A Svájczczal 1888. évi november hó 23-án kötött kereskedelmi szerződés ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb., és Magyarország apostoli királya egyrészről
és
a svájczi szövetség szövetségtanácsa másrészről,
azon óhajtól vezéreltetve, hogy államaik között a kereskedést fejleszszék és előmozditsák, uj szerződés kötésére határozták el magukat és e czélból meghatalmazottaikká kinevezték, még pedig:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
kik, jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után, a következő czikkekben állapodtak meg:
A beviteli és kiviteli illetékeknek összegére, biztositására és beszedésére, valamint az átvitelre nézve is, a szerződő felek mindegyike arra kötelezi magát, hogy a másik felet mindazon kedvezményekben fogja részesiteni, a melyeket valamely harmadik hatalomnak engedélyez. Más államoknak e tekintetben jövőben nyujtott minden kedvezmény vagy mentesség a másik szerződő félre azonnal, ellenkedvezmény nélkül és már e ténynél fogva kiterjed.
Az imént emlitett intézkedések mindazáltal ki nem terjednek:
1. azon kedvezményekre, melyek valamely szomszéd államnak a határszéli forgalom könnyitésére engedélyeztettek vagy utóbb engedélyeztetni fognak, - sem azon vámkedvezményekre vagy vámmentességekre, melyek csak bizonyos határvonalakra nézve vagy bizonyos kerületek lakosai számára engedélyeztetnek;
2. azon kötelezettségekre, melyeket az egyik szerződő fél már létesitett vagy jövőben létesitendő vámegylet alapján elvállalt.
A szerződő felek továbbá kötelezik magukat, hogy a kölcsönös forgalmat semmiféle beviteli, kiviteli vagy átviteli tilalom által nem fogják gátolni.
Ez alól kivételnek helye lehet csupán:
a) a jelenleg fennálló vagy jövőben netán létesitendő állami egyedáruságok tárgyainál;
b) köz- és állategészségrendőri tekintetekből, különösen a közegészségügy érdekében és az e részben elfogadott nemzetközi elveknek megfelelően;
c) hadi szükségleteknél, rendkivüli körülmények közt.
Az iménti b) kikezdésben emlitett fentartás kiterjed azon tilalmi rendszabályokra is, melyek a mezőgazdaság érdekében, a kártékony rovarok és szervezetek elterjedésének meggátlása czéljából foganatosittatnak.
A szerződő felek a köz- és állategészségrendőri szempontból elrendelt minden forgalmi megszoritást egymással kölcsönösen közölni fognak.
Azon osztrák vagy magyar eredetü vagy gyártásu tárgyak, melyek a jelen szerződéshez csatolt A) tarifában vannak fölsorolva, Svájczba való bevitelüknél, az emlitett tarifában megállapitott vámdijak mellett fognak bebocsáttatni.
Az osztrák vagy magyar eredetü vagy gyártásu bármely nemü árúk - legyenek azok felsorolva az A) tarifában vagy nem - Svájczba való bevitelüknél, a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet irányában alkalmazott bánásmódban fognak részesülni.
Azon svájczi eredetű vagy gyártásu tárgyak, melyek a jelen szerződéshez csatolt B) tarifában vannak felsorolva, az osztrák-magyar monarchiába való bevitelüknél az emlitett tarifában megállapitott vámdijak mellett fognak bebocsáttatni.
A svájczi eredetü vagy gyártásu bármily nemü áruk - legyenek azok felsorolva a B) tarifában vagy nem - az osztrák-magyar monarchiába való bevitelüknél, a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet irányában alkalmazott bánásmódban fognak részesülni.
Az árúknak a szerződésszerü bánásmódban leendő részesitése végett az áru-bevallásnak magában kell foglalnia származásuk megjelölését is.
A svájczi, valamint az osztrák vagy a magyar árúk bevivői rendesen kölcsönösen fel lesznek mentve azon kötelezettség alól, hogy származási bizonyitványokat mutassanak föl.
A mennyiben azonban az osztrák-magyar monarchiába vagy a Svájczba való bevitelnél a vámok magasságában az árúk származásához képest különbség tétetnék, származási bizonyitványok fölmutatása kivételesen követelhető.
Ily bizonyitvány kiállitható vagy az elküldési hely helyhatósága által, vagy a kiviteli eljárást teljesitő - akár az ország belsejében, akár a határon levő - vámhivatal által, vagy végre consuli ügynök által; szükség esetén ez okiratot az áruszámla is pótolhatja, ha az illető kormányok ezt elegendőnek találják.
A helyhatóságok vagy a vámhivatalok által kiállitott származási bizonyitványok consuli láttamozást nem igénylenek. De ha ily láttamozás kiállittatik, akkor az, szintugy mint a szóban levő bizonyitvány kiállitása, dijmentes.
Mindazon árúk, a melyek az egyik fél területén át a másik szerződő fél területéből kivitetnek, vagy abba bevitetnek, minden átviteli illeték alól mentesek lesznek, történjék az átvitel akár közvetlenül, akár lerakás, berakás és ismét felrakás után.
A kétrészbeli szomszéd országok közt és különösen az illető határkerületeik közt kifejtett külön forgalom előmozditása czéljából, az alább felsorolt árúk, a visszaszállitás feltétele mellett, és a szerződő felek által közös egyetértéssel megállapitandó rendszabályoknak megfelelően, a bevitelnél és kivitelnél időleges vámmentességet fognak élvezni:
a) mindazon árúk, melyek az egyik szerződő fél területeinek szabad forgalmából, a másik szerződő fél területeinek vásáraira, vagy sokadalmaira vitetnek, vagy a vásári és sokadalmi forgalmon kivül is a végett szállittatnak a másik fél területeire, hogy ott közraktáratban vagy vámraktárakban lerakassanak, valamint a svájczi, az osztrák vagy a magyar kereskedők utazói által kölcsönösen bevitt mustrák, ha előre meghatározandó idő alatt a nélkül, hogy eladattak volna, visszavitetnek azon országba, melyből kikerültek;
használatban volt mindennemü üres, jegyes zsákok és üres, jegyes hordók, melyek a másik szerződő fél területéből behozatnak, hogy megtöltve visszavitessenek, vagy a melyek visszahozattatnak, miután előbb megtöltött állapotban kivitettek volt, a mennyiben ezen tartályok hat hónapon belül hozatnak vissza;
b) az egyik területről a másikra, mezei munkára, vásárokra, telelésre vagy legeltetésre hajtott marhák;
c) ujraöntés végett átvitt harangok és nyomdabetük, szalma fonásra, viasz fehéritésre, selyemhulladék gerebenezésre; bőrök (szőröstül- vagy a nélkül) Engadinból, a samnauni- és a Műnstervölgyből, osztrák területen való cserzés végett;
d) tárgyak kijavitásra.
A c) alatt emlitett esetekben a suly mindig számba veendő, levonván azonban a feldolgozással járó természetes vagy törvényes sulyhiányt.
A többi esetben a kivitt és ismét visszahozott tárgyak azonos volta igazolandó és az illetékes hatóságok ezen czélból fel lesznek jogositva arra, hogy ezen tárgyakat, az érdekelt fél költségére, bizonyos ismertető jelekkel elláthassák.
A mi a himzések kikészitési eljárását illeti, az Vorarlberg és Liechtenstein herczegség részére a jelen szerződés tartamára, ujból biztosittatik. Ezen kikészitési eljárás alá kizárólag a magában Vorarlbergben és Liechtenstein herczegségben himzett áru esik.
