1. § A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy az alábbi 2. §-ban felsorolt kölcsönök kötvénybirtokosainak a kötvényekben kifejezett tőkét az állam s illetőleg az állam által megváltott egyes vasutak korábbi birtokosai nevében és helyett felmondhassa és a mennyiben a bevonandó kötvények birtokosai a 6. § szerint kibocsátandó mérsékeltebb kamatozásu kötvényeket elfogadni hajlandók nem lennének, a bevont kötvények névszerinti teljes tőkeértékét készpénzben kifizethesse.
2. § Az 1. § értelmében:
A) 1. az 1867-ik évi XIII. tc. alapján felvett magyar vasuti kölcsönnek,
2. az 1871-ik évi XLV. tc. alapján felvett 30 millió forintos kölcsönnek,
3. az 1872-ik évi XXXII. tc. alapján felvett 54 millió forintos kölcsönnek,
4. az államositott magyar keleti vasut 1873-ik évi másodkibocsátásu 30 millió forintnyi elsőbbségi kölcsönének.
5. a magyar vasutak által az 1875. évi XLI. s az 1876. évi XI. törvénycikkek alapján kibocsátott egyesitett elsőbbségi kölcsönből az államositott vasutakra eső résznek,
6. a gömöri vaspálya terhére az 1871:XXXVII. I. törvénycikk alapján kibocsátott államvasuti záloglevélkölcsönnek,
B) 7. az államositott magyar keleti vasut 1869-ik évi első kibocsátásu 45. 020,100 forintnyi elsőbbségi kölcsönének,
8. az államositott első erdélyi vasut 1867-ik évi 21 millió forintnyi elsőbbségi kölcsönének,
9. az államositott alföld-fiumei vasut 1870-ik évi 19. 000,000 frtnyi első kibocsátásu és 1874-ik évi 1. 706,600 frtnyi másodkibocsátásu elsőbbségi kölcsöneinek,
10. az államositott tiszavidéki vasut 1872-ik évi 20 millió forintnyi elsőbbségi kölcsönének,
11. az államositott báttaszék-dombovár-zákányi (duna-drávai) vasut 1873-ik évi 6. 954,200 frtnyi elsőbbségi kölcsönének, végre
C) 12. a magyarországi földtehermentesitési adósságnak, ide értve az erdélyi és temesi földtehermentesitési adósságot is, és pedig valamennyi felsorolt adósságnak mindazon kötvényei bevonandók lesznek, melyek 1889-ik évi január 1-től kezdve válnak esedékesekké.
3. § A kölcsönök felmondása csak a kamatszelvények esedékességének határnapjára történhetik és nem szólhat rövidebb időre, mint a mely időköz az illető kölcsönök törlesztési terve szerint a kötvények kisorsolásától számitva azok esedékességeig meg van állapitva.
A felmondás a bel- és külföld mindazon helyein s lehetőleg ugyanazon módon teendő közzé, a mely helyeken s a mely módon az illető kölcsön kisorsolt kötvényei eddig köztudomásra hozattak.
Azon határidőn tul, a melyre a felmondás történt, a felmondott kötvényektől kamat nem jár.
A felmondási határidő végeig le nem járt s hiányzó szelvények értéke a kifizetendő tőkéből levonandó.
4. § A felmondott kötvények teljes tőkeértéke ugyanazon pénzértékekben fizetendő vissza, mint a mely pénzértékekben az illető adósságnem kisorsolt kötvényei eddigelé is beváltattak.
5. § Mihelyt lejár azon határidő, a melyre a felmondás történt, a felmondott kölcsöntőke biztositására bekebelezett zálogjog azon pályatestekről, melyekre az 1868:I. és az 1881-ik évi LXI-ik törvénycikk értelmében alakitott összpontositott telekkönyvbe bekebelezve van, hivatalból törlendő; a mennyiben azonban valamely kölcsön nem teljesen, hanem csak részben mondatik fel, a telekkönyvi törlés bekebelezése csak a felmondott részre szoritkozhatik.
6. § A 2. §-ban felsorolt kölcsönök kötvényeinek bevonhatása végett a felmondás arányában a jelenleg forgalomban levőknél alacsonyabb kamatra szóló adómentes kötvények bocsáthatók ki olyképen, hogy a 2. § A) 1-6. pontjai alatt felsorolt kölcsönök egy egységes o. é. aranyforint, német birodalmi márka és frankokról, s a mennyiben szükséges, részben sterling font értékről is szóló törlesztéses vasuti államkölcsönné, a 2. § 7-11 pontjai alatt felsorolt kölcsönök egy egységes osztr. ért. ezüstforintról szóló törlesztéses vasuti államkölcsönné, s a földtehermentesitési adósság egy egységes osztr. értékről szóló és szintén törlesztés alá eső adóssággá alakittassanak át.
7. § Az egységes uj arany kölcsön és az egységes uj ezüst kölcsön biztositására a zálogjog ugyanazon pályatestekre, melyeket a bevonandó kölcsönök jelenleg terhelnek és pedig a két egységes uj vasuti államkölcsön egyenlő rangsorozati elsőséggel a részkötvények kibocsátása előtt hivatalból akként kebelezendők be, hogy azokat a 2. §-ban felsorolt kölcsönök kötvényeinek bevonása után a telekkönyvi rangsorozatban az államositott tiszavidéki vasut vonalain csakis ezen vasut 1864. évi sorsjegykölcsönének biztositására bekebelezett 15.750,000 o. é. frt, mely bezárólag 1924-ig járó 819,000 frtnyi évjáradékkal törlesztendő, az államositott alföld-fiumei (nagyvárad-eszéki), első erdélyi és báttaszék-dombovár-zákányi (duna-drávai) vasutak vonalain csak a részvényeseket a megváltásból folyólag illető járandóság, a bevonandó kölcsönök biztositására jelenleg szolgáló többi vonalakon pedig egyátalán semmi más tehertétel ne előzze meg.
