1888. évi XXVII. törvénycikk

a budapesti gőzmozdonyu körvasutról * 

1. § A Budapest főváros Duna-balparti területén fekvő vasuti állomásoknak az egyes gyár- és ipartelepekkel való összeköttetése czéljából egy a m. kir. államvasutak kőbányai, illetve rákosi állomásából kiinduló és a budapest-czinkotai helyi érdekü vasut s a kerepesi út áthidalása, valamint a szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaság budapest-rákospalotai vonalának keresztezése utján a főváros V. kerületében fekvő felső Dunapartig (Margit-hidig) vezetendő körvasutnak, mint államvasuti vonalnak megépitése a bemutatott tervek alapján ezennel elrendeltetik és ezen pálya kiépitése czéljából szükséges intézkedéseknek a jelen törvény határozmányai értelmében leendő megtételére a közmunka- és közlekedésügyi minister felhatalmaztatik.

Azt, hogy ezen körvasuttal akár az épitésnél, akár később, - mely gyár- és ipartelepek köttessenek össze, a fenforgó viszonyok mérlegelése alapján a közmunka- és közlekedésügyi minister határozza meg.

Felhatalmaztatik továbbá a nevezett minister, hogy a szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaságnak engedélyt adhasson arra, miszerint saját vonalát az emlitett körvasuttal akár azon ponton, hol ez utóbbi a budapest-rákospalotai vonalszakaszt keresztezi, akár pedig budapesti, vagy rákospalotai állomásával, akár esetleg mindhárom ponttal összeköttetésbe hozhassa, s illetőleg az e végből szükséges összekötő vágányokat a minister által jóváhagyandó tervek és feltételek szerint saját költségén kiépitse.

2. § A megelőző §-ban megjelölt körvasut és annak minden tartozéka ugy a tulajdon jog, mint az üzlet tekintetében a magyar királyi államvasutak hálózatának kiegészitő részét képezi.

A vonal üzlete egyelőre csak a nyilvános áruforgalomra rendezendő be, - felhatalmaztatik azonban a közmunka- és közlekedésügyi minister, hogy a körülményekhez képest a személyforgalmat is engedélyezhesse.

3. § A körvasut megépitése, valamint az erre megkivánt költségek beszedése iránt a magy. kir. államvasutak és a szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaság közt 1888. évi január hó 16-án létrejött s a közmunka- és közlekedésügyi minister által feltételesen jóváhagyott jegyzőkönyvi megállapodások tudomásul vétetnek és ez alapon a nevezett minister felhatalmaztatik, hogy a létesitendő körvasut két millió ötszázezer forinttal előirányzott épitési költségeinek a szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaság által leendő előlegezése, valamint az ezen összeg visszafizetése iránt a fenti jegyzőkönyvi egyezmény értelmében a nevezett társasággal létesitett megállapodást végleg jóváhagyhassa és az annak foganatositására szükséges intézkedéseket megtegye.

4. § A kisajátitási jog ezen körvasut kiépitése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. törvénycikk értelmében megadatik.

Felhatalmaztatik a közmunka- és közlekedésügyi minister, hogy a szóban forgó körvasut kiépitése és üzlete czéljaira netán szükséges fővárosi közterületeket (utakat, utczákat, tereket, középületeket s azok bárminemü tartozékait stb.), valamint közhasználatra szolgáló egyéb vállalatok területeit és azok járulékait a létesitendő körvasut megépitése és üzlete érdekében megkivántató mérvben és terjedelemben, akár a tulajdonjognak teljes kisajátitása, akár pedig az 1881. évi XLI. törvénycikk 85. §-a értelmében megállapitandó együttes használati szolgalom utján igénybe vétethesse, és hogy az emlitett területeken az épitési munkálatokat a minister által jóváhagyandó épitési tervek, illetőleg az általa kiadandó épitési engedély alapján a kisajátitási, illetve a mennyiben annak helye lehet, a kártalanitási eljárástól is függetlenül azonnal foganatosittathassa. - Ha a közmunka- és közlekedésügyi minister által megszabandó záros határidő alatt az emlitett közterületekre vonatkozó szolgalmi jog gyakorlása, valamint a használat és fentartás módja iránt a tulajdonossal barátságos egyezség létre nem jönne: ezen kérdésekben az 1881. évi XLI. törvénycikk 85. §-a értelmében nevezett minister határoz.

A netán kisajátitandó, illetve szolgalmi joggal terhelendő fentebb jelzett területekre vonatkozó kártalanitás tekintetében az 1881. évi XLI. törvénycikk II. és IV. fejezetében foglalt határozmányok jelen esetben oly megszoritással nyernek alkalmazást, hogy az igénybe veendő területekre nézve meginditandó egyezkedési tárgyalások, illetve a törvény alapján netán folyamatba teendő kártalanitási eljárás a vasut megépitésének foganatba vételét és kivitelét nem akadályozhatja.

5. § Jelen törvény, - melynek a pénzügyministerrel egyetértő végrehajtásával a közmunka- és közlekedésügyi minister bizatnak meg, a törvénytárban történő megjelenése napján lép életbe.