1887. évi XXIV. törvénycikk indokolása

az 1878:XX. törvénycikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szövetség meghosszabbitásáról * 

A midőn a kormány a vám- és kereskedelmi szövetségnek 1878. évi junius hó 27-én történt megújitásáról az országgyülésnek előterjesztést tett, - közgazdasági tevékenységünk minden ágára kiterjedő statistikai adatokkal igazolta azt, hogy az 1850. évi októberben létesült és 1867-ik évi kiegyezési törvények által további tiz évre fenntartott egységes és közös vámterület a vele együtt megnyilt teljes szabad forgalom következtében az osztrák-magyar monarchiának épugy, mint magának Magyarországnak is anyagi jólétére előnyös hatással volt.

Azokból az adatokból kitünt, hogy az osztrák-magyar vámterület külkereskedelmi árúforgalmának értéke az 1871-75. évi átlagban az első öt (1851-55) évi átlaghoz képest a behozatalnál 177 7%-kal és a kivitelnél 101 8%-kal, összesen pedig 138 4 %-kal emelkedett; - hogy az osztrák-magyar vámterület forgalmának ezen minden esetre nem jelentéktelen emelkedése részben Magyarország forgalmának nagy lendületéből keletkezett, a mennyiben épen azon czikkek kivitelénél mutatkozott jelentékeny növekedés, melyek általában vagy legalább túlnyomólag Magyarország czikkei. A kivitt czikkek mennyiségénél az emelkedés volt a kivitelnél az 1871-1875. évi átlag az első öt évhez képest: a gabonaneműeknél 716%, liszt és őrleményeknél 1,132%, ökör és bikánál 100%, juh és kecskénél 150%, sertésnél 101%, lovaknál 128%, nyersbőröknél 415%, bornál 91%, épületfánál 64% és gyapjúnál 70%.

Ugyancsak az emlitett adatokból (habár különböző alapokon gyüjtettek is egyben, s igy összehasonlitásuk bizonyos tekintetben hézagos volt) kitünt, hogy Magyarország külön árúforgalma is lényegesen emelkedett. A mig ugyanis a kivitel 1850-ben csak 39 2 millió frt pp. értéket képviselt, 1874-ben az 288 9 millió o.é. frtra emelkedett. Hasonló irányt tüntet fel a behozatal is, a mennyiben 56 2 millió forintról 1850-ben 452 3 millió forintra emelkedett 1874-ben.

A közlött adatokból kitünt továbbá, hogy nemcsak a kereskedés és a forgalom élénkült, hanem hogy közgazdaságunk minden ágában kedvező fejlődés mutatkozott. Kitünt ugyanis, hogy az ország fogyasztása emelkedett, hogy a takarék-betétek szaporodtak, hogy a közlekedés, még pedig mind a vasutakon, mind a folyamhajózásnál nagyban növekedett; hogy a levélforgalom és a távirda igénybevétele aránytalanul gyorsan nagyobbodott; hogy a mezőgazdaság rationalisabb rendszerrel kezeltetett, mint annak előtte; hogy az ipar egyes ágai aránylag elég jól fejlődtek; egyszóval, hogy mindazon tényezők, melyekből rendszerint a közgazdaság fejlődésére következtetést vonni lehet, nálunk is feltalálhatók és igazolják azt, hogy az egységes és közös vámterület közgazdaságunk fejlesztésére hátrányosan nem hatott.

Most - a midőn az 1887-ben lejáró vámszövetségnek további tiz évre fentartását hozzuk javaslatba - ismét kötelességünkké válik közgazdasági állapotunkat kellő világitásban feltüntetni és pedig annyival inkább, minthogy a közgazdaság helyzete az utolsó években oly fordulatot vett, a melynek kellő mérlegelése a vámszövetség megkötésénél mulhatatlanul szükséges.

Mindenekelőtt az osztrák-magyar monarchia árúforgalmát és Magyarországnak szerepét ebben a forgalomban kell megvilágitanunk.

A monarchia összes árúforgalmának (tehát nemes fémek nélkül) értéke öt évi átlagban tett millió forintban:

átlag évenkint behozatal kivitel összesen
1871-1875-ben 571 9 446 5 1,018 4
1876-1880-ban 562 4 655 3 1,217 7

Ebből kitűnik, hogy az összforgalom 19 57% és a kivitel 46 76%-kal emelkedett ugyan, de a behozatal az előző öt évi átlaghoz képest 1 68 %-kal csökkent.

A következő években a kereskedelmi forgalomban kedvezőtlen változást tapasztalunk. Ez a változás részben a kereskedelmi politikában beállott új iránynak a következménye. Ugyanis a franczia-német háború s vele karöltve járó közgazdasági átalakulás Francziaországban, továbbá az 1873-ik évi válság, mely az osztrák tartományokban vette kezdetét és később még a tengerentúli államokat sem hagyta érintetlenül, a kereskedelmi politikában is nagy fordulatot idézett elő. A legtöbb európai állam, elhagyva az addig követett szabadkereskedelmi politikát, most a védelmi rendszerhez tért át. Francziaország, Olaszország, Spanyolország példájára monarchiánkban is ezen rendszer már az 1878-ik évi vámtarifában kifejezést talált; még nagyobb mértékben fejlesztették azt nemsokára Németország és Francziaország, a midőn az iparvédvámokkal karöltve az agrár-védvámok is meghonosittattak.

Hogy tehát ezen megváltozott iránynak hatásáról helyes képet nyerhessünk, czélszerűnek látszik a monarchia összforgalmát 1875 óta külön évenkinti fejlődésében kitüntetni és az összehasonlitást a szabad forgalom utolsó két évének eredményével összehasonlitani.

Monarchiánk árúforgalma ezen időszakban tett millió forint értékben:

év behozatal kivitel összesen
1875 549 3 különbség az előbbi évhez képest %-ban 550 2 különbség az előbbi évhez képest %-ban 1,100 3 különbség az előbbi évhez képest %-ban
1876 534 3 -2 73 595 2 +8 04 1,129 5 +2 65
1877 555 3 +3 94 666 6 +11 99 1,221 9 +8 10
1878 552 1 -0 57 654 7 -1 77 1,206 8 -1 23
1879 556 6 +0 81 684 0 +4 47 1,240 6 +2 8
1880 613 5 +10 2 676 0 -1 18 1,289 5 -3 9
1881 641 8 +4 6 731 5 +8 2 1,373 3 +6 4
1882 654 2 +1 9 781 9 +6 8 1,436 1 +4 5
1883 624 9 -4 48 749 9 -4 2 1,374 8 -4 27
1884 612 6 -2 - 691 5 -7 79 1,304 1 -5 14

Ebből kitűnik az, hogy a monarchia külforgalma az árúk értékét illetőleg állandóan activ mérleget tüntet fel, a mennyiben a kivitel túlhaladta a behozatalt az egyes években:

1875 évben 1 6 millió frttal,
1876 évben 60 9 millió frttal,
1877 évben 111 3 millió frttal,
1878 évben 102 6 millió frttal,
1879 évben 127 4 millió frttal,
1880 évben 62 5 millió frttal,
1881 évben 89 7 millió frttal,
1882 évben 127 7 millió frttal,
1883 évben 125 0 millió frttal,
1884 évben 68 9 millió frttal

Az előző kimutatásból kivehető azonban az is, hogy a monarchia forgalma 1883-ig ugy a behozatalnál, mint a kivitelnél (az 1876. és 1880. évi csekély csökkenést kivéve) folyton emelkedett. 1883-tól kezdve azonban mindkét irányban csökkenés állott be, még pedig nagyobb mérvben a kivitelnél, mint a behozatalnál.

Ennek kellő magyarázatát csak ugy nyerhetjük, ha a forgalom tárgyát képező árúk egyes csoportjait közelebbről vesszük figyelembe. A monarchia külforgalmának jellemző vonása ugyanis az, hogy a behozatalnál az iparhoz szükségelt nyersanyagok, és a kész gyártmányok szolgáltatják, a mennyiség és az érték legnagyobb hányadát, holott a kivitelnél a fősúly az ugynevezett agrárczikkekben fekszik; - ugyanis a monarchia gabonakivitele 1882-ben, a bő termés következtében 119 9 millió frtnyi értéket ért el, holott a reá következő két évben ez érték csak 79 7, illetőleg 62 6 millió forintot tett, tehát a kivitel 1882-hez képest 1883-ban 33 53%-kal és 1884-ben az előbbi évhez képest 47 79%-kal csökkent, a mi már magában véve az általános csökkenésre nézve bő magyarázatul szolgál.

A Magyarországot különösen érdeklő czikkek szereplése a monarchia kivitelében a következő volt:

1875 1876 1877 1878 1879 1880 1881 1882 1883 1884
érték millió forintban
gabonaneműek 52 5 62 0 115 2 95 8 94 8 75 7 80 9 119 9 79 7 62 6
fa 38 0 36 5 41 0 39 0 43 0 44 8 46 7 51 5 62 4 61 4
szarvasmarha, sertés, juh, stb. 34 4 63 9 76 6 46 2 33 0 35 8 52 7 50 8 53 1 32 3
liszt és őrlemény 18 4 24 8 39 1 50 9 47 8 24 6 23 9 32 0 31 4 21 7
gyapjú 21 1 26 7 25 2 17 0 15 2 26 5 20 0 20 6 24 8 22 1
ló és csikó 5 3 9 2 0 5 6 4 11 0 13 0 16 5 12 0 11 5 10 3
nyersbőrök 6 9 7 4 6 6 5 1 9 6 12 1 12 5 12 3 11 3 11 6
hüvelyesek 8 6 6 9 4 2 5 2 11 7 6 6 8 9 9 3 9 7 7 0
bor 4 0 4 6 4 2 5 1 7 1 15 5 8 8 9 1 9 4 10 9

Ezen összeállitásból kitűnik, hogy a monarchia kivitele épen azon három legjelentékenyebb árúosztályban mutat a legújabb időben tetemes csökkenést melyek kivitelében Magyarország van hivatva a túlnyomó hányadot szolgáltatni.

Ezen három osztály a gabonaneműek, az élő állatok (a lovak kivételével) és a liszt és őrlemények.

A csökkenés a gabonaműeknél volt:

1884-ben 1883-hoz képest 21 46%
1884-ben 1882-höz képest 47 79%
1883-ban 1882-höz képest 33 52%

A csökkenés 1884-ben különben még akkor is jelentékeny, ha az összehasonlitást az 1882-iki évvel, melyben középen felüli termésünk volt főkiviteli gabonaneműekben, a buzában (46 4 millió hect.) elejtjük és az 1878-iki évet veszszük figyelembe, a midőn a buzatermés eredménye csak csekély eltérést mutat az 1884-iki termés eredményéhez (38 2, illetőleg 37 7 millió hectoliter). Ezzel szemben ugyanis a csökkenés még mindig 34 66%-ot teszem.

Az élő állatoknál a kivitel hanyatlott 1884-ben az előző évhez képest 39 17%-kal.

A lisztnél az utolsó három évben 1878-hoz képest mindinkább nagyobb hanyatlást vehető észre, mely tett 1882-ben 37 13%

1883-ban 38 31% és

1884-ben 57 37%-ot.

Ez a hanyatlás még hátrányosabbnak tűnik föl, ha a kivitt árúk értékét az árúk mennyiségével hasonlítjuk össze.

A kivitel mennyisége ugyanis tett millió métermázsákban, illetőleg darabban:

1875 1876 1877 1878 1879 1880 1881 1882 1883 1884
gabonaneműek 5 9 6 5 9 5 8 6 9 6 6 9 7 3 11 1 7 5 5 9
fa 16 2 17 7 19 8 18 8 17 1 17 3 19 1 20 0 21 1 22 2
szarvasmarha, stb. 0 74 1 2 1 2 0 87 0 73 0 74 0 95 1 2 1 2 0 90
liszt és őrlemény 0 84 1 1 1 6 2 3 2 4 1 3 1 2 1 8 1 9 1 5
gyapjú 0 109 0 107 0 113 0 085 0 079 0 12 0 094 0 096 0 122 0 113
ló és csikó 0 031 0 037 0 001 0 022 0 037 0 038 0 042 0 030 0 029 0 026
nyersbőrök 0 034 0 031 0 029 0 023 0 049 0 065 0 072 0 071 0 074 0 077
hüvelyesek 0 45 0 49 0 29 0 39 0 78 0 74 0 52 0 57 0 64 0 50
bor 0 15 0 20 0 18 0 22 0 43 0 90 0 44 0 41 0 40 0 45

Ha már most az emlitett három csoportra nézve ezen mennyiségeket összehasonlitjuk az értékekkel, a hanyatlás százalékait illetőleg a következő eredményre jutunk. Ugyanis a csökkenés a gabonánál:

az értéknél a mennyiségnél
1884-ben 1883-hoz 21 46%csak 21 33%
1884-ben 1882-hez 47 79% csak 46 85%
1884-ben 1878-hoz 34 66% csak 31 40%
1883-ban 1882-hez 33 53% csak 32 43 %

Élő állatoknál:

az értéknél a mennyiségnél
1884-ben 1883-hoz 39 17% csak 25%

Lisztnél:

az értéknél a mennyiségnél
1882-ben 1878-hoz 37 13% csak 21 73%
1883-ban 1878-hoz 38 31% csak 17 39%
1884-ben 1878-hoz 57 37% csak 34 78%

Nyers terményeink kiviteli hanyatlásának okai általában ismeretesek és első sorban a continentális államok védvámos politikájában és a tengerentúli országok rendkivűli versenyzésében találhatók. Ezen körülményeknek együttes találkozása idézte elő a monarchia külforgalmában is a hirtelen átalakulást. A mint ugyanis a közlött kimutatásokból kitünik, a monarchia külforgalma az 1882-ik évben tetőpontját érte el, a mennyiben eddig még soha el nem ért behozatali és kiviteli értékösszegeket és a legnagyobb kiviteli többletet mutatja. Ettől az évtől kezdve azonban külforgalmunk mind a két irányban hanyatlik és pedig jóval nagyobb mérvben a kivitelnél, mint a behozatalnál.

A csökkenés az előző évhez képest ugyanis

a behozatalnál a kivitelnél összesen
1883-ban 29 3 millió frt 32 0 millió frt 61 3 millió frt
1884-ben 12 3 millió frt 58 4 millió frt 70 7 millió frt

A forgalomnak ezen hanyatlása ugy a termelésre és fogyasztásra, mint összes közgazdasági tevékenységünkre befolyás nélkül nem maradhatott. A kitüntetett adatokból következik továbbá az is, hogy az 1882-iki év óta fokozódott mérvben érezhető válságos állapot első sorban mezőgazdasági viszonyainkra nehezedik, habár azonos szoros viszonynál fogva, mely a termelés egyes ágai közt természetszerűleg létezik, ezen kedvezőtlen állapot visszhatás nélkül az ipar tevékenységére és jövedelmezőségére sem maradhatott.

Téves volna azonban azon nézet, mintha ezen a kormány által is felismert és teljes mérvben méltányolt állapot az osztrák tartományok és királyságokkal fennálló közös vámterület kifolyása volna; mert a külforgalomban és a közgazdaság állapotában egészen hasonló tényeket látunk a többi európai és tengerentúli államokban is, és a világpiaczoknak mai elzárkózottságával és a fogyasztást jóval meghaladó túlproductióval szemben agrár-viszonyaink kedvezőtlen állapota még sokkal nagyobb mérvben és kiterjedésben lenne érezhető, ha legközelebbi piaczunkkal (az osztrák tartományokkal) is a szabadforgalom akadályozva, vagy ép lehetetlen volna.

Milyen a kereskedés és a közgazdaság helyzete más államokban, s hogy mennyire nem függ össze a mezőgazdaság terén mutatkozó átalakulás a közös vámterület hatásaival, azt a következők fogják igazolni.

Mindenekelőtt utalunk arra, hogy Európa nagy államaiban és Amerikában a közgazdaság hasonló nyomás alatt szenved.

Angliában az e téren nyilvánuló depressio okainak kinyomozására az angol parlament 1885. évi augusztus hóban Commissiót küldött ki, utasitva azt, „hogy a kereskedelem és ipar különböző ágaiban jelenleg vagy legutóbb észlelt depressio terjedelme, természete és valószinű okai iránt” tegyen jelentést.

Nem szándékozunk az előttünk fekvő anyaghalmazból terjedelmes részleteket feltüntetni, hanem csak annyiban fogjuk azt felhasználni, a mennyiben alkalmasak Nagybritannia külkereskedelmi forgalmának hanyatlását igazolni.

A Nagybritanniába behozott és onnan kivitt árúk értéke az utolsó 4 évben a következő volt. Megjegyzendő azonban, hogy a bevitel alatt csak a szabad forgalomba került mennyiségek és a kivitelben csak az angol termények és gyártmányok foglaltatnak:

év bevitel kivitel
millió font sterling
1882 348 242
1883 362 240
1884 327 233
1885 316 213

Nagybritanniában a kivitel hanyatlása főleg a kivitt gyártmányok értékcsökkenésének tulajdonitandó, mert mig pl. a pamutfonalak kivitele az 1880-84-iki időszakban az előző 1875-79-iki időszakhoz mennyiségre nézve 7 1%-kal emelkedett, a növekedés az értékben csak 3 2%.

a mennyiségnél az értéknél
nyers pamutárúknál 19 1% 10 6%
szinnyomatos pamutárúknál 30 8% 11 4%
rudvasnál 75 8% 2 2% a növekedés;

csökkent ellenben az érték és a mennyiség, de az előbbeni nagyobb mérvben pld.:

a lenárúknál 0 8%-kal 3 8%-kal
a gyapjuárúknál 7 7%-kal 9 9%-kal

Hogy mily jelentékeny az értékhanyatlás 1885-ben az előbbeni évhez képest, kitűnik abból, ha az 1885-iki behozatali és kiviteli mennyiségeket az 1884-iki értékekkel számitjuk, mely esetben a behozatal tett volna 334 8 (316 font sterlinggel szemben) és a kivitel 223 9 (213 font sterlinggel szemben) millió font sterlinget.

