1. § Az 1886:XXIX. törvénycikk az alábbi szakaszok tartalmához képest módosittatik és pótoltatik.
2. § Az 1886:XXIX. törvénycikk 2. §-ának rendelkezése akképen egészittetik ki, hogy ha valamely önálló pusztai birtok, vagy más önálló terület a kataszteri munkálatokban önállóan s az illető község területén fekvő többi ingatlanoktól elkülönitve vétetett fel: az önálló kataszteri felvétel tárgyát képező ezen területekről, 1-től kezdve folyó számokkal megjelölt külön telekkönyvi betétek szerkesztendők.
Az ily módon elkülönitve szerkesztett telekkönyvi betétekben az illető terület önálló elnevezésén kivül azon község is kitüntetendő, a melyhez az illető terület közigazgatásilag csatolva van.
Ha a kataszteri munkálatokban két vagy több község területén fekvő ingatlanok együtt vannak felvéve: az igazságügyminister, a mennyiben a kataszteri munkálatok előzetes elkülönitésének keresztülvitelét czélszerübbnek nem találná, - kivételesen a két vagy több község betéteinek egy telekkönyvben való egyesitését rendelheti el. A telekkönyvi betétek ezen esetben a két község összefoglalt elnevezésével látandók el.
3. § A közhasználatu utakra vagy más közterületekre nyiló azon pinczék, a melyek nem a pincze tulajdonosának ingatlanai alatt vannak, az azokkal netalán közvetlen összeköttetésben levő épületekkel együtt, a betétekbe külön telekkönyvi jószágtestként veendők fel.
Ha az ilyen pinczék az adókataszteri munkálatokban külön helyrajzi számokkal megjelölve nincsenek, azok a földadó-könyvben foglalt legnagyobb helyrajzi szám után folytatólag következő helyrajzi számokkal látandók el.
Arra nézve, hogy az ilyen pincze kinek tulajdonául veendő fel a betétbe, ha a telekjegyzőkönyvekbe felvéve nincsen: az 1886:XXIX. tc. 12. §-ának szabálya irányadó.
4. § Az 1886:XXIX. tc. 13. §-a utolsó bekezdésének intézkedése hatályon kivül helyeztetik; és a B) lap szerkesztésére nézve ezen esetben is az idézett törvény 4. §-ának rendelkezése alkalmazandó.
A C) lap szerkesztésénél azonban azon esetekben, a melyekben az ingatlan előbb többeknek képezte osztatlan tulajdonát és az egyes jutalékok zálogjogi bejegyzéssel vannak terhelve, minden esetre kitüntetendő azon tulajdonostárs neve, a kinek jutalékára a bejegyzés elrendeltetett, valamint azon hányad is, a mely a név szerint megnevezendő volt tulajdonostársat a zálogjog bejegyzése idejében illette.
5. § Az 1886:XXIX. tc. 15. §-a akképen egészittetik ki, hogy a tényleges birtokos tulajdonjoga akkor is bejegyzendő, ha a tényleges birtokos a telekkönyvi tulajdonos vagy ennek igazolt örököse vagy hagyományosa ellen hozott s jogerőre emelkedett olyan itéletet mutat fel, a melylyel az illető ingatlan tulajdonjoga a tényleges birtokosnak megitéltetett, vagy a telekkönyvi tulajdonos, illetve ennek jogutódja a tulajdonjog elismerésére vagy a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésének türésére köteleztetett, valamint akkor is, ha a tényleges birtokos az ingatlannak átszállását örökösödési perben hozott jogerős itélettel vagy az ingatlannak átadását hagyatéki birósági jogerős végzéssel igazolja. Ugyanezen szabályok megfelelően alkalmazandók az 1886:XXIX. tc. 17-ik §-ának eseteiben is, ha máskülönben az ezen szakaszban előirt követelmények fenforognak.
