1889. évi XXIII. törvénycikk indokolása

a honvédelmi ministerium elhelyezésére szolgáló államépület kiépitéséről és az erre szükséges költségek fedezéséről * 

Abban az „Indokolás”-ban, melyet annak idejében „A honvédelmi ministerium elhelyezésére szolgáló államépülettel szomszédos teleknek és azon lévő épületnek megvételéről” szóló törvényjavaslatomhoz mellékeltem, részletesen kifejtettem azon indokokat, melyek e telek megvétele mellett e ministerium elhelyezésére szolgáló államépület kibővitését, kiépitését immár elodázhatlanná teszik.

Kifejtettem: hogy e ministerium személyzete azon idő óta, a midőn e palota épittetett, a ministerium ügykörének folytonos fejlődése következtében folyton nagyobbodott; nagyobbodott pedig azon teendők folytán, melyeket a törvényhozás által megszavazott számos törvények végrehajtása természetszerűleg vont maga után.

E személyszaporodást maga a törvényhozás is indokoltnak ismerte el az által, hogy annak költségeit, költségvetésem tárgyalása alkalmával mindannyiszor minden ellenmondás nélkül rendelkezésemre bocsátotta.

Ugyanakkor részletesen ismertettem amaz, immár legyőzhetlen nehézségeket, melyekbe ezen megnagyobbodott személyzetnek az időközben nem nagyobbodott hivatali helyiségekbe való elhelyezése ütközik.

Felemlitettem: hogy a jelenlegi elhelyezés nemcsak az ügymenet és a közérdek által megkövetelt kivánalomnak, de a közegészségügy legelemibb követelményeinek sem felel meg; felemlitettem: hogy nemcsak a személyzet kellő elhelyezése vált immár lehetetlenné, de az irodai helyiségek is, és különösen az irattárak annyira túltömvék, hogy az iratok egy részét, s ezek közt a nagyfontosságú és nagyrészt titkos természetű elnöki iratokat is kénytelen voltam a különben is szűk folyosókon felállitott, s kellő biztosságot sem nyujtható szekrényekben helyezni el.

S ez indokaimat méltányolta a törvényhozó testület, midőn ama javaslatom törvényerőre emelése által az 1887. évi VII. törvénycikkben a ministeri épülettel szomszédos telek megvételét engedélyezte. Ugyanekkor és ugyane törvény meghozatala által elvileg elismerte a törvényhozó testület azt is, hogy a ministeri épület kiépitése, kibővitése már elodázhatlan szükségességgé vált.

Azóta ezen szükségesség legyőzhetlenebb erővel lépett fel.

A népfölkelési törvény végrehajtása különösen, s legújabban a véderőről szóló törvény és egyéb újabban felmerült teendők végrehajtása is elkerülhetlenné tették a személyzet szaporitását, mert annyi és oly fontos és e mellett az ügy természeténél fogva sürgős munkálatok az eddigi személyzettel nem voltak végrehajthatók; kénytelen voltam tehát, legközelebb is ismét egy - költségvetésemben kimutatott, - új ügyosztályt felállitani, a minek folytán a jelen épület épitésekor fennállott 10 ügyosztály helyett, az azóta felállitott ügyosztályokkal e ministérium immár az elnöki osztálylyal együtt, 18 ügyosztályból áll, s személyzete egyike a legnagyobbaknak az összes ministeriumok közt. S a személyzet szaporodása a helyiségek szaporitását szükségkép követeli.

A fentemlitett törvénycikk felhatalmazása folytán a szinház-utczában megvett szomszédos házba volt czélom - a mint annak emlitett indokolásomban is kifejezést adtam - a felszaporodott személyzet egy részét ideiglenesen elhelyezni, s ezt meg is tettem; azonban ezen ház ideiglenes felhasználásával is fel kelle időközben hagynom, és a személyzet érdekelt részét bérelt helyiségbe elhelyeznem, mert bizottságilag megállapittatott, hogy ama ház, a közegészségügy szempontjából, hivatalos helyiségül teljesen alkalmatlan.

E ministerium tulajdonát képezi még, - mint azt a már emlitett törvénycikk tárgyalása alkalmával a t. képviselőháznak tudomására hozni szerencsém volt, - az előbb leirt házon kivül, a ministeri palotával másoldalon Szentgyörgy-utczában szomszédos ház is. E házban azonban egyetlen egy helyiség sem használható fel hivatalos helyiségül; s ez a ház általában oly romlott, használhatatlan állapotban van, hogy a czél, melyből az megvétetett, már eredetileg is csak az volt, hogy a telek a ministeri palota kibővitésére használtassék fel, nem pedig az hogy az azon levő régi ház hivatalos helyiségekül foglaltassék el.

Időközben a ministeri palota esetleges tűzveszély ellen szükséges óvintézkedések megállapitása és javaslatba hozása végett egy bizottságot láttam szükségesnek azon okból kiküldeni, mert - mint fentebb kifejteni szerencsém volt - e palotában ugy a személyzet, mint az irattárakban és folyosókon is az irattári okmányok annyira össze vannak zsufolva, hogy tűzveszély esetére a legszomorúbb következményektől kell tartanom.

Ez a bizottság, melynek egyik tagja a főváros szakértő kiküldötte volt, kimondotta: hogy a ministeri palota tűzveszély elleni biztossága tekintetéből a szinház-utczában fekvő házban nagyobb mérvű és költséges átalakitások eszközlendők azonnal; a Szentgyörgy-utczában fekvő ház pedig haladéktalanul lerombolandó.

