A közös külügyminister és az „osztrák-magyar Lloyd” gőzhajózási vállalat közt 1888-ik évi márczius hó 19-én kötött hajózási és posta-szerződés a törvényhozás által jóváhagyatván, a hozzá való és a szerződés kiegészitő részét képező jegyzőkönyvvel együtt ezennel oly észrevétel mellett iktattatik az ország törvényei közé, hogy valamint a szerződés a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi és a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministerek egyetértésével jött létre, ugy ezentul is minden oly intézkedés, mely a szerződésben és a hozzácsatolt és kiegészitő részét képező jegyzőkönyvben a közös külügyministerre bizatik, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi, illetőleg a postaügyekben a közmunka- és közelekedésügyi magyar királyi ministernek a kereskedelmi és vámszövetség által kikötött egyetértésével történjék.
Szövege a következő:
mely egyrészről a magyar országgyülés és az osztrák birodalmi tanács alkotmányos jóváhagyásának fentartása mellet a cs. és kir. közös külügyministerium, másrészről az „osztrák-magyar Lloyd” gőzhajózási vállalat között 1888. évi márczius hó 19-én a következő módon köttetett meg:
Az „osztrák-magyar Lloyd” gőzhajózási vállalat kötelezi magát, hogy a mellékletben elősorolt járatokat a jelen szerződés idejére a külügyministerium által jóváhagyott menetrendek szerint a következő czikkben megállapitott költségmegtérités mellett fenn fogja tartani. Ezen melléklet egész tartalmára nézve a jelen szerződés kiegészitő részét képezi.
A szerződéses járatoknak netaláni megváltoztatása, szaporitása, kevesbitése vagy teljes megszüntetése a szerződő felek közt kötendő külön egyezményeknek van fentartva.
A külügyministerium fentartja magának, hogy a Lloydot annak előzetes meghallgatása mellett a szerződéses menetek járatrendjében fel nem vett kikötőhelyek érintésére is utasithassa, feltéve, hogy ez által az illető vonal számára rendelt hajókkal a menetrend megtartása lehetetlenné nem válik. A Lloydnak ily módon kötelességévé tett járatbővitések egyedül a B és C csoportok alatti járatokra vonatkozhatnak és azok összes mértföldmennyisége a B csoportnál 3000, a C csoportnál pedig 5000 tengeri mértföldet meg nem haladhat.
A Lloyd kötelezi magát, hogy a külügyministerium felhivására a belföldi szolgálatban egyes kevésbbé fontos kikötőket a főkikötőhelyekhez vezető mellékvonalok előmozditása czéljából menetrendéből kihagy, és hogy ezen mellékvonalakat az azokon hajóihoz szállitott árúk után engedélyezendő szállitási jutalékok által segélyezni fogja.
Uj, a mellékletben elő nem sorolt időközi járatok életbeléptetése azon vonalakon, melyeken a cs. k. vagy a magyar királyi kormány egy más vállalatnak időközi járatait segélyezi, a külügyministerium jóváhagyásától függ.
A segélyzett járatok után fizetendő költségmegtérités mértföldenkint a következő:
a) a gyorsjáratoknál 11 1/2 tengeri mértföld óránkinti menetsebesség mellett 2 frt 60 kr. o. é.;
b) azon járatoknál, melyeknél a menetsebesség óránként 10 tengeri mértföld, 1 frt 65 kr. o. é.;
c) az ennél csekélyebb menetsebességgel eszközlendő járatoknál 1 frt 05 kr. o. é.
A mértföldpénzek évi összege azonban 1, 300. 000 o. é. forintot meg nem haladhat.
A külügyministerium fentartja magának azon jogot, hogy a keleti vasutak kiépitésének mérve szerint az egyes vonalakat és menetrendeket megfelelően módositsa és az ennek folytán esetleg elmaradó járatokra eső segélyösszeget a fennálló szerződési feltételek mellett uj vonalakra átruházza.
Az „osztrák-magyar Lloyd” gőzhajózási vállalat arra kötelezi magát, hogy a szerződéses járatoknál csak oly hajókat fog alkalmazni, melyek a menetsebesség, a személyszállitás, a levél- és kocsipostai szolgálat, végre a rakóhely tekintetében az egyes vonalak követelményeinek megfelelnek és kellő biztonságot nyujtanak.
Az alkalmazandó gőzhajók bruttó-térfogatának legalább is a következőnek kell lenni:
a) A 7., 10. és 12. számu vonalon, valamint a 9. számunak Corfu és Prevesa közötti részén 350 tonna;
b) a 3., 4., 8., 9. (kivéve az a) alatt emlitett részét) és 11. számu vonalon: 700 tonna;
c) a 6., 14., 16. és 17. számu vonalon: 1,000 tonna;
d) az 1., 2., 5., 13. és 15. számu vonalon: 1,700 tonna.
A cs. kir. és a m. kir. kormánynak bármikor szabadságában áll az „osztrák-magyar Lloyd” hajóit az emlitett követelmények iránt megvizsgáltatni.
A jelen szerződés megkötése után épitett vagy ujonnan beszerzett, s a szerződéses járatokon alkalmazandó gőzhajók az osztrák-magyar „Veritas” vagy más hasonló értékü belföldi intézetnél, mint a legmagasabb osztályhoz tartozó hajók osztályozandók.
Az ujonnan épitendő vagy még az épitőhelyen levő hajóknak, valamint azok gépeinek tervezetei az épités megkezdése, illetőleg az épitési szerződés megkötése előtt a külügyministeriumhoz tudomásvétel végett fölterjesztendők. A készen beszerzett hajók tervei pedig a gépek terveivel együtt azonnal a vétel megtörténte után bemutatandók.
Az „osztrák-magyar Lloyd” gőzhajózási vállalat kötelezi magát arra, hogy a mellékletben megjelölt járatok félbe ne szakittassanak, valamint arra is, hogy a menetrendtől eltérés ne történjék, a mire nézve a felelősséget elvállalja.
Ha bármely okból is késések fordulnának elő, azok a menetsebesség fokozása által lehetőleg pótolandók.
Ha a belföldi, valamint a trieszt-alexandriai (1. számu), fiume-alexandriai (2. számu), trieszt-pyräus-konstantinápolyi (5. számu), trieszt-fiume-konstantinápolyi (13. számu), trieszt-fiume-smyrnai (14. számu), pyräus-smyrnai (6. számu) és konstantinápoly-smyrna-alexandriai (15. számu) vonalak valamely kiindulási, vég- vagy fontosabb csatlakozási pontján a menetrend szerinti indulásban, vagy érkezésben 3 órát meghaladó késés fordul elő, szintugy ha a szerződéses vonalak menetrendjébe felvett valamely kikötő nem érintetik, a társaság szerződésszerü birság alá esik. Ez alól kivételnek akkor van helye, ha a félbeszakitást vagy rendzavarást oly rendkivüli körülmények okozták, melyeknek elháritása nem állott a vállalat hatalmában és ha bebizonyittatik, hogy a felmerült késés a menetsebesség fokozása által sem volt már elkerülhető. Az 1., 2., 5., 6. és 15. számu járatban előforduló késésnél minden további óra után 25 frtig, a többi járatban minden további óra után 15 frtig, és valamely kikötő nem érintésének esetében 120 frtig terjedhető birság fog kivettetni, mely a mértföldpénzekből vonatik le.
