1. § Mindennemü czukor, mely nyers anyagokból vagy korábbi czukortermelés maradékaiból termeltetik, az alább következő határozmányok szerint fogyasztási adó alá esik, és pedig:
1. a répaczukor és minden hasonnemü czukor (nádczukor), tekintet nélkül tisztaságára, az emberi élvezetre nem alkalmas szörpnek egyedüli kivételével,
| 100 kilogramm tiszta suly után | 11 frt - kr. |
2. másnemü czukor:
| a) tömör állapotban | 3 frt - kr.; | |
| b) hig állapotban | 1 frt - kr. |
alá.
2. § 1888. évi augusztus hó 1-jétől kezdve az 1. § 1. pontjában megjelölt czukortermelvényeknek a vámvonalon át való kivitelénél következő kiviteli jutalom engedélyeztetik:
a) minden 100 kilogramm tiszta sulyu kivitt olyan czukor után, melynek polarisatiója 93%-on alul áll és legalább 88%-ot tesz . . . . 1 frt 50 kr.;
b) minden 100 kilogramm tiszta sulyu kivitt olyan czukor után, melynek polarisatiója 99 5/10%-on alul áll és legalább 93%-ot tesz . . . . . 1 frt 60 kr.;
c) minden 100 kilogramm tiszta sulyu kivitt olyan czukor után, melynél a polarisatió legalább is 99 5/10% . . . . . 2 frt 30 kr.
Azon vámhivatalokat, melyek a fennebb megszabott kiviteli jutalom igénybevétele mellett a vámvonalon át való kivitelre bejelentett czukortermelvényekre nézve a kiviteli eljárást foganatosithatják, a pénzügyminister jelöli meg.
3. § Ha az egy termelési évad, vagyis az egyik év augusztus havának 1-jétől a rá következő év julius havának utolsó napjáig terjedő idő alatt az osztrák-magyar vámterületről a vámvonalon át kivitt összes czukor utáni kiviteli jutalom (2. §) öt millió forintot meghalad: az 5 millió forintot meghaladó összeget az 1. § 1. pontjában megjelölt czukrot termelő gyártelepek összes vállalkozói az illető kincstárnak megtériteni tartoznak.
A minden egyes czukorgyártelep részéről teljesitendő megtérités megállapitásánál következő eljárás követendő:
1. A minden egyes czukorgyártelepről az illető termelési évadon belül elszállitott czukormennyiségekre nézve kiszámittatik azon összeg, mely azokra a vámvonalon át való kivitelnél a különböző kiviteli jutalmi tételek (2. §) szerint esett volna.
Ez összegből levonatik azon összeg, mely az ugyanazon termelési évadon belül a czukorgyártelepekre netalán behozott idegen czukortermelvényekre a vámvonalon át való kivitelnél a kiviteli jutalmi tételek (2. §) szerint esett volna.
2. Az ekkép az osztrák-magyar vámterület összes czukorgyártelepeire néve nyert eredmény összegeztetik és azután kiszámittatik azon hányad, mely az állampénztárba befizetendő jutalom-téritmények összegéből a fennebbi főösszeg minden forintjár esik.
3. A kiszámitott hányad és az 1. pont szerint kinyomozott eredmény alapján kiszámittatik azon összeg, melyet minden egyes czukorgyártelep megtériteni tartozik.
E téritmény a hivatalos értesitéstől számitott harmincz nap alatt válik esedékessé.
E téritmény pontos befizetésére nézve a pénzügyminister a termelési évad kezdete előtt megfelelő biztositékot követelhet.
4. § A fogyasztási adó fizetésére kötelezve van:
1. A czukortermelési vállalkozó és jövedék-csonkitás esetében az üzletvezető a vállalkozónak közvetlen szavatolása mellett.
2. Az, kinek részére szabadraktárakból meg nem adóztatott czukortermelvények szolgáltatnak ki, ezen raktárház vállalkozójának közvetlen szavatolása mellett.
3. Az, ki czukortermelvényeket, tudva azt a körülményt, hogy azok a fogyasztási adó alól törvényellenesen elvonattak, magához vesz.
5. § Ha a 4. §-ban emlitett esetekben két vagy több személy van a fogyasztási adó fizetésére kötelezve: eme kötelezettség őket egyetemlegesen terheli.
6. § A czukortermelvények után járó fogyasztási adó ezen termelvényeket mindaddig terheli, mig azok a gyártelepen (15. §) vagy szabadraktárban, vagy hivatalos zár alatt, vagy a gyártelepről valamely szabadraktárba való szállitás alatt, vagy megforditva, vagy kivitelre irányuló szállitás alatt állanak és minden más magánjogi czimből származó igényt megelőz.
A czukortermelvények emez esetek egyikében sem juthatnak szabad forgalomba magánjogi czimből eredő igény alapján mindaddig, mig az azokat terhelő fogyasztási adó le nem fizettetett, vagy nyujtott hitel esetében előirva nem lett.
7. § A czukortermelvények a le nem fizetett fogyasztási adó fedezése végett a fogyasztási adó fizetésére különben nem kötelezett harmadik személyek irányában is igénybe vehetők a következő esetekben:
a) az ellen, ki az árut a fogyasztási adó fizetésére kötelezett személy nevében és előnyére, avagy attól az árura nézve nyert zálogjog alapján birlalja;
b) az ellen, kitől a fogyasztási adó fizetésére kötelezett személy jogositva van a tárgyat tulajdoni keresettel polgári peres uton visszakövetelni;
c) azon birtokos ellen, ki az áru megszerzésénél annak minőségéből, feltünő olcsó árából, az előző birtokos ismert személyes tulajdonságaiból, üzletéből vagy foglalkozásából, avagy más körülményekből alapos gyanut kellett hogy meritsen arra nézve, hogy a tárgy a fogyasztási adó alól törvényellenesen elvonatott.
8. § Ha az olyan czukortermelvények birtokosa, melyek után a fogyasztási adó még nem fizettetett le, azokra zálogjogot szerzett: ő ezen zálogjogot a fizetetlen fogyasztási adó lerovása előtt nem érvényesitheti, ha a zálogjog megszerzésénél tudta, vagy a tárgy minőségéből, az adós ismeretes személyi viszonyaiból, üzletéből, vagy foglalkozásából, avagy más körülményekből alapos gyanut kellett hogy meritsen arra nézve, hogy a tárgy a fogyasztási adó alól törvényellenesen elvonatott, vagy hogy ezen tárgy után a zálogjog megszerzése idejében a fogyasztási adó még nem fizettetett le.
9. § Az olyan czukortermelvények, melyek után az államkincstárnak a le nem fizetett fogyasztási adóra igénye van, a fogyasztási adó lefizetése esetében a birtokosnál hagyatnak.
Ha azonban a birtokos a fogyasztási adót nem fizeti le: a fogyasztási adó alá eső czukortermelvények annak költségén hivatalos őrizet alá veendők, s abban az esetben, ha a fogyasztási adó befizetése a hivatalos őrizet alá vétel napjától számitott három hónapon belül be nem következik, nyilvánosan elárusittatnak. A befolyt vételár a fogyasztási adónak és az őrizet és elárusitás költségeinek levonása után a tulajdonosnak kiszolgáltatik.
10. § Sem az a kérdés, hogy fizetendő-e az 1. §-ban megjelölt fogyasztási adó, vagy teljesitendő-e a 3. §-ban megjelölt megtérités vagy sem? sem pedig a fogyasztási adó vagy a megtérités mérvének meghatározása, nem képezheti birósági eljárásnak tárgyát.
11. § A le nem fizetett fogyasztási adók és a 3. § értelmében járó téritmények a hátralékos közadók behajtására nézve megszabott módon hajtandók be.
