1888. évi IV. törvénycikk

a helyi érdekü vasutakról szóló 1880. évi XXXI. törvénycikk módositásáról és kiegészitéséről * 

1. § Az 1880:XXXI. törvénycikk 1. §-ához:

A törvényhozásnak tartatik fenn azon helyi érdekü vasutak engedélyezése is, melyek közvetlenül az ország határszéléig terveztetnek, vagy a melyek valamely vasutat gőzhajókkal járt vizi uttal közvetlen csatlakozás utján kötnek össze.

2. § Az 1880:XXXI. törvénycikk 2. §-ának kiegészitéséül:

a) A helyi érdekü vasutaknak nemcsak engedélye, illetve tulajdonjoga, hanem üzlete sem ruházható át másokra a közmunka- és közlekedésügyi minister engedélye nélkül.

b) Az állam azonnali megváltási joga akkor is hatályba lép, ha a helyi érdekű vasut utólag oly csatlakozást nyer, mely annak az összekötő, vagy az átmeneti utirány jelentőségét adja. - Azon vasutakra nézve, melyek mint helyi érdekü vasutak engedélyeztetnek, bár vonaluk már az engedélyezéskor összekötő, átmeneti, vagy fő-forgalmi irányba esett, az állam azonnali megváltási joga hatályba lép, mihelyt a törvényhozás az illető helyi érdekü vasutat fővonalnak nyilvánitja.

c) Az engedélyokmány keltétől számitott harmincz év elteltével az állami megváltási jog feltétlenül érvényesithető. - A megváltási ár ez esetben nem tőkében, hanem az utolsó hét, illetőleg öt év tiszta jövedelmének átlaga alapján az engedély hátralevő ideje alatt évjáradékban lesz fizetendő, mely évjáradék azonban - a mennyiben az engedélyokmány más kamat-megállapitást nem tartalmaz - nem lehet kisebb, mint a tényleges épitési tőkének öt százaléka

d) Oly helyi érdekü vasutak engedélyokmányaiban, melyek valamely magán vasuti társaság részére társasági egyéb vonalaikhoz való csatlakozással engedélyeztetnek; mindenkor kikötendő lesz, hogy a helyi érdekü vonal a társaság többi vonalaival egyidejüleg megváltható.

3. § Az 1880:XXXI. törvénycikk 3. §-a helyett:

A helyi érdekü vasutak épitésére, fölszerelésére és üzletére vonatkozó szabályokat és szabványokat a közmunka- és közlekedésügyi minister rendeletileg állapitja meg.

Hogy mennyiben és mily mértékben van az ekként kibocsátandó szabályok és szabványok alól kivételnek vagy eltérésnek helye, - azt a helyi viszonyok alapján és egyéb felmerülő körülményekhez képest esetről-esetre a közmunka- és közlekedésügyi minister állapitja meg.

Az épitést, fölszerelést és üzletet illetőleg mindazon könnyitések és kedvezmények engedélyezhetők, melyek az üzlet biztonságát nem veszélyeztetik.

4. § Az 1880:XXXI. törvénycikk 4. §-ához:

a) A helyi érdekü vasutak felmentetnek a jelenleg érvényben álló vasuti üzletrendtartás 89. §-ában jövedéki és rendőri felügyelet czimén előirt fizetések és szolgálmányok aló1, ugy nemkülönben az 1884. évi XIV. törvénycikk 15. §-ában és az 1885. évi XXIII. törvénycikk 110. §-ában emlitett ármentesitési, illetőleg vizrendezési társulati költségekhez való hozzájárulás alól is; azonban arra, hogy ezen vasuti vonalak által a vizlefolyások kártékonyan meg ne gátoltassanak, vagy meg ne nehezittessenek, a közigazgatási bejárásoknál különös gond forditandó.

b) A helyi érdekü vasut a közmunka- és közlekedésügyi minister kivánatára a m. kir. postát szállitani köteles.

A postaszállitás feltételeit s ezek közt a postaszállitásért fizetendő s a szolgáltatással arányban álló méltányos évi dijat a közmunka- és közlekedésügyi minister rendeleti uton szabályozza.