Valahányszor egy gőzhajó a kiindulási kikötőbe visszaérkezik, a szerződéses járatok pontos megtartásának ellenőrzése czéljából egy minden szükséges adatot tartalmazó kivonat fog a hajónaplóból a rév-, illetőleg cs. és kir. consulatusi hivatalnak átadatni.
A szerződés szerint fennálló vagy jövendőben szerződésileg berendezendő járatoknál csak a külügyministerium előzetesen nyilvánitott helybenhagyásával történhetik a járatrendben és a kijelölt megállapodási helyekben változtatás.
A személyforgalomra nézve egyáltalán, az áruforgalmat illetőleg pedig az osztrák és a magyar kikötőkből eszközlendő kivitelre nézve a külügyministerium által jóváhagyott normáltarifák birnak érvénynyel. Hasonlókép a külügyministerium jóváhagyása alá tartozik minden az áruszállitásra vonatkozó határozat.
A normáltarifák megváltoztatása a szerződés tartama alatt csakis a külügyministerium beleegyezésével történhetik.
Az osztrák-magyar monarchia ki- és beviteli forgalmára megállapitott normáltarifák és fuvardijak nem lehetnek magasabbak azoknál, melyek a külföld versenyző kikötőivel való forgalomra nézve azonos, vagy hasonló feltételek mellett fennállnak. Erre nézve a külügyministeriumnak jogában áll a tarifák, illetőleg a fuvardijak megfelelő rendezését követelni.
A jelen szerződésben emlitett külföldi járatoknál a Fiuméból vagy Fiuméba, illetőleg Triesztből vagy Triesztbe való személy-, áru- és pénzszállitás tarifája tökéletesen ugyanaz lesz, mint a Triesztből és Triesztbe, illetőleg a Fiuméból és Fiuméba való szállitás tarifája.
A Triesztből, illetőleg Fiuméból kiinduló forgalomra nézve a jóváhagyott tarifáktól eltérőleg engedélyezett dijmérséklések, refactiák, a tengeri szállitással összefüggésben levő kikötőilletékek, vagy egyéb kedvezmények a Fiuméból, illetőleg Triesztből kiinduló forgalomra nézve is érvénynyel birnak, ha hasonnemü árúk egy és ugyanazon hajón szállittatnak ugyanazon rendeltetési helyre.
A megállapitott járatrendben foglalt külföldi kikötőkből behozott árúkra nézve a szállitási dij kiszabása tekintetében nem fog külömbség tétetni, vajon rendeltetési helyük Trieszt vagy Fiume; ezen tekintetben mindkét kikötőre nézve teljesen egyenlő eljárás fog követtetni.
Ezen egyenlő eljárási mód fog azon nem segélyzett Lloyd-járatokra nézve is követtetni, melyek valamely szerződéses vonallal csatlakozásban állnak.
A Lloyd mindenkép azon lesz, hogy a Fiuméból, illetőleg Triesztből jövő küldemények elszállitásában a közvetlenül Triesztben, illetőleg Fiuméban feladottakhoz képest se késedelem, se kárositás elő ne forduljon; különösen pedig gondja lesz arra, hogy a fennebb emlitett járatoknál, melyek a járatrend szerint ezen kikötők egyikét nem érintik, a küldemények átszállitása megtörténjék, a nélkül, hogy a fuvardijakra nézve megállapitott egyenlőség veszélyeztessék.
Az „osztrák-magyar Lloyd” arra kötelezi magát, hogy szénszükségletét lehetőleg belföldi termékkel fedezi s e czélra belföldi bányákból évenkint legalább 30,000 tonnát, és pedig 20,000-et Ausztria, 10,000-et pedig Magyarország területéről, pályázat utján oly módon szerez be, hogy az Fiuméból kiinduló vonalak számára szükséges mennyiség Fiuméba, a Triesztből kiinduló vonalak számára szükséges mennyiség pedig Triesztbe, mint átadási helyre szállittassék.
Az „osztrák-magyar Lloyd” gőzhajói ezentul is azon kedvezményben részesülnek, hogy ha azon helyre való tekintetből, hova a hajó indul, vagy a honnan érkezik, egyáltalán szüksége forog fenn a révhivatali és tengeri egészségügyi, valamint rendőri közegek közbenjöttének: azok, induláskor az utra bocsájtó engedélynek (speditio), érkezéskor pedig a szabad közlekedést megengedő okmánynak kiszolgáltatása végett, éjjel ép ugy, mint nappal, a hajóra tartoznak menni. Ily esetben a társaság köteles a szükséges jármüveket ezen közegek rendelkezésére bocsátani.
Oly időben, midőn vesztegzár vagy megfigyelés lett elrendelve, megengedtetik az „osztrák-magyar Lloyd” gőzhajózási vállalatnak, hogy mindazon meneteknél, melyeknél a fennálló rendszabályok értelmében a vesztegzár tartama megrövidittetik, ha a tengeri egészségügyi rendszabályoknak megfelelő teendőket a hajón lévő hites egészségügyi őrök utazás közben végezik, az egészségügyi őröket már valamely osztrák vagy magyar kikötőből való elinduláskor vehesse föl a hajóra, azok kirendelésére az illető rév- és egészségügyi hivatalt kérvén fel.
A ki- és berakodás eszközlésére rendes viszonyok között megkivántató idő tartamára az „osztrák-magyar Lloyd” gőzhajói számára valamennyi osztrák vagy magyar kikötőben, melyeket rendesen érintenek, egy meghatározott hely jelöltetik ki a parton: hol ezt a helyi viszonyok meg nem engedik, külön uszor bocsáttatik rendelkezésükre.
Az „osztrák-magyar Lloyd” gőzhajói a szerződés tartama alatt ép ugy mentesek a consuli hajóilletékek fizetésétől az összes cs. és kir. consuli hivataloknál, mint a haditengerészet hajói. Ellenben a kikötői s egyéb hajózási illetékeket az osztrák és magyar kikötőkben, ugy szintén a lajstromozási illetékeket is tartoznak megfizetni.