12. § Minden községi előljáró köteles a jelen törvény határozmányainak végrehajtására hivatott közegeknek hivatalos teendőikben kérelmükre haladék nélkül segédkezet nyujtani.
A községi előljárónak e czélra kirendelt közege köteles ezen hivatalos eljárásnál folytonosan jelen lenni, ha netalán kihágás vagy szabálytalanság fedeztetett fel, a felvett tényleirást és leletet, a kihallgatási jegyzőkönyveket és a jövedéki vizsgálathoz tartozó minden okmányt és segédiratot szintén aláirni, és egyáltalában minden törvényes segélyt szolgáltatni.
A vasuti és gőzhajózási igazgatóságok kötelesek a pénzügyminister rendelkezéséhez képest czukortermelvényeknek általuk közvetitett szállitásáról kimutatásokat adni.
13. § Ha valamely adókövetelés a fennálló szabályok szem elől tévesztése folytán veszendőbe megy: az, kit a mulasztás terhel, az államkincstárnak az okozott kárért felelős.
14. § Ki nyers anyagokból vagy valamely korábbi czukortermelés maradékaiból czukrot termel, vagy ilyen termelvényeket finomit: köteles legkésőbben négy héttel az üzlet megnyitása előtt minden termelési évadban annak a kir. pénzügyigazgatóságnak, melynek kerületében a vállalat fekszik, két példányban benyujtani:
1. egy pontos és alaprajzzal ellátott leirást a gyártelepről (15. §) és az ehhez tartozó helyiségeknek egymás közötti és kifelé való összeköttetéséről, valamint azon utakról, melyeken a termelvények a gyártelepről elszállitandók;
2. a gyártelepen levő összes müeszközök és a czukortermelvények tartására szolgáló szilárdan álló edények jegyzékét;
3. a müszaki eljárás leirását általában, annak megjelölésével, hogy a vállalat az illető termelési évadban milynemü czukrot (nyers czukrot, fogyasztási czukrot stb.) szándékozik termelni és milyen gyárjegygyel szándékozik termelvényeit ellátni;
4. a napi üzleti időt a nappali és esetleg éjjeli órák szerint megjelölve és az üzletvezető megnevezését. A megjelölt iratok (1., 2., 3., 4.) olvashatólag legyenek irva és sem megmásitott, sem áthuzott, sem kivakart részeket ne tartalmazzanak, mert ellenesetben visszaadatnak.
15. § A gyártelephez, melynek leirását a vállalkozónak be kell mutatnia (14. §), tartoznak:
1. az üzleti helyiségek, vagyis azok a helyiségek, melyekben a czukortermelés vagy finomitás által igényelt müszaki eljárás gyakoroltatik;
2. azok a helyiségek, melyekben az ezen eljárás által előállitott czukortermelvények tartatnak;
3. a keritésen (16. § 1. pont) belül létező minden többi épület.
16. § 1. A gyártelepnek legalább is 2 méter magas keritéssel, kőfallal, palánkkal, rácscsal, karózattal kell bekeritve lennie.
A már fennálló cuzkorgyártelepnél a keritést épületek is képezhetik, ezekben azonban nem szabad, hogy belülről kifelé vezető összeköttetések legyenek s emez épületeknek mindazon nyilásai, melyeken át ilyen összeköttetés létesithető, legfeljebb öt centiméternyi nyilásokkal biró sodronyrostélylyal látandók el.
Hasonló módon zárandók el az üzleti és raktári helyiségeken, valamint az azokkal közvetlen összeköttetésben álló épületeken ama nyilások és ablakok, - a kémények és szelelőkürtők kivételével, - melyek vizszintesen mérve a keritéstől 5 méternél kisebb távolságra vannak.
Ha a keritést palánk, rács vagy karózat képezi: a palánk deszkái, vagy a rácsozat, illetve a karózat rudjai legfeljebb hét centiméternyi távolságban állhatnak egymástól.
2. Azokon a czukorgyártelepeken, melyek a jelen törvény hatálya alatt létesittetnek, a keritésen belül és kivül fekvő épületek a keritéstől nem kevesebb, mint öt méternyi távolságra kell hogy legyenek. A már fennálló czukorgyártelepeken uj épületek a keritéstől 5 méternél kisebb távolságra nem emelhetők.
Méltánylást érdemlő körülmények esetében azonban a pénzügyminister e szabály alól kivételt engedhet.
3. A kerités csak olyan bejáratokkal birhat, melyek a vállalat üzletbentartásának lehetővé tételére szükségesek, és a rendes közlekedés számára nappal (31. §) legfeljebb 4, és éjjel (31. §) legfeljebb 2 bejárat lehet nyitva. A rendes használat czéljaira nyitva nem tartott bejáratok a vállalat felügyeletével megbizott pénzügyi közegek ellenzára alatt tartandók és csak ezek jelenlétében nyithatók ki a szükséges használat tartamára.
Méltánylást érdemlő indokokból a pénzügyminister megengedheti, hogy egy bejárat a személyzet közlekedése számára nyitva tartassék, ha ez által a nyitva tartandó kapuknak emlitett legnagyobb száma túl nem hágatik.
17. § A pénzügyigazgatóság a leirások és jegyzékek (14. §) alapján, ha azok külsőleg nem hiányosak, a leirt üzlethelyiségek, müeszközök, szerek és a czukortermelvények tartására rendelt szilárdan álló edények megvizsgálását rendeli el.
A vállalkozó köteles eme vizsgálatnál minden felvilágositást és utbaigazitást, mely a jövedéki ellenőrzés czéljaira szükséges, készséggel megadni.
Az üzlethez tartozó személyek is kötelesek a pénzügyi közegek ebbeli felhivásának eleget tenni.
Ezen vizsgálat teljesitésénél mindenekelőtt arra kell figyelemmel lenni, hogy a 16. §-ban foglalt követelmények tökéletesen teljesitve legyenek.
Az üzleti helyiségeknek kifelé szóló és az üzletre nézve nélkülözhető összeköttetései, melyek a jövedéki felügyeletet megnehezitenék, a pénzügyigazgatóság kivánatára az üzem megnyitása előtt, vagy ha az ebbeli felhivás az üzem folyama alatt tétetnék, azonnal, a vállalkozó által saját költségén megszüntetendők, vagy legalább is teljes biztonságot nyujtó módon használaton kivül helyezendők.
A szemle megejtése és a lelet megállapitása után a pénzügyi közeg a létermelő és lepároló készülékeket, valamint a czukortermelvények tartására rendelt szilárdan álló edényeket hivatalos jelekkel és számokkal ellátni, és a vizsgálat eredményéről jegyzőkönyvet felvenni köteles, melynek a jövedéki felügyelet alapjául kell szolgálnia és mely ennélfogva a vállalkozó vagy helyettese által, valamint az üzletvezető által is, ebbeli minőségének kitüntetése mellett, aláirandó. E jegyzőkönyvben pontosan megjelölendők a kerités kapui és az utak, melyeken a czukortermelvények elszállitása a gyártelepről, tekintettel egyrészről a vállalat szükségletére, másrészről a jövedéki ellenőrzés követelményeire történhetik.
A vállalkozó által benyujtott iratoknak (14. §), valamint a vizsgálatról felvett jegyzőkönyvnek egy-egy példánya, az iratoknak megvizsgálása, hivatalos pecséttel ellátása és azon napnak, melyen benyujtattak, rájegyzése után a vállalkozónak kézbesittetik.
A vállalkozó köteles mindezen iratokat a gyártelepen, egy erre rendelt tartályban megőrizni, oly módon, hogy ahhoz a pénzügyi közegek minden időben hozzáférhessenek.
A vállalkozó köteles azon időpontot, melyben az üzlet megkezdetni fog, a pénzügyigazgatóság által kijelölt hivatalnál, 48 órával előbb bejelenteni.
