1889. évi XXVIII. törvénycikk

a pénzügyi közigazgatás szervezetének változtatásáról * 

I. FEJEZET

Általános határozatok

1. § A pénzügyi igazgatóságok eddigi szervezete, a kir. adófelügyelők és illetékkiszabási hivatalok működése - az V. fejezetben körülirt kivételekkel - jelen törvény életbeléptével megszünik, s ezen hatóságok és hivatalok teendőit, még pedig a pénzügyi igazgatóságok s a kir. adófelügyelők teendőit az ezen törvény alapján szervezett pénzügyi igazgatóságok, az illetékkiszabási hivatalok teendőit a 17. §-ban részletezett módon a kir. adóhivatalok látják el.

A földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII. tc. által szabályozott földadó-nyilvántartási biztosi teendőket szintén a pénzügyi igazgatóságok, mig a földadó-nyilvántartási felügyelők teendőit a pénzügyministernek közvetlenül alárendelt földadó-nyilvántartási felügyelők teljesitik.

2. § A pénzügyi igazgatóságok az 1876. évi VI. tc. alapján a törvényhatóságok kebelében alakitott közigazgatási bizottságok közreműködése és ellenőrzése mellett működnek s működésük a pénzügyi közigazgatás minden ágazatára kiterjed, kivévén:

a) a helyszinelő kataszteri felügyelőségek és

b) a háromszögméreti számitó hivatalok, a határleirási osztályok és a felmérési felügyelőségek ügykörét;

c) a fémjelzést és beváltást, a fém- és sóbányászatot, a kohászatot és az állami vasgyárakat;

d) a dohánytermelést és gyártást illető ügyeket;

e) a lottó-igazgatóság és a lottóhivatalok ügykörébe utalt teendőket;

f) a határvámügyekhe tartozó szakkérdéseket;

g) az állami vagyont illető ügyeket; és

h) a kolozsvári kataszteri igazgatóság ügykörét.

Erre nézve azonban felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy mihelyt a birtokrendezési ügyek apadása indokolni fogja, az igazgatóságot feloszlathassa.

Ezen hatáskörükbe nem utalt ügyekben a pénzügyi igazgatóságok csak annyiban járnak el a mennyiben ezek ellátására a pénzügyministertől külön rendeletet vesznek.

3. § Lehetőleg minden vármegyei törvényhatóság részére külön pénzügyi igazgatóság állittatik fel, melynek hatásköre a vármegye területén levő városi törvényhatóságokra is kiterjed.

Felhatalmaztatik azonban a pénzügyminister, hogy a belügyministerrel egyetértőleg, egy pénzügyi igazgatóság hatáskörét több vármegye területére kiterjeszthesse.

4. § A pénzügyi igazgatóság főnökét a pénzügyminister előterjesztésére Ő Felsége nevezi ki.

A segéd- és kezelési személyzet kinevezése és kirendelése iránt a pénzügyi igazgatóságok belszervezetének, ügybeosztásának és ügykezelésének szabályozásáról a pénzügyigazgatóságok ügykörébe utalt teendők szakszerü természetére s az igazgatóság működési körének nagyságára, nemkülönben arra való tekintettel, hogy a főbb ágazatok alaposan szakképzett tisztviselők által legyenek képviselve, a pénzügyminister rendeleti uton intézkedik.

5. § A pénzügyi igazgatóság főnöke a müködési köréhez tartozó törvényhatóságok közigazgatási bizottságainak szavazattal biró tagja és a pénzügyi igazgatóság ügykörébe tartózó összes ügyekben előadója is.

A pénzügyi igazgatóság főnökének akadályoztatása esetén ennek jogai helyettesét illetik.

Szavazati jogát azonban a pénzügyi igazgatóság főnöke, vagy annak helyettese az 1876. évi VI. tc. 20. §-ában megjelölt eseteken kivül akkor sem gyakorolhatja, midőn saját ügye vagy a pénzügyi igazgatóság végzései képezik a bizottsági tanácskozás tárgyát.

6. § A pénzügyi igazgatóságok működési köre az egyenes adók kivetése, az adómentességek és adóelengedések megállapitása körül a következő:

1. meginditják évenkint a pénzügyministertől vett rendelet alapján az egyenes adók kivetésére vonatkozó előmunkálatokat, az adókötelezettek és az adótárgyak összeirását, az egyes adónemek kirovására szükséges bevallások gyüjtését és egyéb kivétési adatok beszerzését;

2. elkészitik az adókiszámitási javaslatokat a III. osztályu keresetadóra, a bányaadóra, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójára nézve:

3. kivetik évenkint:

a) sommásan és községenkint a földadót;

b) tételenkint és egyénenkint a IV. osztályu kereseti adót, a tőke-kamat- és járadékadót, valamint a hadmentességi dijat:

és esetenkint:

c) a szállitási adót;

d) a pénzintézeteknél elhelyezett tőkék kamatja után esetleg pótlólag fizetendő adóösszeget;

4. megállapitják a fennálló törvények értelmében a föld-, ház- és kereseti adóra nézve járó adómentességeket, a mennyiben azoknak megállapitását a törvény a pénzügyministernek fenn nem tartja;

5. megállapitják az adóelengedéseket az 1883. évi XLIV. tc. 49. §-ában emlitett elemi csapások által okozott károk eseteiben;

6. teljesitik az 1885. évi XXII. tc. 2. §-ában a földadó-nyilvántartási biztosok (a kolozsvári kataszteri igazgatóság) számára megállapitott teendőket;

7. eljárnak a fegyveradó és a vadászati adó kivetésének és beszedésének ellenőrzésében, s az ezen adónemekre vonatkozó felszólamlások és észrevételek elintézésében az 1883. évi XXIII. tc. rendelkezéseihez képest;

8. eljárnak az 1883. évi XLIV. törvénycikk 11-28. §-aiban foglaltak szerint.

7. § A pénzügyi igazgatóságok a közvetett adók, jövedékek, a bélyeg- és jogilletékek, valamint a dijak körül a pénzügyminister által rendeleti uton megállapitandó hatáskörükhöz képest:

1. intézkednek a bor- és hús-, czukor- és sörfogyasztási adók, nemkülönben az italmérési illeték és az italmérési adó biztositása és beszedése iránt;

2. végrehajtják a czukoradó, a sörtermelés után járó adó, a szeszadó és az ásványolajadóra vontkozó törvényeket;

3. intézkednek jövedéki ügyekben, még pedig:

a) a bélyegilletékre (ide értve a fogyasztási bélyegilletéket is);

b) a dijakra;

c) a dohányelárusitásra;

d) a sóelárusitásra;

e) általában a jövedéki ellenőrzésre;

f) a jövedéki büntető eljárásra és ennek alapján és eredményéhez képest fizetendő adók (illetékek, dijak) és pénzbüntetések biztositására nézve a fennálló törvények és szabályok szerint;

g) a közvetlenül lerovandó illetékek tekintetében a jelen törvény II. fejezetének határozmányai szerint;

h) azon határvámügyekre nézve, a melyek a pénzügyminister által rendeletileg ügykörükbe utaltatnak s mint szorosan vett szakkérdések - a jelen törvény 36. §-a szerint - a budapesti fővámhivatal főnökének fentartva nincsenek.