Az „osztrák-magyar Lloyd” gőzhajózási vállalat kötelezi magát, hogy a külügyi szolgálatban alkalmazott hivatalból utazó államhivatalnokokat és szolgákat ezentul is, mint eddig, az illető határozatok szerint összes vonalain dijmentesen szállitja.
A Lloyd továbbá kötelezi magát, hogy a cs. és kir. közös hadügyministerium felszólitására mozgósitás vagy háboru esetén valamennyi rendelkezésére álló hajóját, a szükséghez képest és megfelelő dij mellett a haditengerészet szolgálatába, illetőleg a hadigazgatás czéljaira, vagyis a bevonulók szállitására s egyéb katonai szállitmányok vitelére átengedendi.
Szükség esetén azon hajók is e czélra rendelkezésre bocsátandók, melyek meg vannak ugyan már rakva, de még el nem indultak, valamint azok is, melyeket még idejekorán vissza lehet vezényelni.
E tekintetben megjegyeztetik, hogy ha a haditengerészetnek a mozgósitás vagy háboru esetén átadott hajókon a társasági közegek hibájából tengeri baleset vagy tüzvész által sérülés vagy kár okoztatik, az a társulatot terheli. A cs. és kir. haditengerészet csak azon károkat és veszteségeket tériti meg, melyeket az ellenség müködése vagy a hadi lőszer felrobbanása okozott.
Azon esetek, melyekben a hajókon történt sérülésekből eredő költségek a társaságot terhelik, a cs. és kir. közös hadügyministeriummal a hajóknak a haditengerészet szolgálatába bocsátása iránt kötendő szerződésben fognak részletesen meghatároztatni.
Hogy a Lloyd a cs. és k. közös hadügyministerium követelményeinek teljesen megfelelhessen, a külügyministerium, ha szükséges, meg fogja engedni, hogy mozgositás vagy háboru esetén egyes szerződéses külföldi járatok megszüntettessenek.
A cs. és kir. közös hadügyministerium pedig, ha csak lehet, a Lloydot már a mozgósitás megkezdése előtt értesitendi a szükséges hajók mennyiségéről, a végből, hogy ez azokat a hadi czélokra visszatartsa.
A mozgositási vagy hadi czélokra visszatartott hajóknak várakozási idejére a Lloydnak járó kártalanitás egy erre nézve a cs. és kir. közös hadügyministerium és a társulat között kötendő külön egyezmény alapján fog nyujtatni.
A katonai szállitmányokra nézve általában a cs. és kir. közös hadügyministerium és az „osztrák-magyar Lloyd” között már fennálló egyezmény határozatai mérvadók: ebben azon vitelbérkedvezmények is megállapitvák, melyeket a vállalat a katonai szállitmányoknak s az egyes utazó katonai személyeknek nyujt és melyek ezentul valamennyi segélyezésben részesülő bel- és külföldi járatra ki fognak terjesztetni.
Mindkét egyezmény - azon változtatások fentartásával, melyek később egyetértőleg netalán eszközöltetnének - a jelen szerződés tartamára érvénynyel fog birni.
Azon esetre, ha a katonai szállitmányok számára nyujtott kedvezményekről szóló egyezmény bármely okból hatályon kivül helyeztetnék; minden körülmények között fenn fog maradni a hajózási társaság azon kötelezettsége, hogy a katonai szállitmányokat és utazó egyes katonai egyéneket, nemkülönben mindennemü katonai tárgyakat a polgári szállitmányokra nézve fennálló dijtételek feléért szállitsa.
Az „osztrák-magyar Lloyd” azon külföldi kikötőkben, melyeket hajói érintenek, a cs. és kir. consuli hatóságok vagy cs. és kir. követségek irásbeli felszólitására, a hazaküldendő tengerészeket vagy más tengerészeti utlevéllel (tengerészeti szolgálati könyvvel) ellátott egyéneket köteles fölvenni és Triesztbe, Fiuméba vagy menetközben érintendő más osztrák vagy magyar kikötőbe szállitani, ezen szolgálatáért semminemü dijt, tehát az élelmezési költségek megtéritését sem követelhetvén: kivéve azon eseteket, midőn a hazaszállitási költségek, melyek netán a törvény szerint a hajótulajdonost vagy a hajóról megmentett tárgyak eladásából befolyt összeget terhelnék, az illető hatóságok utján behajtatnak. Az ily módon dij nélkül szállitott egyének a III. osztályu utasokkal egyenlő elhelyezésben és élelmezésben részesülnek, szabadságában állván a hajó parancsnokának, hogy őket esetleg utközben a hajó szolgálatában alkalmazhassa; a Lloyd ügynökei és kapitányai azonban rendszerint nem kötelezhetők arra, hogy akaratuk ellenére egy hajóra egyidejüleg 12 egyénnél többet vegyenek fel.
Egyéb a cs. és kir. consuli hivatalok vagy a cs. és kir. követségek irásbeli felszólitására hazaszállitandó vagyontalan osztrák vagy magyar honpolgárokért mindig a harmadik osztályu menetdij s azon felül élelmezés fejében minden napra 50 arany krnyi dij fizetendő; ezen dijak megtéritése iránt a teljesitett szállitás igazolása után Triesztben vagy Fiuméban az illető tengerészeti hatóság fog intézkedni. Ha ezen vagyontalan honpolgárok hadkötelesek, szállitásuk ingyen történik.
Ugyanezen módon fognak a dijak a Lloydnak azon a jelen czikk első bekezdésében kivételképen emlitett esetekben is utólagosan folyóvá tétetni, midőn a tengerészek hazaszállitásának költségei behajthatók. Az osztrák-magyar monarchiából hazájukba visszaküldendő vagyontalan külföldieknek az osztrák-magyar monarchia valamelyik hatóságának megkeresésére történő szállitásánál ugyanazon föltételek lépnek érvénybe, melyek a vagyontalan osztrák vagy magyar honpolgárok szállitására nézve fennállanak.
A fennebb emlitett hazaszállitásoknál figyelembe lesz veendő, hogy beteg egyének (névszerint az őrültek is) mindenesetre akkép helyeztessenek el a hajón, hogy az utasok miattuk kellemetlenségnek vagy háboritásnak kitéve ne legyenek s hogy a kellő felügyelet iránt a szükséges intézkedések megtétessenek.
A raboknak hajóra vitelét a consuli hatóságok a Lloyd-ügynökségekkel egyetértőleg eszközlendik. A hajón a Lloyd személyzete a hatósági közegekkel együttesen őrködik ezen egyének fölött: a kikötőkben időzés tartamára a rabok őrizetére szükség esetén a consuli hatóságok segélye is igénybe vehető.
A mennyiben az „osztrák-magyar Lloyd” a posta-forgalmat közvetiti, az osztrák cs. kir. és a magyar kir. postaintézetek üzeméhez tartozó közegnek tekintetik, s mint ilyen a postatörvények és szabályok összes idevágó határozatainak alá van vetve.