Az 1886:XXIX. tc. 15., 17. és 18. §-ainak eseteiben a telekkönyvi tulajdonos igazolt örököseinek tekintendők a legalább 3 év előtt elhalt telekkönyvi tulajdonosnak törvényes örökösödésre hivatott leszármazói, ha az illető hitfelekezet lelkésze s a helyhatóság bizonyitják, hogy a telekkönyvi tulajdonos után más leszármazó nem maradt, a helyhatóság pedig azt is bizonyitja, hogy tudomása szerint a telekkönyvi tulajdonos végrendeletet nem hagyott hátra.
Ugyanez a szabály áll akkor is, ha az idézett törvény 17. és 18. §-ainak eseteiben nem a telekkönyvi tulajdonosnak, hanem valamely más birtokelődnek törvényes örökösödésre hivatott leszármazói ruházták át az ingatlant.
6. § Az 1886:XXIX. tc. 17. és 18-ik §-ai akkép egészittetnek ki, hogy ha máskülönben az ezen szakaszokban előirt követelmények fenforognak, a tényleges birtokos tulajdonjoga akkor is bejegyzendő, ha a legalább 3 év előtt elhalt telekkönyvi tulajdonosnak, vagy a legalább 3 év előtt elhalt közvetlen birtokelődnek törvényes örökösödésre hivatott leszármazói vannak a tényleges birtokban és az illető hitfelekezet lelkésze, valamint a helyhatóság bizonyitják, hogy a telekkönyvi tulajdonos, illetőleg a birtokelőd után más leszármazó nem maradt, a helyhatóság pedig azt is bizonyitja, hogy tudomása szerint a telekkönyvi tulajdonos vagy a birtokelőd végrendeletet nem hagyott hátra.
7. § A tényleges birtokos tulajdonjoga bejegyzésének telekkönyvi kiigazitás czimén is helye van a betét szerkesztő bizottság előtt előterjesztett kérelem alapján, ha a telekkönyvi tulajdonos vagy ennek igazolt örököse vagy hagyományosa (1886:XXIX. tc. 15. és a jelen törvény 5. §-a) a kiigazitásba beleegyezik és a tényleges birtoklás szabályszerü igazolásán felül az előterjesztett adatok kapcsán a betétszerkesztő bizottság által eszközlött hivatalos nyomozás utján az is valószinüvé tétetik, hogy a helyszinelésnél hiba követtetett el.
8. § Az 1886:XXIX. tc. 15-18. §-ainak eseteiben - ide értve a jelen törvény 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészitéseket is - ha az átruházó akár az átruházás alapját képező okiratban, akár a bizottság előtt tett nyilatkozat alkalmával a hátralevő vételárnak vagy más viszonszolgáltatásoknak avagy kikötményeknek az átruházott ingatlanokon való biztositását a maga javára vagy harmadik személy javára kikötötte vagy fentartotta; a vételár és a viszonszolgáltatások vagy kikötmények a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzésével egyidejüleg hivatalból jegyzendők be.
E bejegyzések teljesitése is az 1886. évi XXIX. tc. 37. §-ának b) pontja szerint kiküldött bizottság hatáskörébe tartozik.
9. § Az 1886:XXIX. tc. 19. §-a akkép egészittetik ki, hogy tényleges birtokosnak tekintendő az is, a kinek az ingatlan jogerőre emelkedett itélettel oda itéltetett, vagy jogerőre emelkedett hagyatéki birósági végzéssel átadatott, és azt mint sajátját birtokában tartja, de tulajdonjoga telekkönyvileg bejegyezve nincsen.
10. § Az 1886:XXIX. tc. 20. §-a hatályon kivül helyeztetvén, az idézett törvény 15-18. §-ainak eseteiben - ide értve a jelen törvény 5. és 6. §-ainak kiegészitéseit is, valamint a jelen törvény 7. §-ának eseteiben, a telekkönyvi betétek B) lapjára csak a tényleges birtokos tulajdonjoga jegyzendő be.
11. § A mennyiben az 1886:XXIX. tc. 15-18. §-ainak eseteiben - ide értve a jelen törvény 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészitéseket is - az előjegyzett tulajdonos, vagy ennek telekkönyvön kivüli birtokutódja, vagy az jegyeztetik be a betétbe mint tényleges birtokos tulajdonosul, a ki az előjegyzett tulajdonos ellen a telekkönyvi rendelet 75. §-a értelmében nyert tulajdonjogi bekebelezést: a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzésével egyidejüleg az előjegyzés igazolásától függő jogi hatálylyal bejegyzett terhek, mint feltétlenek viendők át a betétbe.