8. § A pénzügyi igazgatóságok az egyenes és közvetett adók, a közvetlenül lerovandó illetékek és az egyenes adók módjára beszedendő kincstári követelések kezelése (könyvelés, befizetés, elengedés és végrehajtás utján való biztositása) körül

1. elrendelik:

a) az egyenes adótartozás összegének helyesbitését, illetőleg leirását s a mennyiben az adótartozás már befizettetett volna, az illetéktelenül befizetett összegnek visszafizetését, az adó hibás kiszámitása, az adótárgy hiánya, megszünése vagy az ugyanazon adótárgy többszörös megadóztatása esetén;

b) az adótartozás törlésének telekkönyvi bekeblezését, ha ily nyilvánkönyvileg bejegyzett követelés kifizettetett vagy tévesen eszközölt bejegyzése igazoltatik;

c) az elévült egyenes adók és az azok módjára beszedendő elévült kincstári követelések leirását;

d) a közadók és kincstári követelések helytelen kimutatása folytán az elárverezett ingatlan vételárából vagy a csődtömegből illetéktelenül felvett összegek visszafizetését;

2. engedélyeznek:

a) fizetési halasztásokat a folyó adóra nézve az 1883. évi XLIV. tc. 48. §-ának rendelkezéséhez képest;

b) a czukor- és szesz-, valamint az ásványolajadó kivételével fizetési halasztásokat az esedékes közvetett adók és közvetlenül lerovandó illetékek s általában a birságok lefizetésére az esedékesség napjától számitandó legfeljebb félévi időtartamra, ha a fizetésre kötelezett fél időleges fizetésképtelenségét igazolja s a kincstár követelése veszélyeztetve nincs;

c) adó- és vámhitelt és vámkedvezményeket a pénzügyminister által megállapitott hatáskör terjedelmében s a külön törvényekben meghatározott mérvben és feltételek mellett;

3. határoznak:

a) azon igazolási kérelmek felett, a melyek a közadók kivetésére szükséges vallomások és egyéb kivetési adatok benyujtására, valamint adókedvezményi igények bejelentésére törvény vagy rendelet által kitüzött határidő elmulasztásának elnézése végett adatnak be;

b) a közadók behajtásával megbizott törvényhatósági, községi (városi) és állami közegek által a zálogolás és árverés körül követett eljárás ellen benyujtott panaszok felett;

4. elmarasztalják az adózókat:

a) a házbérjövedelem megállapitására szükséges helyszini szemle költségeinek megtéritésében az 1883. évi XLIV. tc. 15. §-ában emlitett esetben;

b) pénzbirságokban az adókönyvecskék bemutatása elmulasztásának esetében (1883. évi XLIV. tc. 36. §-a), valamint az 1883. évi XLIV. törvénycikk 101. §-a alatt emlitett kisebb kihágások elkövetésének eseteiben;

5. elmarasztalják az állami, törvényhatósági vagy községi (városi) közegeket, illetőleg a magánosokat:

a) a közvetett adók és jövedékekre vonatkozó törvények és szabályok alapján kiszabandó pénzbirságokban;

b) a bélyeg- és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok, valamint a közvetlenül lerovandó illetékek kezeléséről szóló 1881. évi XXXIV. törvénycikk 10. §-ának c) pontja alapján kiszabandó pénzbirságokban;

6. megállapitják:

a) a községi (városi) közegek ellen a pénzbirság összegét, az adókötelezettek és az adótárgyak összeirása, a közadók könyvelése, nyilvántartása, beszedése, beszállitása, biztositása és behajtása körül észlelt mulasztások eseteiben (1883. évi XLIV. tc. 14. §, 36. § a), f) pontjai, 37., 46. és 80. §-ai);

b) a községi (városi) közegek ellen a kártérités kötelezettségét és összegét: a beszedett vagy az árverésből befolyt közadópénzeknek be nem szállitásából, a közadóknak vétkes mulasztás folytán bekövetkezett behajthatlanságából, végre az adótartozások bekebelezéséhez szükséges adatok be nem adásából vagy hiányos beadásából az államkincstárra háramlott károkra nézve (1883. évi XLIV. tc. 47., 73., 90. és 92. §-ai);

c) ugyancsak a községi (városi) közegek ellen a kártérités kötelezettségét és összegét, az ingatlan birtokot terhelő közadók és kincstári követelések helytelen kimutatásából magánfelekre háramlott károkra nézve (1883. évi XLIV. tc. 96. §-a);

d) a törvényhatósági és a községi (városi) közegek ellen a megtérités kötelezettségét és összegét az 1883. évi XLIV. tc. 81. §-ában körülirt felelősség alkalmazásából származó költségekre nézve (1883. évi XLlV. tc. 82. §-a);

7. megállapitják a pénzbirság összegét a törvényhatósági és községi (városi) közegek ellen az adókötelezettek és az adótárgyak összeirása, az adók könyvvetése, nyilvántartása, beszedése, beszállitása, biztositása és behajtása alkalmával elkövetett törvénytelen eljárás által magánfeleknek okozott költségek vagy károk eseteiben (az 1883. évi XLIV. tc. 36. §-ának g) pontja és e tc. 85. §-a);

8. megállapitják a községek (városok) ellen:

a) a megtérités kötelezettségét és összegét az adókötelezettek és az adótárgyak összeirásából, az adótartozások egyénenkinti leszámolásából s az 1883. évi XLIV. tc. 81. §-ában körülirt felelősség alkalmazásából származó költségekre nézve (1883. évi XLIV. tc. 14., 38. és 82. §-ai);

b) a kártérités kötelezettségét és összegét a beszedett adópénzek be nem szállitása által az államkincstárnak okozott károkra nézve (1883. évi XLIV. törvénycikk 47. §-a);

9. megállapitják az alájok rendelt állami közegek ellen:

a) a pénzbirság összegét az adók vagy illetékek könyvelése, nyilvántartása, beszedése, biztositása és behajtása, ugyszintén az adó- vagy illeték-hátralékok bekebelezése alkalmából elkövetett törvénytelen eljárás által magánfeleknek okozott károk eseteiben (1883. évi XLIV. tc. 85. és 92. §-ai);

b) a kártérités kötelezettségét és összegét az árverésből bejött közadópénzek be nem szállitásából, a közadóknak vétkes mulasztás folytán bekövetkezett behajthatlanságából, vagy végre az adó- és illetéktartozások bekebelezésének elmulasztásából az államkincstárra háramlott károkra nézve (1883. évi XLIV. tc. 73., 90. és 92. §-ai);

c) a kártérités kötelezettségét és összegét az ingatlan birtokot terhelő adók, illetékek és egyéb kincstári követelések helytelen kimutatása által magánfeleknek okozott károkra nézve (1883. évi XLIV. tc. 96. §-a);

10. ellenőrzik:

a) a községek (városok) közegeit mindazon teendőkben, miket azok egyes adónemek kivetése, a kivetési adatok gyüjtése, az egyenes adók könyvelése, nyilvántartása, beszedése és behajtása, valamint az egyenes adók módjára beszedendő közvetett adók, illetékek, kincstári és egyéb tartozások behajtása körül törvény, szabály és ezek alapján kiadott rendeletek szerint teljesiteni tartoznak;

b) a főszolgabirákat (szolgabirákat) mindazokra nézve, miket ők az adóügyek pontos ellátása és az adóbehajtás rendes menete érdekében végezni kötelesek, törvény vagy szabály, vagy pénzügyministeri rendelet alapján.