Ezen - az engedély egész tartama alatt teljesitendő - szállitás fejében a nevezett minister a helyi érdekü vasutat legfeljebb 50 éven át, évenkint egyenlő összegekben fizetendő átalánynyal is segélyezheti. Ezen átalány a helyi érdekü vasut által az állami posta részére nyujtandó szolgáltatás arányában szabatik meg: ugy azonban, hogy a kérdéses átalány a postajáratok és kezelés költségeiben a vasuti szállitás folytán elérhető megtakaritás kétszeres összegénél s 5 1/2%-kal tökésitve legfelebb a helyi érdekü vasut tényleges épitési tőkéjének tiz százalékánál nagyobb nem lehet.

A postaszállitásra igénybe veendő vonatok menetrendjének szabályozása tekintetében a helyi érdekü vasut magát a nevezett minister határozatának feltétlenül alávetni köteles.

A mennyiben a helyi érdekü vasut részére biztositandó átalány többet tesz ki, mint a postajáratok és kezelés költségeiben a vasuti szállitás folytán elérhető megtakaritás, - a többlet fejében jogositva leend a közmunka- és közlekedésügyi minister törzsrészvények kibocsátása esetén megfelelő névértékü ily czimletek átadását, illetőleg, ha a társaság nem alakittatik, az üzleti jövedelemből megfelelő részesedést kikötni.

A jelen § rendelkezései mindazon helyi érdekü vasutakra kiterjednek, melyekkel a postaszállitás feltételei a jelen törvény hatálybaléptéig még szabályozva nem lettek.

5. § Az 1880:XXXI. törvénycikk 5. §-ához:

Az idézett §-ban az épités tartamára engedélyezett bélyeg- és illetékmentesség az illető vasut üzletének megnyitásától számitott 2 év mulva szünik meg, s kiterjed magára az engedélyokmányra, illetőleg az engedélyi szabadalomra, valamint azon szerződésekre is, melyek egyrészt a posta szállitására, másrészt a beágazási pályaudvarok, vagy egyes vonalrészek együttes használatára, valamint az üzletkezelésre nézve köttetnek.

Kiterjesztetik továbbá a bélyeg- és illetékmentesség az állam, a törvényhatóságok, községek és magánosok által a helyi érdekü vasut létesitésére megajánlott hozzájárulásokról, valamint az ezek alapján czélba vett pénzbeszerzések érdekében kiállitott okmányokra és a megajánlott hozzájárulások bekeblezésére is; valamint a bélyeg- és illetékmentesség kedvezményére szolgáló határidő alatt bélyeg- és illetékmentesen bekebelezett tehertételek kitörlésére vonatkozó okmányok- és beadványokra is.

6. § Az 1880:XXXI. törvénycikk 8. §-ához:

a) Az 1880:XXXI. törvénycikk 8. §-ának b) pontjában foglalt kötelezettség az állambiztositást élvező magánvasutakra is kiterjesztetik.

A közmunka- és közlekedésügyi minister azonban megtagadhatja az üzletbe-vételt oly helyi érdekü vasutaktól, a melyek létesitéséhez az érdekeltség a tényleges épitési tőkének legalább huszonöt százalékával hozzá nem járult. Viszont a nevezett ministernek közforgalmi szempontból jogában álland oly helyi érdekü vasutaktól, melyek az államvasutakhoz vagy valamely állambiztositást élvező vasuthoz csatlakoznak, az engedélyokmányoknak értelmében vagy a jövőre engedélyezendő vasutakra nézve azok engedélyezése folyamán az üzletnek a csatlakozó állami, illetve állambiztositást élvező vasut részére leendő átadását követelni. Az utóbbi esetben az ily üzletbe-vétel föltételeit a közmunka- és közlekedésügyi minister az engedélyezési tárgyalások folyamán állapitja meg.

b) A közmunka- és közlekedésügyi minister a pénzügyministerrel egyetértőleg megengedheti, hogy az államvasutak gépgyára és a diósgyőri vas- és aczélgyár a helyi érdekü vasutak épitéséhez megrendelt mozdonyok, illetőleg felépitményi vas- és aczélanyagok árát több évi törlesztésre hitelezhesse. Ezen hitelezés, valamint az annak fejében kivántató fedezet, illetve biztositás módját a nevezett ministerek állapitják meg.

7. § Az 1880:XXXI. törvénycikk 9. és 10. §-ai helyett:

A helyi érdekü vasutak létesitését támogathatják:

a) az állam;

b) a törvényhatóságok; és

c) a községek is.