12. § Ha a bekebelezett tulajdonos ellen az előjegyzés nem igazolásától függő jogi hatálylyal tulajdonjog, zálogjog vagy más tehertétel van a telekjegyzőkönyvbe bejegyezve: az előjegyzett tulajdonos, vagy birtokutódja, ha máskülönben az 1886:XXIX. tc. 15-18. §-ainak esetei - ide értve a jelen törvény 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészitéseket is - fenforognak, mint tényleges birtokos tulajdonosul csak akkor jegyezhető be:
a) ha a bekebelezett tulajdonos vagy ennek jogerőre emelkedett birósági átadási okirattal vagy itélettel igazolt örököse, bekebelezés alapjául alkalmas és eredetben csatolandó okiratban, vagy a betétszerkesztő bizottság előtt szóval tett nyilatkozatban a tulajdonjog előjegyzésének igazolásába beleegyezik, vagy ha a tényleges birtokos a tulajdonjog előjegyzésének igazolását jogerőre emelkedett itélettel kimutatja. Ily bejegyzés esetében az előjegyzés nem igazolásától függő joghatálylyal bejegyzett tehertételeknek vagy feltételes tulajdonjogi bejegyzéseknek átvitele mellőzendő és erről azok, a kiknek javára a feltételes jogok bejegyezve voltak, az 1886:XXIX. tc. 52. §-a értelmében értesitendők;
b) ha nincsen az előjegyzés igazolásától függő joghatálylyal bejegyzett tehertétel, az előjegyzés nem igazolásától függő joghatálylyal pedig csak olyan tehertételek vannak bejegyezve, a melyeknek mint feltétleneknek átvitelébe a tényleges birtokos a bizottság előtt felveendő jegyzőkönyvben az átviendő tehertételek tüzetes megjelölésével beleegyezik. Ily bejegyzés esetében az előjegyzés nem igazolásától függő joghatálylyal bejegyzett tehertételek a betétbe mint feltétlenek viendők át.
13. § Ha az 1886:XXIX. törvénycikk 16. és 18. §-ai alapján - ide értve az utóbbi szakasznak a jelen törvény 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészitéseit is - a telekkönyvi betétbe mint tényleges birtokos tulajdonosul a telekjegyzőkönyvben előjegyzett tulajdonos, vagy ennek feltételesen bekebelezett jogutódja jegyeztetik be: az ellentmondási jog a telekjegyzőkönyvben bekebelezett tulajdonost és annak jogutódját, ha pedig a telekjegyzőkönyvben előjegyzett tulajdonosnak telekkönyvön kivüli birtokutódja jegyeztetik be: ugy a telekjegyzőkönyvben bekebelezett, mint az előjegyzett tulajdonost és ezeknek jogutódját, illeti meg.
14. § Az 1886:XXIX. törvénycikk 21. §-a következőleg egészittetik ki:
Ha az 1886:XXIX. törvénycikk 15., 17. és 18. §-ainak eseteiben - ide értve a jelen törvény 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészitéseket is - a tényleges birtokosnak, mint a telekkönyvi tulajdonos örökösének tulajdonjoga jegyeztetik be, ugyszintén, ha a tulajdonjog bejegyzése a tényleges birtokos javára a telekkönyvi tulajdonos örököseinek átruházása alapján történt: az ezen örökös ellen a telekkönyvi rendelet 74. §-ához képest föntartással bekebelezett vagy előjegyzett zálogjogok a betét C) lapján föntartás nélkül jegyzendők be arra az ingatlanra, vagy birtokjutalékra, mely a tényleges birtokosra, mint örökösre, illetve, mely a tényleges birtokosra az örökösről közvetlenül vagy közvetve szállott át.
