1890. évi XIV. törvénycikk

a hazai ipart támogató pénzintézeteknek adható állami kedvezményekről * 

1. § Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy egyetértőleg a kereskedelemügyi ministerrel arra az esetre, ha Budapest székhelylyel a hazai ipar és kereskedelem előmozditására legalább öt millió o. é. forintnyi teljesen befizetett alaptőkével oly részvénytársaság alakulna, a mely alapszabályai szerint főczéljául a magyar korona országaiban uj iparágak létesitését és meghonositását, a már létezők fejlesztését és segélyezését, továbbá ugyancsak a magyar korona országaiban az iparosok és iparvállalatok részére lehető olcsó hitelek nyujtását tüzné maga elé, a részvénytársaságot a következő kedvezményekben részesithesse:

1. Felmenthető a részvénytársaság annak megalakulásával, a részvények első s tőkefelemelés czéljából történő további kibocsátásával járó minden bélyeg- és jogilleték fizetése alól. A részvényszelvények bélyegilletéke ebbe a mentességbe nincs befoglalva.

2. A részvénytársaságnak megalakulásától számitandó tizenöt évi időtartamra teljes adómentesség engedélyezhető a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, az általános jövedelmi pótadó s minden ezek után kivetendő törvényhatósági vagy községi adó alul a részvénytársaságnak a részvénytőke hat száztóliját meg nem haladó azon jövedelme után, a melyet a részvénytársaság

a) az általa vagy részvételével alapitott iparvállalatok és gyárak létesitéséből, ezek tőkéjének beszerzéséből (financirozásából), vagy üzeméből élvez, a mennyiben az oly ipari vállalatok- vagy gyárakból ered, a melyek részére külön törvény állami kedvezményt biztosit;

b) ujonnan alapitott vagy már létező ipari, illetve gyári vállalatokban való részesedéséből, vagy ily vállalatoknak pénzügyi segélyezéséből élvez, a mennyiben oly iparágakról van szó, a melyek részére külön törvény állami kedvezményt biztosit.

A részvénytársaságnak a részvénytőke jövedelmének hat száztóliját meghaladó része, ugyszintén annak bankszerü tevékenységéből vagy más bevételi czimekből eredő jövedelme a fennálló adótörvények határozmányai alá esik.

A jelen szakasz a) és b) pontjában részletezett jövedelem adómentes voltára nézve nem tesz különbséget, hogy az illető vállalat vagy gyár egyéni vagy társas czég tulajdona, illetőleg annak üzeme egyéni vagy társas czég alatt folytattatik-e.

A jelen szakasz b) pontjában emlitett részesedés és pénzügyi segélyezés alatt egyszerü kölcsönüzletek, hitelnyujtások vagy leszámitolások nem értetnek; hanem csakis a részvénytársaságnak tőkéjével való olynemü közreműködése, a mely által az az illető vállalat koczkázatában is osztozik.

2. § Az előző szakaszban részletezett kedvezmények érintetlenül maradnak, arra az esetre is, ha azok tizenöt évi tartama alatt a fennálló adó- és illetéki törvényeken változás történnék.

3. § Felhatalmaztatik a pénzügyi és kereskedelemügyi minister, hogy egyetértőleg megadhassák az 1. §-ban elősorolt kedvezményeket, ugyancsak az 1. §-ban megszabott feltételek és kötelezettségek mellett, bármely más, akár már fennálló, akár ujonnan alakuló hazai pénzintézetnek is.

4. § A pénzügyminister rendeleti uton szabályozza azt az eljárást, a mely a bélyeg-illetékmentes ügyletek bejelentését, az adómentes és adóköteles jövedelem bevallását s a részvénytársaság működésének adózási szempontból való ellenőrzését illeti.

5. § Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister és a kereskedelemügyi minister bizatik meg.