Ezen kedvezményt a Svájczban, Vorarlbergben vagy Liechtenstein herczegségben letelepült vagy tartózkodó czégek és személyek a teljes egyenlőség alapján élvezik, a nélkül, hogy átalában, avagy különösen a vámhivatali bevalláshoz való bocsátás tekintetében, különbség volna tehető; nevezetesen a szerint, a mint az illető egyén az egyik vagy a másik szerződő fél alattvalója, vagy a szerint, a mint a Svájczban, Vorarlbergben vagy Liechtenstein herczegségben letelepült megbizó meghatalmazottja gyanánt jár el.
A kikészitési eljárás alapján himzés czéljából Svájczból kivitt és felhasználatlanul viszszahozott fonalak a svájczi vámhivataloknál vámmentesen bocsáttatnak be. Himzéshez való fonalakból külön pótszállitmányok, szükség esetén, mindkét fél részéről meg vannak engedve.
A himzésre rendelt egész vagy fél szövetdarabok, melyek a munka hibás kivitele következtében ujra himzés végett, ujból Vorarlbergbe vagy Liechtenstein herczegségbe küldetnek, ezen kikészitési eljárás alól kizárva nincsenek.
A szövetek himzéséhez szükséges és az ezen kikészitési forgalomban behozott és ismét kivitt mintalapok (carton) kölcsönös vámmentességben részesülnek.
A kisérő jegy melletti eljárás alá eső árúk, ha a szerződő felek egyikének területéről a másik fél területére közvetlenül átmennek, nem fognak kirakatni és záraik nem fognak levétetni vagy másokkal helyettesittetni, föltéve, hogy az e tekintetben közös egyetértéssel megállapitott vámszolgálati követelményeknek elég tétetett.
Átalában, a mennyire lehet, a vámügyi szolgálat alakszerüségei egyszerüsittetni fognak és a vámkezelés gyorsittatni fog.
Az előzőekben megállapitott könnyitések a következő feltételekhez vannak kötve:
a) az árúk a beviteli vámhivatalnál, továbbutalás végett, kisérvényi jegyen bevallandók, ehhez hivatalos bizonylat csatolandó, mely az árúknak az elküldés helyén a vámhivatal által történt zárolását s a zárolás módját igazolja;
b) a vizsgálatnál megállapitandó, vajon ezen elzárolások sértetlenek maradtak-e és vajon elégséges biztonságot nyujtanak-e;
c) a bevallásnak szabályszerüen kell történnie, mellőzvén minden oly szabálytalanságot vagy mulasztást, a mely a küldemény részletes megvizsgálását tenné szükségessé, vagy csalárdsági kisérletek gyanujára okul szolgálhatna.
Az árúk lerakása és megmázsálása mellőzhető, ha lerakás nélkül is határozottan kivehető, hogy a másik fél által alkalmazott zárolás sértetlen és elégséges biztositékot nyujt.
Azon belső adók, melyek akár az állam, vagy cantonok, akár a tartományok, községek és testületek javára, az ország termékeinek előállitását, gyártását, vagy fogyasztását terhelik vagy terhelni fogják, semmi szin alatt sem terhelhetik nagyobb mértékben, sem terhelhetőbb módon a másik fél területeiről származó hasonló termékeket.
Oly termékek, a melyek az egyik szerződő fél területén állami egyedáruság tárgyát képezik, valamint oly tárgyak, a melyek, ily monopolizált árúk előállitására szolgálnak, az egyedárúság biztositása czéljából, a behozatalnál, pótilletékkel terhelhetők, még az esetben is, ha a hasonló belföldi termékek vagy tárgyak ily illetéknek alávetve nincsenek.
A szerződő felek egyike sem sujthatja, belső adó ürügye alatt, a behozatalnál, uj vagy magasabb vámmal azokat az árúkat, a melyek magában az országban nem termeltetnek és a melyek a jelen szerződéshez tartozó tarifákban felsorolva vannak.
Ha a szerződő felek egyike szükségesnek találná azt, hogy a jelen szerződéshez csatolt tarifákban foglalt valamely belföldi termelésü vagy gyártásu árura uj fogyasztási adó vagy adópótlék vettessék, a hasonló külföldi áru a bevitelnél azonnal egyenlő adóval vagy adópótlékkal terhelhető.
A szerződő felek fentartják maguknak a jogot, hogy azon termékeket, a melyek előállitására szesz használtatott, oly illetékkel terheltessék, a mely a felhasznált szeszre eső belső adónak megfelel.
Kereskedők, gyárosok és iparosok átalában, kik ki tudják mutatni, hogy azon államban, melyben laknak, az általuk üzött kereskedés és ipar után a törvényes adót fizetik, a másik fél területein, akkor, midőn csupán kereskedésük vagy iparüzletük érdekében, mustrákkal vagy ezek nélkül, akár személyesen, akár szolgálatukban álló utazók által vásárlásokat tesznek, vagy megrendeléseket keresnek, adó- és illetékmentesség tekintetében ugyanazon bánásmódban fognak részesülni, mint a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet alattvalói, de semmi esetre sem kedvezőbben, mint a saját nemzetbeliek.
A svájczi kereskedelmi utazók az osztrák-magyar monarchiában s az osztrák vagy a magyar kereskedelmi utazók Svájczban az emlitett kedvezményt csak akkor élvezendik, ha iparigazolványi jegygyel el vannak látva.
A szerződő felek alattvalói, kik kereskedésük üzése és termékeik elárusitása végett az egyik fél területéről a másikéra vásárokra és sokadalmakra mennek, ott kölcsönösen ugyanazon bánásmód alá esnek és nem vethetők magasabb illetékeknek alá, mint a saját alattvalók.
A szerződő felek egyikének alattvalói, kik a kétrészbeli területek különböző helyei közt fuvarozást vagy hajózást üznek, ezen iparuk üzéseért a másik fél területén semmiféle iparadó alá nem vethetők.
A szerződő felek egyikének területén az illető törvények értelmében megalakult részvénytársaságok, részvényekre alakult betéti társaságok és bármily nemű biztositási ággal foglalkozó társaságok a másik fél területén, ha az e részben ott fennálló törvényeknek és szabályoknak megfelelnek, iparukat üzhetik és jogaikat a biróság előtt kereshetik.
Árumegállitás és átrakás czimén a szerződő felek területein dijak nem szedhetők és egy áruszállitó sem kényszerithető arra, hogy bizonyos helyen megállapodjék és hogy áruit ki- vagy átrakja. Mindazonáltal az egészségrendőri, a hajózási, vagy az adók beszedésének biztositására megkivántató szabályok fentartatnak.
A szerződő felek területein levő minden természetes és mesterséges vizi utakon a hajózás a másik szerződő félhez tartozó hajók és bárkák vezetőinek ugyanazon feltételek alatt s a hajótól vagy rakományától fizetendő ugyanazon illetékek mellett fog megengedtetni, mint a nemzetbeli bárka- vagy hajóvezetőknek.
