1. § A Fiume és a nyugoti kikötők közt fentartandó rendes gőzhajózási összeköttetés tárgyában a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. ministerium által, az „Adria” magyar tengeri hajózási részvénytársasággal 1886. évi május 15-én kötött szerződés a törvényhozás által jóváhagyatván, ezen törvény mellékleteként beczikkelyeztetik és ekként az, az 1882. évi XIII. törvénycikk helyébe lép.
2. § Ezen törvény végrehajtásával a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister bizatik meg.
A szerződés szövege a következő:
Szerződés,
melyet a fiumei és a nyugoti kikötők közt fentartandó rendes gőzhajózási összeköttetés tárgyában, az országgyülés jóváhagyásának fentartása mellett, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium, az „Adria” magyar tengeri hajózási részvénytársasággal kötött.
1. § Az „Adria” magyar tengeri hajózási részvénytársaság kötelezi magát arra, hogy 1887. évi január 1-jétől kezdve, 1896. évi deczember 31-ig a jelen szerződés értelmében rendes gőzhajózási járatokat fog Fiume és a nyugoti kikötők közt fentartani.
2. § A megállapitott rendes járatok a következők:
havonkint két járat Fiuméból Liverpoolba,
havonkint két járat Liverpoolból Fiuméba,
havonkint egy járat Fiuméból Glasgowba,
havonkint egy járat Glasgowból Fiuméba,
havonkint két járat Fiuméból Londonba, vagy Hullba, vagy Leithbe,
havonkint két járat Londonból vagy Hullból, vagy Leithből Fiuméba,
havonkint egy járat Fiuméból Bordeuxba,
havonkint egy járat Fiuméből Rouenba, vagy Havreba vagy Dunquerkebe.
Változások a járatrendben vagy a járatoknak egyesitése, csak a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium jóváhagyása mellett eszközölhetők és csak oly föltétel alatt, hogy a rendes járatok száma havonkint legalább 12 maradjon.
3. § A társaság kötelezi magát arra, hogy a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium kivánsága folytán, föltéve: hogy az adriai tengerben rendes hajózási vonalak első osztályu gőzösein fennálló gőzhajózási fuvardijak mellett legalább fél hajófuvar van biztositva, a közölt kivánság után legkésőbb négy hét alatt:
a) havonkint egy második járatot Fiuméból Glasgowba és havonkint egy járatot Fiuméból Amsterdamba vagy Antwerpenbe külön segélyezés nélkül;
b) havonkint egy járatot Fiuméból valamelyik spanyolországi kikötőbe, járatonkint 1200 o. é. forint állami segélylyel;
c) havonkint egy járatot Fiuméból Maltába és Tunisba, járatonkint 1200 o. é. forint állami segélylyel, és
d) évenkint hat járatot Fiuméból Braziliába és vissza, járatonkint 3000 aranyforint állami segélylyel teljesit.
Ezen 60 járaton, valamint a 2. § szerint teljesitendő 12 rendes havi járaton felül a társaság a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium kivánatára a nyugatra eső kikötőkbe további járatokat is tartozik teljesiteni, föltéve: hogy az adriai tengerben rendes hajózási vonalak első osztályu gőzösein fennálló gőzhajózási fuvardijak mellett legalább fél hajófuvar van biztositva. Ily járatoknál minden egyes járatért 600 o. é. frtnyi államsegélyt igényelhet.
4. § A társaság csupán első osztályu, átlag 800 registertonnás gőzösöket fog járatni.
5. § A fuvardijak Fiuméból vagy Fiuméba nem lehetnek nagyobbak, mint azok a fuvardijak, a melyek más észak-adriai kikötőkből vagy kikötőkbe, az illető irányban ugyanazon időben általában érvényesek.
A társaság a magyar vasuti állomások és a hajói által érintett kikötők, valamint az ezen kikötők mögött fekvő vasuti állomások között, ugyszintén északi és déli Amerikába közvetlen fuvardijakat fog megállapitani.
A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium követelheti: hogy bizonyos vasuti állomásokról bizonyos külföldi állomásokra és az illető kijelölendő áruk tekintetében közvetlen viteldijak a szállitási határidő biztositásával megállapittassanak. E végből a társaság köteles az illető vasuti igazgatóságokkal érintkezésbe lépni.
6. § A társaság fentartja magának azt a jogot, hogy a Fiuméból kiinduló vagy a Fiuméba menő járatain közbeeső kikötőket is érinthessen, a nélkül azonban, hogy ez által az utazás tartama indokolatlan késedelmet szenvedhetne.
A társaság mindazonáltal kötelezi magát arra, hogy Fiuméban, illetőleg Fiume számára mindenkor az illető hajó térfogatának két harmadát fentartja.