15. § Az 1886:XXIX. tc. 22. §-a akkép módosittatik, hogy a midőn az idézett § alapján a nyilvánkönyvbe bejegyzett valamely jog törlésének esete forog fenn: azon tehertétel, a melynek törlése iránt előterjesztett kérelmet a betétszerkesztő bizottság figyelembe veendőnek találja, a telekkönyvi betétbe át nem vitetik, hanem annak átvitele egyszerüen mellőztetik.
16. § Az 1886:XXIX. tc. 29. §-a hatályon kivül helyeztetvén, annak helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Azok az ingatlanok, a melyek vagy a melyeknek egy része mint közös vagyon több tulajdonostárs nevére határozatlan részekben van bejegyezve, a telekkönyvi betétekbe a betétszerkesztő bizottság által a tulajdonostársak neveire határozott egyenlő arányokban veendők fel; kivéve, ha valamely elhalt egyénnek házastársa és leszármazói vannak határozatlan részekben közös tulajdonosokul bejegyezve, mely esetben az ingatlannak egyik fele a házastárs tulajdonául, másik fele pedig fejenkinti, illetőleg törzsönkinti egyenlő osztályrészekben a tulajdonosokul bejegyzett leszármazók tulajdonául jegyzendő be a betétszerkesztő bizottság által.
Ha az összes tulajdonostársak a betétszerkesztő bizottság előtt megjelennek, s a részesedési arány megállapitása tekintetében egyértelmü megállapodásra jönnek: a bizottság jegyzőkönyvet vesz fel és annak alapján a közös ingatlant a betétben a tulajdonostársak nevére az egyértelmüleg megállapitott hányadokban jegyzi be. A felek személyazonosságának igazolására és a jegyzőkönyv felvételére az 1886:XXIX. tc. 42. §-ának rendelkezései tartandók meg. A felveendő jegyzőkönyvek az idézett törvény 47. §-a értelmében a naplóba bevezetendők és hetenkint egyszer beiktatás végett a telekkönyvi hatóságnak megküldendők.
A határozat hányadokban történt bejegyzésekről ugy az első, mint a második bekezdés esetében a tulajdonostársak, és ha a jutalékok zálogjoggal vagy más dologi joggal vannak terhelve, a jogositottak a betétszerkesztő bizottság végzése által értesitendők, és e végzésben a jelen törvény 17. §-a, illetve az 1886:XXIX. tc. 58. §-ának 3. pontja szerint őket illető felszólamlási jogra figyelmeztetendők. E végzés az érdekelteknek saját kezeihez kézbesitendő.
A vétbizonyitvány, ha a kézbesités helyben eszközöltetett, a jegyzőkönyvhöz csatoltatik; a kézbesités végett megkeresett hatóság pedig a vétbizonyitványt közvetlenül a telekkönyvi hatóságnak küldi meg.
Azok részére, a kiknek a végzés saját kezeikhez szabályszerüen kézbesithető nem volt, a telekkönyvi hatóság az 1886:XXIX. tc. 58. §-a értelmében beadott jelentés elintézése alkalmával ügygondnokot rendel és a végzést ennek kézbesitteti.
17. § A határozott hányadok bejegyzése ellenében jogában áll ugy a tulajdonostársak mindenikének, mint azon telekkönyvi érdekletteknek, a kik az egyes jutalékokra a betét szerkesztése előtt dologi jogokat szereztek, a hirdetményi határidő alatt az 1886:XXIX. tc. 58. §-ának 3-ik pontja értelmében felszólalással élni.
Ilyen felszólalás esetében a telekkönyvi hatóság a tulajdonjog arányának megállapitására az összes érdeklettek megidézése mellett hivatalból jegyzőkönyvi tárgyalást rendel, s a tulajdonjog aránya felett a netalán szükséges bizonyitási eljárás után itélet által határoz.
A betétbe bejegyzett arányoktól eltérő tulajdonjogi arány csak akkor állapitható meg, ha ellenkező részesedési arány bizonyittatik.
Az itélet elleni felebbezésre az 1881:LIX. tc. rendelkezései alkalmazandók.
