Az osztrák-magyar vámterület átalános vámtarifájáról szóló 1882:XVI. törvénycikk következőleg módosittatik:
1. A VIII. czikk 9. pontjában: „művészeti és tudományos” szók helyett: „müvészeti, tudományos és ipari” teendő.
2. A IX. czikk 3. pontjának szövege következő lesz:
„A menő és jövő hajók elesége a rendeleti uton megállapitott föltételek mellett. ”
3. A X. czikk 4. pontjából ezen szavak: „a fogyasztási tárgyak kivételével” törlendők.
4. A XII. czikk 1. pontjának szövege következő lesz:
„A különböző hitfelekezetek szegény templomai és egyházai számára rendelt szertartási tárgyak (az orgonák kivételével) és az ily templomok és egyházak épitésére vagy felállitására való anyagok. ”
| 100 kilogramm | |||
| frt | kr. | ||
| Az általános behozatali vámtarifa következőleg módosittatik: | |||
| A IV. osztályban (Czukor) a 20. szám után felveendő: | |||
| Jegyzet a 20. számhoz. Melasse a már fennálló szeszgyárak részére 1888. évi augusztus hó 1-ig külön engedélylyel a rendeleti uton megállapitandó ellenőrzés mellett | 1 | 50 | |
| A VI. osztály (Gabona stb.) a 23-tól a 27. számig következőleg módosittatik: | |||
| Gabona | |||
| 23. Tengeri, köles tatárka | - | 50 | |
| 23b) Árpa, zab | - | 75 | |
| 24. Búza, tönköly, rozs, kétszeres | 1 | 50 | |
Jegyzetek. 1. Dalmáczai és a quarnerói szigetek szükségleteinek fedezésére a kormány, a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok kormányával egyetértőleg megengedheti, hogy a következő gabonaneműek és pedig: tengeri évenkint legfölebb 80,000 métermázsa, búza és köles évenkint legfölebb 20,000 métermázsa erejéig, az egyetértőleg megállapitandó vámhivatalokon át és esetenkint egyetértőleg meghatározandó feltételek mellett vámmentesen behozattassék.
2. A határforgalomban Szerbiával a magyar-szerb és boszniai-szerb határon át behozott szerb származásu gabonanemüekre az 1882 . évi általános vámtarifa 23. és 24. számainak vámja marad érvényben.
3. Malmok és sütőmühelyek számára a határkerületen, 10 kilométernyi távolságban befelé, a legnagyobb kedvezésben részesülő szomszéd államokból, külön engedély és rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett behozott gabonanemüekre nézve, 1887. decz. 31-ig, az 1882. évi átalános vámtarifa 23. és 24. számainak vámja marad érvényben.
| 25. Maláta | 1 | 50 | |
| Hüvelyesek: | |||
| 26. Bab, csillagfürt (lupinus), borsó, lencse, bükköny | 1 | - | |
| 27. Liszt és őrlemény gabonából és hüvelyesekből (darált, törött és hántott szemek; kása, dara, apró dara) | 3 | 75 | |
| A VII. osztálynak (Főzelék gyümölcs stb.) tételei következőleg módosittatnak: | |||
| A 29. sz. (Friss szőlő, étkezésre való; ananász) vámja 5 frt helyett lesz | 10 | - | |
| A 30. sz. (Száraz dió és mogyoró, dióbél és mogyoróbél) vámja 2 frt 50 kr helyett lesz | 5 | - | |
| A 31. sz. (Friss, finom főzelék) vámja 2 frt 50 kr helyett lesz | 5 | - | |
| A 32. sz. (Külön meg nem nevezett főzelék és gyümölcs) b) pontjánál (száritva vagy elkészitve stb. változatlan szöveggel) a vám 2 frt 50 kr. helyett lesz | 5 | - | |
| A 33. sz. szövege következőleg módosittatik: | |||
| Külön meg nem nevezett olajmag | 1 | - | |
| 33b) Lenmag, pálmamag, gyümölcsmagvak | vámmentes | ||
| A 34. sz. szövegéből e szavak: „száritott katánggyökér (nem pörkölve)” törlendők. | |||
| A 35. sz. szövege következőleg módosittatik: | |||
| 35. Diszitésre való lemetszett virágok és levelek friss állapotban | 5 | - | |
| 35. b) Élő növények; száritott katánggyökér (nem pörkölve) | 1 | 50 | |
| A VIII. osztálynak (Vágó- és igásmarha) következő számainál a vámtételek következőleg módosittatnak: | |||
| darabonkint | |||
| 39. sz. (ökör) vámja 10 frt helyett lesz | 15 | - | |
| 42. sz. (fiatal marha) vámja 2 frt helyett lesz | 3 | - | |
| 43. sz. (borjú) vámja 1 frt helyett lesz | 1 | 50 | |
| A IX. osztályban (Más állatok): | |||
| 100 kilogramm | |||
| 51. sz. (Friss halak; édesvizi rákok: friss csigák) vámja 1 frt helyett lesz | 2 | - | |
| 52. sz. (Tengeri kagylós és héjas állatok stb.) vámja 10 forint helyett lesz | 25 | - | |
| A X. osztályban (állati termékek): | |||
| 57. sz. (Méz) vámja 1 frt 50 kr. helyett lesz | 6 | - | |
| 58. sz. szövege következőleg módosittatik: | |||
| 58. Viasz (a növényviasz is): | |||
| a) természetes állapotban | 5 | - | |
| b) preparálya (fehéritve, festve) stb. | 10 | - | |
| XI. osztály (Zsiradékok) következő számainak szövege következőleg módosittatik: | |||
| 67. Stearinsav, palmitinsav; paraffin | 6 | - | |
| 68. Ceresin, czetvelő | 4 | - | |
| 71. Elainsav | 2 | - | |
| 71. b) Külön meg nem nevezett zsiradék és zsirkeverék; halzsir | 1 | - | |
| XII. osztályban (Zsiros olajok): | |||
| 72. sz. (Faolaj stb. változatlan szöveggel) vámja 4 frt helyett lesz | 8 | - | |
| 73. sz. (Repczeolaj, lenolaj stb. változatban szöveggel vámja 2 frt helyett lesz | 4 | - | |
| A XIII. osztály (Italok) következő számai következőleg módosittatnak: | |||
| 76b) sz. szövegének végére felveendő: | |||
| „Franczia pálinka, cognac.” | |||
| 78. a) sz. (Ételre való eczet hordókban) vámja 3 frt helyett lesz | 5 | - | |
