1. § Az igazságügyi minister felhatalmaztatik, hogy egy, „igazságügyi orvosi tanács” czímmel jelzett, orvos-szakértőkből álló testületet alakitson, melynek hivatása, indokolt szakvélemény nyilvánitása utján, az igazságügyi ministerium és a biróságok teendőiben segédkezni.
A biróságok törvénykezési ügyekben szükséges felülvélemények kieszközlése végett közvetlenül ezen tanácshoz fordulnak. Más hatóságoknak e tanácscsal való érintkezését az 5-ik §-ban emlitett ügyrend szabályozza.
2. § A tanácsnak feladatát képezi:
az igazságügyi minister felhivására, szakvélemény adása az igazságügyi kormányzat és a törvénykezés terén felmerülő kérdésekben, a közegészségügyhöz tartozók kizárásával.
Ezenfelül különösen:
a) felülvizsgálása azon orvosi szakvéleményeknek, melyeket az igazságügyi hatóságok és a biróságok ezen tanács elé terjesztenek;
b) véleményadás orvosok által elkövetett és a biróságok eljárását igénylő műhibák felett;
c) véleményadás az orvosi dijszámlák megállapitása iránt a biróságok előtt folyamatban levő ügyekben;
d) véleményadás törvényszéki, vagy fogházorvosi állomások betöltésénél, a folyamodók szakképzettsége felett;
e) kiválóan fontos esetekben orvos-törvényszéki vizsgálatnak közvetlen teljesitése;
f) közreműködés a törvényszéki orvosi vizsgákon;
g) felülvizsgálása az igazságügyi szervezetben alkalmazott állami tisztviselők és szolgák egészségi állapotának a szolgálatképesség tekintetéből.
Azt, hogy a tanács mely esetekben jár el testületileg, és mely esetekben kiküldöttei által, az ügyrend határozza meg.
3. § Az igazságügyi orvosi tanács áll:
egy elnökből,
egy alelnökből, és
legfölebb husz előadó rendes tagból.
Az elnököt az igazságügyi minister előterjesztésére Ő Felsége, a tanács alelnökét és rendes tagjait pedig az igazságügyi minister nevezi ki.
Jegyzőt a tanács mellé ugyancsak az igazságügyi minister rendel. Ugyanő a tanácson kivül álló szakértőket is hivhat a tanácskozásokra. Ezen szakértők egyes ügyek előadásával is megbizhatók.
4. § Az elnök és alelnök három évre neveztetnek ki; ezen idő elteltével azonban ujra kinevezhetők.
Az előadó rendes tagok megbizatása három évig tart. Egy harmadrészük minden év leteltével kilép, és pedig az első két évben sorsolás utján, azután pedig működési idejük sorrendje szerint; a kilépő tagok azonban ujra kinevezhetők.
5. § Az igazságügyi orvosi tanács szervezetét és ügyrendjét, a tanács előzetes meghallgatásával, az igazságügyi minister határozza meg.
A tanács működése folytonos; szünet nem tartatik.
6. § Ezen törvénynyel ellenkező minden törvény és rendelet hatályát veszti. Különösen pedig hatályukat vesztik az 1876:XIV. törvénycikk következő részei, u. m.:
a 170. §-nak egész 3-ik pontja, és
a 174. § azon szavai: „orvos-törvényszéki felülvélemények, valamint az orvosi műhibák véleményezése tárgyában pedig az illető királyi biróságokkal...”
7. § Ezen törvény életbeléptetésének időpontját az igazságügyi minister határozza meg, és ugyanő bizatik meg e törvény végrehajtásával is.