18. § Arányositás tárgyát képező közbirtokossági közös vagyonra, azon közös havasokra és legelőkre, melyekre nézve a birtoklás használati arány szerint gyakoroltatik, továbbá a volt földesur és a volt jobbágyok között birtokrendezés tárgyát képező közös vagyonra, valamint a birtokrendezés folytán a volt jobbágyoknak kiadott közös illetőségekre a jelen törvény 16. és 17. §-aiban meghatározott eljárásnak helye nincsen.
Azon aránymegállapitási ügyek, a melyekben a tárgyalás már a jelen törvény hatálybalépte előtt kitüzetett, az 1886:XXIX. tc. 29. §-ának szabályai szerint tárgyalandók és döntendők el.
19. § Az 1886:XXIX. tc. 26. §-ának azon rendelkezése, hogy a tervezet elkészitése végett egy telekkönyvvezető vagy segédtelekkönyvvezető rendelendő ki, valamint ugyanazon törvény 37. §-ának azon rendelkezése, hogy a betétek szerkesztésére kiküldendő bizottság egy biróból és egy telekkönyvvezetőből (segédtelekkönyvvezetőből) áll, akképen egészittetik ki, hogy telekkönyvvezető és segédtelekkönyvvezető helyett telekkönyvi vizsgát tett irnokok vagy telekkönyvvezetői minősitéssel biró dijnokok is alkalmazhatók. Az ekként alkalmazandó irnokok és dijnokok müködési körét az igazságügyminister a körülményekhez képest módositható rendelet utján fogja tüzetesebben szabályozni.
20. § Az 1886:XXIX. tc. 31. és 39. §-aiban a határidők kitüzésére vonatkozó rendelkezések akként módosittatnak, hogy a 31. § eseteiben az értesitvénynek kézhez vétele és a kitüzött határnap között, a 39. § esetében pedig a hirdetménynek a hivatalos közlönyben lett első beiktatása és a határidő között legalább 15 napi időköznek kell lenni.
21. § Az 1886:XXIX. tc. 33. és 43. §-ai akként egészittetnek ki, hogy az ezen szakaszok szerint telekkönyvi bejegyzés alapjául szolgáló okiratoknak - a mennyiben azokon az illetékszabás végetti bemutatás igazolva nincsen - az illetékszabás végett szükséges még egy másolatát a fél bemutatni köteles; mit ha nem teljesit, az e végből szükséges másolat az ő költségére hivatalból fog elkészittetni.
22. § Az 1886:XXIX. tc. 45. §-a azzal pótoltatik, hogy a telekkönyvi tulajdonos halála s elhalálozásának ideje birósági határozattal is igazolható.
23. § Az 1886:XXIX. tc. 50. §-a azzal egészittetik ki, hogy azon telekkönyvi bejegyzések, a melyek a telekkönyvi rendeletek értelmében a C) lapra lettek volna bevezetendők, de hibásan a B) lapra vezettettek be, s viszont azok is, a melyek a B) lapra lettek volna bevezetendők, de tévesen a C) lapra vezettettek, helyesbitendők, vagyis a rangsorozat megtartásával azon lapra vezetendők át, a mely lapra a telekkönyvi rendeletek értelmében eredetileg is bevezetendők lettek volna.
A telekjegyzőkönyvekből a betétekbe való átvezetéseknél a kiskoruság feltüntetésének és följegyzésének átvétele, ide nem értve a kiskoruság meghosszabbitásának följegyzését, mellőzendő, ha a feljegyzés idejétől 24 év már eltelt.
24. § Az 1886:XXIX. tc. 52. §-ának harmadik bekezdése akképen módosittatik, hogy ha telekkönyvi akadályok fönn nem forognak, az idézett törvény 15-18. §-ainak eseteiben - ide értve a jelen törvény 5. és 6. §-ainak kiegészitéseit is - valamint a jelen törvény 7. §-ának eseteiben a külön jegyzőkönyvben bizonyitott tényleges birtoklás alapján a külön jegyzőkönyv számára való hivatkozás mellett a tényleges birtokos jegyeztetik be tulajdonosnak; az 1886. évi XXIX. tc. 22. §-ának esetében pedig a törlés, a jelen törvény 15. §-a értelmében, az által eszközöltetik, hogy a törlendő bejegyzésnek a telekjegyzőkönyvből a betétbe való átvezetése mellőztetik. Ezen esetekben a bizottság az illető külön jegyzőkönyvre ezen záradékot irja: „Figyelembe vétetett”.