Az egyes árúcsoportokból csak a textil-ipar legjelentékenyebb czikkeit tüntetjük fel. Ezeknél a kivitel csökkenése 1885-ben az előbbi évhez képest:

a mennyiségnél az értéknél
pamutfonalaknál 9 2% 14 1%
pamutárúknál 0 9% 6 5%
jutaárúknál 11 4% 22 6%
lenfonalaknál 15 2% 13 2%
lenárúknál 3 7% 7 2%

Gyapjúáruknál:

gyaratolt gyapjúból 8 9% 8 8%
fésüs gyapjúból 5 8% 5 0%

Az általános helyzetet angol szakértők a következőleg jellemezték: „Az 1883-iki évben ugymint a közvetlen megelőző évben is az ipar és kereskedés legtöbb ága telve volt csalódásokkal. A termés eredménye kedvezőbb volt, mint a megelőző hét év termései és az iparhoz szükségelt nyerstermények rendkivüli alacsony árral birtak. A remény azonban, hogy a fokozódott vételképesség és a készgyártmányok olcsósága folytán nagyobb piaczra lehet szert tenni és hogy az ipar helyzete javul, csak részben teljesült. Mert habár a behozatal 3 3%-kal emelkedett, a kivitel csökkent 0 7%-kal és ha az értékekben hanyatlás nem állott volna be, ennek 1882-höz képest 2 4%-nyi emelkedést kellene felmutatni.”

1884-ben a remélt javulás helyett a depressio ellenkezőleg növekedett, ugy hogy a forgalom értékét illetőleg a behozatal 9 2% és a kivitel 29%-nyi csökkenést mutat. 1885-ben a hanyatlás még inkább növekedett. Nemcsak a kereskedelmi üzlet terén volt érezhető a hanyatlás, hanem az ipari téren is gyengébb volt a tevékenység, mi főleg azon körülmény által, hogy az ország népessége folyton szaporodik, még inkább nyer jelentőségében. A behozatal 1884-hez képest 4 1%-kal és a kivitel 8 5%-kal csökkent. Jelentékeny behozatali kevesebblet mutatkozik az ipar nyersanyagainál Igy pl. nyerspamutnál a fogyasztás és készlet tett 1885-ben 127 2 millió fontot, holott 1884-ben 224 millió forintra rugott.

Francziaország átalános kereskedelmi forgalma (comerce général) gyarmataival és a külállamokkal 1883-ban 10,448 millió rankot ért el, mi az előbbeni évhez képest 278 millió frank csökkenést, ellenben a megelőző öt évi átlaghoz képest 204 millió (=2%) növekedést mutat.

A behozatal értéke 5,887 millió frank és 75 millióval kisebb, mint 1882-ben. A kivitel 4,562 millió frank, vagyis 202 millióval csekélyebb az előbbeni évhez.

A commerce special (bevitel és kivitel összesen) a következő eredményt mutatja:

1883-ban 8,256 millió frank értékben
1882-ben 8,395 millió frank értékben

A csökkenés 1883-ban tehát 140 millió frank és miután a 8,256 millióból a bevitelre 4,804 millió esik, a kivitelre pedig 3,452 millió, a csökkenés az előző évhez képest a bevitelnél 18, a kivitelnél pedig 122 millió frank.

Ezen eredmény tehát kedvezőnek nem mondható és a franczia viszonyokra annál kedvezőtlenebb, mivel épen a legjelentékenyebb iparágat, tudniillik a textilipart sujtja. Ezen czikkek kivitele ugyanis hanyatlik, bevitelük pedig emelkedik. Egyedül a gyapjúárúknál mutatkozik 31 9 millió frank kiviteli csökkenés, holott a behozatal 9 millió frankkal emelkedett. A pamut és a selyemárúk 3 millió frank hanyatlást tüntetnek fel az előző évhez képest.

1884-ben még kedvezőtlenebb eredménynyel találkozunk. A commerce général összértéke tett 9,457 millió frankot, vagyis 991 millióval kevesebbet, mint 1883-ban és 1,037 millióval (10%) kevesebbet, mint az előző öt évi átlagban.

Az összértékből esik a behozatalra 5,239 millió frank, vagyis 648 millió frankkal kevesebb, mint 1883-ban. A kivitelre pedig 4,218 millió, vagyis 344 millió frankkal kevesebb.

A commerce special értékei a következők:

1884-ben 7,576 millió frank
1883-ban 8,256 millió frank

tehát 1884-ben kevesebb 680 frankkal.

Ebből esik a bevitelre 4,344 millió és a kivitelre 3,233 millió, mi 1883-hoz hasonlitva 460 millió, illetőleg 219 millió frankkal kevesebb.

1884-ben is a legnagyobb csökkenés a szövészeti ipar gyártmányainál észlelhető, a kivitel tett

1884 1883
selyemárúknál 262 4 millió frankot 301 3 millió frankot
gyapjúűrúknál 345 1 millió frankot 370 1 millió frankot
pamutárúknál 89 8 millió frankot 90 3 millió frankot
lenárúknál 15 5 millió frankot 19 7 millió frankot

1885. évre a hivatalos kimutatások még nem állanak rendelkezésünkre, de a „L'economist francais”-nak ezek alapján közölt adatai szerint ez évben tett a

behozatal értéke 4.215 8 millió frankot és
a kivitel értéke 3,185 0 millió frankot

mi az előbbeni évhez képest a behozatalnál 127 6 és a kivitelnél 475 millió frank csökkenést teszem.

A beviteli hanyatlás leginkább észrevehető a nyersanyagoknál (selyem, fa, guano és kőszén) és közel 50 millió frankot tesz. A gyártmányok kivitele 1885-hez képest ugyancsak 8 millióval csökkent, de a ranczia ipar kedvezőtlen helyezete azonnal érthetővé válik, ha nem az 1884. évvel teszszük meg az összehasonlitást, mely magában véve már kedvezőtlen év volt, hanem a forduló pontot képező 1882. évvel, mely esetben a gyártmányok kivitele már 226 9 millió frankkal csökkent.

Az amerikai Egyesült Államok statisztikai hivatalának a külforgalomról közölt adatai szerint a külkereskedés a következő volt:

év (millió font sterlingre átszámitva)
bevitel kivitel
1880 139 4 178 0
1881 134 4 167 0
1882 150 5 153 5
1883 137 4 159 5
1884 125 8 149 8
1885 117 5 137 7

A bevitel tehát 1884-hez képest 8.342,000 font sterling csökkenést mutat, vagyis 6 5/8%-kot és sokkal csekélyebb volt, mint az előbbi öt év közül bármelyikében. Ugyszintén hanyatlott a kivitel is 12:1 millió fonttal, azaz majdnem 8%-kal és körülbelül ugyanannyival, mint Nagybritannia kivitele. Még kedvezőtlenebb az eredmény, ha az összehasonlitás a későbbi évvel történik, igy például 1880-hoz képest a kivitel már 23%-kal csökkent.

Érdekes a kivitel csökkenését az Egyesült-Államok fő kiviteli czikkeivel egyenkint kitüntetni, ez tett

kivitel millió font sterlingen
év pamut kenyértermény élelmiszerek
1880. 47 8 55 1 28 7
1881. 44 4 44 8 26 6
1882. 44 9 36 5 19 3
1883. 44 9 34 5 22 8
1884. 44 3 29 5 19 2
1885. 36 8 25 9 18 7

Már ezen adatokból is kitűnik, hogy az Egyesült-Államok forgalma az utóbbi években igen kedvezőtlen fordulatot vett. De hogy az ipar terén is mily kedvezőtlen viszonyokkal állanak szemben, ezt mutatja pl. a „Bureau of Statistics of Labour of Illinois” 1884. évről szóló jelentése, mely szerint 1,666 iparvállalat közül 530, vagyis 32% dolgozott veszteséggel; Massachusettsben 2,440 vállalat közül 33% és pedig 21 különböző iparágban. Ebből esett az épitészeti iparra 37%, sózott és füstölt hús elkészitésére 88%, a lisztiparra 75%, bőriparra 51%, vasuti kerekek és egyéb vasuti készletek készitésére 64% és a gyapjúiparra 62%.

De a szomszédos és velünk legélénkebb forgalmi viszonyban álló német birodalomban sem kedvező a helyzet. Németország forgalmáról 1885-re az adatok érték szerint még nem tétettek közzé, miután pedig az általános depressio főleg az értékekben nyilvánul, a mennyiségeket ez évből figyelmen kivül hagyjuk és a kimutatásokat csak az 1884-ik év végéig közöljük.

A német birodalom szabad forgalma (tehát ide nem számitva a kikészitési forgalmat és a nemes fémek be- és kivitelét), a következő összeállitásból tűnik ki:

mennyiség tonnákban (=1000 kg.)
év bevitel kivitel kivitel + v. -
1880. 14.170,907 16.401,063 +2.231,000
1881. 14.848,198 16.672,116 +1.824,000
1882. 15.299,855 17.208,846 +1.909,000
1883. 16.297,136 19.239,486 +2.942,000
1884. 17.787,720 19.151,636 +1.364,000
érték 1000 markban
év bevitel kivitel kivitel + v. -
1880. 2.820,732 2.895,413 +75.000,000
1881. 2.962,968 2.977,048 +15.000,000
1882. 3.129,508 2.191,133 +62.000,000
1883. 3.263,730 3.272,206 +9.000,000
1884. 3.260,803 3.204,939 -56.000,000

Ezen adatok szerint a német birodalom a külforgalmat illetőleg még a legkedvezőbb eredmény mutatja fel, a mennyiben a csökkenés csak 1884-ben és pedig a bevitelnél csakis az értéket illetőleg 3 millió markkal, holott mennyiségre nézve az emelkedés még 1884-ben is tart, a kivitelnél ellenben a hanyatlás mindkét irányban jelentkezik és pedig jóval nagyobb arányban az értéknél, mint a mennyiségnél. Feltünő különösen azon változás, mely a kivitel értékénél 1882-ben a bevitel értékhez képest észrevehető. Mig ugyanis a kivitel a bevitelt túlhaladta 1882 és 1883-ban 62, illetőleg 9 millió markkal, 1884-ben a bevitel értéke emelkedik túlsúlyra 56 millió markkal.

Az értékcsökkenés nagy mérve még inkább kitűnik akkor, ha az 1884-iki forgalmi mennyiségek az 1883-ra megállapitott átlagértékek alapján becsültetnek. Ez esetben a behozatal 174 8 és a kivitel 217 millió markkal lenne nagyobb, mint tényleg volt. Az értékcsökkenések tehát végeredményükben a be- és kiviteli összértékekre az áremelkedéseket jóval túlhaladták és pedig nagyobb mérvben a kivitelnél, mint a bevitelnél.

1883-hoz hasonlitva, továbbá a bevitel mennyiségre nézve 1884-ben emelkedett 1.490,548 tonnával, a kivitel ellenben csökkent 87,850 tonnával. Értékre nézve csökkent a bevitel 2 9 és kivitel pedig 67 3 millió markkal, holott az 1883-iki átlagértékekkel számitva emelkedett volna a behozatal 168 millió és a kivitel 151 millió markkal.

Ezen kedvezőtlen forgalmi viszonyok visszhatása a kereskedésre különben élénk kifejezést talál a német birodalom legjelentékenyebb forgalmi piaczain (Hamburt és Bréma), kereskedelmi kamaráinak jelentéseiben is.

Hasonló eredménynyel találkozunk Olaszországban is. Ezen államban az 1884. évi forgalom értéke volt

a bevitelnél 1,343.764,666 lira,
a kivitelnél 1,096.417,379 lira,
az átvitelnél 82.412,521 lira
összforgalomnál 2,522.594,566 lira.

A bevitel túlhaladta a kivitelt 247 millió lirával, mi oly kedvezőtlen eredmény, melyet Olaszország 1874 óta nem tapasztalt. Ha tovább egybehasonlitjuk az 1884-ik évi eredményt a megelőző öt év átlagos eredményeivel, az tűnik ki, hogy a behozatal emelkedett 34 7 millió lirával, ellenben a kivitel csökkent 61 millióval.

1883-hoz képest a csökkenés az összforgalomnál 145 8 lira, ebből esik a bevitelre 36 5, és a kivitelre 103 millió lira.

Egyedül az állatok kivitelénél tett a csökkenés 56 millió lirát (ebből Francziaországba 30 millió lirával kevesebb); holott buzában és rizsben a bevitel értéke emelkedett 23 millió lirával.

Mindezekből kitünik az, hogy a külforgalom csökkenése nem egyedül az osztrák-magyar monarchiában észlelhető, hanem átalánosan mutatkozó jelenség, mely még azon átalános jelleggel bir, hogy habár a hanyatlás kiterjedt ugy az árúk mennyiségére, mint azok értékére, - a csökkenés az utóbbi tekintetben jóval felülmulja a súlyban mutatkozó hanyatlást.

Ha továbbá tekintetbe vesszük azt, hogy ezen forgalmi hanyatlás oly államok külforgalmában, jelesül kiviteli forgalmában is nyilvánul, melyek nem tartoznak a gabonakiviteli államok sorába, hanem épen ellenkezőleg oda vannak utalva, hogy belföldi szükségletük fedezésére gabonaneműeket tetemes mennyiségben bevigyen-e, mint pl. Angliában, Francziaországban és a Németbirodalomban, önként azon következtetésre kell jutnunk, hogy az általánosan, a többi főbb államokban is tapasztalt értékcsökkenés nem egyedül az agrárterményeket sujtja, hanem tőle egyéb nyerstermények és ipargyártmányok sem maradtak érintetlenül.

Az árak csökkenésére nézve a következő adatok szolgálnak tájékoztatásul:

A buza ára bushelenkint pencekben volt

év N.-Britanniában a continensen Egy.-Államokban Átlag
1841-50 50 53 58 64
1851-60 82 72 79 78
1861-70 78 73 75 75
1871-80 71 74 65 70
1881-84 63 70 48 60

A csökkenés tehát az átlagértéket tekintve az 1860-iki évtized óta 23%, de csak 6% az 1841-50-iki időszakhoz képest:

A nyersvas ára tonnánkint shillingekben

év N.-Britannia Egy.-Államok Átlag
1841-50 68 134 101
1851-60 66 122 94
1861-70 59 123 91
1871-80 74 132 103
1881-84 52 98 75

A nyersanyagnak ezen 26%-kal történt csökkenése azonban sokkal kisebb, mint a gyártmányoknál tapasztalható hanyatlás. Az aczél a Bessemer- és Siemens-féle eljárások alkalmazása óta 70%-kal csökkent, vagyis tonnánkint 34 font sterlingről 11 font sterlinre.

A pamutárúk ára Angolországban:

év nyerspamut calico arány
font yard nyerspamut calico
1841-50 5 3 d. 3 40 d. 100 100
1851-60 5 9 d. 2 90 d. 111 85
1861-70 12 8 d. 4 20 d. 242 122
1871-80 7 1 d. 3 00 d. 133 88
1881-84 6 1 d. 2 65 d. 115 78

Ezen adatok szerint mig a nyerspamut ára 15%-kal emelkedett, a kész gyártmány 22%-kal csökkent, mi a gépek nagyobb tökélyességének tulajdonitandó és miután valamennyi állam pamutgyártmányainak értéke 302 millió font sterlingre tehető, az árcsökkenés megfelel 90 millió fontnak.

A gyapjú és gyapjúárúknál az árcsökkenés 1860 óta szintén igen egyenlőtlen arányban történt, a mennyiben az első 43%-kal, az utóbbiak ellenben csak 9%-ka hanyatlottak:

év gyapjú gyapjúárúk arány
angol fontja szőnyeg flanel gyapjú árúk
yard.
1851-60 21 d. 32 d. 16 d. 100 100
1861-70 18 d. 35 d. 19 d. 86 114
1871-80 14 d. 34 d. 18 d. 67 109
1881-84 12 d. 28 d. 15 d. 57 91

A gyapjú csökkenése főleg a gyarmatok növekedett gyapjútermelésének tulajdonitandó, mely jelenleg 45%-kal szerepel a világ gyapjútermelésében, holott az 50-es években csak 10%-kal vett részt.

Ezen árcsökkenésekkel szemben más élelmi szereknél, melyeket főleg az állattenyésztés szolgáltat, mint pl. a húsnál, vajnál, sajtnál és tojásnál, jelentékeny áremelkedés mutatkozik.

A midőn igy az összes európai és amerikai közgazdasági viszonyokban előidézett és mindenütt érezhetően jelentkező helyzet főoka gyanánt első sorban a javak árában beállott általános hanyatlást kell felismerni, a mely következményében a fogyasztás és a termelés csökkenésére vezet és melynek távolabbi oka a közgazdaság és közmívelődés óriási haladásával áll szoros kapcsolatban: könnyen érthető, hogy az osztrák-magyar monarchia külforgalmában mutatkozott kedvezőtlen állapot, nem tisztán a monarchia belsejében fejlődött speciális körülményeknek tulajdonitandó és hogy Magyarországra nézve ezen külforgalomban jelentkezett nem előnyös helyzet legkevésbé sem függ össze azon közgazdasági kapcsolattal, melyben országunk az osztrák örökös tartományokkal a vám- és kereskedelmi szövetség következtében áll; hanem hogy jelen helyzetünk magyarázatául a mívelt világban a közlekedési eszközök hatalmas kifejlődése folytán bekövetkezett az az állapot szolgál, melyben az eleinte csak egyes közgazdasági területeken jelentkező hatások a kapcsolatban álló, összes nemzetekre terjeszkednek és jó és rosz oldalaikkal az összes mívelt világon átalánosakká válnak.

És a midőn a közgazdasági helyzetnek ily átalános okokra visszavezethető állapota súlyosan nehezedik az egész mívelt világra és mindegyik államban kifejezését a productio más és más ágában találja, még pedig rendszerint abban az ágban, a mely az illető nemzetre rendesen a legfontosabb, - természetes, hogy Magyarországon a helyzet kiválóan és első sorban ott lett leginkább érezhetővé, a hol főerőnk fekszik - a gabonatermelésnél s a vele rokon ágakban.

Ebben a helyzetben tehát nagyon is szükséges, hogy a közgazdaság átalános fejlődése és az átalános helyzet szempontjából saját állapotunkat tüzetesebben vizsgáljuk.

Ezen okból főleg a következő két pontra nézve kell a magyar gazdasági viszonyokat taglalni.

Először: milyen az állapot azokban az államokban és mily intézkedéseket tesznek azok az államok, melyek a legújabb időkig nagyobb mérvben és előnyös piaczai voltak nyersterményeinknek.

Másodszor: mily terjedelemben vesztettük el ezen eddig elfoglalt piaczokat, akár az illető államok gazdasági törvényhozása következtében, akár az által, hogy a tengerentúli országok kedvezőbb viszonyok közt léptek fel versenyzőink gyanánt.

