1. § Az osztrák-magyar monarchia mindkét államát önálló jegybankok felállitása tekintetében megillető kölcsönösen elismert jog, a jelenlegi bankszabadalom lejárta után következő legközelebbi tiz évre igénybe nem vétetvén, az osztrák-magyar banknak az 1878-ik évi XXV. tc. 1. és 2. §-ában 1878-ik évi julius 1-től 1887-ik évi deczember 31-éig terjedő időre szabott szabadalom további tiz évre t. i. 1888. évi január hó 1-től 1897. évi deczember 31-éig terjedő időre oly módon meghosszabbittatik, hogy az osztrák-magyar banknak az idézett törvénycikk kiegészitő részét képező alapszabályai 22., 25., 27., 28., 29., 33., 38., 44., 45., 46., 47., 53., 55., 56., 60., 62., 65., 67., 68., 71., 73., 78., 82., 83., 84., 90., 91., 93., 98., 99., 100., 102., 103., 105., 106., 108., 110. és 111. czikkei, s a jelzáloghitelosztály külön alapszabályainak 11., 31., 47., 48. és 57. §-ai helyébe 1888. évi január hó 1-től kezdve az ide mellékelt s ezen törvény kiegészitő részét képező módositott czikkekben és illetőleg szakaszokban foglalt határozatok lépnek hatályba.
2. § A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a magyar bankpiaczok leszámitolási és kölcsön-üzlete czéljára a budapesti bankigazgatóság rendelkezésére bocsátandó pénzellátás, és a bankszabadalom ujabb meghosszabbitását czélzó netaláni kérelem benyujtásának határideje iránt, továbbá az osztrák-magyar bank szabadalmának és müködésének a megszállott tartományokra (Bosznia és Herczegovinára) leendő kiterjesztése iránt az alább következő s ezen törvény kiegészitő részét képező A) és B) alatt ide mellékelt kétrendbeli egyezményt a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénzügyministerével és az osztrák-magyar bankkal a magyar állam részéről megköthesse.
3. § Az osztrák-magyar bank adó alá eső jövedelme (alapszabályok 92. czikke), a monarchia egyik és másik államában az alább érintendő arányban kerül az illető állam törvényei szerint adóztatás alá, még pedig a jövedelemnek a jelzáloghitel-üzletből eredő része a banknak az adóév deczember 31-én a monarchia egyik és másik államában kinnlevő jelzálogos kölcsönbeli tőkekövetelései arányában, az adóköteles jövedelemnek a bank többi üzletágaiból eredő része pedig a banknak a monarchia egyik és másik államában fennálló intézetei tiszta jövedelme arányában.
A bank birtokában levő ingatlanok hozadéka azon államban kerül megadóztatás alá, a hol az ingatlanok léteznek.
4. § A ki jogosulatlanul bankjegyeket, vagy más, - az előmutatóra szóló - nem kamatozó oly kötelezvényeket bocsát ki, - melyek a fogalomban pénzjegyek gyanánt használhatók, - a mennyiben az nem képez az általános büntető törvények szerint sulyosabb büntetés alá eső cselekményt, - vétség miatt az általa kibocsátott értékjegyek tizszeres összegével felérő, - de legalább is kétezer forintnyi pénzbüntetéssel büntetendő.
A bűnvádi eljárás a magyar korona országaiban csupán az osztrák-magyar bank főtanácsának inditványára a budapesti, illetőleg a zágrábi első folyamodásu kir. törvényszék által inditható meg.
A fennebbi pénzbüntetés szabadságbüntetéssé nem változtatható át.
A pénzbüntetések hováforditására nézve a büntető törvények szabványai irányadók.
5. § E törvény végrehajtásával a pénzügyminister és az igazságügyminister bizatik meg.
A közgyülés minden tagjának jogában áll, a közgyülés üléseiben inditványokat tenni.
Oly inditványok felett, melyek nem közvetlenül a napirenden levő tárgyra vonatkoznak, a közgyülés azon ülésben, melyben azok beadatnak, határozatot nem hozhat.
Önálló inditványok (17. czikk), indokolással együtt, legalább 30 nappal a közgyülés illető ülése előtt adandók be irásban a kormányzóhoz.
Az esetben azonban, ha a közgyülés negyven tag kivánatára (13. czikk) hivatik egybe, ezek ebbeli kérelmökkel egyidejüleg inditványaikat is beadni tartoznak.
A főtanács képviseli az osztrák-magyar bankot kifelé, biróság előtt és peren kivül és az alapszabályok korlátai között jogositva van mindazon intézkedésekre, melyek a közgyülésnek fentartva nincsenek.
A főtanács vezérli és ellenőrzi a bank vagyonának kezelését és annak összes üzletét. A bank szabályszerü igazgatásának ellenőrzése czéljából a főtanács tagjai az ellenőrzési teendőket a főtanács által meghatározandó üzletrendnek megfelelően, az üzletek egyes főágai szerint egymás közt felosztják.
A főtanácsnak van fentartva az egyes üzletágakra forditandó pénzeszközök meghatározása és az üzleti feltételek megállapitása; továbbá a fiókok felállitása, vagy megszüntetése tekintetében (2. czikk) a bankot megillető elhatározás, valamint a jelzáloghitel- és záloglevél-üzlet vezetése, az ez iránt fennálló külön alapszabályok szerint.
A főtanács meghatározza az általános alapelveket, kibocsátja a koronként szükségelt részletes utasitásokat az összes üzletvitelre nézve s ellenőrzi és biztositja azok megtartását (27. és 46. czikk).
A leszámitolási és kölcsönüzlet tekintetében az osztrák és a magyar bankpiaczokon ugyanazon általános szabályok érvényesek.
A főtanács minden üzletévre a maga kebeléből végrehajtó-bizottságot választ (39. czikk), ő választ a bécsi és a budapesti igazgatóság nyolcz tagja közül hat-hat tagot (44. czikk).
A főtanácsnak veto-joga van a bécsi és budapesti igazgatóságok által kinevezett, vagy hivataluk lejártával ujra meghivott birálók (censor) ellen (40. cz.)