9. § A 6., 7. és 8. §-okban körülirt teendőiken kivül a pénzügyi igazgatóságok:

1. teljesitik:

a) a működési körükhöz tartozó összes pénzügyi pénztáraknál a pénztári vizsgálatot és rovancsolást;

b) ugyanezt más ágazatbeli pénztáraknál, ha erre a pénzügyministertől külön rendeletet vesznek;

2. gyakorolják a fegyelmi hatóságot a jelen törvény IV. fejezetében megállapitott hatáskörrel és eljárás szerint, mi végből a pénzügyi igazgatóság főnöke előadóként működik az alája rendelt állami közegek fegyelmi ügyeiben a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya előtt;

3. eljárnak mindazokban, a miket külön törvény vagy pénzügyministeri rendelet működési körükbe utasit;

4. egész működésüket feltüntető jelentéseket terjesztenek havonkint a közigazgatási bizottság elé.

10. § Az előző §-okban megállapitott ügyekben s általában mindazon ügyekben, a melyeket a törvény a közigazgatási bizottsághoz nem utasit, a pénzügyi igazgatóság főnöke s illetőleg annak helyettese saját felelőssége alatt intézkedik.

11. § A pénzügyigazgatóságok kiküldött tisztviselőik által koronként ellenőriztetni kötelesek a községeknek (városoknak) az állami, törvényhatósági és községi adókra vonatkozó egész kezelését s különösen azon teendőit, melyeket a községek (városok) s illetőleg ezek közegei az adókötelezettek és adótárgyak összeirása, a közadók kivetése, könyvelése, nyilvántartása, beszedése, beszállitása, biztositása, valamint az egyenes adók módjára beszedendő közvetett adók, illetékek, kincstári és egyéb tartozások beszedése körül törvény, szabályrendelet és ezek alapján kiadott rendeletek szerint tartoznak teljesiteni.

A pénzügyigazgatóságnak e czélból kiküldött tisztviselője a pénzügyminister által kiadandó utasitás rendelkezéséhez képest s annak korlátain belül a tapasztalt rendellenességek s az akár állami vagy törvényhatósági, akár pedig községi (városi) közegek által elkövetett törvénytelenségek megszüntetése iránt, ha az intézkedésre a pénzügyigazgatóság illetékes, annak nevében lehetőleg azonnal a helyszinén intézkedik; ha pedig az intézkedésre nem a pénzügyigazgatóság illetékes, vagy pedig a kiküldöttnek hatáskörét meghaladó ügyről van szó, a pénzügyigazgatóságnak jelentést tesz.

Ugyancsak a pénzügyminister által kiadandó utasitás rendelkezéseihez képest s annak korlátain belül köteles a pénzügyigazgatóság kiküldött tisztviselője a magánfeleknek az állami, törvényhatósági vagy községi adókra s az egyenes adók módjára beszedendő egyéb tartozásokra vonatkozó panaszait felvenni s azok tekintetében a fentebb meghatározott módon vagy azonnal intézkedni, vagy pedig a további eljárás meginditása végett a pénzügyigazgatóságnak jelentést tenni.

A pénzügyigazgatóság kiküldötteinek a kiadandó pénzügyministeri utasitás rendelkezései szerint s annak keretén belül hozott határozatai és tett intézkedései a pénzügyigazgatóság saját határozatainak és intézkedéseinek természetével és joghatályával birnak, s ugy a magánfelek, mint a felebbviteli és egyéb hatóságok és hivatalok által is ilyenekül fogadandók s birálandók el.

12. § I. A pénzügyi igazgatóságnak a 6. § 3., 4., 5., valamint 7. pontjai, ugyszintén a 8. § 1., 2. a) és b), 3. b), 4., 5., 6., 7., 8. és 9. pontjai alatt felsorolt esetekben hozott határozatai a közigazgatási bizottsághoz felebbezhetők.

II. Az 1875. évi XXVIII. tc. 2. s ennek folytán az 1881. évi IV. tc. 20. §-a hatályon kivül helyeztetvén, ugyancsak a közigazgatási bizottsághoz felebbezhetők a pénzügyi igazgatóságnak azon határozatai, a melyekkel a bor- és hús-, czukor- és sörfogyasztási adót az idézett törvénycikk értelmében valamely községre utalja. E felebbezések tárgya azon eljárási szabályok szerint történik, a melyeket a jelen törvény ir elő.

III. A pénzügyi igazgatóságnak:

a) oly határozatai, a melyek elévült közvetett adók és illetékek leirása és illetéktelenül felvett közvetett adók és illetékek visszafizetése iránt hozattak;

b) oly határozatai, a melyek által a pénzügyi közigazgatási birósághoz intézett felebbezések visszautasittattak, vagy az igazolási kérelemnek hely nem adatott;

c) oly határozatai, a melyek a jelen törvény II. fejezetében foglalt eljárás szerint megszabott illetékek jogosságának és helyességének megállapitása, valamint a bélyeg- és illetéki törvényeken és szabályokon alapuló birságok kirovása iránt hozattak; a fogyasztási bélyegilleték s az erre vonatkozó törvények és szabályok alapján kirótt birságok iránt, valamint a felemelt illetékek elengedése iránt hozott határozatok kivételével, a pénzügyi közigazgatási birósághoz felebbezhetők. (1883:XLIII. tc. 1. § 3., 4. pontjai)

IV. A pénzügyi igazgatóságnak minden egyéb végzése a pénzügyministerhez felebbezhető.

13. § A felebbezések a pénzügyi igazgatóságnál nyujtandók be és pedig a 6. § 3. a) és b) pontjai alatt emlitett esetekben a kivetési lajstrom közzétételét, illetőleg az adókönyvecskébe történt bejegyzését, a többi esetben pedig a pénzügyi igazgatóság határozatának kézbesitését követő 15 nap alatt.

Ha a határidő utolsó napja vasárnapra esett, vagy a Gergely-féle naptár szerinti valamely más ünnepnapra esik, a felebbezés beadása még a következő napon is érvényes.

A posta utján beérkezett felebbezések benyujtásának napjául a postáraadás napja vétetik.

A pénzügyi igazgatóság a határidőn belül hozzá érkezett felebbezéseket a felebbezés elbirálására hivatott hatósághoz terjeszti be, ellenben a határidő letelte után elkésve beadott felebbezéseket, mint figyelembe nem vehetőket, egyszerüen visszautasitja.

A kellő időben beadott felebbezést visszautasitó végzés ellen a végzés kézbesitésétől számitott 15 nap alatt beadandó ujabb felebbezésnek, ha pedig a fél, illetőleg törvényes képviselője tőle nem függő és általa el nem hárithatott akadály miatt az ügy érdemére vonatkozó felebbezését a törvényes határidő alatt be nem adhatta: igazolási kérelemnek van helye. A hitelt érdemlőleg indokolandó igazolási kérelem az érdemleges felebbezéssel együtt az elmulasztott határidő utolsó napját követő 15 nap alatt a pénzügyi igazgatóságnál nyujtandó be, mely ugy az igazolási kérelmet, mint a visszautasitó végzés ellen beadott felebbezést, nyolcz nap alatt érdemleges határozat hozatala végett, az elbirálásra hivatott hatóság elé terjeszti.

Ha az igazolási kérelemnek hely adatik, vagy az elutasitó végzés megváltoztatásával a felebbezés kellő időben beadottnak jelentetik ki, az érdemben felebbezett ügy is azonnal felülvizsgálat alá veendő.