Az országutaknak és egyéb utaknak, csatornáknak, zsilipeknek, kompoknak, hidaknak és hidnyilásoknak, kikötőknek és kiszálló helyeknek, a hajózható viz megjelölésének és világitásának, a darucsigáknak és nyilvános mérlegintézeteknek, a raktáraknak, a hajóárúk és egyéb tárgyak megmentésére és raktározására szolgáló berendezéseknek használata, a mennyiben e berendezések vagy intézetek közhasználatra rendelvék, akár az állam, akár magános jogositottak által kezeltessenek, a másik szerződő fél alattvalóinak hasonló feltételek és ugyanazon illetékek mellett engedendő meg, mint a saját nemzetbelieknek.
Illetékek, a világitásra vonatkozó külön határozatok fentartása mellett, az ily berendezéseknek vagy intézeteknek csak tényleges használatánál szedethetnek.
Az ország határán áthaladó forgalomra vetett utvámok oly utakon, melyek közvetlenül vagy közvetve a szerződő felek államainak egymás közti, vagy a külfölddel való összeköttetésére szolgálnak, az ut hosszához mérve, a saját állami területre szoritkozó forgalomért járóknál magasabbak nem lehetnek.
A szerződő felek ott, a hol határszéleiken közvetlen vasuti vágányösszeköttetések vannak és a hol a waggonok áthaladnak, mindazon árúkat, melyek szabályszerüleg lezárható vasuti kocsikban érkeznek és ugyanazon kocsikon az ország belsejében oly helyre szállittatnak, hol a kezelésre jogositott vám- vagy adóhivatal létezik, a határszélen való lerakástól és átvizsgálástól, valamint a csomózártól felmentendik, a mennyiben az illető árúk a bevallási lap, rakjegyzékek és fuvarlevelek átadása által bevitelre bejelentetnek.
Oly árúk, melyek szabályszerüleg lezárható vasuti kocsikban, az egyik szerződő fél területén keresztül, átrakodás nélkül, a másiknak területéről hozatnak, vagy oda való rendeltetéssel átvitetnek: a lerakás és átvizsgálás valamint a csomózár alól az ország belsejében ép ugy, mint a határszéleken felmentendők, a mennyiben a bevallási lap, a rakjegyzékek és fuvarlevelek átadása által átvitelre bejelentetnek.
Ezen határozatok alkalmazása azonban attól tétetik függővé, hogy az érdeklett vasuti igazgatóságok felelősséget vállaljanak az iránt, hogy a vasuti kocsik az ország belsejében levő elintéző hivatalnál, vagy a kiviteli hivatalnál kellő időben és sértetlen zárral megérkeznek.
A mennyiben a szerződő felek egyike a vámkezelés tekintetében más államokkal az itt emlitetteknél nagyobb könnyitéseket állapitott volna meg, e könnyitések a másik féllel való forgalomban is, a kölcsönösség feltétele mellett, alkalmaztatnak.
Mindkét szerződő félnek jogában áll, hogy a másik fél területein való székhelylyel főconsulokat, consulokat, alconsulokat vagy consuli ügynököket kinevezhessenek. Mielőtt azonban valamely consuli tisztviselő, e minőségében, müködését megkezdhetné, szükséges, hogy azon fél részéről, a melynek területére kineveztetett, szokásos módon elismertessék és elfogadtassék.
A szerződő felek egyikének consuli hivatalnokai, a másik fél területein ugyanazon kedvezményeket, jogositványokat és mentességeket élvezendik, a melyekkel ott a legtöbb kedvezésben részesülő nemzet hasonló jellegü és rangu consulai birnak vagy birni fognak.
A szerződő felek mindegyikének jogában áll azon helyeket kijelölni, a hol a consuli hivatalnokok müködésének megengedését czélszerünek nem találja; ezen megszoritás a szerződő felek valamelyikére csak akkor alkalmazható, ha az harmadik államok irányában szintén alkalmaztatik.
A jelen szerződés, az I. czikk 2. száma alatt foglalt határozat kivételével, Liechtenstein herczegségre (az osztrák-magyar monarchia és Liechtenstein közt 1876. évi deczember 3-án kötött vám- és adó-egyesülési szerződés XXVII. czikke értelmében), valamint átalában azon országokra is kiterjed, melyek a szerződő felek vámterületeivel jelenleg egyesitve vannak, vagy jövőben egyesitve lesznek.
Jelen szerződés 1889. évi január 1-én lép életbe és 1892. évi február 1-ig érvényben marad. Ha azonban a szerződő felek egyike sem nyilvánitaná 12 hónappal az emlitett időszak lejárta előtt a szerződés hatályának megszüntetése iránti szándékot, az érvényben marad egy év lefolytáig azon naptól számitva, a melyen a szerződő felek egyike azt felmondandja.
A szerződő felek fentartják maguknak a jogot, hogy ezen szerződésben közös egyetértéssel bármily változtatást megtehessenek, a mely szellemével és alapelveivel ellenkezésben nem áll és a melynek szükségét a tapasztalás netán kitüntetné.
Jelen szerződés jóváhagyandó, és a jóváhagyási okmányok Bécsben minél előbb kicserélendők.
Minek hiteléül a meghatalmazottak a jelen szerződést aláirták és pecsétjükkel ellátták.
[Aláírások]
| Vámegység | Vám frank | ||||
| 1. | 5-ből. Korpa, olajpogácsa-liszt, takarmányliszt, malátacsira és egyéb takarmánynak alkalmas, külön meg nem nevezett hulladék | - | vm. | ||
| 2. | 10 és 9-ből. Természetes és mesterséges ásványviz; forrás- és fürdősók és lápsó-kivonatok, ládácskákban vagy üvegekben | 100 kg. | 1. 50 | ||
| 3. | 16-ból. Gelét | 100 kg. | -. 30 | ||
| 4. | 17-ből. Nyers- és pörkölt keményitő, keményitő-mézga (dextrin) | 100 kg. | -. 60 | ||
| 5. | 28. Élesztő | 100 kg. | 16. - | ||
| 6. | 49 és 50-ből. Foncsoros vagy foncsorozatlan tükörüveg, 18 négyszögdeciméternél kisebb | 100 kg. | 14. - | ||
| 7. | 52. Tüzifa, galyak, faszén, fakéreg, tőzeg, cserpogácsa, cserzőhéj | 100 kg. | -. 02 | ||
| 8. | 53. Közönséges épület- és szerszámfa: | ||||
| nyers állapotban vagy csak fejszével kinagyolva; kötőfüz, nyers állapotban, nem hámozva, hordófa, nyers állapotban; abroncsfa; szőlőkaró | 100 kg. | -. 15 | |||
| hosszában fürészelve vagy hasitva (fürészáru, zsindely stb.): | |||||
| 9. | 54. tölgyfából | 100 kg. | -. 40 | ||
| 10. | 54a) másnemü fából | 100 kg. | -. 70 | ||
| 11. | 55. kötésre előkészitve | 100 kg. | 1. 20 | ||
| 12. | 62. Faárúk, előkészitve, gyalulva, de nem összeillesztve; gyufagyártásra való faszálak; ugy nevezett amerikai parketta, vagy össze nem enyvezett parkettarészek | 100 kg. | 3. - | ||
