Az elsőfolyamodású királyi törvényszékek szervezése alkalmával az akkor még nem egyesitett fővárosban és az annak területére kiterjedőleg két törvényszék állittatott fel, ugy mint:
a budai és
a pesti királyi törvényszék.
Az ország alkotmányának visszaállitása után ugy Buda fő- mint különösen Pest szabad kir. város forgalma a törvényhozás és a kormány által karöltve tett intézkedések következtében minden téren nagy lendületet vevén, és a lakosság száma előre nem láthatott arányban szaporodván: az emlitett testvérvárosok a közigazgatási szervezetet a folyton fokozódó igényeknek megfelelőleg kiterjeszteni voltak kénytelenek.
Az emlitett két törvényhatóság a rohamosan terjeszkedő közigazgatási hivatalaikat sem lévén képesek saját épületeikben elhelyezni, az azon időben még a közigazgatással egyesitett törvénykezési hivatalok számára magán házakban béreltek helyiségeket.
Az elsőfolyamodású királyi törvényszékek szervezésekor ez lévén a helyzet: az állam az 1871:XXXI. tc. 32. §-a alapján Buda és Pest városok területén a törvénykezés czéljaira törvényhatósági épületeket igénybe nem vehetett, hanem kénytelen volt a fővárosi elsőfolyamodású biróságokat a Dunának ugy a jobb mint a bal partján bérépületekben elhelyezni, illetve a törvényhatóságok által kötött bérszerződéseket átvállalni.
Ezen elhelyezés megmaradt akkor is, midőn a Buda és Pest városok törvényhatóságai az 1872:XXXVI. tc. által egyesittetvén, ennek folyományaként a magyar királyi ministeriumnak az 1875:XXXVI. tc. alapján 1875. évi julius hó 31-én 2722. I. M. E. sz. a. kelt rendeletével ugyanazon évi szeptember hó 30-ik napjával a budai királyi törvényszék megszüntettetett, és kerületének a főváros területébe tartozó része az idézett rendelet 4. §-a alapján „Budapesti elsőfolyamodású királyi törvényszék” czímét viselő pesti királyi törvényszéknek kerületébe beosztatott.
Az ekként területi nagyobbodást nyert budapesti elsőfolyamodású királyi törvényszék a meglevő helyiségekre való tekintetekből is oly beosztást nyert: hogy a törvényszék polgári osztálya az elnök közvetlen vezetése alatt a Duna bal partján a pesti volt törvényszék polgári osztályának kibővitett bérhelyiségeiben nyert elhelyezést, a törvényszék büntető osztálya pedig az alelnök közvetlen vezetése alatt a Duna jobb partján a budai volt törvényszék helyiségeibe a „Fortunának” nevezett épületbe költözködött be. A budapesti IV-X. kerületbeli büntető járásbiróság, melynek a törvényszék büntető osztályával kellett volna együttes elhelyezést nyernie, a soroksár-utczai azon bérhelyiségeket foglalta el, melyeket korábban a pesti volt királyi törvényszék büntető osztálya használt.
Ezen elhelyezés alapjában a mai napig is fennáll azon eltéréssel, hogy a „Fortunához” czímzett épülethez még öt kisebb nagyobb épületet kellett annak közelében bérelni, melyek közül csupán egy van a főépülettel közvetlen kapcsolatba hozva.
A királyi biróságok felállitása óta több nagyobb épület ajánltatott fel hivatali elődeimnek megvételre. Magán-használatra emelt épületek hivatali czélokra kevésbé, fogházczélokra pedig még kevésbé lévén alkalmasak, ezen ajánlatok figyelembe vehetők nem voltak.
