispán, illetőleg polgármester a vizsgálat eredménye felett még azon esetben is érdemleges határozatot hoz, ha a tiszti ügyész inditványától eltérőleg vádlottat felmentendőnek találja.

A közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya pedig azon esetben is érdemlegesen határoz, ha a tiszti ügyész által abbanhagyás iránt tett inditványtól eltérőleg panaszlottat a 9. § a) pontjában meghatározott büntetésben találja marasztalandónak.

6. § A vizsgálat eredménye felett határoz és pedig:

a) a 2. § a) pontjában emlitett tisztviselőkre nézve elsőfokozatban a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya, másodfokozatban a belügyminister;

b) a 2. § b) pontja alá tartozó többi tisztviselőre, valamint a segéd- és kezelő-személyzet tagjaira nézve, ha a vétség ezen törvény 9. §-a a) pontjában megszabott büntetést von maga után, elsőfokozatban az alispán, illetőleg a polgármester, másodfokozatban a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya, esetleg - a mennyiben két eltérő határozat hozatott - harmadfokozatban a belügyminister.

A 9. § b) pontja szerint megtorlandó vétségek eseteiben pedig a 2. § b) pontja alatt emlitett tisztviselőkre, valamint a segéd- és kezelő-személyzet tagjaira nézve is, elsőfokozatban a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya, másodfokozatban a belügyminister.

A közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya előtt az eljárás mindenkor nyilvános, de a határozat zárt ülésben hozatik.

7. § Ha a tiszti ügyész a 9. § a) pontja alatt emlitett fenyiték alkalmazását inditványozza, de az illetékes alispán vagy polgármester az ugyanazon § b) pontjában érintett büntetést véli alkalmazandónak, az iratokat e részbeni véleménye kiséretében a közigazgatási bizottság fegyelmi választmányához teszi át.

A közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya, ha az ügy akár a tiszti ügyész inditványa kapcsán, akár pedig az alispán, illetőleg polgármester által illetékességi körébe utaltatott: még azon esetben is határoz, ha a 9. § a) pontjában emlitett fenyitéket tartja alkalmazandónak.

8. § A vizsgálat eredménye felett első- vagy másodfoku határozathozatalra hivatott fegyelmi választmány vagy a belügyminister, ha szükségesnek látja, a vizsgálat kiegészitését a határozat függőben tartása, vagy feloldása mellett is elrendelheti; a kiegészitést elrendelő határozat ellen nem engedtetik meg felebbezés.

Ha a határozat feloldatott, az 5. § szerinti eljárásnak van helye.

9. § A vétkesnek talált törvényhatósági tisztviselő, valamint a segéd- és kezelő-személyzet tagja a vétség fokozatához képest:

a) csekélyebb vétség esetében dorgálással vagy 50 frtig terjedhető pénzbirsággal;

b) sulyosabb vétség, vagy a vétség ismétlése esetében 500 frtig terjedhető birsággal vagy hivatalvesztéssel büntethető.

A fegyelmi határozatban megállapitandók a közigazgatási végrehajtás utján behajtható eljárás költségei és az is, hogy ki tartozik e költségeket viselni.

A birságnak és a költségeknek lefizetésére a fegyelmi határozatban záros határidő tüzendő ki, valamint a birság hovaforditása, az e tárgyban alkotott és a belügyminister által jóváhagyott vagy jövőben alkotandó és a belügyminister által jóváhagyandó szabályrendeletek értelmében kimondandó; végül az elmarasztalt által okozott károk megtéritése iránti felelősség is mindenkor megállapitandó.

Ha az elmarasztalt a jogerőre emelkedett fegyelmi határozatban kiszabott pénzbirságot és a megállapitott költségeket a kitüzött határidő alatt le nem fizeti, a mennyiben hivatalától felfüggesztve nem volt, a birság és költségek az elmarasztalt fizetéséből havi részletekben levonandók; ha pedig a hivatalától felfüggesztett tisztviselő, a segéd- és kezelő-személyzet tagja, nem fizeti le a kitüzött határidő alatt a reá rótt pénzbirságot és költségeket, az ilyen, habár a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével visszahelyeztetett is hivatalába, mindaddig, mig a birság és költség teljesen lefizetve nincs, továbbra is csak azon ellátási összegre tarthat igényt, mely részére a felfüggesztés idejének tartamára a 4. § negyedik kikezdése értelmében esetleg megállapittatott, s ezen esetben az illető tisztviselő, a segéd- és kezelő-személyzet tagja, illetményeinek az ellátási összegen felüli része a birság és költség letörlesztésére fordittatik.