| 13. | 65 és 66-ból. Közönséges hajlitott fából való butorok és ilyféle kész vagy nyers butorrészek, nem párnázva | 100 kg. | 12. - | ||
| Jegyzet. Ezen butorok kisebb részben nem hajlitott közönséges fából való részekkel, szalma, nád és efféle fonadékkal kapcsolatban is lehetnek. | |||||
| 14. | 77. Olajmagvak és olajos gyümölcs | 100 kg. | -. 30 | ||
| 15. | 88. Czipészárúk, másféle mint selyemből, félselyemből vagy bársonyból való szabott szövetekből, bőrtalppal | 100 kg. | 45. - | ||
| 16. | 188. Fris, főtt, sózott vaj | 100 kg. | 7. - | ||
| 17. | 194-ből. Czukorba berakott vagy kandirozott gyümölcs, palaczkokban, üvegekben, szelenczékben s effélékben is | 100 kg. | 40. - | ||
| 18. | 198. Fris hús | 100 kg. | 3. - | ||
| 19. | 199. Sózott, füstölt, szelenczékben befőtt hús; szikkadt szalonna | 100 kg. | 4. - | ||
| 20. | 203. Fris gyümölcs és enni való bogyók | - | vm. | ||
| 21. | 206. Aszalt vagy száritott gyümölcs, magvától el nem választva: alma, körte, cseresznye, szilva stb.; szeszfőzésre való összezúzott gyümölcs és bogyó | 100 kg. | 1. 50 | ||
| Jegyzet a 20. és 21. folyó számokhoz: A szeszmonopolium biztositására szükséges intézkedések fentartatnak. | |||||
| 22. | 215-ből. Gabona, tengeri hüvelyesek: nem törve, nem hántva | 100 kg. | -. 30 | ||
| 23. | 216-ból. Törött, hántolt vagy hasitott szemek, kása, dara (a kemény buzából való dara kivételével), apródara; liszt gabonából, tengeriből, rizsből vagy hüvelyesekből | 100 kg. | 2. - | ||
| 24. | 216. Dara kemény buzából | 190 kg. | 1. 25 | ||
| 25. | 226. Maláta | 100 kg. | 1. - | ||
| 26. | 247-ből. Sör hordókban | 100 kg. | 4. - | ||
| 27. | 252 és 253. Természetes bor hordókban, palaczkokban vagy korsókban | 100 kg. | 3. 50 | ||
| 28. | 266-ból. Papirgyártásra való száraz rostanyag | 100 kg. | 1. 25 | ||
| 29. | 271-ből. Levélpapiros és boritékok (diszitményekkel is) egyszerü vagy diszitett cartonokban, a mennyiben az egyenként mérsékeltebb vámok alá eső részek súlya külön nincs bejelentve | 100 kg. | 20. - | ||
| 30. | 360. Ruházat, fehérnemü és egyéb kész árúk varrással, selyemből vagy félselyemből, valamint prémeléssel ellátott, mindennemü kelméből készült ily árúk; kész vagy szabott prémárúk, szegélyek és effélék | 100 kg. | 150. - | ||
| 31. | Minennemü férfi-kalap, felszerelve | 100 kg. | 125. - | ||
| 45-ös számon felül | 100 kg. | 14. - | |||
| 32. | 370-ből. Lovak | darab | 3. - | ||
| 33. | 372-ből. Csikók | darab | 1. - | ||
| 34. | 373. Ökör és bika, fogat váltott | darab | 15. - | ||
| 35. | 373. Tehén és üsző, fogat váltott | darab | 12. - | ||
| 36. | 374. Fiatal marha, fogat nem váltott | darab | 5. - | ||
| 37. | 374. Borju, hat hétnél nem idősebb vagy 60 kilogrammnál nem nehezebb | darab | 3. - | ||
| 38. | 376. Sertés, 25 kilogramm vagy ennél nagyobb sulyu | darab | 5. - | ||
| 39. | 377. Malacz, 25 kilogrammnál kisebb sulyu | darab | -. 3 | ||
| 40. | 378. Juh és kecske | darab | -. 50 | ||
| 41. | 383. Külön meg nem nevezett állati szőr | 100 kg. | -. 60 | ||
| 42. | 384. Sörte, válogatva és kötegekbe kötve | 100 kg. | 2. - | ||
| 43. | 385. Ló- és bivalyszőr, nyers állapotban | 100 kg. | 1. - | ||
| 44. | 386. Ló- és bivalyszőr, tisztitva, előkészitve | 100 kg. | 7. - | ||
| 45. | 390 és 391. Ágytollak; dunna, pehely | 100 kg. | 7. - | ||
| 46. | 393. Hólyagok, belek tejoltó | 100 kg. | -. 60 | ||
| 47. | 396. Szarvak, nyers állapotban és egyéb külön meg nem nevezett állati nyers anyagok | 100 kg. | -. 30 | ||
| 48. | 397. Szarvak, előkészitve és bármi nagyságu szaru-lapok és szaru-szeletek; csontlapok | 100 kg. | -. 60 |
| Vámegység | Vám frt. | ||||
| 1. | 73-ból. Ricinusolaj, hivatalos ellenőrzés mellett denaturálva | 100 kg. | -. 80 | ||
| 2. | 91. Őrlött kákáo, kákáo-tészta; csokoládé, csokoládé-pótló és csokoládé-gyártmányok | 100 kg. | 50. - | ||
| 3. | 92 és 93-ból. Sűritett tej, gyermekliszt, tej és czukor hozzáadásával vagy a nélkül, szelenczékbe, palaczkokba és effélékbe légmentesen becsinálva is | 100 kg. | 20. - | ||
| 4. | 93-ból. Levesliszt, szilárd állapotban, használatra készen, süritett húsleves és só hozzáadásával vagy a nélkül, csomagokban, táblákban vagy tekercsekben | 100 kg. | 15. - | ||
| 5. | 112-ből. Gesztenyefa-kivonat | 100 kg. | 1. 50 | ||
| 6. | 124 c) és d) Pamutfonalak: | ||||
| egyes fonalak, nyers állapotban: az angol számozási mód szerint a 29. számon felül egész a 60. számig | 100 kg. | 14. - | |||
| a 60. számon felül | 100 kg. | 12. - | |||
| 7. | 124 b) c) és d) Pamutfonalak: | ||||
| kettős fonalak, nyers állapotban: az angol számozási mód szerint a 29. számon felül egész a 60. számig | 100 kg. | 16. - | |||
| a 60. számon felül | 100 kg. | 12. - | |||
| 8. | 128 c) és d) Pamutárúk, közönséges sima, azaz 50-es számu és annál durvább fonálból készült sima, vagy egyszerüen sávolyos szövetek, melyeknél 5 milliméter oldalu négyszögre 38 vagy annál kevesebb fonál esik: | ||||
| festve | 100 kg. | 55. - | |||
| tarkán szőve | 100 kg. | 65. - | |||
| szinnyomatosan, az alapszinnel együtt hatnál több szint fel nem tüntetve | 100 kg. | 60. - | |||
| szinnyomatosan, az alapszinnel együtt hatnál több szint feltüntetve | 100 kg. | 70. - | |||
| 9. | 131 a) és b) Finom, azaz 50-es számunál finomabb, de a 100-as számunál bezárólag nem finomabb fonálból készült pamutszövetek: | ||||
| nyers állapotban | 100 kg. | 70. - | |||
| fehéritve, festve, tarkán szőve vagy szinnyomatosan | 100 kg. | 100. - | |||
| 10. | 132. Legfinomabb, vagyis 100-as számunál finomabb fonálból készült pamutszövetek; tüll (bobbinet, petinet és az efféle függönykelmék és butorhálók), fémszálakkal vegyes árúk | 100 kg. | 140. - | ||
| 11. | 133. Himzett pamutszövetek; pamutcsipkék | 100 kg. | 225. - | ||
| 12. | 152-ből. Műgyapju | - | vm. | ||