Jóllehet a fővárosi biróságoknak a törvénykezés méltóságának és czéljainak megfelelő elhelyezését hivatal-elődeim mindenkor feladatuknak tekintették; - jóllehet Pest szabad királyi főváros közönsége még 1871. évi augusztus hó 16-án 28,405. szám alatt kelt határozataival a Duna bal partján emelendő törvénykezési épület költségeire 150,000 forintot ajánlt fel, mégis az épitkezés, azon kisérlettől eltekintve, hogy az 1872-ik évben a vámház melletti sóház-épületnek e czélra leendő átalakitása és kiépitése tervbe vétetett, mindeddig concret alakot nem nyerhetett.
Ezen késedelem leginkább azon főokra vezethető vissza, hogy az állam alkalmas telek felett nem rendelkezett, s ilyent igen nagy áldozatok hozatala nélkül nem szerezhetett.
Az által, hogy a királyi pénzügyminister úr 1882-ik évben a főváros IX. kerületében a fővámház szomszédságában fekvő régi sóházi és dohánybeváltási épületeket a vámház-körút, sóház- és pipa-utczák által határolt 1,632.82 négyszögöl térfogatú beltelkekkel együtt igazságügyi czélokra átengedte: alkalom nyilt arra, hogy az építés kérdése megoldásra vezettessék.
Az építkezés iránti tárgyalások azonban ismét fennakadtak, mert a fővárosnak a közélelmezés javítása czéljából emelendő árucsarnokhoz épen ezen telekre lett volna szüksége és mert hivatali elődöm által cserébe elfogadandónak kijelölt kerepesi-uti „Dologház” és a kisajátítás utján megszerzendő szomszédos „Mannó”-féle összesen 1,574 négyszögöl térfogatú telkeket minden kárpótlás nélkül a főváros nem volt hajlandó az állam rendelkezésére bocsátani.
Az igazságügyministeri tárcza átvétele után a telekcserének megoldása iránt a tárgyalásoknak elejtett fonalát felvéve, tudattam a főváros tanácsával, hogy azon 2,975.60 négyszögöl térfogatú telekcsoportra nézve, mely az V. kerületben az épülő országház közelében, az Alkotmány-, Koháry-, Markó- és Sólyom-utczák által határoltatik, hajlandó vagyok a tárgyalásokat meginditani.
Az ekként folyamatba tett tárgyalások során a két telek értékének megállapitása végett a ministerium és a főváros kiküldötteiből alakult vegyes bizottság azon javaslatát, hogy az V. kerületben általam kijelölt telekcsoport a „sóház”-telekért értékkülönbözet nélkül engedtessék át, a főváros törvényhatósági bizottsága 1887. évi január hó 12-én 34. szám alatt hozott határozatával elfogadván, és ezen határozat a belügyminister úr által ugyancsak 1887. évi február hó 4-én 4,943. szám alatt helybenhagyatván, a főváros határozatához, és annak alapján a csereszerződés megkötéséhez a törvényhozás utólagos jóváhagyásának reményében annyival inkább hozzájárultam, mert a cserében nyert közel kétszer akkora telek a hivatali helyiségeket magában foglaló s ennélfogva csendet és világosságot igénylő törvénykezési, valamint a kellő térfogatú udvarokat kivánó fogházépület emelésére hasonlithatlanul alkalmasabb a „sóház”-teleknél. Ugyanezen okból és mivel a főváros lemondott a két telek közt fenforgó értékkülönbözet iránti igényéről, elfogadtam a főváros által kikötött azon feltételt is, hogy a csereügylet után a fővárost vagyonátruházási illeték ne terhelje. (5. §).
Az ekként rendelkezésemre álló s a törvényjavaslat 1-ső §-ában emlitett telken emelendő épületben:
1. a budapesti királyi kereskedelmi és váltótörvényszéket,
2. a budapesti királyi törvényszék polgári és büntető osztályát,
3. a budapesti királyi ügyészséget,
4. a budapesti büntető királyi járásbiróságot, és
5. a budapesti V. kerületbeli királyi járásbiróságot kivánom elhelyezni, végül
6. 304 vizsgálati fogoly számára szándékozom letartóztatási helyiséget berendezni (2. §).