A főtanács kinevezi a vezértitkárt, az üzletvezetőség tagjait és a bankintézeteknek s a központi szolgálat üzleti osztályainak vezető tisztviselőit. Az ő jóváhagyásának van fentartva a tisztviselők és egyéb évi fizetéssel felfogadott alkalmazottak véglegesitése (46., 47. és 49. czikk).
A kormányzót a cs. kir. osztrák és a magyar királyi pénzügyminister közös javaslatára Ő csász. és apost. királyi Felsége nevezi ki.
A kormányzó huszezer forint évi fizetést húz a bank pénztárából és szabad lakást élvez a bécsi társulati épületben.
A kormányzó a főtanács-, a végrehajtó-bizottság és egyéb állandó bizottságok üléseiben elnököl.
Ő gyakorolja a főtanács nevében a bank vagyona kezelésének és összes üzletvitelének (25. Czikk és a jelzáloghitel-osztály alapszabályainak 2. §-a) folytonos ellenőrzését mindazon esetekben, melyekben a főtanács által erre vonatkozólag még más külön intézkedések nem tétetnek.
A kormányzónak van fentartva, hogy a főtanács által megállapitott határozmányok értelmében a folyó üzletvezetést és belső igazgatást érintő tárgyak fölött döntő határozatot hozzon.
A két alkormányzó kinevezése oly módon történik, hogy a főtanács részéről a 41. Czikk határozatainak figyelembe vételével külön-külön előterjesztendő hármas kijelölés alapján az egyik alkormányzó, ki egyuttal a bécsi igazgatóság elnöke, az osztrák pénzügyminister, a másik, ki egyuttal a budapesti igazgatóság elnöke, a magyar pénzügyminister által Ő császári és apostoli királyi Felségének kinevezésre ajánltatik.
A bank alkormányzói a bank pénztárából évi müködési átalányt huznak, melynek összegét a főtanács állapitja meg.
A kormányzó hatáskörének fentartott teendőket annak akadályoztatása esetében azon alkormányzó végzi, kit a kormányzó erre kijelöl.
Az alkormányzónak kormányzóhelyettesi minőségökben szükség esetében a főtanács által saját kebeléből kijelölendő tag fogja helyettesiteni.
A főtanácsosok hivatalukat dijtalanul látják el.
A müködésük teljesitésénél felmerülő utiköltségekért a főtanács tagjainak a bank pénztárából megfelelő kárpótlás nyujtandó.
A főtanács az osztrák-magyar bank czégvezetője.
Érvényes czégjegyzéshez a kormányzó, vagy egy alkormányzó és egy főtanácsbeli tag, valamint a vezértitkár, vagy helyettesének aláirása szükséges.
Ezen czégjegyzés a bankra nézve minden esetben, különösen oly esetekben is, hol a törvény külön meghatalmazást kiván, kötelező.
A főtanács levelezése mindenkor az alapszabályszerü czégjegyzéssel ellátandó.
A főtanács határozza meg, mely esetekben és mely formában kötelezhetik a bankot a bécsi üzletvezetőség (46. Czikk) és a czégjegyző bankintézetek és üzletosztályok aláirásai, s ezt az illető hivatalos helyiségekben kifüggesztés utján közhirré teszi.
Minden igazgatóság rendesen hetenkint, az elnök által meghatározandó napon gyül egybe a hatásköréhez tartozó ügyek elintézésére.
Rendkivüli gyülések a szükséghez képest az elnök vagy a kormányzó intézkedése folytán hivatnak össze.
Az igazgatóság határozatképességére öt tag jelenléte szükséges.
Az igazgatóság tanácskozásainál a határozatok a jelenlevők általános szavazattöbbségével hozatnak. Az elnök csak szavazat-egyenlőség esetén szavaz és szavazata döntő.
Az alkormányzónak az igazgatóság elnökségével járó hivatalos teendőit, az alkormányzó akadályoztatása esetén azon igazgató teljesiti, kit az alkormányzó erre kijelöl.
Ha azonban ugy az alkormányzó, mint az általa helyettesül kirendelt igazgató akadályozva van, ez esetben a kormányzó rendel ki ideiglenesen egy igazgatót az alkormányzó helyettesitésére.
Mindegyik igazgatóság mellé a főtanács egy tisztviselőt előadóul oszt be, a ki által az igazgatóság a maga határozatait végrehajtja.
Az igazgatóságok tárgyalási jegyzőkönyvei, továbbá azoknak a főtanácscsal és a monarchia illető államában fennálló bankintézetekkel folytatott levelezései az elnök s ennek akadályoztatása esetén, az igazgatóság egyik tagja, s az igazgatóság mellé beosztott előadó által aláirandók.
Minden tárgyalási jegyzőkönyv legfeljebb három nap alatt másolatban a főtanácsnak megküldendő.
Az összes üzletágak fővezetése a főtanács felügyelete alatt (25. és 27. Czikk) és az általa kiadandó utasitás értelmében a vezértitkár által történik.
A vezértitkár azon közeg, mely által a főtanács minden határozatát végrehajtatja és mely azoknak foganatositására első sorban felügyel. Ő bocsátja ki közvetlenül vagy az üzletvezetőség utján a főtanács által jóváhagyott szabályzatok alapján az összes e tekintetben szükséges utasitásokat és magyarázatokat a bankintézetekhez és a bank egyéb közegeihez és gyakorolja a főtanács által kiadandó szolgálati rend értelmében a fegyelmi hatalmat a bank tisztviselői és egyéb alkalmazottjai fölött (47. Czikk). A vezértitkár a főtanácsnak, valamint a végrehajtó-bizottságnak minden ülésében részt vesz, de csakis tanácskozási szavazattal. Kötelességében áll a szolgálat érdekében javaslatokat terjeszteni a főtanács elé, s az ő nyilatkozatai a jegyzőkönyvekben és iratokban kitüntetendők.
A közvetlen üzletvitel czéljából a vezértitkár mellé rendelvék a vezértitkárság főtisztjei, a pénztári és számviteli kezelés feletti őrködés czéljából pedig a központi felügyelő és a főkönyvvezető, kik minden beadványt és összeállitást a vezértitkár utján terjesztenek a főtanács elé és általa veszik a főtanács határozatait is.
A jelzáloghitel-osztály üzletének közvetlen vezetésében a vezértitkárt azon titkár képviseli, ki koronkint mint a jelzáloghitel-osztály főnöke müködik.