| 13. | 154 c) 2-ből. Külön meg nem nevezett fésüs fonál gyapjuból, egyes fonalak, nyers állapotban, a metrikus számozási mód szerint a 45-ös számon felül | 100 kg. | 12. - | ||
| 14. | 154 d) 2-ből. Külön meg nem nevezett fésüs fonál gyapjuból, kettős vagy többesével sodrott fonalak, nyers állapotban, a metrikus számozási mód szerint a 45-ös számon felül | 100 kg. | 14. - | ||
| 15. | 165 a) és b) Selyem (motolált vagy sodrott), czérnázva is: | ||||
| nyers állapotban | - | vm. | |||
| fehéritve vagy festve, vagy egyéb fonó anyaggal vegyesen | 100 kg. | 35. - | |||
| 16. | 166 a) és b) Floret-selyem (fonott selyemhulladék), czérnázva is: | ||||
| nyers állapotban, vagy fehéritve | - | vm. | |||
| festve, vagy egyéb fonóanyaggal vegyesen | 100 kg. | 35. - | |||
| 17. | 167. Varróselyem gomblyukak kivarrására való s más efféle selyem, fehéritve vagy festve; a kisebb forgalom számára kiszerelt mindennemü czérnázott selyem | 100 kg. | 35. - | ||
| 18. | 168-ból. Szitaszövetek selyemből | 100 kg. | 200. - | ||
| 19. | 168-ból. Himzett vagy fémszálakkal vegyes selyemárúk; tüll, gaze; csipkék (csipkekendők) | 100 kg. | 400. - | ||
| 20. | 169 b)-ből. Az osztrák-magyar általános vámtarifa 169 b) sz. a. foglalt árúk tiszta selyemből (a 21. folyószám alatt foglaltak kivételével), kötött árúk is tiszta selyemből | 100 kg. | 400. - | ||
| 21. | 169 b)-ből. Sima és nyüstös selyemárúk | 100 kg. | 200. - | ||
| Ily szövetekként kezelendők az osztrák-magyar monarchia és Olaszország közt 1887. évi deczember hó 7-én kötött kereskedelmi szerződés alapján a 100 kilogrammonkint 200 forintos szerződéses vám alá eső selyemárúkon kivül még a tisztán selyemből való simaszövetek akkor is, ha különböző szinü vetőlékek alkalmazása folytán koczkázottak vagy harántcsíkosak, nemkülönben, ha azokon az alapszövettől eltérő kötéssel, illetőleg kötésekkel ellátott szövetrészek csak szegélydiszt képeznek, mint ez az ernyőszövetnél és kendőknél előfordul. | |||||
| 22. | 183-ból. Szalmaszalagok (szalagnemü mindenféle fonadékok), más anyagok nélkül | 100 kg. | 2. - | ||
| 23. | 215. Finom bőr, azaz fekete bőr, az osztr. -magyar általános vámtarifa 213. sz. a. megnevezett marha- és lóbőr kivételével; keztyübőr, kordován, maroquin, szattyán, valamint minden festett, fénymázos és bronzolt vagy rajzosra préselt bőr; pergament | 100 kg. | 18. - | ||
| 24. | 271-ből. Gyaratoló boritékok | 100 kg. | 20. - | ||
| 25. | 284 a) és b) Fonóanyagokat előmunkáló és feldolgozó gépek; fonógépek; czérnázó gépek: | ||||
| pamut vagy gyapjuból való hulladékoknak, vagy posztófonál fonására | 100 kg. | 4. 25 | |||
| minden másféle fonásra | 100 kg. | 3.- | |||
| 26. | 284 b)-ből. A selyemszövéshez való szövőszékek és segédgépek; gyaratoló készitő gépek | 100 kg. | 4. 25 | ||
| 27. | 287-ből. A tulajdonképeni papirosgép, a száritókészülékekkel; téglavetőgépek (az anyag porrá törésére, préselésre vagy egyéb átalakitására való gépek); tésztagépek; gyümölcs és főzelék aszalására való gépek; mindennemü kalander 100 q. vagy ennél nagyobb súlyban; hengerszékek és más malomgépek; electro-dynamogépek; szerszámgépek 200 q. vagy ennél nagyobb súlyban; hajó-gőzgépek | 100 kg. | 5. - | ||
| 28. | 298. Tudományos czélokra szánt pontos műszerek | - | vm. | ||
| 29. | 301 a) b) és c) Zsebórák: | ||||
| arany vagy nagyobbrészt arany, vagy aranyozott tokokban | darab | 1. - | |||
| kisebbrészt arany, vagy aranyozott tokokban | darab | -. 75 | |||
| ezüst, vagy ezüstözött tokokban | darab | -. 50 | |||
| egyéb tokokban | darab | -. 30 | |||
| 30. | 302 a) és b) Óratokok (zsebórákhoz) | ||||
| egészen vagy nagyobbrészt aranyból, vagy aranyozottak | darab | -. 70 | |||
| kisebbrészt aranyból vagy aranyozottak | darab | -. 45 | |||
| ezüstből vagy ezüstözöttek | darab | -. 20 | |||
| 31. | 303. Zsebórákhoz való óramüvek | darab | -. 30 | ||
| 32. | 306. Toronyórák és azok alkatrészei | 100 kg. | 10. - | ||
| 33. | 308-ból. Drót és pléh valódi nemes fémből | 100 kg. | 100. - | ||
| 34. | 330-ból. Alizarin | 100 kg. | 1. 50 | ||
| 35. | 330. Kátrány festő-anyagok és mesterségesen gyártott szerves festő-anyagok | 100 kg. | 10. - | ||
| 36. | 336-ból. Sebészi kötésszerek | 100 kg. | 24. - | ||
| 37. | 342 a)-ból. Törökvörös-olaj | 100 kg. | 2. 50 |
Hogy a határkerületek kereskedelme számára a mindennapi forgalom szükségletei által igényelt könnyitések nyujtassanak, a szerződő felek megegyeztek a következőkben:
1. Mind a beviteli és kiviteli vám, mind a vámnyugtáért járó bélyegilleték alól mentesek lesznek, az osztrák-svájczi határon való bevitelnél és kivitelnél, a következő czikkek:
a) mindazon árumennyiségek, melyek után a beszedendő vám 2 osztrák értékü krajczárnál, vagy öt centime-nél kevesebb:
b) takarmánynak való fű, széna, szalma, alom, csomagolásra és tatarozásra való moh; takarmány, káka és közönséges nád, élőnövények (ültetvények és szőlővesszők); gabona, kévékben, hüvelyesek szárastul, áztatatlan kender és len, fris gyümölcs (fris szőlő is), burgonya;
c) állatok vére;
d) mindenféle tojás;
e) fris és aludt tej (turó);
f) faszén, kőszén, barnaszén, turfa és turfaszén;
g) épitő- és bányakő, kövező kő és természetes malomkő; salak, kavics, homok, mész és gipsz, márga, agyag és átalában tégla, fazekak, pipák és konyhaedények készitésére való mindenféle közönséges agyag;
h) közönséges téglák és fedélcserepek (a hornyolt fedélcserepek kivételével);
i) korpa, sansa (kisajtolt, egészen száraz olojbogyóhéj hulladékai), olajpogácsa és kisajtolt vagy kifőzött gyümölcsök és olajos magvak másféle hulladékai;
k) kilugzott növényi hamu és kőszénhamu, trágya (ideértve a guanót és a mesterséges trágyát is), moslék, sepredék, kő- és agyagcserepek, arany- és ezüsttajt, iszap;
l) kenyér és liszt, legfeljebb 10 kilogramm mennyiségben;
fris hus, legfeljebb 4 kilogramm mennyiségben;
sajt, legfeljebb 2 kilogramm mennyiségben;
fris vaj, legfeljebb 2 kilogramm mennyiségben.