A fővárosi biróságok elhelyezésének hiányai és a fogházak állapotának tarthatatlansága annyira köztudomású, hogy az épitkezés szükségességét és elodázhatlanságát ez oldalról részletesen indokolni teljesen feleslegesnek tartom, miért is e helyütt csak azon indokok felsorolására terjeszkedem ki, melyek arra inditottak, hogy az újonnan emelkedő épületben épen a fentebb felsorolt biróságok és a fogház elhelyezéséről gondoskodjam.
Az emlitett két törvényszék, két járásbiróság és az ügyészség a fogházzal együtt jelenleg az I., IV., V., VII. és VIII. kerületben, tehát öt külön egymástól távol fekvő városrészben s nem kevesebb, mint tiz külön épületben van elhelyezve.
A tervezett elhelyezés által a hivatali- és közszolgálat érdekében el lesz érve, hogy a budapesti királyi törvényszék ez idő szerint két osztálya közelebbi összeköttetésbe, a büntető királyi járásbiróság pedig a törvényszék büntető osztályával szerves kapcsolatba hozatik s a budapesti királyi törvényszék elnökének mód nyujtatik arra, hogy ugy a törvényszék mindkét osztálya, mint az emlitett két járásbiróság felett a felügyeletet időveszteség és költség nélkül mindenkor gyakorolhassa, és az eddigi hosszadalmas irásbeli érintkezés mellőzésével a mutatkozó hiányokat megszüntethesse és a felmerülő szükségletek tekintetében késedelem nélkül intézkedhessék.
A czélszerűtlen elhelyezés miatt a törvényszék büntető osztályának sok nehézséggel kell folyvást küzködni, a mi törvénykezés rendes menetére nagyon kedvezőtlenül hat.
A főváros budai részén a várban fekvő jelenlegi törvényszéki épület a főváros többi részeitől nagyon is távol fekszik és nehezen megközelithető, igy nagyon sokszor megtörténik, hogy főleg a Duna bal partjáról idézett tanuk a nagy távolságra való tekintetből egyáltalán nem, vagy már későn jelennek meg, a minek következtében a tanukihallgatásokat és végtárgyalásokat sokszor elhalasztani, azok megtartására újabb határidőt kitűzni és újabb idézéseket eszközölni kell; de e mellett a büntető-törvényszék elébe idézett tanuk és felek mintegy 90%-a a Duna bal partján tartván lakását, a főváros lakosságának eme nagyobb része polgári kötelességének teljesitése által súlyosan terhelve van s kenyérkereseti napi munkájától is fokozottabb mérvben vonatik el, mintha az emlitett hivatalok a főváros bal partján nyernek czélszerűbb elhelyezést. Ehhez járul még az államra nézve azon teher is, hogy a „Fortunába” való idézés a bűnvádi eljárási költségeket is jelentékenyen emeli.
Ha most már az idézések a főváros lakosságának nagyobb részére nézve közelebbi s olcsó közlekedési útvonalon fekvő helyre történnek: a büntető ügyek lefolyása minden esetre gyorsittatni fog, a lakosság legnagyobb része kevesebb időt fog mulasztani, és a bűnvádi eljárás költségek is apadni fognak.
Végül tekintettel kellett lenni a fővárosi ügyvédi kar érdekeire is, hogy azon biróságokat, melyekkel leggyakrabban érintkezik, egy és oly helyen fekvő épületben találja fel, mely a jelenlegi társas-kocsi és közuti vasuti összeköttetés által most is, a nagy körút egész vonalán megnyitandó közlekedési út által pedig még inkább könnyen és olcsón hozzáférhető lesz. E szempontból is különös fontossággal bir az, hogy a budapesti elsőfolyamodású királyi törvényszék polgári és büntető osztályán, a budapesti királyi ügyészségen és a budapesti büntető járásbiróságon kivül az újonnan emelendő épületben a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék, és a végrehajtási ügyekben a főváros bal partjára kiterjeszkedő hatáskörrel biró V. kerületi járásbiróság is elhelyezést fog nyerni.