14. § Mindazokban, a mik ezen törvény és a törvény alapján kiadandó rendeletek értelmében a pénzügyi igazgatóság hatáskörébe utasitott ügyekre vonatkoznak, a pénzügyi igazgatóság közvetlenül megkereséseket, felhivásokat, illetőleg rendeleteket intéz:

a) az alispánhoz (polgármesterhez);

b) a főszolgabirákhoz;

c) a törvényhatósági joggal felruházott városok tanácsaihoz és adóhivatalaihoz;

d) rendezett tanácsu városok polgármestereihez és adóhivatalaihoz;

e) a nagy- és kisközségek előljáróihoz és jegyzőihez;

f) az összes pénzügyi hivatalokhoz, a mennyiben a pénzügyi igazgatóság hatáskörébe utalt igazgatási ágazatban működnek.

E megkereséseknek, felhivásoknak, illetőleg rendeleteknek azok, a kikhez azok intézvék, megfelelni tartoznak.

Ha azonban az alispán (polgármester) az előző pontok értelmében kiadott megkeresést törvénybe ütközönek, vagy a helyi viszonyok között károsnak, vagy épen kivihetetlennek véli, a főispánnak legfeljebb 24 óra alatt jelentést tesz és távollétében felir a pénzügyministerhez.

15. § A törvényhatóság közigazgatási bizottságának működési köre a pénzügyi igazgatásban következő:

I. A közigazgatási bizottság felügyel arra, hogy a pénzügyi igazgatóság a 6., 7., 8. és 9. §-okban körülirt teendőit a törvények és rendeletek értelmében teljesitse. E végből a pénzügyi igazgatóság főnökétől vagy helyettesétől a pénzügyi igazgatás minden ágára nézve akár nyilt ülésben, akár irásbeli uton felvilágositásokat követelhet, s őt a pénzügyi igazgatóság és közegek működésének egyes hiányaira figyelmeztetni és a netalán mutatkozó bajok orvoslására felhivni tartozik.

A közigazgatási bizottság a pénzügyi közigazgatás közegeinek működését saját kebeléből választott két tagból álló küldöttség által esetenkint ellenőrizheti s egyes ágazatokra nézve azok működésének állandó ellenőrzése végett általa kijelölt megbizottak kiküldését hozhatja a pénzügyministernél javaslatba.

II. A közigazgatási bizottság intézkedik első fokban a következőkben:

1. a pénzügyi igazgatóság főnökének javaslatára s figyelemmel az 1883. évi XLIV. tc. 79. §-ában az egyenes adótartozásokra nézve előirt eljárásokra, elrendeli a behajthatlan adótartozások leirását, a mennyiben az illető tartozás 100 frtnál nem nagyobb, 100 frtot meghaladó leirásokra nézve pedig a pénzügyminister határozatát kéri ki;

2. az 1. pontban emlitett leirás elrendelésével egyidejüleg intézkedik annak megállapitása iránt, vajjon nem törvényhatósági, községi (városi) avagy állami közegek mulasztása okozta-e az adótartozás behajthatlanságát, s ha igen, az okozott kár megtéritésének biztositását rendeli el;

3. elhatározza a felelősség alkalmazását az adóbehajtás rendes eszközlését elmulasztó közegek ellen az 1883. évi XLIV. tc. 81. §-a értelmében;

4. megállapitja a pénzbirságot, a kártérités kötelezettségét és összegét a pénzügyi igazgatóság főnöke ellen az 1883. évi XLIV. törvénycikk 85. és 92. §-ai értelmében;

5. gyakorolja fegyelmi választmánya utján az I. foku fegyelmi hatóságot a jelen törvény IV. fejezetében foglalt határozmányok szerint.

III. A közigazgatási bizottság felebbviteli hatóság jogát gyakorolja mindazon felebbezésekre nézve, a melyek:

1. a községi közegek által kivetett földadó, házadó, az I. és II. osztályu keresetadó, általános jövedelmi pótadó és fegyveradó mérve ellen:

2. a pénzügyi igazgatóság által kivetett IV. osztályu keresetadó, tőkekamat- és járadékadó s a hadmentességi dij mérve ellen;

3. a pénzügyi igazgatóság által a 6. § 4., 5. és 7., valamint a 8. § 1., 2. a) és b) 3. b) 4., 5., 6., 7., 8. és 9. pontjai alatt emlitett esetekben hozott elsőfoku végzések ellen;

4. a járási főszolgabirák, szolgabirák (polgármesterek) által az 1883. évi XLIV. törvénycikk 14., 37. 46. és 80. §-ai értelmében kirótt pénzbirságok ellen nyujtatnak be.

IV. Ily felebbezések és felszólamlások esetében a közigazgatási bizottság fel van jogositva:

1. a fenforgó kérdéseket a pénzügyi igazgatóságnak és a felszólamló adózónak meghallgatásával minden tekintetben megvizsgálni;

2. tanukat kihallgatni, vagy az illető biróság által eskü alatt kihallgattatni;

3. szakértőket és bizalmi férfiakat a tárgyalásokra rendelni, kik azonban szavazati joggal nem birnak;

4. oly esetekben, midőn a felszólamlások tárgyát házadó képezi, a helyszinén szemlét tartani az 1870. évi LI. tc. 2. §-ának intézkedése szerint.

16. § A közigazgatási bizottságnak első- és másodfoku határozatai részint a pénzügyi közigazgatási birósághoz, részint a pénzügyministerhez felebbezhetők.

1. A pénzügyi közigazgatási birósághoz felebbezhetők azok a határozatok, a melyek:

a) a közigazgatási bizottság másodfoku eldöntése alá tartozó egyenes adónemek és a hadmentességi dij mérvének megállapitása iránt;

b) a fennálló törvények értelmében járó adómentességek iránt;

c) az adó hibás kiszámitása, az adótárgy hiánya, megszünése vagy ugyanegy adótárgy többszörös megadóztatása, valamint elévülése esetében az adótartozás helyesbitése vagy leirása, az adótartozás törlésének telekkönyvi bekebelezése, nemkülönben az illetéktelenül felvett adótartozások visszafizetése iránt;

d) az elemi csapások által okozott károk rendkivüli eseteiben a fennálló adókezelési törvény értelmében járó adóelengedések iránt;

e) a közadók kezeléséről szóló törvény értelmében az adózókat terhelő pénzbirságok iránt;

f) a közadók és illetékek behajtásával megbizott törvényhatósági községi (városi) vagy állami közegeknek a zálogolás és árverés körül követett eljárására vonatkozó panaszok iránt;

g) az állami, törvényhatósági vagy községi (városi) közegek ellen az adókötelezettek és az adótárgyak összeirása, az adók és illetékek könyvelése, nyilvántartása, beszedése, biztositása és behajtása alkalmával jogtalanul okozott költségek vagy károk megtéritése fejében a kárositott feleket illető pénzbirságok iránt hozattak, és

h) a melyek által a pénzügyi közigazgatási birósághoz intézett felebbezések visszautasittattak vagy az igazolási kérelemnek hely nem adatott.

2. A pénzügyministerhez azok a határozatok felebbezhetők, a melyek:

a) fizetési halasztásokra;

b) pénzbirságoknak, állami, törvényhatósági, községi (városi) közegek ellen vagy magánfelek ellen a közvetett adókra és jövedékekre (ideértve a fogyasztási bélyegilletéket is) vonatkozó törvények és szabályok alapján való alkalmazására;

c) kártéritési kötelezettségnek állami és községi (városi) közegek, valamint községek (városok) elleni megállapitására;

d) adótartozásoknak behajthatlanság czimén való leirására;

e) az 1883. évi XLIV. tc. 81. §-ában körülirt felelősség alkalmazására;

f) a bor- és hus-, czukor- és sörfogyasztási adóknak a községekre való ráutalására vonatkoznak.