| 78. b) sz. (Ételre való eczet palaczkokban vagy korsókban) vámja 8 frt helyett lesz | 10 | - | |
| A XIV. osztályban (Eledelek): | |||
| 80. sz. (Közönséges fekete vagy fehér kenyér, hajós kétszersült) vámja 1 frt 50 kr. helyett lesz | 3 | 75 | |
| 81. sz. (Sago és sagopótló, tapioka, arrowroot) vámja 6 frt helyett lesz | 10 | - | |
| 82. sz. (Tésztanemű) vámja 6 frt helyett lesz | 10 | - | |
| 84. sz. (Kolbász) vámja 20 frt helyett lesz | 25 | - | |
| 85. sz. (Sajt) vámja 10 frt helyett lesz | 20 | - | |
| 91. sz. (Őrlött kákaó, kákaótészta; csokoládé, csokoládépótló és csokoládégyártmányok) vámja 50 frt helyett lesz | 60 | - | |
| A XVII. osztályban (Ásványok): | |||
| 103. b) sz. (Földnemek és ásványi anyagok, égetve, iszapolva vagy őrölve) következő alosztályokra osztatik: | |||
| 1. Festékföld | 1 | - | |
| 2. Másfélék | vámmentes | ||
| A XIX. osztályban (Festő- és cserzőanyagok): | |||
| 109. sz. szövege következőleg módosittatik: | |||
| 109. Festőfa: | |||
| a)tuskókban | vámmentes | ||
| b) felaprózva (azaz ráspolyozva, őrölve, szétvagdalva) | 1 | - | |
| c) felaprózva erjesztett (fermentált) | 2 | - | |
| A XX. osztályban (Mézgák és gyanták): | |||
| 116. sz. (Asfaltmastix, asfaltbitumen) vámja 1 frt helyett lesz | 1 | 50 | |
| 118. sz. (Kopálgyanta, damárgyanta stb.) szövegéből e szavak: „limoni- (czitrom-) lé” töröltetnek. | |||
| A XXI. osztály (Ásványolaj, továbbá barnaszén- és palakő-) kátrány szövege következőleg módosittatik: | |||
| 119. sz. nyers állapotban (a 120. sz. alatt megnevezettek kivételével) vagy destillátióval kapcsolatos előzetes finomitás vagy tisztitás nélkül világitásra nem használható: | |||
| a) nehéz, melynek sűrűsége 12 Réaumur hőfok mellett 830 foknál (a tiszta viz sűrűségének 830 ezred részénél) nagyobb; tiszta súlya szerint | 2 | - | |
| b) könnyű, 830 és annál kisebb fokú; tiszta súly szerint | 2 | 40 | |
| 120. sz. nyers állapotban, destillátióval kapcsolatos előzetes finomitás vagy tisztitás nélkül világitásra használható; tiszta súly szerint | 10 | - | |
| 121. sz. finomitott vagy félig finomitott: | |||
| a) nehéz, melynek sűrűsége 880ř-nál nagyobb, sötét, ugyszintén az ásványolaj finomitás vagy tisztitásnál visszamaradt üledék; tiszta súly szerint | 3 | - | |
| b) nehéz, melynek sűrűsége 880ř-nál nagyobb, sárga és vöröses sárga, továbbá kenőolajok, állati vagy növényi olajokkal vagy zsiradékkal vegyitve is; tiszta súly szerint | 5 | - | |
| c) könnyű, 880 és annál kisebb fokú; tiszta súly szerint | 10 | - | |
| Jegyzetek. 1. A fogyasztási adó a 120 és 121c. alatt kitett vámdijakban benfoglaltatik. Ezen fogyasztási adó a magyar korona országainak területén (a fiumei vámkülzet kivételével) finomitás (tisztitás) utján előállitott azon ásványolajokra is kiterjed, melyeknek sűrűsége 12 R. hőfok mellett 870ř-nál nagyobb, de a 880ř-ot meg nem haladja. | |||
| 2. Nyers állapotban és előzetes finomitás vagy tisztitás nélkül világitásra nem használható román eredetü ásványolaj, melynek sűrűsége 12 Réaumur hőfok mellett 830 foknál nagyobb (119a) sz.), a román határon át való behozatalnál származási igazolványok, külön engedélyek és a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett, évi 200,000 métermázsát túl nem haladó mennyiségben; tiszta súly szerint | - | 68 | |
| Ezen évi maximal mennyiség az 1884. és 1885. években a magyar korona országainak területére és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokba behozott átlagos mennyiségek aránya szerint osztatik fel. | |||
| 3. Ipari czélokra oldó vagy kiválasztó szerekül szánt finomitott ásványolaj, melynek sűrűsége 770 foknál kisebb, a rendeleti uton meghatározandó feltételek és ellenőrzés mellett; tiszta súly szerint | 3 | - | |
| A XXII. osztály (Pamut, pamutfonalak és pamutárúk) 124-135-ig terjedő számainak szövege következőleg módosittatik: | |||
| Pamutfonalak: | |||
| 124. sz. Egyes fonalak, nyers állapotban: | |||
| a) angol számozási mód szerint a 12. számig | 6 | - | |
| b) a 12. számon felül egész a 29. számig | 8 | - | |
| c) a 29. számon felül egész az 50 számig | 14 | - | |
| d) az 50. számon felül | 16 | - | |
| 124b) Kettős fonalak, nyers állapotban: | |||
| a) angol számozási mód szerint 12. számig | 8 | - | |
| b) a 12. számon felül egész a 29. számig | 10 | - | |
| c) a 29. számon felül egész a 60. számig | 16 | - | |
| d) a 60. számon felül | 12 | - | |
| 125. sz. Egyes vagy kettős fonalak, fehéritve vagy festve: | |||
| a) az angol számozási mód szerint a 12. számig | 12 | - | |
| b) a 12. számon felül egész a 29. számig | 14 | - | |
| c) a 29. számon felül egész az 50. számig | 18 | - | |
| d) az 50. számon felül | 20 | - | |
| 126. sz. Hármasával vagy többesével sodrott fonalak, nyers állaptban, fehéritve vagy festve | 24 | - | |
| 127. sz. A kisebb forgalom számára felszerelt fonalak; takács zsinegek czérnázott fonalakból | 35 | - | |
| Pamutárúk: | |||
| 128. sz. Közönséges, sima, azaz 50-es számú és annál durvább fonálból készült sima (vagy egyszerüen sávolyos) szövetek, melyeknél 5 milliméter oldalú négyszögre 38 vagy annál kevesebb fonál esik: | |||
| a) nyers állapotban | 34 | - | |