A bank tisztviselői és egyéb évi fizetéssel felfogadott alkalmazottjainak végleges alkalmazása a főtanácsnak van fentartva. Ez határoz szolgálati viszonyaik és élvezményeik felett és részesitheti őket jutalmakban és segélyekben.
A tisztviselők és egyéb évi fizetéssel véglegesen felfogadott alkalmazottak szolgálatfelmondása és fegyelmi elbocsátása felett a főtanács határoz.
Tisztviselők és szolgák és azoknak hátramaradt családtagjai nyugdiját, a banktársulat alkalmazottjai után maradt árvák nevelési járulékait, valamint szolgálatképtelen munkások és azok családtagjai nyugbérét a főtanács állapitja meg, az erre vonatkozó szabályok értelmében.
A nyugdij- és nyugbérszabályzat csak a közgyülés által és csakis szerzett igények csorbitása nélkül változtatható meg.
Ha bármelyik kormánybiztos a közgyülés, a főtanács, vagy az illető igazgatóság valamely határozata ellen azon okból szólal fel, mivel azt az alapszabályokkal ellenkezőnek tartja, akkor ezen felszólalásnak felfüggesztő hatása van és az ügy, a mennyiben valamelyik igazgatóság határozatára vonatkozik, első sorban eldöntés végett a főtanács elé terjesztendő.
Ha a kormánybiztos felszólalása a közgyülés vagy a főtanács határozata ellen irányul, akkor az ügy egyelőre tárgyalás végett azon kormány elé terjesztendő, melytől a kormánybiztos megbizatását nyerte.
Ha azután a kormány és a bank között egyetértés nem jön létre, az ügyet minden további felebbezés kizárásával választott biróság dönti el, mely Bécsben ül egybe. E biróság hét tagból áll, kik közül hármat a bécsi legfőbb törvényszéknek, hármat a budapesti kir. Curia elnöke a vezetése alatt álló birói testület kebeléből egy évre nevez ki. A hetedik tagot, ki egyszersmind ezen választott biróság elnöke, ama hat tag választja. Ha a választásnál absolut többség el nem éretett, a választott biróság elnökét felváltva, egyszer a bécsi legfőbb törvényszék és egyszer a budapesti kir. Curia elnöke nevezi ki. Hogy a két legfőbb törvényszék elnöke közül ki gyakorolja először a választott biróság elnökének kinevezése iránti jogot, sorshuzás által döntendő el.
A választott biróság a főtanács előzetes meghallgatása után általános szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén azon nézet válik határozattá, melyhez az elnök járult.
A választott biróság semmiféle perrendtartási szabályokhoz nincs kötve, de tartozik mégis határozatainak indokait előadni.
A bank az osztrák vagy a magyar pénzügyi kormányzat részéről beadott váltókat az alapszabályok értelmében (60. Czikk) leszámitolhat, de ehhez a főtanács határozata kivántatik.
A bank továbbá az államkormány számára bizományos üzleteket végezhet.
Az ily bizományos üzletek teljesitéséből eredő követelés hónapközben egyezkedés szerint, a minden hó végével fenmaradó követelés pedig legkésőbb a következő hó 7. napjáig készpénzben kölcsönösen kiegyenlitendő.
Ezenkivül a bank más alapszabályszerü üzletbe az osztrák vagy a magyar pénzügyi kormányzattal csak annyiban bocsátkozhatik, a mennyiben az kölcsön- vagy hitelnyujtást a bank részéről nem foglal magában.
Az osztrák-magyar bank jogositva van:
a) váltókat, értékpapirokat és szelvényeket leszámitolni (60. és 61. Czikk) és tovább adni;
b) kézi zálogra kölcsönt nyujtani (65. Czikk);
c) letéteket megőrzés, illetőleg kezelés végett átvenni (71. Czikk);
d) pénzeket elismervényre (75. Czikk); továbbá
e) pénzeket, rövid lejáratu váltókat és értékpapirokat folyó számlára (giroüzletbe) átvenni (76. Czikk);
f) utalványokat saját pénztáraira kiállitani (78. Czikk);
g) bizományi üzleteket teljesiteni (81. Czikk);
h) a banknál elzálogositható értékpapirokat és ezek szelvényeit lejárat után kifizetni;
i) vert vagy veretlen aranyat és ezüstöt, továbbá külföldi piaczokra szóló váltókat venni és eladni;
k) a jelen alapszabályok függelékét képező jelzáloghitelüzleti szabályok értelmében jelzálogos kölcsönöket záloglevelekben adni, és
l) a bank saját zálogleveleit venni és eladni.
A bank üzletéve kezdődik január 1-én és végződik deczember 31-én.
Az osztrák-magyar banknak jogában áll idegen és saját váltókat, melyek osztrák értékre szólanak és legfeljebb három hó alatt az osztrák-magyar monarchián belül fizetendők, leszámitolni.
A leszámitolandó váltóknak rendszerint három, mindenesetre azonban két, fizetésképesnek ismert kötelezettnek aláirásával kell ellátva lenniök.
Az összes csekélysége nem képez okot a váltó visszautasitására.
A bank nem köteles a leszámitolás megtagadásának okát adni.
A leszámitolás végett benyujtott vizsgálatánál egyenlő és részrehajlatlan eljárás követendő.
Ezen vizsgálat rendesen egy biráló bizottság által eszközöltetik.
Azon különös eseteket, melyekben váltók a biráló bizottság előzetes vizsgálata nélkül leszámitolhatók, a főtanács határozza meg, ily váltók azonban utólag a biráló bizottság elé terjesztendők.
A váltóbirálók a leszámitolás végett benyujtott váltók megitélésénél szigoru részrehajlatlansággal tartoznak eljárni, a biráló bizottság és a biráló testület tárgyalásait titokban tartani és hivatalba lépésük alkalmával erre nézve irásban fogadást tenni.
A biráló bizottság tagjai nem szavazhatnak saját váltóik, vagy oly czég váltói megbirálásánál, mely czégnek bármily minőségben részesei.
A banknak jogában áll kölcsönöket kézi zálogra, három hónapot meg nem haladó időre nyujtani.
