A törvényhatósági tisztviselők, a segéd- és kezelő személyzet tagjai elleni fegyelmi eljárást szabályozó 1876:VII. tc., közel tiz évi fennállása alatt, azon törvényhozási alkotások egyikének bizonyult, mely a kötelességérzet fejlesztésére jótékony befolyást gyakorolt az által, hogy a fegyelmi vétségeknek gyorsabb megtorlását, a legtöbb esetben lehetővé tette.
De a tapasztalás egyszersmind azt is igazolta, hogy oly esetekben, midőn a meginditott fegyelmi vizsgálat során bűntett nyomai mutatkoztak, s az okból a vizsgálati iratok a közvádlóhoz tétetvén által, a fegyelmi eljárás függőben hagyatott; az ügykezelés a közigazgatás nagy hátrányára gyakran nélkülözni volt kénytelen a szakavatottságot és buzgalmat, melyek a közszolgálatban állónak nélkülözhetetlen kellékei. Ennek oka pedig abban rejlett, mert a büntető vizsgálat alatt álló tisztviselőt, a bűnfenyitő biróság itéletének jogerőre emelkedése előtt, ha fel lehetett és sokszor fel is kellett függeszteni hivatalától, de nem lehetett elmozditani még akkor sem, ha annak állása fegyelmi szempontból tarthatatlannak és hivatalbóli elmozditása közérdekből teljesen indokoltnak mutatkozott is. A bűnvádi s azt követő fegyelmi eljárás egész tartama alatt, tehát a felfüggesztett tisztviselő ügykörét egy ideiglenesen helyettesitett közeg töltötte be, a helyettesitett állomásra pedig, az állás ideiglenességénél fogva, csak kivételesen vállalkozott oly egyén, kiben a szakavatottsággal együtt a kellő ügybuzgalom is feltalálható volt.
Az 1876:VII. törvény ama rendelkezését tehát, mely a szerzett tapasztalás szerint a közigazgatásra hátrányosnak bizonyult, megfelelően módositani szükséges.
De szükséges - nézetem szerint - az is, hogy a szóban levő törvénynek azon hiányossága is, mely szerint a fegyelmi uton felfüggesztett megyei közegeknek a felfüggesztés tartama alatti ellátásáról semmiképen gondoskodva nem volt, a lehetőség határai között, a méltányossági tekintetek szem előtt tartásával, pótoltassék.
Mert a mennyire szükséges a kötelességszegő törvényhatósági közeggel a kellő igazságos szigorral elbánni, ép oly méltányos gondoskodni arról, hogy a hivatalától felfüggesztett megyei közeg is, a mennyiben azt a meghatározott javadalmazással biró házi pénztár állapota esetről-esetre engedni fogja, meghagyassék fizetése egy részének élvezetében, hogy magát és hozzátartozóit, az ellene folyamatba tett fegyelmi vagy bűnfenyitő eljárás tartama alatt ügyének végleges befejezéseig fentarthassa.
A legnagyobb szigorúság ott, a hol ennek szüksége mutatkozik, de a lehetőségig méltányos elbánás oly esetekben, midőn azt az emberiségi érdekek a közjó sérelme nélkül ajánlatossá teszik, - ezek kiindulási pontjaim, melyek kegyes figyelembevételét a törvényhozástól kikérni bátorkodom.
Az 1876:VII. tc. eme fennebb jelzett hiányai néhány § módositásával, illetőleg egy pár újabb § felvételével pótolhatók lettek volna ugyan, de minthogy a gyakorlat rendén más egyéb pótlások és helyesbitések is szükségesnek mutatkoztak, s minthogy továbbá a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870:XLII. törvénycikknek egyidejű módositásával az 1876:VII. tc. több §-aiban foglalt, az előbb idézett törvény némely intézkedéseinek hatályon kivül helyezésére vonatkozó rendelkezések feleslegessé lettek, de általában jobb és czélszerübb is, hogy a fegyelmi eljárás egy szerves egészet képező, egyetlen törvény keretében szabályoztassék; czélszerűnek láttam a novelláris módositás mellőzésével a fegyelmi törvényt, az alább részletesen indokolandó módositások, illetőleg pótlásoknak a jelenlegi szövegbe beillesztésével egészen újból szerkeszteni.