| b) fehéritve | 45 | - | |
| c) festve | 55 | - | |
| d) tarkán szőve, szinnyomatosan | 70 | - | |
| 129. sz. Közönséges, mustrás, azaz 50-es számú s annál durvább fonálból készült mustrás szövetek, melyeknél 5 milliméter oldalú négyszögre 38 vagy annál kevesebb fonál esik: | |||
| a) nyers állapotban | 45 | - | |
| b) fehéritve | 55 | - | |
| c) festve | 65 | - | |
| d) tarkán szőve, szinnyomatosan | 80 | - | |
| 130. sz. Közönséges sűrű, azaz 50-es számú s annál durvább fonálból készült szövetek, melyeknél 5 milliméter oldalú négyszögre 38 fonálnál több esik: | |||
| a) nyers állapotban | 55 | - | |
| b) fehéritve | 65 | - | |
| c) festve | 75 | - | |
| d) tarkán szőve, szinnyomatosan | 90 | - | |
| 131. sz. Finom, azaz 50-es számnál finomabb, de a 100-as számnál bezárólag nem finomabb fonálból készült szövetek: | |||
| a) nyers állapotban | 80 | - | |
| b) fehéritve, festve, tarkán szőve vagy szinnyomatosan | 120 | - | |
| 132. sz. Legfinomabb, vagyis 100-as számnál finomabb fonálból készült szövetek; tüll (bobinet, petinet és az efféle függöny-kelmék és butor-hálók); fémszálakkal vegyes árúk | 160 | - | |
| Jegyzet. A Bobinet-féle hálószerű keményitett szövetek | 55 | - | |
| 133. sz. Himzett szövetek; csipkék | 300 | - | |
| 134. sz. Bársony és bársonyszerű szövetek (felmetszett vagy metszetlen bolyhokkal); szalag-, paszománt-, gombkötő-, és kötöttárúk | 90 | - | |
| 135. sz. Pamutbelek; hevederek, géphajószijak, tömlők; durva hálók és kötelek | 24 | - | |
| A XXIII. osztály (Len, kender, juta stb.) következőleg módosittatik: | |||
| 137c. sz. (Fonalak, lenből és kenderből; külön meg nem nevezett fonalak: czérnázva) vámja 12 frt helyett lesz | 18 | - | |
| 137d. szövege következőképen módosittatik: | |||
| A kisebb forgalom számára kiszerelt lenfonal: | |||
| 1. egyes fonalak | 18 | - | |
| 2. czérnázva | 35 | - | |
| 137. sz. -hoz tartozó jegyzet töröltetik. | |||
| 139. sz. (Szürke csomagoló vászon stb. változatlan szöveggel) vámja 2 frt helyett lesz | 6 | - | |
| 139. számhoz tartozó jegyzet következőleg módosittatik: | |||
| Jegyzet. Használatban volt jegyes zsákok szürke csomagoló vászonból, melyek gabonával való megtöltés végett hozatnak be és két hó lefolyása alatt megtöltve ismét kivitetnek, a rendeleti uton megállapitandó föltételek és ellenőrzés mellett vámmentesek. | |||
| A 142. sz. szövege következőleg módosittatik: | |||
| Mustrás lenárúk, melyeknél 5 milliméterre legfeljebb 20 lánczfonál esik: | |||
| a) nyers állapotban | 40 | - | |
| b) fehéritve, festve, tarkán szőve vagy szinnyomatosan | 80 | - | |
| c) mindennemü damaszt, nyers állapotban is | 80 | - | |
| 146. sz. (Csipkék, szegélycsipkék; himzett szövetek) vámja 200 frt helyett lesz | 300 | - | |
| A 148. számhoz tartozó jegyzet következőleg módosittatik: | |||
| Jegyzet. Használatban volt jegyes zsákok jutából, melyek gabonával való megtöltés végett hozatnak be és két hó lefolyása alatt megtöltve ismét kivitetnek, a rendeleti uton megállapitandó föltételek és ellenőrzés mellett vámmentesek. | |||
| A 151. sz. (Kötélverő árúk) a) (Kötelek, alattságok, fehéritve, kátrányozva is) vámja 3 frt helyett lesz | 5 | - | |
| b) (Minden más kötélverőárú stb.) vámja 12 frt helyett lesz | 18 | - | |
| A 151a) sz. után a következő jegyzet veendő fel: | |||
| Jegyzet. Kókusz- és hasonnemű rostok zsinegszerüen összesodorva (kókuszfonalak és effélék), gyékények vagy hasonlók készitésére, külön engedély alapján és a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | vámmentes | ||
| A XXIV. osztály (Gyapjú, gyapjúfonál és gyapjúárú) következőleg módosittatik: | |||
| A 154. sz. szövege következőleg módosittatik: | |||
| 154. Gyapjúfonalak (gyapjúból vagy egyéb állati szőrökből) és vigognefonalak: | |||
| a) Egyes vagy kettős fonalak durva állati szőrökből (marhaszőr s effélék) a metricus számozási mód szerint az 5 számig bezárólag, nyers állapotban | 8 | - | |
| b) Egyes vagy kettős Mohair, Alpacca (mottled alpacca is) és Genappes fonalak; egyes vagy kettős kemény fényes fonal gyapjúból (weftfonal), a metricus számozási mód szerint a 30. számon felül; mindezek nyers állapotban, ha e czélra külön felhatalmazott vámhivatalokon át hozatnak be | 1 | 50 | |
| c) Külön meg nem nevezett egyes fonalak, nyers állapotban: | |||
| 1. a metricus számozási mód szerint a 45. számig | 8 | - | |
| 2. a 45-ös számon felül | 12 | - | |
| d) Külön meg nem nevezett kettős vagy többesével sodrott fonalak, nyers állapotban: | |||
| 1. a metricus számozási mód szerint a 45. számig | 12 | - | |
| 2. a 45-ös számon felül | 14 | - | |
| e) Külön meg nem nevezett egyes fonalak, fehéritve, festve, szinnyomatosan: | |||
| 1. a metricus számozási mód szerint a 45. számig | 12 | - | |
| 2. a 45-ös számon felül | 16 | - | |
| f) Külön meg nem nevezett kettős vagy többesével sodrott fonalak, fehéritve, festve, szinnyomatosan: | |||
| 1. a metricus számozási mód szerint a 45. számig | 16 | - | |
| 2. a 45-ös számon felül | 20 | - | |
| 1. Jegyzet a 154. e) és f) számhoz. Festett gyapjuból való melirozott egyes és kettős fonalak | 12 | - | |