Az osztrák cs. kir. és a magyar királyi postaigazgatásnak ennélfogva jogában áll, az „osztrák-magyar Lloyd” minden gőzhajóját valamennyi, tehát nem szerződéses járataik alkalmával is, mindennemü levél- és kocsipostai szállitmányok továbbitására felhasználni, tekintet nélkül arra, hogy honnét és hová küldetnek azok; ezen hajók ennélfogva a hajózási okmányokban postahajóknak fognak neveztetni.
A két postaigazgatásnak azon joga, melynél fogva az „osztrák-mgyar Lloyd”-ot a posta továbbitására és közvetitésére felhasználhatják, kiterjed a Lloyd hajóinak idegen postaintézetek vagy hajók részéről átadott mindennemü levélposta-küldeményre (zárt levélcsomagra) is.
Az „osztrák-magyar Lloyd” köteles a XIII. czikkben emlitett levélpostaküldemények, valamint a hivatalos kocsipostaküldemények továbbitását és közvetitését is ingyen teljesiteni.
Ha a postaintézet a hivatalos kocsipostaküldeményeket tengeri balesetek ellen biztosittatni kivánja, ezért a Lloydnak a vele egyetértőleg megállapitott tarifa szerint járó biztositási dij megtéritendő.
A közönség fogyasztására szánt, egyedáruság tárgyát képező czikkek és egyéb kincstári termékek nem tekinthetők hivatalos kocsipostaküldeményeknek.
A magánjellegü kocsipostaküldemények továbbitása és közvetitése a vitelbérnek, biztositott küldeményeknél ezen felül még a tengeri biztositási dijnak is megfizetése mellett történik és pedig vagy a közönség számára általában érvényes, vagy egy külön megállapitandó mérsékelt tarifa szerint. Az egy és ugyanazon kocsipostai rovatba felvett magánjellegü kocsipostaküldemények a Lloyd-illetékek megtéritése tekintetében egy egyedüli küldemény gyanánt fognak tekintetni.
Az „osztrák-magyar Lloyd” az osztrák-magyar monarchiába vagy idegen országokba szóló s oly helyeken feladott áruszállitmányokat, hol nem létezik osztrák cs. kir. vagy magyar királyi postahivatal, azon esetben, ha a feladó a továbbitást az osztrák vagy magyar postaintézet által akarná eszközöltetni, tartozik átvenni és az illető postaintézetnek átadni. Ily küldemények szállitásáért a feladási helytől azon osztrák vagy magyar kikötőig, hol azok leadatnak, az „osztrák-magyar Lloyd” azon dijakat kapja, melyek a közönség számára általában érvényes vagy egy külön megállapitandó mérsékelt tarifában előirvák. Az „osztrák-magyar Lloyd” dijtételei, a mennyiben a kocsipostaküldeményekre vonatkoznak, csak a két postaigazgatás beleegyezésével változtathatók meg.
Az „osztrák-magyar Lloyd” összes hajóival és egész vagyonával kezeskedik a neki átadott levél- és kocsipostai küldeményekért, a mindenkori postaszabályok mérve szerint; a tengeri szerencsétlenség vagy erőhatalom esetében azonban csak akkor, ha a küldemény külön biztositva volt.
Az „osztrák-magyar Lloyd” tartózkodni fog levélposta-küldeményeknek saját számlájára leendő közvetitésétől, az osztrák-magyar monarchiában épugy, mint a külföldön is és gondoskodni fog arról, hogy alkalmazottjai is igy járjanak el.
Az osztrák cs. kir. vagy magyar királyi postaigazgatás kivánatára a társaság gyüjtőszekrényeket fog hajóin felállitani a levélposta-küldemények betétele és gyüjtése czéljából.
A postai küldemények elhelyezésére minden hajón egy külön, megfelelő nagyságu és kellő biztosságu helyiség fog szolgálni, mely zárva tartandó és a postakezeléssel megbizott társulati hajótiszt különös felügyelete alatt álland.
A külügyministerium kivánatára egyes helyeken kellő képességgel biró Lloyd ügynökök fogják a postakezelést, mérsékelt jutalék és a társaság kezessége melett, az állam számlájára azon postaszabályoknak megfelelőleg teljesiteni, melyek az illető időben a Keleten müködő osztrák cs. kir. vagy magyar királyi postahivatalokra nézve fennállanak.
Az „osztrák-magyar Lloyd” és ügynökei által bevételezett postailletékek a közös pénzügyek számára fognak beszolgáltatni.
Az „osztrák-magyar Lloyd” a portomentességet élvezi a társulatnak az ügynökökkel s ezeknek egymás között váltott szolgálati levelezésére nézve, a mennyiben ezt a Lloyd hajói továbbitják és azon feltétel alatt, hogy a czimen a küldő neve s ezen megjegyzés „a Lloyd szolgálatai levelezése” ki van irva.
Ha az illető postaigazgatás jónak látná a postaküldeményeket saját közegeivel kisértetni, a postahivatalnok részére egy elsőosztályu hely s ezen kivül egy, a posta kezelésére alkalmas cabine, postavezetők vagy szolgák részére pedig egy másodosztályu hely, továbbá a postaküldemények elhelyezésére egy külön elzárt hely fog dijmentesen átengedtetni. A postaintézet által esetleg kiküldött felügyelőnek egy elsőosztályu hely szintén dijmentesen engedendő át.
Az illető közegek az ellátásért, ha e tekintetben külön megállapodás nem létezik, a naponkinti 1 frt 50 krnyi mérsékelt dijat fogják fizetni.
Ha a hajót utközben baj éri, annak kapitánya köteles, és pedig azon esetben, ha szolgálatot teljesitő postatiszt van a hajón, annak meghallgatásával intézkedni, hogy a posta mielőbb és minél biztosabban továbbittassék. Az ez által felmerülő költségeket a vállalat viseli.
A postaszolgálat lebonyolitásának közelebbi módozatai a két postaigazgatás és az „osztrák-magyar Lloyd” társaság között kötendő külön egyezmény által fognak szabályoztatni.
Az igazgatótanács összes tagjai, valamint a társaság által az osztrák-magyar monarchiában és a külföldön állandó fizetéssel alkalmazottak osztrák vagy magyar honpolgárok kell hogy legyenek; az állandó fizetést élvező alkalmazottak tekintetében kivétel csakis a közös külügyministerium beleegyezésével tehető. Az „osztrák-magyar Lloyd”-társaság a tengerészeti szolgálatba való felvételnél a haditengerészet tényleges szolgálatában levő és tartalékos tengerésztisztjeit, valamint a tartalékos tengerészapródokat egyenlő feltételek melett más pályázókkal szemben előnyben fogja részesiteni. Továbbá a hadseregben és haditengerészetben, valamint a két honvédségben szolgált altisztek alkalmazása tekintetében aláveti magát a segélyzett vasuti és gőzhajózási vállalatokra nézve fennálló törvényes határozatoknak.