A gömöri vasutakra az uj kölcsönök, csak az ezen vasutakat terhelő államvasuti záloglevélkölcsön teljes bevonása, illetőleg az egész kölcsön felmondási határidejének lejárta után lesznek bekebelezhetők.
8. § Az uj földtehermentesitési kötvények alapszerü biztositása végett azok a földtehermentesitési alapigazgatóság által állitandók ki, annak ellenőrzése alatt kezelendők és törlesztendők s azok évi törlesztési és kamatozási szükségletének biztositására az állam általános jövedelmein kivül az egyenes adók után szedendő földtehermentesitési pótlék rendeltetik.
9. § A kibocsátandó uj kötvények törlesztési határideje az aranyértékben kibocsátandó vasuti államkötvényeknél legfelebb 75 évre, az osztrák értékü ezüstre szóló államvasuti kötvényeknél legfelebb 80 évre s az uj földtehermentesitési kötvényeknél legfelebb 70 évre terjedhet s a kibocsátandó kötvények szövegében azon biztositás is adható, hogy azok a közelebbi tiz év alatt csakis a törlesztési tervekben megállapitott módon fognak bevonatni.
A kibocsátandó kötvények összege, törlesztésök határideje, valamint a kötvényeknek a forgalomból kivonandó kötvények névleges kamatjánál mindenesetre alacsonyabb kamatlába akként állapitandó meg, s értékesitésök is akként eszközlendő, hogy mindhárom kölcsön évi kamatja és tőketörlesztési járuléka együttvéve a bevonandó kölcsönök 1888. évi kamatozási és tőketörlesztési szükségletében necsak teljes fedezetet találjon, hanem hogy a hitelmüveletek keresztülvitele után a szükséglet a maihoz képest évenkint legalább is annyival kevesbedjék, mint a mennyi a törlesztési járulékok fedezése végett az 1880:VIII. és IX. s illetőleg az 1881:XI. törvénycikk alapján kibocsátható járadék-kötvények eladásából 1889-ik évre bevételként előirányozható.
10. § A hitelmüvelet keresztülvitelére az alábbi 15. §-ban kitüzött határidő lejártáig az 1880. évi VIII. és IX. s illetőleg az 1881-ik évi XI. törvénycikk alapján a törlesztési járulékok fedezésére járadék-kötvények nem bocsáthatók ki, a hitelmüvelet sikeres keresztülvitele után pedig az idézett törvénycikkek hatályukat vesztik.
11. § Ugy az arany és az ezüst értékre szóló vasuti államkölcsönök, mint az ujonnan kibocsátandó földtehermentesitési adósság kötvényeiért befolyó összegek kizárólag csak a 2. §-ban megjelölt kölcsönök kötvényeinek bevonására s ezen kölcsönök kötvényei közül is csak azoknak törlesztésére fordithatók, a melyek 1888. év végéig esedékesekké még nem váltak.
A mennyiben a kölcsönök kötvényeinek értékesitéséből oly fölösleg maradna, a mely a 2. §-ban megjelölt kölcsönök kötvényeinek bevonására nem szükségeltetik, ezen fölösleg az 1889. évtől kezdve még megállapitandó földtehermentesitési kárpótlások fedezésére s illetőleg egyéb állami adósságok törlesztésére forditandó.
12. § Az 1889-ik évi január 1-je után megállapitandó földtehermentesitési kárpótlások a jogosultaknak teljes összegökben készpénzben fizetendők ki s a mennyiben az előző § értelmében fedezetet nem nyernének, az állami költségvetésben e czélra előirányzandó hitelből fedezendők.
13. § Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy az államositott keleti vasut részvényei helyett az 1876:L. törvénycikk alapján kibocsátott államkötvényeket az előbbi szakaszokban megállapitott módon szintén bevonhassa s ezek fedezése végett a 6. § értelmében szintén arany értékre szóló vasuti államkötvényeket bocsáthasson ki, illetőleg az egységes uj aranykölcsönt a kibocsátandó kötvények névértékével fölemelhesse az esetre, ha a kibocsátandó kötvények kamatja és törlesztési járuléka a bevonandó kötvények mai évi kamatozási és tőketörlesztési szükségletében, a kamatok után járó adót leszámitva, teljes fedezetet talál.
14. § A 2. § A) 5. pontja alatt, nemkülönben az ugyanezen szakasz B) 8., 9., 10. és 11-ik pontjai alatt felsorolt kölcsönök kötvényeinek bevonása s a kibocsátandó arany és ezüst értékekre szóló kölcsönök erejéig a zálogjog telekkönyvi bekeblezése csakis az illető vasuttársulatok közgyüléseinek hozzájárulásával történhetik.
15. § Az előző szakaszokban engedélyezett hitelmüveletek 1890-ik év végeig keresztül viendők, s ugy a 2. §-ban megjelölt kölcsönök bevonásáról, mint a 6. § alapján kibocsátandó kölcsönök kötvényeinek értékesitéséről s a befolyt értékek felhasználásáról az országgyülésnek legkésőbb az 1891-ik év folyama alatt jelentés teendő.
16. § Ezen törvény kihirdetésével azonnal hatályba lép, s annak végrehajtásával a pénzügyi, a belügyi, a közmunka- és közlekedésügyi és az igazságügyminister bizatik meg.