18. § A hivatalos vizsgálat (17. §) időpontjától kezdve köteles a vállalkozó a keritésen át a gyártelepre vezető főbejárat felett, kivülről könnyen olvasható s a vállalat minőségét határozottan megjelölő feliratot alkalmazni, ugyszintén köteles az üzleti és raktárhelyiségek bejárásai felett is azok rendeltetését jelző feliratokat alkalmazni és azokat jókarban tartani.
Köteles továbbá a vállalkozó és távolléte esetében az üzletvezető a vállalat felügyeletével megbizott pénzügyi tisztviselőnek legkésőbben 24 óra alatt két példányban benyujtandó irásbeli jelentést tenni minden oly változásról, mely a vállalat megállapitott berendezésére, vagy azon egyénekre nézve áll be, kiknek bejelentésére kötelezve van.
A vállalkozó és távolléte esetében az üzletvezető, felelős az iránt, hogy a gyártelep főbejárata, s az üzleti és raktári helyiségek bejáratai fölött alkalmazott feliratok, valamint a müeszközökön alkalmazott hivatalos jelzések sértetlen állapotban maradjanak.
Ha a hivatalos jelzés valamelyik müeszközön véletlen eset folytán vagy más módon megrongáltatik vagy teljesen megsemmisittetik: a vállalkozó, vagy távollétében az üzletvezető, köteles annak megujitása czéljából 24 óra alatt azon időponttól számitva, midőn a megrongálásról vagy megsemmisitésről tudomást nyert, jelentést tenni.
Függetlenül az üzletvezető bejelentésére nézve a 14. §-ban foglalt kötelezettségtől, köteles a vállalkozó egy a távolléte alatt a gyártelepen jelenlevő személyt kijelölni, ki nevében a gyártelep felügyeletére hivatott pénzügyi közegeknek a szükséges felvilágositásokat megadja. Feltételeztetik, hogy az, ki az üzletet vezeti, vagy az, ki az üzletvezető távollétében az üzleti segédekre és munkásokra felügyel, a vállalkozó részéről felhatalmaztatott, hogy nevében felvilágositásokat adjon. Ha a vállalkozó erre más személyt rendel, köteles ezt a gyártelep felügyeletével megbizott pénzügyi közegnek irásban bejelenteni.
19. § Ha vállalkozó vállalatának üzletét legalább is 4 hétre megszünteti, köteles erről az üzlet megszüntetése után legfeljebb 14 nap alatt a vállalat felügyeletével megbizott pénzügyi közegeknek irásban jelentést tenni.
A pénzügyi közegek e jelentés alapján a kész és nem kész czukortermelvények összes készletéről leltárt vesznek fel.
A vállalkozónak szabadságában áll az adóköteles kész czukortermelvények megállapitott mennyisége után a fogyasztási adót részben vagy egészben azonnal készpénzben lefizetni, vagy azokra nézve a részére engedélyezett adóhitelt venni igénybe.
A megadóztatott mennyiségek a vállalkozónak mindkét esetben szabad rendelkezésére bocsáttatnak azon kötelezettséggel, hogy azokat az üzlet isméti megkezdése előtt a gyártelepről eltávolitsa.
A megadózatlanul maradt adóköteles kész czukortermelvények súlyuk megállapitása után az üzletszünet tartama alatt biztos, hivatalos zár alá helyezésre alkalmas raktárakban, hivatalos ellenzár alatt tartatnak. Szabadságában áll azonban a vállalkozónak, hogy legalább is 12 órával előbb benyujtandó jelentés, illetve váltott fizetési bárcza alapján, az erre hivatott pénzügyi közeg közbenjárása mellett, a raktárakból az üzlet szünetelése alatt is szállithasson el czukortermelvényeket.
Az adóköteles nem kész czukortermelvények az üzletszünet tartama alatt föltétlenül hivatalos ellenzár alatt, be nem jelentett eltávolitás ellen teljesen biztositott helyiségekben tartandók.
Az üzlet isméti megnyitását vállalkozó legalább is 8 nappal előbb a pénzügyigazgatóságnak bejelenteni tartozik.
E hatóság azután eme 8 napi időközön belül intézkedik az iránt, hogy a hivatalos ellenzár alatt tartott kész czukortermelvények sulya ujból megállapittassék.
20. § Mindaddig, mig a vállalat üzlete szünetel, a czukortermeléshez mellőzhetetlenül szükséges müeszközök, hivatalos lepecsételés vagy más alkalmas módon (hivatalos zár által) használaton kivül helyezhetők.
Az üzleti időn belül az üzletvezető, az üzleti időn kivül a vállalkozó, vagy ha ez a pénzügyigazgatóságnál helyettest nevezett meg, ez utóbbi felelős a hivatalos zár épségben tartásáért, ha csak be nem igazolja, hogy a sértést valamely véletlen esemény, mely neki (az üzletvezetőnek, illetve a vállalkozónak vagy helyettesének) be nem számitható, vagy oly idegen személy hibája okozta, a kiért ő nem felelős.
Mely müszerek és mily eszközökkel helyezendők használaton kivül, azt ezen müszerek czéljához és minőségéhez képest a pénzügyi közegek határozzák meg.
21. § Azt az időpontot, midőn valamely hivatalos zár alá helyezett müeszköz ismét használatba veendő, köteles a vállalkozó vagy annak helyettese legalább hat órával előbb a vállalat állandó felügyeletével megbizott pénzügyi közegnek, ha pedig nem áll fenn folytonos felügyelet, azon legközelebbi pénzügyi közegnek bejelenteni, a melynek felügyeleti körzetében a vállalat fekszik.
Ha a bejelentett időpontig pénzügyi közeg a gyártelepen nem jelennék meg a hivatalos zár levétele végett, a vállalkozó vagy annak helyettese fel van jogositva, hogy a zárt maga vehesse le.
Hasonló feltételek alatt történik a hivatalos zárnak levétele a müszerekről, vagy helyiségekről (19. §) abban az esetben is, midőn azokon javitások eszközlendők.
Oly előre nem látható és elhárithatatlan esemény alkalmával, mely a hivatalos zár levételét mellőzhetetlenül szükségessé teszi, a hivatalos zárak előzetes bejelentés nélkül is levehetők, de erről legfeljebb 24 óra alatt jelentés teendő és a zárlevétel mellőzhetetlenül szükséges volta igazolandó.
22. § A gyártelepen következő müszereket kell tartani, s a pénzügyi közegeknek kivánatukra mindenkor rendelkezésükre bocsátani, u. m.:
1. egy a czukortermelvények megmérésére alkalmas és szabályszerüleg hitelesitett mérleget;
2. egy Reaumur-féle hévmérőt;
3. egy sürmérőt.
23. § A vállalkozó köteles a vállalat közvetlen és állandó felügyeletére hivatott pénzügyi közegek számára a keritésen belül fekvő valamelyik épületben legalább is 4 füthető szobából álló lakást konyhával és a többi szükséges mellékhelyiséggel, valamint a pénzügyigazgatóság kivánatára a keritésnek a rendes közlekedés számára nyitva álló kapuinál őrszobákat, továbbá abban az épületben, melyben a czukortermelésre vonatkozó müszaki eljárás gyakoroltatik, vagy a czukortermelvények tartatnak, egy alkalmas, a szükséges asztalokkal, székekkel stb. ellátott füthető helyiséget, mint irodát átengedni, s a lakóhelyiségek és a konyha, valamint az iroda számára a fütéshez és világitáshoz szükséges anyagot szolgáltatni.
A lakásért fizetendő házbér, valamint a fütésért és világitásért járó megtérités a pénzügyigazgatóság és vállalkozó között egyezségileg állapittatik meg.
Ha egyezség nem jönne létre, ezen lakbér az elsőfolyamodásu közigazgatási hatóság által állapittatik meg, fentartatván a felsőbb közigazgatási hatósághoz való felebbezhetés joga.
