1. § Az 1888. évi XXXVI. tc. 24. §-ának módositásával felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy akár állampénzekből közvetlenül, akár pénzintézetek utján a kártalanitási tőkékre már az 1889. év folyamán is előleget adhasson az esetre, ha:
a) a kártalanitás összege, melyre az előleg kéretik, meg van állapitva;
b) minden kétséget kizárólag tisztába van hozva és ki van mutatva, hogy az előző a) pontban emlitett összeg kit illet, s hogy az más jogával terhelve nincs.
2. § Állami pénzekből csak oly kártalanitásokra adható előleg, melyeknek tőkeösszege 10.000 frtot nem halad meg, s a nyujtandó előleg az annak fedezetéül szolgáló kártalanitási tőke kétharmadánál nagyobb nem lehet.
3. § Az, a ki az előleget igénybe vette, tartozik annak összege után a pénzfelvétel napjától a kártalanitási kötvények értékesitésének napjáig, illetőleg az előleg visszafizetéséig számitva évenkint 6%-ot és pedig 5 százalékot kamat és 1 százalékot kezelési költség fejében fizetni, ezen kivül beleegyezni abba, hogy az előleg és járulékai a kötvények értékesitéséből befolyó összegekből levonassanak; továbbá beleegyezni abba is, hogy az előleg biztositásául lekötött kártalanitási összegről kiállitandó kötvényeket, vagy azoknak azt a részét, mely az előleg és járulékainak fedezésére szükséges, az államkincstár a jogosultnak ki ne szolgáltassa, hanem azokat olyan árfolyamon értékesitse, a milyen árfolyamon az állam az őt mint magánjogosultat illető kártalanitási kötvényeket az 1888. évi XXXVI. tc. 23. §-a alapján értékesiti.
4. § A mennyiben az előleget pénzintézetek nyujtják, ezek: a 3. §-ban emlitett 5% kamaton és 1% kezelési költségen felül a kártalanitási kötvény árfolyam-különbözete czimén legfeljebb 1 1/2%-ot számithatnak fel.
5. § A jelen törvény alapján adott előlegek, ha az 1888:XXXVI. tc. 28. §-a értelmében vezetendő naplóba bejegyeztetnek, az előleg biztositásául lekötött kártalanitási összegről kiállitandó kötvények visszatartása mellett, azok értékéből minden más igény vagy követeléssel szemben elsőséggel elégitendők ki, kivéve azon igényeket vagy követeléseket, a melyek az igazságügyministerrel egyetértőleg a pénzügyminister által megállapitandó és rendelet utján közzéteendő zárhatáridőn belül, vagy pedig e zárhatáridő lejárta után ugyan, de az előleg feljegyzését megelőzőleg jegyeztettek fel az emlitett naplóban.
Az elsőségnek a jelen törvény alapján adott előleggel szemben való biztositására a fentebbi zárhatáridő alatt jelentendők be a zálogjogos hitelezőknek azon követelései is, a melyeknek bejelentési határideje különben az 1888:XXXVI. tc. 21. §-a értelmében 1889. évi deczember 31-én jár le.
6. § Ezen törvény a törvénytárban való megjelenése napján hatályba lép, s végrehajtásával a pénzügyi és igazságügyi ministerek bizatnak meg.