Magyarország gabonakivitele, jelesül buza- és buzaliszt-kivitele szempontjából főleg Nagybritannia, Francziaország, a Németbirodalom és a Svájcz eshetnek tekintetbe, mert ezek oly államok, melyek szükségletüket saját termelésük által fedezni nem képesek.

A legújabb hivatalos kimutatások szerint Nagybritanniában 1870-ben 11 7 millió acre fordittatott gabonatermelésre, 1884-ben már csak 10 1 millió acre, tehát 1 1/2 millióval kevesebb. Ezen területből esett buzatermelésre 3 7, illetőleg 2 7 millió acre, tehát újabb időben 1 millió acrevel kevesebb.

Az 1881-iki census szerint az összes népességből foglalkozott földmiveléssel Angliában 5 3%, iparral 24 5%, holott 1861-ben az elsővel 10% és az iparral csak 22 7% foglalkozott.

Angolország tehát ma még sokkal csekélyebb mérvben képes szükségletét saját termelése által fedezni, mint 20 évvel ezelőtt. Nagybritannia népessége 1885-ben 36 3 milliót tett: fejenként 8 bushel gabonafogyasztás számítva, évenkint mintegy 300 millió bushel szükségeltetik. A mai termelés átlaga 165-175 millió bushel, melyből levonva a vetésre szükségelt mennyiséget, marad fogyasztásra 130 millió bushel. E szerint tehát évenkint 170 millió bushelre szorul külföldről.

Nézzük már most, hogy mily arányban járulunk mi ezen szükséglet fedezéséhez és van-e remény arra, hogy hozzájárulásunk emelkedhetik oly módon, hogy a költségek levonása mellett kivitelünk jövedelmező maradjon.

A következőkben kitüntetjük millió angol mázsákban Nagybritannia buzabevitelét 1861. óta. Egyúttal közöljük az osztrák-magyar monarchiából érkezett mennyiségeket. Miután azonban tőlünk nagy rész Németországon szállittatott Angolországba, czélszerűnek látszott a német birodalomból érkező bevitel is feltüntetni.

(1 angol mázsa = 50.803 kilogramm.)

év összbehozatal Monarchiánkból Németországból
1861. 29 9 0 38 6 2
1862. 41 0 0 78 7 6
1863. 24 3 0 07 5 2
1864. 23 1 0 01 6 3
1865. 20 9 0 58 6 8
1866. 23 1 1 32 6 2
1867. 34 6 0 54 7 1
1868. 32 7 1 00 6 0
1869. 37 6 1 03 6 1
1870. 30 9 0 06 3 3
1871. 39 3 0 24 3 0
1872. 42 1 0 05 3 9
1873. 43 8 0 01 2 1
1874. 41 5 - *  3 0
1875. 51 8 0 18 5 6
1876. 44 4 - *  2 3
1877. 54 2 0 04 5 4
1878. 49 9 0 01 5 1
1879. 59 6 0 02 3 6
1880. 55 2 0 01 1 6
1181. 57 1 0 01 1 3
1882. 64 2 0 01 3 0
1883. 64 1 0 02 2 8
1884. 47 3 - *  1 0
1885. 61 4 - 1 9

Hogy az angol kimutatásokban a Németországból érkező bevitelnek kitüntettt mennyiségekben idegen, tehát magyar buza is szerepel, kitűnik, ha ezen mennyiségeket a német birodalom kiviteli statistikájával hasonlitjuk össze. E szerint Németország szabad forgalmából 1880 óta (az előbbeni évek, miután a gabona Németországban vámmentes volt, figyelembe nem jöhetnek) kivitetett buza Nagybritanniába, egybehasonlítva az angol statistika számaival, az utóbbiakat métermázsákra átszámitva (1 angol mázsát 50 kilogr. számitva).

év kivitel a német statiztika szerint bevitel Angliába Nénetországból az angol statistika szerint
1880. 544.206 q. 800,000 q.
1881. 145,106 q. 650,000 q.
1882. 202,071 q. 1.500,000 q.
1883. 330,341 q. 1.400,000 q.
1884. 134,839 q. 500,000 q.
1885. 55,288 q. 800,000 q.

Feltéve tehát még azt az esetet is, hogy az ily módon kimutatott beviteli többlet Németországból mint monarchiánkból ered, - mi azonban nem áll, mivel orosz eredetű buza is transitál Németországon, még akkor is azon következtetéshez kell jutnunk, hogy monarchiánk, jelesül Magyarország, csak csekély mérvben vesz részt a legjelentékenyebb idegen buzafogyasztó európai állam szükségletének fedezésében.

A buzaliszt-bevitel ugyanazon források szerint a következő volt (angol mázsákban).

év összbehozatal Monarchiánkból Németországból
1861. 6.152,938 69,871 310,395
1861. 7.207,133 36,587 274,088
1863. 5.218,977 27,726 345,452
1864. 4.512,391 26,179 383,062
1865. 3.904,471 26,756 325,663
1886. 4.972,280 51,525 432,549
1867. 3.592,969 131,347 616,168
1868. 3.093,022 196,651 944,988
1869. 5.401,555 252,178 118,126
1870. 4.803,909 322,569 911,648
1871. 3.977,939 477,677 966,972
1872. 4.388,136 321,424 1.034,031
1873. 6.214,479 239,768 691,386
1874. 6.236,044 226,297 759,227
1875. 6.136,083 321,302 800,806
1876. 5.959,821 445,626 930,819
1877. 7.377,303 1.034,466 1.239,373
1878. 7.828,252 1.348,672 1.114,852
1879. 10.728.252 1.513,092 915,133
1880. 10.558,312 1.123,911 977,617
1881. 11.357,381 1.097,417 1.387,939
1882. 15.057,303 1.567,313 1.987,720
1883. 16.329,312 1.738,955 1.928,170
1884. 13.095,401 1.563,693 1.746,514
1885. 15.835,192 1.816,231 1.415,046

illetőleg az emlitett második számitás szerint:

Év Kivitel Nagybritanniába a német statisztika szerint Bevitel Nagybritanniába az angol statisztika szerint
1880. 74,626 q. 488,808 q.
1881. 68,551 q. 693,969 q.
1882. 368,432 q. 993,860 q.
1883. 530,479 q. 964,080 q.
1184. 518,107 q. 873.272 q.
1885. 420,509 q. 707,523 q.

A budapesti gőzmalmok lisztkiviteléről a tengeren át Nagybritanniába eléggé biztos adatokkal rendelkezünk, ezek szerint a kivitel Angliába volt:

1882-ben 609,985 q.
1883-ban 569,956 q.
1884-ben 518,700 q.

A budapesti gőzmalmok összes kiviteléből esett Nagybritanniára:

1881. évben 20 81%
1882. évben 25 57%
1883. évben 21 10%
1884. évben 21 49%

Ezen adatok nyomán ismét azon kedvezőtlen eredményhez jutunk, mint a buzakivitelnél, hogy Magyarország csekély mérvben járul Nagybritannia lisztszükségletének fedezéséhez.

Áttérünk már most annak nyomozására, hogy mely országok azok, melyek ezen elsőrendű európai piaczot uralják, és melyek azon tényezők, melyek ezen országoknak termelésünk felett oly mérvben nyujtanak előnyt, hogy nagyobb terjedelemben az angol piacz ellátásában nem vehetünk részt.

Egy rövid betekintés után az angol statisztikai kimutatásokba felismerjük azon három országot, mely első sorban látja el Nagybritanniát buzával és buzaliszttel. Ezek Oroszország és az amerikai Egyesült-Államok, melyekhez legújabban növekedő mérvben járul Brit-India. Az erre vonatkozó adatokat csak 1870-től fogva tüntetjük ki, miután a 60-as évek az amerikai háborus viszonyok miatt normálisaknak nem tekinthetők.

Nagybritannia buzabehozatalánál részt vett millió angol mázsákban:

Év Oroszország az Egyesült-Államok India
1870. 12 2 12 3 - * 
1871. 15 6 13 3 0 22
1872. 17 7 8 6 0 15
1873. 9 5 19 7 0 74
1874. 5 7 23 0 1 07
1875. 9 9 23 4 1 33
1876. 8 7 19 2 3 28
1877. 10 7 21 3 6 10
1878. 8 9 28 9 1 82
1879. 7 9 36 0 0 88
1881. 2 8 36 1 3 22
1881. 4 0 36 0 7 33
1882. 9 5 35 0 8 46
1883. 13 2 26 1 11 28
1884. 5 3 22 6 7 98
1885. 11 9 24 2 12 10

Ezen bevitelekhez járul még az utóbbi időben Ausztrália évi 2-5 millió angol mázsával. Legszembeötlőbb minden esetre India bevitelének óriási növekedése, 8600 mázsáról 1870-ben 12 millió mázsára 1885-ben és pedig főleg az Egyesült-Államok bevitelének hátrányára.

Igaz ugyan, hogy ezen hanyatló buzabevitellel szemben áll az Egyesült-Államok növekedő buzaliszt-bevitele, mely az emlitett években a következő összegeket tünteti fel:Á

1870. 2 1 millió angol mázsa
1871. 1 7 millió angol mázsa
1872. 0 7 millió angol mázsa
1873. 1 5 millió angol mázsa
1874. 3 2 millió angol mázsa
1875. 2 2 millió angol mázsa
1876. 2 3 millió angol mázsa
1877. 1 7 millió angol mázsa
1878. 3 6 millió angol mázsa
1879. 6 8 millió angol mázsa
1880. 6 8 millió angol mázsa
1881. 7 6 millió angol mázsa
1882. 7 7 millió angol mázsa
1883. 11 2 millió angol mázsa
1884. 10 3 millió angol mázsa
1885. 11 7 millió angol mázsa

Az itt felemlitett tengerentúli országoknak ily roppant terjedelmű buzakivitele egyedül Nagybritanniába minden esetre első sorban a termelés rendkivüli terjedelmének tulajdonitandó.

Ámbár az Egyesült-Államok buzatermeléséről különösen újabb időben sokat irtak és igy eléggé kimeritettnek mondható ez a kérdés, mégis eléggé érdekes a legújabb publicatiók alapján röviden a következőket felemliteni. A gabonatermelés 1877 és 1878 óta, a mely évekkel Európában, jelesül Nagybritanniában, a kedvezőtlen termések sora kezdődik, rendkivüli mérvben emelkedett az egyesült amerikai államokban és volt:

évben buzánál tengeriné
1850. 100 millió bushel 591 millió bushel
1860. 170 millió bushel 827 millió bushel
1870. 235 millió bushel 1,097 millió bushel
1875. 292 millió bushel 1,320 millió bushel
1880. 498 millió bushel 1,717 millió bushel
1881. 380 millió bushe 1,194 millió bushel
1882. 502 millió bushel 1,627 millió bushel
1883. 421 millió bushel 1,551 millió bushel
1884. 512 millió bushel 1,795 millió bushel

Ezen adatokból azt a következtetést lehet vonni, hogy ezen óriási termelés és az abból kifolyó kivitel, a buzaárakra befolyás nélkül nem maradhatott és annál nagyobb nyomást kellett gyakorolnia az árakra, mert más országok kivitele is nagyban fejlődött, elannyira, hogy most már maguk az Egyesült-Államok is kezdik az árcsökkenést érezni. Ennek következményei 1880-81 óta a kivitelben kifejezésre is jutottak.

Amerika buzakivitele volt öt évi átlagokban:

1855-60-ban: 38 millió bushel buza,
15 millió baril buzaliszt 157 millió dollár értékben.
1860-65-ben: 138 millió bushel buza,
19 millió baril buzaliszt 311 millió dollár értékben.
1865-70-ben: 81 millió bushel buza,
11 millió baril buzaliszt 209 millió dollár értékben.
1870-75-ben: 224 millió bushel buza,
16 millió baril buzaliszt 410 millió dollár értékben.
1875-80-ban: 443 millió bushel buza,
22 millió baril buzaliszt 669 millió dollár értékben.
1880-81-ben: 150 millió bushel buza,
7 millió baril buzaliszt 212 millió dollár értékben.
1881-82-ben: 92 millió bushel buza,
5 millió baril buzaliszt 149 millió dollár értékben.
1882-83-ban: 106 millió bushel buza,
9 millió baril buzaliszt 174 millió dollár értékben.
1883-84-ben: 70 millió bushel buza,
9 millió baril buzaliszt 126 millió dollár értékben.

Az Egyesült-Államok treasury department-ja 1885. évi junius 31-ével bezáró jelentésében az összes kenyértermények kivitelének értékeit a következők szerint mutatja ki:

1880-ban 288.036,835 dollár.
1881-ben 270.332,519 dollár.
1882-ben 182.670,528 dollár.
1883-ban 208.040,850 dollár.
1884-ben 162.544,715 dollár.
1885-ben 160.373,821 dollár.

Ezen 160 millió dollárból a treasury department jelentése szerint esik 73 millió dollár a buzakivitelre, még pedig 2 millióval kevesebb, mint 1884-ben. Mert mig az utóbbi évben 70 millió kivitt bushel buza után az érték tett 75 millió dollárt, 1885-ben 84˝ millió kivitt bushel után csak 73 millió dollár volt a bevétel.

Az amerikai buzaárak hanyatlását feltünteti a következő táblázat is, mely az átlagos kiviteli értékeket mutatja dollárokban:

év a buza bushel-je a buzaliszt baril-je
1870. 1.28 9 6.11 2
1871. 1.31 6 6.59 4
1872. 1.47 3 7.14 1
1873. 1.31 2 7.56 5
1874. 1.42 8 7.14 6
1875. 1.12 4 6.00 1
1876. 1.24 2 6.20 8
1877. 1.16 9 6.47 9
1878. 1.33 8 6.35 8
1879. 1.06 8 5.25 2
1880. 1.24 3 5.87 8
1881. 1.11 3 5.66 9
1882. 1.18 5 6.14 9
1883. 1.12 7 5.95 6
1884. 1.06.6 5.58.8
1885. 0.86 2 4.89 7

Nem szükséges India termelési viszonyai az ily részletesen tárgyalni. Miután a tények által is eléggé bebizonyitott dolog az, hogy India ma ép oly terjedelemben termelhet és exportálhat buzát, mint az Egyesült-Államok és pedig mi több, sokkal olcsóbb előállitási költség mellett. Indiában a mezei munkabér igen alacsony, ugy hogy egy quarter buza 5-6 shilling költséggel termelhető. Punjabban a mezei munkás hetibére 2-6 dollár; Oudhban 1˝ dollár; a centralis tartományokban 1˝-3 dollár és a Bombay Presidencyben 3-6 dollár. Az Egyesült-Államokban még a szerecsen is hetenkint 18-20 shillinget és a keleti államokban 25-27 shillinget kap eltartással.

A havi bérek átlaga eltartás nélkül következő:

állam 1866 1869 1875 1879 1882
Pennsylvania 29 91 28 68 25 80 19 92 22 88
Ohio 28 46 26 35 24 05 20 72 24 55
Indiana 27 71 25 72 24 20 20 20 23 17
Illinois 28 54 27 32 25 20 20 61 23 91
Jowa 28 34 28 39 24 35 22 09 26 21
Nebraska 38 37 33 25 24 00 23 07 27 45

A munkabérek természetesen az aratás idejében magasabbak és naponta tesznek (eltartás nélkül)

1882 aratási időn kivül aratáskor
Pennsylvania 1 20 doll. 1 73 doll.
Ohio 1 19 doll. 1 79 doll.
Indiana 1 08 doll. 1 89 doll.
Illinois 1 79 doll. 1 91 doll.
Jowa 1 24 doll. 2 25 doll.
Nebraska 1 21 doll. 1 95 doll.

Dakotában a napi munkabér az aratáskor 2.65 dollárra emelkedik.

A közölt kimutatásokból kitünik tehát, hogy az Egyesült-Államok buzakivitele és árképződése körül ugyanazon jelenségek vehetők észre, melyeket az európai gabonakivivő államokban tapasztalunk. Mig ugyanis Amerika mag uralta a tengerentúli országok közt az angol piaczot, kivitele folyton növekedett és tetőpontját 1880-82. években érte el. Mióta azonban más tengerentúli országok, jelesül India és Ausztrália vele versenyre léptek, kivitele csökken és vele együtt a buza ára is hanyatlik.

Hathatós támaszt talál a tengerentúli országok gabonakivitele a szállitási díjaknak a nemzetközi forgalom csökkenésével lépést tartó hanyatlásában. Ha el is tekintünk azon rendkivüli mérsékelt szállitási díjaktól, melyeket pl. egy német jeles nemzetgazda a Budapest agrar-congresszuson felemlitett, a viteldíjak mind már magában az Egyesült-Államokban, az ottani közlekedési eszközök roppant kiterjedése és versenye folytán, mind más tengerentúli államokból Európába oly mérsékeltek, hogy az előny, melyben ennek következtében az ott termelt gabona az európai piaczokon részesül, kiváló mérben ezen díjak alacsony voltában található.

Az 1879. évben az átlagos tétel Chicagótól Buffalóig, vagyis 900 mértföldre egy tonna buza után tett 6 sh. 6 d., Buffalótól New-Yorkig, vagyis 500 mértföldre (csatornán) 9 sh. 8 d. Összesen tehát 1,400 mértföldre 16 sh. körül tonnánkint, vagy 4 sh. quarterenkint; New-Yorkból Liverpoolba vagy Londonba elszállittatott buza 1875-ben még 12 sh.-gen quarterenkint, 1879-ben 3-3˝ d. bushelenkint s azóta az átlagos tétel alig tesz többet 4˝-6 d. bushelenkint, vagy 2 sh. 8 d. quarterenkint, ugy hogy egy quarter buza Chicagóból Londonba - 5000 mtfld. - quarterenkint 5˝ - 6 sh.-ért szállitható.