| 2. Jegyzet a 154. f) számhoz. Szőnyeghez való lánczfonál, szinnyomatosan, külön engedély alapján és a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | 12 | - | |
| A 156b. sz. (Lábszőnyegek, másfélék, szinnyomatosan is) vámja 40 frt helyett lesz | 50 | - | |
| A 158. sz. (Külön meg nem nevezett gyapjúárúk) b) pontja után felvétetik: | |||
| c) négyszögméterenkint 200 gramm vagy ennél kisebb súlyúak, szinnyomatosan is | 110 | - | |
| A 159. és 160. számok szövege következőleg módosittatik: | |||
| 159. sz. Bársony és bársonyszerű szövetek (felmetszett vagy metszetlen bolyhokkal); szalag-, paszománt-, gombkötő és kötöttárúk | 100 | - | |
| 160. sz. Szinnyomatos gyapjúszövetek (a 156. b), 158. c) és 159. számok alatt megnevezettek kivételével.) | 80 | - | |
| A 161. sz. (Sálok stb. változatlan szöveggel) vámja 150 frt helyett lesz | 200 | ||
| A 162b) sz. (Nemez és nemezárúk, mindkettő szinnyomat nélkül) vámja 40 frt helyett lesz | 50 | - | |
| A XXV. oszt. (Selyem és selyemárúk) következőleg módosittatik: | 50 | - | |
| A 165. sz. b) (Selyem [motollált vagy sodrott], czérnázva is, fehéritve stb. változatlan szöveggel) és a 166. sz. b) (floretselyem [fonott selyemhulladék], czérnázva is, festve stb. változatlan szöveggel) vámja 22 frt helyett lesz | |||
| A 167. számhoz tartozó jegyzet következőleg módosittatik: | |||
| Jegyzet. Lágy fésüs fonál, nyers állapotban, melyen egy sodratlan selyemszál fut végig, a 154. sz. szerint, mint külön meg nem nevezett gyapjúfonál vámozandó. | |||
| A 168., 169. és 170. számok szövege következőleg módosittatik: | |||
| Selyemárúk: | |||
| 168. sz. Himzett vagy fémszálakkal vegyes selyemárúk; tüll, gaze; csipkék (csipke-kendők); boritásárúk selyem vagy félselyem zsinórból, tincsekből, zseniliából és ezekhez hasonló kész paszomántárúk | 500 | - | |
| 169. sz. Selyemárúk, azaz tiszta selyemből vagy floret-selyemből készült árúk: | |||
| a) gombkötő- és paszomántárúk | 400 | - | |
| b) másféle selyemárúk | 500 | - | |
| 170. sz. Félselyemárúk, azaz a 168. sz. alatt meg nem nevezett mindennemű árúk, melyekben egyéb szövő-anyagokon kivül selyem- vagy floretselyem is van és pedig: | |||
| a) bársony és bársonyszalagok | 400 | - | |
| b) másféle félselyemárúk | 250 | - | |
| A XXVI. osztály (Ruházatok stb.) következőleg módosittatik: | |||
| 171. sz. (mesterséges virágok stb. változatlan szöveggel) vámja 170 frt helyett lesz | 450 | - | |
| 172. sz. (Mesterséges virágrészek) vámja 70 frt helyett lesz | 200 | - | |
| 176. sz. szövege következőleg módosittatik: | |||
| Külön meg nem nevezett ruházatok, fehérnemű és pipereárúk, főalkatrészük szerint (ilyennek női ruházatoknál és pipereárúknál a legmagasabb vám alá eső alkatrész tekintendő), fizetnek vámot, mely azonban még 40%-kal megtoldatik. | |||
| A XXVII. osztályban (Kefekötő- és szitakötő-árúk) a 177. sz. változatlan szövege végére felveendő: „és pedig”: | |||
| a) Seprők rizsszalmából, piassavából vagy más növényi anyagokból | 4 | - | |
| b) másfélék | 15 | - | |
| A 178. sz. szövegéből ezen szavak: a „261. sz. a) alatt megemlitett” törlendők, s a vám 4 frt helyett lesz | 15 | - | |
| A 179. sz. (Külön meg nem nevezett kefekötő- és szitakötő-árúk stb. változatlan szöveggel) vámja 15 frt helyett lesz | 30 | - | |
| A XXIX. osztály (Papiros és papirosárúk) következőleg módosittatik: | |||
| 186. sz. (Szürke itatós-papiros, simitatlan csomagoló papiros stb.) vámja 1 frt helyett lesz | 3 | - | |
| 192. sz. két alosztályra osztatik és pedig: | |||
| a) a mostani szöveg a „papirostapéták” elhagyásával | 15 | - | |
| b) papiros-tapéták | 25 | - | |
| 193. sz. a) (Formásművek kőpapiros-pépből, asphaltból vagy hasonló anyagokból: mázolatlanul stb. változatlan szöveggel), vámja 2 frt helyett lesz | 5 | - | |
| A XXX. osztály (Kaucsuk és guttapercha stb.) következőleg módosittatik: | |||
| 200. sz. (Mindennemű tömlők és géphajtószijak stb. változatlan szöveggel) vámja 12 frt helyett lesz | 20 | - | |
| 203. sz. (Árúk lágy kaucsukból stb. változatlan szöveggel) vámja 20 frt helyett lesz | 30 | - | |
| 203. sz. után felveendő: | |||
| Jegyzet. Lemezek és szeletek (szalagok) lágy, nem vulkanizált kaucsukból | 10 | - | |
| A 204. számhoz tartozó jegyzet szövegéből e szavak: „és nyomtató kaucsukkendők kelmenyomtató mühelyek” töröltetnek. | |||
| A 206. sz. -hoz tartozó jegyzet töröltetik. | |||
| 207. sz. (Árúk keményitett kaucsukból) vámja 30 frt helyett lesz | 50 | - | |
| A XXXI. osztály (Viaszkos vászon és viaszkos tafota) következőleg módosittatik: | |||
| 208. sz. (Durva viaszos vászon stb. változatlan szöveggel), vámja 2 frt helyett lesz | 6 | - | |
| 209. sz. Szövege következőleg módosittatik: | |||
| Kocsitakarók durva kelméből, olajjal, kátránynyal vagy zsirkeverékkel bevonva vagy áztatva | 20 | - | |
| 210. sz. (Vastag padozat-takarók stb. változatlan szöveggel), vámja 10 frt helyett lesz | 20 | - | |
| 211. sz. Szövege a következőleg módosittatik: | |||
| Külön meg nem nevezett viaszos vászon, viaszos mousselin és ugynevezett könyvkötő vászon | 30 | - | |
| 212. sz. (Viaszos tafota) vámja 26 frt helyett lesz | 30 | - | |