A Haussmann Alajos műegyetemi tanár által készitett és a tisztelt képviselőháznak bemutatandó épitési terv akként szerkesztetett, hogy a fővárosi törvényszékek és járásbiróságok hatáskörében és szervezetében esetleg bekövetkező változások esetében is az épület a jövendőbeli igényeknek is teljesen megfeleljen.
E czélból és arra való tekintetből, hogy az emelendő épületbe a budapesti királyi törvényszék büntető osztálya is elhelyezendő, czélszerűnek mutatkozott az épitési telket ugy felosztani, hogy a büntető osztály, melyhez fogházhelyiségek is tartoznak, teljesen elkülönitve legyen. Ebből folyólag és tekintettel a telek fekvésére, mely szerint az épülethez vezető fő közlekedési út mindenesetre a boulevardszerű Alkotmány-utcza leend, az elhelyezés oly módon terveztetett, hogy
a budapesti királyi kereskedelmi és váltótörvényszék, a budapesti királyi törvényszék polgári osztálya és az V. kerületbeli királyi járásbiróság az Alkotmány-utczai telekrészen.
a budapesti királyi törvényszék büntető osztálya, a királyi ügyészség és a büntető királyi járásbiróság a Markó-utcza felé eső telekrészen,
A fogház pedig az utóbbi épületrész udvarában talál elhelyezést.
Ezen felosztás szerint az épület két főbejárata az Alkotmány- és Markó-utczai homlokzatra helyeztetett. Szükségesnek mutatkozott még különösen a segédhivatalokhoz való könnyű közlekedés szempontjából a melléklépcsőkkel kapcsolatosan a Koháry- és Sólyom-utczában is mellékbejárókat tervezni.
Annak megemlitése mellett, hogy a törvénykezési épület alagsor alkalmazása mellett három emeletre lett tervezve, a részletes beosztást illetőleg a bemutatott épitési tervekre kell utalnom e helyütt, csak az egyes biróságok által elfoglalt helyiségek fekvését, minőségét és számát kivánom táblázatban kitüntetni:
| Folyó- szám | A biróság megnevezése és helyiségeinek fekvése | Elő- szoba | Szoba | Terem | Kony- ha | Kama- ra | Raktár, lomtár, fa- és szén- tartó helyi- ség | Fogda | Jegyzet | ||
| I. | Budapesti kir. törvényszék polgári osztálya: Alkotmány-utczai épületrész, jobb szárny Sólyom-utczai épületrész, bal szárny Alagsor, földszint, I-III-ik emeleten | 23 | 92*) | 19**) | 2 | 1 | 7 | - | *) Ebből 5 tanácsterem **) Egy kapus- és 2 szolgalakáshoz | ||
| II. | Budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: Alkotmány-utczai épületrész, bal szárny Koháry-utczai épületrész, jobb szárny Alagsor, földszint, I-III-ik emeleten | 20 | 50*) | 12**) | 1 | - | 4 | - | *) Ebből 3 tanácsterem **) Egy szolgalakáshoz | ||
| III. | Budapesti V. kerületi kir. járásbiróság: Alkotmány-utczai épületrész, bal szárny Koháry-utczai épületrész, jobb szárny Alagsor, földszint | 8 | 34 | 7**) | 1 | - | 7 | - | **) Egy szolgalakáshoz | ||
| IV. | Budapesti kir. törvényszék büntető osztálya és a budapesti királyi ügyészség: Markó-utczai épületrész, Sólyom-utczai épületrész, jobb szárny Koháry-utczai épületrész, bal szárny Alagsor, földszint, I-III-ik emeleten | 44 | 115*) | 12**) | 3 | 2 | 4***) | 2 | *) Ebből 1 nagy esküdtszéki és 4 végtárgyalási terem **) Egy kapus- és 2 szolgalakáshoz ***) A végtárgyalási termek mellett vádlottak számára letartóztatási helyiség | ||
| V. | Budapesti kir. büntető járásbiróság: Markó-utczai épületrész, Alagsor, földszinten | 7 | 26 | 10**) | 1 | - | 3 | - | **) Egy szolgalakáshoz | ||
| Összesen | 102 | 317 | 60 | 8 | 3 | 25 | 2 |
A fogház udvari szárnyként eredetileg III emeletesre és 250 vizsgálati fogoly befogadására terveztetett, tekintettel azonban a főváros lakosságának gyors és jelentékeny szaporodására, egy újabb tervezetet is készittettem, mely szerint a fogháznak befogadási képessége egy negyedik emelet épitésével 304-re növekednék, a mi által lehetséges lesz, hogy a felebbezés alatt állók, tehát még jogerejűleg el nem itéltek, a kik jelenleg más fogházakba szállittattak, egyelőre legalább, mig a vizsgálati foglyok száma megengedi, itt tartassanak.
