1. § Az 1880. évi XX. törvénycikk 17. és 18. §-aiban foglalt rendelkezések oda egészittetnek ki, hogy azon vizszabályozási társulatoknak, melyek a tiszai kölcsönalapból nyert kölcsönüket s hátralékos évjáradékaikat egyszerre lefizetik s a tartalékalapnak többé nem tartoznak, a közös tartalékalapból a társulatot illető tőkének s e tőke kamatainak arányos része a tartalékalap álladékához képest azonnal kiadandó.
A társulatot illető arányos résznek megállapitása és kiszolgáltatása iránt a tiszavölgyi társulatok központi bizottságának javaslata alapján a pénzügyminister intézkedik.
2. § Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy az 1880. évi XX. törvénycikk 20. és 37. §-ai alapján Szeged városának adott 5,500.000 frtnyi kölcsön még nem törlesztett részének visszafizethetése végett a város törvényhatósága által felveendő 5 millió forintnyi tényleges kölcsönre vonatkozó szerződést jóváhagyhassa, a kölcsön után esedékes évi járulékokat a közadók módjára szedethesse, esetleg hajtathassa be s az esetleg hátralékban maradó évi járulékokra nézve a magyar földhitelintézet által engedélyezendő szabályozási és talajjavitási kölcsönök ügyében alkotott 1889. évi XXX. törvénycikk 28. §-ának második bekezdésében meghatározott biztositást nyujthassa.
3. § A Szeged város törvényhatósága által felveendő kölcsön törlesztési határideje legfelebb 50 évre terjedhet s az utólagos félévi részletekben fizetendő évi járulék 260.000 frtot meg nem haladhat. Ezen évi járulékból a kölcsön felvételének első tiz esztendejében évi 30.000 forintot előlegképen az államkincstár visel, mig a tizenegyedik évtől kezdve az egész járulék a várost terheli.
4. § A szegedi kárvallott lakosoknak az 1880. évi XX. tc. 20. és 24. §-ai értelmében adott kölcsönök után képezett külön tartalékalapra és annak kamataira, ezen tartalékalap összes követeléseire, nemkülönben a kárvallott szegedi lakosok hátralékos kölcsönjárulékai fejében a város által megvett ingatlanokra vonatkozólag Szeged városának tulajdonjoga ezen törvény határozmányai és Szeged város beleegyező nyilatkozata alapján az államkincstárra száll át, viszont azonban az államkincstár viseli a tartalékalap után ezentul fizetendő évi járulékokat s Szeged városának az idézett törvény alapján felvett magánkölcsönökért elvállalt kezessége ugy a multra, mint a jövőre nézve megszünvén, a Szeged város ingatlanaira bekebelezett jelzálogi biztositék a város kérelmére törlendő.
Az állam tulajdonába átmenő tartalékalap a magánkölcsönök évi járulékainak biztositására ezentul is alapszerüen kezelendő, annak kezelése tekintetében azonban az 1880:XX. tc. 25. §-ában foglalt rendelkezések hatályon kivül helyezése mellett a pénzügyminister rendeleti uton intézkedik s a gyümölcsözőleg elhelyezendő tartalékalapnak, a hátralékos járulékok fedezésére igénybe nem vett kamatai az államkincstárt illetik.
5. § A város helyett az előző § szerint az államkincstárból előlegezett járulékrészletek, nemkülönben a Szeged városa által az 1880. évi XX. tc. 20. és 37. §-ai alapján felvett kölcsönnek az ujonnan felveendő 5 millió forintnyi tényleges kölcsön által nem fedezett része s ugy a város jelenlegi kölcsöne után hátralékban levő évi járulékok, valamint a magánosok kölcsönei után képzett tartalékalap után az 1880:XX. tc. 24. §-a értelmében a város által eddig fizetni tartozott, de szintén hátralékban levő összes évi járulékok a város ingatlanain az államkincstár javára kamat nélküli tőkekövetelésként megfelelőlen biztositandók s a 3. § szerint felveendő kölcsön teljes törlesztése után a város által ugyancsak évi 260.000 forintot tevő részletekben az államkincstárnak visszatéritendők.
6. § Az előző §-ok értelmében foganatositandó hitelműveletekre, vagyonátruházásokra és hiteltelekjegyzőkönyvi bejegyzésekre s azokra vonatkozólag kiállitandó összes iratokra nézve bélyeg- és illetékmentesség engedélyeztetik.
7. § Az 1880:XX. törvénycikk 21. és 31 §-ai oda módosittatnak, hogy a magánkölcsönvevők által 50 éven fizetendő 6 száztóli évi járulék 1889. évi október 1-től kezdve a kölcsön törlesztési idejének hátralevő tartamára évi 5.10%-ra mérsékeltetik s hogy a kölcsönvevők hátralékos tőketartozásukat az évjáradéki részletek lejárata előtt nemcsak egyszerre, hanem a hátralékos tartozásnak legalább egy tizedével felérő részletekben is visszafizethetik.
8. § Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy a törvény hatálybaléptétől számitandó egy év alatt azon kárvallott szegedi lakosok házait, melyek befejezve nincsenek, vagy melyek az azokat terhelő kölcsön évi járulékainak fedezésére elégséges jövedelmet egyáltalán nem hajtanak, az állam tulajdonába átmenő tartalékalap erejéig az azokat terhelő kölcsön s ennek hátralékos járulékai fejében az államkincstár tulajdonába átvehesse és jövedelmezőségüknek s illetőleg értéköknek megfelelő áron eladhassa, vagy ha a jelenlegi tulajdonosok a törvény hatálybaléptétől számitandó féléven belül ez iránt jelentkeznek, a tartozások behajthatatlan részének törlése után a jelenlegi tulajdonosok kezén hagyhassa.
9. § Az 1880. évi XX. törvénycikk alapján felvett kölcsön után fizetendő évi járadéknak azon része, mely a tiszai vizszabályozási társulatok és a szegedi kárvallott lakók járulékai, valamint a tartalékalapok által fedezve nincsen, az állami költségvetésbe mint rendes kiadás veendő fel.
10. § Az állampénztárba eddig visszafolyt és gyümölcsözőleg elhelyezett, valamint a vizszabályozó társulatok, Szeged városa s illetőleg a kárvallott szegedi lakók előre visszafizetett kölcsöneiből ezentul visszafolyó tőkeösszegekből 1,200.000 frtot tevő összeg a közgazdasági alap javadalmazására forditható a végből, hogy ezen alap tőkéi és kamatjövedelmei a pénzügyi s a földmivelésügyi ministerek egyetértő rendelkezésével egyes közgazdasági czélok elérésére a vállalatok létesitésére legyenek fordithatók azon elv szemmeltartásával, hogy az alap ily czélokra kiadott pénzei okvetlenül biztosittassanak, lehetőleg gyümölcsöztessenek s határozott időre adva az alap részére készpénzben vagy egyenértékben okvetlenül megtérüljenek.
Az államkincstárba visszafolyó többi pénzek megfelelő felhasználása iránt a törvényhozás külön rendelkezése kérendő ki.
11. § Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyi s a földmivelésügyi minister bizatnak meg.