24. § A vállalkozó köteles a termelésből kikerült kész és elárusitásra alkalmas czukormennyiségek sulyát saját személyzete által megállapittatni és a megmért czukrot azonnal zárt helyiségekbe rakatni.
Hogy eme folytonos mérések hivatalos ellenőrzése lehetővé tétessék, azoknak kezdete a vállalat felügyeletével megbizott pénzügyi közegeknek a megelőző napon irásban bejelentendő.
Ha a hivatalos ellenőrzés mellett már megmért czukor ujból átdolgoztatni szándékoltatik: erről a vállalat felügyeletével megbizott pénzügyi közegeknek a megelőző napon irásbeli jelentés teendő. Az átdolgozásra szánt czukor a pénzügyi közegek közbejötte mellett megmérendő s ez az illető feljegyzésekben (33. §) keresztülvezetendő.
25. § Minden czukorgyárnak az árujegy- és minta-oltalomra nézve fennálló rendszabályok értelmében lajstromozott s kizárólag csak általa használt árujegygyel kell birnia, mely minden az illető gyárban előállitott kész és elárusitásra alkalmas czukorra rendelet utján meghatározandó megfelelő módon alkalmazandó.
26. § A megadóztatott czukortermelvények a gyártelepről vagy szabadraktárból való elszállittatásuk előtt hivatalos jegyekkel látandók el.
A pénzügyminister egyetértve az osztrák cs. kir. pénzügyministerrel, meghatározza e czélból a csomagolásnak és a hivatalos jegy alkalmazásának módját, valamint a legkisebb sulyt, melylyel a jegyekkel ellátandó czukorsüvegeknek, koczkaczukor-ládáknak, dobozoknak stb. birniok kell. Azokra a czukornemekre nézve, melyeknél ez lehetséges, a pénzügyminister az osztr. cs. kir. pénzügyministerrel egyetértve, meghatározhatja azt is, hogy a hivatalos jegyekkel ellátott egyes csomagokban foglalt czukor egyenlő tiszta sulylyal birjon.
A vámvonalon belül mindazon adóköteles czukortermelvényeknek, melyek valamely gyártelepen vagy szabad raktáron kivül találtatnak, hivatalos jegyekkel kell ellátva lenniök mindaddig, mig kicsinybeni eladás, fogyasztás vagy másnemü felhasználás végett a hivatalos jegyekkel ellátott csomagból ki nem veendők.
Az olyan czukortermelvények, melyek azon időpont után, a melytől kezdve, és olyan esetekben, a melyekben hivatalos jegyekkel kell hogy ellátva legyenek, szabályszerüen alkalmazott jegyek nélkül, vagy hamisitott, utánzott vagy már használva volt jegyekkel ellátva találtatnak, az adózatlan, illetve vámolatlan árúkra nézve megszabott elbánás alá esnek.
27. § A ki 1888. évi augusztus hó 1-én túl czukorkereskedést vagy árulást, vagy olyan ipart akar folytatni, illetőleg kezdeni, melynél czukor használtatik fel, köteles ezt legkésőbben 1888. évi julius hó 15-ig, s ki ilyen üzletet vagy ipart 1888. évi augusztus hó 1-je után akar nyitni, legkésőbben 14 nappal a megnyitás előtt bejelenteni.
Ha e személyek czukortermelvényeket olyan időpontban és olyan állapotban vesznek át, midőn azoknak hivatalos jegyekkel kell ellátva lenniök, kötelesek az átvételkor arról meggyőződni, hogy az átvett czukron a hivatalos jegyek szabályszerüen alkalmazva vannak. Ha ez alkalommal azt látják, hogy a jegyek hiányoznak, hamisitottak, utánzottak, vagy már használva voltak, s erről legkésőbben az átvétel időpontjától számitott 48 óra alatt a legközelebbi pénzügyi közegnél jelentést tesznek, az 50. § szerinti büntető eljárás alá nem esnek.
A fennemlitett személyek akkor, mikor a czukortermelvényeket a hivatalos jegyekkel ellátott csomagból kiveszik, e jegyeket szétszakitani vagy más módon használhatatlanokká tenni tartoznak.
28. § Az előző 27. §-ban megjelölt személyek abban az esetben, ha a náluk talált oly czukortermelvényeken, melyeknek hivatalos jegyekkel kellene ellátva lenniök, a hivatalos jegyek hiányoznak, kötelesek eme czukortermelvényeknek szerzését és megadóztatását vagy megvámolását kimutatni.
Hasonló igazolásra van kötelezve a fuvarszállitó is, valamint mindenki, ki czukortermelvényeket saját szükségletét feltünően meghaladó mennyiségben szállit vagy tart, a szállitott, illetve készletben tartott czukortermelvényekre nézve, ha ezeken a megszabott hivatalos jegyek hiányoznak; - az áruszállitó azonban csak akkor, ha a fennálló jövedéki szabályok értelmében kötelezettségszerüleg adandó felvilágositásokat megtagadja.
29. § A gyártelepek (15. §) az üzlet tartama alatt és a meddig a pénzügyigazgatóság szükségesnek találja, állandó jövedéki felügyelet alá helyeztetnek.
A pénzügyi közegeknek a keritésen belől levő minden helyiségbe - az üzleti vagy raktári helyiségekkel belső összeköttetésben nem álló lakások kivételével - a belépés és ott a hivatalos eljárásuk teljestésére szükséges tartózkodás minden időben akadálytalanul megengedendő és hivatalos eljárásukban a vállalkozó vagy helyettese, vagy szolgaszemélyzete által kivánatukra a szükséges segédmunka megadandó.
Az üzleti és raktári helyiségekkel belső összeköttetésben nem álló lakszobákba a belépés hivatalos eljárás czéljából a pénzügyi közegeknek csak a községi előljáróság, vagy a közigazgatási hatóság egy tagja vagy kiküldöttje kiséretében s ez esetben is csak nappal engedtetik meg.
Jövedéki vizsgálatoknál a czukortelepen köteles a vállalkozó a bárczákat, a 33. §-ban emlitett lajstromokat és feljegyzéseket és más okmányokat, melyeknek megőrzése elrendelve van, késedelem nélkül előmutatni és szükség esetében téritvény mellett a pénzügyi közegeknek kézbesiteni. A gyártelep felügyeletével megbizott pénzügyi közegek kötelesek a bekeritett területről kifelé való közlekedésre is felügyelni és ennélfogva joguk van az e czélból szükséges szemléket megejteni.
A czukorkereskedők, kisárusok, valamint azok is, kik iparüzletükben czukortermelvényeket használnak fel, szintén kötelesek a pénzügyi közegeknek a czukortermelvények árulására és tartására rendelt helyiségekbe a belépést, valamint a hivatalos eljárás teljesitésére azokban szükséges tartózkodást nappal és a mennyiben a helyiségek éjjel is nyitva tartanak, éjjel is, akadálytalanul megengedni, és azoknak hivatalos eljárásukban maguk vagy szolgaszemélyzetük által kivánatukra a szükséges segédmunkát nyujtani.
30. § A pénzügyi közegek a pénzügyigazgatóság rendeletére a gyártelepen a czukortermelvények készletének sulyát a lajstromok és feljegyzések (33. §) lezárása után esetről-esetre a 19. §-ban emlitett eseten kivül is megállapithatják. Rendszerint azonban a készletek felvétele évenként csak egyszer és pedig - a 19. §-ban emlitett esetet kivéve - lehetőleg a legcsekélyebb készlet idejében eszközlendő.
Ha a felvételnél azzal a készlettel szemben, melynek a lajstromok és feljegyzések (33. §) zárlata szerint kellene lenni a raktárban, többlet mutatkozik: ez bevételbe teendő.