A tengeri szállitás díjtételeinek fejlődését különben a kereskedelmi depressio okainak kipuhatolására kinevezett angol commissio jelentésében közölt adatok igen jellemzően tüntetik fel. E szerint a díjtételek voltak gabonaneműekre:

1885 jan. 1884 jan. 1883 jan. 1882 jan. 1881 jan. 1880 jan. 1879 jan. 1878 jan 1877 jan. 1876 jan. 1875 jan. 1874 jan. 1873 jan. 1872 jan.
sh. d. sh. d. sh. d. sh. d. sh. d. sh. d. sh. d. sh. d. sh. d. sh. d. sh. d. sh. d. sh. d. sh. d.
New-Yorkból Angliába vagy a continensre (gőzös), quarter 5 0 4 0 5 9 4 9 6 0 6 0 6 0 6 0 6 6 8 6 8 6 10 6 - - - -
egész
5 -
Philadelphiából Angliába vagy a continensre (gőzös), quarter 4 9 4 0 5 9 4 9 6 0 - -- - -6 0 6 6 8 6 8 6 10 6 7 - - - -
egész egész
5 6 7 6
San-Franciscóból Angliába vagy Havrebe (vasvitorlás) buza, tonnánkint 40 0 - - 40 0 71 0 70 0 62 6 35 0 35 0 - - - - - - 67 6 70 0 - -
egész egész egész egész
65 0 38 6 70 0 75 5 - -
San-Franciscó-ból a continenesre 40 0 -4 - - - 71 0 70 0 - - - - 40 0 - - - - - - - - - - - -
Odessából Angliába v. a continensre (gőzös) 15 0 16 0 22 6 25 0 20 0 20 0 18 0 37 6 40 0 32 6 25 0 40 0 35 0 45 0
egész egész egész egész egész egész egész
18 0 22 6 20 0 40 0 35 0 27 6 74 6

A felsorolt tényezők, melyek az amerikai és a tengerentúli buzának Európa legjelentékenyebb fogyasztási piaczán, Nagybritanniában oly aránytalan olcsó árak mellett való versenyét lehetővé teszik: a felsoroltak szerint oly természetűek, hogy leküzdésükre nálunk alkalom alig kinálkozik.

A következő táblázatban kitüntetjük az angol buza árát Londonban 1873-1886. jan. 1-ig és összehasonlitás végett mellékeljük a magyar buzaárakat Budapesten és a szállitási költségekkel együtt Angliáig: * 

Az 1885. évi buzaár sokkal nyomottabb volt, mint 1884-ben. Az átlag tett 1885-ben quarterenkint 32 sh. 10 d., holott 1884-ben 35 sh. 5 d. volt, a hanyatlás tehát quarterenkint 2 sh. 95 d. Egyáltalában egy századdal vissza kell menni, hogy ily állapotot észlelhessünk. 1748/49-ben az évi átlag ugyanaz volt, mint 1885-ben. Ezen idő óta az átlagos ár alacsonyabb volt 1750-ben, t. i. 28 sh. 10 d., 1754/55-ben: 30 sh. 9 d., illetőleg 30 sh. 1 db. és 1761-ben 26 sh. 9 d. Ezen négy év kivételével a buzaár 136 év óta nem volt oly alacsony, mint 1885-ben.

Habár a tengerentúli országok ezen hatalmas versenye az angol gazdákat is nagy mérvben nyomja, mégis az angol kormány részéről nem találkozunk oly intézkedésekkel, a melyek a gabonabevitelt lehetetlenné tennék vagy csak megnehezitenék is.

Mert az angol nemzet iparral foglalkozván, saját érdekében fekvő, ha a legszükségesebb élelmiszereket minél olcsóbban megszerezheti. Maguk az angol gazdák pedig felismervén a gabonatermelésre nézve most oly kedvezőtlen conjuncturákat, inkább az állattenyésztésre forditják figyelmüket, de ezen a téren azután érdekeiket minden tekintetben érvényesitik.

Ily viszonyok közt tehát alig nyilik kilátás arra, hogy az angol piaczokat akár gabonák, akár állataink számára a mostaninál nagyobb mérvben fogjuk meghódithatni.

Francziaország, habár saját gabonatermelését folyton emeli, mégis szintén azon országok közé tartozik, melyek szükségletüket a beltermelés által fedezni nem képesek. Ez az ország is jelentékeny gabona- és lisztbevitelre kiválóan van utalva.

A gabonatermeléssel mívelt terület Francziaországban mindinkább növekedik; - mívelés alatt volt 1821-ben 4 7 millió hektár, 1851-ben 5 9 millió hectár, 1861-ben (az utolsó és a védvám alatt) 6 7 millió hektár és 1884-ben 7 millió hektár. Az utolsó években átlag gyanánt 6 9 millió hektárt lehet fölvenni. A terület terjedelmével növekedett természetesen a termés eredménye is. Ez volt 1821-ben 58 millió hektoliter, 1851-ben 86; 1862-ben 99; 1884-ben 114 és 1885-ben 111 millió hektoliter.

Hogy mily mérvben szorul Francziaország idegen gabonára, az kitűnik a következő kimutatásból. Francziaország specialis kereskedelmi forgalmában a bevitel és kivitel (gabonaneműek és liszt) volt millió forint értékben és 1000 kilogrammokban:

bevitel kivitel
év frank 1000 kilogr. frank 1000 kilogr.
1870 185 9 788,492 33 9 153,600
1871 459 6 1.459,329 46 8 214,340
1872 147 6 519,707 247 4 1.027,700
1873 230 6 774.720 175 0 608,000
1874 331 1 1.121,876 139 1 498,053
1875 138 6 597,894 202 7 779,103
1876 239 6 996,977 146 9 598,443
877 207 0 849,122 190 3 648,459
1878 560 7 2.154,778 55 2 237,063
1879 857 4 3.085,749 44 0 190,318
1880 788 5 2.905,413 62 6 266,613
1881 519 6 2.196,304 95 3 424,753
1882 502 4 1.984,800 56 8 273,900
1883 375 0 1.697,404 57 6 304,700
1884 360 2 1.788,278 44 9 243,553

Tekintve a bennünket leginkább érdeklő buzabevitelt Francziaországba, ennek mennyisége (métermázsákban), valamint származási helye a következő kimutatásból vehető ki:

év az Egyesült-Államokból Oroszországból Brit-Indiából Egyéb országokból összesen
1870 254,286 2.023,216 39,836 1.455,993
1871 774,801 3.683,431 89,050 4.951,040
1872 196,366 1.530,005 - 2.318,813
1873 648,572 902,806 - 3.402,449
1874 1.085,061 2.354,097 45,317 4.416,398
1875 6,029 2.055,416 58,033 1.374,233
1876 121,612 2.060,375 131,207 2.968,265
1877 202,636 1.103,223 93,208 .998,325
1878 5.631,097 4.789,372 79,652 3.373,352
1879 13.205,436 4.954,286 - 4.011,242
1880 12.439,501 3.240,324 351,932 3.967,680
1881 6.330,307 1.854,483 1.435,053 3.232,211
1882 5.396,475 2.857,996 1.580,151 3.112,359
1883 3.627,304 2.191,793 1.695,641 2.602,835
1884 2.969,077 2.703,909 1.621.387 3.254,846

Ezen kimutatásból kivehető mindenek előtt az, hogy Francziaország buzabehozatala jelentékeny mérvben csökken; mert a mint ezt már emlitettük, saját termelését emeli, és a külföldtől magát függetlenné tenni kivánja. Az összes bevitel tett 1879-ben, melyben a legnagyobb összeget érte el, 22.2 millió mázsát, azóta folyton csökkent, mig 1884-ben 10˝ millió métermázsára hanyatlott. Kivehető továbbá az is, hogy az amerikai Egyesült-Államok, melyek 1879. és 80-ban még 13, illetőleg 12 millió métermázsával járultak Francziaország buza-szükségletének fedezéséhez, az utóbbi években kerekszámban már csak 3 millióval vettek abban részt. Ugyszintén felére leolvadt Oroszország importja is 1878. és 1879-hez képest. Ellenben új szállitó gyanánt jelentkezik, különösen 1881 óta, épen úgy, mint ezt Nagybritanniánál kimutattuk, Brit-India és pedig oly mérvben és állandósággal az utóbbi 4 évben, hogy ezt a vidéket Francziaország buzabevitelének megitélésében is most már jelentékeny factornak kell tekinteni.

Hogy mily mérvben részesül monarchiánk és különösen Magyarország Francziaország buzabevitelénél, azt még megközeleitőleg sem lehet kitüntetni, miután direct kivitelünk alig van és a ranczia statisztikai kimutatások is kivetelünket többnyire csak a többi országból való behozatal közt tüntetik fel. Igy az utolsó öt évben a franczia kimutatások közt csak kétszer szerepel monarchiánk külön felemlitve, alig tekintetbe vehető mennyiségekkel, tudniillik 1882-ben 82,659 és 1883-ban 19,958 métermázsával.

A monarchia forgalma gabonaneműekben és lisztben Francziaországba egyátalában nem mondható jelentékenynek; a franczia statisztikai kimutatások szerint bevitelünk értéke Francziaországba ezen terményekben tett millió frankban:

1870-ben 1 7 millió francot 1878-ban 5 8 millió francot
1871-ben 2 6 millió francot 1879-ben 6 9 millió francot
1872-ben 0 3 millió francot 1880-ban 3 3 millió francot
1873-ban 0 3 millió francot 1881-ben 3 5 millió francot
1874-ben 0 6 millió francot 1882-ben 9 2 millió francot
1875-ben 0 7 millió francot 1883-ban 8 2 millió francot
1876-ban 0 9 millió francot 1884-ben 6 6 millió francot
1877-ben 2 6 millió francot

Ezen összegekből a legnagyobb rész a buzaliszt-bevitelre esik. Lisztbevitelünk volt az utolsó 5 évben métermázsában és a franczia értékmegállapitási bizottság egységeivel számitva frank értékben:

év métermázsa a métermázsa értéke összérték
1880 61,074 41 - francs 2.504,034 francs
1881 80,287 40 50 francs 3.251,623 francs
1882 140,422 40 25 francs 5.651,985 francs
1883 209,204 33 95 francs 7.102,475 francs
1884 208,489 31 40 francs 6.546,554 francs

Ebből különben azon figyelemre méltó momentum is kitűnik, hogy a franczia értékmegállapitó bizottság a monarchiából behozott buzaliszt értékét 1884-ben közel 10 frankkal alacsonyabban állapitotta meg, mint 1880-ban.

Hogy ezen mennyiségekből mennyi került ki magyar malmokból, azt kitüntetni nehéz; a következőkben közöljük a budapesti gőzmalmok lisztkivitelét Francziaországba, mely adatok egészen biztosak, de természetesen az ország egész kivitelét nem foglalják magukban.

1881. évben 85,637 q.
1882. évben 154,945 q.
1883. évben 223,016 q.
1884. évben 219,826 q.

A budapesti gőzmalmok összes kiviteléből esik tehát Francziaországra:

1881. évben 4.99%
1882. évben 6.49%
1883. évben 8.60%
1884. évben 9.01%

Ezen adatokból látjuk, hogy részünk a franczia gabonapiacz ellátásában csekély és csakis a buzalisztre nézve bir fontossággal. Francziaországban nemcsak ugyanazon felettünk túlsúlylyal biró versenyviszonyokkal találkozunk, mint Nagybritanniában, hanem figyelembe kell vennünk még azt is, hogy a franczia gazdák nem követik angol társaikat, kik megszoritják a gabonatermelést, sőt ellenkezőleg, mint azt már emlitettük, oda iparkodnak, hogy minél inkább fokozzák beltermelésüket és függetlenitség magukat e tekintetben is a külföldi gabonától. Ezen czéluk elérésében hatalmas támaszt találnak a törvényhozó testületben, melynek legnagyobb része gazdákból áll; mert alig, hogy mult évi márczius havában életbeléptették a magasabb gabona-, liszt- és állatvámokat, már is ugyanazon év november havában három új javaslat tétetett le a kamara asztalára, melyek mindannyian a márcziusi vámemeléseket a tényekkel szemben elengedőknek nem látják és új felemeléseket hoznak javaslatba.

A tengerentúli országok versenye folytán beállott agrár-krisis természetesen Francziaországot sem hagyhatta érintetlenül és a mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozók panaszai végre is oda terelték a kormányt, hogy habár kezdetben a gabonavámok emelését ellenezte is, később azokhoz hozzájárulni kénytelen volt.

Francziaországban igen erősen kifejlődött a mezőgazdák közt az az irány, mely az ország fogyasztását a szükséges gabonaneműekben és lisztben az ország saját termelése számára akarja biztositani. Ezen törekvést minden rendelkezésre áló eszközzel kivánják elérni, és ebbeli törekvésük annál erősebb támaszt talál a nagyobbrészt mezőgazdákból álló parlamentben, minthogy újabb időben a franczia mezőgazdaság jövedelme apadni kezd.

Grauxnak a gabonavámokról szóló 1884. évi október hó 14-én kelt és a franczia képviselőház elé terjesztett jelentése szerint ugyanis a földbirtok tiszta jövedelme Francziaországban csekélyebb, mint 1880-ban volt, ámbár jelentékeny összegek fordittattak a talaj javitására és a mívelés fokozására.

Ennek az oka nemcsak az, hogy a termelési költségek emelkedtek, de másrészt és különösen az, hogy az árak is folyton hanyatlottak, és hogy a szállitási eszközökben beállott kedvező fordulat a tengerentúli államokra versenyképességét tetemesen előmozditotta.

A 60-as években például Francziaországban a termelési költség átlaga 100 kilogrammonkint tett 22 87 frankot, az eladási ár ellenben csak 20 12 frankot, tehát minden métermázsánál a veszteség 2 75 frank, 1884-ben a viszonyok még kedvezőtlenebbekké fordultak, miután a munkabér emelkedése mellett az árak hektoliterenkint 16 frank, ugy 100 kilogrammonkint 20 frankra hanyatlottak. A veszteséget métermázsánkint, frankra lehet becsülni.

Hogy ily mérvben emelkedett a termés eredménye Francziaországban, kitűnik a következőkből:

az eredmény volt hektáronkint:
1815-1835 átlagban 11 hekt. 57 liter
1836-1855 átlagban 13 hekt. 30 liter
1856-1876 átlagban 14 hekt. 58 liter
1880. évben átlagban 14 hekt. 57 liter
1881. évben átlagban 13 hekt. 91 liter
1883. évben átlagban 15 hekt. 25 liter

Daczára annak, az árak folytán hanyatlottak, ámbár Francziaország még távol van attól, hogy szükségletét saját termelésével fedezhetné. A lillei vásári jegyzék szerint ezen jelentékeny gabonapiaczon a buza középára volt szeptember 1-én hektoliterenkint:

1872-ben 23 54 frank 1879-ben 22 21 frank
1873-ban 31 80 frank 1880-ban 20 18 frank
1874-ben 20 67 frank 1881-ben 22 94 frank
1875-ben 19 79 frank 1882-ben 20 17 frank
1876-ben 20 87 frank 1883-ban 19 18 frank
1877-ben 25 45 frank 1884-ben 16 02 frank
1878-ban 22 02 frank

Mennyire mozdittatott előre ezen árcsökkenés a tengerentúli országok versenye által, könnyen megérhető, ha tekintetbe veszszük, hogy egy tonna szállitási díja New-Yorkból Havrebe 1861-ben 80 frankot tett, ellenben jelenleg 25-30 frank mellett szállitható.

Ausztráliai gabona, melynek szállitása 1861-ben tonnánkint 170-180 frankba került, ma nem fizet többet 45-50 franknál. Indiából Dunkerquebe azelőtt 160-170 frankra, ma csak 16-17 frank. E mellett tekintetbe veendő még az is, hogy mig a szállitás vitorlásokon 120 napot vett igénybe, ma a gőzösök e járatot 40 nap alatt fejezik be.

Sőt volt eset, a melyben 1884. január havában egy 3,000 tonnás gőzös teljes buza- és tengerirakományt szállitott Buenos-Ayresból 17 nap alatt Mareseillebe, tonnánkint 5 frank viteldíj mellett.

Ily körülmények közt a franczia kormány a gazdák folytonos követelésének és az általános áramlatnak engedni volt kénytelen, és Francziaország agrárvámokkal kezdé magát védeni, a mennyiben a gabonavámok 1882. évi márczius 28-án kelt törvénynyel felemeltettek. Ezen időpontig Francziaországban egyedül a buza esett métermázsánként 60 centimnyi vám alá és a buzaliszt 1 fr. 20 ct. fizetett. A többi gabona- és lisztneműek vámmentesen vitethettek be. Az 1882-ik évi törvény értelmében a vámok a következőleg módosittattak: buza kétszeres, tönköly európai származású vagy Európán kivüli ha ez utóbbi közvetlenül hozatik be 100 klg 3 frank, európánkivüli európai entrepotokból behozva 6 fr. 60 ct., buzaliszt 6 fr., illetőleg 9 fr. 60 ct., zab, rozs és árpa 1 fr. 50 ct. és 5 fr. 10 ct.

Az 1885. évi hivatalos kimutatások még nem állanak rendelkezésünkre, hogy ezen vámemelések hatását részletezve feltüntethessük. Annyi azonban konstatálható, hogy a bevitel 1885-ben az előző évhez képest csökkent. Az „Economist francais” közleménye szerint ugyanis a gabonabehozatal a kérdéses évben 107.212,000 frankkal hanyatlott, lévén 1884-ben 360.2 millió és 1885-ben 253 millió frank.

Daczára ezen eredménynek, a vámoknak az eddigi magassághoz képest bekövetkezett jelentékeny emelését a franczia kamara a gazdák közvéleményének nyomása alatt most sem tartja olyannak, hogy a belföldi termelés hathatós módon meg lenne védve az idegen gabonaneműek versenye ellen. Ennek folytán 1885. év november havában több kamarai tag új törvényjavaslatot terjesztett elő a vámok újból emelése czéljából és habár ezen javaslatot a kormány ellenezi is, az a többség által a commissiónak adatott „megfontolás végett”. Az ezen javaslat alkalmával folytatott tárgyalásokból kitűnik, hogy a márcziusban életbeléptetett gabonavámok nem birtak azon hatással, hogy az árakat felszöktessék, mert a buza ára volt Párisban november 4-én 1883-ban: 25 75 fr., 1884-ben 21 85 fr. és 1885-ben 20 85 fr. A departement-okban a buza ára volt 1885. márcziusban 23 82 fr., deczemberben ellenben csak 22 75 fr.; középár 22 69 frank. Párisban márcziusban 22 75 fr., középár 22 47 frank. Ellenben 1885. novemberben buza Chicagóból a vámmal együtt Havreben 18 20 frankkal és indiai buza vámmal együtt Marseilleben 18.75 frankkal kell.