A cs. k. és magyar királyi kereskedelmi ministeriumok a társaság igazgatótanácsába egy-egy tagot neveznek ki s e kinevezésnél az alapszabályoknak az igazgatótanácsosok részvénybirtokát illető határozataihoz nincsenek kötve.
Az „osztrák-magyar Lloyd”-társaság kötelezi magát, hogy a jelen szerződés tartama alatt elvi kérdéseknél - minők a társaság fennállása, uj kölcsönök felvétele, vagyonának terhelése, a társasági részvénytőke szaporitása vagy csökkentése általában, a társasági vagyonhoz tartozó gőzhajók és ingatlanok állományának változtatása, eladása vagy elzálogositása - a közös külügyministerium jóváhagyása nélkül nem intézkedik.
Az „osztrák-magyar Lloyd” a hajók, hajóalkatrészek és gépek épitésénél és kijavitásánál belföldi anyagok alkalmazását lehetőleg tekintetbe veendi; hajóinak, a hajógépeknek és hajókazánoknak a külföldről való beszerzésére a közös külügyministerium jóváhagyása szükséges; e jóváhagyás azonban meg nem tagadható, ha bebizonyittatik, hogy a megrendelés az osztrák-magyar monarchiában a kellő időben nem teljesithető, vagy hogy a beszerzés külföldön rendkivüli módon kedvező feltételek mellett történhetik.
A Lloyd kötelezi magát, hogy legkésőbb minden hó 15-éig a bécsi, budapesti, trieszti és fiumei hivatalos lapokban közzéteszi azon brutto-jövedelmeket, melyek az év kezdetétől a közzététel napját megelőző második hónap végeig befolytak.
A Lloyd kötelezi magát, hogy a társasági alapszabályokat, ezen szerződés határozataival összhangzásba hozza. A módositott alapszabályok a szerződéssel egy időben fognak életbe lépni, és a szerződés ideje alatt a közös külügyministerium beleegyezése nélkül meg nem változtathatók.
A külügyministerium felügyel arra, hogy a társasággal kötött egyezmény pontosan megtartassék.
Azon jogot is fentartja magának, hogy a Lloyd üzleti könyveibe betekinthessen és üzleti eljárását megvizsgáltathassa.
A külügyministerium által kirendelendő kormánybiztos tudta nélkül semminemü fontosabb igazgatási rendszabály sem határozható el. A kormánybiztos jogositva van az igazgatótanács és a közgyülés üléseiben, valahányszor szükségesnek tartja, résztvenni, az átalános érdekkel netán ellenkező határozatokat felfüggeszteni és erről a külügyministeriumnak további intézkedés végett jelentést tenni.
Tekintettel a külügyministerium által kirendelendő ellenőrködő közegek fáradozására és a kormány felügyeleti jogának gyakorlásából eredő kiadások fedezésére, az „osztrák-magyar Lloyd”-társaság kötelezi magát, hogy évenkint o. é. 4,000 forintnyi átalányt fog a közös külügyministerium által megnevezendő állami pénztárba fizetni.
A Lloyd kötelezi magát, hogy Fiuméban egy megfelelő tág hatáskörrel felruházandó aligazgatóságot állit fel.
A Bécsben és Budapesten fennálló főügynökségek továbbra is megmaradnak s fel fognak hatlamaztatni, hogy a küldő kivánatára az árúk tengeri szállitására vonatkozó szerződést, sőt az esetre, ha közvetlen irányitások léteznek, az egész, vagyis a feladás helyétől a rendeltetési helyig való szállitásra vonatkozó szerződést is, a Lloyd igazgatósága nevében megköthessék.
Az „osztrák-magyar Lloyd” gőzhajózási vállalat kötelezi magát, hogy az árúknak az üzletszabályzat határozatainak megfelelő rendes szállitására gondot visel. Ezen szabályzat netáni módositásához a külügyministerium jóváhagyása szükséges.
A társaságnak gondja lesz arra is, hogy az utasok a kellő figyelmes bánásmódban részesüljenek.
A társaság hajóin, valamint ügynökségeinél is, panaszkönyvek fognak rendelkezésre állani, melyeket az illető révhivatalok, a consuli hatóságok és a kormánybiztos bármikor megtekinthetnek.
A Lloyd-vállalatnak joga van a költségmegtérités kifizetését (II. Czikk) tizenkét havirészletben igényelni. Minthogy azonban a költségmegtérités összege a bejárt tengeri mértföldek arányához képest véglegesen csak az év lejártával állapitható meg, ennek fejében az állampénztárból kamat nélküli előlegek fognak engedélyeztetni, melyek a jelen szerződés tartamára 105,000 o. é. forintnyi összegben, minden hó elején, utalványozás utján tétetnek folyóvá.
Minden polgári év végével az „osztrák-magyar Lloyd” gőzhajózási társaság a közös külügyministerium elé terjesztendi az év folytában tett szerződésszerü menetek kimutatását, mely alkalommal az illetékes kikötői s consuli hatóságok hivatalos bizonyitványaival igazolandó, hogy a menetek a kimutatott számban s kiterjedésben tényleg megtörténtek.
Mihelyt ezen kimutatás megvizsgáltatott s érvényesittetett, megtörténik a leszámolás a fölvett előlegekkel szemben s vagy kifizettetik a Lloyd-vállalatnak a netaláni birságpénzek levonása után a javára mutatkozó követelés, vagy a követelés kisebb volna a fölvett előlegek összegénél, levonatik a fölülfizetett összeg a legközelebbi vagy következő több több hónapra eső részletekből, vagy esetleg a szerződés lejártával készpénzben térittetik vissza.
Ha a szerződésszerü menetek hosszabb ideig tartó félbeszakitása állana be, fentartja magának a közös külügyministerium az ötödik czikkben megállapitott határozatok épségben hagyása mellett azt a jogot, hogy a fentebb biztositott havi előlegeket időnkint alább szállithassa vagy egészen megszüntethesse; mindazáltal oly esetben, ha a félbeszakitás nem a vállalat hibájából keletkezett, a Lloydnak jutó költségmegtérités évenkint 1. 000. 000 o. é. frtnál kevesebbre le nem szállitható.
A külügyministerium jóváhagyása nélkül az „osztrák-magyar Lloyd” négy százaléknál magasabb osztalékot nem adhat. Ha a tiszta nyereség valamely évben az akkori részvénytőke 6 százalékát meghaladja, a mutatkozó többlet a külügyministerium és a társaság között akkép osztatik fel, hogy a külügyministerium annak egyharmadát, a társaság pedig kétharmadát kapja.
