A tapasztalás bizonyitja, hogy oly nagyobb városokból, melyekben a rendőrség a személy- és vagyonbiztonság érdekében a közkivánatnak megfelelőleg működik, azok, kik a közbiztonság ellen irányuló üzelmeikben magukat akadályozva látják, illetőleg, kiknek bűnös czéljaik elpalástolása és kivitelére nézve, a rendőri éber felügyelet akadályt képez, - minthogy törvényellenes működésüknek csak nagyobb városok szolgálhatnak alkalmas szinteréül: az ezekhez legközelebb fekvő oly helyeken szoktak letelepedni vagy tartózkodni, hol a gondos rendőri megfigyelés és ellenőrzés kellőképen nem gyakoroltathatik.
Ezen általános tapasztalás az államilag szervezett rendőrségnek eddigi működése alatt teljesen igazolva lett Budapest fővárosra vonatkozólag is, a mennyiben kétségtelen tény az, hogy a személyes vagyonbiztonságot állandólag fenyegető, s e miatt a főváros területéről kiutasitott vagy kiszoritott veszélyes elemek már évek óta annak közelében legkivált pedig Ujpesten és Rákos-Palotán igyekeztek menedéket keresni, s azt ott, - minthogy jelzett községekben a rendőrség ügyének czélirányos szervezése már azok anyagi helyzeténél fogva sem volt eddigelé legalább eszközlésbe vehető, - igen gyakran meg is találták, - mely körülmény nemcsak a főváros közbiztonsági viszonyaira hatott hátrányosan vissza, de a nevezett községek lakói és vagyonának biztonságát is állandólag veszélyeztette és veszélyezteti ma is.
Ezekben vannak összefoglalva azon általános indokok, melyekből kifolyólag és tekintettel a minden oldalról hangoztatott panaszok és kérelmek nagy számára, az 1881:XXI. tc. 60. §-ára támaszkodva, indittatva éreztem magamat a jelen törvényjavaslat elkészitése és benyujtására.
Bővebb felvilágositás adása tekintetéből meg kell még jegyeznem, hogy új-Pestnek a fővárosi rendőrség működési körébe való bevonása nem új eszme; az már az 1880. év folyamában, vagyis a fővárosi rendőrségről szóló törvényjavaslat összeállitása alkalmával tervbe volt véve, s akkor csakis a költségkimélés szempontjából lett elmellőzve.
Áttérve a részletekre, azt hiszem, hogy az első szakasz az általánosságban felhozottak után további indokolást nem igényel.
A 2. §-ban foglalt intézkedés, - a helyrajzi távolságon kivül - kivált abban leli magyarázatát, hogy az új-Pest és Rákos-Palota községek területével szomszédos V. kerület rendőrségi ügyei, - jelenleg a IV. kerületével együttesen egy kerületi kapitányság által láttatnak el; ennek ügyforgalma és a jelzett területeken teljesitendő szolgálatok terhes volta pedig nem tűri meg, hogy teendői új-Pest és Rákos-Palota beosztásával is szaporittassanak nemcsak, - de a IV. és V. kerületek különválasztása is ma-holnap mulhatatlanul szükségessé válik. - Ily helyzetben a kitűzött czél, - veszélyeztetése nélkül, - a 2. §-ban érintett külön kerületi kapitányság felállitása és szervezése, - ki nem kerülhető.
Az 1881:XXI. tc. némely §-ai által (i. t. 4., 7., 56. stb. §-ai), a fővárosi törvényhatóságra ruházott teendőknek a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei törvényhatósági bizottságra való átvitele (3. §), valamint a vármegye, illetőleg a községek szabályrendelet alkotási jogának (4. §) épségben tartása a dolog természetében fekszik, mert nevezett községek nem csatoltatnak a fővároshoz, hanem továbbra is megmaradnak a vármegye kötelékében. (Ezért volt módositandó az 1881:XXI. tc. 5. § c) pontjának azon intézkedése is, melyben a rendőri működés jogalapjai között a fővárosi szabályrendeletek is felemlittetnek.)
Nehogy azonban az elérni óhajtott czél veszélyeztessék, - szükségesnek találtam némely rendelkezéseket venni fel a törvényjavaslatba (4. és 5. §-ok), - azon szempontból, hogy a fővárosi rendőrség sikeres működése s az ehhez megkivántató összhang mindenesetre biztosittassék.
Ezek közé tartoznak a törvényhatósági és községi szabályrendeletek átalakitása és kiegészitése, a községi szabályrendeleteknek, jóváhagyás végett, a belügyministerhez leendő felterjesztése, s szükség esetére, - de a mi különben amugy is önként értetik, - a belügyminister intézkedési joga az érdekelt községek rendőri ügyeinek szabályozására s a szabályrendeletek és határozatok kihirdetésének módozataira vonatkozólag.
A másodfokú hatósági intézkedés joga, a cselédügyekre vonatkozólag (6. §) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjára volt átruházandó azért, mert azt különben a fővárosi közigazgatási bizottság, tehát egy olyan hatóság gyakorolná, melynek hatásköre Uj-Pest és Rákos-Palota községekre - az előadottak szerint - semmi tekintetben sem terjed ki.
A községeknek a költségekhez való hozzájárulását szabályozó 7. § a méltányosság szempontjának figyelemben tartásával lett a törvényjavaslatba beiktatva.
A 8. § indokolást nem igényel.