3. A közigazgatási bizottság mint fegyelmi hatóság határozatai elleni felebbviteli eljárást a jelen törvény IV. fejezete szabályozza.

A főispán (főpolgármester) a közigazgatási bizottság minden határozatát, ha azt törvénybe ütközőnek, vagy a helyi viszonyok közt károsnak, vagy épen kivihetetlennek látja, 24 óra alatt a pénzügyministerhez felebbezheti, illetőleg felterjesztheti. E felebbezés, illetőleg felterjesztésnek halasztó hatálya van.

A főispán akadályoztatása esetén e jog az alispánra (polgármesterre) megy át.

A pénzügyi igazgatóság köteles a közigazgatási bizottságnak a pénzügyi közigazgatást illető minden határozatát felebbezni, ha az a fennálló törvényekbe vagy szabályokba ütközik.

Más érdekelt felek részéről a közigazgatási bizottságnak a pénzügyi igazgatóság határozatával egyező határozata nem felebbezhető akkor, ha az a földadó, házadó, az I., II. és IV. osztályu keresetadó, a tőkekamat-járadékadó, a hadmentességi dij, az általános jövedelmi pótadó és a fegyveradó mérvének vagy az adóelengedéseknek megállapitására vonatkozik.

Kivételnek van helye és ennélfogva a közigazgatási bizottságnak a pénzügyi igazgatóság határozatával egyező határozata ellen a fentebbi pontban érintett ügyekben is van helye a további felebbezésnek:

a) midőn a bizottság eljárásában a törvény szabályai sértettek meg;

b) midőn az a kérdés döntendő el, vajjon valamely járandóság vagy jövedelem a IV. osztályu kereseti adónak, illetve a tőkekamat-járadékadónak vagy az általános jövedelmi pótadónak tárgyát képezi-e, vagy sem.

A felebbezésnek halasztó hatálya rendszerint nincs. Egyedül azon esetben, a midőn a bizottság eljárásában a törvény szabályai sértettek meg, adhatók be felebbezések kellő biztositás mellett birtokon belül. Ezen esetben a felebbviteli hatóság, ha a felhozott alaki sérelmet bebizonyitottnak látja, érdemleges végzést nem hozhat, hanem köteles a felebbezett végzést megsemmisiteni és az ügynek ujabb tárgyalását elrendelni.

A felebbezés az 1. pont alatt, valamint a 2. pont a), b), c), d) és f) alatt emlitett eseteiben a közigazgatási bizottság határozatának kézbesitésétől számitandó 15., a 2. pont e) alatt emlitett esetben ezen kézbesitéstől számitott 3 nap alatt a közigazgatási bizottságnál nyujtandó be.

A felebbezés beadásának módja és határideje tekintetében a 13. § határozatai mérvadók.

A közigazgatási bizottság köteles a határidőn belül beérkezett felebbezést az illető tárgyalási iratokkal felszerelve elnöki uton nyolcz nap alatt az illetékes felebbezési hatósághoz beterjeszteni, ellenben az elkésve beadott felebbezést egyszerüen visszautasitani.

A pénzügyi igazgatóság főnöke (helyettese), mint az államkincstár képviselője által felebbezett határozatok végrehajtása a felebbviteli hatóság határozatának leérkeztéig függőben tartandó.

II. FEJEZET

A közvetlenül lerovandó illetékek kezelésének módositásáról

17. § A közvetlenül lerovandó illetékek kezeléséről szóló 1881. évi XXXIV. tc. 1. §-ának első bekezdése következőkép módosittatik: A közvetlenül lerovandó illetékek megszabását az adóhivatalok teljesitik és pedig vagy végleg, vagy a pénzügyi igazgatóság részéről kirendelt tisztviselő által teljesitendő előzetes felülvizsgálás mellett.

Hogy mikor szabhatja meg végleg az adóhivatal a közvetlenül lerovandó illetéket s mikor csak a pénzügyi igazgatóság kirendeltje által teljesitendő előzetes felülvizsgálás mellett, azt a pénzügyminister ugy általánosságban, mint egyes igazgatóságok külön viszonyaira való tekintettel, rendeleti uton állapitja meg.

18. § Ha a kiszabás a pénzügyministernek a 17. § értelmében kibocsátandó rendelete szerint végleg az adóhivatal által teljesitendő, az az illetéket kiszabja s azonnal fizetési meghagyást állit ki, ha pedig a jogügylet vagy okirat után járó illeték csak előzetes felülvizsgálás alapján szabható ki, az adóhivatal a kiszabásra vonatkozó összes iratokat a kiszabási javaslattal együtt a pénzügyi igazgatósághoz terjeszti fel s a fizetési meghagyást csak a felülvizsgálás alá terjesztett kiszabási iratok visszaérkezte után a felülvizsgálás eredményéhez képest állitja ki.

19. § Az 1881. évi XXXIV. tc. 4. §-a oda módosittatik, hogy az idézett §-ban részletezett bejelentések kivétel nélkül a kir. adóhivatalnál nyujtandók be.

A kir. adóhivatalok illetékességének megállapitása tekintetében az 1881. évi XXXIV. tc. 1. §-ának a megszüntetett illetékkiszabási hivatalok illetékességére vonatkozó a)-f) pontjai mérvadók.

20. § Az 1881. évi XXXIV. tc. 11. §-a oda módosittatik, hogy az ugyanazon törvény 10. §-ának a) és b) pontjain alapuló birságokat a pénzügyigazgatóság részéről kirendelt tisztviselő által teljesitendő előzetes felülvizsgálás mellett, a kir. adóhivatal állapitja meg.

21. § Az illetékek és birságok megszabásának jogossága és helyessége ellen beadott felebbezések és igazolások az adóhivatalnál nyujtandók be, a mely azokat a kiszabásra vonatkozó összes iratokkal felszerelve a pénzügyi igazgatósághoz haladék nélkül felterjeszteni tartozik.

Az illetékek és birságok megszabásának jogossága és helyessége abból az okból, hogy az illetékek és birságok kiszabását a királyi adóhivatal előzetes felülvizsgálás alapján vagy a nélkül teljesitette, felebbezéssel meg nem támadható.

Az adóhivatal annak birálatába, hogy a felebbezés és igazolás a törvényes határidőn belül érkezett-e be, nem bocsáthozhatik.

A felebbezések és igazolások fölött első fokban a pénzügyi igazgatóság határoz.

Azon illetékkiszabások és birságok elleni felebbezések, a melyeket az adóhivatal csak a pénzügyi igazgatóság kirendelt tisztviselője által teljesitendő előzetes felülvizsgálat alapján teljesitett, a II. foku elbiráláskor nem adhatók ki a pénzügyi igazgatóság azon tisztviselőjének véleményezés és előadás végett, a ki az adóhivatal kiszabási javaslatát felülvizsgálta. E szabálynak megsértése az eljárás megsemmisitését vonja maga után és az utolsó felebbviteli hatóság e körülményt mindenekelőtt hivatalból tartozik vizsgálata tárgyává tenni.

III. FEJEZET

A főispánok, törvényhatósági és községi közegek teendői a pénzügyi igazgatás terén.