A javaslatba felvett pótlások és módositások §-ok szerinti részletes indokolását a következőkben van szerencsém előterjeszteni.
A javaslat 1. §-ához
1. A jelen törvény 1. §-a első bekezdésében foglalt hivatkozás, tekintettel a törvényjavaslat 19. §-ára, melylyel a módositott törvénynyel ellenkező minden előbbi törvény hatályon kivül helyeztetik, kihagyandó volt.
2. A jelenlegi 1. § a) pontjának azon kifejezése „ha képtelennek bizonyul” szabatosabb meghatározást igényelt, nagy különbség levén a között, ha valaki hivatalos teendőinek ellátására változatlan egészségi állapot mellett bizonyul képtelennek, és a között, ha az illető betegség vagy szellemi fogyatkozás által van ebben akadályozva. Minthogy pedig bizonyos időtartamon túl a betegség vagy szellemi fogyatkozás miatt szolgálatképtelen tisztviselő a közszolgálat érdekei veszélyeztetése nélkül, nem hagyható meg hivatalában, addig az ilyen tisztviselő, a mennyiben a szolgálatképtelenségben töltött egy év letelte után önként le nem mondott hivataláról, a fegyelmi törvény erőltetett magyarázásával, a méltányossági tekintetek háttérbe szoritásával fegyelmi eljárás rendén lett elmozditva.
Ezekre való tekintettel az egy éven túl betegség vagy szellemi fogyatkozás miatt szolgálatképtelenné lett tisztviselőkkel szemben, a fegyelmi eljárás mellőzendőnek találtatott, s a követendő elbánás módozatai a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvény módositása iránt egyidejűleg készült javaslatba vétettek fel.
3. Országszerte fennálló s általam rendszerint nem kifogásolt gyakorlat, hogy a fegyelmi eljárás azon törvényhatósági közeg ellen, ki hivataláról lemondott, vagy közbejött tisztújitáskor meg nem választatott, rendszerint nem indittatik; a már folyamatban levő fegyelmi eljárás pedig, ha a bepanaszolt tisztviselő közbejött tisztújitás alkalmával nem lett megválasztva, rendszerint abbanhagyatik; minthogy azonban a vagyoni felelősség megállapitásának kérdése is foroghat fenn, vagy az illetőnek nyugdíjaztatása a fegyelmi ügy elbirálásával kapcsolatban állhat, a fenforgó fontos érdekek megvédelmezése czéljából szükséges, hogy a hivatalból kilépett vagy kimaradt tisztviselő ellen, a mennyiben a törvényhatóság közönsége a felelősség alól még fel nem mentette, a fegyelmi eljárás elrendeltessék, illetőleg folytattassék s jogérvényes határozattal befejeztessék. Az ez iránti rendelkezéseket a javaslatba felveendőknek találtam.
4. Némely esetekben, pl. ha a vétség előreláthatólag kisebb beszámitás alá esik, a fegyelmi eljárás közbeni lemondás elfogadása, különösen akkor, ha azt a közszolgálat érdeke is követeli, indokolt lévén, a vonatkozó rendelkezések a javaslatba felvétettek.
A javaslat 2. §-ához
1. Félreértések elkerülése tekintetéből ezen §-ban határozottan kifejezendőnek találtam, hogy a vizsgálatnak nemcsak feljelentés, hanem a felettes hatóság hivatalos észlelete, valamint az illető tisztviselő saját kérelme alapján is lehet helye.
2. A javaslat ezen §-ában a teljes szabatosság czéljából határozott alakban kifejezést kivántam adni annak, hogy a vizsgálat elrendelésének kérdésében határozni hivatott felsorolt hatóságok, egymással szemben a fennálló felebbezési fokozatok szerint határoznak.