A fogház szerkezete egy középső öt méter széles felülvilágitással biró csarnokból áll, a mely körül folyosókon való közlekedéssel fekszenek az egyes letartóztatási helyiségek, és pedig:
| 1-es fogda | 63 = 63 | ||
| 3-as fogda | 55 = 165 | ||
| 4-es fogda | 4 = 16 | ||
| 6-os fogda | 10 = 60 | ||
| Összesen | 132 fogda 304 letartóztatott számára, s ezen felül van még 5 sötét zárka fegyelmi büntetés alkalmazására. | ||
A fogdák és zárkák térmérete a szabályoknak megfelelő, a mennyiben az
| földszint és I. emeleten | II. és III. emeleten | ||
| 1-es fogkák | 23.45 | 25.40 | |
| 3-as fogdák | 45.04 | 47.93 | |
| 4-es fogdák | 50.34 | 54.34 | |
| 6-os fogdák | 106.26 | 108.68 |
köbméter, a IV-ik emeleten pedig a falak keskenyedésével aránylag emelkedő ürtartalommal birnak.
A nem szerint való teljes elkülönités érvényre emelése mellett 250 férfi és 54 nő letartóztatottra berendezendő fogházépületben tervezett helyiségek számát az alábbi táblázat tünteti fel:
| Folyó szám | Az épület megneve- zése | Elő- szoba | Szoba | Terem | Konyha | Kamara | Mosó- konyha | Munka- terem | Fürdő | Egyes fogda | Hármas fogda | Négyes fogda | Hatos fogda | Sötét zárka | Raktár fának, szén- nek | |
| I. | Fogház | 4 | 11 | 2 | 2 | 2 | 1 | 3 | 2 | 63 | 55 | 4 | 10 | 5 | 7 |
A fogház berendezésére nézve még a következőket tartom megemlitendőnek, ugymint a munkatermek, konyhák, fürdő, fertőtlenitő stb. az alagsorban helyeztettek el; innen a közlekedés a fogházzal külön lépcsőn történik, s az ételek kiszolgáltatására felvonó gép lesz alkalmazva.
A fogház a büntető-osztály illető helyiségeivel könnyű és közeli összeköttetésben van hozva.
A fogház egy tágas, szükség esetén két részre osztható, a külvilágtól teljesen elzárt udvarral bir. Van ezenkivül a Markó-utczai épületrészben még két udvar tervezve, melyek azonban a letartóztatottak sétáltatására csak a törvénykezési hivatalos órákon kivül használhatók.
A fogház fűtése alacsony nyomású gőzfűtéssel van tervezve azért, mert ez a legcsekélyebb tüzelőanyag-fogyasztással jár s azon előnynyel is bir, hogy a gőzt még a főzés, mosás, fürdőkészités, ventillatió és fertőtlenitésre is igénybe lehet venni, s mert kezelés egyszerű, s minden veszély eleve ki van zárva.
Ellenben az összes hivatali szobák fűtése egyszerű cserép-kályhákkal van számitásba véve.