Zálogul elfogadhatók:
1. arany és ezüst, osztrák, magyar vagy külföldi vert pénzben és rudakban;
2. az osztrák-magyar monarchia valamely nyilvános tőzsdéjén hivatalosan jegyzett értékpapirok, még pedig:
a) osztrák és magyar állampapirok;
b) osztrák és magyar országos kölcsönök értékpapirjai;
c) kölcsönkötvények, melyek hatósági engedély alapján községek vagy hatósági felügyelet alatt álló, költségjárulékok (adópótlékok) kivetésére jogositott más testületek által, vagy ezeknek czéljaira, hitelintézetek által, alapszabályaik értelmében kibocsáttatnak;
d) az osztrák-magyar bank záloglevelei és az osztrák-magyar monarchiában levő más jelzálog-hitelintézetek záloglevelei, továbbá a törvények értelmében a gyámoltak és gondnokoltak pénzei, valamint letéti pénzek elhelyezésére alkalmas magyar és osztrák értékpapirok;
e) üzletben álló osztrák vagy magyar közlekedési és iparvállalatok teljesen befizetett részvényei;
f) az e) alatt emlitett társulatok és vállalatok elsőbbségi kötvényei;
3. váltók, melyek legfeljebb hat hónapi lejárati idővel birnak és egyebekben a 60. Czikk határozmányainak megfelelnek.
A főtanács állapitja meg a nemesérczekre és váltókra való kölcsönnyujtás feltételeit és határozza meg, mely értékpapirok és az árfolyam mely hányadával, esetleg mely főösszeg erejéig fogadhatók el zálogul a bank pénztárainál a monarchia mindkét államában.
Ha a zálog tőzsdeszerü értéke csökkenést szenved, az adós köteles megfelelő pótzálogot adni, vagy a kölcsönnek megfelelő részét visszafizetni. Az utolsó esetben a netalán előrefizetett kamatok megfelelő visszatéritésének van helye.
Ha az adós azonban sem a megkivántató pótzálogot nem adja, sem a kölcsön visszafizetését nem teljesiti, jogában áll a banknak, a zálogot még a kölcsön lejárata előtt valamely nyilvános tőzsdén egészben vagy részben eladni, és csakis a tőke-, kamat-, netaláni illeték- és költség-követelésének, valamint az összes követeléstől számitandó egynyolczad százaléknyi eladási dijnak teljes kielégitése után fenmaradó többletet az adós számára és rendelkezésére kamatozás nélkül letétképen (71. Czikk) megőrizni, vagy azt a tulajdonos költségén és veszélyére birói kézhez letenni.
Ha a zálog eladásából nyert összeg a bank követelésének fedezésére elégtelen, a bank számára még fenmarad az adós elleni kártalanitási kereseti jog.
Ha a kölcsön lejártakor vissza nem fizettetik, a banknak joga van, saját kártalanitása czéljából a zálogot, az adós megkérdezése és birói közbenjárás nélkül, egészen vagy részben eladni, és egész követelésének teljes kielégitése után a fenmaradó többlettel a 67. Czikk határozatai szerint eljárni.
A bank azonban az eladásra nincs kötelezve, és ha azt a kölcsön lejárata után nem foganatositja, követelése tőkében, kamatokban és netaláni illetékek- és költségekben ki van véve az elévülés alól.
A bank föl van jogositva a főtanács által megállapitandó szabályok szerint készpénzt, értékpapirokat és okmányokat megőrzés, továbbá értékpapirokat kezelés végett átvenni.
Az érdekelt felek kérelmére és az illetékes biróság jóváhagyásával oly értékpapirok, melyek az általános törvényes határozmányok szerint hatóságoknál vagy birósági letéthivataloknál lennének leteendők, megőrzés vagy kezelés végett a biróság által meghatározandó óvintézkedések mellett, és az ezen üzletágakra nézve a bank által megállapitott feltételek alatt, az osztrák-magyar banknál is elhelyezhetők.
A bank által a nála letett értékekről és okmányokról kiállitott letéti jegyek átruházhatók.
Az engedmény a letevő biróilag vagy közjegyzőileg hitelesitett aláirásával ellátandó, és a banknak bejelentendő.
Az utalványozási üzletben a bank e czélra kijelölt pénztárainál pénzek fogadtatnak el, oly czélból, hogy azok a máshelyt fennálló pénztáránál kifizettessenek s e pénzekről látra vagy meghatározott időre fizetendő utalványok állittatnak ki. Ezen utalványok névre vagy rendeletre szólhatnak.
A bank nem kezeskedik a forgatmány (giro) vagy nyugtázás (acquit) valódiságáért.
Bizonyos időre lát után szóló utalványok a banknak a fizetés helyén levő pénztáránál bemutatandók a czélra, hogy azokra a fizetés napja följegyeztessék.
Az osztrák-magyar bank szabadalmának idejére az osztrák-magyar monarchia egész területén kizárólagos joggal bir a 84. Czikk által megszabott határokon belül önmagára szóló utalványokat, melyek kamatot nem hoznak s a bemutatónak kivánatára kifizetendők, kiállitani és forgalomba bocsátani.
A bank ezen utalványai (bankjegyek) nem szólhatnak tiz forintnál kisebb összegről. Ezen utalványok egyik oldalon német, a másik oldalon magyar azonos tartalmu szöveggel, valamint a bank alapszabályszerü czégjegyzésével (38. Czikk) vannak ellátva.
Az osztrák-magyar bank köteles az általa kibocsátott jegyeket bécsi és budapesti főintézeteinél kivánatra azonnal törvényes osztrák értékü érczpénzzel beváltani.
Az ebbeli igéret a bankjegyek szövegébe felveendő.
Ha e kötelezettség a bécsi vagy budapesti főintézetnél legfeljebb huszonnégy óra alatt a bemutatástól számitva nem teljesittetik, ez, kivéve a jegybeváltásnak a monarchia mindkét államában törvényes uton egyidejüleg történt ideiglenes felfüggesztésének esetét, a szabadalom elvesztését vonja maga után.
A bank köteles jegyeit egyéb pénztárainál is, a mennyiben ezek készlete és pénzszükséglete megengedi, törvényes érczpénzzel beváltani.