Az 1886:XXIX. tc. 52. §-a utolsó bekezdésének rendelkezése azzal pótoltatik, hogy a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzéséről az adónyilvántartás és a katasteri munkálatok esetleges kiigazitása czéljából az illető község előljárósága, valamint az a tényleges birtokos is értesitendő, a kinek tulajdonjoga bejegyeztetett.
25. § Az 1886:XXIX. tc. 53. §-a második bekezdésének rendelkezése akképen helyesbittetik, hogy e bekezdés rendelkezése nem az idézett törvény 18. §-ának eseteiben, hanem azon törvény 16. §-ának eseteiben alkalmazandó.
26. § Az 1886:XXIX. tc. 55. §-a azzal egészittetik ki, hogy a betétek szerkesztésének az idézett törvény 51. §-a értelmében való megkezdésétől annak befejezéseig az illető község telekjegyzőkönyveibe felvett ingatlanokra vagy jogokra vonatkozó azon telekkönyvi beadványoknak és megkereséseknek elintézését, melyek a telekkönyvi rendelet értelmében foganatositandó bejegyzést vonhatnak magok után, a telekkönyvi hatóság főnöke a betétszerkesztő bizottság birói tagjára bizhatja, a ki e tárgyban oly módon tartozik eljárni, mint a telekkönyvi hatóságnál a telekkönyvi ügyek elintézésével megbizott egyes biró vagy birósági tag.
27. § Az 1886:XXIX. tc. 58. §-ának 1. és 2. pontjai akként változtatnak meg, hogy a kibocsátandó hirdetményben felszólitandók:
1. mindazok, a kik az 1886:XXIX. tc. 15. és 17. §-ai alapján - ide értve e §-oknak a jelen törvény 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészitéseit is - valamint a jelen törvény 7. §-a alapján eszközlött bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetöket, azok pedig, a kik valamely tehertétel átvitelének az 1886:XXIX. tc. 22. §-a, illetve a jelen törvény 15. §-a alapján való mellőzését megtámadni kivánják, e végből keresetöket hat hónap alatt a telekkönyvi hatóságnál nyujtsák be, mert e határidő eltelte után inditandó keresetök annak a harmadik személynek, a ki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, joghátrányára nem szolgálhat;
2. mindazok, a kik az 1886:XXIX. tc. 16. és 18. §-ai eseteiben - ide értve az utóbbi szakasznak a jelen törvény 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészitéseit is - a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kivánnak, hogy irásbeli ellentmondásaikat hat hónap alatt a telekkönyvi hatósághoz nyujtsák be, mert e határidő eltelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog.
28. § Az 1886:XXIX. tc. 67. §-ának rendelkezése azzal egészittetik ki, hogy ha az 1886. évi XXIX. tc. 58. §-ának 1. és 2. pontja értelmében beadott törlési kereset vagy ellentmondás folytán a tényleges birtokos tulajdonjogának törlése jogerejüleg elrendeltetik, ennek foganatositása s az előző telekkönyvi állapot helyreállitása tárgyában a telekkönyvi hatóság hivatalból intézkedik, és a mennyiben ezen esetekben vagy felszólalás folytán az 1886:XXIX. tc. 7. vagy 9. §-ának megfelelő térvázrajzok készitendők, avagy a korábbi térvázrajzok kiigazitandók, ezeknek elkészitéséről és kiigazitásáról is szükség esetében a feleknek meghallgatásával és szakértő alkalmazásával a telekkönyvi hatóság hivatalból gondoskodik.
Ha az 1886. évi XXIX. tc. 22. §-a, illetve a jelen törvény 15. §-a alapján valamely tehertétel átvitele mellőztetik és a törlés hatályával biró ezen mellőzés keresettel megtámadtatván, az előző telekkönyvi állapot helyreállitása iránti kérelemnek jogerejü határozattal hely adatik: az itélet akként foganatosittatik, hogy a mellőzött tétel eredeti rangsorozatával a betétbe utólagosan bejegyeztetik. Ezen keresetekre az 1886:XXIX. tc. értelmében inditandó törlési keresetekre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók.
