1. § A tenger alatti kábelek által létesitett távirdai összeköttetések védelme iránt 1884. évi márczius hó 14-én kötött nemzetközi egyezmény XII. czikkének végrehajtása végett, az egyezményhez hozzájárultnak tekintendő államok egyikének vagy több ilyen államnak területein, gyarmatain vagy birtokain parthoz kötött tenger alatti kábelekre nézve a következő határozatok állapittatnak meg:
2. § Kihágást követ el és háromszáz frtig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő:
1. a tenger alatti kábel lerakásával vagy kijavitásával foglalkozó azon hajós, a ki a jelzésekre vonatkozó és az összeütközések megelőzése czéljából megállapitott szabályokat nem követi;
2. azon hajós vagy vizi jármű vezetője, a ki az 1. pontban meghatározott jelzéseket észreveszi vagy észrevehetné, és a tenger alatti kábel lerakásával vagy kijavitásával foglalkozó hajótól legalább is egy tengeri mértföldnyi távolságban nem marad, vagy ily távolságra nem vonul vissza;
3. azon hajós vagy vizi jármü vezetője, a ki a tenger alatti kábelek fekvésének jelzésére rendelt bojokat észreveszi vagy észrevehetné és ezen bójok vonalától legalább is egynegyed tengeri mértföldnyi távolságban nem marad.
3. § Kihágást követ el és nyolcz napig terjedhető elzárással büntetendő:
1. azon hajós vagy vizi jármü vezetője, a ki - a szükség esetét kivéve - a tenger alatti kábeltől, melynek fekvését a bojok vonalából vagy más módon felismerhette, egynegyed tengeri mértföldnyinél kisebb távolságban horgonyt vetett vagy a ki jármüvét a tenger alatti kábelek fekvésének jelzésére rendelt bojokhoz megerősitette;
2. a halászjármü vezetője, a ki halász-eszközeit vagy hálóit a tenger alatti kábel lerakásával vagy kijavitásával foglalkozó hajótól legalább is egy tengeri mértföldnyi távolságban nem tartja.
Ezen határozat azonban csak azon megszoritással alkalmaztatik, hogy a halászhajóknak, a melyek az elfogadott jelekkel ellátott távirászhajót észreveszik vagy észrevehetnék, foglalkozásuk befejezésére és a nyert figyelmeztetéshez való alkalmazkodásra 24 órai halasztás van adva.
3. A halászjármü vezetője, a ki halász-eszközeit vagy hálóit a tenger alatti kábelek fekvésének jelzésére rendelt bojok vonalától legalább is egynegyed tengeri mértföldnyi távolságban nem tartja.
4. § A ki a 2. és 3. §-ban meghatározott esetekben valamely tenger alatti kábelt elszakit vagy oly módon megrongál, hogy a rongálás a távirdai összeköttetést egészben vagy részben félbeszakithatja vagy gátolhatja, kihágást követ el és nyolcz naptól két hónapig terjedhető elzárással büntetendő.
5. § Vétséget követ el és három hónapig terjedhető fogházzal és száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, a ki gondatlanságból követ el oly cselekményt vagy mulasztást, a mely által a tenger alatti kábel használhatósága félbeszakittathatik.
6. § A ki a tenger alatti kábelt szándékosan megrongálja, vagy szándékosan olyan cselekményt vagy mulasztást követ el, mely által a tenger alatti kábel használhatósága félbeszakittathatik vagy gátoltathatik: vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
7. § A 4., 5. és 6. §-okban foglalt határozatok nem alkalmaztatnak, ha a tettesek a tényleg beállott szükség által kényszerittetnek arra, hogy a tenger alatti kábelt saját életüknek vagy vizi járművük biztonságának megvédése végett elszakitsák vagy megrongálják, - továbbá, ha a szakitás, rongálás vagy használatban való gátolás valamely kábel kijavitása alkalmából véletlenül vagy szükségszerüleg okoztatott, daczára annak, hogy a szakitás, rongálás vagy használatban való gátolás elkerülése czéljából a megkivántató elővigyázati intézkedések megtétettek.
8. § Kihágást követ el és nyolcz napig terjedhető elzárással büntetendő, a ki a vizi jármü nemzetiségét igazoló hivatalos okiratok előmutatását akkor, a midőn a tenger alatti kábelek védelme iránt kötött egyezmény X. czikke szerint jegyzőkönyv fölvételének helye van, megtagadja.
9. § Az emlitett egyezmény X. czikkében megállapitott eljárásra hivatott személyek hivatalos eljárásuk közben ugyanazon büntetőjogi oltalomban részesülnek, mint belföldi hatóságaink hivatalos közegei, és a nevezett személyek ellen hivatalos eljárásuk közben elkövetett büntetendő cselekményekre nézve a büntető törvénykönyvek azon rendelkezései megfelelőleg alkalmazandók, melyek belföldi hatóságaink közegeivel szemben alkalmaztatnak.
10. § A tettes, a mennyiben kiadatásának helye nincs, állampolgárságra és a büntetendő cselekmény elkövetési helyére való tekintet nélkül, a jelen törvény határozatai szerint büntetendő.
11. § A büntetésnek külföldön netán kiállott része a büntetés megállapitásánál tekintetbe veendő.
12. § Az ezen törvényben meghatározott büntetendő cselekmények hivatalból üldözendők és ezek közül a kihágások a kir. járásbiróságok hatásköréhez utaltatnak.
13. § A katonai birói hatóság alatt álló személyek fölött az eljárás és határozathozatal az illetékes katonai hatóságokat illeti meg a katonai büntető szabályok szerint.
14. § A nyilt tengeren vagy idegen területi vizeken elkövetett büntetendő cselekmények fölött a birói hatóság azon magyar vizi jármü anyakikötőjének biróságát, a mely jármüvön a tett elkövettetett, vagy azon magyar kikötő biróságát, a melybe a vizi jármü legelőször betért, vagy azon magyar biróságot illeti meg, a melynek területén a tettes kézrekerittetett.
A magyar területi vizeken elkövetett büntetendő cselekmények fölött a birói hatóság az első bekezdésben meghatározott biróságokon kivül, a tett elkövetése helyére nézve illetékes biróságot is megilleti.
15. § Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy rendeleti uton jelölje meg azon államokat, a melyek az 1884. évi márczius hó 14-én kötött egyezményhez hozzájárultaknak tekintendők (1. §).
16. § Ezen törvény hatálybaléptetési időpontjának meghatározásával és annak végrehajtásával az igazságügyi minister bizatik meg.
