1. § Állami kedvezményekben részesittetnek:
1. A technika fejlődése szerint berendezett azon gyárak, a melyek a magyar szent korona országaiban eddig elő nem állitott czikkeket készitenek.
2. A technika fejlődése szerint berendezett következő, már létező, vagy ezentul felállitandó gyárak, és pedig:
a) azon gyárak, melyekben sárgarézárúk, sárgarézpléh, czink-, czinkpléh- és czinkárúk, ónozott lemezek, ólomcsövek, drót, drótszeg, fémkeverékből való árúk, zománczozott vasedények, tűárúk, vasszerszám, szerkovács- és épületlakatos árúk, fegyverek, arany- vagy ezüst-drótok és arany vagy ezüst drótárúk, tudományos eszközök, szerszámgépek, munkagépek, gőzgépek, gőzkazánok és electro-dynamikus készülékek gyártatnak;
b) azon gyárak, a melyekben porczellán, kőedény, agyagcső, alagcső, tűzálló tégla és üveg, az utóbbi regenerativ fütő-készülékkel gyártatik;
c) azon gyárak, a melyekben kaucsuk, cellulose, tannin, szóda, kénsav, szénkéneg, asphalt, műtrágya, maláta, dextrin, burgonyaszörp, festőanyag, növény- és ásványolaj, enyv, csokoládé készül, a katáng-pörkölő- és pótkávégyárak;
d) a cognac-gyárak, conserve-gyárak;
e) azon gyárak, melyekben sózott, száritott füstölt hús, kolbász és kolbászfélék készittetnek, a mennyiben kivitelre is dolgoznak;
f) a tapéta-gyárak, a papiranyag-gyárak és azon papir-gyárak, a melyek csomagoló-papir előállitásával foglalkoznak;
g) azon gyárak, a melyekben gyermekjáték-árúk,
h) zongorák készülnek és
i) a rizshántoló malmok;
j) a selyemfejtő gyárak, selyemfonó gyárak, selyemszövő gyárak, selyemfestő gyárak, gyapjufonó gyárak, gyapjuszövő gyárak, gyapju-appretirozó gyárak; pamutfonó gyárak, pamutszövő gyárak, pamutfehéritő gyárak, len- és kendertörő és kikészitő telepek, len-, kender- és jutafonó gyárak, len-, kender- és jutaszövő gyárak, len-, kender- és jutafehéritő gyárak, len-, kender- és juta-appretirozó gyárak, kötszövészeti gyárak, paszomány- és zsinór-gyárak, himző-gyárak, nemez-gyárak;
k) azon bányászati vállalatok, a melyek fémeket lugzás, foncsorozás vagy villamosság alkalmazása mellett termelnek;
l) a mezőgazdasági szeszgyárak.
2. § Az 1. §-ban emlitett gyáraknak az 1870:LI. tc. 2. §-ában már megadott házadómentességen kivül a következő állami kedvezmények adatnak:
a) fölmentetnek a keresetadó alól, illetőleg a bányaadó és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója alól, valamint az ezen adók után járó községi pótlék s ipar- és kereskedelmi kamarai illetékek alól; végre az általános jövedelmi pótadó alól;
b) fölmentetnek a gyári telkek és épületek megszerzéseért és átiratásáért járó illetékek és községi dijak alól; a mennyiben pedig az ily vállalatok részvénytársaság alakjában létesittetnek, a részvénytársaság megalakulásával és esetleg a részvénytőke megnagyobbitásával, valamint a részvényeknek ugy a megalakuláskor, mint a működés ideje alatt tőkefelemelés czéljából történő kibocsátásával járó szerződések és egyéb okiratok után járó bélyeg és illetékek alól;
c) az emlitett vállalatok által gyári czélokra szükségelt tisztátlan sót a pénzügyminister az 1875:L. tc. 13. §-ában meghatározott áron alól is átengedheti és az ezen só kiszolgáltatása alkalmával az illető vállalat által leteendő biztositékok összegét az emlitett §-ban foglalt mértéken alól is megállapithatja;
d) az 1890. évi I. tc. 159. §-ának hatálya az e törvény alapján kedvezményezett iparvállalatokra is kiterjed.