Az itt elősorolt mentességek nem terjednek ki oly czikkekre, a melyek a szerződő felek egyikének területein állami egyedáruság tárgyát képezik vagy monopolizált termékek előállitására szánvák, e czikkekre nézve a reájok vonatkozó külön intézkedések tartatnak fenn.
2. A beviteli és kiviteli vám alól szintén mentesek lesznek és a vámutakon kivül is szabadon szállithatók: az igásmarha, a mezőgazdasági eszközök, azon házi szerek és másféle holmi, melyeket a legvégső határszélen lakó földmivelők, mezei munkájuk végett, vagy lakhelyük változtatása folytán, a vámhatáron át behoznak vagy kivisznek.
Mindkét fél azon alattvalói, a kik az osztrák vagy a liechtensteini, illetőleg a svájczi területen földbirtokkal birnak és mezei munkájuk végett azokra átmennek, saját maguk és munkásaik számára a személyek és napok számához mért mennyiségű élelmi szert és italt a határon át vámmentesen magukkal vihetik.
Vámmentes továbbá a Svájczba való bevitelnél és az osztrák területre való visszahozatalnál azon marha (ökör és tehén), mely meghatározott, de egy évet tul nem haladható időtartamra, mint igásmarha, osztrák területről a samnauni és a Münster-völgybe vitetik.
3. A visszahozatal feltétele és a két fél által közös egyetértéssel megállapitandó vámszabályok megtartása mellett, a beviteli és kiviteli vám alól ideiglenesen mentesek lesznek: fa, cser (héj), gabona, olaj-magvak, kender, len és más efféle mezőgazdasági tárgyak, melyek őrlés, felapritás, törés, ráspolyozás stb. végett az egyik vámterületről a másikra bevitetnek és őrlött, felapritott, megtörött, ráspolyozott stb. állapotban ismét visszahozatnak.
4. Azon mezei termények, melyek a szerződő felek alattvalóinak a határ által lakásaiktól vagy gazdasági épületeiktől elválasztott birtokain arattatnak, mind a beviteli, mind a kiviteli vám alól mentesek lesznek, ha ezen lakásokba vagy gazdasági épületekbe vitetnek.
5. Az 1., 2., 3. és 4. szám alatt foglalt kedvezmények azonban azon határmenti öv lakóira és termékeire szoritkoznak, a mely Ausztriában és Liechtenstein herczegségben a határkerületet foglalja magában, Svájczban pedig a határtól 10 kilométernél messzebbre nem terjed.
Megegyezés létesült az iránt, hogy az egész Münster-völgy, Cierfs községgel együtt, ezen határövhöz tartozik.
A szerződő felek meg fognak egyezni azon rendszabályok iránt, melyek mellett bizonyos vidékeken, a hol szükségesnek fog találtatni, az osztrák-magyar monarchiában és Svájczban mind a bevitelnél, mind a kivitelnél vámmentes árúk a határon, a vámutakon kivül is, esetről-esetre átbocsáthatók lesznek.
6. Közönséges agyagból való közönséges cserépedény, ideértve a gyermekjátékszerül használt cserépedényt is, a sz. -galli rajnavölgyből, virágokkal és efféle ékitményekkel egy vagy többszinűen durván festve is, külön határszéli kedvezmény czimén, az osztrák magyar átalános vámtarifa 252 b) száma szerint 100 kilogrammonkint 50 krjával vámoztatik. Ez a kedvezmény csak akkor engedtetik meg, ha a szóban álló áru származása az illetékes svájczi hatóság által igazoltatik, és ha a bevitel a mustrákkal ellátott vámhivatalokon át az (ez idő szerint Bregenz, Szt-Margarethen, Rheindorf, Lustenau, Schmikker-Rheinbrücke, Feldkirch, Buchs) történik.
Tyroli durva harisnyakötő-árúk (harisnyák, félharisnyák, keztyük és egyéb ilynemü czikkek) a pasnauni és stansi völgyből, ha a mustrákkal ellátott st-margaretheni, buchsi és martinsbrucki vámhivatalokon át az ellátátási hely hatósága által kiállitott származási bizonylattal Svájczba hozatnak be, évenkint 250 q. erejéig korlátolt mennyiségben, határszéli kedvezmény czimén, 100 kilogrammonkint 15 franknyi mérsékelt vám alá esnek. A kedvezményes vám alá eső évenkint 250 q. erejéig korlátolt mennyiségből a st. -margaretheni és buchsi vámhivatalokra egyenként 115 q. és a martinsbruckira 20 q. esik. Ha kereskedők vagy házalók hozzák magukkal az emlitett árúkat, akkor a mindenkor bevitt mennyiség részére külön származási bizonyitvány nem fog követeltetni. Az árúk jellemző sajátságainak a vámhivatalnál elhelyezett mustrákkal való megegyezése esetén, a kereskedő vagy házaló által az előállitási helyekről hozott árúk összmennyiségének a helyhatóság részéről történt igazolása elégségesnek fog tekintetni.
7. Az összes rajnai hidakon és kompokon a személyforgalom akkép lesz szabályozva, hogy az átjárás, illetőleg az átkelés az első vasuti vonat előtt egy órával lesz lehetséges és az utolsó vonat után egy órával szünik meg.
8. Az állatok és árúk átvitele Svájczból osztrák területen át a samnauni völgybe, valamint Ausztriából svájczi területen keresztül a samnauni völgyön át a patznauni völgybe és mind a két részről megforditott irányban is meg van engedve.
9. A taufersi, martinsbrucki, spissermühli és ischgli osztrák mellék-vámhivatalok mindennemü árura és állatra nézve átviteli vámkezelésre felhatalmaztatnak.
10. A Münstervölgy és Alsó-Engadin közt az Avignavölgyön át való közlekedés árúkra ép ugy, mint állatokra nézve meg van engedve.
A 8., 9. és 10. pontokban megállapitott könnyitések mindkét részről azon fentartással engedélyeztetnek, hogy a csempészet megakadályozása czéljából szükségeseknek mutatkozó megszoritások elrendelhetők.
11. A martinsbrucki II-od osztályu osztrák mellék-vámhivatal, II-od osztályu fővámhivatal jogositványaival felruházott I. osztályu mellékvámhivatallá fog átváltoztatni.
12. Az 1885. évi október 29-iki egyezmény szerint a határkerületekben gyógykezelésre felhatalmazott személyek által, az illető kerületben érvényben álló egészségügyi szabályokban foglalt engedélyhez képest, magukkal hozott, vagy betegeiknek magángyógyszertárukból, receptekkel együtt kiszolgáltatott gyógyszerek a beviteli vám alól mentesek.