Ha azonban a társaságnál a fennálló fuvardijak mellett teljes gőzhajórakomány jelentetnék be: a hajó teljes térfogatát kell készen tartani, vagy legkésőbb két hét lefolyása alatt külön gőzöst kell inditani.
A társaság igazgatósága a Fiuméból és Fiuméba elinduló járatokat kihirdetni és az elért teherforgalomról kimutatásokat közölni fog.
A rendes járatok kihirdetése legkésőbb a következő hónapot megelőző hó 25-én eszközlendő, még pedig akkép, hogy világosan kiteendő azon tiz nap, melyben a hajó a kiindulási kikötőből Fiuméba indul és azon tiz nap, a melyben a hajó Fiumét elhagyandja.
Ha a hajó indulása, vagy eltávozása nem felel meg a kihirdetett időnek és a késedelem a kir. tengerészeti hatóság részéről indokoltnak nem tekintetik, a társaság minden egyes esetben 500 forintnyi birság alá vettetik. E birság a társaság biztositékából azonnal levonható és a társaság annak kiegészitésére kötelezhető.
A hirdetmények és közzétételek egy budapesti magyar lapban és a kir. tengerészeti hatóság hivatalos közlönyében eszközlendők.
7. § A tengerészeti magy. kir. hatóság kivánatára a társaság gőzhajóin Fiuméból végkikötőinek egyikébe, az élelmezési költségek megtéritése mellett, ingyen fog szállitani egy-egy tengerészt, a ki a fiumei tengerészeti tanfolyam első évét vagy az egész tanfolyamot végezte.
8. § A társaság gőzösei a cs. és kir. tengerészeti consulatusok részéről Fiuméba hazaküldött magyar tengerészeket, az élelmezési költségek megtéritése mellett, ingyen fogják szállitani.
Egy-egy járaton azonban csak két tengerésznek szállitása követelhető. - Betegek és bűntettesek ezen szállitásból kizárvák.
9. § A magyar kormány az 1. §-ban felemlitett időn át, évenkint 250,000 forintnyi segélyt nyujt a társaságnak.
Az állami segélyt a tengerészeti m. kir. hatóság, a havonkint teljesitett járatok aránya szerint havonkinti részletekben, a szerződési és nyugta-bélyegekkel ellátott nyugta ellen a társaságnak utólagosan fizeti ki.
A társaság 30,000 forintnyi biztositékot tesz le készpénzben, vagy biztositékra alkalmas értékpapirokban.
Ha a 30,000 forintnyi biztositék a 6. és 11. § értelmében a magyar kormány részéről részben vagy egészben igénybe vétetnék, a társaság köteles a biztositékot a hozzá e végett intézett felszólitásra 15 nap alatt, a teljes 30,000 frtnyi összegre kiegésziteni; ha ezt a társaság tenni elmulasztaná, a kormány jogositva van arra, hogy a hiányzó összeget a segélyezésnek legközelebb fizetendő részleteiből kiegészithesse.
10. § Ha háboru veszélye, kikötők elzárása, a tengeri vesztegelés vagy az erőhatalom egyéb esetei miatt egyes vonalokon járatok nem eszközölhetők, a társaság megszabadul ugyan abbeli kötelezettsége alól, hogy ezen vonalakon gőzhajóit járattasa, de ezen a czimen az állam részéről segélyezésre igényt nem tarthat.
Szabadságában áll mindazáltal ily esetekben az, hogy vagy a szerződésnek egy évvel való meghosszabbitását, vagy a járatok minimális számának az erőhatalom fennállásának tartamára szóló leszállitását kivánhassa. Az utóbbi esetben az állami segélyösszeg aránylagosan leszállittatik.
11. § Ha a társaság az ezen szerződésben megállapitott járatok bármelyikét nem teljesiti, a nélkül, hogy a 10. §-ban előrelátott felmentő okok egyikét jogosan felhozhatná; a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministeriumnak jogában áll az, hogy ily járatokat más hajótulajdonosok által a társaság költségére és veszélyére a társaság biztositékának igénybevétele mellett eszközöltesse.
Ezenkivül szerződésszegés esetében és általában mindenkor, ha a társaság szerződésszerüen elvállalt kötelezettségeit nem teljesitené, a magy. kir. kormány fentartja magának azon jogot, hogy az ezen szerződésben biztositott kötelezettségek alól és nevezetesen a 9. § első bekezdésében foglalt határozat alól magát felmentettnek tekinthesse.