A javaslat 3. §-ához
A fegyelmi ügyek felülvizsgálata folyamán számos esetben tapasztaltatott, hogy a vizsgálat rendén kihallgatott tanuk némelyike lelkiismeretlen vallomást tesz, ugy hogy sok esetben az ügynek birói megnyugvással való elbirálhatása a tanu meghiteltetését elkerülhetlenné teszi.
Minthogy a kihágási eljárást szabályozó kormányrendelet az eljáró közigazgatási tisztviselőt némely esetekben a tanuk meghiteltetésére feljogositja, minthogy továbbá a büntetőtörvénykönyv 220. §-a azon feltevésből indul ki, hogy közhivatalnokok fegyelmi ügyében a tanuk vallomásaikat esküvel is megerősithetik: törvényesség szempontjából nem forog fenn akadálya annak, hogy a közigazgatási tisztviselők fegyelmi ügyében kihallgatott tanuknak, a tapasztalat által szükségesnek bizonyult megeskethetése, a fegyelmi törvényben kifejezést nyerjen.
A javaslat 4. §-ához
1. Vizsgálat közben merülhetvén fel olyan körülmények, melyek az annak elrendelésével egyidejűleg fel nem függesztett tisztviselőnek hivatalától való felfüggesztését indokolttá teszik, az ez iránti rendelkezést czélszerűnek látszott a javaslatba felvenni.
2. A jelenlegi törvény 4. §-a utolsó kikezdésében hivatkozott törvények a törvényjavaslat 19. §-ára való tekintetből hagyattak ki.
3. A felfüggesztett tisztviselő ellátására vonatkozó rendelkezések a bevezetésben emlitett és azon okból vétettek fel a javaslat szövegébe, hogy a felfüggesztett tisztviselőnek megadassék a mód arra, hogy ha a fegyelmi eljárás a panasz alaptalansága folytán teljes felmentésével végződött, fizetésének visszatartott részét, a mennyiben azt a házi pénztár állapota esetenkint engedni fogja, utólag megkaphassa.
A javaslat 5. §-ához
1. A jelenlegi törvényben az, hogy a fegyelmi eljárás tulajdonképen mikor veszi kezdetét, kétségtelen szabatossággal kifejezve nem lévén, kivánatosnak látszik határozottan kimondani, hogy a tulajdonképeni fegyelmi eljárás akkor veszi kezdetét, a midőn a vizsgálati iratok a tiszti ügyésznek inditványtétel végett kiadatnak.
2. Voltak esetek, midőn az abbanhagyó és felmentő határozat közti lényeges különbség figyelmen kivül hagyása mellett az alispánnak azon joga, hogy a hatáskörébe utalt fegyelmi ügyekben felmentő határozatot is hozhasson, kétségbe vonatott; s viszont a fegyelmi választmánynak abbeli illetékessége, hogy a tiszti ügyésznek abbanhagyása iránt tett inditványától eltérőleg, a büntetésnek a 9. § a) pontjában megállapitott, a 6. § b) pontja szerint az alispán hatáskörébe utalt mértékét mondhassa ki, kétségbe vétetett. Ezen okokból, minden további kétely elkerülése végett, szükségesnek találtam a törvényben kimondani, hogy az alispán nemcsak marasztalható, de felmentő határozatot is hozhat, a fegyelmi választmány pedig, ha indokoltnak tartja, a tiszti ügyész abbanhagyó inditványától eltérőleg, a büntetésnek a 9. § a) pontjában megállapitott mértékét is alkalmazhatja.
A javaslat 6. és 7. §-ához
A jelenlegi törvény 6. és 7. §-ai módositást nem igényelvén, a javaslatba ugyancsak mint 6. és 7. §-ok jelen szövegükben változatlanul vétettek át.
Minthogy az ügyállást lényegesen meg nem változtató körülmények az alsófokú fegyelmi hatóságok által igen gyakran egészen beigazoltaknak vétetnek s az ügy elbirálása nélkülözi a teljes megbizhatóságot, fordulnak elő esetek, hogy a kellően be nem igazolt körülmények felderitése pótvizsgálat rendén eszközlendő, mely esetekben nem szükséges a határozatot feloldani, elégséges azt csak függőben hagyni.