A német birodalom saját szükségletének fedezésére évenkint mintegy 17 millió métermázsa idegen gabonaneműekre szorul. Az 1878-1882-iki időszakban pl. buzában a bevitel túlhaladta a kivitelt évenkint átlag 2.4 métermázsával, árpában 1 5 millió métermázsával holott kiviteli többlet egy gabonanemnél sem mutatkozik.

Németországban a főbb gabonaneműek terméseredménye tett hektoliterekben (000 kihagyásával):

1878 1879 1880 1881
buza 41.807 35.804 37.059 32.784
rozs 101.238 76.460 68.165 74.894
árpa 38.658 32.656 34.063 32.952
zab 11.9650 94.238 93.436 83.094

A német kormány kimutatása szerint maradt a belföldi termésből a vetésre szükségelt mennyiségek levonása után fejenkint fogyasztásra:

termési év buza és rozs árpa zab
1878-1879 198 klgr. 47 klgr. 101 klgr.
1879-1880 154 klgr. 41 klgr. 82 klgr.
1880-1881 145 klgr. 42 klgr. 81 klgr.
1881-1882 147 klgr. 41 klgr. 70 klgr.
1882-1883 179 klgr. 44 klgr. 86 klgr.
1883-1884 157 klgr. 41 klgr. 68 klgr.

1878-tól 1884-ig a vetéshez szükségelt mennyiség levonása után, a német vámterületen átlag évenkint 7.199,264 tonna (= 1000 klgr.) kenyértermény (buza, kétszeres, rozs stb.) termeltetik emberi táplálásra. Az összes népességet átlag 45.144,000 fejjel számitva, a belföldi termés ezen időszakban évenkint átlag 159 47 kilogramm kenyérterményt szolgáltatott, mely átlagból esik rozsra 106 42 kilogramm, buzára 44 85 kilogramm és tönkölyre stb. 8 20 kilogramm.

Az egyes éveket tekintve az eredmény, a következő:

év népesség termés a vetőmag levonása után
átalában tonna fejenként klgr
1878 44.007,000 8.344,650 189 62
1879 44.519,000 6.944,193 155 98
1880 4.973,000 6.515,364 144 87
1881 45,273.000 6.653,455 146 96
1882 45.500,000 7.766,705 172 89
1883 45.742,000 7.029,140 153 67
1884 46.008,000 7.041,331 153 05

Ebből kitűnik, hogy 7 év alatt csak kétszer érte el a termelés az átlagot (159 47), öt évben ellenben ez alatt állott.

Mielőtt a német birodalom gabonaforgalmát statisztikailag kitüntetnők, szükséges előbb a vámviszonyokkal foglalkozni, mivel azok természetesen a forgalom mennyiségére befolyás nélkül nem maradhattak.

A német birodalomban 1879 végéig a gabonaneműek vámmentesek voltak. 1880. jan. 1-től a következő vámok léptek életbe: buza, rozs és zab 100 kilogrammonkint 50 kr.; árpa, tengeri és tatárka 25 kr. Az 1885. évi május hó 24-iki vámtarifa ezen vámokat a következőleg módositotta; buza és rozs 1 frt 50 kr.; zab és árpa 75 kr., a többi gabonanemek 50 kr. A liszt 1879-ig vámmentes volt, 1880. jan. 1-étől 1 frt vám alá esett, mely vám 1881-ben 1 frt 50 kr. és 1885-ben 3 frt 75 krra emeltetett fel.

A magyar termelés szempontjából Németország főleg a buza és az árpa tekintetében jön figyelembe. Rozs nagyobbára az osztrák tartományokból vitetik oda ki. Ezen két gabonanemből a bevitel és a bevitel többlete a kivitellel szemben a következő adatokból tűnik ki:

(tonna = 1000 kilogramm)
év buza beviteli többlet
vámmentes 1875 499,000 (kiviteli többlet)
vámmentes 1876 685,000 297,000
vámmentes 1877 940,000 205.000
vámmentes 1878 1.055,000 270,000
vámmentes 1879 915,000 310.000
tonna = 1000 kilogramm)
év buza kiviteli többlet
vámmal 1880 227,553 49,383
vámmal 1881 361,949 308,561
vámmal 1882 619,156 556,654
vámmal 1883 492,103 411,345
vámmal 1884 582,537 546,344
vámmal 1885 572,393 559,313
árpa beviteli többlet
vámmentes 1875. 246,000 122,500
vámmentes 1876. 269,000 185,000
vámmentes 1877. 489,000 246,000
vámmentes 1878. 434,500 168,500
vámmentes 1879. 315,000 61,500
vámmal 1880. 222,241 67,862
vámmal 1881. 247,828 128,510
vámmal 1882. 342,427 292,684
vámmal 1883. 318,615 235,791
vámmal 1884. 433,546 396,281
vámmal 1885. 438,035 413,329

Kitünik ebből, hogy a buza bevitele a vámok életbelépte óta tetemesen csökkent, ellenben emelkedett a kiviteli többlet. Az árpánál a bevitel átalában a vámok befolyása alatt sem változott, de szintén emelkedett a beviteli többletet illetőleg.

Mielőtt áttérnénk annak számadatokkal való kitüntetésére, hogy monarchiánk mily mérvben vesz részt a német birodalom kimutatott bevitelében, meg kell jegyeznünk, hogy miután 1879-ig a gabona vámmentes volt, a német statisztika nem nyujt biztos alapot, mert sok gabona, mely 1880 előtt a kimutatásokban bevitelként szerepel, nem a német vámterületen került fogyasztás alá, tehát tulajdonkép nem is bevitel, hanem más országokba szállittatott és igy Németország kereskedésében csak mint átvitel szerepelhet.

Ugy bevitelünk, mint átvitelünk a német birodalomnak 1879-ben inaugurált védvámos és vasuti politikája folytán jelentékeny sérülést szenvedett, a mint az a következőkből kivehető:

A monarchiából Németország szabadforgalmába bevitetett métermázsákban

csökkenés
átlag 1875-1879-ben 1878-ban 1880-ban 1880-ban 1878-hoz képest
átalában %-ban
gabona és hüvelyes 9.794,640 10.316,674 4.283,053 6.033,621 58 5
ebből buza 3.167,626 4.201,616 832,631 3.368,985 80 2
rozs 1.325,060 872,514 634,418 238,096 27 3
árpa 2.441,589 2.923,854 1.514,728 1.409,126 48 2
maláta 522,605 581,466 334,358 247,108 42 5
zab 957,522 859,981 574,476 285,505 33 2
tengeri 887,951 420,604 194,723 225,881 53 7
egyéb gabona 57,352 53,456 41,527 11,929 22 3
hüvelyesek 434,937 403,183 156,192 246,991 61 2
liszt 937,064 1.254,138 226,164 1.024,974 81 9
egyéb őrlemény 45,448 54,859 46,805 8,054 14 7

A gabona- és lisztvámok életbelépte, illetőleg felemelése óta monarchiánk a bennünket leginkább érdeklő gabonavámok és a liszt kivitelében Németországba a következő mennyiségekkel és arányban vett részt:

buza összbehozatal ebből monarchiánkból %-ban
1880-ban 2.275,526 q. 832,631 q. 36 59
1881-ben 3.619,486 q. 905,382 q. 25 01
1882-ben 6.872,411 q. 2.600,562 q. 37 82
1883-ban 6.419,100 q. 2.034,382 q. 31 69
1884-ben 7.545,117 q. 828,224 q. 10 97
1885-ben 5.723,938 q. 467,671 q. 8 17
árpa
1880-ban 2.222,713 q. 1.514,728 q. 68 10
1881-ben 2.478,284 q. 1.538,812 q. 62 09
1882-ben 3.726,482 q. 2.545,834 q. 68 32
1883-ban 3.215,072 q. 1.950,705 q. 60 67
1884-ban 4.400,860 2.339,458 q. 53 16
1885-ben 4.380,359 q. 2.128,646 q. 48 14
liszt
1880-ban 526,373 q. 226,164 q. 42 96
1881-ben 616,796 q. 247,089 q. 40 05
1882-ben 445,610 q. 324,790 q. 72 88
1883-ban 489,698 q. 394,637 q. 80 58
1884-ben 462,818 q. 331,327 q. 82 39
1885-ben 217,131 q. 188,440 q. 86 19

Ezen összeállitásból kitűnik először az, hogy az árpabevitel monarchiánkból a német birodalomba átalában véve a vám életbelépte óta nem csökkent, a mennyiben 1878-ban (az 1879-iki évet, mint a vám életbeléptét közvetlenül megelőző figyelmen kivül hagyva) is 2.923,855 métermázsára rugott és az összbevitelnek 65.98%-át tette. A mi pedig az összbevitelnek százalékát illeti, ebben is csökkenés csak a két utolsó évben észlelhető, igaz ugyan, hogy 1885-ben már csak 48 14%-kal vettünk részt, holott az előbbeni években mindig 60%-on felül szerepelt a mi árpánk a német összbevitelben.

Máskép áll a dolog fő kiviteli gabonánkkal, a buzával. 1878-ban kivitelünk Németországba tett 4.201,616 métermázsát, vagyis az összes bevitelnek 39 45%-át.

A vám életbeléptét követő első években bevitelünk ugy absolute, mint százalékra nézve csökkent és pedig jóval nagyobb mérvben az átalános mennyiségeknél. Még rosszabra fordult azonban a viszony a vámnak 50 krajcárról 1 frt 50 krig történt felemelése óta, mert mig az 50 kros vám melletti 1880. évben még 36 59, sőt 1881 ben 37,82 %-kal vettünk részt a német piacz ellátásában, 1885-ben már csak 8 17%-kal szerepelünk. Bevitelünk 1885-ben csökkent 1880-hoz képest 43 83%-kal.

Igaz, hogy a buzakivitelnek ezen jelentékeny csökkenésével szemben áll az utolsó 1885. évi lisztbevitelünknek a vám életbelépte óta észlelhető államdósága, habár ez is 1878-hoz képest, mely évben 1.254,138 métermázsát vittünk Németországba, tetemesen csökkent. Ezen összegek eléggé bizonyitják, hogy lisztünket már az 1880-ban életbelépett 1 frtnyi vám is sújtotta, annál inkább pedig az 1885-ben 3 frt 75 krra történt felemelés, minek folytán 1885-ben a bevitel a már amugy is jelentékeny mérvben hanyatlott 1880-ik évi bevitelhez képest még 16 72%-kal csökkent. Annyi azonban tény a közlött adatok szerint, hogy monarchiánk nemcsak a legnagyobb arányban járul a német piacz lisztszükségletének fedezéséhez, hanem, hogy ezen arány folyton növekedik.

A német vámok hatását főleg buzakivitelünkre még inkább megitélhetjük akkor, ha a kivitt lisztmennyiségeket buzára számitjuk át.

A buza és a buzára átváltoztatott liszt bevitele volt (métermázsákban):

évben összesen monarchiánkból %-ban
1880 3.027,523 1.155,722 38 17
1881 4.500,615 1.258,366 27 96
1882 7.508,982 3.064,548 40 81
1883 7.118,669 2.498,099 36 50
1884 8.206,286 1.372,977 16 73
1885 6.034,125 736,871 12 21

Ebből kitűnik, hogy a vámnak életbelépte óta monarchiánk buza- és lisztbevitele Német országba együttvéve csökkent 36 24%-kal és hogy 1885-ben 6.034.125 q. buza- és lisztbevitelből reánk csak 12 21% esik 38 17%-kal szemben 1880-ban, midőn pedig az összbevitel csak 3 millió métermázsát tett.

A budapesti gőzmalmok lisztkivitele Németországba a következő:

1881. évben 212,015 q.
1882. évben 173,388 q.
1883. évben 173,708 q.
1884. évben 221,489 q.

A budapesti gőzmalmok összes kiviteléből esik tehát Németországra:

1881. évben 12 36%
1882. évben 7 26%
1883. évben 6 64%
1884. évben 9 02%

Tekintve már most azt a kérdést, hogy a német birodalom nagy buzaszükségletét mely ország szolgáltatja, az alant kitüntetett adatokból az derül ki, hogy az oroszlánrész jut, mig az amerikai Egyesül-Államok csak csekély mérvben és pedig hanyatló irányzattal részesülnek a német piacz ellátásában.

Buzabevitel (métermázsákban) Németországba:

év az Egyesült Államokból %-ban Oroszországból %-ban
1880 335,999 14 76 556,056 24 43
1881 1.128,199 31 17 821,710 22 70
1882 746,290 10 85 2.176,141 31 66
1883 424,348 6 61 2.490,324 38 78
1884 722,330 9 57 3.258,718 44 64
1885 287,378 5 02 3.232,215 56 47

Liszt mindkét államból csak csekély mennyiségben vitetik Németországba, még pedig métermázsákban:

év Egyesült-Államokból Oroszországból
1880 43,214 14,535
1881 97,112 10,532
1882 5,118 4,848
1883 5,452 1,715
1884 8 3,815
1885 2,268 2,540

Az eddigiekben tárgyal három nagy európai gabonabevivő államon kivül még két ország jöhet gabonakivitelünk szempontjából tekintetbe. Ezek Olaszország és a Svájcz.

Az olasz földmivelési ministeriumnak 1882. évi közleménye szerint a földmivelésre használt terület Olaszországban 29 6 millió hektárt tesz, melyből 11 millió hektár eke alatt áll. Ebből esik buzára 4 5 millió hektár és az évi átlagos termés 51 millió hektoliterre becsülhető, miből a szükségelt vetőmag levonása után marad fejenkint 1 59 hektoliter. Mint ezen számokból kitűnik, Olaszország szükségletét saját termelése által fedezni nem képes, rendesen buzabevitelre szorul, mely azonban mindinkább csökkenő beviteli többletet mutat.

Olaszország buzabevitele a következő összeállitásból tűnik ki:

év métermázsa érték
1874 3.643,600 109 millió lira
1875 3.11,260 77 millió lira
1876 3.288,690 92 millió lira
1877 2.103,670 63 millió lira
1878 3.462,290 91 millió lira
1879 4.883,990 151 millió lira
1880 2.299,580 68 millió lira
1881 1.473,580 39 millió lira
1882 1.646,000 40 millió lira
1883 2.324,050 53 millió lira
1884 3.551,460 76 millió lira
1885 7.235,860

Ezen beviteli mennyiségekből mennyi esik a monarchiánkban termelt buzára, azt még megközelitőleg sem lehet megállapitani, miután az olasz statisztikai adatok az osztrák-magyar monarchia külforgalmáról szóló kimutatás adataitól, mint ez a következőkből kivehető, nagy mérvben eltérnek.

Az olasz kimutatás szerint a buzabevitel monarchiánkból tett métermázsákban:

1874-ben 54,098
1765-ben 5,278
1876-ban 92,168
1877-ben 50,003
1878-ban 138,230
1879-ben 296,190
1880-ban 19,450
1881-ben 7,650
1882-ben 29,660
1883-ban 14,760

A monarchiáról szóló forgalmi statisztika szerint az olasz határon át kivitetett az utolsó években:

1878-ban 104,407 q.
1879-ben 211,372 q.
1880-ban 11,167 q,
1881-ben 4,647 q.
1882-ben 5,348 q.
1883-ban 6,647 q.
1884-ben 5,715 q.

Igaz, hogy ez utóbbi összegben nem foglaltatnak azon mennyiségek, melyek Fiumén vagy Triszten át vitetnek Olaszországba s miután ezen két kikötő a vámterületen kivül esik, az ezeken keresztül menő mennyiségek mint kivitel Fiume és Triesztbe szerepelnek kimutatásainkban. Hogy azonban különösen Magyarország buzakivitele Olaszországba nem jelentékeny, kitűnik a magyar statisztika adataiból, mely nem a határt, melyen az árú átlép, hanem a rendeltetési helyet tünteti fel. E szerint tett buzakivitelünk Olaszországba:

1881. jul. 1882. jun. végéig 414 56 q. 4,985 frt értékben.
1882. jul. 1882. decz. végéig 2,905 09 q. 28,250 frt értékben.
1883-ban 4,545.90 q. 47,732 frt értékben
1884-ben 3,830 05 q. 31,948 frt értékben.
1885. első félév 3,249 42 q. 25,345 frt értékben.
1885. második félév 78,916 - q. -

A lisztbevitelre nézve a következő adatok nyujtanak felvilágositást. Az olasz statisztika szerint bevitetett monarchiánkból métermázsákban:

1874-ben 7,319 1879-ben 10,768
1875-ben 5,764 1880-ban 12,249
1876-ban 7,235 1881-ben 12,522
1877-ben 7,531 1882-ben 8,486
1878-ban 5,828 1883-ban 6,202

Monarchiánk árúforgalmi statisztikája szerint kivitetett liszt az olasz határon át:

1878-ban 7,946 q.
1879-ben 10,619 q.
1880-ban 14,687 q.
1881-ben 16,023 q.
1882-ben 13,045 q.
1883-ban 11,645 q.
1884-ben 20,036 q.

A magyar árúforgalmi statisztika szerint.

1881. jul. 1882. jun. végéig 4,874 54 q. 97,061 frt értékben.
1882. jul. 1882. végéig 1,595 - q. 31,417 frt értékben.
1883-ban 8,848 61 q. 122,765 frt értékben.
1884-ben 8,858 61 q 122,765 frt értékben.
1885. első félév 15,987 22 q. 182,254 frt értékben.
1885. második félév 19,467 - q. -

A budapesti gőzmalmok lisztkivitele Olaszországba volt:

1881. évben 19,483 q.
1882. évben 68,798 q.
1883. évben 131,894 q.
1884. évben 74,312 q.

A budapesti gőzmalmok összes kiviteléből esik tehát Olaszországra:

1881. évben 1 14%
1882. évben 2 88%
1883. évben 5 09%
1884. évben 3 79%

Már is jelentékenyebb piacz ugy buzánkra, mint lisztünkre nézve a Svájcz, mely szintén nem képes szükségletét belföldi terméssel fedezni, nagyobb mennyiségek bevitelére szorul. A bevitel ebben az országban főleg Németország, Francziaország és monarchiánk által eszközöltetik.

1879 óta, mely évtől kezdve tünteti fel a svájczi statisztika a származási hely szerint a bevitelt, a buzabevitel monarchiánkból és a német birodalomból a következő volt:

év monarchiánkból Németországból
1879 380,428 q. 1.375,518 q.
1880 791,766 q. 781,634 q.
1881 649,983 q. 874,368 q.
1882 823,499 q. 1.087,684 q.
1883 690,301 q. 1.091,005 q.
1884 344,530 q. 1.265,718 q.
1885 962,053 q. 456,704 q.