A főtanács tartozik arról gondoskodni, hogy az érczalap a bankjegyforgalomhoz oly arányban legyen, mely a 83. Czikkben foglalt kötelezettség tökéletes teljesitését biztositani alkalmas.
Minden esetre azonban a forgalomban levő bankjegyek teljes összegének legalább két ötödrészben az érczkészlet által, ezüstben vagy aranyban, vert pénzben vagy rudakban, bankjegyforgalom maradékának pedig, hozzászámitva az elismervény mellett, vagy folyó számlára átvett rögtön visszafizetendő idegen pénzeket, bankszerüleg fedezve kell lennie.
Bankszerü fedezetül szolgálhatnak:
a) az alapszabályok szerint leszámitolt váltók és értékpapirok;
b) az alapszabályok szerint zálogul elfogadott nemesérczek, értékpapirok és váltók;
c) alapszabályszerüleg beváltott lejárt értékpapirok és szelvények:
d) külföldi piaczokra szóló váltók.
Ha a forgalomban levő bankjegyek összege az érczkészletet kétszáz millió forinton túlmenő összeggel haladja meg, a bank ezen kétszáz millió forintot meghaladó többlet után évenkinti öt százaléknyi adót tartozik a két államkormánynak és pedig olyképen fizetni, hogy abból 70 százalék az osztrák császári és 30 százalék a magyar királyi államkormány javára esik.
A bankjegykibocsátás czimén fizetendő adó megállapitása czéljából a bank igazgatása a bank érczkészletének és forgalomban levő jegyeinek összegét minden hó 7., 15., 23. és utolsó napján megállapitani, s a jelzett határnapok mindegyikén megállapitott összegek kimutatását az év végével mindkét pénzügyi kormánynak benyujtani tartozik. Ezen kimutatások alapján a bank által fizetendő bankjegyadó olyképen állapittatik meg, hogy a bankjegyforgalomnak azon összegei után, a melyek e határnapokon adóköteles többletként mutatkoznak, 5/48 százalék vettetik ki adótartozás gyanánt. Ezen az egyes határnapok után adótartozás gyanánt kivetett összegek sommája képezi a bank által fizetendő adót.
Valahányszor az osztrák vagy a magyar államkormány kivánja, vagy ha egyik kormánybiztos, a kormányzó vagy központi felügyelő személyében hivatalból való kilépés által változás történik a forgalomban levő bankjegyek az időszerinti állása legpontosabban megvizsgáltatik, a lelet a meglevő feljegyzésekkel összehasonlittatik, s a vizsgálati okirat a fentnevezett személyek, valamint a vezértitkár, a főkönyvvezető s a bankjegygyártás főnöke által aláiratik, azután pedig a levéltárban megőriztetik.
Az osztrák, illetőleg a magyar kereskedelmi törvényeknek a részvénytársulatokra általában vonatkozó határozatai, a mennyiben az osztrák-magyar bank alapszabályaival ellentétben állanak, e bankra nem alkalmazhatók.
Különösen nem köteles az osztrák-magyar bank sem saját, sem üzletvezető közegei (38. Czikk) czégét a kereskedelmi törvényszéknél bejegyeztetni.
A bank minden könyvei és előjegyzései, valamint az osztrák-magyar bank vagy annak czégvezető közegei (38. Czikk) által kiállitott minden okmány, a monarchia mindkét részében bélyeg- és illetékmentesek.
A bank az általa kiadott részvényekről és záloglevelekről és a nála levő pénzekről és értékekről csakis azok tulajdonosainak ád felvilágositást. (48. Czikk).
A bank nem köteles, az általa nyujtott hitelekről felvilágositást adni.
A biróságok joga, felvilágositást követelhetni, ez által nem érintetik.
Az osztrák-magyar bank által kiállitott részvények, záloglevelek és az azokhoz tartozó osztalék-, illetőleg kamatszelvények birói megsemmisitése a bécsi cs. kir. országos törvényszéknél kérendő.
Utalványok birói megsemmisitésénél (78. Czikk) a fizetéshelyen váltókra nézve érvényben álló szabályok szerinti eljárásnak van helye.
Minden egyéb, az osztrák-magyar bank vagy annak egyik intézete által valamely osztrák helyen kiállitott okirat birói megsemmisitésére kizárólag a bécsi cs. kir. országos törvényszék, a bank intézetei által a magyar korona országaiban kiállitott okiratok birói megsemmisitésére kizárólag a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék illetékes.
E részben a nevezett biróságok az állampapirok birói megsemmisitésére nézve az osztrák-magyar monarchia illető részében fennálló szabályok szerint járnak el.
A megsemmisitési eljárás meginditása előtt, valamint a végleges megsemmisitési határozat hozatala előtt a nevezett biróságok a bankot arra tartoznak felhivni, hogy a megsemmisitést kérő fél által a megsemmisitendő okmányra nézve előadott ismertetőjelek helyessége iránt, valamint az iránt, hogy az okmány még be nem váltatott-e, nyilatkozzék.
Az osztrák-magyar banknak saját követelései kielégitése végett feltétlen elsőbbségi joga van a birtokában levő pénzekre, váltókra és értékpapirokra.
Ezen elsőbbségi jog az osztrák-magyar bankot nemcsak azon pénzekre, váltókra és értékpapirokra nézve illeti meg, melyek neki követelései biztositásra átadattak; hanem különbség nélkül az adós minden ingó vagyonára, melynek birtokába a bank bármikor és bármi czélból jutott.
Az osztrák-magyar banknak jogában áll követelését birói felhatalmazás vagy közbenjárás nélkül és adósának vagyona felett netalán nyitott csődön kivül is, a fennebb emlitett értékekből az általa legalkalmasabbnak talált módon behajtani és ezen elsőbbségi jogának gyakorlatában egy harmadiknak igénye, sőt tulajdoni igények és korábban szerzett jogok által sem akadályozható vagy gátolható; a mennyiben az osztrák-magyar bank az illető pénzeket, váltókat és értékpapirokat adósának vagyonaként vette át és az emlitett tulajdonjogi vagy egyéb igények az átvételnél általa világosan felismerhetők nem voltak.