Az egész épület-csoport szerkezetére nézve a szilárdság és tartósság tartatott szem előtt, ebből folyólag az összes emeletek földszinei, kivéve az alagsort és a legfelső emeletet, vastartók közötti, az alagsor rendes boltozattal, a legfelső emelet pedig a fővárosi épitési szabályoknak megfelelőleg fagerendázattal vannak tervezve; a folyosó talaja terazzo, az előszobák és mellékhelyiségek padozatai puhafából terveztettek, a termek és a birói szobák pedig tölgy fapadolattal vannak felvéve, a fedélszék héjazata palával van tervezve.
Tervbe van véve továbbá: hogy a pinczefalak külszinén a járdamagasságig asphalttal burkoltassanak, s e helyen egy vizszintes elszigetelő réteggel látassanak el.
Az épület beépitett területén a föld alatt előforduló házi szemét kihordása és a támadt ürnek tiszta homokkal és törmelékkel való feltöltésének költségeiről is gondoskodva lett.
A főlépcsők karsti márványból, a melléklépcsők pedig kemény mészkőből vannak tervezve.
Az épület főhomlokzata faragott kő- és sajtolttégla-burkolattal van tervezve, csak a mellék-utczák homlokzatán van helyenként vakolás alkalmazva. Hogy a fentartási költségek a lehető legcsekélyebbek legyenek, az udvari homlokzatok is tégla-burkolattal vannak számitásba véve.
Az igazságszolgáltatás állandó hajlékául emelendő ezen épület művészi kiképzésében szem előtt tartatott a lehető legnagyobb takarékosság s minden költséges díszités, e szerint szoborművek egyáltalában nen alkalmaztatnak; ellenben súly fektettetett az épület szilárdságára és emlékszerű jellegére.
A takarékosság szem előtt tartása mellett, az előzetes talajfurások által kiderített, valamint a szomszéd épületeknél észlelt talajviszonyokra való figyelemmel, nemkülönben a jelenlegi munkabér és anyagárak tekintetbevételével az alap és a fogház kibővitésének czéljából készitett pót-költségvetés:
1.799,446 forint 8 krajczárral irányoztatik elő, mely összegből:
420,000 forint a fogház épitésére esik.
Annak megjegyzése mellett, hogy a költség-előirányzatban az épitéssel járó ellenőrzési és egyéb előre nem látott, de felmerülhető kiadásokról gondoskodva van, az egyes munkanemek részletezése tekintetében a bemutatandó költség-előirányzatokra utalok és itt még csak azt kivánom megemliteni, miszerint költségesnek találtam az épités összköltségeit 1.800,000 forintban, kivánom megemliteni, miszerint költségesnek találtam az épités összköltségeit 1.800,000 forintban, mint kerek összegben olykép előirányozni, hogy ez képezze maximumát azon költségeknek, a melyek ezen építésnél felmerülhetnek.
A közmunka- és közlekedésügyi ministerium műszaki tanácsa az épitési terveket és a költségvetéseket ismételten megvizsgálván: az előbbiekre nézve szerkezeti szempontból felmerült észrevételeit megtette s némely vastartók és falak erősbitésére vonatkozó, mintegy 13,940 forint költségtöbblettel járó javaslatai a munka kivitelénél foganatosittatni fognak; az utóbbiakra nézve pedig oda nyilatkozott, hogy a költségvetés, a mennyiben ezen épület épitésénél egy köbméter beépitett térfogat 9 frt 85 krba, egy négyszögöl beépitett terület pedig 893 forint 22 krajczárba számittatott, oly realis alapokra van fektetve, miszerint a tervezett épület összköltsége az 1.800,000 forintot túlhaladni nem fogja.
Az épitkezés, a mennyiben a folyó évi kora tavaszszal megkezdetnék, 1890. évi október hó 1-ére teljesen befejezhető lenne s ehhez képest az épitési költségek fedezésére szükséges 1.800,000 forint külön kölcsön akként lenne felveendő, hogy az az 1888., 1889. és 1890. években a mutatkozó szükséghez mért részletekben vétethessék igénybe.