Ha azonban az ügyállás megváltoztatására lényeges befolyást gyakorolható ténykörülmények feletti pótvizsgálat mutatkozik szükségesnek, akkor a határozat feloldandó, mert a pótvizsgálat eredménye az ügyállást egészen megváltoztathatja. Az e részbeni szabatos rendelkezések a javaslatba felvétettek.
A javaslat 9. §-ához, mely a törvény 11. §-ának felel meg
1. Hogy a marasztalt tisztviselő a marasztaló határozat feltételeinek teljesitését, kényekedve szerint el ne odázhassa, szükségesnek láttam, hogy a határozatban a birság lefizetésének határideje megállapittassék.
Az ugyanezen § 5. kikezdésében foglalt ama rendelkezés, hogy a fegyelmi határozatban a birság hovaforditása iránt is intézkedni kell, az e részben minden törvényhatóságnál hatályban levő s általam megerősitett szabályrendeletekből vétetett át a törvényjavaslatba.
2. A fennálló gyakorlat és a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvény módositására vonatkozó javaslatomban már megállapitott elvek szerint a fegyelmi határozatban a marasztalt által okozott károk megtéritése iránti felelősség is kimondandónak találtatott.
3. Önként értetődik, hogy a fegyelmi határozattal az eljárási költségek is megállapitandók s ezen költségek marasztaló határozat esetében a marasztalt által, abbanhagyó vagy felmentő határozat esetében pedig a panaszt tevő által viselendők, s ezen utóbbitól, a mennyiben azt a kitűzött záros határidő alatt le nem fizeti, közigazgatási végrehajtás útján behajtandók.
4. A részben is határozott intézkedéseket láttam czélszerűnek felvenni a javaslat ezen §-ába, hogy mi történjék akkor, ha a kirótt birságot és megállapitott költségeket a marasztalt a kitűzött határidő alatt le nem fizeti. A hivatalától felfüggesztett tisztviselő hivatalába való visszahelyezése iránti igényét a birság záros határidő alatti lefizetésétől függővé tenni. illetőleg azt, hogy a felfüggesztett tisztviselő a birságnak a kitűzött határidő alatti le nem fizetése esetén visszahelyezési igényét elveszti, sem igazságosnak, sem a szerzett tapasztalás szerint a közszolgálat érdekében állónak nem találtam, elégségesnek mutatkozván az ilyen törvényhatósági közeget a birság és költség teljes lefizetéseig a felfüggesztés idejére megállapitott ellátási illetményre szoritani.
A javaslat 10. §-ához
1. Minthogy a vizsgálatnak hivatalból lett elrendelése esetében panaszló fél hiányában a tiszti ügyész van hivatva a vád érdekét képviselni, részére a felebbezési jogot ily esetekre nézve törvény által biztositani kivántam.
2. A fellebbezési határidők a jelenlegi törvény vonatkozó §-ában a felekre és a főispánra nézve különbözőképen lévén megállapitva, ezen eltérés fentartása indokoltnak nem találtatott.
3. A jelenlegi törvény 10. §-a szövegének utolsó kikezdése, tekintettel a javaslat 11. §-ának utolsó bekezdésében foglaltakra, kihagyandó volt.
A javaslat 11. §-ához
Ezen §-nak, mely a jelenlegi törvény 9. §-ának felel meg, utolsó kikezdését, mely arról szól, hogy a két egybehangzó határozatok a főispán által a belügyministerhez esetről-esetre felterjesztendők, az 1876. évi V. tc. 27. §-ában foglalt rendelkezés analogiája alapján vettem fel a javaslatba.
A javaslat 12. §-ához
A jelen törvény 12. §-a módositást nem igényelvén, szövegének érintetlenül hagyásával vétetett át mint 12. § a javaslatba.
A javaslat 13. §-ához
A jelenlegi törvény 13. §-a, tekintettel a javaslat 9. §-a utolsó kikezdésében foglalt rendelkezésekre, azon módositással vétetett fel a javaslatba, hogy a hivatalból felfüggesztett tisztviselő, a mennyiben nem hivatalvesztéssel büntettetett, a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után visszahelyezendő hivatalába.