29. § Az 1886:XXIX. tc. 70. §-a azzal egészittetik ki, hogy ha a tényleges birtokos tulajdonjoga az azon törvényben megállapitott eljárás során lesz a telekkönyvbe bejegyezve, sem az utolsó vagyonátruházás után, sem pedig közbeeső vagyonátruházás hiányában a közvetlen vagyonátruházás után felemelt illeték vagy birság ki nem szabható akkor, ha a jogügylet a jelen törvény hatálybalépte előtt köttetett, de illetékszabás végett kellő időben be nem jelentetett.
30. § Az 1886:XXIX. tc. 71. §-ában engedélyezett bélyegmentesség a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése czéljából kiállitott helyhatósági bizonyitványokra, anyakönyvi kivonatokra, családi értesitőkre és lelkészi bizonyitványokra is kiterjesztetik.
31. § Az 1886:XXIX. tc. 78. §-a azzal egészittetik ki, hogy a székhelyhez nem kötött birák és albirák akkor, a midőn betétszerkesztési teendőkkel elfoglalva nincsenek, annál a biróságnál, a melynél alkalmazva vannak, a biróság elnöke vagy főnöke által másnemü birói teendők végzésével is megbizhatók.
32. § Azon időtől fogva, a midőn a vizrendezési társulatok körébe bevont ártérbirtokok az 1886:XXIX. tc. 9. §-a alapján a betétek szerkesztése alkalmával, vagy ugyanazon törvény 76. §-a 2-ik pontja folytán kibocsátandó rendelet alapján a betét szerkesztése előtt vagy a betét szerkesztése után elkülönittetnek és külön helyrajzi számok alatt jegyeztetnek be, a vizrendezési társulatok évi költségjárulékai, valamint a tárulatok által felvett kölcsön kamatjának és törlési járulékának az egyes birtokokra eső részletei csak az elkülönitett ártéri birtokrészleteket terhelik.
33. § Ha a 32. § szerint elkülönitett ártérbirtok az 1881:LX. törvénycikk 155. §-ának rendelkezése folytán az azzal egy telekkönyvi jószágtestet képező fensiki birtokkal együtt bocsáttatik árverés alá; az együttes árverési vételár a katasteri tiszta jövedelem arányában megosztandó és a vizrendezési társulatoknak az 1881:LX. tc. 189. § c) pontja értelmében az előnyös tételek közé sorozandó követelései csak a vételárnak az ártérbirtokra eső aránylagos részéből elégitendők ki.
A vizrendezési társulatok követeléseinek behajtására az ingatlanokra vezetett végrehajtás eseteiben csupán az elkülönitett ártérbirtok bocsátható árverés alá, s az azzal egy telekkönyvi jószágtestet képező fensiki birtok együttesen csak akkor árverelhető, ha ezt az adós vagy valamelyik jelzálogos hitelező azon indokból kéri, mert az ártérbirtok a fensiki birtoktól értékcsökkenés nélkül gazdaságilag el nem különithető. E kérelem felett a biróság az érdekeltek meghallgatása után határoz. Együttes árverés esetében a vételár aránylagos megosztására és a vizrendezési társulatok követelésének sorozására nézve a fentebbi rendelkezések alkalmazandók.
34. § Érintetlenül marad az 1889. évi XXX. tc. 6. §-ának azon rendelkezése, hogy a földhitelintézet által azon törvény alapján engedélyezett szabályozási kölcsönök után fizetendő járulékok a társulatnak jogszerüen megállapitott árterébe eső birtokrészleteken felül mindazon birtokrészleteket terhelik, a melyek az árverés foganatositásával befejezett végrehajtásra vonatkozó végrehajtási zálogjog bekebelezése, vagy végrehajtási jog följegyzése alkalmával a társulatnak jogszerüen megállapitott árterébe eső birtokrészlettel együtt egy telekkönyvi jószágtestet képeznek.