A bank üzleteinek és vagyonának évi jövedelméből az összes költségek levonása után a részvényeseket legelőbb is a befizetett részvénytőkének öt százaléka illeti meg. A még fenmaradó tiszta évi jövedelemből nyolcz százalék a tartalékalap és két százalék a nyugdijalap javára helyeztetik el, és a maradványból legelőbb az osztalék a befizetett részvénytőke hét százalékára kiegészittetik.
A tiszta nyereség még azután fenmaradó részének fele a részvényeseket megillető osztalékhoz számittatik: másik fele a két állam javára esik, még pedig ugy, hogy abból 70 százalék az osztrák 30 százalék a magyar kormányt illeti.
Az első félév tiszta jövedelméből, a mennyiben az a fenebbi határozatok szerint a részvényesek közt kiosztható, minden év julius havában részletfizetésképen a befizetett részvénytőke két és fél százaléka szolgáltatik ki a részvényeseknek.
A mi a tiszta évi jövedelemből ezután marad, az a közgyülésnek legkésőbben a következő év február havában tartandó rendes évi ülése után fizettetik ki.
Azon esetre, ha a tiszta jövedelem a befizetett részvénytőke után számitandó öt százalékos osztalék fedezésére elégtelen lenne, a hiány a tartalékalapból pótolható, a mennyiben ez által a tartalékalap a befizetett részvénytőke tiz százalékánál alább nem száll.
A tartalékalap rendeltetése az, hogy belőle még az öt százalékos rendes osztalék (102. Czikk) kiegészitése előtt a netáni veszteségek és leirások fedeztessenek.
Ha a tartalékalap a befizetett részvénytőke husz százalékával felérő összegre felszaporodott, az évi tiszta jövedelemből további szaporitást nem nyer, mindaddig, mig a fönnebbi összegnél alább nem áll.
Ezen esetben a főtanács a befizetett részvénytőke öt százalékának levonása után fenmaradó tiszta évi jövedelemből a 102. Czikk szerint a nyugdijalap javára forditandó hányadot a szükséglethez képest felemelheti, de csakis a 102. Czikk értelmében a nyugdijalapnak járó hányad kétszeres összegének erejéig.
Mi módon gyümölcsöztessék a tartalékalap és nyugdijalap, azt a főtanács határozza meg.
A bank saját részvényeiben azonban a tartalékalapot elhelyezni nem szabad.
Az osztrák-magyar bank szabadalma 1897. évi deczember 31-ig tart.
A szabadalom lejárta előtt három évvel a közgyülés a felett fog tanácskozni és határozni; vajon kérje-e szabadalom megujitását.
Ha az osztrák-magyar banktársulat feloszlik, a főtanács a folyó üzleteket bevégzi, a követeléseket behajtja, a bank összes ingó és ingatlan vagyonát az alapszabályok 6. Czikkének figyelemben tartása mellett értékesiti s összes kötelezettségeit teljesiti. Függő üzletek bevégzése czéljából uj üzletek is köthetők.
Az összes kötelezettségek teljesitése után fenmaradó összeg a társulati tagok közt a részvények arányában elosztatik.
A záloglevelek biztositása czéljából kihasitandó alapnak a 6. Czikkben meghatározott összegben való fentartása mellett a felszámolás folyamán a banknak, egyéb még függő kötelezettségeinek kielégitő fedezése után, rendelkezésre megmaradó vagyonából a részvényekre részleges visszafizetések is teljesithetők.
A bank szabadalmának megszüntével (105. és 83. Czikk), valamint a társaságnak a monarchia mindkét részének törvényhozó hatalma által jóváhagyott a szabadalom megszünte előtti föloszlásával (107. Czikk) a banknak a bankjegyek készitésére és kibocsátására vonatkozó szabadalmi jogai, a IV. Czim B. részének a bécsi és budapesti igazgatóságokat illető határozmányai, továbbá mindkét kormánynak a társaság tiszta nyereségében való részvételét tárgyazó határozmányok hatályon kivül lépnek. Az igazgatóságok jogai a főtanácsra mennek át, a két-két főtanácsos választása iránti kijelölési jog kivételével, melynek megszüntével a főtanács összes tagjai közvetlenül a közgyülés tagjai sorából választatnak.
Az osztrák-magyar bankot az alapszabályok X. Czikke értelmében megillető minden külön jogok a felszámolás teljes keresztülviteléig a bank szabadalmának tartamán is érvényben maradnak.
Azon vitás kérdések felett, melyek a társulat feloszlása alkalmából annak tagjai közt vagy az osztrák-magyar banknak a magyar kir. vagy a cs. k. osztrák kormányhoz való viszonyában felmerülnek, az 53-ik Czikkben megjelölt választott biróság határoz, melynek határozata ellen felebbezésnek ez esetben sincs helye.
Ezen választott biróság előtt érvényesitendők azon igények is, a melyek a 35. és 43. Czikkben kimondott felelősség alapján támasztatnak.
Az osztrák-magyar banknak a 82. és 86. Czikkben megadott kizárólagos jogok csak azon megszoritással érvényesek, hogy a monarchia mindkét részében kényszer-forgalomban részesülő államjegyeknek az 1867. évi deczember 24-én kelt törvény (1868. évi birodalmi törvénylap 3. szám), illetve az 1867. évi XV. törvénycikk 5. §-ának 1. és 2. kikezdése által szabályozott forgalma érintetlenül marad.
Az osztrák-magyar bank az 58. Czikk határozatai daczára köteles a monarchia két részének közös adósságát képező ezen államjegyeket fizetésül elfogadni; szintugy mindenki köteles, az államjegyeket a banktól ugy fizetésül, mint a bank saját jegyeinek fölváltásánál, továbbá a bankjegyek egyes nemeinek vagy valamely egész kibocsátásának bevonásánál (83., 88. és 89. Czikk) teljes névértékök szerint elfogadni.
A meddig az államjegyek kényszerforgalma fennáll, az osztrák-magyar bank föl van jogositva, a birtokában levő államjegyeket a forgalomban levő bankjegyek teljes összegéből levonni, miért is az érczbeli és bankszerü fedezetről (84. Czikk), valamint a bank által a 84. Czikk szerint esetleg fizetendő adóról szóló szabályok a forgalomban levő bankjegyeknek csakis fenmaradó adóról szóló szabályok a forgalomban levő bankjegyeknek csakis fenmaradó többi összegére nézve alkalmazandók.
