Az 1868:XXX. törvénycikkben foglalt egyezmény pénzügyi részének ugyane törvény 12. §-ában megállapitott tartama, valamint annak az 1887:XLIII. tc. és 1888:XXXIV. tc. által történt ideiglenes meghosszabbitásának határideje is lejárván, egyrészről Magyarország országgyülése, másrészt Horvát-Szlavon- és Dalmátországok országgyülése között az idézett 1868:XXX. törvénycikk 70. §-ában rendelt módon közös megállapodással uj pénzügyi egyezmény jött létre. Ezen egyezmény Ő cs. és ap. kir. Felsége által is jóváhagyva, megerősitve és szentesitve, mint Magyarország és Horvát-Szlavon- és Dalmátországok közös alaptörvénye ezennel törvénybe iktattatik, a mint következik:
1. § Az 1868:XXX. tc. 11. §-ában Horvát-Szlavon- és Dalmátországok részéről elismert azon elv szerint, hogy ezen országok közt azon költségekhez, melyeket egyfelől a magyar korona országai és Ő Felsége többi országai közösöknek ismert, másfelől maguk a magyar korona összes országai közt az idézett 1868:XXX. törvénycikkben közösöknek jelölt ügyek igényelnek, adóképességök arányában volnának kötelesek járulni, ezen adóképességi arány ugyanazon hivatalos adatok szerint, a melyeknek alapján a magyar korona országainak a közösügyek költségeihez hozzájárulási aránya Ő Felsége többi országaival szemben az 1887:XXIII. tc. szerint 1897 végeig meghatároztatott, ugyanazon időre
Magyarországra nézve 92.064.805
Horvát- és Szlavonországokra nézve pedig 7.935.195 százalék.
2. § Az 1868:XXX. tc. 13. §-ában megjelölt tekintetek azonban még jelenben is fennállván, Magyarország ezuttal is készségesen beleegyezik, hogy Horvát- és Szlavonországok jövedelméből mindenekelőtt bizonyos rész, mely ez országok beligazgatási költségeire a jelen egyezményben ennek tartamára megállapittatik, vonassék le és a beligazgatási szükséglet fedezése után fenmaradt összeg fordittassék a közösügyek által igényelt költségekre.
3. § A megelőző szakaszokban kifejtett elvek alapján egyrészről Magyarország, másrészről Horvát- és Szlavonországok közt a következő pénzügyi egyezség jött létre:
4. § Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükséglete az 1890. évi január hó 1-től kezdve azon időre, a meddig a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai közt a közösügyek költségeihez való hozzájárulási arány iránt kötött egyezmény tart, mindenekelőtt Horvát-Szlavonországok egyenes és közvetett adóinak és egyéb közjövedelmeinek, a menynyiben azok nem esnek a jelen törvény 5-ik §-ának határozmányai alá, 44 százalékával fedeztetik; vagyis azon országok tiszta közjövedelmeiből ennyi százalék szolgáltattatik be azon horvát-szlavon országos vagy törvényhatósági pénztárba, a hová a társországok törvényhozása vagy kormánya kivánni fogja.
Horvát-Szlavonországok összes bevételeinek 56 százaléka a közös költségek fedezésére a közös kincstárba szolgáltatandó be.
Horvát-Szlavonországok tiszta közjövedelmeinek 44 százaléka akként számittatik ki, hogy Horvát-Szlavonországok összes egyenes és közvetett adóiból, a Horvát-Szlavonországokban fekvő államjavak jövedelmeiből s egyéb közjövedelmekből, a mennyiben azok nem esnek a jelen törvény 5. §-ának határozmányai alá, csak azon kiadások vonatnak le, a melyek az adók kivetésével és behajtásával, a közös pénzügyi igazgatóság költségeit ide nem értve, az államjavak kezelésével, a közvetett adók és jövedékek és a többi közjövedelmek előállitásával és közvetlen kezelésével járnak.
Az 1867. év végéig bezárólag fenmaradt és 1890. évi január 1. után behajtott adóhátralékokra ezentul is az 1868:XXX. tc. 30. §-a lesz alkalmazandó.
5. § Az 1868:XXX. tc. 18. §-a akként módosittatik, hogy azon jövedelmek közül, a melyek a jelen törvény 4. §-a szerint Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükséglete és a közösügyek költségei között megosztandók, kivétetnek:
a) Az 1867:XII. tc. folytán a határvám jövedelmei.
b) A bor- és husfogyasztási adók, melyek Horvát-Szlavonországokban továbbra is a községi kiadások fedezésére fordittathatnak.
c) A Belovár megye katholikus lakossága által fizetett lelkészi illeték, mely szintén Horvát-Szlavonországok autonom költségeinek fedezésére forditható.
d) Az 1880:XXVII. törvénycikken alapuló hadmentességi dij, mely mint különleges czélra szánt jövedelem, a megosztás tárgyát nem képezheti.
6. § A Magyarország és Horvát-Szlavonországok közt évenkint teljesitendő leszámolásra az eddig érvényben álló módozatok alkalmazandók a következő módositásokkal:
a) A megosztás alá eső horvát-szlavon közjövedelmek Horvát-Szlavonországok összes területére nézve, a volt horvát-szlavon katonai határőrvidéket is beleértve, kimutatandók és a volt katonai határőrvidék közigazgatási költségeinek czimén eddig számitott átalányösszeg elejtésével amaz összes közjövedelmeknek 44 százaléka Horvát-Szlavonországok összes területének beligazgatási szükségletére, 56 százaléka pedig a közös költségek fedezésére forditandó.
b) Az egyenes adóknál a nyereményadónak Horvát-Szlavonországokra eső része a leszámolásba felveendő.
c) A fogyasztási adókat illetőleg az ezen adók visszatéritésből Horvát-Szlavonországokra eső rész arányszámitás alapján a leszámolásnál tekintetbe veendő.
d) A jogilletékeknél és dijaknál az illetékkiszabási hivatalok költségei a leszámolásból kihagyandók.
e) A biztositási társulatok ügynökségeitől szedett bélyegilletékek, valamint a postai teherlevelek bélyegilletékéből eredő jövedelem a jelen törvény 4. szakaszában megállapitott százalékos arány szerint megosztandók.
f) Az 1868. évi XXIII. tc. szerint a vasuti és gőzhajózási vállalatoktól szedett bélyegilletékek, valamint az 1875:XX. törvénycikken alapuló szállitási adó czimén a jelen pénzügyi egyezmény tartamára 295,454 frt 54 kr. évi átalányösszeg, mely ezen egyezmény tartama alatt többé meg nem változtatható, a leszámolásba felveendő; ez összegnek 44 százaléka, tehát 130,000 frt Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükségleteinek, 56 százaléka pedig a közös költségek fedezésére forditandó.
g) Mindazon összegek, melyek az Ausztriának vagy Boszniának és Herczegovinának eladott dohányra vonatkoznak, ugy a bevételeknél, mint a kiadásoknál nem jönnek felszámitás alá.
h) A sójövedéknél a kiadásoknak Horvát-Szlavonországokat terhelő része a tényleges termelési és szállitási költségek alapján számitandó ki.
7. § Az 1868:XXX. tc. és 1873:XXXIV. törvénycikknek a jelen törvény által nem módositott pontjai változatlanul fentartatnak.
