1. § Azon esetre, ha a magyar északkeleti vasut, a császári királyi szabadalmazott kassa-oderbergi vasut és az első magyar-gácsországi vasuttársaságok az 1876. évi XI. törvénycikk s illetve az 1887. évi XXXIII. törvénycikk alapján engedélyezett beruházási kölcsönrészletek felhasználása óta magyarországi vonalaikon végrehajtott, valamint ugyanezen vonalakon a következő években még foganatositandó beruházások költségeinek fedezésére szükséges kölcsönt jogerejüleg megszavazni fogják, ezen ujabb sorozatu elsőbbségi kölcsönök kamatozása és 60 év alatt leendő törlesztése czéljából a nevezett vasuttársaságok részére együttesen 732,677 osztrák értékü arany forintot, vagy ennek megfelelő német birodalmi arany márka összeget meg nem haladható külön állami biztositás, az alábbi §-okban kikötött föltételek alatt, illetve olykép engedélyeztetik, hogy ezen külön állami biztositás a szóban forgó elsőbbségi kölcsönök kibocsátása idejével, illetőleg a tényleges kibocsátás arányában lépjen hatályba.
2. § A felveendő kölcsönökből a társaságok első sorban azon kincstári előlegeket kötelesek kamatostól megtériteni, melyek az 1. §-ban emlitett beruházások költségeinek időleges fedezésére kiutalványoztattak, illetőleg a jelen kölcsönök kibocsátásáig esetleg még kiutalványoztatni fognak.
Egyuttal kötelesek a társaságok azon függő kölcsönöket visszafizetni, melyek némely beruházások költségeinek időleges fedezésére kormányengedélylyel köttettek.
A kölcsön többi része csak a közmunka- és közlekedésügyi minister által esetről-esetre engedélyezett beruházásokra forditható; addig pedig az alapszerüleg kezeltetvén, gyümölcsöztetendő, s az ekkép előálló kamatjövedelem a nevezett vasuttársaságok magyarországi vonalainak évi üzleti jövedelmei javára irandó.
3. § A felveendő kölcsönök évjáradékainak fedezésére kiutalványozandó állami előlegek kamatoztatására nézve az 1875. évi XLI. törvénycikk 2. §-ának b) pontja alatt foglalt határozmány, ugyanezen előlegek és kamatjaik visszafizetésére nézve pedig a kassa-oderbergi vasutat illetőleg az 1866. évi junius hó 26-án kiadott legfelsőbb engedély-okmány 21. §-a, a magyar északkeleti vasutat illetőleg az 1868. évi XIII. törvénycikk alapján kibocsátott engedélyokmány 22. §-a s illetve a nyiregyháza-ungvári vasutra nézve az 1870. évi XXVIII. törvénycikk által törvénybe iktatott engedélyokmány 27. §-a, végül az első magyar-gácsországi vasutat illetőleg az 1869. évi VI. törvénycikk által törvénybe iktatott engedélyokmány 26. §-a lesz irányadó, oly módositással azonban, hogy az állam által biztositott tiszta jövedelmet meghaladó fölösleg teljes összegében forditandó az emlitett előlegek és kamatjaik lerovására.
4. § Felhatalmaztatik a kormány, hogy a fenti 1. §-ban engedélyezett további állami biztositás alapján kibocsátandó kölcsönt azon eljárás szerint, mely az 1876:XI. törvénycikk nyomán követtetett, mindazonáltal önkényt érthetőleg a jelen törvényben meghatározott feltételek keretében, átvehesse és kibocsáthassa.
5. § A jelen törvény által engedélyezett külön állami biztositás alapján felveendő elsőbbségi kölcsönök kötvényeinek kibocsátására és telekkönyvi bekebelezésére, ideértve a főkötvények kiállitását is, ugyszintén ezen kölcsönügy iránt a közmunka- és közlekedésügyi minister és a vasuttársaságok közt létesitendő jegyzőkönyvi egyezményekre is a bélyeg- és illetékmentesség megadatik s egyuttal a kibocsátandó elsőbbségi kötvények és azok szelvényei után teljes adó- és bélyegilletékmentesség biztosittatik.
6. § A kormány felhatalmaztatik, hogy a jelen törvény 2. §-a értelmében az államkincstárnak megtérülő és az 1888. évi zárszámadásokban az átmeneti bevételek közt elszámolandó összegekből 3. 600,000 forintot a magyar királyi államvasutakon elhalaszthatatlanul szükséges épitkezések és berendezések költségeinek fedezésére fordithasson, még pedig olykép, hogy az ekként engedélyezett hitelből 600,000 forint az 1888. évi állami költségvetésbe B) Átmeneti kiadások és beruházások, II. Beruházások. IV. fejezet, Közmunka- és közlekedésügyi ministerium 21. czim. - Uj épitkezésekre és uj forgalmi eszközökre az államvasutaknál; - i) rovata alatt a budapest-józsefvárosi keresztezési pont megszüntetése czéljából szükséges épitkezések folytatására és befejezésére; - 3. 000,000 forint pedig ugyanezen czimnél uj r) rovat alatt „A magyar királyi államvasutak hatvan-miskolcz-szerencsi vonalán második vágány épitésére s azzal kapcsolatos munkákra” pótlólag fölvétessék.
7. § A kormány a jelen törvény értelmében engedélyezett külön állami biztositás alapján keresztülviendő pénzügyi müvelet mikénti lebonyolitásáról, valamint a felveendő elsőbbségi kölcsön- és biztositási részletek vasutankint leendő megállapitásáról az ügy befejezése után a törvényhozásnak részletes jelentést teend.
8. § Ezen törvény a törvénytárban történő közzététele napján lép életbe és végrehajtásával a közmunka- és közlekedésügyi minister és a pénzügyminister bizatnak meg.