Azon összeget, melyet a közmunka- és közlekedésügyi minister a keletkező helyi érdekü vasutak segélyezésére évente fordithat, az egyes évek állami költségvetéseiben a nevezett ministernek a pénzügyministerrel egyetértőleg teendő előterjesztései alapján a törvényhozás állapitja meg.

Ezen a czimen az állami költségvetés évenként 300,000 forintnál nagyobb összeggel meg nem terhelhető. Egy-egy helyi érdekü vasut nem segélyezhető ezen összegből többel, mint tényleges épitési tőkéjének 1/10-ed részével.

A törvényhatóságok részéről a helyi érdekü vasutak a közmunka-alap, vagy egyéb ily czélra igénybe vehető alapjaik, vagy jövedelmeik, illetőleg vagyonuk terhére, vagy végül - az 1883:XV. törvénycikk értelmében, s az ott megszabott határok közt - megyei, illetőleg törvényhatósági pótadó kivetése utján segélyezhetők.

Hasonlóképen a községek is községi jövedelmeik, illetőleg vagyonuk terhére, vagy végül községi adó kivetése utján az 1886:XXII. törvénycikk 132., illetőleg 131. §-ában szabályozott eljárás betartása mellett segélyezhetik a helyi érdekü vasutakat.

E segélyezés ugy a törvényhatóságok, mint a községek részéről akként történhetik, hogy vagy a vasut jövedelmezőségéhez járulnak hozzá bizonyos összegű évjáradékkal, vagy pedig az épitkezés czéljaira akár természetbeli munkát, akár bizonyos összegü - a vasut engedélyese által külön hitelmüvelet utján értékesithető - évjáradékot, akár végre egyszerre s egyszersmindekorra befizetendő tőkeösszeget nyujtanak. Utóbbi esetben ugy a törvényhatóságok, mint a községek ebbeli elvállalt kötelezettségeik teljesithetése czéljából emlitett alapjaik, illetve jövedelmeik lekötésével hosszabb lejáratu kölcsönöket köthetnek.

A közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadások fedezésére szolgáló javadalmazás, nemkülönben a közuigazgatási czélokra szolgáló vármegyei épületek, nevezetesen a vármegyei székház, a fentiek értelmében felvehető kölcsön biztositékaira le nem köthetők.

A törvényhatóságoknak a segélyezést és a kölcsönkötést megszavazó határozatai a közmunka- és közlekedésügyi ministernek, illetve a belügyi és pénzügyministereknek; - községek határozatai pedig az illető törvényhatóságnak és a nevezett ministereknek jóváhagyását igénylik, mely jóváhagyás nélkül ezen határozatok jogerejüeknek nem tekinthetők.

Horvát-Szlvonországok területén az ilynemü hozzájárulások, illetve kölcsönök a bán által a pénzügyministerrel egyetértőleg hagyatnak jóvá.

Ugy az államnak, mint a törvényhatóságoknak és községeknek az általuk a fentebbiek szerint az épitési tőkéhez nyujtandó segélyösszegek fejében a helyi érdekü vasut a segélyösszegnek, illetőleg a biztositott évjáradékra beszerzett tőke-összegnek megfelelő részvényeket, vagy törzsrészvényeket köteles átadni; ha pedig részvénytársaság nem alakittatnék, a vasut tiszta jövedelmében az állam, illetőleg a törvényhatóság és község azon arányban részesitendők, a melyben az általuk nyujtott hozzájárulási összeg a tényleges épitési költségek többi részéhez viszonylik.

A jövedelemben való ilykénti részeltetéstől azonban a ministerium kivételes esetekben el is tekinthet.

A helyi érdekü vasutak részére engedélyezett állami hozzájárulások a törvényhozásnak az engedélyokmány kiadásáról szóló jelentésben tudomására hozandók.

8. § Az 1880:XXXI. törvénycikk 11. §-ához:

Azon esetre, ha valamely törvényhatósági vagy községi utnak, vagy vizszabályozási védtöltésnek igénybevétele iránt annak tulajdonosa és a helyi érdekü vasut között egyezség nem jönne létre, az igénybevétel föltételeit - különös tekintettel a hadászati követelményekre - végérvényesen a közmunka- és közlekedésügyi minister - Horvát-Szlavonországok területén létező ilyetén közutaknál a közös kormány kezelése alatt nem álló utakra nézve ezen országok bánjával egyetértőleg - állapitja meg.