Az osztrák-magyar monarchia s a svájczi szövetség közt a mai napon kötött kereskedelmi szerződésnek aláirásánál az alulirott meghatalmazottak a következő nyilatkozatokat tették, melyek magának a szerződésnek kiegészitő részét képezendik:
Megállapodás létesült az iránt, hogy a kereskedésnek és a forgalomnak a IV. czikk értelmében nyujtott könnyitésére vonatkozó feltételek és alakszerüségek az érdekelt kormányok közt váltandó közvetlen levelezés utján fognak megállapittatni. E részben, a mennyiben a szerződő felek bármelyike saját szántából nagyobb könnyitéseket nem engedélyezne, a következő elvek lesznek mérvadók:
1. § Azon tárgyak, melyekért vámmentesség vétetik igénybe, a vámhivataloknál nem és mennyiség szerint bevallandók és vizsgálat alá bocsátandók.
2. § A kivitt és ismét behozott, valamint a behozott és ismét kivitt tárgyaknak vámkezelése ugyanazon vámhivataloknál eszközlendő, akár a határon, akár az ország belsejében legyenek is azok.
3. § Az ismét-kivitel és ismét-behozatal alkalmas határidőhöz köthető, melynek meg nem tartása esetében a törvényes vámok szedhetők.
4. § A vámösszeg biztositása akár a vámösszeg letétbe helyezése utján, akár más alkalmas módon követelhető.
5. § Sulykülönbségek, melyek a tárgyak kijavitása vagy megmunkálása által keletkeznek, méltányosság szerint tekintetbe veendők és csekély különbségek vámfizetést nem vonnak maguk után.
6. § A szerződő felek gondoskodni fognak arról, hogy a vámkezelés minél kevésbbé terhes legyen.
7. § A szerződő felek mindegyike megjelölendi a maga területén azon vámhivatalokat, melyek a kereskedelmi utazók által mustraképen behozott vámköteles tárgyak vámhivatali kezelésére, a behozatalnál és a kivitelnél, jogositvák.
Az ismétkivitel más vámhivatalnál is történhetik, mint a melynél a behozatal eszközöltetett.
A behozatal alkalmával a mustrák után járó vám megállapittatik. Ezen összeg az eljáró vámhivatalnál vagy készpénzben letétbe helyezendő, vagy kellőleg biztositandó. Az azonosság kellő igazolhatása végett a mustrák lehetőleg pecséttel vagy ólombélyeggel, minden költség nélkül, megjelölendők.
Az ezen mustrákról felvett vámkezelési jegyzék, melyre nézve a közelebbi utasitások a szerződő felek mindegyike által külön fognak kiadatni, magában kell hogy foglalja:
a) a bevitt mustrák számszerinti fölsorolását, azok nemét s az azonosságuk felismerhetésére szolgáló megjelölést;
b) a mustrák után járó vámot, annak megemlitése mellett, hogy a vámösszeg készpénzben letétbe helyeztetett vagy biztosittatott;
c) megjelölését annak, mily módon jeleztettek meg a mustrák;
d) azon határidőt, melynek elteltével a kincstár az előre fizetett vámot végkép megtartja, vagy ha ezen összeg biztositva volt, a letett biztositékból magát kielégiti, feltéve, hogy a mustráknak ismét kivitele vagy közraktárban történt elhelyezése előbb nem igazoltatik. Ezen határidő egy esztendőnél hosszabb nem lehet;
e) ha a kiszabott határidő (d) eltelte előtt a mustrák az elintézésre illetékes hivatalnál isméti kivitel vagy közraktárakban való elhelyezés végett felmutattatnak, ezen hivatal meggyőződést szerez magának arról, hogy a kiviendő tárgyak csakugyan ugyanazok, melyek a behozatalnál fel lettek mutatva. Ha e részben semmi kétség fenn nem forog, a hivatal bizonyitani fogja a kivitelt vagy a közraktárban történt elhelyezést s a behozatalkor készpénzben letett behozatali vámot visszaadni, vagy a biztositék kiadása végett a szükséges lépéseket megtenni fogja.
8. § Hogy a legeltetésre, telelésre, vagy vásárokra és földmivelési munkákra rendelt marha a határokon lehetőleg gyorsan és könnyen átmehessen, a szerződő felek a következő intézkedésekben állapodtak meg:
I. A vásárokra, legeltetésre, földmivelési munkákra és telelésre rendelt marhának a határon való egészségrendőri kezelése azon állam belső törvényhozása szerint történik, a mely államba a bevitel legeltetésre, földmivelési munkákra, telelésre vagy vásárokra eszközöltetik.
Ezen fentartás mellett és a mennyiben a bevitel megszoritása ez által nem válik szükségessé, a legeltetésre vagy a földmivelési munkákra hajtott marha, az egész vámhatárvonal mentén, bármely vámhivatalnál beléphet.
II. Ha helyi körülményeknél fogva a legeltetésre vagy földmivelési munkákra rendelt marhának a határvámhivatalon át való hajtása a tulajdonosokra nézve nagyon terhes volna, a behajtás és kilépés előtt ezen hivatalnál teendő bevallás elégséges; a pénzgyőrségi közegek mindazáltal a határvámhivataltól nyert bevallás alapján a be- és kilépést ellenőrizni fogják.
A pénzügyőrség ezen bevallásokat - a történtek kellő igazolásával ellátva - a határvámhivatalnak visszaadja.
III. Ha a határvámhivatal azon ponttól, melynél a kérdéses marha be- vagy kihajtatik, nagyon távol volna, vagy ha a közlekedés elégtelen lenne s ezért a II. alatt emlitett bevallás csak nehezen volna eszközölhető: a be- és kiviteli bevallás az e végből a marhaáthajtás helyére kiküldött pénzügyőri közegnél teljesithető, ki az illető esetekről jegyzéket fog vezetni.
Az osztrák vagy svájczi vámhivatal által a be- és kiviteli bevallás felvételére és állomásukon kivül fekvő helyen való vizsgálatra kirendelt közegek hivatalos utazásaik után csupán az állami szolgálati szabályzatukban előirt dijakat és költségeket igényelhetik és tekintet nélkül a bevallások vagy a marha számára, minden nap után csak egyszer fizettetnek.
Ezen közegek kötelesek lesznek a bevallás bemutatójának átvételi elismervényt kiadni.
Ha több tulajdonos marháit együttes vizsgálat végett egyesitette volna, az emlitett átvételi elismervény azok egyikének adandó ki.
IV. A legeltetésre vagy a földmivelési munkára a határvámvonalon áthajtott és ugyanazon napon visszahajtott marha vámhivatali kezelésnek nem fog alávettetni. Kellő mérvü felügyeleti szabályok fognak azonban az ezen áthajtásnál történhető visszaélések meggátlása czéljából hozatni.
V. A vámhatárhoz való visszaérkezéskor a marha azonossága és darabszáma meg fog állapittatni. Ha ezen vizsgálatnál a marha minőségében különbség mutatkoznék, akkor az isméti kivitelnél a helyettesitett marha után s az isméti behozatalnál a helyettesitő marha után az előirt beviteli vám fizetendő.
Ha a darabszámban mutatkozik különbség, akkor az isméti kivitelnél a hiányzó darabok után, az isméti behozatalnál pedig a feles darabok után, a beviteli vám fizetendő.
Mindazáltal nem kell vámot fizetni a vámhivatalnál ujra be nem mutatott azon marháért, melynek hiánya törvényszerüen be lett vallva és hatóságilag igazoltatik, hogy a hiány baleset következménye.
