Az 1886. évi XXVIII. törvénycikk, mely feljogositja az igazságügyministert, hogy az igazságügyministerium rendes közigazgatási körén kivül eső hivatalos teendőinek végzésére s az első biróságok ügymenetének megvizsgálására a m. kir. curia és a m. kir. itélő-táblák birái közül alkalmazza azokat, a kik felhivásra ezen alkalmazást elfogadni készeknek nyilatkoznak, az idézett törvénycikk 5-ik §-ának kifejezett rendelkezése szerint csak a folyó évi deczember hó 31-ig marad érvényben.
Azon okok, a melyek az 1886. évi XXVIII. törvénycikk megalkotásánál fenforogtak, léteznek ma is; és pedig fokozottabb mérvben annyiban, a mennyiben kivánatos, hogy az igazságügyi reform-alkotások minden vonalban lehetőleg mielőbb készittessenek elő; a mi a helyesen alkalmazott munkafelosztás mellett is csak ugy érhető el, ha a kiváló szakerőknek a birói karból való megnyerése is lehetségessé tétetik.
Szükségesnek mutatkozik ennélfogva, hogy az 1886. évi XXVIII. törvénycikk rendelkezésének megfelelő újabb törvény alkottassék, a melyre vonatkozó javaslatot, a midőn alkotmányos tárgyalás végett előterjeszteni van szerencsém, elégségesnek tartom röviden azon eltérések megokolására szoritkozni, a melyek szemben az 1886. évi XXVIII. törvénycikk rendelkezéseivel az ezuttal előterjesztett törvényjavaslatban foglaltatnak.
Mig az 1886. évi XXVIII. törvénycikk csak a m. kir. curia s a kir. itélő-táblák biráinak alkalmazására jogositja fel az igazságügyministert: addig az ezuttal előterjesztett törvényjavaslat ugyane jogot a kir. curia s kir. táblák tanácselnökeire s az elsőfolyamodású biróságok biráira nézve is megadja.
Szükségesnek találom ugyanis, hogy a fölmerülő szükséghez képest a legalkalmasabb szakerő megválasztásánál az igazságügyi kormányzatnak a lehető legtágabb tér biztosittassék.
A rendelkezésnek az elsőfolyamodású biróságoknál alkalmazott birákra való kiterjesztését egyébiránt is indokolja azon körülmény is, hogy a telekkönyvi betétek szerkesztése folytán az igazságügyministerium teendői olyan teendőkkel szaporodtak, a melyek legczélszerűbben az első biróságok köréből veendő szakerőkkel láthatók el.
További különbség forog fenn az 1886. évi XXVIII. tc. és a most előterjesztett javaslat között a tekintetben, hogy utóbbi nem tartalmazza az 1886. évi XXVIII. tc. azon korlátozását, mely szerint az ideiglenes alkalmazás az igazságügyministerium rendes közigazgatási körén kivül eső hivatalos teendőinek végzésére eszközölhető.
Nem szándékom ugyan az alkotandó törvény folytán alkalmazandó birákkal az igazságügyministerium rendes közigazgatási körébe eső teendőket rendszerint végeztetni, de figyelembe véve, hogy az igazságügyi kormányzat felelős vezetője van azon helyzetben, hogy a rendelkezésére álló szakerők között a munkafelosztást időnként a viszonyok és a körülményeknek megfelelően legczélszerűbben eszközölhesse; figyelembe véve továbbá, hogy kivált az igazságügyi átalakitások jelen korszakában az igazságügyministerium körébe eső rendes és rendkivüli teendőket tüzetesen elkülöniteni s czélszerűen különböző egyének által végeztetni sok esetben alig lehet; végre tekintve azt, hogy fordulhatnak elő olyan esetek, a melyekben a rendes közigazgatás körébe eső egyes teendők elvégzésére épen az alkalmazott birák valamelyike mutatkozik leghivatottabbnak: czélszerűnek találtam az előterjesztett törvényjavaslatból a fentérintett korlátozó rendelkezést kihagyni.
Nem tartalmazza az előterjesztett törvényjavaslat azon korlátozó intézkedést sem, mely az 1886:XXVIII. tc. 1. §-ának 2-ik bekezdésében foglaltatik, mely szerint t. i. a huzamosb időre alkalmazható birák száma hármat meg nem haladhat. Egyfelől ugyanis e korlátozó intézkedés egészen felesleges; mert az igazságügyi kormányzat felelős vezetője huzamosabb időre ugyis csak annyi birót alkalmazhat, a mennyinek alkalmazására a költségvetési törvényben megszavazott hitelösszeg fedezetet nyujt.
De másfelől, habár egyelőre 3 birónak alkalmazása elégségesnek mutatkozik is, tekintettel különösen arra, hogy az új birói szervezet megalkotása s életbeléptetése, a kir. itélőtábláknak tervbe vett megosztása az igazságügyi kormányzat rendkivüli teendőit egyideig legalább nagy mérvben fogja fokozni: nem tartanám czélszerűnek, ha az alkalmazható birák számának a törvényben való megállapitása által oly korlát vettetnék, a melyet akkor se lehetne túllépni, ha az igazságügyminister indokolt előterjesztésére a törvényhozás a nagyobb fedezetet költségvetési törvényben megszavazná.
Egyebekben az előterjesztett törvényjavaslat az 1886. évi XXVIII. tc. rendelkezéseinek megfelel; külön indokolást nem igénylő azon eltéréssel mindazonáltal, hogy a 4. §-ba, tekintettel arra, hogy az első biróságnál alkalmazott birák is behivhatók lesznek, felvétetett azon rendelkezés, hogy alkalmazott birót az 1871. évi XXXI. tc. 11. §-a rendelkezéseinek megfelelő fizetésemelkedés ez alkalmazásának tartama alatt is megilleti; s hogy a kivételes törvény hatálya 1894. évi deczember hó 31-ig terjedő öt esztendőben van megállapitva.