22. § A főispán (főpolgármester) a pénzügyi igazgatóság működését ellenőrzi.

E végből a főispán (főpolgármester) a törvényhatóság területén létező pénzügyi igazgatóságnál s az annak alárendelt hivataloknál vizsgálatokat tarthat, a pénzügyi igazgatóság főnökét az észlelt hiányokra vagy a szabályellenességekre figyelmezteti, s tőle akár általánosságban, akár egyes concret esetekben felvilágositásokat követel s ha a pénzügyi igazgatóság főnöke a főispánnak ezen jogköre alapján kiadott felhivása folytán a hiány pótlása, vagy a szabályellenesség megszüntetése iránt nem intézkedik, a pénzügyministerhez fordul.

A főispáni állás üresedése alkalmával az alispán (polgármester) is jogositva van a pénzügyi igazgatóságtól ugy általában, mint egyes esetekre nézve felvilágositásokat kérni, s megjegyzéseit a pénzügyi igazgatósággal közölni, esetleg pedig a pénzügyministerhez felirni. A hivataloknál való vizsgálat megtartásának joga azonban az alispánra (polgármesterre) nem megy át.

23. § A törvényhatóság tisztviselői, ugymint az alispán (polgármester), a főszolgabirák és szolgabirák, nemkülönben a községi (városi) közegek hivatalos állásuknál fogva tartoznak a pénzügyi közegeket az államjövedelmek biztositására szolgáló eljárásukban támogatni s az e jövedelmek megröviditésére irányuló minden cselekményt vagy mulasztást meggátolni s a pénzügyi igazgatóság által e végből a jelen törvény 14. §-a értelmében kiadott megkereséseknek, felhivásoknak, illetőleg rendeleteknek megfelelni.

24. § I. Az 1883:XLIV. törvénycikknek azon határozmányai, melyek a főszolgabiráknak, a szolgabiráknak és községi (városi) közegeknek az egyenes és közvetett adók, a közvetlenül lerovandó illetékek és az egyenes adók módjára beszedendő kincstári követelések és egyéb tartozások végrehajtás utján való behajtására vonatkoznak, továbbra is érvényben hagyatnak.

A főszolgabiráknak ezen teendője körül joga van:

a) a községi pénztáraknál vizsgálatot tartani, s a községek kezeléséről maguknak meggyőződést szerezni:

b) rendkivüli méltánylást érdemlő esetekben a közadóknak végrehajtás utján való biztositása esetén, saját vagyoni felelősségük mellett, 100 frtot meg nem haladó hátralékokra nézve, ugyanazon tartozásra nézve azonban csak egyszer, az 1883. évi XLIV. tc. 67. §-ában foglalt határozmányok szerint kitüzendő első árverés napjától számitott hat heti időtartamot meg nem haladó fizetési halasztást engedélyezni s a végrehajtást ezen időtartamon belül függőben tartani.

Törvényhatósági joggal felruházott városokban ily halasztás engedélyezésének joga az adóügyi tanácsost, rendezett tanácsu városokban a polgármestert illeti.

Az engedélyezett halasztásról a pénzügyi igazgatóság azonnal értesitendő.

Ezen halasztási jog csakis a főszolgabirót (polgármestert) illeti s helyettese által nem gyakorolható.

II. A közvetett adók és az állami jövedékek biztositása körül a főszolgabirák és szolgabirák és a községi (városi) közegek előzetes megkeresés nélkül is, hivatalos állásukból folyólag arra tartoznak ügyelni, hogy

a) a szesztermelés megadóztatásáról szóló törvénynek az átalányozás, a megváltás és az adómentes pálinka-főzésre vonatkozó határozmányai megtartassanak;

b) a bor-, hus-, czukor- és sörfogyasztás megadóztatásáról s az italmérési jövedékről szóló törvényes határozmányok minden kijátszása, jelesül adóköteles czikkeknek a beszedésre jogositott kárára való eltitkolása, azoknak a beszedési körzetbe való becsempészése megakadályoztassék;

c) a sójövedék

d) a lottójövedék

megröviditésére irányuló üzérkedés el ne követtessék;

e) a dohányjövedék érdekében az 1887. évi XLIV. törvénycikknek határozmányai, valamint a kiadott rendeletek szorosan megtartassanak.

25. § A főszolgabiró, szolgabiró és a községi (városi) közegek, ha a jelen vagy más törvény által ellenőrzésökre bizott cselekmények vagy tárgyak tekintetében szabályellenességet vesznek észre, avagy ilyennek fenforgására következtethetnek, kötelesek erről a legközelebbi pénzügyi közeget értesiteni, s az esetre, ha a késedelem veszélylyel jár, a kincstár károsodásának megakadályozása végett önállóan is intézkedni tartoznak.

IV. FEJEZET

Fegyelmi határozatok

26. § A pénzügyi igazgatóság személyzete és az igazgatóságnak alárendelt pénzügyi közegek által a pénzügyi közigazgatás ügyeinek ellátásánál az államkincstárral vagy magánfelekkel szemben elkövetett és fegyelmi vétség fogalma alá eső cselekmények vagy mulasztások a beszámitás mérve szerint fegyelmi uton büntetendők.

27. § Az elsőfoku fegyelmi hatóságot:

1. a pénzügyi igazgatóság főnökének, a pénzügyi tanácsosoknak, titkároknak, a pénzügyőri főbiztosoknak és a számvevőség vezetőjének fegyelmi ügyeiben a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya;

2. a pénzügyi igazgatóságnak alárendelt többi tisztviselői és a pénzügyőri biztosok fegyelmi ügyeiben a pénzügyi igazgatóság kebelében alakitott és a pénzügyi igazgatóság főnöke mint elnökből s a pénzügyi igazgatóság két rangidősb tisztviselőjéből álló fegyelmi bizottság gyakorolja.

28. § A fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot elrendeli:

a) a pénzügyi igazgatóság főnöke és annak helyettese ellen a közigazgatási bizottság, vagy a pénzügyminister;

b) a pénzügyi igazgatóság segédszemélyzete s az alája rendelt pénzügyi közegek ellen a pénzügyi igazgatóság főnöke, vagy a közigazgatási bizottság, vagy a pénzügyminister.

Az a) alatti esetben a közigazgatási bizottság által megjelölt bizottsági tag vagy tagok, vagy a pénzügyminister kiküldötte, a b) alatti esetben a pénzügyi igazgatóság főnöke, vagy ennek megbizottja, vagy a pénzügyminister kiküldöttje ejtik meg a vizsgálatot.

Ha a pénzügyi igazgatóság működési köréhez több törvényhatóság tartozik, a fegyelmi eljárás végett szükséges vizsgálatot mindig annak a törvényhatóságnak közigazgatási bizottsága ejteti meg, a mely törvényhatóság a fegyelmi eljárás meginditását elrendelte, s a fegyelmi határozat hozatalára is - ha a fegyelmi ügy elbirálása a jelen törvény 27. §-a szerint hatásköréhez tartozik - ennek fegyelmi választmánya illetékes.