Lisztbevitel:

év összesen monarchiánkból Németországból
1879 252,932 q. 11,732 q. 181,394 q.
1880 172,974 q. 48,835 q. 57,385 q.
1881 168,336 q. 45,437 q. 60,330 q.
1882 316,819 q. 93,030 q. 151,399 q.
1883 344,186 q. 101,104 q. 135,978 q.
1884 312,379 q. 34,605 q. 129,224 q.
1885 302,392 q. 118,088 q. 33,594 q.

A Svájczczal monarchiánknak a legújabb időig közvetlen vasuti összeköttetése nem lévén, forglamunk majdnem kizárólag Délnémetországon át ment keresztül és igy kétséget nem szenved, hogy oly tömérdek buza- és lisztszállitmány, mely a svájczi kimutatásokban mint bevitel Németországból szerepel, tulajdonkép csak átvitel Németországon át és más államokból származik, ez pedig leginkább monarchiánk lehet. Ezen feltevés helyessége még inkább kiderül, ha a német statisztika szerint a német kivitelt a Svájczba veszszük figyelembe, e szerint ugyanis tett a kivitel:

év buza liszt és egyéb őrlemény
1880 192,023 q. 20,069 q.
1881 18,657 q. 13,801 q.
1882 5,906 q. 6,691 q.
1883 12,512 q. 28,364 q.
1884 7,339 q. 22,024 q.
1885 1,745 q. 21,808 q.

Az 1882. évi kimutatott 6,961 q. csak őrlemény (liszt nélkül), a lisztmennyiség nincs külön kitüntetve, hanem benfoglaltatik a „többi államokba” való bevitelben, mely összesen tesz 24,527 métermázsát, mi, ha egészen a Svájczra esnék is, csak 31,000 métermázsát tenne, szemben a svájczi statisztika által kimutatott 151,399 métermázsával.

Ebből tehát látjuk, hogy a gabonabevitelre utalt európai államok közül a Svájcz azon országok közé tartozik, melyben a jelenlegi viszonyok közt buzánk és lisztünk még biztos piaczra talál.

A most előadottakból kitűnik az, hogy a nyersterményeink kivitelére nézve első sorban tekintetbe jövő külállamokban, nevezetesen Nagybritanniában, Francziaországban és a német birodalomban a legújabb időkben oly viszonyokkal találkozunk, melyek fölötte megnehezitik azt, hogy az ezen országokban elfoglalt előbbi előnyös helyzetet jövőre nézve is megtarthassuk és hogy ezen piaczokon kellő sikerrel versenyezhessünk más államok hasonló terményeivel; sőt hogy ezek a versenyviszonyok, tekintettel jelesül a Francziaországban és német birodalomban mindinkább erősbödő védelmi áramlatra, még az által is súlyosodnak, hogy az illető országban termelt gabonanemüek most már a vám által védve, mesterséges előnyben részesülnek saját termékeinkkel szemben.

Ily viszonyok közt és tekintetbe véve továbbá még azt, hogy közgazdaságunk egyik legfontosabb ága, az állattenyésztés is mesterséges módon van gátolva a nemzetközi forgalomban, miután a legjelentékenyebb európai államok egészségügyi ürügy alatt határaikat szarvasmarháink bevitele elől teljesen elzárják, másféle állatainkat pedig időnkint és sokszor oly időben, midőn legjobb kelendőségi viszonyok kinálkoznak, kizárják és egyéb nyersterményeink kivitele is, mint pl. a gyapjú, a tengerentúli világrészek hathatós versenye mellett szintén megszünt az európai nagy iparállamok részére keresett és kedvelt czikk lenni, szóval midőn az elzárkózás politikája és a tengerentúli államok versenye épen Magyarország terményeinek kivitelére nézve abban nyilvánul, hogy eddig elfoglalt biztos piaczaink mindinkább szűkebbekre szorittatnak; - akkor közgazdasági viszonyaink és érdekeink követelménye, hogy a külpiaczokról kizárt terményeink számára a jövő 10 évre is biztositsuk a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok piaczait és azért a vámszövetségnek a közös vámterület alapján való megújitásának czélszerűnek és ajánlatosnak kell feltünnie.

Hogy mily jelentőséggel birnak az osztrák tartományok, mint terményeink piacza, ezt az átalános tudaton kivül a rendelkezésre álló aatok is feltüntetik.

Árúforgalmunknak Ausztriával kitűntetését az 1881. évi XIII. tc. rendelte el. Ezen törvény szerint mindazon árúküldeményekről, melyek a vasuti és hajózási vállalatoknál a magyar korona területéről való kivitel czéljából adatnak fel, vagy a magyar korona területére mint behozatali czikkek érkeznek meg, az árúforgalmi statistika készitése czéljából külön nyilatkozatok állitandók ki.

Az első kimutatás, mely ezen törvény alapján a m. országos statistikai hivatal által szerkesztett, az 1881. évi julius hó 1-jétől 1882. évi juniushó végeig terjedő időszakot foglalja magában; felismerve azonban azon hiányokat, melyek egy ily intézmény meghonositásánál mindjárt kezdetben elkerülhetők nem voltak, ezen időtől kezdve árúforgalmi statistikánk készitését illetőleg minden év új meg új reformot teremtett, mely reformok és a velük együtt járó változtatások ugy az anyag összegyüjtését és feldolgozását, mint a kész anyagnak felhasználását s a statisztikában oly fontos összehasonlitást megnehezitették ugyan, másrészt azonban lényegesen hozzájárultak, hogy statisztikánk e fontos ága, melynek még ma is oly sok nehézséggel kell küzdenie, évről évre tökéletesebb legyen.

Már 1882-ben, midőn új vámtarifánk lépett életbe, ennek megfelelően egészen új csoportositást kellett eszközölni az árúnemekben; 1883-ban az egyes felek árúnyilatkozataiban foglalt értékbevallás helyett, mivel megbizhatatlansága teljesen világossá lett, szakértőkből alakitott állandó bizottság szervezése által kiszámitott kereskedelmi érték vétetett fel és hogy az összehasonlitás az 1882-iki év forgalmával lehetséges legyen, ezen év végösszegei is átszámittattak az 1883-ik évre megállapitott értékekkel.

Ámbár az értékmegállapitó bizottság szervezése által nagy javulás állott be árúforgalmi statistikánkban, az mégis mindaddig, mig a postaforgalom abba be nem vonatott, különösen a mi a bevitelt illeti, hézagos maradt. E bajon segitve lett 1883. évi decz. hó 17-én kelt ministeri rendelettel, mely a kocsipostai csomagok árúforgalmi adatainak összegyüjtéséről intézkedik, ugy hogy az utolsó 1884. és 1885. évi árúforgalmi kimutatásokban már a postaforgalom is benfoglaltatik. Hogy ezen szállitási eszköznek bevonása által az előző évek forgalmához képest lényegesen eltérő eredmény nyeretett, az a dolog természetében fekszik és önmagától érthető.

Az 1881. év 2-ik feléről szóló kimutatást teljesen figyelmen kivül hagyva, Magyarország évi forgalma a külfölddel, ide értve Ausztriát is, 1882 óta a következő eredményt tünteti ki:

I. Behozatal:

év darabszám métermázsa érték o. é. frt
1882 153,960 12.461,084 438.973,702
1883 471,701 13.668,923 475.830,568
1884 335,625 14.423,207 484.439.487
1885 317,493 15.419,538 455.163,231

II. Kivitel:

év darabszám métermázsa érték o. é frt
1882 11.118,051 29.502,442 446.481,034
1883 41.475,542 28.651,655 454.578,278
1884 44.482,457 26.070,158 393.694,494
1885 48.833,290 29.935,402 398.448,183

III. Becsértékre nézve több:

év a behozatal a kivitel
1882 - 7.507,532
1883 21.252,290 -
1884 90.744,993 -
1885 56.715,048 -

E számok azt mutatják, hogy 1882-ben még volt, bár nagyon jelentékenynek nem mondható, kiviteli többletünk, 1883-ban már a behozatal van előnyben s 1884 óta (a postaforgalom bevonása folytán) a behozatali többlet igen jelentékeny. Ennek megfelelően a behozatalnál 1885-ig ugy a súly, mint az érték általában emelkedőben volt, mig a kivitelnél megforditott arány észlelhető. Kivételt csak az egyes darabszámra vett árúknál tapasztalunk, hol a változást részben egyes felvételi ingadozások (p. o. a donga számitása darabszámra vagy súly szerint), részben a postai felvétel magyarázzák meg, de a hol az ingadozás különben sem oly jelentékeny hatású, mint az a becsérték megállapitásánál lenne. 1885-ben ellenben a behozatali érték az előző két évhez képest csökkent és a kiviteli érték valamival emelkedett.

Összehasonlitva a három utolsó évnek a becsértékre vonatkozó adatait, látjuk, hogy a behozatalnál 1884-ben 8.608,919 frt értéktöbblet, azaz 1 81% emelkedés mutatkozik az 1883-iki állapothoz képest, a kivitelnél ellenben már 60.883,784 frt, azaz 13 40% az értékcsökkenés. 1885-ben a hanyatlás a behozatalnál 29.276,256 frt, vagyis 6 4%, 1883-hoz képest 20.667,337 frt. Ha e mellett figyelembe vesszük, hogy a behozatal 1885-ben mennyiségre nézve egy millió métermázsánál többel emelkedett, mint az előző két évben, és hogy Magyarország behozatala túlnyomólag ipargyártmányokból áll, igazolva látjuk azon előbbi állitásunkat, hogy az értékhanyatlás nemcsak az agrárterményeknél tapasztalható, hanem általános jellege a mai helyzetnek. A kivitel 1885-ben emelkedést mutat 1884-hez képest 4.753,689 frttal, de csekélyebb volt, mint 1883-ban 56.130,095 frttal, azaz a hanyatlás tesz 12 35%-ot. Bármily nagy hatása volt is az 1882-iki rendkivül kedvező termésnek a végösszegek alakulására, csaknem kétségtelen, hogy tisztán ez a körülmény, mely az 1882-iki kiviteli többletnek talán egymagában is elegendő magyarázata, aligha volt oly lényeges hatással még az 1883-iki forgalomra is, hogy kizárólag ez okból a behozatali értéktöbblet 21 2 millió frtot tehetett, mig 1884-ben már 90 7 millió és 1885-ben 56 7 millió frtra emelkedett. Kereskedelmi mérlegünk e jelentékeny változását ennélfogva csak ugy magyarázhatjuk meg, ha az 1882-iki aratásnak kétségkivül még 1883-ra is kiterjedő hatása mellett más tényezőket is szemügyre veszünk, melyek kiválóan hatottak az 1884-ik évi mérleg alakulására.

Erre nézve mindenekelőtt utalnunk kell arra, a mit már megjegyeztünk, hogy 1884 óta a postaforgalom is be lett vonva az árúforgalmi statistika kimutatásaiba. A kitüntetett változás tehát legnagyobb részben a postaforgalom bevonásának tulajdonitható, mely szállitó eszköz hazánkban mindezideig túlnyomólag a behozatalnál használtatik. Az árúforgalmi nyilatkozatok óriási különbségét a postai behozatalnál és a postai kivitelnél a postai forgalomra vonatkozó végösszegek is mutatják. Postán ugyanis 14,787 q. súlyú árú vitetett ki, holott a behozatali czikkek súlya 99,833 q., tehát közel kétszerannyi. Behozatalunk és kivitelünk aránya tehát 1884-ben nem változott meg oly nagy mértékben, mint a behozatali többletnek e két évre vonatkozó absolut számai (21 2 és 90 7 millió) mutatják, a különbséget legalább részben formai ok, a postaforgalom adatainak bevonása idézte elő.

E formai ok azonban azt is látszik mutatni, hogy nemcsak 1883-bn volt jelentékenyen nagyobb a behozatali többlet, mint a mennyit statistikánk a postaforgalomnak ez időre ki nem terjesztése miatt tényleg kimutatott, hanem valószinűvé teszi azt is, hogy még 1882-ben, a jó aratás évében sem volt oly nagy kiviteli többletünk és mint ily csak azért szerepelhetett akkora összegben, mivel külkereskedelmünket egész teljességében nem ismerhettük fel.

Ha már most kereskedelmi forgalmunkat az emlitett országokkal a lfolyt négy évre az irányban veszszük figyelembe, hogy mely ország felé volt nagyobb kivitelünk mint behozatalunk, illetőleg mely országok mutatnak beviteli többletet Magyarország árúforgalmában, a következő eredményre jutunk.

Beviteli többlet volt forintokban mind a négy évben a következő államokból:

ország 1882 1883 1884 1885
Ausztria 61.921,092 58.520,074 123.718,242 78.812,937
Románia 8.514,083 20.193,908 10.725,095 13.986,119
Szerbia 904,915 12.467,936 5.007,644 7.511,386
Más államok 4.484,922 2.512,836 4.160,940 10.457,612

Kiviteli többlet volt forintokban mind a négy évben a következő államokba:

ország 1882 1883 1884 1885
Németország 47.483,027 36.476,312 24.765,415 17.194,812
Svájcz 10.687,533 8.634,451 4.001,762 7.602,006
Olaszország 1.538,532 3.213,010 2.541,341 3.699,527
Francziaország 10.098,500 15.248,928 13.212,754 12.378,066
Belgium-Holland 2.159,204 4.171,087 1.890,189 1.7 2,282
Nagybritannia 4.407,795 816,389 6.520,178 8.754,884
Oroszország 455,854 826,807 631,675 226,933

Bosznia-Herczegovinába az első három évben kiviteli többletünk volt, ellenben 1885-ben a behozatal haladta túl a kivitelt. Az egyes évek adatai a következők:

1882-ben kiviteli többlet 4.570,353 frt
1883-ban kiviteli többlet 1.006,227 frt
1884-ben kiviteli többlet 539,999 frt
1885-ben behozatali többlet 544,626 frt

A Balkán-félszigettel 1882 és 1883-ban még kiviteli többletet mutat árúforgalmunk és forintokban tett 1.931,546, illetőleg 2.049,253 frtot, ellenben 1884-ben ezen államok (Bulgária, Török- és Görögország) 1.236,385 frt behozatali többletet tüntetnek fel. 1885-ben ismét az előbbeni viszony álott be és tett kiviteli többletünk 3.019,122 frtot.

Tekintve már most azt, hogy kivitelünk és behozatalunk miként oszlik meg országok szerint; vagyis más szóval külkereskedelmi piaczaink minő jelentőséggel birnak egyenként kiviteli czikkeinkre, arra a következő táblázat nyujt felvilágositást:

1882 1883 1884 1885
Ország behozatal kivitel behozatal kivitel behozatal kivitel behozatal kivitel
forint forint forint forint
Ausztria 368.279,156 306.358,064 373.245,909 314.725,835 403.786,514 280.068,272 364.524,385 285.711,448
Németország 23.694,991 71.178,018 23.626,785 60.103.097 18.527,924 43.293,339 23.584,221 40.779,033
Svájcz 633,940 11.321,473 438,216 9.072,667 2.772,760 6.774,522 1.585,606 9.187,612
Olaszország 2.536,693 4.075,225 2.498,097 5.711,107 3.331,522 5.872,863 2.594,647 6.294,174
Francziaország 682,894 10.781,394 633,378 15.882,306 1.137,588 14.350,342 1.127,417 13.505,483
Belgium-Holland 748,568 2.907,772 648,692 4.819,779 993,372 2.883,561 895,215 2.617,497
Nagybritannia 5.836,584 10.244,379 13.061,707 13.878,096 7.414,137 13.934,315 5.069,372 13.824,256
Oroszország 604,305 1.060,159 125,127 951,934 233,351 865,028 584,206 811,139
Bosznia Herczegovina 494,102 5.064,455 1.658,393 2.664,620 1.850,712 2.390,711 3.373,943 2.829,317
Románia 19.907,119 11.393,036 32.207,135 12.013,227 20.081,005 9.355,910 22.401.512 8.415,393
Szerbia 8.420,143 7.515,228 18.509,975 6.042,039 11.502,156 6.404,512 12.990,898 5.479,512
Balkán-Félsziget 1.058,500 2.990,046 1.430,416 3.479,669 4.343,634 3.107,249 614,261 3.633,383
Más államok 6.076,707 1.591,784 7.746,738 5.233,902 8.464,812 4.308,872 15.817,548 5.359,936
438.973,702 446.481,034 475.830,568 454.578,278 484.439,487 393.694,494 455.163,231 398.448,183

Az eddig felemlitettekből a következők vehetők ki. Magyarország összese árúforgalma volt az utolsó évben egyenként:

1882-ben 885.454,736 frt érték
1883-ban 930.408,846 frt érték
1884-ben 878.133,981 frt érték
1885-ben 853.611,414 frt érték

Az összforgalom tehát 1883-ban az előbbeni évhez képest emelkedett 44.954,110 frttal, vagyis 5 08%, ellenben 1884-ben hanyatlott 1882-hez képest 7.320,755 frttal, vagyis 0 83%-kal és 1883-hoz képest 52.274,865 frttal, azaz 5 62%-kal. 1885-ben a hanyatlás tesz 1884-hez 24.522,567 frtot = 2 79%; és 1883-hoz képest 76.797,432 frt, vagyis 8 25%-ot.

Az irányokat tekintve, a forgalom értéke volt:

a behozatalnál a kivitelnél
1882-ben 438.973,702 446.481,034
1883-ban 475.830,568 454.578,278
1884-ben 484.439,487 393.694,494
1885-ben 455.163,231 398.448,183

A behozatal tehát 1885-ig emelkedést tüntet fel és tett 1883-ban 1882-hez hasonlitva 36.856,866 frtot, vagyis 8 40%-ot, 1884-ben az előző két évhez képest 45.465,785 frt, illetőleg 8.608,919 frt, vagyis 1882-hez képest 10 36 és 1883-hoz képest 1 81%-ot. 1885-ben ellenben, mint már emlitettük, a megelőző két évhez képest hanyatlás állott be.

A kivitelnél emelkedés csak 1883-ban mutatkozik és pedig 8.039,244 frttal, vagyis 1 80%-kal, ellenben 1884-ben már hanyatlás állott be és pedig 1882-hez képest 52.786,540 frttal, vagyis 11 83%-kal és 1883-hoz képest 60.883,784 frttal, azaz 13 64%-kal.