Az épitési tőke felhasználása az épités folyamával tartván lépest, a fenforgó viszonyok közt az épitési kölcsönt akként vélem az államra nézve legelőnyösebben kieszközölni, ha valamely pénzintézettel kamat- és tőketörlesztési kölcsön köttetik olyképen: hogy az három évi időtartamon belül a felmerülő szükséghez képest részletekben vétessék igénybe s az időközi kamatok készpénzben kiegyenlittetvén, a törlesztés a kölcsön utolsó részletének felvételétől, illetőleg 1890. évi november 1-én vegye kezdetét.
A legjutányosabb ajánlat, mely az 1.800,000 forint kölcsönre nézve tétettem, a következő feltételekhez köttetett:
1. az illető pénzintézet a kölcsönt intézeti kötvényekben, de minden névértékű 100 frt után 99, azaz kilenczvenkilencz forintot készpénzben köteles adni;
2. a törlesztés megkezdéséig a felmerülő szükséghez képest részletekben kiszolgáltatandó előlegek után 5 1/4% időközi kamat fizetendő.
3. a kamat- és tőketörlesztés 1890. évi november 1-től kezdve 50 éven át előleges félévi részletekben történik olykép, hogy a kölcsön minden névértékű 100 frtja után 5.50% s igy a nyerendő effektiv pénzbeli összeg után 5.55% fizetendő, ennélfogva 1.800,000 frt kölcsönösszeg után az évi járulék 99,000 frtot teszen.
Az ekként felveendő kölcsönnél a kötvények beváltásából származó 18,000 frt árfolyamveszteség, ugyszintén az épitkezés folyó költségeinek fedezésére 1888., 1889. és 1890. években az épités befejeztéig igénybe veendő kölcsönelőlegeknek 5 1/4%-kal számitandó időközi kamata - a mennyiben az épitési tőkéből pótolhatók nem lesznek - fedezetet fognak találni egyrészt azon 150,000 frtban, melyet még Pest szabad királyi város közönsége 1871. évi augusztus 16-án 28,405. szám alatt kelt határozatával a Duna bal partján, a főváros közönségének meghallgatása után, kijelölendő helyen felépülő törvénykezési palota épitési költségeire felajánlot és a mely összeg Budapest fővárosának 1885. évi szeptember 16-án és folytatva 17-én tartott közgyülésében 689. szám alatt hozott s a belügyminister úr által 1887. évi február 4-én 4,943. szám alatt helybehagyott határozata szerint 1888. évtől kezdve évi 50,000 forintos részletekben fog rendelkezésemre bocsáttatni; másrészt pedig az 1887:VIII. törvénycikk által alkotott fogházépitési alapban, az ezt terhelő aránylagos részben.
A törvényjavaslat 1-ső §-a szerint felveendő 1.800,000 frt törlesztési kölcsönnek megfelelő évi 99,000 frt kamat- és tőketörlesztési járulék fedezéséről az alábbirt módon fogok gondoskodni.
Mint fentebb már emlitettem, a Markó-utczai telekrészen emelendő épület udvarában szárnyalakban tervezett fogház-épület költségei 420,000 forintban számittattak. A tisztelt háznak bemutatandó költségelőirányzatban ugyan a fogház épitési költségei nincsenek ekkora összegben felszámitva, tekintettel azonban arra, hogy a királyi ügyészség hivatali helyiségei is a fogház-épületben lettek volna elhelyezendők, s hogy a kir. ügyészség helyiségei, valamint a fogház-őrszemélyzet egy részének természetbeni lakása s egyéb a fogházba tartozó mellékhelyiségek a törvényszék büntető osztálya számára tervezett épületbe azért helyeztettek be, hogy a fogház nagyobb befogadási képességgel birjon: ezen helyiségek előállitási költségei, valamint a fogházak teljes felszerelésére és berendezésére forditandó kiadások a fogházépitési költségekhez lévén számitandók, annak összköltségeit 240,000 forintnál kevesebbre nem tehetem.