A mig az államjegyek kényszerforgalma a monarchia mindkét részében meg nem szüntettetik, az osztrák-magyar bank alapszabályainak azon határozmányai, melyek a bank jegyeinek törvényes vert pénzzel beváltására vonatkoznak (83. Czikk), továbbá a banknak ezüst rudak beváltása iránti kötelezettségére vonatkozó határozatok (87. Czikk) fel vannak és maradnak függesztve. Ez által a bank azon joga, hogy időközben is fizetéseket törvényes érczpénzben teljesithessen, vagy belátása szerint bankjegyeket ily érczpénzzel beválthasson, nem érintetik.
A mig az államjegyek kényszerfogalma a monarchia mindkét részében meg nem szüntettetik, a banknak megengedtetik, hogy a birtokában levő külföldi piaczokra szóló váltókat, a mennyiben azok valóságos-érczértékben fizetendők, legfeljebb harmincz milliónyi összeg erejéig érczkészletébe (84. Czikk) beszámithassa.
11. § Az osztrák-magyar bankot alapszabályainál fogva megillető külön jogok a bank jelzáloghitelüzletére is érvényesek. Azonkivül a banknak jelzálog-hitelüzletére nézve még a következő külön jogai vannak:
a) Az osztrák-magyar bank nemcsak a kamatláb magasságára, hanem kölcsönök egyébb feltételeire nézve is, a mennyiben ezek a kölcsön- és zálogszerződés természetével nem ellenkeznek, minden törvényes megszoritás alól fel van mentve.
b) Valamely jelzálogkövetelésnek tőkéből, kamatokból, késedelmi kamatokból és költségekből álló összege iránt a bank főkönyvei, és igy azok kivonatai is, teljes bizonyitékot képeznek.
c) A bank jogositva van, a kezeihez kiállitott kötelezvény vagy a kötelezettséget megállapitó más nyilatkozat (25. §) és főkönyveinek kivonata alapján - ha a kötelező okirat biróilag vagy közjegyző által hitelesitve van, - a hátralékos adós, vagy a zálogul lekötött ingatlan birtokosa ellen a kötelezvényben megjelölt biróságnál (határozó biróság) választása szerint egyenesen a végrehajtási zárlatot, vagy a végrehajtási árverést, vagy a végrehajtás ezen két nemét egyidejüleg kérvényezni (37-55. §-ok).
Mint határozó biróság a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokban a bécsi cs. kir. országos törvényszék, a magyar korona országaiban a jelen törvény hatálybalépte után kötött kölcsönszerződésekre nézve a budapesti első folyamodásu királyi törvényszék jár el.
A határozó biróság köteles a végrehajtási zárlatot, vagy végrehajtási árverést, vagy a végrehajtás mindkét nemét engedélyezni s a mennyiben nem lenne egyszersmind ezen végrehajtási nemek foganatositására illetékes biróság, ez utóbbit (a végrehajtó biróságot) a foganatositására illetékes biróság, ez utóbbit (a végrehajtó biróságot) a foganatositás végett megkeresni. A végrehajtási biróság köteles ezen megkeresésnek három nap alatt eleget tenni és az elrendelt árverés esetében a végrehajtás telekkönyvi feljegyzésével egyidejüleg az árverést kiirni.
d) Az előbbi tételnél emlitett feltétel alatt a bank jogában áll, lejárt kamatokat vagy törlesztési részleteket azon országokban, hol e jog eddig is törvényesen gyakoroltatott, ugyanazon kényszereszközökkel behajtani, melyekkel a földadó behajtatik.
e) Ha a kamatok vagy a tőke, a tőkerészletek vagy évjáradékok fizetése a lejáratkor nem teljesittetik: a bank jogositva van, a személyes adós oly pénzei- és értékeiből, melyeknek birtokába a bank bármikor és bármi czélból jutott, magát birói közbenjárás nélkül, egész követelésére nézve, kielégiteni.
f) A bank jogositva minden az ő javára elzálogositott ingatlan elárverezésénél a megállapitott bánatpénz letevése nélkül árverelni.
g) Ha az adós vagy az elzálogositott ingatlan birtokosa csőd alá kerül: a banknak megengedtetik, hogy azon országokban, melyekben a fennálló törvények szerint a jelzálog eladatását, a követelések valódisága fölötti határozatnak (Liquidirung im Concurse) kell megelőznie ezen határozatot, a követelések bejelentésére kitüzött határidő lejárta előtt, az elzálogositott ingatlan elárverezését pedig azonnal, mihelyt az ő követelésének valódisága jogérvényesen megállapittatott, kieszközölje (51. §).
h) Birói határozatok, melyek a birtokos távollétében az elzálogositott ingatlan kezelőjének vagy haszonbérlőjének kézbesittettek, vagy ha ezek is távol lennének, két tanu jelenlétében a birtokos, kezelő vagy haszonbérlő lakásának ajtajára kiszegeztettek; ugy tekintendők, mintha a birtokosnak kézbesitettek volna.
i) A záloglevelek biztositására a monarchia mindkét részében kibocsátott törvényeknek (1874. évi ápril 24-iki törvény - bir. törv. lap 48. sz. és 1876. évi XXXVI. törvénycikk) csak azon határozmányai alkalmazhatók az osztrák-magyar bankra, melyek ezen alapszabályokban foglaltatnak (20. és 36. §-ok); a záloglevelek birtokosainak gondnokok által képviseltetésére vonatkozó szabályok azonban a bankkal szemben is alkalmazandók.
31. § A kamatok vagy évjáradékok készpénzben fizetendők; a szerződésszerüleg meghatározott tőketörlesztési részleteken felül történendő tőkevisszafizetések, az osztrák-magyar bank azon nemü zálogleveleiben is, ezek teljes névértéke szerint teljesithetők, a mely nemü záloglevelekben a kölcsönösszeg kiadatott.
Ily fizetések a bank bécsi jelzálog-hitel-pénztáránál teljesitendők; de a kölcsönvevő kivánatára a banknak más helyen levő valamelyik intézeténél is teljesithetők.