Ha ellenben hiány merül fel, s e hiány száraz, kemény, fehér vagy egyáltalán olyan czukornál, melynek polarisatiója legalább 99 1/2%-ot tesz (fogyasztási czukor), az utolsó szemle óta bevételezett mennyiségnek 1/4%-át, más czukornál (nyers czukornál) pedig 4%-át meghaladja; a hiánynak ezt meghaladó része megadóztatandó, ha csak a vállalkozó teljes hitelt érdemlő módon be nem bizonyitja, hogy a hiányzó mennyiség szabályszerüen lépett ki, vagy elemi csapás folytán megsemmisült, s hogy utóbbi esetben az elemi csapásról, mihelyt az neki vagy megbizottjának (18. §) tudomására jutot, 24 óra alatt a pénzügyigazgatóságnál irásban jelentést tett. Az ily módon esedékes fogyasztási adó legfeljebb 24 óra alatt az erre kijelölt hivatalnál készpénzben befizetendő.
Ha a talált többlet vagy hiány az utolsó szemle óta bevételbe helyezett mennyiséggel szemben a fogyasztási czukornál 1/2%-ot vagy a nyers czukornál 4%-ot meghalad: a büntető eljárás folyamatba teendő.
Az itt előadott határozmányok szerinti eljárás követendő azon különbözetek tekintetében is, melyek a készleteknek a 19. §-ban elrendelt megállapitásánál merülnek fel.
31. § Czukortermelvényeket a gyártelepről elszállitani, valamint a gyártelepre behozni, és czukortermelvényeket nyilt udvaron egyik épületből a másikba átszállitani vagy átvinni április havától bezárólag október haváig reggeli 6 óra előtt és esti 7 óra után, november havától bezárólag márczius haváig reggeli 7 óra előtt és esti 5 óra után, rendszerint nem szabad. Kivételt eme szabály alól a pénzügyigazgatóság engedélyezhet.
32. § A czukortermelvényeknek a gyártelepről való elszállitása csak azokon az utakon történhetik, melyeket e czélra a pénzügyigazgatóság a vállalat forgalmi viszonyaira és a hivatalos felügyelet követelményeire való tekintettel megjelöl.
33. § Minden czukorgyártelepen maga a vállalkozó vagy megbizottja által következő feljegyzések vezetendők:
1. a 24. § értelmében eszközlendő mérésekről;
2. más vállalatoktól, vagy valamely szabadraktárból adózatlanul beszerzett czukor átvételéről, valamint a czukornak további felhasználásáról;
3. egy czukor-eladási lajstrom.
Az 1-3. alatt emlitett feljegyzések mintái rendeleti uton állapittatnak meg és a nyomtatványokat a vállalkozónak az előállitási költség megtéritése mellett a pénzügyigazgatóság szolgáltatja.
34. § 1. A 33. § 1. pontjában elrendelt feljegyzésbe való bevezetéseknek a minden 24 órában egyik nap reggeli 6 órájától másnap reggel 6 órájáig elkészitett czukormennyiségeket kell tartalmazniok, s e bevezetések minden nap legkésőbb reggeli 8 óráig kell, hogy befejeztessenek.
2. A 33. § 2. pontjában elrendelt feljegyzésben az adózatlanul beszerzett czukormennyiségek azonnal a megmérés és betározás megtörténte után teendők bevételbe. A 24 órai időközökben egyik nap reggeli 6 órájától a következő nap reggeli 6 órájáig a czukorkészletből feldolgozásra kivett czukormennyiségek mindennap legkésőbben reggeli 8 óráig teendők kiadásba.
3. Az eladási lajstromban (33. § 3. pont) a czukor eladása esetről-esetre, minőségének és sulyának pontos kitüntetésével, a vevő nevének és lakhelyének kitétele mellett, ugy a törzs-, mint a szelvénybárczába, összhangzóan bevezetendő.
4. A 33. § 1-3. pontjaiban felsorolt feljegyzésekbe történt minden bevezetés a vállalkozó vagy megbizottja és a közremüködő pénzügyi közegek által aláirandó.
5. A 33. § 1., 2., 3. pontjai alatt felsorolt feljegyzésekhez abban az esetben, ha a gyártelepről kiszállitott vagy oda behozott czukortermelvények vasuton vagy gőzhajón szállittatnak, az azok feladási állomásán kiállitott feladási vevények, illetve szállitó-levelek is csatolandók.
6. A 33. § 1., 2., 3. pontjai alatt felsorolt feljegyzések havonként lezáratnak és a maradó készletnek a következő hónapra nyitandó feljegyzésekbe történt átvitele után az azokhoz tartozó adóbárczákkal, szállitó-levelekkel, feladási vevényekkel és a netaláni többi melléklettel együtt a pénzügyigazgatóságnak terjesztendők be.
A feljegyzésekhez csatolt mellékletekről (5. p.) és a vállalkozónak a pénzügyigazgatósághoz történt felterjesztéséről (6. p.) az állandó felügyelettel megbizott pénzügyi közeg ideiglenes bizonylatot ad, s ugyanannak a szállitólevelek, feladási vevények és netaláni egyéb mellékletek a pénzügyigazgatóság részéről történt megtekintés után a benyujtástól számitott egy hónap alatt visszaadandók.
35. § A pénzügyigazgatóságnak joga van kiküldöttjei által a vállalat összes iparkönyveit, vezettessenek ezek a gyártelepen vagy másutt, megtekinteni és azokból azon adatokról, melyek a termelés menyiségére és nemére, a czukortermelvények beszerzésére, hováforditására és eladására vonatkoznak, kivonatokat készittetni.
36. § A czukortermelvényeknek a gyártelepről vagy valamely szabadraktárból való elszállitása, tekintet nélkül arra, vajon ez fogyasztási adófizetés alá esik-e vagy sem, adóköteles müveletnek nyilvánittatik.
37. § Valahányszor a czukorgyártelepről élvezetre nem alkalmas s ennélfogva adómentes szörp vagy valamely czukorgyártelepről vagy szabadraktárból adó alá eső czukortermelvények elszállittatni szándékoltatnak, a vállalat felügyeletével megbizott pénzügyi közegeknél irásban két példányban jelentendő:
1. a kitározásnak, illetve a küldemény kilépésének napja a gyártelepről;
2. a szállitmányt képező cuzkornak neme és tiszta sulya;
3. a küldemény rendeltetési helye és közvetlen átvevőjének czime;
4. a fizetendő fogyasztási adó összege.
Mielőtt a küldemény kilépése bekövetkezik, a bejelentésbe még a következők veendők fel:
5. a tartályoknak, melyekből a küldemény áll, száma, jelei és számjegyei;
6. a czukortermelvények neme, nyers és tiszta sulya minden csomagnál, süvegczukor elszállitása esetében pedig a süvegek száma és összes sulya;
7. a szállitmány kilépésének napszaka a gyártelepről és a szállitási eszközök.
Ha üzletszünet miatt a gyártelepen nem volna már állandó felügyelet; a bejelentés 12 órával a czukortermelvények szándékolt elszállitása előtt az erre kijelölt közegnél nyujtandó be.
Az adóköteles czukortermelvények után a fogyasztási adó azokon az eseteken kivül, melyekben a 42. § értelmében az adózatlan elszállitás meg van engedve, az elszállitandó czukortermelvényeknek hivatalosan megállapitott tiszta sulya után fizetendő.
38. § A gyártelepről, kivéve azt az esetet, midőn a czukortermelvények készlete a raktárakban kimerittetik, egyszerre 500 kilogrammnál kevesebb nem léphet ki.
E szabály a czukorminta-küldeményekre nem terjed ki.