VI. Ha visszahajtás vagy a vissz-kivitel a kilépés vagy a behajtás alkalmával tett bevalláskor kiszabott határidőn tul késik, akkor a bevitel az átalános vámkezelés alá esik, hacsak ilynemü elkésések a községi előljáróság által kellőleg igazolt véletlen körülmények folytán ki nem menthetők.
VII. Az V. és VI. pont alatt felsorolt intézkedések a határ-kerületekből a vásárokra, vagy a határvonalon át telelésre hajtott marhára is hasonlókép alkalmazandók.
VIII. A vámvonalon át legeltetésre, földmivelési munkákra, vásárokra vagy telelésre hajtott marha számára engedélyezett vámmentesség arányos mértékben az illető termékekre is alkalmazandó. Ennélfogva vámmentesek:
a) a legeltetésre, földmivelési munkákra, vásárokra vagy telelésre hajtott tehenek borjai, kecskék gödölyéi, juhok bárányai és kanczák csikai; és pedig annyi darab, a hány a kihajtáskor feljegyzett hasas állatoknak megfelel, tekintetbe véve az időt is, melyet az anyaállatok a vámterületen kivül töltöttek;
b) a legeltetésről vagy telelésről visszatérő marha után nyert sajt és vaj és pedig egy-egy napra:
minden tehén után 0. 29 kilogramm, minden kecske után 0. 058 kilogramm, minden juh után 0. 029 kilogramm sajtot, minden tehén után 0. 16 kilogramm, minden kecske után 0. 032 kilogramm vajat számitva.
Meg van engedve az is, hogy a másik vámterületen történt legeltetésről vagy telelésről visszajövő marha után a visszatértéig nyert sajt és vaj, a marha visszaérkezésének napjától számitandó négy hét alatt is még vámmentesen visszahozassék.
IX. A határon levő vámhivatalnokok s a pénzügyőrség közegei kötelesek azokat, kik a marhát legeltetésre, a földmivelési munkára, vásárokra és telelésre a szomszédos határkerületbe áthajtják, figyelmeztetni arra, hogy a bevallást vagy a bebocsátást igazoló okmánynak másodlatát, valamint a hitelezett vám fejében letett biztositékokról szóló bárczákat jól megőrizzék, miután ezen okiratok a marha visszaérkezésekor ismét felmutatandók. Az emlitett tisztviselők hasonlókép kötelesek ezen személyeket a csalárd eljárás következményeiről is felvilágositani.
X. A marha egészségi állapotáról vagy azon körülményről netán megkivántató bizonyitványok, hogy a határkerületek minden ragadós állati betegségtől mentesek, csak eredetiben, nem pedig forditásban fognak követeltetni.
A VI. czikk 2. kikezdésében a szerződő felek által az állami egyedáruságok biztositása végett beszedetni fentartott behozatali illeték az esetben vissza fog térittetni, ha az ezen illetékekkel terhelt tárgy monopolizált czikk előállitására fel nem használtatott.
Megállapodás létesült az iránt, hogy a szesz használása nélkül előállitott glycerin-szappan szeszmonopol czimén pótilleték alá nem esik. A svájczi vámhivatalok a bécsi vagy a budapesti müegyetem, akár a bécsi cs. k. mezőgazdasági vegykisérleti állomás vagy a budapesti magyar kir. vegykisérleti állomás által az ily szappan előállitási módja iránt kiállitott bizonyitványokat lehetőleg tekintetbe fogják venni. Ez az intézkedés mindazonáltal nem érinti a svájczi vámhivatalok azon jogát, hogy a behozott szappan analysisát megvizsgálhassák.
1. Azon természetes borok, melyek, csak csekély mérvben, szeszszel vegyittettek és a melyeknek összes szesztartalma nem haladja meg a 15 volumen fokot, a 27. sorszám (252. és 253. svájczi tarifaszámok) szerint csak 3. 50 franknyi vámdij alá esnek. A 15 foknál több szeszt tartalmazó természetes borok a 3. 50 franknyi vámdijon felül az emlitett határt meghaladó minden szeszfok után a szeszegyedárusági illeték alá esnek.
A szerződő felek közös egyetértéssel meg fogják állapitani a természetes bor fogalmát és ismertető jeleit. Addig is a svájczi vámhivatalok vitás esetekben a kérdéses borok vegyi elemzése iránt a budapesti, görzi, klosterneuburgi és szt. michele-i ökologiai intézetek vagy vegykisérleti állomások által kiállitott bizonylatokat lehetőleg figyelembe fogják venni. Ez az intézkedés mindazáltal nem érinti Svájcz azon jogát, hogy a behozott bor analysisát megvizsgáltassa.
2. Megállapodás létesült az iránt, hogy a 13. sorszámhoz (a svájczi vámtarifa 65. és 66. számaiból) tartozó jegyzetben foglalt azon meghatározásnak, mely szerint hajlitott fából való butorok csekélyebb részben közönséges, nem hajlitott fából is állhatnak, czélja nem az, hogy ezen részek aránya akár suly, akár mennyiség szerint korlátoztassék, hanem csak azt kivánja, hogy ezen butorok minden esetre hajlitott fából való butorok jellegét tüntessék föl.
1. A következő svájczi sajtfajták: Emmenthali, Gruyčre és Sbrinz, Svájczból való származásuk kellő igazolása mellett, 100 kilogrammonkint 5 forintnyi vám mellett fognak bebocsáttatni.
2. A 9. sorszám (az osztrák-magyar általános vámtarifa 131. a) száma) alatt foglalt nyers pamutszövetek, valamint a 10. sorszám (az osztrák-magyar általános vámtarifa 132. számából) alatti nyers mustrátlan tüll, ha himzésre szánvák, külön engedély-igazolványok alapján és a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett, 100 kilogrammonkint 40 frtnyi mérsékelt vám mellett bocsáthatók be.
3. Az aranyozott vagy ezüstözött kárpitos szögek az osztrák-magyar monarchiába való bevitelnél nem fognak magasabb vámok alá esni, mint az ilyféle nem aranyozott vagy nem ezüstözött szögek.
4. A 25., 26. és 27. sorszám (az osztrák-magyar általános vámtarifa 284. száma, 284. b) és 287. számából) alatt felsorolt gépek és készülékek csak az esetben fognak az ott megállapitott vámok alá esni, ha teljes egészükben (felszerelve avagy szétszedve) hozatnak be.
5. A 28. sorszám alatt foglalt, tudományos czélokra szánt pontos müszerek (az osztrák-magyar általános vámtarifa 298. száma) és a 36. sorszám alatti sebészeti kötésszerek (az osztrák-magyar általános vámtarifa 336. számából) fogalmának terjedelmére, valamint az ezek behozatala tekintetében érvényes részletesebb módozatokra nézve az osztrák-magyar általános vámtarifához tartozó hivatalos betüsoros árulajstrom jelenleg érvényben álló ide vonatkozó határozatai mérvadók.
Jelen jegyzőkönyv - mely minden különös jóváhagyás nélkül is a két szerződő fél által jóváhagyottnak és szentesittetnek fog tekintetni azon tény folytán, hogy magának a szerződésnek, melyhez tartozik, jóváhagyási okmányai ki lettek cserélve, két példányban állittatott ki, Bécsben, 1888. évi november hó 23. napján.
[Aláírások]