Jelen szerződés tartama 1888. év julius hó elsejétől számitandó 10 évre állapittatik meg.
Minek hiteléül jelen szerződés két német és magyar szövegü egyenlő példányban állittatott ki s a szükséges aláirásokkal és pecsétekkel láttatott el.
[Aláírások]
| Tétel- szám | A járatok megnevezése | Az évi menetek száma | Egy-egy járattal menet és jövet befutott tengerimértföld. száma | ||
| A) Járatok óránkint legalább 11 1/2 tengeri mértföld sebességgel | |||||
| 1 | Trieszt-Alexandria és vissza | 52 | 2402 | ||
| B) Járatok óránkint legalább 10 tengeri mértföld sebességgel | |||||
| 2 | Fiume-Alexandria és vissza. . . | 12 | 2330 | ||
| 3 | Trieszt-Cattaro és vissza. . . | 52 | 756 | ||
| 4 | Fiume-Cattaro és vissza. . . | 52 | 584 | ||
| 5 | Trieszt-Corfu-Piräus-Konstantinápoly és vissza | 52 | 2386 | ||
| 6 | Piräus-Smyrna és vissza | 52 | 418 | ||
| C) Járatok óránkint legalább 8 tengeri mértföld sebességgel | |||||
| 7 | Trieszt-Spalato-Metkovich és vissza | 52 | 543 | ||
| 8 | Trieszt-Pola-Durazzo-Corfu és vissza | 52 | 1262 | ||
| 9 | Trieszt-Pola-Dalmatia-Korfu-Preveza és vissza | 52 | 1464 | ||
| 10 | Fiume-Trieszt és vissza | 52 | 254 | ||
| 11 | Fiume-Cattaro és vissza | 52 | 772 | ||
| 12 | Spalato-Metkovich és vissza | 52 | 156 | ||
| 13 | Trieszt-Fiume-Corfu-Patras-Piräus-Syra-Salonich-Konstantinápoly és vissza | 26 | 3690 | ||
| 14 | Trieszt-Fiume-Corfu-Candia-Smyrna és vissza | 52 | 2605 | ||
| 15 | Konstantinápoly-Smyrna-Cyprus-Beirut-Alexandria és vissza | 26 | 2674 | ||
| 16 | Konstantinápoly-Küstendzse-Braila és vissza | 40 | 758 | ||
| 17 | Konstantinápoly-Trapezunt-Batum és vissza | 12 |
Az „osztrák-magyar Lloyd”-társasággal kötött hajózási és postaszerződésnek a mai napon történt aláirása alkalmával a jelen jegyzőkönyvbe még a következő megállapodások vétettek fel:
Az I. czikkhez
A Lloyd kötelezi magát, hogy a trieszt-alexandriai (1-ső számu) vonalon, uj gőzhajóknak szolgálatba helyezése esetén, olyanokat fog alkalmazni, melyek óránkint 13 tengeri mértföldnyi folytonos sebességet kifejteni képesek.
A Lloyd készségének ad kifejezést, hogy a vegliai, verbenicoi, besca-nuovai, arbei és meladai kikötőket az eddigi mérvben érinteni fogja minaddig, mig erre nézve más módon gondoskodva nem lesz.
A Lloyd kötelezi magát, hogy az (5-ik számu) trieszt-konstantinápolyi járatot a korinthusi csatorna megnyitása után, azon keresztül fogja vezetni.
A trieszt-fiume-smyrnai (14-ik számu) vonalnak fiume-corfui részén menet és jövet óránkint 10 tengeri mértföldnyi sebességgel fognak járni, a nélkül, hogy az ezen vonalra nézve megállapitott költségmegtérités e miatt változnék; Corfuban pedig közvetlen csatlakozás fog létesittetni az (5-ik számu) trieszt-konstantinápolyi vonallal.
A Lloyd kötelezi magát, hogy a külügyministerium felszólitására a várna-konstantinápolyi vonalon a mindkét irányu járatokat még a jelen szerződés hatálybalépte napjától számitandó hat hónapon át az eddigi módon, de ingyen fentartandja.
Azon szerződéses járatoknál, melyeknél a menetrend szerint Fiume érintetik, a kiindulási ponton a hajók rakhelyiségének egyharmada ezen kikötő részére fentartandó; ezen reservált rakhely fölött a Lloyd csak azon esetben rendelkezhetik másképen, ha az a Fiuméból jövő vagy oda irányitott kisebb küldemények számára legkésőbb 24 órával, nagyobb mennyiségü küldemények számára pedig legfeljebb 8 nappal a hajó elindulása előtt igénybe nem vétetett.
Ha az imént emlitett szerződéses menetek számára a hajónak Fiuméból vagy Fiuméba elindulta előtt 14 nappal nagyobb mennyiségü (a hajórakhely harmadánál többet igénybe vevő) küldemények vagy esetleg egy egész hajórakományt képező árúk jelentetnek be, az esetre a Lloyd kötelezi magát, hogy ezen nagyobb szállitmányok berakására szükséges helyről gondoskodni fog, illetőleg egy megfelelő nagyságu hajót fog rendelkezésre bocsátani. Egy teljes hajórakomány alatt az illető vonalon alkalmazott hajóknak a IV-ik czikkben meghatározott rakképessége értendő.
A IV. czikkhez
Az ezen czikknek a) pontjában foglalt határozat nem vonatkozik a fiume-trieszti (10-ik számu) vonalon jelenleg alkalmazásban levő gőzhajókra.
Az „osztrák-magyar Lloyd” biztositási ügyletek megkötésénél, a magyar biztositó intézeteket kellően figyelembe veendi.
A tervek megvizsgálása alkalmával (a czikk utolsó bekezdése) nyilvánvaló kivánalmak a Lloyddal megállapodás létrehozatala vagy az esetleg felmerülő kárpótlási igények megállapitása czéljából közöltetni fognak.
Az V. czikkhez
A részletes menettervek, melyeket a Lloyd a szerződés mellékletében kitüntetett megállapodások alapján a jövendőbeli menetrendre nézve ki fog dolgozni, legkésőbb egy hónappal a szerződés életbelépte előtt jóváhagyás végett a külügyministerium elé terjesztendők.
A menetrendek s azoknak esetleges módositásai 14 nappal hatályba léptük előtt Bécsben, Budapesten, Triesztben és Fiuméban közhirré teendők, hacsak a külügyministerium korábbi életbeléptetésüket nem kivánná, vagy meg nem engedné.
Ugyanily módon előzőleg hozandók nyilvánosságra a nem szerződéses időszaki járatok menetrendjei is.
Egyes járatok rendszerint, a mennyire lehetséges, idejekorán ugyancsak az emlitett helyeken teendők közhirré.