39. § A vállalkozó vagy annak alkalmazottja részére a gyártelep keritésén belül való fogyasztásra szánt czukor csakis sulyának és nemének előzetes bejelentése, a suly hivatalos megállapitása és a fogyasztási adó lefizetése után vitethetik a lakásokba.
40. § A fogyasztási adó, a mennyiben nem a 42. § szerinti adózatlan elszállitás esete forog fenn, az erre megjelölt adóhivatalnál azelőtt fizetendő le, mielőtt bejelentetik, hogy a czukortermelvények a gyártelepről elszállittatnak.
Annak mellőzésére, hogy czukortermelvényeknek minden egyes adóköteles elszállitása esetében külön adófizetést kelljen teljesiteni: szabadságában áll a vállalkozónak leszámolásra előzetesen olyan pénzösszeget befizetni, melyből a fogyasztási adó több küldemény után fedeztethessék.
Elegendő biztositék mellett azonban, ama czukorgyári vagy szabadraktári vállalkozók részére, kik sem nyereségvágyból származott bűntett vagy vétség, avagy ilynemü kihágás, sem csempészet, vagy a czukortermelvények utáni fogyasztási adóra vonatkozólag elkövetett sulyos jövedéki kihágás miatt elitélve nem voltak, a fogyasztási adó fizetésére nézve hitel engedélyeztetik oly módon, hogy az egy-egy hónapban előirt összegek az előirás hónapjának lejárta után következő negyedik hónap utolsó napjáig hiteleztetik, tehát például a január havi fogyasztási adó csak május utolsóján és ha e nap ünnepnap volna, a legközelebbi köznapon fizetendő le egyszerre.
A hitel a vállalkozó kérelmére az egy termelési évadon belül eső adóelőirásokra nézve engedélyeztetik.
Az engedély ujabb kérelemre évenkint megujittatik.
A ki a hitelezett összegeket a hitel határidején belül le nem fizeti, attól a termelési évad hátralévő idejére a hitel megvonatik és tőle a legközelebbi termelési évadra a hitel teljesen megtagadható. Ez esetben az összes még fizetetlen hitelezett összegek az esedékesség napjától, illetve a hitel megvonásának napjától számitandó hatszázalékos késedelmi kamatokkal együtt végrehajtás utján hajtandók be.
Ha a fogyasztási adó befizetése készpénzben előre történik: ez esetben tekintet nélkül arra, vajon a fogyasztási adóra nézve van-e hitel engedélyezve, vagy nincs, a fogyasztási adónak 1 1/3 százaléka az adóköteles javára leszámittatik. Ez abban az esetben is megtörténik, ha az olyan vállalkozó, kinek részére hitel (3-ik bekezdés) van engedélyezve, az egy-egy hónap alatt előirt összegeket ugyanazon hónap utolsó napján készpénzben befizeti.
41. § Adóköteles czukortermelvényeket a gyártelepről vagy szabadraktárból - a 42. §-ban emlitett esetek kivételével - nem szabad kiszállitani mindaddig, mig az adóbefizetési vagy adóhitelbárcza a gyártelepen, illetve a szabadraktárban és pedig annak kezében nincsen, ki a pénzügyi közegeknek felvilágositásokat adni tartozik, és mig az elszállitandó termelvények sulya hivatalosan meg nem állapittatott s azok hivatalos jegyekkel szabályszerüen ellátva nem lettek.
Hivatalos megvizsgálás előtt a gyártelepről az adómentes szörp sem szállitható el.
Ha a küldemény valamely akadály által feltartóztatik: a fogyasztási adó viszatérittetik, illetve leiratik, ha az akadályról az állandó felügyelet végett a gyártelepen jelenlevő pénzügyi közegeknek, vagy ha az elszállitás idejében állandó felügyelet nem áll fenn, a legközelebbi pénzügyi közegnek és ha ilyen abban a helyiségben, melyhez a gyártelep tartozik, nem léteznék, az e közeg számára szánt jelentésnek egyidejü elküldése mellett, a községi előljáróságnál irásban azonnal jelentés tétetik.
42. § Az államkincstár biztositására szükséges föltételek és elővigyázatok mellett adózatlanul szállittathatik el:
a) az olyan fogyasztási czukor vagy nyersczukor, mely a vámvonalon belül valamely czukorgyártelepről szabadraktárba, vagy szabadraktárból avagy valamely czukorgyártelepről a vámvonalon át kivitetik;
b) az olyan nyersczukor vagy homokczukor, mely a vámvonalon belül valamely czukorgyártelepről vagy szabadraktárból czukorgyártelepre szállittatik.
Ha az adózatlanul elszállitott czukortermelvények bejelentett rendeltetésüknek idejekorán át nem adatnak, azok után a fogyasztási adó lefizetendő.
43. § A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a czukorgyártelepekről kivitt czukorminták utáni fogyasztási adónak fizetési módja, valamint e czukorminták elszállitásának bejelentése tekintetében, az osztr. cs. kir. pénzügyministerrel egyetértve, a jelen törvény 37., 40. és 41. §-ainak határozmányai alól kivételeket engedélyezhessen és az ebbeli eljárást rendelet utján szabályozhassa.
44. § A czukor tartására rendelt szabadraktárakra nézve a közelebbi határozmányokat a pénzügyminister rendeleti uton fogja megállapitani.
45. § A jelen törvény 14-41. §-aiban, valamint a 42. § a) betüje alatt foglalt határozmányok az 1. § 2. pontjában megjelölt czukornemek termelésére nézve is érvényesek.
Az emlitett határozmányok alól a pénzügyminister az osztr. cs. kir. pénzügyministerrel egyetértve könnyebbitő kivételeket engedélyezhet.
46. § Ha az 1. § 1. pontjában megjelölt adóköteles czukortermelvények a magyar korona országaiban fekvő valamely czukorgyártelepről vagy szabadraktárból a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokban vagy a közös osztrák-magyar vámterülethez tartozó Boszniában és Herczegovinában fekvő valamely czukorgyártelepre vagy szabadraktárba, vagy megforditva, adózatlanul szállittatnak; ez esetben a czukortermelvényeket terhelő fogyasztási adó a czukortermelvényeket befogadó terület által annak a területnek, melyből a czukortermelvények származnak, megtérittetik abban a mérvben, a mely mérvben eme czukortermelvények mennyisége nagyobb, mint a befogadó területről kiviteli jutalmak mellett a vámvonalon át kivitt czukortermelvények mennyisége.
E megtérités kölcsönös leszámolások alapján minden egyes czukortermelési évadra, vagyis az egyik év augusztus havának 1-ső napjától, a közvetlenül utána következő év julius havának utolsó napjáig terjedő időre, a fogyasztási adótételeknek megfelelően szabatik meg, de azzal a módositással, hogy a czukortermelvények - a legalább is 99. 5%-ot polarizáló czukor kivételével - csak olyan sulyrészszel számittassanak, mely az azokból finomitás utján nyerhető, legalább is 99. 5%-ot polarizáló czukorra, vagyis azoknak nyeredékére (Rendement) esik.
Nyeredék gyanánt vétetik azoknál a czukortermelvényeknél, melyek
| suly- százalék | ||
| 98%-ot és azon felül polarizálnak, | 93 | |
| 98%-on alól 97%-ig polarizálnak, | 90 | |
| 97%-on alól 96%-ig polarizálnak, | 88 | |
| 96%-on alól 95%-ig polarizálnak, | 87 | |
| 95%-on alól 94%-ig polarizálnak, | 85 | |
| 94%-on alól 92%-ig polarizálnak, | 80 | |
| 92%-on alól 91%-ig polarizálnak, | 77 | |
| 91%-on alól 90%-ig polarizálnak, | 76 | |
| 90%-on alól 88%-ig polarizálnak, | 74 | |
| 88%-on alól 86%-ig polarizálnak, | 72 | |
| 86%-on alól 84%-ig polarizálnak, | 70 |
A 84%-on alul polarizáló czukortermelvényeknél a nyeredék akképp állapittatik meg, hogy polarizáczió utján meghatározott jegeczesithető czukortartalomból a hamutartalom ötszöröse levonásba hozatik.
