1889. évi XII. törvénycikk indokolása

az aldunai Vaskapunál és az ottani zuhatagoknál létező hajózási akadályoknak, az 1888:XXVI. törvénycikkel elhatározott elháritására szükséges költségeknek fedezéséről * 

Az aldunai Vaskapunál és az ottani zuhatagoknál létező hajózási akadályok elháritásáról annak idején bemutatott törvényjavaslat indokolásában, ugyszintén annak tárgyalásakor bátrak voltunk mindazon közérdekű indokokat elősorolni, melyek ezen munkálatok mielőbbi kivitelének törvény utján leendő biztositását nemcsak a nemzetközi kötelezettség teljesitésének szempontjából, hanem saját jól felfogott érdekünkben is szükségesnek igazolták és kijelentettük volt ismételten azt is, hogy a kérdéses nagy és fontos munka kiviteléhez már a következő évben hozzá fogni kivánnánk.

Ennek következtében mellőzhetni véltük az itt értett nagy mű általános s illetve a már a jövő évre tervezett munka-meginditás megokolásának ismétlését és szoritkozni bátorkodunk főleg az ezuttal bemutatott törvényjavaslat indokolására.

A törvényhozás megalkotván az 1888-ik évi XXVI. törvénycikket, annak 2. § első bekezdése értelmében, ezen legfeljebb 1895. év végéig befejezendő munkálatoknak költségei, az időközi kamatokkal együtt, kilencz millió forintban állapittattak meg; minek nyomán 1889. évtől bezárólag 1895. év végéig évente átlag 1.500,000 frtot kellene a munkálatok kivitelére forditani.

Eltekintve azonban attól, hogy egy ily arányos megosztás tényleg alig lesz keresztülvihető és hogy már maga a munkálat helyszine és természete nem teszi kikerülhetővé, hogy egy évben több, a másiknak folyamán pedig esetleg kevesebb költség vétessék igénybe, az első, azaz 1889. évben azért sem lehetne többet igénybe venni, mint a mennyit az ezuttal bemutatott törvényjavaslatban kérünk, mert a munkálat tényleges megkezdése előtt még huzamosabb időt igénybe vevő előkészületek lesznek szükségesek, melyekhez azonban szintén nem lehetett mindaddig hozzáfogni, mig a költségeknek fedezési kérdése egy vagy más módon rendezve és az a törvényhozás által eldöntve nem lesz.

Ezen előkészületek közé tartoznak: a művezetőség felállitása és szervezése, a dologi ügyeknek rendbehozatala és a mi fő, a részletes kiviteli terveknek kidolgozása, anyagoknak és munkaszereknek beszerzése stb.

A művezetőséget közel a munka szinhelyéhez kellend elhelyezni és gondoskodni kell az irodák helyiségéről és az alkalmazandók elhelyezéséről.

A mi pedig a részletes terveket illeti, ezekre nézve meg kell jegyeznünk, miszerint a végrehajtási sorrend szerint első sorban a Vaskapunál és a greben-milanováczi szakaszon szükséges munkálatokat kellvén megkezdeni, a részletes tervek is ezen munkarészekre vonatkozólag fognak elkészittetni, mert ezeknek foganatbavétele, tekintve a munkarész nagyságát és döntő kihatását, a legtöbb időt igényli és a legsürgősebb is.

Minthogy e felvételek s ezek alapján a részletes tervek elkészitése több hónapot fog igénybe venni, az épitési munkák ezen zuhatagoknál valószinűleg csak 1889. évi julius vagy augusztus hó folyamában lesznek tényleg megindithatók, miért is 500,000 frtnál nagyobb összegnek szüksége aligha fog felmerülni.

Részletes előirányzat arra nézve, hogy a jövő 1889. évben mily terjedelmű és értékű munka lesz az emlitett zuhatagoknál teljesithető, azon okból nem volt készithető, mivel eltekintve a munka megkezdésével járó s annak természetéből is folyó nehézségektől, maga a munkateljesitmény a munka megkezdésének idejétől függ; ez pedig, mint azt fentebb jelezni bátorkodtunk, csak valószinűséggel állapitható meg.

Egyébként kiváló gond lesz forditva arra, hogy a jövő 1889. évben okvetlenül végrehajtandó munka mennyisége kellő arányban álljon a jövő évre előirányzott összeggel, s hogy a vizműtani felvételek a részletes terv készitése, a szükséges szerek és eszközök beszerzése, valamint a munkák vezetésével megbizandó művezetőség szervezésével járó költségek is ugyanezen összegből fedeztessenek.

A midőn még megjegyeznők, miszerint ugyancsak a jövő év folyamán kivánna a kormány azon munkálatoknak kiirása és ajánlati tárgyalások utján leendő biztositása iránt intézkedni, a mely munkálatok egyáltalán vállalati uton lesznek végrehajtandók, az 1890-ik, valamint a következő években teljesitendő munka-mennyiségekről már rendszeres előirányzatok lesznek készithetők, - mivel a következő években ugy a vállalat utján biztositott, valamint az esetleg házi kezelésben teljesitendő munkálatokra vonatkozó részletes tervek mindig az előző években fognak elkészittetni.

Az 1888. évi XXVI. tc. 2. §-a továbbá a költségek fedezése tekintetében akként intézkedik, hogy a munkák kiviteléhez szükséges pénzösszeg akár a közmunka- és közlekedésügyi minister költségvetésének „Beruházások” czímű rovatába felveendő évi részletek által fedeztessék, akár külön hitelművelet utján szereztessék be.