Ha valamely, a menetrendekbe felvett kikötőnek érintése vesztegzári intézkedések miatt nem mutatkoznék tanácsosnak s annak mellőzésére a külügyministerium beleegyezésének kikérése idő rövidsége miatt nem volna eszközölhető; a társaság az erre vonatkozó határozatot csakis a kormánybiztos meghallgatásával s hozzájárulásával fogja hozni. Ha sürgős esetekben a külügyministerium beleegyezése arra nézve, hogy egy, a menetrendbe fel nem vett kikötő érintethessék, nem volna kikérhető, erre nézve is csak a kormánybiztos meghallgatása és hozzájárulása mellett hozható határozat. Ha valamely vonalon a közlekedés folytatására vesztegzárak fennállása miatt több hajóra volna szükség, mint a mennyi azon vonal számára rendes viszonyok között megkivántatik, a Lloyd a járatok számát megfelelően leszállithatja: erre nézve azonban, a mennyiben ez egyáltalán lehetséges, a külügyministeriumnak jóváhagyása előzőleg kieszközlendő.
Ha a gőzhajó a menetrendben megállapitott indulási idő után érkezik meg, a megállapodás azon időtartamra szoritandó, mely a ki- és berakodás, valamint a posta átvételére és átadására okvetlen megkivántatik.
A VI. czikkhez
A Lloyd minden változtatást, melyet a normáltarifán tenni szándékozik, annak a tervbe vett hatálybaléptetése előtt legalább is 8 héttel a külügyministerium elé terjesztendi jóváhagyás végett; a módositás helybenhagyottnak tekintendő, ha az emlitett határidőn belől a külügyministerium részéről más intézkedés nem tétetik.
A Lloyd kötelezi magát, hogy a normáltarifákat és általános refactiákat, valamint azoknak minden módositását is, Bécsben, Budapesten, Triesztben és Fiuméban egyidejüleg és legalább 14 nappal a hatálybalépés előtt kihirdetendi.
Szintugy kötelezi magát a helybenhagyott normáltarifából engedélyezett kedvezményeket és dijmérsékléseket negyedévi kimutatásokban a külügyministeriumnak utólagosan bejelenteni.
A külügyministerium fentartja magának, hogy saját tájékoztatása czéljából az osztrák és magyar kikötőkbe eszközlött bevitelre nézve alkalmazásba vett fuvardijakra vonatkozó kimutatásokat kivánhassa.
Ha a dijtételmérséklések oly módon engedélyeztetnek, hogy azok a szállitmányok bizonyos évi mennyiségéhez vagy valamely érdembe hozandó minimalis dijösszeghez kötvék, vagy a meddig a lépcsőzetes refactiák rendszere érvényben marad, a külügyministeriumnak jogában áll, a Triesztből vagy Fiuméból a jelen szerződésben meghatározott vonalakon érintett külföldi kikötőkbe irányuló kivitelre vonatkozólag azon esetben, midőn a forgalmi viszonyok a nevezett két kikötő egyikére vagy másikára nézve a megállapitott évi mennyiség vagy minimalis dijösszeg elérését lehetetlenné teszik, azoknak megfelelő leszállitását kivánni az illető kikötő javára.
Ha azon indokolt kivánat nyilvánittatnék, hogy közvetlen combinált szárazföldi és tengeri tarifák léptessenek életbe és erre nézve a tekintetbe jövő vasutigazgatóságok hozzájárulása elérhető, azon esetre a Lloyd kötelezi magát, hogy a külügyministerium felszólitására a maga üzletkörében ilynemü tarifákat létesiteni fog.
A jelen szerződésben meghatározott vonalokon érintett kikötőkből kiinduló oly különjáratoknál, melyeknél a rakomány rendeltetési helye részben Trieszt, részben pedig Fiume, a dijtételek tekintetében e két kikötő között nem szabad különbséget tenni. Azonos rakodási feltételek mellett ezen paritás oly különjáratoknál is meg fog tartani, midőn a hajók teljes rakománynyal indulnak el a két kikötőbe.
A Lloyd gondoskodni fog, hogy az utazó közönségnek valamennyi szerződéses vonalon I. és II. osztályu mérsékelt áru menet-térti jegyek álljanak rendelkezésére.
A VII. czikkhez
A Lloyd kötelezettsége a belföldi kőszénnek a megállapitott mennyiségben való beszerzésére azon föltételhez köttetik, hogy annak tüzelő ereje a Lloyd által rendesen használt angol kőszénével oly arányban álljon, mint 84:100; továbbá, hogy a belföldi szén Triesztbe vagy Fiuméba szállitva ne legyen drágább, mint a mibe ott az angol szén kerül.
A mennyiben a Lloyd külföldről szerez be kőszenet, annak az osztrák-magyar monarchiába való szállitásánál hasonló körülmények mellett a hazai hajókat figyelembe veendi.
A IX. czikkhez
A Lloyd kötelezi magát, hogy a trieszt-alexandriai (1. számu) és a tireszt-konstantinápolyi (5. számu) vonalon közlekedő hajókon a tengeri egészségügyi igazgatás által felesketett orvost fog tartani. A külügyministerium fentartja magának, hogy a jelen szerződés tartama alatt ezen kötelezettséget szükség esetén a Lloydnak egyéb vonalaira is kiterjeszthesse. Az oly Lloyd-hajókon, melyek egy keleti vesztegintézetben vesztegzár alá helyeztetnek, s melyeken 50-nél több utas van, kik a vesztegzár idejét a hajón óhajtják kitölteni, szintén fog orvos alkalmaztatni.
A X. czikkhez
Egy, a trieszti uj kikötőben fekvő térségnek áruraktárak épitése czéljából való átengedésére nézve a Lloyd a cs. kir. kereskedelmi ministeriummal fog egyezségre lépni. Fiumét illetőleg az ott jelenleg a társaság használatában levő épület a szerződés tartama alatt rendelkezésére álland.
A XI. czikkhez
AZ „osztrák-magyar Lloyd” igazgatása az osztrák és magyar partok mentén eszközlendő rendes gőzhajójáratok menetrendjét (menettervét) irásbelileg közlendi azon országos pénzügyigazgatóságokkal, illetőleg pénzügyigazgatóságokkal, melyeknek igazgatási területén az érintendő kikötők léteznek; ugyanazoknál bejelentendi szintén irásbelileg és legalább 8 nappal a hatálybalépés előtt a menetrend mindennemü módositását is, hogy arról az alantas hatóságok és hivatalok értesittethessenek.