47. § A kik a pénzügyi közegeket abbeli jogaik gyakorlatában, melyeknél fogva az iparüzők mühelyeibe beléphetnek, az iparüzlet folyama alatt jelen lehetnek, vagy a fennálló szabályok korlátain belül kutatást tarthatnak, törvényes ok nélkül gátolják, és a mühelyekbe való belépésnek, kutatásnak ellenszegülnek, az iparüzlet folyama alatti jelenlétüket akadályozzák, vagy pedig a helyiségek és tartályok kivánt felnyitását, az iparkönyvek, adóbárczák vagy más okiratok szabályszerü előmutatását megtagadják, a mennyiben az általános büntető törvény szerinti eljárásnak helye nincs, 100 forinttól 1,000 forintig terjedhető pénzbirsággal büntettetnek.
48. § Ki a 47. §-ban felsorolt törvénybe ütköző ellenszegülés eseteiben az ellenszegülés ideje alatt, vagy ha ellenszegülés nem történt is, de a hivatalos eljárás teljesitése vagy az ezen eljárás feletti felügyelet alatt a pénzügyi közegek tudta és beleegyezése nélkül, adótárgyakat az emlitett helyiségekből vagy tartályokból elvisz, megsemmisit, vagy minőségükre nézve oly módon átalakit, hogy az adótárgyak ez által a fogyasztási adó alól elvonatnak: ezen áthágásért, valamint annak megkisérléseért is, a szabályellenesen elvitt, megsemmisitett vagy átalakitott tárgytól járó adónak 8-szoros összegétől annak 16-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Ha pedig a büntetés kiszabása alapjául szolgáló adóösszeg teljes biztossággal megállapitható nem lenne: 200 frttól 5,000 forintig terjedhető pénzbüntetés alkalmazandó.
49. § Ki a 27. §-ban megszabott bejelentést elmulasztja, 2 forinttól 200 forintig terjedhető pénzbüntetés alá esik.
Ugyanilyen büntetés alá esik a czukorgyártelep vállalkozója is, ha a 25. §-ban elrendelt árujegyet vagy egyáltalán nem, vagy hiányosan alkalmazza.
50. § Azokban a kihágási esetekben, melyekben a pénzbüntetés a fogyasztási adó mérvétől függ: a kihágás tárgya a kiszabandó pénzbüntetés biztositására zálogul szolgál, olyformán, hogy abban ez esetben, ha az illető fél a pénzbüntetést le nem fizetné, a kihágás tárgya elárvereztetik és annak árából a megröviditett adó levonása után fenmaradó összeg a pénzbüntetés fedezésére fordittatik.
51. § Ha adóköteles termelvények a gyártelepről, vagy a szabadraktárból elszállittatnak, a nélkül, hogy ez a 37. § értelmében bejelentetett volna, vagy ha a bejelentett elszállitás a 41. §-ban meghatározott időn kivül történik: e cselekmény a megröviditett vagy a megrövidités veszélyének kitett fogyasztási adó 8-16-szoros összegével büntetendő. Ugyanaz a büntetés alkalmazandó, ha a czukortermelvények:
a) más, és nem a czukortermelvényeknek a bekeritett gyártelepről való kiszállitására a 17. § szerint meghatározott kijáratokon át szállittatnak el;
b) a 15. § 3. pontjában emlitett épületek valamelyikében adózatlanul találtatnak.
Ha adóköteles czukortermelvények (1. § 1. p.) a 31. §-ban meghatározott időn kivül nyilt helyen, a keritésen belül hivatalos zár nélkül találtatnak, az üzletvezetőre 5 forinttól 500 forintig terjedhető rendbirság szabandó.
52. § Habár a 37. §-ban elrendelt bejelentés benyujtatott ugyan, de az adótárgy mennyiségére nézve valótlan bevallás történt oly módon, hogy annak mennyisége a valóságban a bejelentettnél nagyobb volna, a büntetés a fogyasztási adó amaz összegének 8-16-szorosával szabandó meg, melylyel az adó helyes bejelentés esetében nagyobb lenne azon adóösszegnél, mely a valótlan bejelentés szerint járna.
53. § Ki a gyári műeszközökön vagy más tárgyon pecséttel vagy más módon alkalmazott hivatalos zárt megsérti, a mennyiben az általános büntető törvények szerint büntetésnek helye nincs, 5 frttól 500 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Ha a kihágás elkövetőjét büntetése alá vonni nem lehet, a vállalkozó, ha felelősségének feltétele megvan, 2-200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
54. § A czukortermelvények után járó fogyasztási adóra vonatkozó szabályok egyéb áthágásai, melyek nincsenek külön büntetéssel sujtva, mint szabályellenességek 5-500 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők.
55. § Az üzletnek a czukorgyártelepen a 17. § utolsó bekezdésében, továbbá a 19. § utolsóelőtti bekezdésében elrendelt bejelentés előtti megkezdése 1,000 frttól 10,000 frtig, és az üzletnek a megkezdésre bejelentett nap előtti megkezdése 100-1,000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
56. § Ha a 27. §-ban megjelölt személyek valamelyike czukortermelvényeket oly időben és oly állapotban, midőn azoknak hivatalos jegyekkel ellátva kell lenniök, hamisitott, utánzott vagy már használt jegyekkel ellátva - habár eme körülményekről tudomással birt vagy foglalkozásánál fogva kellő figyelem mellett tudomással kellett volna, hogy birjon, - vagy hivatalos jegyek nélkül készletben tart, magához vesz, áruba bocsát, más személynek elad, terjeszt, vagy terjeszteni igyekszik: a megröviditett, vagy a megrövidités veszélyének kitett fogyasztási adónak 8-szoros összegétől, annak 16-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. - A büntetés megszabásánál a jövedéki kihágás tárgyát képező czukortermelvények után járó fogyasztási adó veendő alapul.
Ugyanazon a személyek, ha czukortermelvényeknek hivatalos jegyekkel elátott csomagból való kivétele alkalmával e jegyeket szétszakitani vagy más módon használhatatlanokká tenni elmulasztják: 2 frttól 200 frtig terjedhető rendbirsággal büntetendők.
57. § Ha az adóköteles művelet helytelen bejelentésénél (37. §) az adóköteles czukortermelvények mennyiségében olyan többlet vagy hiány találtatik, mely a bejelentett mennyiség 5 százalékát meg nem haladja, büntető eljárásnak nincsen helye.
58. § Czukortermelvényeknek a gyártelepről való be nem jelentett adóköteles elszállitásáért, valamint az 56. §-ban emlitett jövedéki kihágásért a pénzbüntetés 200 frtnál csekélyebb összeggel semmi esetben sem szabathatik meg.
59. § Jövedéki kihágás gyanánt büntetendő:
1. ha a kiviteli jutalomra vonatkozó igény fentartásával benyujtott kiviteli nyilatkozatban a czukor a hivatalosan talált mennyiségnél 5%-nyi különbözetet meeghaladó nagyobb mennyiségben tüntettetett ki, vagy
2. ha ilyen kiviteli nyilatkozatban a kiviteli jutalom magasabb kiméret szerint vétetik igénybe, mint a milyen a talált czukorra nézve megállapitva van, vagy
3. ha a czukor, mely után a kiviteli jutalom igénybe vétetik, nem olyan minőségü, a milyenért kiviteli jutalom adatik, vagy ha czukor helyett más tárgy találtatik.