| A XXXII. osztályban (Bőr és bőrárúk) a 219. sz. végére felveendő: „sebészeti kötések és hasonlók”. | |||
| A XXXIII. osztályban (Szűcsárúk) a 221. sz. a) (Kész szűcsárúk, közönséges bőrökből) vámja 40 frt helyett lesz | 80 | - | |
| A XXXIV. osztályban (Fa- és csontárúk) a következő vámtételek módosittatnak: | |||
| 222. sz. (Legközönségesebb faárúk stb.): | |||
| a) (Nem festve stb.) vámja 1 frt helyett lesz | 1 | 50 | |
| c) (festve, páczolva stb.) vámja 3 frt helyett lesz | 5 | - | |
| A 222. sz. szövegéből törlendők ezen szavak: „durva kosárkötőárúk (pl. málha-, kézi- és ruhakosarak, kasok, halvarsák és effélék). ” | |||
| 223. sz. (Fabutor és butorrészek): | |||
| a) (finomak, nyers állapotban) vámja 3 frt helyett lesz | 5 | - | |
| b) (festve, páczolva stb.) vámja 3 frt helyett lesz | 5 | - | |
| d) (párnázott, bevont butor) vámja 20 frt helyett lesz | 30 | - | |
| A 225. sz. szövege következőleg módosittatik: | |||
| a) Finoman kirakott famunkák (boule-munkák, intarsiák); izekre osztott mérővesszők | 30 | - | |
| 225b). sz. Kosárkötőárúk: | |||
| a) durvák (pl. durva málha-, kézi- és ruhakosarak, kasok, halvarsák és effélék) | 5 | - | |
| b) finomak, a mennyiben az apró árúk közé nem tartoznak | 50 | - | |
| A 229. sz. a) (Játékszer fából durva stb.) vámja 1 frt helyett lesz | 5 | - | |
| A 230. sz. b) (Külön meg nem nevezett csontárúk) vámja 20 frt helyett lesz | 50 | - | |
| A 230. sz. b) után következő jegyzet vétetik fel: | |||
| Jegyzet. További feldolgozásra előkészitett darabok csontból, szaruból és effélékből, valamint a 310. számban felemlitett egyéb anyagokból | 20 | - | |
| A XXXV. osztályban (Üveg és üvegárúk): | |||
| a 239. sz. (Zsebórákra való üveg stb. változatlan szöveggel) vámja 50 frt helyett lesz | 75 | - | |
| A XXXVI. osztályban (Kőárúk, azaz árúk kövekből stb.): | |||
| a 244., 245. és 246. számok szövege következőleg módosittatik: | |||
| 244. sz. Vágott, de nem csiszolt kőtáblák, a palatáblák és nyomdakövek kivételével | 1 | 50 | |
| 244b. sz. Külön meg nem nevezett munkák, alabastrom, márvány, porphyr, granit, sienyt és hasonló kemény kövekből: | |||
| a) durva kőfaragó- munkák (azaz ajtó- és ablaktokok, oszlopok, oszloprészek, csatornák, csövek, vályuk stb.) egyszerüek, csiszolatlan állapotban | 1 | 50 | |
| b) másféle nem csiszolt árúk | 3 | - | |
| c) csiszolva, ugyszintén csiszolt táblák | 7 | 50 | |
| 244c. sz. Külön meg nem nevezett munkák, más mint az előbb megnevezett kövekből: | |||
| a) durva kőfaragómunkák, egyszerüek, csiszolatlan állapotban | - | 50 | |
| b) másféle nem csiszolt árúk | 1 | 50 | |
| c) csiszolva, ugyszintén csiszolt táblák | 3 | - | |
| A 224b. és c. számok b) és c) pontjai alatt megnevezett munkák fényezetlen vagy fénymázatlan fával és vassal kapcsolatban is. | |||
| 245. sz. Palakő: | |||
| a) táblákban, csak vágva | - | 75 | |
| b) födélpala és más palatáblák | 1 | - | |
| c) tovább megmunkálva, azaz csiszolva, feketitve, vonalozva, nyers fából való keretekben is | 3 | - | |
| 245b. sz. a) cement | - | 50 | |
| b) a c) alatt meg nem nevezett cementárúk | 1 | 50 | |
| c) cementárúk, csiszolva, mázolva vagy fénymázozva | 3 | - | |
| A 245b. szám b) és c) pontjai alatt felsorolt áruk fényezetlen és fénymázolatlan fával és vassal kapcsolatban is. | |||
| 245c. sz. Asbestárúk: | |||
| a) Asbestpapiros és asbestpapiroslemez, formázatlan | 5 | - | |
| b) effélék formázva, lyukgatva is | 12 | - | |
| c) asbestfonadékok, más fonóanyagokkal, vagy nemtelen fémből való dróttal kapcsolatban is | 12 | - | |
| d) asbestszövetek, más fonóanyagokkal kapcsolatban is | 20 | - | |
| e) másféle asbestárúk, más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben az apróárúk közé nem tartoznak | 30 | - | |
| 246. sz. Próbakövek, köszörülő- és fenkövek, más anyagokkal való kapcsolat nélkül; malomkövek vasabroncsokkal vagy fémburokkal is; nyomdakövek | - | 50 | |
| 246b. sz. Mesterségesen festett földek és kövek, szépitett festékföldek is; temészetes tisztitó, köszörülő, csiszoló és más efféle anyagok a kisebb forgalom számára kiszerelve | 5 | - | |
| A XXXVII. osztályban (Agyagárúk) a 249-től 253-ig terjedő tarifaszámok szövege következőleg módosittatik: | |||
| 249. sz. Közönséges téglák, cserépzsindelyek és agyagcsövek, máz nélkül | vámmentes | ||
| 249b). sz. Mázos téglák és fedélcserepek, hornyolt fedélcserepek | - | 50 | |
| 250. sz. Külön meg nem nevezett chamotteárúk: | |||
| a) közönséges alakú téglák, darabonként 5 kilogrammnál nem nagyobb súlyúak | - | 50 | |
| b) másfélék | 1 | - | |
| 251. sz. Kövezet-anyag és csövek közönséges kőanyagból, ugyszintén mázas agyagcsövek | 1 | - | |
| 251b. sz. Retorták, olvasztó tégelyek, gyári czélokra szükséges edények (grafitból, tűzálló agyagból vagy közönséges kőanyagból) | 1 | - | |
| 252. sz. Közönséges cserépedények: | |||
| a) közönséges kőanyagból, fekete grafitedény | 1 | - | |
| b) közönséges vagy zsugorodott agyagból | - | 50 | |
| Jegyzet. A 249. egész 252. sz. a felsorolt árúk mázolatlan vagy fényezetlen fával vagy vassal kapcsolatban is | 2 | - | |
