1. § Naszód, Kis-Rebra (Rebrisiora), Nagy-Rebra, Parva, Neposz, Földra, Kis-Ilva, Less, Nagy-Ilva, Szent-József, Magura, Ó-Radna, Uj-Radna, Májer, Oláh-Szent-György, (Szent-György), Szalva, Hordó, Telcs, Romuli, Bikkis, Mititei, Makód, Zágra, Pojén, Szuplaj (Plain), Gaureny, Runk, Borgó-Prund, Borgó-Besztercze, Borgó-Tiha, Maros-Borgó (Borgó-Marosény), Felső-Borgó (Borgó-Szuszény), Közép-Borgó (Borgó-Mizslocsény), Alsó-Borgó (Borgó-Zsoszény), Orosz-Borgó (Borgó-Rusz), Monor, Gledén, Kis-Sajó,, Román-Budák, Rágla, Monosfalu, Maros-Oroszfalu, Nagyfalu, Sajó-Szent-Iván és Kosna volt naszódvidéki községek, végre Lajosfalva (Kirli-baba) volt naszódvidéki telep területére nézve az 1871:LIII. törvénycikk X. fejezete, az 1871:LIV. törvénycikk, jelesül ennek 17. §-a, végül az 1871:LV. és az 1880:XLV. törvénycikk következőképen módosittatnak és egészittetnek ki.
2. § Azon ingatlanok, melyek a határőri intézmény megszüntetésekor határőri törzs- vagy póttelkek, vagy azok tartozékai gyanánt egyes határőrcsaládoknak vagy azok egyes tagjainak voltak birtokában, bárminő volt is korábban jogi természetük, minden kártalanitási kötelezettség nélkül azoknak, vagy azok jogutódainak tulajdonai maradnak, a kik az emlitett ingatlanokat 1851 január 22-én birták.
3. § Azon ingatlanok, melyek a határőri intézmény megszüntetésekor nem egyes határőrcsaládoknak, vagy azok egyes tagjainak, hanem másoknak voltak birtokában, bárminő volt is korábban jogi természetük, minden kártalanitási kötelezettség nélkül szintén azoknak, vagy azok jogutódainak tulajdonai maradnak, a kik az emlitett ingatlanokat 1851 január 22-én birták.
4. § Az állandó mezőgazdasági müvelés alatt levő irtványok, minden kártalanitási kötelezettség nélkül az irtónak vagy jogutódainak tulajdonaivá válnak:
a) ha 1851 január 22-ike előtt keletkeztek;
b) ha 1851 január 22-ike és 1861 augusztus 27-ike közt keletkeztek, de 1861 augusztus 27-étől számitott 3 éven belül a jogosultak a visszavétel iránt pert nem inditottak vagy e pert elvesztették.
Az 1861 augusztus hó 27-ike után a jelen törvény hatálybalépteig keletkezett irtványokat a jogosult visszakövetelheti, de az erre vonatkozó kereseti jog elévül, ha a per jelen törvény hatálybaléptétől számitandó 3 év alatt meg nem indittatik.
Az irtási költségek megtéritésére a jogosult nem köteles.
5. § Oly irtványok, melyek nem a szomszédos erdőterület tulajdonosának tulajdonát képezik, ha azt az illető erdőterület fentartása és okszerü kezelése szükségessé teszi, egyenértékü területtel kicserélhetők; ha pedig állandó lakással vannak betelepitve, az 1881:XLI. törvénycikkben szabályozott eljárás szerint kisajátithatók.
6. § Mindazon ingatlanok, melyek az 1872. évi márczius 12-én kelt szerződés előtt tulajdonjogczimen a volt határőrvidéki községek birtokába jutottak, valamint azok is, melyek az 1890. évi XVII. törvénycikk által megerősitett 1872. évi márczius 12-én kelt szerződés és az 1890. évi január 10-én megkötött peregyezségnél fogva az illető községeknek engedtettek át, községi vagyont (1886:XXII. törvénycikk) képeznek, mennyiben a 4. § kivételt meg nem állapit.
Az emlitett ingatlanok községi vagyoni természetét nem változtatja meg azon körülmény, hogy azokat egészben vagy részben a község lakossága vagy a lakosság egy része közösen vagy egyénenként, visszteher mellett vagy a nélkül, használta vagy használja.
7. § Ott, hol a 6. § értelmében a községek tulajdonát képező ingatlanok a telekkönyvi helyszinelés alkalmával a községek tulajdonául vétettek ugyan fel, de e mellett oly bejegyzések iktattattak a telekjegyzőkönyvekbe, a melyek a volt határőrök tulajdonának vagy használatának, avagy közbirtokossági jogviszonynak kitüntetésére vonatkoznak, a hibás telekkönyvi felvétel hivatalból kiigazitandó.
8. § Azon ingatlanok, melyek 1872. évi márczius 12-ike előtt alapoknak, alapitványoknak, egyházaknak és iskoláknak voltak birtokában, vagy pedig lelkészi vagy tanitói illetményt képeztek; továbbra is az illető alapitványi, egyházi, iskolai, lelkészi vagy tanitói czélokra rendelt tulajdonnak tekintendők.
9. § A 2., 3., 4., 6. és 8. §-ok rendelkezései nem érintik az idézett szakaszok rendelkezéseinek tárgyát képező ingatlanokra nézve eddig keletkezett s netalán máskép intézkedő jogügyletek, birtokrendezési megállapitások, birói határozatok vagy birói egyezségek érvényét.
10. § Az 1. §-ban felsorolt községek és telep területén tagositásnak helye nincs.
Jelen törvény 6. §-ában emlitett községi vagyon sem területileg, sem pedig a közös vagy egyéni használat tekintetében arányositás tárgyát nem képezi.
11. § Az igazság-, bel- és pénzügyministerek utasittatnak, hogy a fennálló szabályok szem előtt tartásával, saját hatáskörükben a volt naszódvidéki községek határait, az egyes birtokrészletekre vonatkozó tulajdonjog érintetlenül hagyása mellett, akképen szabályozzák, hogy közigazgatási, törvénykezési és katasteri tekintetben, kikerekitett összefüggő községi határok képeztessenek.
A Monosfalu és Maros-Oroszfalu községekhez tartozó havasok Maros-Torda vármegye területéből az illető Besztercze-Naszód vármegye területébe átkebleztetnek.
12. § A jelen törvényből kifolyó birtokrendezési ügyekben bélyeg- és illetékmentességnek van helye.
13. § Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy az irtványok kicserélésére (5. §) és a 7. §-ban emlitett telekkönyvi kiigazitásra vonatkozó eljárást, ugy az ezen törvény végrehajtásával szükséges átmeneti intézkedéseket rendelettel szabályozza és a kibocsátott rendeletet szükség esetben módosithassa és pótolhassa.
14. § Jelen törvény végrehajtásával az igazság-, bel- és pénzügyministerek bizatnak meg.