A büntetés annak az összegnek 8-16-szorosával szabandó meg, mely kiviteli jutalom fejében az 1. alatti estben a czukor mennyiségében talált különbözet után, a 2. alatti esetben többlet gyanánt és a 3. alatti esetben egyáltalában igénybe vétetnék.
Ha a hivatalos megállapitás eredménye szerint a czukortartalom 88, illetve 93 vagy 99 5/10 polarizaczionális százalékon alól áll és a különbözet 5/10 százalékot meghalad: a kiviteli jutalom, illetve annak magasabb kimérete megtagadtatik; ha pedig a különbözet 1 százalékot meghalad, e megtagadáson kivül a büntető eljárás is folyamatba teendő.
60. § A szerzés vagy megadóztatás vagy megvámolás a 28. § szerint követelt igazolásának elmulasztása miatti büntetés megszabásánál kivétel nélkül az a fogyasztási adóösszeg veendő alapul, mely a nem igazolt czukortermelvények mennyiségére esik.
61. § A czukorgyártelepnek, illetve szabadraktárnak üzletvezetője és ennek a gyártelep, illetve a szabadraktár helyéről való távollétében annak helyettese, czukortermelvényeknek bejelentés nélkül vagy a bejelentés és a bárcza tartalmától eltérőleg történt elszállitásánál tettesnek tekintetik; hacsak ő ennél az elszállitásnál nem ártatlan és az elszállitás tárgya nem képezte egyszersmind lopásnak vagy sikkasztásnak tárgyát.
A vállalkozó, ha az üzletet nem maga vezeti, az üzletvezető, illetve annak helyettese terhére megszabott pénzbüntetésekért feltétlenül felelős.
62. § A czukortermelvényektől járó fogyasztási adóra vonatkozó szabályok áthágása miatt kiszabott pénzbüntetéseket még abban az esetben sem szabad meghatározott legkisebb mértékök alá leszállitani, ha a törvényes büntető eljárás abbanhagyása engedélyeztetik.
63. § A czukortermelvények után járó fogyasztási adóra vonatkozó törvény és szabályok megszegéseért vádlottat nem lehet büntetés alá vonni, ha a büntetendő cselekmény vagy mulasztás elkövetése óta 3 év elmult és vádlott ez idő alatt felelősségre nem vonatott.
64. § Kihágási esetekben, a mennyiben a rendes büntető eljárás elhatároztatott, ha nem forog fenn a jövedék szándékos megröviditése, első fokon az 1883. évi XLIV. tc. 102. §-ának harmadik bekezdése alapján, a pénzügyministeriumhoz való felebbezhetéssel a pénzügyigazgatóság, a többi esetben első fokon az 1871. évi LXVI. tc. alapján felállitott törvényszékek, második és utolsó fokon pedig az 1872. évi XXXVIII. tc. alapján a budapesti királyi itélőtábla határoznak.
Horvát-Szlavonországokban ebben az esetben az 1871. évi LXIV. tc. által a törvényhozás további intézkedéséig fentartott pénzügyi törvényszékek illetékesek.
65. § Mindazok, kik 1888. évi augusztus hó 1. napján az 1. § 1. pontjában megjelölt nemü adóköteles czukortermelvényekből 100 kilogrammnál nagyobb készlettel birnak, kötelesek annak tiszta súlyát, valamint a helyet és a helyiségeket, melyekben a czukorkészletet tartják, 1888. évi augusztus hó 1-étől számitott 3 nap alatt az erre megjelölt pénzügyi közegeknek irásban bejelenteni.
E bejelentés elmulasztása, valamint a helytelen bejelentés, ha a különbözet 5 százaléknál többet tesz, a be nem jelentett czukormennyiség, illetőleg a bejelentett és a talált czukormennyiség közötti különbözet minden 100 kilogrammja után 11 frttal büntettetik.
Az emlitett bejelentés alapján a czukorkészletek hivatalosan megállapittatnak.
Az ily módon megállapitott czukorkészletek, melyek 1888. évi augusztus hó 1-én a hivatalos felügyelet alá eső czukorgyártelepeken kivül fognak találtatni és melyek a telepekről való kiszállittatásukkor fogyasztási adó alá esnének, 750,000 métermázsa legalább is 99 5/10 százalékot polarizáló czukor levonása után olyképen fognak a czukor megadóztatásából az 1887/8-iki termelési évadban elérendő tiszta jövedelem megállapitásánál számba vetetni (1878. évi XXIII. tc. 2. § 2. p. és 3. § és 1880. XLVII. tc. 3. §), mintha a vámvonalon át kiszállittattak volna; 100 kilogramm 99 5/10 százalékot polarizáló czukor után azonban csak 11 frt és 100 klgr. 99 5/10 százaléknál kevesebbet polarizáló czukor után csak 9 frt 50 kr. számittatik.
Méltánylást érdemlő esetekben, az olyan vállalatoknak, melyek 1887/88-iki termelési évadban fogyasztási czukrot termeltek, kérelmükre megengedheti a pénzügyminister, hogy a rendes eladásuk czéljaira három hóra szükséges fogyasztási czukormennyiséget biztos raktárakban hivatalos ellenzár alatt a gyártelepen belül is tarthassák. Az e módon raktározott czukorkészletek súlya az 1888/89-iki termelési évad kezdetén hivatalosan megállapitandó, és azok az 1887/88-iki termelési évadban elérendő tiszta jövedelem megállapitásánál akként veendők számba, mintha abban az időben az illető gyártelepen kivül találtatnának.
E czukorkészletek azután az államkincstár biztositására szükséges föltételek és óvrendszabályok mellett a gyártelepről legkésőbben 1888. évi október hó 31-ig adómentesen bocsáthatók szabad forgalomba.
66. § Az 1888. évi augusztus hó 1-én a vámterületen készletben talált adóköteles czukortermelvények tekintetében a hivatalos jegyek alkalmazására és a szerzés megadóztatás vagy megvámolás igazolásának kötelezettségére nézve a 26. és 28. §-okban foglalt határozmányok csak 1888. évi szeptember hó 1-ső napjától kezdve nyernek alkalmazást.
A 27. §-ban megjelölt személyeknél meglevő adóköteles czukortermelvények az 1888. évi augusztus hó utolsó napjáig terjedő idő alatt - hacsak eladás, fogyasztás vagy másnemű felhasználás czéljából nem kell csomagolatlanul maradniok - hivatalos jegyekkel látandók el.
Ennélfogva kötelesek az emlitett személyek az 1888. évi augusztus hó 1-én náluk levő adóköteles czukortermelvényeket 1888. augusztus hó 3-áig és azokat a hivatalos jegyekkel még el nem látott adóköteles czukortermelvényeket, melyeket az 1888. évi augusztus hó folyamában üzleti helyiségökbe bevisznek, 24 óra alatt a hivatalos jegyek alkalmazása czéljából az erre hivatott pénzügyi közegnél bejelenteni.
67. § Jelen törvény hatálya a fiumei vámkülzet kivételével a magyar korona országainak összes területére kiterjed, és annak a 14. és 17. §-okban foglalt határozmányai 1888. junius 1-én, a 27. § első bekezdésében foglalt határozmánya julius hó 15-én, többi határozmányai pedig augusztus hó 12-én lépnek életbe; az utóbbi naptól kezdve a czukortermelés megadóztatására vonatkozó 1878. évi XXIII. törvénycikknek még érvényben álló, valamint az 1880. évi XLVII. törvénycikknek határozmányai hatályon kivül helyeztetnek azzal, hogy a most emlitett törvénycikkek határozmányai ellen a jelen törvény életbelépte előtt felmerült és jogérvényes határozattal még el nem látott kihágási esetek még az emlitett törvénycikkek határozmányai alá esnek.
68. § Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister, a belügyminister és az igazságügyminister, Horvát-Szlavonországokra nézve a pénzügyminister bizatik meg, ki e tekintetben a Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el.