9. § Az 1880:XXXI. törvénycikk 13. §-ához:

a) A törzsrészvénytőke 30%-ának a társaság megalakulhatása végett kimutatandó biztositásánál az állami, törvényhatósági és községi hozzájárulás aránylagos része is figyelembe veendő. A mennyiben pedig az államkincstár, a törvényhatóságok és a községek által törzsrészvények fejében nyujtandó hozzájárulások csak az épités előhaladásának arányában esedékes részletekben fizettetnek ki, a megfelelő törzsrészvényekre való 30%-nyi befizetés hiánya az elsőbbségi czimletek kibocsátására nézve akadályt nem képezhet.

b) Azon határozmány, mely szerint az épitési engedély csak akkor adható meg, ha a törzsrészvények 30%-a készpénzben befizettetett, - hatályon kivül helyeztetik; fenmaradván a közmunka- és közlekedésügyi minister a joga, hogy az épitési engedély megadása előtt az épitési szerződés bemutatását követelhesse, vagy más alkalmas módon meggyőződést szerezhessen arról, hogy az engedélyes részéről minden szükséges intézkedés megtétetett arra nézve, hogy az épités fennakadás nélkül legyen folytatható.

10. § Az 1880:XXXI. törvénycikk 14. §-a helyett:

Az engedélyokmányban a tényleges épitési tőke állapitandó meg.

A névleges tőkét, valamint a pénzbeszerzés módozatait és feltételeit, ugyszintén a kibocsátandó czimletek nemeit, azok egymáshozi arányát, árfolyamát, osztalékát, illetve kamatait a közmunka- és közlekedésügyi minister a pénzügyministerrel egyetértőleg állapitja meg; mindazonáltal figyelemben tartandó, hogy ott, a hol törzsrészvények bocsáttatnak ki, ezek a tényleges épitési tőkének legalább 35%-át tegyék és hogy azon esetre, ha a tényleges épitési tőke részben készpénzbeli hozzájárulások, vagy segélyek stb. által fedezve lenne, illetve, ha igy a tényleges épitési tőkének 35%-a, vagy ennél több már készpénzben biztositva volna, akkor az elsőbbségi czimletek csak a még fedezetlenül maradt tényleges épitési tőkerészlet erejéig bocsálhatók ki és az árfolyam is csak ezen papirokra állapitható meg.

Elsőbbségi kötvények csak az esetben adhatók ki, ha azoknak kamatozása és törlesztése az állam, illetőleg a törvényhatóságok, avagy a községek által az üzlet részére nyujtott évjáradékokban fedezetét találja, vagy ha ezek kamatozását és törlesztését az érdekeltek biztositják; utóbbi esetben ezen biztositás megfelelő voltának megitélése a közmunka- és közlekedésügyi és a pénzügyi ministerekre bizatik.

A kamatozás és törlesztés biztositása nélkül csak oly kölcsön vehető fel, és csak oly kötvény állitható ki, a melyben világosan ki van kötve, hogy a pálya álladéka és tartozékai a kölcsön fedezetéül nem szolgálnak; hogy a hitelező, vagy a kötvénybirtokos a pálya álladékára és tartozékaira sem a követelés lejárta előtt, sem a követelés lejárta után zálogjogot nem szerezhet, és hogy a pálya álladékára és tartozékaira követelésének birói uton való érvényesitése esetében sem leend jogositva végrehajtást vezetni, hanem követelését csak a vasut jövedelmére vezethető végrehajtás utján érvényesitheti.

A helyi érdekü vasutak a pálya és tartozékaira bekebelezhető függő kölcsönöket csak a közmunka- és közlekedésügyi minister engedélyével vehetnek fel, s csak azon föltélellel, hogy a függő kölcsön a vasut engedélyének lejártáig okvetlenül törlesztve legyen.

Az állami megváltási jog érvényesitése esetében a pályára bekebelezett adósságoknak még törlesztetlen része, vagy az állam által netán átveendő egyéb tartozások a megváltási árból le fognak vonatni.

11. § Jelen törvény a törvénytárban való megjelenése napján lép életbe és annak a pénzügyi és belügyi ministerekkel, illetve a horvát-szlavon-dalmátországi bánnal egyetértő végrehajtásával a közmunka- és közlekedésügyi minister bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére