1887. évi IX. törvénycikk

az irodalmi és művészeti művek szerzői jogának kölcsönös oltalmát illetőleg a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával kötendő egyezmény iránt * 

Felhatalmaztatik a kormány, hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával a következő egyezményt köthesse meg s ezen egyezmény hatályba léptének napját a nevezett kormánynyal egyetérve, rendelet utján állapithassa meg.

I. Czikk

Az irodalmi vagy művészeti művek szerzői és ezek jogutódai, ide értve a kiadókat is, a két állam mindegyikének területén kölcsönösen azon előnyökben részesülnek, a melyek ott irodalmi vagy művészeti művek oltalmára törvényesen fennállanak vagy fennállani fognak.

Ennek folytán az irodalmi vagy művészeti művek szerzői és jogutódaik, ha ezen művek a két állam egyikének területén jelentek meg, jogaiknak a másik állam területén való minden sértése ellen ugyanazon oltalomban és jogsegélyben fognak részesülni, mintha a jogsértés a másik állam területén megjelent valamely irodalmi vagy művészeti mű szerzője vagy ennek jogutóda ellen követtetett volna el; nemkülönben az irodalmi vagy művészeti művek szerzői és jogutódaik, ha a két államterület valamelyikének honosai vagy lakói, a másik állam területén hasonlóképen jogaiknak minden sértése ellen ugyanazon oltalomban és jogsegélyben fognak részesülni, mintha a jogsértés a másik területen honos vagy lakos szerző vagy ennek jogutóda ellen követtetett volna el.

Mindazonáltal ezen előnyök a szerzőket és jogutódaikat a másik területen csak azon esetben illetik meg, ha az illető mű eredete területén is törvényes oltalomban részesül, de nem tarthatnak a másik területen sem azon határidőn tul, a mely az eredet területén a szerzőknek s jogutódaiknak biztosittatik.

Ezen kifejezés „irodalmi vagy művészeti művek” alatt értendők: könyvek, röpiratok és más irói művek; szinművek, zeneművek, zenés szinművek, rajzművészeti, festészeti, szobrászati művek, metszetek; kőnyomatok; illustratiók; földtani és földrajzi térképek; földrajzi, helyrajzi, természettani, mértani, épitészeti és más műszaki rajzok, tervek, vázlatok és domborművek, valamint általában minden tudományos irodalmi vagy művészeti termék.

II. Czikk

A mennyiben a szerzői jogról szóló 1884. évi XVI. magyar törvénycikk szerint egyes szerzői jogok biztositása végett szükséges a nyilvános lajstromba való beiktatás; ezen beiktatások, hogy ha ezeket olyan szerzők vagy jogutódaik kérik, a kiknek jogai csupán csak a jelen szerződés alapján óvhatók meg, a cs. kir. kereskedelmi ministeriumnál Bécsben történhetnek, a hol e czélból külön lajstrom vezetendő.

Az ezen lajstromba történt bevezetések minden hónap végén kihirdetés végett a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministeriummal közlendők.

Ez iránt a részletesebb szabályokat a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya fogja rendeleti uton kibocsátani.

III. Czikk

Ezen egyezmény határozmányai azon irodalmi vagy művészeti művekre is alkalmazandók, a melyek ennek hatálybalépte előtt már léteztek.

Mindazonáltal az ezen egyezmény hatálybalépte előtt készitett azon példányok, a melyeknek előállitása eddig nem tiltatott, ezentul is terjeszthetők. Szintén használhatók még négy évig a jelen egyezmény hatálybaléptétől számitva, az ezen hatálybalépéskor meglevő többszörözési készülékek: mint tömöntvények, fametszetek és mindennemü metszett lapok, valamint kőnyomatu kövek, ha ezek előállitása eddig nem volt tiltva.

Az ilyen példányok terjesztése és a megjelelt készülékek további használata azonban csak az esetben engedtetik meg, ha az érdekelt félnek a jelen egyezmény hatálybaléptétől számitandó három hónap alatt előterjesztett kérelme folytán az illető kormány által a megjelelt példányok és készülékek leltároztattak és különös bélyeggel elláttattak.

Jelen egyezmény hatálybalépte előtt jogosan előadott szinművek, zeneművek és zenés szinművek ezentul is előadhatók.

IV. Czikk

A jelen egyezménynek a két törvényhozás helybenhagyása után mindkét állam területén egyidejüleg kell hatályba lépni; a hatálybalépés időpontját a két kormány egyetértve fogja meghatározni.

Jelen egyezmény, hatálybaléptétől számitva, tiz évig hatályban marad és ha fel nem mondatik, ezen idő lejárta után további két évre és igy tovább két évről két évre hallgatagon meghosszabbitottnak fog tekintetni.

A felmondásnak az egyezmény hatálya idejének lejárta előtt egy évvel kell történni.

A jelen törvény kihirdetésének napján hatályba lép.

Végrehajtásával az igazságügyi és a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerek bizatnak meg. Az egyezmény II. Czikke értelmében közlendő beiktatások kihirdettetése a horvát-szlavon-dalmátországi bánnal egyetértőleg fog eszközöltetni.