Az egyes országok részét forgalmunkban tekintve, természetes, első helyen Ausztria áll a következő értékekkel:

1882-ben 674.637,220 frt
1883-ban 687.971,744 frt
1884-ben 683.854,786 frt
1885-ben 650.235,833 frt

A forgalom tárgyát képező árúk természetéből folyik továbbá az is, hogy a bevitel értéke jóval túlhaladja a kivitel értékét. A forgalom fejlődését illetőleg kitűnik, hogy a behozatal Ausztriából 1882 óta, az utolsó évet kivéve, évenkint emelkedett, kivitelünk Ausztriába 1883-ban ugyan csekély emelkedést tüntet fel (8 4 milló forint), ellenben 1884-ben az előző évhez képest jelentékeny csökkenés (34 7 millió forint) mutatkozik, holott 1885-ben ismét 5.643,176 forinttal emelkedett kivitelünk. Ezen csökkenésből távolról sem vonható le azon következtetés, mintha Ausztria ugyanazon arányban megszünt volna terményeink fogyasztója lenni. A hanyatlás egyrészt annak tulajdonitandó, hogy az 1882-iki rendkivüli gabonatermés, melynek hatása még az 1883-iki kivitelünkben is észlelhető volt, 1882 és 1883-ban rendkivüli gabonakivitelt vont maga után, mely 1884-ben ismét rendes korlátai közé lépett. Másrészt pedig a csökkenés abból is ered, hogy a monarchia összkivitele a külföldre 1884-ben szintén hanyatlást mutat fel, már pedig a Magyarországból Ausztriába való kivitelnek feltüntetett mennyisége nem egészen fogyasztatik e Ausztriában, hanem részben onnan tovább szállittatik külföldre.

Ausztria után legélénkebb árúforgalmi összeköttetésben állunk a Németbirodalommal és a forgalom értéke a következő:

1882-ben 94.873,009 frt
1883-ban 83.729,882 frt
1884-ben 61.821,261 frt
1885-ben 64.363,254 frt

A mint ezek a számok mutatják, a Németbirodalommal is hanyatló félben van forgalmunk és pedig jóval nagyobb mérvben csökkent a kivitel, mint a behozatal onnan hozzánk, a mennyiben az apadás az utóbbinál 1884-ben csak 5 1 millió frt, de 1885-ben majd ugyanazon magasságot érte ismét el, mint volt 1882-ben; ellenben a kivitelnél 1883-ban 11 milliót és 1884-ben 16 8 millió frtot tett a csökkenés. Kivitelünk ezen hanyatlása különben a Németbirodalom gabonaforgalmáról mondottaknak természetes folyománya. Meg kell azonban jegyeznünk még azt is, hogy a kitüntetett összegek csakis azon forgalmat tüntetik ki, mely közvetlenül eszközöltetik a Németbirodalommal és teljesen figyelmen kivül hagyják azon kiviteli és behozatali mennyiségeket, melyek Ausztria közvetitésével képezik ezek tárgyát.

Ezután sorakoznak nagyobb összegekkel Románia és Nagybritannia, azon különbséggel azonban, mint ezt már kimutattuk, hogy Romániával forgalmunk rendesen behozatali többletet tüntet fel, ellenben Nagybritanniába kivitelünk értéke haladja meg a behozatalt, mi lisztkivitelünknek tulajdonitandó.

Termelési viszonyainkból önként következik az, hogy kivitelünk oroszlánrészét a nyerstermények, - a mezőgazdasággal szoros kapcsolatban levő iparágak terményei - és az állattenyésztés termékei képezik. Ellenben a behozatalnál az iparczikkek és kész gyártmányok viszik a főszerepet.

A következő táblázat mutatja, hogy az utolsó négy évben a nyerstermények és a gyártmányok mily összegben vettek részt Magyarország árúforgalmában:

Nyerstermények és gyártmányok forgalma, összehasonlitva * 

Ha kivitelünket a gabonaneműek (ide értve a lisztet is) és az élő állatok csoportjainál a behozatallal összehasonlitjuk, a következő eredményeket kapjuk.

A kivitel felülhaladta a behozatalt forint értékkel:

gabonaneműeknél: 1882-ben 1883-ban 1884-ben 1885-ben
buza 56.345,476 46.764,872 28.365,811 36.497,523
rozs 8.371,965 11.592,592 8.681,242 7.896,397
árpa 23.667,350 12.615,009 17.832,482 20.170,016
zab 5.768,602 6.136,920 5.900,732 6.470,988
tengeri - 6.905,584 2.580,225 -
hüvelyesek 2.438,035 3.681,977 2.240,189 2.117,114
maláta 1.104,162 1.151,093 1.039,328 1.186,345
liszt 45.749,327 56.715,121 47.267,915 39.945,824
másféle őrlemény - 1.400,535 1.449,023 1.221,885
vágó- és igásmarhánál:
ökör 16.488,815 16.108,661 18.772,001 18.455,873
juh és kecske 2.858,512 2.005,964 2.316,300 3.308,295
sertés 37.988,520 27.824,810 28.004,870 26.251,120
2.911,340 2.509,100 2.412,450 3.033,960
felemlitjük még a nagy csökkenés miatt a gyapjut
28.611,708

21.112,492

5.882,576

8.629,416

Kitűnik ezekből, hogy fő kiviteli gabnanemünknél, t. i. a buzánál, a kiviteli többlet jelentékeny csökkenést mutat fel. Ezen különben szomorú jelenségnél vigasz gyanánt szolgálhat az, hogy a termés e gabonanemben 1882-ben jóval dúsabb eredményt tüntet ki, mint a következő években. A termés volt ugyanis:

hetoliter
1882-ben 46.430,618
1883-ban 31.908,998
1884-ben 37.782,731
1885-ben 40.107,651

Áttérve már most végre annak feltüntetésére, hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok mily jelentőséggel birnak Magyarország árúforgalmára, illetőleg mily terjedelemben képezik nyersterményeink fogyasztó piaczát, a következőket emlitjük fel.

Nemcsak a monarchia két államának földrajzi fekvéséből és 1867 óta fennálló államjogi viszony kifolyásának kell tekintenünk azt, hogy árúforgalmunk mindkét irányban legjelentékenyebb az osztrák királyságokkal és országokkal, hanem természetes következménye az azon érdekközösségnek és benső összeköttetésnek, mely a két terület üzletkörei közt hosszú évek során át természetesen kifejlődött.

Kimutattuk már, hogy összforgalmunk értékéből, mely tett:

1882-ben 885.454,736 frtot,
1883-ban 930.408,846 frtot,
1884-ben 878.133,981 frtot,
1885-ben 853,611,414 frtot,

birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokra is

1882-ben 674.637,220 frt vagy 76 19%
1883-ban 687.971,744 frt vagy 73 94%
1884-ben 683.854,786 frt vagy 77 88%
1885-ben 650.235,833 frt vagy 76 17%

Az egyes irányokat tekintve, Ausztria a következő mennyiségekkel és arányban részesül árúforgalmunkban:

év összbehozatal ebből Ausztriából %-ban
1882-ben 438.973,702 368.279,156 83 90
1883-ban 475.830,568 373.245,909 78 44
1884-ben 484.439,487 403.785,514 83 35
1885-ben 455.163,231 364.524,385 80 09
összkivitel ebből Ausztriából %-ban
1882-ben 446.481,034 306.358,064 68 62%
1883-ban 454,578.278 314.725,835 69 23
1884-ben 393.694,494 280.068,272 71 14
1885-ben 398.448,183 285.711,448 71 71

Ezen kimutatásból kitűnik először az, hogy Ausztria behozatalának értéke jóval felülmulja azon értékeket, melyeket Magyarország kivitele tesz Ausztriába. A behozatali többlet tett ugyanis

1882-ben 62 millió frtot
1883-ban 58˝ millió frtot
1884-ben 123 millió frtot
1885-ben 79 millió frtot

Kitűnik másodszor, hogy Ausztria aránya Magyarország összbehozatalában szintén nagyobb, mint Magyarország kivitelének aránya Ausztriába. E tekintetben azonban, feltéve, hogy a másik államba bevitt mennyiségek ugyanott fogyasztatnak, a különbség nem mondható igen jelentékenynek, Ausztria behozatalának hányada különben a négy év lefolyása alatt hanyatló félben van, ellenben Magyarország kivitelének aránya növekedő irányt mutat.

Más képet nem nyujt forgalmunk, ha a mennyiségeket és a súlyt veszszük figyelembe. E szerint tett

év összkivitel Ausztriába %-ban
1882-ben 29.487,605 q. 19.120,445 q. 64 84
11.120,206 db 2.103,261 db 18 91
1883-ban 28.651,655 q. 19.652,090 q. 68 59
41.475,542 db 2.192,296 db 5 28
1884-ben 26.070,158 q. 18.633,930 q. 71 47
44.482,457 db 2.710,495 db 6 09
1885-ben 29.930,402 q. 21.168.331 q. 70 70
48.833,290 db 2.112,404 db 4 32
összbehozatal Ausztriából %-ban
1882-ben 12.194,895 q. 8.234,282 q. 67 52
164.016 db 48,105 db 29 33
1883-ban 13.668,923 q. 9.195,409 q. 67 27
471,701 db 46,544 db 9 86
1884-ben 14.423,208 q. 9.967,168 q. 69 10
335,625 db 59,411 db 17 71
1885-ben 15.419,538 q. 9.618,474 q. 62 37
317,493 db 49,633 db 15 63

Ezen adatok szerint a kivitel Ausztriába felülmulta a behozatalt Ausztriából

1882-ben 10 88 millió métermázsával és
20˝ millió darabbal
1883-ban 10 45 millió métermázsával és
21 45 millió darabbal
1884-ben 18 66 millió métermázsával és
26˝ millió darabbal
1885-ben 21˝ millió métermázsával és
20 62 millió darabbal.

Ezen eredmény különben természetes következménye annak, ha figyelembe vesszük, hogy Ausztriával forgalmunk két irányában mely czikkek képezik a forgalom tárgyát. A bevitelben főleg az értékesebb iiparczikkek és gyártmányok szerepelnek, ellenben a kivitelnél a nagyobb súlylyal, de egység szerint sokkal csekélyebb értékű nyersterményeink szerepelnek.

Tekintve az egyes árúnemeket, melyek kivitelünknek Ausztriába zömét képezik, a következő csoportok emlitendők fel: a gabonaneműek és a liszt; a főzelék, gyümölcs s effélék; az élő állatok és az állati termények; az italok; a zsiradékok és a gyapjú.

Ezeket egyenként véve, a következőkben tüntetjük fel az eredményt, megjegyezzük azonban hogy ez alkalommal csak az utolsó 3 év eredményeivel fogunk foglalkozni, miután az 1882-ik év adatai részleteiben a felek által történt bevallások alapján eszközölt értékszámitások a valóságnak nem felelnek meg.

Összkivitel Ausztriába
Gabonaneműek és liszt:
1883 15.291,601 Q. 11.119,920 q.
162.070,334 frt érték. 111.948,853 frt érték.
1884 13.732,542 q. 10.293,812 q.
129.338,422 frt érték. 93.476,920 frt érték.
1885 16.133,738 39 q. 11.931,787 q.
131.317,190 frt érték. 95.219,680 frt érték.
Összkivitel Ausztriába
Főzelék, gyümölcs stb.:
1883 1.347,395 q. 848,675 q.
22.055,316 frt érték. 12.814,613 frt érték.
1884 1.134,222 q. 811,846 q.
17.371.949 frt érték. 11.857,512 frt érték.
1885 1.153,820 72 q. 820,783 q.
16.650,102 frt érték. 11.105,243 frt érték.
Élő állatok:
1883 933,825 db. 771,371 db.
70.043,764 frt érték. 57.849,327 frt érték.
1884 958,508 db. 743,760 db.
63.806,360 frt érték. 53.114,771 frt érték.
1885 1.034,305 db. 796,903 db.
63.947,666 frt érték. 55.531,012 frt érték.
Ezek közül ökör:
1883 82,870 db. 82,561 db.
19.267,275 frt érték. 19.195,432 frt érték.
1884 85,610 db. 85,494 db.
20.765,935 frt érték. 20.728,842 frt érték.
1885 91,473 db. 91,437 db.
22.136,873 frt érték. 22.127,945 frt érték.
Juh, kecske stb.:
1883 189,871 db. 189,858 db.
1.658,194 frt érték. 1.658,012 frt érték.
1884 247,422 db. 176,711 db.
3.208,900 frt érték. 2.257,206 frt érték.
1885 251,753 db. 109,458 db.
4.213,215 frt érték. 1.860,786 frt érték
Sertés:
1883 333,958 db. 474,838 db.
44.377,750 frt érték. 33.238,660 frt érték
1884 583,551 db. 446,172 db.
35.013,060 frt érték. 26.770,320 frt érték.
1885 667,355 db. 560,828 db.
32.867,750 frt érték. 28.041,400 frt érték.
Állati termények:
1883 203,763 q. 174,151 q.
13.731,689 frt érték. 8.891,637 frt érték.
1884 215,668 q. 186,664 q.
14.163,448 frt érték. 9.299,395 frt érték.
1885 243,168 53 q. 208,553 04 q.
17.172,574 frt érték. 10.662,670 frt érték.
Italok:
1883 1.298,542 q. 960,980 q.
25.531,476 frt érték. 18.758,204 frt érték.
1884 1.297,431 q. 1.031,048 q.
22.812,497 frt érték. 18.291,162 frt érték.
1885 1.477,696 55 q. 1.081,675 09 q.
23.193,664 frt érték. 15.970,109 frt érték.
Zsiradékok:
1883 77,195 q. 64,064 q.
4.125,771 frt érték. 3.332,228 frt érték.
1884 85,095 q. 70,730 q.
4.228,711 frt érték. 3.354,252 frt érték.
1885 99,749 78 q. 81,920 77 q
4.449,879 frt érték. 3.432,419 frt érték.
Összkivitel Ausztriába
Gyapjú:
1883 125,464 q. 90,674 q.
21.328,880 frt érték. 15.414,580 frt érték.
1884 114,437 q. 88,738 q.
19.454,290 frt érték. 15.085,460 frt érték.
1885 114,838 15 q. 90.307 55 q.
19.522,460 frt érték. 15.352,360 frt érték.

Hogy azonban ezen adatokból kitudhassuk azt, hogy mily mérvben fogyasztója Ausztria kimutatott czikkeinknek, mindenekelőtt konstatálni kellene azt, hogy az Ausztriába való bevitel gyanánt kitüntetett mennyiségekből mennyi marad tényleg a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságokban és mennyi továbbittatik Ausztriából külföldre.

Ezt mindazáltal a magyar forgalmi adatokból magukból kiszámitani nem lehet. Miután azonban ez alkalommal főleg az bir nagy jelentőséggel, hogy kimutassuk, hogy a mai viszonyok közt mennyire bir Ausztria nyrsterményeinkre fontossággal, a következőkben iparkodtunk más tényezők segitségével és egyéb forrásokból meritett adatokkal legalább leglényegesebb terményeinkre ez irányban is, a ténynek legalább valószinüséggel megfelelő számitásokat megejteni.

Azon czikkek, melyekre a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok jelentőségét a következőkben, a mennyire az lehetséges, kitüntetni fogjuk: a gabonaneműek és a liszt, továbbá az élő állatok közül a szarvasmarha és a sertések.

Mindenekelőtt meg kelene határozni, mennyi buzát fogyaszt az osztrák tartományok lakossága.

Az osztrák tartományok buzafogyasztását meghatározni sokkal nehezebb munka mint első pillanatra látszik. Egy külön vámterületet képező állam fogyasztását meghatározni a vámforgalmi és aratási statisztika adatai alapján nehézségbe nem ütközik, de sokkal több nehézséggel jár egy ország tartományainak, vagy ha több állam egy közös vámterületet képez, az egyes államoknak fogyasztását kitüntetni. Fordulhat elő az az eset, hogy mig az ily egy közös vámterületet képező államoknak egyike tetemesen többet termeszt, mint a mennyit fogyaszt, - a másik állam évenként mégis rendszeres bevitelre szorul.

Magyarország, a mint árúforgalmi statisztikánk kimutatja, évenkint nagy mennyiségű buzát és buzalisztet visz ki Ausztriába és a külföldi államokba. A közös vámterület forgalmi adatai kitüntetik, hogy az osztrák-magyar monarchia kiviteli többlete kisebb, mint Magyarországnak saját kivitele, sőt hogy vannak évek, melyekben a közös vámterület kiviteli többlete majdnem teljesen megszünik. Ezen adatokból biztosan lehet következtetnünk, hogy az osztrák tartományok évenként tetemes buzabevitelre szorulnak. Mily nagy ezen bevitel, mily nagy az osztrák tartományok fogyasztása és mily mérvben fedeztetik ezen fogyasztás Magyarország által, a következőkben kisértjük megfejteni.

Árúforgalmunk statistikája kitünteti külön-külön azon buzamennyiséget, melyet mi Ausztriába és külön azt, melyet mi a többi külföldre kiviszünk; a közös vámterület forgalmi adataiból megtudhatjuk, mily nagy azon mennyiség, melyet a közös vámterületben levő két állam, t. i. Ausztria és Magyarország mint fölösleget a külföldnek enged át. Ha ezen fölösleg, vagyis a két ország egyetemes kiviteli többlete kisebb mint Magyarország saját kiviteli többlete külföldre: - akkor Ausztria azon mennyiségen felül, melyet Magyarországból bevitt, még külföldről hozott buzát is fogyasztott. Ezen külföldről behozott és Ausztriában fogyasztott buzamennyiséget meghatározhatjuk az által, hogy a magyarországi nagyobb kiviteli többlet mennyiségéből a közös vámterület kisebb kiviteli többletét levonjuk. Ily évben tehát, Ausztria fogyasztása három tényező összeadása által határozható meg, t. i.

1. saját évi termésének mennyisége,

a2 magyarországi bevitel,

3. a magyarországi nagyob külföldi kiviteli többlet és a kisebb közös vámterületi kiviteli többlet közti különbözet.