Az emlitett házak felhasználása hivatalos helyiségekül, az elmondottak szerint, általában nem lévén lehetséges; s másfelől - ugyancsak az elmondottak szerint - a szaporodó személyzet elhelyezése a ministeri palotában lehetetlenné válván: azon kényszerűség állott be, hogy a személyzet egy részének elhelyezése végett, már a közérdek tekintetéből is két más házban öt különböző lakásban kellett újabban megfelelő helyiségeket bérbe vennem. Ezen helyiségekért jelenleg 4,420 frt évi haszonbért kell fizetnem.

A ministerium tehát jelenleg három különböző házban van elhelyezve, a mi az ügymenet szempontjából felette hátrányos; s e mellett a ministeri épület túltömve s tűzveszély ellen teljesen biztositatlan.

Ide járul: hogy az iratoknak, különösen a nagy terjedelmű szakszámvevőségi iratoknak a szobákban s folyosókon való további elhelyezése az épület biztonsága szempontjából többé lehetetlen. A túltömött szobák, folyosók már repedezni kezdenek, s az e részben kiküldött műszaki bizottság jelentése szerint a további ily helyezés az épület biztonságát veszélyezteti.

Ily körülmények közt nem marad más hátra, nem lehet mást tennem, mint az épület kiépitését sürgősen eszközöltetnem; annál sürgősebben, mert alig vállalhatok többé felelősséget az ügymenet helyességeért, különösen alig vállalhatok felelősséget egy esetleges mozgósitás esetére. És ha a közegészségügy legelemibb követelményeit szabad volna is szem elől tévesztenem; ha a beállható tűzveszély alig elgondolható következményeit figyelmen kivül hagyhatnám is, az iránt mégis intézkednem kell, hogy az ügymenet fennakadást ne szenvedjen.

A szükséges telek már rendelkezésemre áll s igy csak azon költségekre kell kérnem fedezetet, a mely költségek az épitkezésre szükségesek.

Ezen költségek a szakértők által összeállitott előleges terv szerint, - beszámitva a szükséges átalakitásokat, faltöréseket, a mostani épület tatarozását, melyet egy szakbizottság elhalaszthatlannak mondott ki, - továbbá a szükségessé válandó berendezést, 175,000 forintra rugnak. Ez összegen túlterjeszkedni semmi esetre sem fogok.

Ha ez összeg rendelkezésemre bocsáttatnék, ugy a minden tekintetben és hosszú időre megfelel ő honvédelmi ministeri épület, egészben a következő költségekkel biztosittatnék az államnak, ugymint:

1. a mostani palota felépitésére az 1879. évi IX. törvénycikk által rendelkezésre adatott 430,000 frt;
2. a szinház-utczai ház megvételére az 1887. évi VII. törvénycikk által 43,000 frt;
3. s most a kiépitésre szükséges 175,000 frt.
E szerint ezen palota összesen 648,000 frtba

kerülne.

S ezen költség tekintettel arra:

hogy a ministerium személyzete, mint emlitém, egyike a legnagyobbaknak;

hogy a többi ministeriumok egyike sem helyeztetett el aránylag olcsóbban;

hogy a kiépités által a folyton fizetett házbérek, - melyek folyton növekedni fognak, - megtakarittatnak, és

a ministerium egy teljesen megfelelő épület birtokába jut, túlzottnak teljességgel nem mondható. Különösen nem mondható akkor, ha figyelmen kivül nem hagyjuk, hogy most is már 4,420 frt külön lakbért kell fizetnem; hogy a most bérelt helyiség már a legközelebb jövőben sem lesz elég, s igy a bérletösszeg okvetlen emelkedni fog.

A kiépitésre szükséges, s előbb emlitett 175,000 forintnyi költség fedezésére nem veszem igénybe közvetlenül az állam pénzügyi erejét.

A pénzügyminister ur hajlandónak nyilatkozott ezen összeget a kezelése alatt álló egyik alapból 41 1/2 évi törlesztésre 5.739,22 % járulék mellett, rendelkezésemre bocsátani, a mely esetben, mint évi törlesztési összeg, évi 10,044 forint lenne költségvetésembe felveendő.

Ezen aránylag csekély évi törlesztési összeggel biztositva volna a czél, melyet elérni szándékozom, s az állam egy teljesen megfelelő épület birtokába jutna; megszünnének a nehézségek, melyeket fentebb emlitettem, s nem kellene folyton a legelemibb egészségügyi követelmények elől is elzárkóznom és nem kellene folyton attól tartanom, hogy egy esetleges s a mostani viszonyok közt alig megakadályozható tűzveszély kiszámithatlan következményekkel sujtsa az egyeseket és az államot.

Oly indokok ezek, melyek a kiépitést immár elhalaszthatlanul követelik.

S ezek az indokok azok, melyek alapján jelen javaslatom 1. §-ában az emlitett összeg kölcsönképeni felvételére a t. képviselőháztól az engedélyt ezennel tisztelettel kérem.

Javaslatom 2. §-a ama módozatot állapitja meg, melyen a felvett kölcsön törlesztendő lenne. Ez a költség, - mint e § rendelkezéséből kitünik,- mindenesetre a legelőnyösebbnek mondható.

S minthogy az épitkezés, - mint azt újra hangsúlyoznom kell, - immár elodázhatlan és azt a t. képviselőház engedélyének kinyerése után azonnal, mindenesetre még ez évben megkezdeni szándékozom; ugyane §-ban felhatalmazást kérek arra nézve is, hogy a jövő 1890. év elejéig - a mikortól fogva az évi törlesztési hányad költségvetésemben felvétetik, - esetleg felmerülhető költségek is fedeztethessenek.

A 3. § az elszámolás módját állapitja meg, a 4-ik § pedig a szokott módon a végrehajtás iránt intézkedik.

A fentebb elmondott indokokra tekintettel ajánlom e javaslatomat a t. képviselőháznak elfogadásra.