1887. évi XXVIII. törvénycikk

az ügyvédi rendtartásról szóló 1874:XXXIV. törvénycikk némely intézkedésének módositásáról * 

1. § Az 1874:XXXIV. tc. 67. és 105. §-ainak intézkedései hatályon kivül helyeztetnek és ezek helyébe a jelen törvény rendelkezései lépnek életbe.

2. § Az 1874:XXXIV. tc. 67. §-a helyett:

A biróságok, közigazgatási hatóságok vagy közegek 10 forinttól 100 forintig terjedő pénzbirsággal fenyithetik valamely fél képviseletében megjelenő ügyvédet:

a) ha üléseikben vagy az előttük folyamatban levő tárgyalásnál sértő kifejezéseket használ;

b) ha olyan magaviseletet tanusit, mely a rend és tisztesség követelményeibe ütközik és az előrebocsátott rendreutasitás foganat nélkül marad.

Ezen rendbüntetés ellen a biróságoknál egyfoku-, közigazgatási hatóságoknál pedig a fennálló törvényeknek és rendeleteknek megfelelő fokozatos fölebbvitelnek van helye. A jogerejüleg kiszabott birságot a kiszabó biróság vagy hatóság hivatalból hajtja be s szolgáltatja át, az 1874. évi XXXIV. tc. 106. §-a szerint megjelölendő czélra, az illető ügyvédi kamarának.

Ha a sértés sulyosabb beszámitás alá esik, a rendbüntetésen felül, az 1879. évi XL. tc. 46. §-a alkalmazásának kizárásával, a biróság vagy közigazgatási hatóság intézkedik a fegyelmi vagy bűnvádi eljárás meginditása iránt.

3. § Azon ügyvéd, a ki meghatalmazott minőségében a birósághoz vagy közigazgatási hatósághoz intézett beadványában sértő kifejezéseket használ, vagy abban a birói és közigazgatási hatóságok közegeit sértő kifejezésekkel illeti - a mennyiben a sértés sulyosabb beszámitás alá nem esik - az 1879:XL. tc. 46. §-a alkalmazásának kizárásával, fegyelmi vétség miatt illetékes fegyelmi birósága által fenyitendő.

4. § Az 1874:XXXIV:t. cz. 105. §-a helyett:

A fegyelmi biróság az ügyvédet az ügyvédség gyakorlatától felfüggeszti:

a) ha bünügyi vizsgálati fogságban van;

b) ha a büntetőbiróság által ellene olyan bűntett miatt, melyre a büntető törvénykönyv szerint a hivatalvesztés mint mellékbüntetés van megállapitva, vagy nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt hozott vádhatározat jogerőssé vált;

c) ha a fentebbi pontban felsorolt büntett vagy vétség miatt ellene, habár még jogerőre nem emelkedett, bűnösségi itélet hozatott;

d) ha a b) pontban emlitettek közé nem tartozó valamely bűntett vagy vétség miatt jogerejüleg vád alá helyeztetett avagy ellene még nem jogerejü bűnösségi itélet hozatott s a fegyelmi biróság a felfüggesztést a fenforgó körülményeknél fogva alkalmazandónak találja;

e) ha a fegyelmi biróság vádlottat az ügyvédségtől elmozditásra itélte és az ez ellen felebbezéssel élt;

f) ha ellene csőd nyittatott vagy ha gondnokság alá helyeztetett.

A felfüggesztés tárgyában hozott határozat ellen a vádlott, a kamara ügyésze és a kir. ügyész a kézbesitésétől számitandó 15 nap alatt felebbvitellel élhetnek.

A felfüggesztés megszüntetendő, ha az ok, mely miatt az elrendeltetett, megszünt, mely esetben a megszüntetés feljegyzésére a közzétételére nézve az 1874:XXXIV. tc. 104. §-ában foglalt eljárás követendő.

5. § A jelen törvény rendelkezései alkalmazandók mindazon esetekre, a melyekben a jelen törvény a jelen törvény hatálybaléptéig jogerejü határozat nem hozatott.

Az 1874:XXXIV. tc. 105. §-a alapján az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztett ügyvéd kérelmére, a mennyiben a felfüggesztésnek a jelen törvény 4. §-a alapján helye nincsen, a felfüggesztés megszüntetendő.

6. § Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyi és a belügyi minsterek bizatnak meg.