12. § A társaság jelenlegi hét saját gőzösein felül, legkésőbb négy héttel jelen szerződésnek a törvényhozás által történt jóváhagyása után még további három, összesen legalább 3600 register-tonnás gőzöst fog tulajdonába megszerezni és a forgalomba bocsátani. A társaság továbbá a saját tulajdonát képező gőzösök számát, a szerződés tartamának folyama alatt legalább két, összesen legkevesebb 2400 register-tonnás gőzössel szaporitani fogja, ugy, hogy saját hajóinak száma 12 legyen.
13. § A m. kir. kormány kötelezi magát arra, hogy jelen szerződésben megnevezett vonalak számára, ezen szerződés tartama alatt más gőzhajózási vállalatnak állami segélyt nyujtani nem fog.
Ha a magyar kormány nyugat felé a 2. és 3. §-okban emlittetteken felül más járatok rendszeresitését ohajtaná, e részben mindenekelőtt az „Adria” magyar tengeri hajózási részvény-társasággal fog érintkezni, mely egyenlő feltételek mellett más vállalkozó felett elsőbbséggel birand.
Ugyanez áll a szerződés tartamának lejártával is, ha a magyar kormány az „Adria” magyar tengeri hajózási részvénytársaság hajói részéről bejárt vonalakat továbbra is szerződésszerüen biztositani ohajtja.
14. § Az „Adria” magyar tengeri hajózási részvénytársaság székhelye Budapest. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi, valamint a pénzügyi és közmunka- és közlekedési m. kir. ministereknek a szerződés tartama alatt jogában áll a társasági igazgatóságba egy-egy tagot kinevezni.
15. § Az „Adria” magyar tengeri hajózási részvénytársaság a jelen szerződés tartama alatt a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. ministerium felügyelete alatt áll.
A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister felügyeleti jogát e czélra kinevezendő kormánybiztos és a fiumei magyar királyi tengerészeti hatóság által gyakorolja.
16. § A kormánybiztos a társaság működését bármikor és bármi irányban ellenőrizheti, szükség esetében az üzleti könyveket és levelezéseket megtekintheti és a társaság közegeitől az ellenőrzési jog gyakorlására megkivánható felvilágositásokat követelheti.
A kormánybiztos a közgyülésekben és igazgatósági ülésekben résztvesz és a fennálló törvényekkel vagy az állam érdekeivel ellenkező határozatok ellen óvást emel.
Ezen óvás által az illető határozat végrehajtása 48 óráig felfüggesztetik, mely idő alatt a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister határoz.
17. § Az „Adria” magyar tengeri hajózási részvénytársaság igazgatósága minden hó utolsó hetében ülést tartván, megállapitja a jövő hóban szedhető fuvardijak maximumát.
Ezen fuvardijak Fiuméból vagy Fiuméba nem lehetnek nagyobbak, mint azon fuvardijak, melyek a trieszti és velenczei kikötőkben vagy kikötőkből a folyó hónapokban ugyanazon irányban érvényesek voltak elsőrangu gőzhajóknál, tekintettel főleg a rendes járatu hajókra.
Ha azonban a tőzsdetudósitások azt igazolnák, hogy időközben az adriai kikötőkben általános fuvardij-emelkedés jött létre, az igazgatóság jogában áll ezen emelkedésnek megfelelő arányban határozni meg a legközelebbi havi fuvardijak maximumát.
Ha a viteldij megállapitásánál a kormánybiztos óvást tesz, 48 óra alatt választott bizottság határoz, mely az egész évre előre alakittatik. E választott bizottsághoz két tagot a társaság választ, egy tagot a közmunka- és közlekedési m. kir. minister és egy tagot a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister nevez ki. A bizottság elnökét a m. kir. ministertanács nevezi ki.
18. § A fiumei m. kir. tengerészeti hatóság a társaság által szerződésileg elvállalt szállitási kötelezettségek pontos teljesitését a helyszinén ellenőrizi; az ez irányban nála bejelentett panaszokat megvizsgálja és halasztást nem szenvedő esetekben azokat orvosolja. Ez okból a társaság illető közegei kötelesek e czélra minden szükséges felvilágositásokat megadni.
19. § A mig az „Adria” magyar tengeri hajózási társaság az állammal szerződési viszonyban áll, a társaság tőkéjének fölemelésére és leszállitására, az alapszabályok módositására és a feloszlatásra vonatkozó közgyülési határozatok foganatositásuk előtt a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. ministernek jóváhagyása alá terjesztendők.
20. § Jelen szerződés, mely a magyar tengeri hajózási részvénytársasággal kötött és az 1882. évi XIII. törvénycikkben foglalt szerződés helyébe lép, jogérvényes, mihelyest azt a magyar törvényhozás jóváhagyta.
[Aláirások]