Ezen 420,000 forintot tevő beruházási összegnek az 1,800,000 frt kölcsön évi járuléka után 23,100 forint évi kamat- és tőke-törlesztési járulék felel meg, mely összeg az 1887:VIII. törvénycikk által alkotott fogházépitési alapban találván fedezetet, ezen összeg leszámitásával marad tehát 75,900 forint költségvetésileg fedezendő járulék.
Ennek fedezeteül szolgál azon évi házbér, melyet az állam az emelni tervezett állami épületben elhelyezendő hivatalok és fogház után jelenleg fizet, ugymint:
| 1. | a budapesti királyi kereskedelmi és váltó-törvényszék helyiségeért évi | 12,500 frt - kr. | ||
| 2. | a budapesti királyi törvényszék polgári osztálya helyiségeiért évi | 19,000 frt - kr. | ||
| 3. | a budapesti királyi törvényszék büntető osztálya, a királyi ügyészség és a fogház helyiségeiért évi | 24,001 frt 99 kr. | ||
| 4. | a budapesti IV-X. kerületbeli büntető járásbiróság helyiségeiért évi | 7,000 frt - kr. | ||
| 5. | a budapesti V. kerületbeli királyi járásbiróság helyiségeiért évi | 7,607 frt 25 kr. | ||
| Összesen: | 70,109 frt 24 kr. |
Ha tehát az új épületben elhelyezést nyerő hivatalok- és a fogházért fizetett évi 70,109 frt 24 kr házbér 1890. évi november 1-től kezdve a kölcsön kamat- és tőketörlesztési járulékának fedezetéül fordittatik, ezen összegnek a 75,900 forintból leendő levonása után 5,790 frt 76 kr. évi járulék marad, mely a költségvetés jelen keretében ez idő szerint fedezetet nem talál.
Ezen jelentékenynek nem mondható költségtöbblet indokolására szükségesnek tartom felemliteni, hogy a hivatali czélokra szolgáló, kivált pedig a fogházra felhasználni szándékolt helyiségek nagyobb elhasználásának levén kitéve, a háztulajdonosok ezen helyiségekért a rendesnél mindenkor magasabb bért követelnek s a bérlet lejártakor tudván, hogy az állam a költségesen átalakitott helyiségeket, az ügymenet zavartalanságát, valamint az átköltözködés költségeit és kellemetlenségeit is figyelemben tartva, nem fogja elhagyni, a házbéreket még rendszerint emelik; ebből, valamint abból, hogy a kerepesi-uti fogházhelyiségnek 1888. évi május 1-jére történt felmondása következtében az új fogházhelyiségek kibérlése legközelebb a fentebbi 3-ik pont alatt kitüntetett összegnél évi 2,300 frttal drágábba került s igy a házbér ezen emelkedése következtében az 5,790 forint 76 krajczárt tevő fedezetlen összeg már is 3,490 frt 76 krra apadt le, biztosan következtethető, hogy az épitkezés folytán az igazságügyi költségvetés keretében 1890. évi november 1-től kezdve fedezendő járulék előreláthatólag nem fog magasabbra rugni, mint a minő összeget a házbérek emelkedése következtében, házbérek czímén az igazságügyi költségvetésbe rendes kiadás gyanánt felvenni kellene s azon felül az állam megszabadul a folytonos béremeléssel járó kiadási többletektől s tulajdonosává lesz egy, a törvénykezés czéljainak kiválóan megfelelő s a fővárosnak díszére szolgáló épületnek; a mely az ötven évi törlesztés által teljesen tehermentesittetni fog.
Az előadottak eléggé indokolják, hogy a tervezett épitkezés az igazságszolgáltatás igényeire való tekintettel czélszerű és szükséges; és hogy annak előállitása számba vehető újabb megterheltetés nélkül leszen eszközölhető.