A javaslat 14. §-ához
1. A jelenlegi törvény 14. §-a szövegéből „de az” szavak, a szabatosság szempontjából mellőztettek.
2. A részben is intézkedés szüksége forgott fenn, hogy a hivatalvesztés ne csak a megválasztásnak, hanem a kinevezésnek is gátló akadályául szolgáljon.
A javaslat 15. §-ához
A jelenlegi törvény 15. §-a módositást nem igényelvén, az szövegének érintetlenül hagyásával vétetik fel mint 15. § a javaslatba.
A javaslat 16. §-ához
Gyakran megtörténvén, hogy a közigazgatási bizottság mint fegyelmi hatóság megkeresésére a törvényhatósági tisztviselők ellen meginditott bűnfenyitő vizsgálat igen huzamos időt vett igénybe s az eddigi gyakorlat szerint a bűnfenyitő ügynek jogerős itélettel lett befejezéseig a további fegyelmi eljárás függőben hagyatván, az illető tisztviselő állomása, a közszolgálat nagy hátrányával, huzamos időn át be nem töltetett; mindezekre való tekintetből indokoltnak láttam a javaslatba azon rendelkezésnek felvételét, hogy azon esetekben, a midőn a vádbeli cselekmény oly természetű, hogy az tisztán fegyelmi szempontból is, eltekintve a bűnügyi eljárás eredményétől, hivatalvesztést vonna maga után, a fegyelmi eljárás előbb befejeztessék s az eredményétől, hivatalvesztést vonna maga után, a fegyelmi eljárás előbb befejeztessék s az iratok a hivatalvesztés iránt hozott fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után tétessenek át az eljárni hivatott birósági közeghez s kimondandónak találtam, hogy a fegyelmi hatóság által a bűnfenyitő útra áttett ügyek sürgős természetük indokából, mindenkor soron kivül tárgyaltassanak.
A javaslat 17. §-ához
Szükségesnek láttam a jelen törvény 17. §-ának szövegét a javaslatban azzal pótolni ki, hogy a közigazgatási bizottság, mihelyt a vádlott felfüggesztésének indokolt voltáról meggyőződik, a felfüggesztést bármikor elrendelheti. Ha azonban a vád alá helyezési határozat meghozatott és jogerőre emelkedett, mely körülmény a zaklatás esetét kizárja, a felfüggesztés minden esetben azonnal eszközöltessék.
A javaslat 18. §-ához
1. Kihágások elkövetése is szolgáltatván a fegyelmi eljárás elrendelésének indokául, felveendőnek találtam a javaslatba azt is, hogy a biróságok által tisztviselők kihágási ügyeiben hozott itéletek is megküldendők a közigazgatási bizottságnak.
2. A 18. § jelenlegi szövege nagyobb szabatosság czéljából pótlandó volt azzal, hogy a közigazgatási bizottság a birósági értesités vételével a fegyelmi szempontból szükséges intézkedéseket megteszi.
A jelen törvény 19. és 20. §-aihoz
A köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870:XLII. tc. küszöbön levő módositása iránt készült javaslatból a jelenlegi szövegben érintett rendelkezések ki levén hagyva, s ezen javaslat 19. §-a által az előbbi törvények ellenkező rendelkezései általánosságban hatályon kivül lévén helyezve, jelen §-ok a javaslat szövegéből egészen kihagyatnak.
A jelen törvény 21., s a javaslat 19. §-ához
A jelen törvény 21. §-a szövegének azon okból történt mellőzése mellett, mert a főkapitány és főkirálybirói elnevezések már megszüntek, a főpolgármester pedig a főispán mellett a törvény módositott szövegében mindenütt emlitve van, czélszerűnek láttam a javaslat 19. §-ában a módositott törvénynyel ellentétben álló minden előbbi törvény és szabályrendelet hatályon kivül helyezése iránt intézkedni.
A javaslat 20. §-ához
A jelen törvény 22. §-a módositást nem igényelvén, változatlan szövegében, mint 20. § vétetett fel a javaslatba.