Ha pedig a közös vámterület kiviteli többlete nagyobb, mint a magyarországi külföldi kiviteli többlet: akkor világos, hogy Ausztria kevesebbet fogyasztott, mint a mennyit a Magyarországból közvetlenül behozott mennyiség kitesz. Ezen kisebb fogyasztásnak mennyiségét az által határozzuk meg, hogy a közös vámterület nagyobb kiviteli többletéből Magyarország kisebb kiviteli többletét külföldre, levonjuk. Ezen esetben tehát megtaláljuk Ausztria buzafogyasztásának mennyiségét, ha összeadjuk Ausztria azon évi buzatermését a Magyarországból behozott mennyiséggel és az igy nyert számból a fent meghatározott külömbözetet levonjuk, vagyis Ausztria fogyasztása egyenlő =

1. az évi termés, hozzáadva

2. Magyarország bevitelét, levonva

3. a közös vámterületi nagyobb kiviteli többlet és a magyarországi kisebb külföldi kiviteli többlet közti külömbözetet.

A következő táblázatok az 1882-1885. évig terjedő évek idézett adatait tüntetik ki.

I. Buza- és lisztforgalom Magyarország és Ausztria között * 

II. Buza- és lisztforgalom Magyarország és a külföld (Ausztrián kivül) között * 

III. Buza- és lisztforgalom Magyarország és Ausztria és a külföld között * 

IV. A közös vámterület forgalma. Buza és liszt * 

V. Buza-fogyasztás Ausztriában * 

I. Rozsforgalom Magyarország és Ausztria között * 

II. Rozsforgalom Magyarország és a külföld (Ausztrián kivül) között * 

III. Rozsforgalom Magyarország és Ausztria és a külföld között * 

IV. Rozsforgalom a közös vámterületen * 

V. Ausztria fogyasztása. (Rozs)  * 

I. Árpaforgalom Magyarország és Ausztria között * 

II. Árpaforgalom Magyarország és a külföld (Ausztrián kivül) között * 

III. Árpaforgalom Magyarország és Ausztria és a külföld között * 

IV. A közös vámterület forgalma. (Árpa és maláta)  * 

V. Ausztria fogyasztása. Árpa * 

I. Zabforgalom Magyarország és Ausztria között * 

II. Zabforgalom Magyarország és a külföld (Ausztrián kivül) között * 

III. Zabforgalom Magyarország és Ausztria és a külföld között * 

IV. A közös vámterület forgalma. (Zab)  * 

V. Ausztria fogyasztása. (Zab)  * 

I. Tengeri forgalom Magyarország és Ausztria között * 

II. Tengeri forgalom Magyarország és a külföld (Ausztrián kivül) között * 

III. Tengeri forgalom Magyarország, Ausztria és a külföld között * 

IV. A közös vámterület forgalma. Tengeri * 

V. Ausztria fogyasztása. Tengeri * 

Magyarország lisztkivitele, mint láttuk, tett métermázsákban:

év összesen ebből esik Ausztriára %
1882 2.891,876 1.532,305 53 -
1883 3.540,049 1.917,677 54 17
1884 3.493,895 1.996,857 57 15
1885 3.499,184 2.200,314 62 88

Magától értetődik, hogy lisztkivitelünk legnagyobb része a budapesti gőzmalmokra esik. Ezek adatai szerint a forgalom tett:

év őrölt gabonamennyiség forgalomba bocsátott őrlemény mennyisége
1881 4.081,937 3.968,209
1882 4.762,433 4.644,698
1883 5.526,930 5.127,125
1884 5.406,397 5.373,845

A forgalomba bocsátott mennyiségből esik:

év Magyarországra % kivitelre %
1881 2.253,258 56 55 1.714,991 44 45
1882 2.385,148 51 36 2.259,550 48 64
1883 2.534, 49 49 42 2.592,876 50 58
1884 2.960,585 55 09 2.413,260 44 91

A kivitt mennyiségből esik Ausztriára:

év kivitel az összforgalomból a kivitelből
1881 864,240 21 78 50 40
1882 949,139 20 43 42 -
1883 1.154,247 22 51 44 52
1884 1.175,689 21 88 48 72

Az emlitett négy évet tehát alapul véve, a budapesti gőzmalmok által évenként átlag forgalomba bocsátott mennyiséget tesz 4.778,469 métermázsát. A kivitel átlag 2.270,169 és a kivitel Ausztriába 1.035,828. A birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok tehát a budapesti gőzmalmok által évenkint forgalomba bocsátott mennyiségnek 21 67%-át, az ország összes lisztkivitelének pedig 45 62%-át fogyasztják.

A szarvasmarhát illetőleg a fogyasztás az osztrák piaczokon sokkal könnyebben állapitható meg, miután a nyugati államok főpiaczai, ugymint Angolország, Francziaország és a német birodalom határaikat szarvasmarhánk behozatala elől szigorúan elzárják. Ennek folytán az Ausztriával való forgalmunkban mutatkozó kiviteli többlet az osztrák tartományokban marad és ott fogyasztatik.

Szarvasmarhánk 1882., 1883. és 1884. évi forgalma szerint, ezen években átlag kiviteli többletünk Ausztriába tett évenkint 74,694 darabot, 17.779,047 frt értékben. Ezen összegekből esik főkiviteli czikkünkre, az örökre évenkint átlag 80,419 darab, 17.928,848 frt értékben.

Nem csekélyebb fontosságú kiviteli czikkünket képezi a sertés.

Mint a kőbányai sertéshizlaló-részvénytársaság és sertéskereskedelmi csarnok évi jelentéseiből kitűnik, sertéseink fő fogyasztó piacza Németországl; ez befolyásolja árainkat, tenyésztésünket, sőt a német határ elzárása egyenlő sertéskereskedelmünk és tenyésztésünk pangásával. Ebből azt kellene következtetnünk, hogy Ausztria, mint piacz, sertéskereskedelmünkre nézve kevés fontosságal bir.

Ezen következtetést, egy pillantás a kőbányai sertésforgalomnak 10 évi kimutatására teljesen megdönti.

Tiz évi forgalmi kimutatás a budapest-kőbányai sertésforgalomról * 

Ebből kitűnik, hogy csupán Kőbányáról az utolsó 10 évben átlag 142,950 darab vitetett Bécsbe, továbbá, hogy Ausztria sertéskereskedelmünk tekintetében igenis számbaveendő tényezőt képez.

Hogy ennek daczára sertéskereskedelmünk jövedelmezősége első sorban a németországi conjunkturától függ, az azon közvetitő szerepnek tulajdonitható, melyet Ausztria-Magyarország az európai sertéskereskedelemben visz. Külföldről, nevezetesen Szerbiából és Románbiából nagy mennyiségű sertést hoz be, azt részben fogyasztja, részben hizlalja, azután szállitja külföldre, különösen pedig Németországba.

De ha ezen közvetitő szereptől eltekintünk s felteszszük, hogy Ausztria-Magyarország közös vámterülete a sertések behozatalát külföldről, nevezetesen Szerbia, Románia és Oroszországból kitiltani kénytelenittetnék, mi könnyen megtörténhetik az esetben, ha Németország határvonalát elzárná, érdekesnek látszik kitüntetni azt, hogy a jelzett esetben mennyire volnánk képesek Ausztria sertésszükségletének fedezéséhez járulni? Vagyis az esetben, hogy mily kiváló fontossággal birna ránk nézve Ausztria piacza.

A közös vámterület árúforgalmi statisztikájából kitűnik, hogy a közös vámterületbe több sertés hozatik be, mint a mennyi kivitetik, de hogy ellenben a kivitt sertések értéke sokkal nagyobb, mint a behozattaké.

Az 1882-1884-ik terjedő 3 évi átlag szerint a beviteli többlet 139 ezer darabot tett ki, ennek daczára a kivitel majdnem 4 millió forinttal nagyobb értéket képvisel a behozatalnál.

Sertés-forgalom a közös vámterületben * 
A sertés-forgalom átlag-értéke a közös vámterületben * 
Sertés-forgalom Magyarország, Ausztria és a külföld között * 

Minthogy pedig a közös vámterület, mint előbb láttuk, évenként 139 ezer darab sertéssel hoz be többet, mint a mennyit kivisz, következtetnünk kell, hogy Ausztria maga nemcsak az emlitett 139 ezer darab, hanem még ezne fölül Magyarország összes feleslegének, azaz 417,000, vagyis egészben circa 550 ezer darab sertés bevitelre szorul.

Felvetésünket tehát szem előtt tartva, t. i., hogy Magyarország és Ausztria közös vámterületében a sertéskivitel külföldről el lenne tiltva, Magyarország sertésfeleslege hizott minőségben Ausztria szükségletét fedezni lenne képes.

Ezen néhány jegyzetből kitünik, hogy Ausztria sertéskereskedelmünkre nézve is kiváló fontosságú piaczot képez.

Az előzőkben megkisértettük, habár nem is teljes pontossággal, de legalább megközelitőleg kimutatni azt, hogy mily mérvben képezik a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok legjelentékenyebb terményeinknek fogyasztó piaczát. Az osztrák piacz jelentősége fokozódik az által, hogy Magyarország termelési viszonyainál fogva majdnem kizárólag a nyugati piaczokra van utalva és épen ezek a piaczok az illető államok vám- és közgazdasági politikája, valamint a tengerentúli államok hathatós és erélyes versenye folytán ma már terményeink elől lassan-lassan elzárkóznak.

Az évtizedek óta az osztrák tartományokkal természetes uton és annyi anyagi érdekközösséggel kifejlődött kölcsönös árúcsere és szabad forgalom a mai viszonyok között meg nem szakitható; a szabad forgalmat vámsorompók által megneheziteni vagy ép lehetetlenné tenni: ez ma oly hatást gyakorolna okvetlenül összes közgazdasági tevékenységünkre, mely az ország anyagi jólétére nehezedő közgazdasági válságos helyzetet még súlyosabbá tené és termelési viszonyainkban oly változást idézne elő, mely nagyobb rázkódtatás nélkül alig gondolható.

Szem elől nem téveszthető természetesen az sem, hogy a magyar piacz az osztrák ipar gyártmányaira még nagyobb mérvben bir jelentőséggel, mint az osztrák piacz saját terményeinkre és hogy az osztrák ipar is mindenesetre súlyos veszteséget szenvedne a szabad magyar piacz elveszitése által. De akkor, a midőn két terület közgazdasági szétválása folytán válságos állapotok állanak elő, alárendelt kérdés az, melyik fél szenvedne nagyobb veszteséget a vámsorompók felállitása által.

Még mielőtt tehát a magyar korona országai és ő Felsége többi királyságai és országai közt fennálló vám- és kereskedelmi szövetség (1878. évi Xx. törvénycikk) XXII. czikke értelmében 1887. évi deczember hó 31-én lejárt volna és még mielőtt az emlitett czikk értelmében a szövetség fölmondása lehetséges volt: - a kormány czélszerűnek találta azt, hogy az osztrák kormánynyal idejekorán foglalkozzék ama feltételekre nézve, melyek alatt a vám- és kereskedelmi szövetségben megállapitott állami és közgazdasági kérdések összességének rendezése lehetővé válnék.

Az e czélból folytatott tárgyalások azon megállapodásokra vezettek, melyek több rendbeli törvényjavaslatok alakjában egyidejüleg az országgyülés elé terjesztetnek.

Ezen megállapodások lényege az érvényben lévő vám- és kereskedelmi szövetségnek további tiz évre (1897. évi deczember hó 31-ig) való meghosszabbitásában áll.

A vám- és kereskedelmi szövetség határozatai azon alapelvben összpontosulnak, hogy a monarchia két államterülete egy közös vám- és kereskedelmi területet képez.

A magyar kormány meg van győződve arról, hogy ezen alapelvhez való ragaszkodás mind a két fél gazdasági érdekeinek egyaránt előnyére válik.

A vám- és kereskedelmi szövetségben eszközlendő - nagyobbrészt alárendeltebb jelentőségű és inkább az időközben hozott törvények kifolyásaként tekinthető módositások a következők:

A IV. czikkhez

Mig az eddigi szövegezés a vámkülzeteknek megszüntetését inkább csak alapelvben állapitotta meg, melyhez a fennálló vám- és kereskedelmi szövetség tartama alatt mindinkább közeledtünk, a mennyiben időközben több szabadkikötő - mint Martinschizza, Buccari, Portore, Zengg és Carlopago - az általános vámterületbe olvasztatott, addig az új szövegezés a még fennálló két legnagyobb vámkülzetnek: Fiume és Trieszt szabadkikötőknek az osztrák-magyar általános vámterületbe való beolvasztását határozottan és véglegesen elrendeli.

Ezzel kereskedelmi politikánknak egy már régóta elisert, s a hivatott körök által számtalanszor sürgetett követelménye végre teljesittetik.

Hogy ez korábban nem történt és hogy ezen intézkedés keresztülvitelére jelenleg is több mint három évi határidőnek megállapitása inditványoztatik, oka abban keresendő, hogy ezen vámkülzetek megszüntetése előtt bizonyos előkészületek megtétele szükséges a végből, hogy a kereskedelem és hajózás érdekei ne csak megóvassanak, hanem számukra egyúttal a további fejlődés feltételei is biztosittassanak.

A VI. czikkhez

Ezen czikk két első bekezdése helyett hatályba lépő határozat az eddigi megállapodásoktól csakis annyiban tér el, a mennyiben a tengeri halászatra vonatkozó korlátozó határozat: „a mennyiben az a tengerészeti közigazgatástól függ” ezentúl elmarad, minthogy a monarchia mindkét államterületén a tengeri halászatra vonatkozó ügyek teljesen a tengerészeti közigazgatás alá rendeltettek.

A nyolczadik bekezdés szövegének módositása abban találja indokolását, hogy a tonna-, tengeregészségügyi és fénytorony-illetékek az 1883. évi XXXII. törvénycikk, mint olyanok által megszüntettek és „Kikötési illeték” elnevezés alatt egy illetékbe foglaltattak, továbbá hogy a révkalauz-illeték Triesztben szintén eltörültetett.

Az utolsóelőtti bekezdés szövege azon körülményre való tekintettel módosittatott, hogy a cs. és kir. külügyminister és az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási társaság közt kötött hajózási és postaszerződés (1878. évi XXVII. törvénycikk) csakis 1888. évi junius hó 30-án jár le. A módositott szövegű bekezdés egyúttal az emlitett szerződés megújításának eshetőségéről is gondoskodik.

A XI. czikkhez

A közös vámvonalon át kivitt, adó alá vetett tárgyak után járó fogyasztási adóvisszatéritések fedezése és elszámolása iránt ez idő szerint az 1878. évi XIX. törvénycikk 2. §-a intézkedik. A jövő kiegyezési időszakra az ez iránti eljárás a vám- és kereskedelmi szövetségben szabályoztatik, mely alkalommal az elszámolási eljárás - lényegesebb változtatás nélkül - egyszerűsittetett.

Az 1867. évi kiegyezési határozatok szerint a kérdéses adóvisszatérítések a monarchia két államterülete által közösen voltak fedezendők, minek következménye az volt, hogy azok a közös vámbevételekből fedeztettek. Az 1878. évi XIX. törvénycikk határozatai szerint ezen adóvisszatéritések ugyan ideiglenesen a közös vámbevételekből fedezendők, mindazonáltal a két államterület által véglegesen csakis a szóban lévő adóágakban elért nyers jövedelem aránya szerint viselendők.

Ily körülmények közt kivánatos, hogy az adóvisszatéritések - a közös vámbevételeknek az állami számadások világosságának rovására való igénybevétele nélkül - közvetlenül az illető adónem terhére fedeztessenek.

A kérdéses határozatoknak Bosznia és Herczegovina tartományokra való kiterjesztése az ezen tartományokkal való vámkapcsolat létesitéséről szóló 1879. évi LII. törvénycikk 13. §-a alapján történik.

A XII. czikkhez

Ezen czikk első bekezdésének második mondata az eddigi szövegezéstől abban tér el, hogy a valuta helyreállitása kérdésének előkészitése végett bizottságoknak azonnali kiküldését helyezi kilátásba.

Ezen határozat czélja az, hogy kedvező pillanatban minden kellően előkészitve legyen arra, hogy a készpénzfizetések helyreállitása a monarchiában sikeresen keresztülvitethessék. Különösen az értékkérdés fog beható tanulmányt igényelni, minélfogva mindkét kormány súlyt fektet arra, hogy ezen nehéz kérdés megoldásánál tudományos és gyakorlati tapasztalatokkal biró egyének szakszerű tanácsát igénybe vehesse.

Ezen eljárást követték külföldi államokban is. Előrelátható azonban, hogy e téren, hol a nézetek magukban véve oly eltérők szoktak lenni, a végleges határozat nálunk annál nagyobb nehézségekbe fog ütközni, minthogy két bizottság tárgyalásaink eredményéből lesznek a helyes következtetések meritendők. Ennélfogva a vám- és kereskedelmi szövetség megkötése után a bizottságoknak azonnali egybehivása szükséges.

A XX. czikkhez

A jelenlegi vám- és kereskedelmi szövetség XX. czikkének utolsó bekezdése értelmében az ezen czikkben foglalt határozatok keresztülvitele végett külön megállapodások létesitendők.

Minthogy ezen megállapodások az 1878. évi XXII. törvénycikkben már létesittettek és továbbra is érvényben maradnak, a XX. czikk idézett bekezdése tárgytalanná vált.

A XXII. (új) czikkhez

Ezen új czikk a közös vámterületnek az 1879. évi LII. törvénycikk alapján Boszniára és Herczegovinára történt kiterjesztése következtében vétetett fel. Szükségesnek mutatkozott, hogy az eddigi vám- és kereskedelmi szövetség azn határozatai, melyekre az idézett törvénycikk vonatkozik, az új vám- és kereskedelmi szövetség megfelelő határozatai által helyettesittessenek.

A midőn ezekben a közgazdasági helyzetet általában és a reánk nézve kifejlődött viszonyokat kellő tárgyilagossággal és a rendelkezésre álló adatokkal kimeritően előadtam és mindezen fejtegetések alapján azon következtetésre kellett jutnom, hogy a vámszövetség lényegében, ugy a mint az alapelve szerint az 1867-ik évi kiegyezés alkalmával contempláltatott, a mai viszonyok között és Magyarországra nézve, épugy mint az osztrák tartományokra nézve előnyös: az országgyülést arra kérem, hogy a jelenlegi vámszövetség meghosszabbitását a javaslatba hozott módositásokkal jóváhagyni, illetőleg az e végből előterjesztett törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék.


  Vissza az oldal tetejére