A vezető pénzügyi hatóságok azon megbizottjai, valamint azon pénzügyőrségi hivatalnokok és alkalmazottak, kik a vámhivatali forgalomnak a partok mentén és az annak kezelésével foglalkozó vámhivataloknak ellenőrzésével különösen megbizatván, az illető „osztrák-magyar Lloyd”-gőzös kapitányánál igazolják magukat a vezető pénzügyi hatóság által kiállitott erre vonatkozó és megbizott hivatalnok vagy alkalmazottnak nevét és szolgálati minőségét is kitüntető igazolványnyal - fel vannak jogositva, hogy az „osztrák-magyar Lloyd” hajóit a hivatalos vizsgálatok és kutatások czéljából az igazolványban megjelelt partrészek mentén kisérjék és az utasok kiszállására, valamint az árúknak partra vitelére felügyeljenek.
Az „osztrák-magyar Lloyd”-nak a hajón tartózkodó alkalmazottjai, valamint annak az érintett kikötőkben levő ügynökei tartoznak ily esetekben a pénzügyi közegeknek felvilágositás vagy segélynyujtás iránt tett megkereséseit készséggel teljesiteni.
Az emlitett igazolványok birtokában levő közegek az ezen okmányokban megjelelt vonalon a menetrend szerint közlekedő hajón dij nélkül szállitandók, és pedig a hivatalnokok az első helyen, a pénzügyőrségi legénységhez tartozó alkalmazottak pedig a második helyen. Ellátásukért az illető közegek, ha erre nézve nem volnának külön meegállapodások, az 1 frt 50 krnyi mérsékelt napi dijtételt fizetendik.
Az „osztrák-magyar Lloyd”-nak az egyes kikötőkben müködő ügynökségei által elfoglalt helyiségek az azokhoz tartozó raktárakkal együtt az ide vágó szabályzatok értelmében a vámilletéki ellenőrzésnek alávetvék.
Az „osztrák-magyar Lloyd”-nak 1856. évi decz. 31-én 535. C. sz. a. kelt körlevelében bizonyos rendü utasoknak kivételkép engedett vitelbérkedvezmények, illetőleg a teljes dijelengedés, a mennyiben az ott felsorolt polgári tisztviselőkre, valamint a missionariusokra és szerzetesekre vonatkoznak, ezentul is érvényben maradnak.
Ennélfogva a Lloyd kötelezi magát ezen körlevélnek megfelelő átdolgozására és ujból való közhirrétételére.
A XVI. czikkhez
A társaság a postaszolgálat kezelésével megbizott ügynökökre vonatkozó minden személyváltoztatást a trieszti posta- és távirdaigazgatóságnál, illetőleg a konstantinápolyi nagykövetségi postahivatalnál kellő időben be fog jelenteni.
A XXI. czikkhez
Az „osztrák-magyar Lloyd” a kinevezéseknél a két államterület polgárait megfelelő arányban fogja figyelembe venni.
A XXIII. czikkhez
Az ezen czikk második bekezdésében a külügyministeriumnak fentartott s a külföldön eszközlött megrendelésekre vonatkozó jóváhagyás a kazánok pótlásánál nem szükséges. A társaság azonban e tekintetben is, a mennyire csak lehetséges, a belföldi termékeknek elsőbbséget adand.
A XXV. czikkhez
A Lloyd által eszközlött értékleirások semmi esetre sem terjedhetnek tul a gőzhajók és egyéb jármüvek valóságos anyagértékének minimalis határán.
A XXVI. czikkhez
A kormánybiztos megkeresésére mindenkor megengedendő, hogy a Lloydnak a kormányhatóságokkal váltott levelezését és az erre vonatkozó iktató-könyvet megtekinthesse.
A XXVII. czikkhez
A fiumei főügynökség, mint a Lloyd aligazgatósága megfelelő hatáskörének érvényesithetése végett a szükséges meghatalmazással és személyzettel fog elláttatni. Ezen aligazgatóság képviselendi hatáskörének korlátain belül a társaságot a magyar közönséggel és közlekedési intézetekkel való érintkezésben; ez adja ki a hirdetményeket, látja el a Fiuméból kiinduló járatokra vonatkozó kereskedelmi és forgalmi teendőket, állapitja meg a meghatározott korlátok között a fuvaridjakat és köti meg a szállitási szerződéseket. Az aligazgatóság intézi el a magyar üzletekben a felszólamlásokat, viszatéritéseket, a kártalanitási és a szállitási határidő tullépése miatt emelt igényeket; az vizsgálja felül végre a fiumei járatok panaszkönyveit. Az aligazgatóság mellett a Lloyd igazgatása által kiküldött négy tagu bizottság fog müködni, mely egy megállapitandó ügykezelési rend alapján fog az aligazgatóság administrativ teendőiben részt venni. Ezen bizottságnak hivatása lesz továbbá a magyar forgalomra vonatkozó kivánalmakat, panaszokat és kezdeményezéseket tárgyalni, azokra vonatkozólag javaslatokat tenni és azokat a Lloyd igazgatásánál közvetiteni. E bizottsággal közlendő a Triesztre nézve engedélyezett minden vitelbérkedvezmény is a végből, hogy azoknak szerződésszerü alkalmazásánál a fiumei forgalomban gondoskodhassék.
A XXVIII. czikkhez
A hajókon levő panaszkönyvek lapszámozandók és hivatalosan láttamozandók. Ha uj panaszkönyvek osztatnak ki, a régiek bekivánandók és elteendők, mihelyt az azokba feljegyzett panaszok mind elintézést nyertek. A panaszkönyvet az annak őrizetével megbizott hajótiszt az utazók kivánatára ki tartozik szolgáltatni. Az abba feljegyzett panaszokat a kapitány azonnal alaposan megvizsgálni köteles. Ennek megtörténtével a panasz hiteles másolatának és az arra vonatkozó tárgyalási iratoknak beterjesztése mellett, a révhivatalnak, illetőleg a kiindulási kikötőben müködő cs. és kir. consuli hivatalnak jelentést teend, hogy ott a tényállás megvizsgáltathassék s a panasz elintéztethessék. A különböző osztályu utasok használatára álló minden közös helyiségben falragaszok által tudomásra hozandó, hogy melyik hajótiszt van a panaszkönyv őrizetével s annak a közönség használatára bocsátásával megbizva.
A XXXI. czikkhez
A szerződő felek két évvel a jelen szerződés lejárta előtt kölcsönösen tudatni fogják egymással, vajon elvileg hajlandók-e a szerződési viszony megujitására.
A Lloyd kötelezi magát, hogy a két szerződési példány egyike után a megfelelő bélyegilletéket megfizetendi; az előirt bélyegdij 10 évi részletekre akként osztandó fel, hogy az illető részösszeg mindig az évi subventio czimén fizetett első havi részletből fog levonatni.
A jelen jegyzőkönyv elválaszthatatlan alkatrészét képezi a szerződésnek, melyre vonatkozik s azzal egyenlő jogerővel bir.
A jelen jegyzőkönyv két példányban állittatott ki és iratott alá.