10. § Felebbezési határidő:

ugy magánfelekre, mint a vizsgálatnak hivatalból lett elrendelése esetében a tiszti ügyészre, valamint a főispánra (főpolgármesterre) nézve is, a határozat kézbesitéséről számitandó 8 nap.

11. § Két egybehangzó határozat ellen nincs helye felebbezésnek.

De a főispán (főpolgármester) a belügyministerhez bármely határozatot hivatalból felebbezhet, s valamelyik minister által a 2. § c) pontja értelmében elrendelt vizsgálat és arra alapitott eljárás eredménye pedig az illető ministerhez mindig felterjesztendő.

A két egybehangzó határozattal befejezett fegyelmi ügyekről a főispán (főpolgármester) a belügyministerhez 8 nap alatt esetről-esetre jelentét tesz, ki az iratokat 30 nap alatt felülvizsgálat végett felkivánhatja.

12. § A törvényhatósági tisztviselőkre, ugy a segéd- és kezelő-személyzet tagjaira vonatkozó fegyelmi határozatok, a főispánnak (főpolgármesternek) azonnal, a törvényhatósági közgyülésnek pedig jogerőre emelkedésük után jelentendők be.

13. § A hivatalától felfüggesztett törvényhatósági tisztviselő és a segéd- és kezelő-személyzet tagja, a mennyiben nem hivatalvesztéssel büntettetett, a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után állásába visszahelyezendő.

14. § Hivatalvesztéssel büntetett törvényhatósági tisztviselő helye a legközelebbi közgyülésen betöltendő.

A ki hivatalvesztésre itéltetett, a rendes tisztujitás bekövetkezte előtt ujból meg nem választható, sem ezen idő tartama alatt ki nem nevezhető; másodizbeni hivatalvesztéssel büntetés esetében pedig elveszti a további szolgálati képességet.

15. § Mikor válik büntetendő cselekményben bűnössé a tisztviselő és a segéd- és kezelő-személyzet tagja hivatalos kötelességének elmulasztása, vagy hivatali hatalmával való visszaélés által, a büntető törvény határozza meg.

16. § A fennálló törvények és törvényes szabályok alapján bűntettnek, vétségnek vagy kihágásnak tekintendő cselekmények folytán a vizsgálat a büntető eljárás szabályai szerint eszközöltetik.

Ha a közigazgatási uton az arra fentebbiek szerint jogosult hatóságok valamelyike által elrendelt vizsgálatból az tünnék ki, hogy a fenforgó cselekmény nem csupán fegyelmi eljárás utján megtorolható vétséget, hanem a fennálló törvények és törvényes szabályokhoz képest büntetendő cselekményt képez: akkor azon esetben, ha a fenforgó vétség már tisztán fegyelmi szempontból is, a hivatalból való elbocsátás kimondását teszi szükségessé, a fegyelmi eljárás a büntető eljárásra való tekintet nélkül folytatandó és befejezendő; de a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya által a királyi ügyészség, illetőleg kir. járásbiróság (1880:XXXVII. tc. 40. §) vagy az eljárásra hivatott közigazgatási hatóság (1880:XXXVII. tc. 41., 42. §-ok) a büntető eljárás meginditása végett szükséges adatok közlése mellett értesitendő: ha pedig a fenforgó vétségek a hivatalból elbocsátást tisztán fegyelmi szempontból nem indokolják, az iratok azonnal átteendők, mely esetben a további fegyelmi eljárás a bűnügynek jogerős itélettel befejezéseig függőben tartandó. Az ilyen bűnügyek a biróságok által mindenkor soron kivül tárgyalandók.

17. § Büntető vizsgálat esetén a tisztviselőt, a segéd- és kezelő-személyzet tagját, a közigazgatási bizottság a körülményekhez képest bármikor felfüggesztheti hivatalától; mindazon esetekben azonban, a melyekben a vád alá helyezési határozat jogerőre emelkedett, vagy a hivatalos alkalmazott ellen a csődnyitás vagy gondnokság alá helyezés jogérvényesen elrendeltetett, a felfüggesztés feltétlenül eszközlendő.

18. § A büntető eljárás folytán a bűntettek, vétségek és kihágások felett hozott itéletet, az eljáró törvényszék (biróság, hatóság) a közigazgatási bizottságnak mindig megküldi, mely azt a legközelebbi közgyülés elé terjeszti s egyszersmind a fegyelmi szempontból szükséges intézkedéseket megteszi.

19. § Az 1876. évi VII. tc., valamint a törvényhatósági tisztviselőknek, a segéd- és kezelő-személyzet tagjainak fegyelmi ügyeire vonatkozó s jelen törvénynyel ellentétben álló minden előbbi törvény, kormány- és szabályrendelet hatályon kivül helyeztetik.

20. § Ezen törvény végrehajtásával a belügyminister bizatik meg.