| 253. sz. Épületekhez való diszitmények (a terracottából valók is), mázzal vagy a nélkül; közönséges kályhák és kályharészek; fal- és padlótáblák | 3 | - | |
| A XXXVIII. osztály (Vas és vasárúk) következőleg módosittatik: | |||
| A 257. számhoz tartozó 1. számú jegyzet töröltetik. | |||
| A 261. sz. a következő alosztályokra osztatik: | |||
| 261. sz. Vaspléh és vaslemezek: | |||
| a) egy milliméter vagy ennél nagyobb vastagságu | 4 | - | |
| b) egy mm. -nél vékonyabb egész 0. 4 mm. -ig | 5 | - | |
| c) 0. 4 mm. -nél vékonyabb | 6 | - | |
| d) vaspléh és vaslemezek kikészitve (dressirova): | |||
| 1. 0. 4 mm. vagy ennél nagyobb vastagságu | 6 | - | |
| 2. 0. 4 mm. -nél vékonyabb | 7 | - | |
| e) firniszelt, rezezett, ónozott, czinkezett, ólmozott, nikkelezett; csiszolt vaspléh és vaslemezek: | |||
| 1. 0. 4 mm. és ennél nagyobb vastagságu | 8 | - | |
| 2. 0. 4 mm. -nél vékonyabb | 10 | - | |
| f) mintázott, habos (moirirozott), fénymázozott | 12 | - | |
| 261b. sz. Drót: | |||
| a) 1. 5 mm. és ennél nagyobb vastagságu | 4 | - | |
| b) 1. 5 mm. -nél vékonyabb egészen 0. 5 mm. -ig | 5 | - | |
| c) 0. 5 mm. -nél vékonyabb | 6 | - | |
| d) firniszelt, rezezett, ónozott, czinkezett, ólmozott, nikkelezett | 8 | - | |
| 262. sz. b) (Durva vasöntvény) szövege következőleg módosittatik: | |||
| Surolva, vagy durván mázolva; fúrva vagy egyes kevés helyeken leköszörülve, esztergályozva vagy gyalulva; és a 270. sz. alá nem tartozó diszitett nyersöntvény | 4 | - | |
| A 264. sz. következőleg módosittatik: | |||
| Kovácsolt vasból való csövek, kapcsoló részek is; kaszák, sarlók, fával kapcsolatban is; szögek (a patkószögek és cseglyék kivételével); drótszögek | 6 | 50 | |
| A 265. sz. szövege következőleg módosittatik: | |||
| Lyukgatott, vagy mélyitett fekete vas pléh és vaslemezek; külön meg nem nevezett árúk fekete vaspléhből | 6 | - | |
| 265b) sz. Kovácsolt üstök (gőzkazánok is) | 8 | 50 | |
| 265c) sz. Külön meg nem nevezett pléháruk, rezezve, ónozva, czinkezve, ólmozva, finoman mázolva | 15 | - | |
| A 267. sz. következőleg módosittatik: | |||
| Pántok (sarkazatok, závárok, reteszek, s effélék): kocsirugók; széna- és trágyavillák darabonkint legalább 2 kg. súlyúnak; kapák, lapátok; mindezek érdesen, surolva, vagy csupán egyes kevés helyeken leköszörülve, fával kapcsolatban is | 7 | - | |
| 268. sz. következőleg módosittatik: | |||
| Drótkötelek, drótkefék, szitafenekek; durva drótárúk; mindezek a 261b. sz. a) pontja alatt megnevezett drótból | 8 | - | |
| A 269. egész 272. terjedő számok szövege következőleg módosittatik: | |||
| 269. sz. Nyers fürészek; 25 centiméteres vagy ennél hosszabb vágott felületü reszelők és ráspolyok; furók, kalapácsok fejszék, harapófogók és effélék; csavarmetszők; széna- és trágyavillák, a mennyiben a 267. sz. alá nem tartoznak; mérlegek és mérlegrészek; lakatok, kulcsok és egyéb záralkatrészek; patkószögek, cseglyék; srófok, legalább 5 mm. vastagságban; mindezek, a mennyiben magasabb vám alá nem esnek, fával kapcsolatban is | 10 | - | |
| 269b. sz. Kidolgozott fürészek; 25 centiméternél rövidebb vágott felületü reszelők és ráspolyok; gyaluvasak és vésők, árak; durva kések és ollók ipari (gépekhez is) és mezőgazdasági használatra; mindennemű kész szerszámok darabonkint 500 gr. -nál kisebb súlyúak; srófok 5 mm. -nél vékonyabbak; mindezen árúk más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a 271. sz. alá vagy a magasabb vámú kaucsuk-, bőr-, fém-, vagy apróárúk közé nem tartoznak | 20 | - | |
| 270. sz. Finom vas- és aczélárúk: | |||
| Műöntvény és könnyű öntött diszitmények; nyers, meg nem munkált (csupán öntött, préselt, kovácsolt) késműárú-alkatrészek; külön meg nem nevezett drótárúk, aczélhúrok is; árúk más anyagokkal kapcsolatban; mindezek a mennyiben a 271. vagy 272. sz. alá, vagy magasabb vámú kaucsuk-, bőr-, fém-, vagy apróárúk közé nem tartoznak | 15 | - | |
| 271. sz. Csiszolt, fénymázozott, nikkelezett, zománczozott árúk (a 262. sz. c) pontja alá tartozó zománczozott durva vasöntvény kivételével); fegyverek (a kézi tűzfegyverek kivételével) és fegyverrészek; fonállal körülfont drót; takácsbordák és bordafogak; mindennemü gyaratolók; gyermekjátékszer; korcsolyák; párnázott; bevont, vagy finoman diszitett vasbútorok | 25 | - | |
| 272. sz. Késművesárúk; kézi lőfegyverek; irótollak; rugók (az óra-, kocsi- és bútorrugók kivételével); gombostűk, horgoló- és kötőtűk, füzőtűk, kapcsok, csatok, gombok, halászhorgok, gyüszük és efféle kisebb használati tárgyak; varrótűk 5 cm. vagy annál hosszabbak | 50 | - | |
| 272b. sz. Varrótűk 5. cm. rövidebbek | 100 | - | |
| A 271. és 272. sz. alá eső árúk, a mennyiben magasabb vámú kaucsuk-, bőr-, fém- vagy apróárúk közé nem tartoznak. | |||
| A XXXIX. osztály (Nemtelen fémek és az ezekből való árúk) következőleg módosittatik: | |||
| 273. sz. (Ólom és ólomkeverékek) a) pontjának (nyers állapotban, ócska stb. változatlan szöveggel) vámja 1 frt helyett lesz | 2 | - | |
| b) (öntött stb. változatlan szöveggel) vámja 4 frt 50 kr. helyett lesz | 5 | - | |
| 274. sz. (Czink) a) pontjánál (nyers állapotban, ócska czinktöredék és czinkhulladék) a jelenlegi vámmentesség helyett, a vám lesz | 1 | - | |