A kormány ez idő szerint és a külön hitelművelet mellett van; azonban ezzel az alábbi indokok szerint ezuttal még élni nem kivánna és a nevezett minister költségvetését sem gondolná ezen itt szükséges összegekkel egyenesen megterhelendőnek, hanem mindezek helyett oly módozatot hoz javaslatba, melyet az adott viszonyok között, egyelőre legalább, a legczélravezetőbbnek ismer.

Ĺmbár az itt értett munkák kivitelére forditandó összeg a nemzetközileg biztositott hajódíj-szedésből várható jövedelemből fog idővel megtérülni és igy az oly beruházásnak tekinthető, mely a kivitelére forditott költséget önmaga fogja fedezni, még sem látszik czélszerűnek, hogy a munkák végrehajtására szükséges évi beruházási részletek - hacsak ez okvetetlen szükségessé nem válnék - a közmunka- és közlekedésügyi minister évi költségvetésébe vétessenek fel; mivel minden egyéb pénzügyi és czélszerűségi indoktól el is tekintve, az aldunai hajózási akadályok elháritása, egészen önálló s nemzetközi szerződésen alapuló munka, melynek költségeiről egyfelől külön számadás vezetendő, másfelől pedig az annak törlesztésére szolgálandó, a hajódíjakból befolyó jövedelem is, az állam egyéb jövedelmeitől elkülönitve lesz kezelendő.

Hasonlóképen nem véljük czélszerűnek már most igénybe venni a törvény által megengedett azon második módozatot sem, mely szerint a költségek külön hitelművelet utján volnának beszerezhetők. - Mert a munkák fedezésére szükséges összeghez, a munkák befejezéséig, vagyis a törvényszerű díjszedési jog életbeléptéig járó időközi kamatokat is hozzá kelletvén számitani, ezen időközi kamatok a magyar állampénztár javára fognak esni, akkor, ha a költségek az állami pénztár készleteiből fognak egyelőre legalább előlegeztethetni, mi pénzügyileg hátrányosnak nem mondható.

Minthogy pedig a szükséges pénzösszegek a rendelkezésre álló állami pénztári készletekből egyelőre minden nehézség nélkül előlegezhetők és továbbá, minthogy a fedezetnek ezen módja szerint az államkincstár azon kedvező helyzetbe jut, hogy az időközi kamatokat saját javára a később felveendő kölcsön megkötéseig megtakarithatja, mely megtakaritás annál nagyobb leend, minél később realizáltatik a hitelművelet, ezeknél fogva a fedezet ezen módját tartjuk annyival inkább a legczélszerűbbnek, mert nincs okunk abban kétkedni, hogy egy, az előlegező államra nézve kedvező hitelműveletnek keresztülvitele a munkálat végrehajtásának későbbi stadiumában is lehetséges lesz.

A törvényjavaslat 1. §-ában tehát az előadottakhoz képest kimondatik, hogy az aldunai Vaskapunál és az ottani zuhatagoknál létező hajózási akadályok elháritását czélzó munkáknak 1889. évben felmerülő s 500,000 frtban megállapitott költségei az állami pénztári készletekből adandó előlegekből lesznek fedezendők.

A törvényjavaslat 2. §-a az 1888. évi XXVI. tc. 4. §-át egésziti ki, a mennyiben a közmunka- és közlekedésügyi minister utasittatik, hogy a további években végrehajtásra kerülő munkálatokra és felügyelésre szükséges költségekről előirányzatokat, valamint az elmult években előfordult kiadásokról, tehát már az 1889. évben felhasznált összegről is számadásokat készitsen, mely előirányzatok és számadások évenkint az állami költségvetésekkel, illetőleg zárszámadásokkal egy időben, de azoktól elkülönitve fognak a tisztelt képviselőház elé terjesztetni.

Ezen határozmányt azért tartjuk szükségesnek, hogy egyrészt addig, mig a munkálatok kiviteléhez szükséges előlegek az állami pénztári készletekből fognak fedeztetni, idejekorán megállapittathassék azon összeg, melyre a következő évben szükség lesz, másrészt pedig azért, hogy az igy nyert előlegek nyilvántartatván, azok az időközi kamatokkal együtt a jelen törvényjavaslat 3. §-a értelmében felveendő kölcsönből az államkincstárnak visszafizethetők legyenek.

Szükségesnek tartottuk továbbá ezen intézkedést a törvényjavaslatba már csak azon oknál fogva is felvenni, hogy ezen nemzetközi szerződésen alapuló munkálat és az azzal öszszefüggő számadások mindenkor a legszigorúbb parlamenti ellenőrzés alatt álljanak.

A mint már fentebb emliteni szerencsénk volt, kivánatos ugyan, hogy a munkák költségei, a mennyire azt az állami pénztári készletek állása megengedi, teljességükben vagy legalább legnagyobb részükben ezen készletekből fedeztessenek, mindazonáltal tekintve, hogy ezen előlegek az állampénztárnak visszafizetendők lesznek, minek szüksége esetleg még a munkák befejezése előtt is beállhat, - ennélfogva a törvényjavaslat 3. §-ában foglalt határozat módot nyujt arra, hogy akkor, mikor az államkincstárra nézve kedvező alkalom kinálkozik, az összes költségek fedezésére szolgáló kölcsön megköthető legyen.

A törvényjavaslat 4. §-a bővebb indokolást nem igényel.

Tisztelettel kérjük a törvényjavaslat elfogadását.