3. § Azon kérdés felett, vajjon valamely gyári vállalat, mely a jelen törvényben körülirt állami kedvezmények megadását kéri, az 1. §-ban megjelölt kellékekkel bir-e és igy a kért kedvezményben részesitendő-e, illetve a kedvezmények megadása iránt beadott kérvény felett a kereskedelemügyi minister, illetve az 1. § l) pontja alatti esetekben a földmivelésügyi minister a pénzügyministerrel és mindazon esetekben, midőn a mező- és erdőgazdaság érintve van, a kereskedelemügyi minister a földmivelésügyi ministerrel is egyetértőleg határoz.
A kedvezmények hatálybaléptének napját, ugyszintén annak tartamát ugyancsak a kereskedelemügyi, illetve a földmivelésügyi minister a pénzügyministerrel egyetértve állapitja meg; mindazonáltal azon korlátozással, hogy az engedélyezett kedvezmények hatálybalépésök napjától számitandó legfeljebb 15 évre adhatók.
A gyári vállalat fennállásának, illetve további fejlesztésének érdekében, ismételve részesithető a jelen törvényben meghatározott állami kedvezményekben, de ezen ismételten engedélyezett kedvezmények hatályának összes időtartama sem haladhatja meg a 15 évet.
Ugyancsak a fennállhatás, illetve a továbbfejlesztés érdekében a jelen törvény azon gyárakra is kiterjeszthető, a melyek az 1881. évi XLIV. tc. szerint már részesitve lettek állami kedvezményekben; mindazonáltal ez esetben ugy az 1881. évi XLIV., illetve az 1887. évi III. törvénycikk, mint a jelen törvény alapján adott kedvezmények hatályának együttes időtartama 15 évet meg nem haladhat.
4. § A kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy az 1. §-ban emlitett gyárak épitéséhez vagy megnagyobbitásához szükséges épitési anyagokat, nemkülönben az azok felszereléséhez és berendezéséhez szükséges gépeket és gépalkatrészeket a m. kir. államvasutakon és az állambiztositást élvező vasutakon csakis az önköltségek megtéritése mellett szállittathassa.
5. § A jelen törvény szerint állami kedvezményekben részesithető gyárak azon vállalatok közé soroztatnak, melyek javára az 1881:XLI. törvénycikk értelmében akár végleges, akár ideiglenes kisajátitásnak van helye; mindazonáltal csupán állami, törvényhatósági, községi (városi) vagyont képező oly, az 1881:XLI. tc. szerint kisajátitás alá vonható ingatlanokra, illetve dolgokra szoritva, melyek más, mint mezőgazdasági megmüvelés alatt nem állanak, vagy parlagon hevernek és külön tudományos vagy más közczélu rendeltetéssel nem birnak.
6. § A kedvezményekben való részesitést kimondó határozat (3. §) a hivatalos lapban közzéteendő.
7. § Jelen törvény hatálybaléptének napjával az 1881. évi XLIV. és az 1887:III. tc. hatályon kivül helyeztetnek, de az idézett törvénycikkek alapján egyes vállalatoknak adott állami kedvezmények érintetlenül maradnak.
8. § Jelen törvény végrehajtásánál Horvát-Szlavonországokra nézve a kereskedelemügyi minister Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el; az 5. § tekintetében pedig Horvát-Szlavonországokra nézve a végrehajtással a horvát-szlavon-dalmátországi bán bizatik meg.
9. § Jelen törvény a törvénytárban történő megjelenése napján lép életbe és az annak alapján adott kedvezmények érvényben hagyásával 1899. évi deczember 31-éig marad hatályban, végrehajtásával pedig a kereskedelemügyi, földmivelésügyi és pénzügyi minister bizatik meg.