47. § Ha a bank a neki elzálogositott ingatlannak eladatását szükségesnek találja (39. §), akkor a 16. és 17. §-ok szerint a kölcsönnyujtás alkalmával alapszabályszerüleg megállapitott érték becsértékül és kikiáltási árul fogadandó el. Ennélfogva végrehajtási becslésre és a mennyiben az elzálogolt ingatlan telekkönyv tárgyát képezi, sem a legközelebb mult évbeli állami adóról kiállitott bizonyitványra, sem az egyes alkatrészek kimutatására és a fekvőség leirására szükség nincs.
48. § A bank kivánatára, akár a neki elzálogositott ingatlan saját, akár más hitelező kérelmére adatnék el, az árverési feltételekbe felveendő, hogy
a) a bank a megállapitott bánatpénz letevése alól fel van mentve (11. § f));
b) követelése a vételárból az előnyös tételek és a netaláni előző zálogkövetelések fedezésére szükséges összeg levonása után, a birói vételárfelosztást be nem várva, a vevő részéről közvetlenül a banknál, az utóbbi által meghatározandó határidőn belül kiegyenlitendő.
Ha az ingatlan a bank, vagy a bank után következő valamelyik jelzáloghitelező kérelmére adandó el, a bank kérelmére az árverési feltételek közé felveendő továbbá az is, hogy az ingatlan sem az árverésnél, sem esetleges ujabb árverésnél a bank által megállapitott legkisebb áron alul nem fog eladatni.
Ezen legkisebb ár akkép állapitandó meg, hogy az által a bank jelzálogos követelésének s az ezzel egyenlő elsőbbséggel biró mellékjárulékoknak kielégitése biztositva legyen. Az esetben, ha az ingatlan a bankot megelőző hitelező kérelmére adandó el, a bank fentemlitett kivánságát csak ugy érvényesitheti, ha a megelőző hitelező teljes kielégitésére késznek nyilatkozik.
Ha valamely a banknak elzálogositott ingatlannak zárlat utján való bérbeadása vagy végrehajtási árverése más hitelező által kérelmeztetnék, mindezen esetekben a végrehajtási kérvény végérvényes elintézése előtt, a végrehajtató fél által javaslatba hozott árverési feltételek a bankkal másolatban oly felhivással közlendők, hogy a viszonyokhoz mért határidő alatt, mely sem tizennégy napnál rövidebb, sem harmincz napnál hosszabb nem lehet, saját részéről az árverési feltételekhez módositásokat hozzon javaslatba, vagy önálló árverési feltételeket inditványozzon, melyek felett az illetékes biróság csupán a netaláni előző hitelezőket meghallgatni és az érvényesitett jogigények kellő figyelembevétele mellett, határozatát meghozni fogja.
Ha valamely a banknak elzálogositott végrehajtásilag elárverezett ingatlan vételára birói letétbe helyeztetnék, az esetben a biróság a bank követelését az ez által beterjesztett könyvkivonat alapján megállapitani, azután az előnyös tételek és esetleges előző zálogkövetelések fedezésére szükséges összeget a vételárból levonni és az ekkép még fenmaradó vételárhátralékot az osztrák-magyar banknak azonnal és különösen a hitelezők előzetes meghallgatása nélkül, kiutalványozni fogja.
Ha a végrehajtási eljárás további folyama alatt kitünnék, hogy a bank többet kapott, mint a mennyi őt megillette, akkor a bank köteles, az átvett többletet négy százalékos kamattal együtt a végrehajtási tömegnek megtériteni.
A végrehajtó biróság a visszatérités kötelezettsége iránt a bank meghallgatása után, minden peres eljárás mellőzésével végzésileg határoz.
57. § A banknak jogában áll, zálogleveleket 150 millió forintnyi összeg erejéig kibocsátani, de a forgalomban levő záloglevelek összege, az időnkint fennálló jelzálogkövetelések összegét soha túl nem haladhatja.
Ha jelzálog-kölcsönök a meghatározott lejárati idő előtt, még pedig készpénzben, visszafizettetnek, a bank tartozik a visszafizetett tőkének megfelelő záloglevélösszeget visszavásárlás vagy kisorsolás utján beváltani.
A kikötött tőketörlesztési részletek fejében befolyt összeg azonban mindig a záloglevelek rendes kisorsolására forditandó.
Az osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbitásáról szóló 1887:XXVI. törvénycikk 2. §-a és az 1887 május 21-én kelt osztrák törvény (R. G. Bl. 51. szám) 2. §-a alapján egyrészről a magyar királyi pénzügyminister és az osztrák császári királyi pénzügyminister és másrészről az osztrák-magyar bank közt következő egyezmény köttetett;
Az egyrészről a magyar királyi pénzügyminister és a császári királyi osztrák pénzügyminister, másrészről a szabadalmazott osztrák nemzeti bank közt 1878. évi junius 29-én kötött egyezménynek a magyar bankpiaczok leszámitolási és kölcsönüzlete czéljára a budapesti bankigazgatóság rendelkezésére bocsátandó pénzellátásról szóló I. czikke a meghosszabbitott bankszabadalom idejére, t. i. 1888. évi január 1-től 1897. évi deczember 31-éig terjedő időre változatlanul érvényben tartatik.
Az esetben, ha az osztrák-magyar bank szabadalmának további meghosszabbitását kérni szándékoznék (- alapszabályok 105. Czikke -) ebbeli kérelmét legalább két évvel a szabadalom lejárta előtt tartozik a két állam kormányához beadni,
Az osztrák-magyar banknak 1888-ik évi január 1-jétől 1897. évi deczember 31-éig terjedő időre adott szabadalma az 1879. évi LII. törvénycikk 6. §-a értelmében az összes érdekelt felek közös megegyezésével a megszállott tartományokra (Bosznia és Herczegovinára) kiterjesztetvén, az osztrák-magyar banknak jogában álland, müködését 1888. évi január 1-étől kezdve, az őt alapszabályai értelmében megillető jogokkal és kötelességekkel az emlitett tartományokra is kiterjeszteni.
Az esetben, ha az osztrák-magyar bank ez országokban fiókokat állit fel, az alapszabályok 40. Czikke értelmében az igazgatóságokra bizott teendőket ezen fiókokra nézve közvetlenül a főtanács végzi.