Ha a pénzügyi igazgatóság egy és ugyanazon alkalmazottja ellen egyidejüleg még végleges határozattal el nem döntött, fegyelmi vétséget képező több cselekmény vagy mulasztás miatt több hatóság rendeli el a fegyelmi eljárás meginditását, az ezt elrendelő hatóságok mindegyike külön ejteti meg vagy ejti meg a jelen szakasz rendelkezéseihez képest a vizsgálatot, az érdemleges I. foku határozat hozatalára azonban

a) ha a fegyelmi eljárást egyidejüleg a pénzügyminister is elrendelte, az általa megjelölt törvényhatóság közigazgatási bizottságának fegyelmi választmánya, illetőleg pénzügyi igazgatóság fegyelmi bizottsága illetékes;

b) ha a fegyelmi eljárást egyidejüleg akár több törvényhatóság közigazgatási bizottsága, akár több pénzügyi igazgatóság főnöke, akár végre ezek együttesen rendelték el, s a fegyelmi ügy elsőfoku elbirálása a jelen törvény 27. §-a szerint a közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának hatásköréhez tartozik, az I. foku határozat hozatalára azon vármegyei törvényhatóság közigazgatási bizottságának fegyelmi választmánya illetékes, a mely vármegyei törvényhatóság területén a pénzügyi igazgatóság székhelyét tartja;

c) ha a b) alatti esetben a fegyelmi ügy elsőfoku elbirálása a jelen törvény 27. §-a szerint a pénzügyi igazgatóság kebelében alakitott fegyelmi bizottság hatásköréhez tartozik, az elsőfoku fegyelmi határozat hozatalára azon pénzügyi igazgatóság fegyelmi bizottsága illetékes, a mely pénzügyi igazgatóság személyzetéhez az illető alkalmazott a fegyelmi vizsgálat befejezésének időpontjában tartozik.

Illetékességi összeütközések esetén, valamint oly rendkivüli esetekben, a mikor a fegyelmi ügy elbirálása különös szakértelmet igényel, vagy elfogultság esete forog fenn, a pénzügyminister, a vizsgálat megejtése és az I. foku fegyelmi határozat hozatala végett, a fegyelmi eljárás alá vont tisztviselő rangjához képest más törvényhatóság közigazgatási bizottságának fegyelmi választmányát, illetőleg más pénzügyi igazgatóság kebelében alakitott fegyelmi bizottságot is küldhet ki.

A fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendeléséről a közigazgatási bizottság, illetőleg a pénzügyi igazgatóság főnöke a pénzügyministernek jelentést tenni tartozik.

29. § A közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának azon tanácskozásaiban, a melyekben a pénzügyi igazgatóság főnökének fegyelmi ügye tárgyaltatik, a pénzügyminister által kijelölt tisztviselő vagy fegyelmi bizottsági tag, egyéb esetekben mindig a pénzügyi igazgatóság főnöke, vagy akadályoztatása esetén annak helyettese az előadó; ez az előadó szavazati joggal azonban csak akkor bir, ha egyszersmind a fegyelmi választmánynak is tagja.

30. § A fegyelmi büntetések a következők:

a) irásbeli megrovás;

b) pénzbüntetés;

c) a fokozatos előléptetés megvonása;

d) a büntetésből való áthelyezés;

e) a hivatalvesztés.

A fokozatos előléptetés megvonása vagy határozott, vagy határozatlan időre szólhat és az utóbbi esetben mindaddig érvényes, mig ezen korlátozás alól az illető tisztviselőt a pénzügyminister fel nem oldja.

A büntetésből való áthelyezés történhetik:

a) azonos tiszti minőségben más székhelyre ugyanazon, vagy csekélyebb fizetéssel;

b) más hivatali állomásra ugyanazon, vagy csekélyebb fizetéssel.

31. § A fegyelmi hatóságok itéleteikben a fegyelmi vétségek minősitését és a fegyelmi büntetéseket a fennálló törvények, rendeletek és utasitásokon kivül főleg a pénzügyministerium ügykörére vonatkozó szolgálati szabályokra, a pénzügyőrség szolgálati szabályaira és az adóhivatalok szolgálatára vonatkozó utasitások és rendeletek gyüjteményére kötelesek alapitani.

32. § A közigazgatási bizottság, ennek fegyelmi választmánya, illetőleg a pénzügyi igazgatóság s az ennek kebelében alakitott fegyelmi bizottság mindazon határozata ellen, a melylyel a fegyelmi vizsgálatot elrendeli, vagy annak elrendelését megtagadja, továbbá mindazon határozata ellen, a melylyel a megejtett vizsgálat folytán a további fegyelmi eljárás folytatását vagy abbanhagyását rendeli el, végül a kimondott fegyelmi itélet ellen is a pénzügyministerhez felebbezésnek van helye, a ki e határozatok fölött másod- és utolsó fokban dönt.

Felebbvitellel élhet az érdekelt felek bármelyike.

Ha egy és ugyanazon határozat több tisztviselő fegyelmi ügyeire nézve intézkedik, egy érdekelt tisztviselő kellő időben beadott felebbezése elégséges arra, hogy a határozat egész terjedelmében jogerőre ne emelkedjék.

Ha a pénzügyi igazgatóság főnöke az igazgatóság kebelében megalkotott fegyelmi bizottság, vagy a közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának határozatát az elkövetett fegyelmi vétséghez képest annyira enyhének találja, hogy a határozat jogerőre való emelkedése folytán a köztisztviselői tekintély sülyedésétől s a fegyelem meglazulásától lehet tartani, a határozat ellen felebbvitellel élni köteles.

A fegyelmi határozat hozataláról a pénzügyministernek jelentés teendő.

A közigazgatási bizottság által hozott fegyelmi határozatok azok hozatalától számitott tizenöt nap lefolyása előtt a feleknek nem kézbesithetők. Ezen idő alatt a pénzügyminister kivánatára köteles a közigazgatási bizottság elnöke ezen fegyelmi határozatra vonatkozó ügyiratokat megküldeni.

A felebbezések beadásának határideje iránt a jelen törvény 13. §-ában foglalt határozmányok irányadók.

A közigazgatási bizottság, illetőleg ennek fegyelmi választmánya által hozott határozatok elleni minden felebbezés a főispán (főpolgármester) utján terjesztendő fel.

33. § A törvényhatósági tisztviselők, a közigazgatási bizottság tagjai, a községi (városi) közegek által elkövetett fegyelmi vétségek, az 1886. évi XXIII. tc., illetőleg az ugyanazon évi XXII. tc. határozmányai szerint büntetendők.

Ugyancsak az 1886. évi XXIII. törvénycikk rendelkezései mérvadók a pénzügyi igazgatóság s az annak alárendelt hivatalok személyzetének fegyelmi ügyeiben, a mennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik, oly hozzáadással, hogy a pénzügyi igazgatóság s az annak alárendelt alkalmazottak fegyelmi ügyeiben harmad- és utolsó fokon a pénzügyminister határoz azon alaki kérdések fölött is, a melyek utolsó fokon való elbirálását az idézett törvénycikk a belügyministerre ruházza.

34. § A jelen fejezetben szabályozott fegyelmi eljárás az altisztekre, a pénzügyőrség legénységére és a szolgaszemélyzetre nem terjed ki, s az ezekre vonatkozó fegyelmi eljárást a pénzügyminister rendeleti uton szabályozza.

V. FEJEZET

Vegyes és átmeneti intézkedések

35. § A pénzügyi igazgatóság mellett müködő számvevőségek részére a számviteli és ellenőrzési szolgálatra vonatkozó utasitást a pénzügyminister, egyetértőleg az állami számvevőszék elnökével, rendeleti uton állapitja meg.