| A 274. sz. b) pontjánál (czinkrudak, czinklemezek és czinkpléhek) a vám 1 frt 50 kr. helyett lesz | 3 | - | |
| c)-nél (czinkdrót stb. változatlan szöveggel) a vám 3 frt helyett lesz | 5 | - | |
| A 276. sz. e) szövege következőleg módosittatik: | |||
| platirozott (ezüstözött) drótok, pléhek, táblák, rézből és sárgarézből; hamis leoni (czementezett) drót, lapitva is, de tovább ki nem dolgozva | 30 | - | |
| A 277. sz. (Durva ónárúk stb.) törlendő. | |||
| A 278. sz. a) (Közönséges fémáruk) szövegéből a következő szavak: „főző és pároló készülékek fénymázolatlanul, csiszolatlanul” törlendők. | |||
| A 279. sz. (Finom fémárúk) vámja 15 frt helyett lesz | 20 | - | |
| A 280. sz. (Legfinomabb fémárúk) vámja 30 frt helyett lesz | 50 | - | |
| Ezen tarifa-szám szövege még akként módosittatik, hogy „hasonló keverékekből” szavak után felveendő „aluminiumból vagy nikkelből; gyermekjátékszerek, tűk, csatok, kapcsok, gombok, gyüszük s efféle kisebb használati tárgyak” a szöveg végére pedig felveendő még „bronzpor”. | |||
| A 281. sz. (Finom drótszövetek stb.) vámja 30 frt helyett lesz | 50 | - | |
| A XL. osztály a következőleg módosittatik: | |||
| „Gépek, készülékek és ezek alkatrészei, fából, vasból vagy nemtelen fémekből. ” | |||
| 282. sz. Gőzmozdonyok, lokomobilok, szerkocsik | 8 | 50 | |
| 283. sz. Varró- és kötőgépek: | |||
| a) állványok, szétszedve is | 8 | 50 | |
| b) gépfejek; ezek kész alkatrészei (a tűk kivételével) | 30 | - | |
| c) gépfej-alkatrészek; teljesen el nem készitve, nyers öntvényből is; varró- és kötőgépek állványnyal | 20 | - | |
| 284. sz. Fonó-anyagokat előmunkáló és feldolgozó gépek; fonógépek; czérnázógépek: | |||
| a) pamut- vagy gyapjuból való hulladékfonál vagy posztófonál fonására | 4 | 25 | |
| b) minden másféle fonásra | 3 | - | |
| 284b. Szövőszékek (csipkék készitésére is); továbbá szövéshez való segédgépek; szövő-kötő-gépek; kelmenyomtató-henger-gépek; himzőgépek; gyaratoló-készitő-gépek; gőzekék | 4 | 25 | |
| Mindezek (284. és 284b) teljes (habár szétszedett) állapotban. | |||
| 284c) Pároló- és hütő-készülékek szesz-, sörfőződék és hasonlók számára | 10 | - | |
| 284d) Cséplőgépek | 7 | - | |
| 285. sz. Külön meg nem nevezett gépek és készülékek fából (azaz a melyeknél 75% vagy több a fa) | 5 | - | |
| 286. sz. Külön meg nem nevezett gépek és készülékek nemtelen fémekből (azaz a melyeknél 50%-nál több a nemtelen fém) | 15 | - | |
| 287. sz. Másféle külön meg nem nevezett gépek és készülékek | 8 | 50 | |
| A 2. jegyzet következőleg fog hangzani: | |||
| Gépek és készülékek és ezeknek alkatrészei, más anyagokkal kapcsolatban is stb. mint az eddigi szöveg. | |||
A 3. jegyzet szövege a következő lesz:
Gép- és készülék-alkatrész gyanánt oly, a vámtarifában külön meg nem nevezett tárgyak vámozandók, melyek a gépek vagy készülékek összeállitásán kívűl más használatra nem alkalmasak.
Gépek vagy készülékek egyes külön meg nem nem nevezett alkatrészei, a melyek minőségük szerint a 262. sz. a) b), illetőleg a 263. sz. a) vagy b) pontja alá tartoznak, ezen tarifaszámok szerint vámozandók - a mennyiben egyátalában megmunkálva nincsenek vagy esztergályozás, gyalulás vagy ráspolyozás által további megmunkálást igényelnek a végből, hogy gépek vagy készülékek alkotásához alkalmasakká váljanak. - Szétszedett állapotban a vámterületbe érkező kész gépek vagy készülékek ezen kedvezményben nem részesülnek.
Gyaratoló boritékok a 271. sz. szerint mindenkor külön vámozandók.
| A 4-ik jegyzet törlendő. | |||
| A XLI. osztály (Kocsik és hajók) következőleg módosittatik: | |||
| 291. sz. (Teherszállitó kocsik) vámja 5 frt helyett lesz | 7 | - | |
| 292. sz. (Párnázatlan személyszállitó kocsik) vámja 6 frt 50 kr. helyett lesz | 8 | - | |
| 295. sz. Hajók vasból vagy más nemtelen fémekből; gőzhajók: | |||
| a) tengeri hajók tonnateherképessége | 5 | - | |
| b) másfélék a fémsúly 100 kilogrammja | 6 | - | |
| A XLIII. osztály (Mű- és hangszerek, órák, apróárúk) következőleg módosittatik: | |||
| A 299. sz. (Közhasznú műszerek) a) pontja (optikai műszerek stb. változatlan szöveggel) vámja 125 frt helyett lesz | 200 | - | |
| A 300. sz. (Hangszerek) két alosztályra osztatik: | |||
| a) zongorák, pianinok, harmoniumok és hasonló billentyűs hangszerek (a templomi orgonák kivételével) | 40 | - | |
| b) másfélék | 10 | - | |
| A 304. sz. szövege következőleg módosittatik: | |||
| órarészek | 50 | - | |
| A 305. sz. (Külön meg nem nevezett órák stb. változatlan szöveggel) vámja 50 frt helyett lesz | 100 | - | |
| A 307. sz. (Arany- és ezüstmunkák stb.) szövegének végére felveendő: „valódian aranyozott vagy ezüstözött leoni fonadékokból vagy drótból készült árúk” és ezen szavak: „és ezüst-füst” a 308. sz. szövegéből törlendők, s ennek folytán a 308. sz. szövege következő lesz: | |||
| 308. sz. Igazi aranyfüst; drót és pléh valódi nemes fémekből | 200 | - | |
| 309. sz. szövege következőleg módosittatik: | |||
