1887. évi XXIV. törvénycikk

az 1878:XX. törvénycikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szövetség meghosszabbitásáról * 

1. § Az 1878:XX. törvénycikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szövetség, a magyar ministerium és Ő Felsége többi királyságai és országainak ministeriuma között létrejött megállapodások alapján, a 2. §-ban foglalt módositásokkal ezennel meghosszabbittatik.

2. § Az 1878:XX. törvénycikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szövetség következő pontjai módosittatnak.

A IV. czikk második és harmadik bekezdése helyett a következő határozatok lépnek hatályba:

„Fiume és Trieszt szabadkikötők területének az osztrák-magyar általános vámterületbe való beolvasztása legkésőbb 1889 deczember hó 31-ig fog megtörténni.

A két kormány a szükséges végrehajtási módozatokat közösen megállapitja és ezen vámkülzetek megszüntetésének időpontja iránt a megjelölt határidő alatt egymással megállapodik.”

A VI. Czikk első két bekezdése helyébe a következő határozatok lépnek:

„A kikötőügyi és tengeregészségügyi közigazgatás, a tengeri hajózás üzésére, a tengeri egészségügyre és a tengeri halászatra vonatkozólag, mindkét állam területén a két fél kormányai által egyenlő szabályok szerint és átalában lehetőleg összhangzatosan fog intéztetni.”

A VI. Czikk eddigi nyolczadik bekezdése helyett, hetedik bekezdés gyanánt, a következő határozat vétetik fel:

„A hajózási illetékek mindkét államterület kikötőiben egyenlő szabályok szerint fognak kiszabatni; kivétetnek e részben a tisztán helyi természetű illetékek, milyenek a bizonyos kikötőrészek és a révkalauzok használatáért fizetendő illetékek, továbbá a tengerészsegélyalapok javára szedett dijak.”

A VI. Czikk utolsóelőtti bekezdése a közvetkezőképen módosittatik:

„Az „osztrák-magyar Lloyd” czég alatt fennálló tengeri postaszállitó és hajózási vállalat, a Lloyddal fennálló szerződés érvényének ideje alatt és a szerződés megujitása esetében az uj szerződés tartama alatt is, a külügyi minister vezetése alatt áll, ki az ezen intézetet illető tengerészeti, kereskedelmi és postaügyekben a két kereskedelmi ministerrel, illetőleg a magyar közlekedési ministerrel, egyetértőleg fog eljárni.”

A XI. Czikk a következő határozatokkal toldatik meg:

„A közös vámvonalon át kivitt, adó alá vetett tárgyak után járó adóvisszatéritések, illetőleg adóleirások a magyar korona országai, továbbá a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, valamint az 1879:LII. törvénycikk értelmében a közös vámterületbe beolvasztott tartományok: Bosznia és Herczegovina által egyelőre közösen, utólagos leszámolás és megterhelés mellett, a következő határozatok szerint fedezendők.

A magyar korona országainak, továbbá a birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak és országoknak, valamint Bosznia és Herczegovina tartományoknak, az emlitett adóvisszatéritések, illetőleg adóleirások tekintetében való megterheltetése minden egyes adóágra nézve, melyre ezen adóvisszatéritések, illetőleg adóleirások vonatkoznak, tudniillik a sörtermelés után járó fogyasztási adóra a zárt városokban beszedett söradópótlékot kivéve, továbbá a szesztermelés és a répaczukortermelés után járó fogyasztási adókra nézve elkülönitve, oly módon vitetik keresztül, hogy mindegyik rész az egyes naptári évben fizetett adóvisszatéritéseknek, illetőleg adóleirásoknak annyi százalékát tartozik viselni, a hány százalékát teszi ki a saját részlete, az ugyanazon naptári évben az illető adónemben valamennyi rész által elért összes nyersjövedelemnek.

Nyersjövedelemnek azon adóösszegek tekintetnek, a melyek az illető naptári évben a kérdéses adónemben készpénzben vagy váltókban befolytak, miután azokból az üzletakadályok folytán visszatéritett adóösszegek levonattak.

Az adóvisszatéritések, illetőleg adóleirások iránti végleges leszámolás és kiegyenlités évenkint legkésőbb 12 hónappal az illető naptári év lefolyta után, a megvizsgált zárszámadás alapján történik.

Mindazonáltal havonkint ideiglenes leszámolások fognak megejtetni és pedig azon arány szerint, mely az azt mindenkor közvetlenül megelőzött végleges évi leszámolásnak alapjául szolgált.”

A XII. Czikk első bekezdésének második része következő uj szövegezést nyer:

„Mindkét kormány kötelezi magát arra, hogy közvetlenül a vám- és kereskedelmi szövetség megkötése után bizottságot fog kiküldeni a végből, hogy ez azon előkészitő intézkedések felett tanácskozzék, melyek arra nézve szükségesek, hogy kedvező pénzügyi helyzet beálltával a monarchiában a készpénzfizetés helyreállitása lehetővé váljék. A valuta helyreállitásával behozandó uj érték „osztrák-magyar érték” elnevezést fog viselni.”

A XX. Czikk utolsó bekezdése elmarad.

A XXI. Czikk után - mint XXII. Czikk (új) - a következő határozatok vétetnek fel:

„Az 1878:XX. törvénycikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szövetségnek, az 1879:LII. törvénycikkben emlitett határozatai helyett, Boszniára és Herczegovinára a jelen vám- és kereskedelmi szövetség megfelelő határozatai alkalmazandók.

Nevezetesen az adóvisszatéritésekre és adóleirásokra, valamint az azokkal való megterhelésekre vonatkozólag az 1879:LII. törvénycikk 13. §-ának első és második bekezdése helyet a jelen vám- és kereskedelmi szövetség XI. czikkének határozatai lépnek hatályba.”

A XXII. Czikk XXIII. jelzést nyer és következőképen szól:

„Ezen vám- és kereskedelmi szövetség 1888. évi január hó 1-től 1897. évi deczember hó 31-ig terjedő időtartamra köttetett s ha fel nem mondatik, a következő tiz évre és igy tovább tiz évről tiz évre folyton fennállónak ismertetik el. A felmondás mindenkor az utolsóelőtti év végéig történhetik meg, mely esetben a szövetség megujitása iránti tárgyalások hasonló uton azonnal megkezdendők.”