36. § A határvámhivatalok szakszerü ügykezelése, ezen ügykezelés ellenőrzése, a felmerülő szakkérdések eldöntése s az alkalmazott személyzet szakvizsgálataira vonatkozó intézkedés a budapesti fővámhivatal főnökének van fentartva, a kinek hatáskörét a pénzügyminister rendeleti uton állapitja meg.

37. § A Budapest főváros területén müködő pénzügyi igazgatóság, a kir. adófelügyelő s a központi dij- és illetékkiszabási hivatal továbbra is fentartatnak.

A főváros törvényhatóságának közigazgatási bizottságában a pénzügyi igazgatóság főnöke s a kir. adófelügyelő közül a kinevezés időbeli elsőbbsége szerint az egyik mint rendes tag, s a másik mint annak helyettese müködik.

A közigazgatási bizottság üléseibe előadókul ugy a pénzügyi igazgatósági, mint az adófelügyelői személyzet tisztviselői kirendelhetők.

Egyebekben a pénzügyi igazgatóság hatáskörébe utalt ügyeket az ügy természetéhez képest vagy a pénzügyi igazgatóság, vagy a kir. adófelügyelő, vagy a központi dij- és illetékkiszabási hivatal végzi.

A pénzügyi igazgatóság, a kir. adófelügyelő és a központi dij- és illetékkiszabási hivatal személyzetének fegyelmi ügyeiben az elsőfoku fegyelmi hatóságot gyakorolják:

a) a hivatalfőnökök, pénzügyi tanácsosok, titkárok és a pénzügyőri főbiztos, valamint a számvevőségek vezetőinek fegyelmi ügyeiben a fővárosi törvényhatóság közigazgatási bizottságának fegyelmi választmánya;

b) a pénzügyi igazgatóságnak alárendelt többi tisztviselőnek, a pénzügyőri biztosoknak, a központi dij- és illetékkiszabási hivatal többi tisztviselőinek fegyelmi ügyeiben a pénzügyi igazgatóságnál, a kir. adófelügyelőnek alárendelt többi tisztviselő fegyelmi ügyeiben pedig a kir. adófelügyelőnél a jelen törvény 27. §-ának megfelelőleg alakitandó fegyelmi bizottság.

A jelen törvény egyéb határozmányai egész terjedelmökben a fővárosi pénzügyi hatóságok és hivatalok szervezetére is kiterjednek.

38. § Ezen törvény hatálya a következő módositásokkal Horvát-Szlavonországokra is kiterjed:

1. a zágrábi pénzügyi igazgatóságnak az 1868. évi XXX. tc. 22. §-ából folyó jellege, felügyeleti hatásköre érintetlenül hagyatik.

E jellegnek és felügyeleti hatáskörnek megfelelőleg, a pénzügyminister az egyenes és közvetett adókra, a jövedékekre, bélyegekre, dijakra, illetékekre és államjavakra nézve a végrehajtást a zágrábi pénzügyigazgatóság által gyakorolja.

2. A Horvát-Szlavonországokban alakitott közigazgatási bizottságok jelentéseiket és a határozataik ellen beadott felebbezéseket, az 1886. évi XXIV. törvénycikk rendelkezése szerint a zágrábi pénzügyigazgatóság utján terjesztik fel a pénzügyministerhez. A Horvát-Szlavonországokban müködő közigazgatási bizottságok határozatai ellen a pénzügyi közigazgatási birósághoz intézett felebbezések az 1886. évi XXIV. tc. 10. §-a értelmében ugyancsak a zágrábi pénzügyigazgatóság utján terjesztendők elő, és ezen pénzügyigazgatóság ügykörébe esnek a pénzügyi közigazgatási biróság által elrendelt kiegészitésekre vonatkozó tárgyalások is.

3. A jelen törvény 2. §-ában felsorolt ügyekben a zágrábi pénzügyigazgatóság az 1868:XXX. tc. 22. §-a értelmében kiadandó utasitások szerint jár el.

4. Rendeleti uton megállapitandó müködési területén a zágrábi pénzügyigazgatóság a jelen törvény értelmében szervezett pénzügyigazgatóságok hatáskörét gyakorolja.

5. Mindazon intézkedések, a melyek az előző szakaszok szerint a bel- és pénzügyi ministerek közös egyetértésével teendők, Horvát-Szlavonországokban a pénzügyminister által, ki azonban e tekintetben Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el, teendők meg.

6. Az 1886. évi XXIV. tc. 3. §-ának a fegyelmi választmány alakitására vonatkozó határozatai azon módositással hagyatnak érvényben, hogy a királyi adófelügyelő helyett az illető pénzügyigazgatóság főnöke vagy helyettese lesz a fegyelmi választmánynak tagja és előadója. A pénzügyi igazgatóság s az annak alárendelt hivatalok személyzete ellen alkalmazandó fegyelmi eljárás tekintetében a jelen törvény határozatai irányadók.

A zágrábi pénzügyi igazgatóság főnökének fegyelmi ügyeire e határozatok nem terjednek ki.

A közigazgatási tisztviselők, a közigazgatási bizottság tagjai, s a községi közegek által a pénzügyi közigazgatás körül elkövetett fegyelmi vétségek a fennálló országos törvények határozmányai szerint büntetendők.

7. E törvény 11. §-a értelmében a pénzügyigazgatóságok által kiküldött tisztviselőknek a községi adókra vonatkozó vizsgálati kötelessége a horvát-szlavon autonom közegek jogkörét nem érinti.

8. A főszolgabiráknak a jelen törvényben megszabott teendőit Horvát-Szlavonországokban a járási főnökök végzik; a 14. § c), d) és e) pontjaiban megjelölt közegek alatt Horvát-Szlavonországokban az illető városi tanács és kerületi előljáróságok értendők.

9. Horvát-Szlavonországok városaiban, valamint a városok módjára rendezett Ruma mezővárosban az adófizetési halasztások engedélyezésének a 24. §-ban körülirt joga a polgármestert illeti.

10. A jelen törvény a bor- és husfogyasztási adó kezelésén, a mely adó az 1868. évi XXX. tc. 18. §-a és az 1886. évi XXXVII. tc. értelmében Horvát-Szlavonországokban a községeket illeti, mit sem változtat.

39. § A jelen törvény életbeléptetésével minden vele ellenkező törvény és törvényes határozmány hatályon kivül helyeztetvén: mindenütt, a hol a hatályon kivül helyezett törvényekre történik hivatkozás, a jelen törvény határozmányai alkalmazandók.

40. § A jelen törvényben meghatározott szervezeti változások keresztülvitelére, azok befejezéséig, a pénzügyministernek a pénzügyministerium költségvetésében: a pénzügyigazgatóságok és számvevő-osztályok, illetékkiszabási hivatalok és illetékkezelési számtisztek, adófelügyelők és azok személyzete, földadó-nyilvántartási felügyelőségek, helyszinelési felügyelőségek és a kolozsvári kataszteri igazgatóság, valamint végül az adóhivatalok czimén előirányzott hitelek és ezen czimek rovatai közt az átruházási jog megadatik.

41. § A jelen törvény életbeléptének időpontját a pénzügyminister és a belügyminister, Horvát-Szlavonországokra a pénzügyminister - a ki erre nézve Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el - rendeleti uton állapitja meg.

42. § Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister és a belügyminister, Horvát-Szlavonországokra nézve a pénzügyminister, - a ki e tekintetben Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el - bizatnak meg.


  Vissza az oldal tetejére