35. § Az igazságügyminister felhatalmaztatik:
1. hogy azon községekben, a melyekben a betétszerkesztés a jelen törvény hatálybalépte előtt megtörtént, a betéteknek a jelen törvény 4., 10., 15. és 23-ik §-ainak megfelelő átalakitása iránt rendelettel intézkedjék;
2. hogy a jelen törvény 19. §-a értelmében alkalmazandó irnokok és dijnokok napidij- és fuvardij-illetményét rendelettel szabályozza;
3. hogy a telekkönyvi rendeletek intézkedéseinek megfelelő módositásával és pótlásával szabályozza az eljárást, a mely azon esetre követendő, ha a betétszerkesztések után a telekkönyvi hatósághoz érkezett kérvényben, megkeresésben avagy az ezek alapjául szolgáló okiratban nem a telekkönyvi betéteknek és az azokban foglalt részleteknek számaira, hanem a telekjegyzőkönyvnek és az azokban foglalt részleteknek számaira történik hivatkozás és ha a birtokeldarabolási vázrajzok nem a telekkönyvi betétek térképei, hanem a régi telekjegyzőkönyvi vázlatok alapján készittettek;
4. hogy rendelettel szabályozza azon ingatlanoknak telekkönyvezésénél követendő eljárást, melyek a betétszerkesztésnél a betétekbe föl nem vétettek, vagy a betétek szerkesztése után képződtek, vagy váltak a magánforgalom tárgyaivá;
5. hogy azon esetben, ha egyes községek telekjegyzőkönyvei oly szabálytalanul vannak vezetve, hogy azok alapján a telekkönyvi betéteknek szerkesztése az 1886:XXIX. tc.-ben és a jelen törvényben megszabott eljárás mellett keresztülvihetőnek nem mutatkozik; a szükségesnek mutatkozó eljárási eltéréseket a törvény anyagi intézkedéseinek érintetlenül hagyásával esetről-esetre rendelettel szabályozza;
6. hogy a volt urbéreseknek a tagositás vagy urbéri rendezés alkalmával közösen kiadott legelő, erdő- és nádasilletőségek telekkönyvezését ugy a telekkönyvi átalakitás, mint a betétszerkesztés esetére rendelettel oly módon szabályozza, hogy ezen közös illetőségek mindenik faja egy-egy külön telekjegyzőkönyvbe vagy betétbe vétessék fel, és azután mindenik jogositottnak osztatlan illetősége az illető jogositottaknak saját telekjegyzőkönyvébe vagy telekkönyvi betétébe külön sorszám alatt mint külön birtokrészlet jegyeztessék be;
7. hogy a volt urbéresek részére tagositás vagy urbéri rendezés alkalmával közösen kiadott illetőségeknek egyénenkint való felosztása és a felosztott részeknek az egyes jogosultak nevére leendő telekkönyvi bejegyzése körül követendő eljárást rendelettel szabályozza;
8. hogy a telekkönyvbe feljegyzett, de időközben elenyészett zálog-visszaváltási jogoknak s az ősiségi nyilt parancson alapuló, de időközben megszünt egyéb jogoknak, ugyszintén a jogositott halála által megszünt özvegyi jogoknak és a jogositott személy élettartamához kötött más jogoknak, végre a határozott időtartamhoz kötött és ezen időtartam lejárta folytán megszünt jogoknak perenkivüli eljárás során leendő törlése körül követendő eljárást rendelettel szabályozza.
Feljogosittatik az igazságügyminister arra is, hogy a jelen szakaszban nyert felhatalmazás alapján kiadandó rendeleteket a felmerülendő szükséghez képest pótolhassa és módosithassa.
36. § A belügyminister felhatalmaztatik, hogy a betétek szerkesztése czéljából szükséges bizonyitványokért a községelőljárósági tagoknak fizetendő mérsékelt dijakat rendelettel szabályozza és elrendelhesse, hogy bizonyos megállapitandó kisebb értékü ingatlanokra vonatkozó ily bizonyitványok dijmentesen állitandók ki.
37. § Jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba és végrehajtásával az igazságügyminister, a belügyminister és a pénzügyminister bizatnak meg.