| Külön meg nem nevezett árúk, valódian aranyozott vagy ezüstözött vagy aranynyal vagy ezüsttel kirakott nemtelen fémekből; valódian aranyozott vagy ezüstözött leoni drótok vagy fonadékok; árúk féldrágakövekből foglalva is; hamis gyöngyök, mesterséges fogak, parókásmunkák; hamis leoni fonadékokból vagy drótból készült árúk; szinházi látcsövek és távcsövek üveg nélkül, szemüvegek foglalatai | 100 | - | |
| A 313. számból ezen szavak: „Szinházi látcsövek és távcsövek üveg nélkül, szemüvegek foglalatai” törlendők. | |||
| A 314. sz. szövege következőleg módosittatik: | |||
| Hamis leoni fonadékok; igazi ezüstfüst, hamis aranyfüst és ezüstfüst | 50 | - | |
| 316. sz. szövege a következő lesz: | |||
| Nap és esernyők: | |||
| darabonkint | |||
| a) selyemből vagy félselyemből | - | 70 | |
| b) egyéb kelméből | - | 30 | |
| c) diszitve (csokrokkal, himzéssel, fodrokkal stb.) | 1 | - | |
| A XLV. osztály (Vegyészeti segéd anyagok) következőleg módosittatik: | |||
| 318. sz. szövege végére felveendő: „phosphor és phosphorsav”. | |||
| A 319. sz. a) szövege végére felveendő: „chlorkalium (sósavas kali)”; ezen szavak, valamint „vasgálicz” a 319. sz. b) szövegéből törlendők. | |||
| A 319. sz. b) után következő jegyzet, a 319. sz. a) után iktatandó s bevezető szavai ekként módosulnak: | |||
| Jegyzet. Trágyasó-félék, a mennyiben azok behozatala stb. változatlan szöveggel. | |||
| A 320. sz. szövegéből „kénsav” törlendő; ellenben annak végére felveendő: „vasgálicz”. | |||
| Uj sz. gyanánt felvételik: | |||
| 100 kilogramm | |||
| 320. b. sz. kénsav | - | 75 | |
| A 321. sz. a) pontjában ezen szavak után: „hamuzsir (egyszerü szénsavas káli)” felveendő: „a c) alatt megnevezettnek kivételével”. | |||
| A 321. sz. -hoz mint új alosztály felvétetik: | |||
| c) hamuzsir 85ř-nál nagyobb szénsavas káli tartalommal | 1 | 50 | |
| A 322. sz. szövegéből a következő szavak törlendők: „ólomtajt”; „tisztitott borax”; „faeczetsavas mész”; „faeczetsavas timföld”; „tisztitott salétrom (kali- és natronsalétrom)”. | |||
| Mint új sz. felveendő: | |||
| 322b. sz. Ólomtajt; tisztitott salétrom (kali- és natronsalétrom) | 2 | - | |
| A 323. sz. szövegéből a következő szavak törlendők: „ólomfehér, czinkfehér (fehér czinkoxyd), czinkhamu (szürke czinkoxyd)”, továbbá „faeczetsavas ólom; ólomczukor; sárga és vörös vérlugsó; - massicot, minium; - borkősav; ónhamu; ónsó (ónchlorür) és egyéb ónkészitmények”; ellenben a végére felveendő „tisztitott borax”. | |||
| A 324. sz. szövege következőleg módosittatik: | |||
| Maró káli (kautisztikus kali, kalihydrat); maró natron (kausztikus szóda, natronhydrat); kénessavas és alkénessavas mész; nyers mangansavas és hypermangansavas kali és natron; kénessavas és alkénessavas natron; sóskasav (czukorsav); sóskasavas kali (sóskasó); kénsavas magnesia; ólomfehér, czinkfehér (fehér czinkoxyd), czinkhamu (szürke czinkoxyd); minium és massicot; mesterséges agyagföld (agyagföld hydrat) | 4 | - | |
| 324b) sz. Faeczetsavas ólom; ólomczukor; faeczetsavas mész; faeczetsavas timföld; sárga és vörös chromsavas kali és natron; sárga és vörös vérlugsó; ónhamu; ónsó (ónchlorür) és egyéb ónkészitmények | 6 | - | |
| A XLVI. osztály (Vegyészeti árúk stb.) következőleg módosittatik: | |||
| A 325. sz. szövege következőleg módosittatik: | |||
| 325. sz. Korom, szénpor és szenes feketitő (a szemmé tört csont szén kivételével) | 1 | 50 | |
| 325b. sz. Elkészitett nyomdafestékek (feketitők); csizmamáz | 5 | - | |
| A 326. sz. (Mindenféle enyv stb.) vámja 1 frt 50 kr. helyett lesz | 6 | - | |
| A 327. sz. (Keményitő mézga stb.) vámja 1 frt 50 kr. helyett lesz | 3 | - | |
| A 328. sz. -hoz tartozó jegyzet töröltetik. | |||
| A 329. sz. szövege következőleg módosittatik: | |||
| Tiszta, szilárd és folyékony carbolsav; kénesőkészitmények (czinober is); mindennemü élesztő a borseprő és sajtolt élesztő kivételével; tejczukor | 10 | - | |
| 329b. sz. Sajtolt élesztő | 20 | - | |
| Jegyzet. Ezen vámdij magában foglalja a sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együtt való készitése után járó szeszadópótlékát. | |||
| A 333. sz. szövege következőleg módosittatik: | |||
| Tus; rajzszén, rajzkréta; fekete és szines czeruza foglalva, vagy nem foglalva; mindennemü festékek hólyagokban, tokokban, kagylókban, tészta alakban és szekrényekben; aether, collodium, chloroform; konczentrált eczetsav | 24 | - | |
| A 334. sz. a) (Olaj-firnisz stb. hordókban) vámja 3 frt helyett lesz | 5 | - | |
| A 337. sz. (Illatszerek stb. változatlan szöveggel) vámja 50 frt helyett lesz | 75 | - | |
| A XLVII. osztályban (Gyertya és szappan) a 340. sz. (Viaszgyertyák stb.) vámja 10 frt helyett lesz | 25 | - | |
| A XLVIII. osztályban (gyujtószerek): | |||
| A 343. sz. (Közönséges gyujtószerek stb. változatlan szöveggel), vámja 1 frt 50 kr. helyett lesz | 7 | - | |
| A 344. sz. (Tüzijáték-készitmények stb.) vámja 10 frt helyett lesz | 24 | - | |
A kormány felhatalmaztatik, hogy a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok kormányával egyetértőleg az aprószőlő vámját rendeleti uton 100 klgr. -kint 18 frtra emelje.
Ezen törvény az 1887. évi junius hó 1-ső napján lép életbe.
Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister és a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister bizatnak meg.
